Néhány adalék a statisztikai összeírások problémáihoz különös tekintettel a népszámlálásokra

mm -— 403 '-—_' , , ., _, _,_,"É"19391

és kavicssz§llitmányok _ pedig a belforgalomban

maradtak _

_Az átrakott áruk mennyiségét víziutankint te—

kintve, megállapíthatjuk, hogy azok 820*%——a a

Duna kikötőibeni került átrakásra. E kikötők közül aflegmtfgyobbiforgalmat a budapesti kikötők érték el, amennyiben a dunai átrakások 47'9%—át Buda-.

pesten, eszközöltek. Jelentékeny átrakások voltak ezenkívül Komárom és Győr kikötőiben is. Az át- lfakott áruk'mennyise'ige Budapesten, Győrben e's Mohácson emelkedett, a többi dunai kikötő for- galma azonban jelentékenyen lecsökkent.

, A Tisza rfolyam két fontos kikötőjének, Sze- gedfnek és Szolnoknak adatai azt mutatják, hogy az átrakott áruk mennyisége mindkét kikötőben erősen megnövekedett, de főleg Szolnokon emel- kedtek az átrakások nagyobb mértékben. A Dráva folyón az év folyamán átrakás nem volt, a Balaton mellett fekvő Fonyód 1forgalma pedig kissé vissza-

esett. _ ;

Az átrakott áruk szállítását végző uszályok nemZetiségét tekintve, megállapítható, hogyaz 1938.

évben a legtöbb árut a német nemzetisegű uszályok

szállították, amelyek az összes áruknak 142'4%—át;

fongalmazták. A magyar uszályok a második, he—

lyen következnek 3'3x'1%—os részesedésükkel, a hal'—, madik helyen a jugoszlávok állanak,.amelyek a for-i galomnak 9'3%—á—t végezték. A. román vsz—ályok, 6'9%—kal, a cseh-szlovák uszályok pedig 3'4%-kal részesedtek _a forgalomból. Az adatokból megálla- pítható, hogy a magyar uszályok az előző évvel szemben 29'5%-kal kevesebb árut szállítottak, ez—

zel szemben a német uszályok (forgalma 8*8%—kal emelkedett. Megnövekedett ezenkívül a' román, jugoszláv, holland és francia uszályok által szállí—._

tott áruk mennyisége is, viszont a cseh-szlovák ha—

jók szállítmány-ainak mennyisége visszaesett.

Az átrakott áruk mennyiségét havon—kint rész- letezve, a 2. számú tábla mutatja. A dunai kikötők—

ben aw legtöbb átrakás július és május hónapokban történt, a legkevesebb pedig január hónapban.—A tiszai kikötőkben augusztus és szeptember hónapok—

ban volt legnagyobb a forgalom, a Balaton kikötő- jében, Fonyódon pedig június hónapban volt a leg—

nagyobb az átrakott áruk mennyisége.

f),-H; M. br, d'r.

EGYÉB _,IÁRGYÚ TANULMANYOK

Néhány adalék a statisztikai összeírások problémáihoz külö nös;

tekintettel a népszámlálásokra.)

Contribution aux problemes des enguetes statistignes, et 1pon'ticnliérenuent á ceux des recensements de la population. 1)

Reflexíók az adminisztratív statisztika technikájáról és etikájáról.

Réflexions concernant la technigue et l'éthigue de la statistigue administrative.

I. Bevezetés.

Azt mondják, a számok beszélnek, sőt 'mondhatjuk, hogy a számok sokszor kiál- fanak, vádolnak, ítél—nek. Korunk politikai rázkódtatásai élő tanuságot tesztnek amel—

lett, mily fontossággal bír a népesség szá- mának és fontosabb életviszonyainak pon- tos, 'az, igazságnak megf-elelő megállapí- tása. Népek ide-oda tol—atnak minduntalan, mint a' juhok, amint Wilson elnök annak idején kijelentette: milliók vá'ndor-b-o-thoz nyú—lnak, egész világrészek zaklat-ott álla—

potban vannak. De éppen a népszám meg állapításának elsőrangú fontossága okozza a statisztikai adatok vétkes hamisítását.

1) A Magyar Statisztikai Társaság 1939 már—

cius 21—i előadóülésen tartott előadás. '— Conféren—

ce faite dans 'la se'ancc d'études du 21 mars 1939 de

la, Société Hongroise de Statistigne.

Igy hamis alapon épült fel a trianoni bör- tön is. Véleményem szerint a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek itt szép és (elutasít—

hataetlan feladata volna: vizsgálni és bí—

rálni. Sajnos, a kiváló és tekintélyes Nem—

zetközi Intézet ezt a feladatot, amelynek;

teljesítésébe már az 1930. évi népszámlálás után felszólítottamf) elutasította, Sőt az Intézet madridi ülésére a nemzetiségi sto—, tisztikáról készült emlékiratom alkalmá—

ból a vezetőség kikötötte, hogy más álla—

mok —ebbeli eljárás-át nem kritizálhatnm.

Pedig az erős kritika egyfelől csak emelte volna az Intézet tekintélyét, súlyát és hasz—

nosságát, másfelől gátat vetett volna a tu- dományt kompromittáló eljárásoknak. Hi- szen már diplomáciai úton is tiltakoztak 1) Földes: Statisztikai Előadások _Új sorozat.

(1936) 1122. 1.

29*

az utódállamok kikészített népszámlálása attól — mert ez már nem a mi tudomá- ellen a bécsi döntőbíróság tárgyalása alkal— nyunlk tárgya —, hogy mint módszert fel—

mával és lassankint érvényt szereztek a magyar népszámlálásokban szigorúan meg- rajzolt igazságoknak. Most nemrégen is tanui voltunlk hamisításoknak. Egy példa:

Úisághírek szerint egy szlovák községben, amely akkor még az új magyar határon kívül maradt, megjelentek a H'linkasgárda emberei és ennek a jóformán színtiszta magyar községnek összes lakóit szlovák—

nak írták be. A község küldöttség-et me- nesztett a jegyzőhöz és jóvátételt kért. A jeg yző behívta a csendőröket és véresre verette a küldöttség összes tagjait. Lehet, hogy ellenoldalról tagadni fogják az ese- tet, újsághírek nem mindíg megbízhatók, dekétségtelen, hogy több helyen brutali—

tások történtek;— különben is az egész szlo—

vák ú. n'. népszámlálást jóformán rajta- ütésszerűen ) végezték?)

A természettudósnak solkszor elég egy csendes kis kamra, egy mikioszkóp és né—

hány, sőt néha csak egy megfigyelés is.A társadalmi tudósnak, a statisztikusnak

nagy tömegek kellenek, egész országok és ezek megismerésére terjedelmes összeírá- SOk, nagy közigazgatási szervezetek, és néha személy—esen, többnyire Ö—sszeíró lapok segítségével történő felvételek. Minden fel—

vételi lap amegfigyelhető jelenség gerincét tükrözi vissza: a jelenség szisztematikus csontvázát, logikai struktúráját Ez dik- tálja a lapok összeállítását. Világosnak, teljesnek, kategórikusnak, szisztematikus—

nak, minden odatarto'zót befogadónak és minden nem odatartozót kizárónak kell lennie. A használt kifejezések, fogalmak közismertek, világosak legyenek. A statisz- tikai munkának természetesen több stá- diuma van: 1. előkészítés 2. felvétel, 3. bi—

i'álat, 4. feldolgozás, 5. közzététel. Minden

stádiumnak mások a követelményei.

Nem kétséges, hogy a statisztika az állami és társadalmi élet megfigyelését célzó munkásságában még nem érte el

szervezetének és teljesitőképességének dele- lőjét Mélységben és szélességben, horizon—

tális és vertikális irányban még csak most indul nagyjelentosegu funkciójának biztosí- tására. Számos fontos jelenség még nem képezi megfigyelésének tárgyát, de mind- inkább körébe vonja az életnyilvánulások új meg új területeit, teljesen eltekintve , 1) Újabban Németország is kifogásolta ezt az

eljárást.

használják mind a termésleté, mind a szel—

lemtudományok legtöbb ágában. E bekö—

vetkező jövő-miatt szükséges, hogy a sta—

tisztikai módszereket a legtökéletesebb fokra emeljük; E cél eléréséhez akar ez a dolgozat is szerény adalékot szolgáltatni.

A régi statisztikai kongresszusok majdnem

* kizárólag methodologiai, technikai kérde—

sekkel foglalkoztak, ez egyoldalú, fárasztó, ismétlést okozó volt. Amellett nem is volt biztos, hogy a kongresszus kívánságainak a; statisztikusok otthon érvényt szereznek.

Most az ellenkező állapotot észleljük; az Intézet mai üléseire statisztikai eredménye—

két és tanulmányokat hoznak. Talán éppen én kezdtem ezta bécsi. ülésen—egy érteke—

zéssel, amelyben a magyarországi vissza—

eső bűnösök statisztikáját dolgoztam fel.

Mindamellett ma az az álláspontom, hogy lehetőleg mind a két feladatkört össze kell kötni, annál is inkább, mert a statisztikai felvételek, Összeírások problémáit elsősor—

ban ez a fórum van hivatva tárgyalni, minthogy itt a hivatalos statisztika összes

képviselői közreműködnek.

A népszámlálási ügy a vezető statisz—

tikusolkat, különösen a statisztikai hivata—

lok élén álló szakférfiakat mindíg nagyon foglalkoztatta Engel, H erman,Mayr,Boeckh, Ficker, Kőrösy, Keleti, Bodio, Levas—

seul-, továbbá Ouetelet, Wappá'us stb. kü- lön is említendőlk. Majdnem mindegyik kongresszus foglalkozott e problémával, a népszámlálás tökéletesítésével, de különö—

sen az 1872-ben Szentpétervárott tartott kongresszus—, amely a népszámlálási statisz- tika történetében különös fontossággal bír.

A kongresszus fáradozásának tulajdonít—

ható, hogy a népszámlálással összefüggő számos problémát megoldottak és inkább csak részletkérdések maradtak elintézetle- nül. Sajnos, hogy a kongresszusok és annyi kiváló szakember fáradozása Európának mai politikai alakulása folytán nem tudta- a népszámlálásolkat a súlyos aberrációktól megóvni, amelyek egyes államokban majd- nem értéktelenné teszik a népszámlálás nagy munkájának fontos részeit. Klasszikus anyag helyett, amely-eket különösen Auszt- ria, Olaszország, Magyarország, Német—

ország a háború előtt nyujtottak, ma sovi- nizmus által] inxficiált, hasznavehetetlen ada- tokat kap a statisztikus tőbb országból.

Nagy munkára lesz szükség, hogy a nép—

számlálási ügy ismét az előbbi magas fokra

, 4. em — 405 —- , 1939

emlkedjék, A, következő sorokban néhány tapasztalatból, részletmegfigyelésből, észle- letböl ésaazolkkal összefüggő elgondolások- ból óhajtok a gyakorlati, adminisztratív munkának bizonyára nem felesleges útmu—

tatást nyujtani. Főleg három k—éndéssel óhaj—

tanék behatóbban foglalkozni: 1. Összeírási ívek, 2. kötelező és fakultatív adatszolgál- tatás, 3. adatszolgálltavtási ellenőrzés.

Ki—i—ndulva a szentpétervári kongresszus eredményeiből, meg kell állapítanunk, hogy azóta a népszámlálási módszerekben na- gyobb haladás nem mutatkozilk, pedig két- ségtelen, hogy e téren is újabb feladatok, újabb kívánságok, újabb lehetőségek mu- tatkoznak. A petrificatio itt sem lehet elv.

Még leginkább abban történt haladás, hogy egyes államok a 10 éves periódusnál' rövi- debb idő alatt 'is— rendeznek népszámlálá- sokat, esetleg szűkebb keretben. Pedig le—

hetetlen észre nem venni, hogy a népszám- lálás mai kerete szűk, ebben a szűk keret- ben egyes tünetek alig mutatnak változást, tehát hasznos anyagot nem igen nyujtanak.

Aukeretet itt—ott kibővítették nem szigorúan

oda tartozó felvételekkel; így a hasznos háziállatok állományának felvételével, épü—

letek és lakások statisztikáinak felvételé—

vel, terjedelmes ipianstatiszti—kai felvételek—

kel stb. Legmesszebb ment e kérdésben az

Amerikai Egyesült Államok. Tekintettel

arra, hogy az általános és az Unió egész területére terjedő statisztikai felvételekre törvény kellett, azt az eljárást követték, hogy mindjárt a népszámlálásról szóló tör—

vény alkalmából más felvételeket is beje,- lentettek. Ezért a népszámlálási munkála- tok sokkal gazdagabbak, persze tarkábbak s talán itt-ott kevésbbé megbízhatóak is.

Ennek az eljárásnak mindenesetre az az előnye, hogy a statisztikai felvételek, mi- ntánegyszerre és ugyanazon időpontban ugyanazzal az apparátussal hajtattak végre, összehasonlithatóbbak és mind a végre- hajtó közegek,,mind a közönség részéről

kevesebb fáradsággal _ járnak. Magam réf—

sz—éről is kívánatosnak tartanám a nép,-szám—

lálási (felvételek keretének tágítását. Nagyon Sok napjainkban fontos probléma megoldá—

sára lehetne anyagot nyerni.; így számos antropológiai, biológiai, gazdasági, egész—

ségügyi, szOciállis jelenség iránt tájékozást nyerne aza statisztika, mert sok ' jelenségnél eredményes volna olyan felvétel is, amely nemaz egész népességre vonatkozik.

— Ismeretes, hogy igen, nagy haladást je- lentett annakidején az egyéni számlálólap

bevezetése. Az egyéni számlálólap sok előnyt nyujtott a régi listákkalszemben.

Ha a megfigyelendő jelenség'adminisztra—

tív, vagy bírói természetű, azt a nagy előnyt nyujtotta, hogy az ügymenet folya- mában egynéhány üres perc alatt, tehát időveszteség nélkül, a lapot k.itölthették.

További előnye, hogy ha például hiba csú- szik bele, a lapot egyszerűen meg lehet semmisíteni. A számflálólap sokkal több kérdésre terjeszkedhet ki. Ugyancsak előnye, hogy a lapokat csak számlálni kell és pedig a legkülönbözőbb kombinációk- ban. Ha pontosan vannak készítve, nem is kell számlálni, hanem egyszerűen mérlegre tenni, mert az így esetleg beálló hiba nem nagyobb, mint az,mely a számlálásnál az emberi szem, kéz hibás működése folytán beáll. A listáknál a szem nagyon könnyen eltévesztheti a rovatot, vagy elnézi azt.

Végül a számlálólap használata mellett az anyag már bizonyos részletes felosztást tükröz vissza. Szem előtt tartva ezeket, ter—

mészetes, hogy ?lassankint a számlálólap kiszorította a lajstromot, sőt azt mondhat—

juk, hogy a statisztikai tudomány haladá-

sában a számlálólapnak jelentékeny sze—

repe volt. A lajstromos rendszer alkalma- zása jóformán teljes-en lehetetlenné vált a mai-korszakban, amidőn a, legtöbb stat—isz- tikai felvételnél a kérdések egész tömegét teszik fel. Viszont igaz, hogy az egyéni számlálólap sem nyujtja többé mindazt az említett előnyt a feltett kérdések nagy sokasága folytán, De a legnagyobb mér- tékben csökkent a számlálólap szerepe a

villanyós fel-dolgozás hódítása foly—tán.

A villanyos számlálógép, amelyet fel- találója, Hollerith amerikai mérnök, 1891-

ben a Nemzetközi Statisztikai Intézet bécsi

ülésén mutatott be, tudvalevőleg teljesen átalakította a feldolgozást, különösen nagy terjedelmű, nagy területű felvételek köz—

pontosított ' feldolgozásánál. Minthogy az adatokat lyukasztás segítségével úgyis a gép számára át kell vezetni, az egyéni számlálólap jelentősége csökkent, sőt a számlálólap bizonyos felvételeknél teljesen kiszorult. A villanyos szá'mlálógépekről egy francia statisztikus azt mondta., hogy a régi és új eljárás között olyan, nagy hala—

dás van, mint az orsótól a Mule-Jennynek nevezett fo—nógépig. 'A statisztika fontos—

ságának folytonos (növekedése mellett ,a statisztikai felvételek egész rendszerét új—

ból vizsgálat alá kell venni, mind a statisz—

tika, mind az adatszolgáltató, egyének igé—

nyei szempontjából. , ,

, Azt hiszem, egyetlen statisztikus sem fogja tagadni, hogy a népszámlálázsnál használt — kérdőív tulajdonképen nagyon sablonos, monoton. Rövidebb korszakok—

ban a legtöbb tünet alig mutat változást, így a népesség nem, kor, családi állapot szerinti Összetétele. A népszámlálással járó óriási költség mellett mindenesetre kivá- natOS volna, ha a—Vizsgálat mezejét kiter—

jesztenék. A felvételek túlterhelts—égének elkerülése szempontjából lehetséges volna az állandó népesség és a hullámzó népes- ség között amúgy is fontos különbség figyelembevételével az állandó népességet a nem Változó tények bejelentésénél bizo—

nyos mértékben kímélni, ellenben erre a népességre vonatkozóan egy belterjeseb—

ben szerkesztett kérdőívet használni.

2. Összeírási lapok, ívek, lajstromok,

számlálólapok, kérdőívek.

Nincs szándékom az összeírási lapok kérdésének minden részletét tárgyalni.

Csak annyit kell megjegyeznem, hogy a

fent említett kellékeken kívül szükséges,

hogy a szöveg logikus, összefüggő, egy—

mást kiegészítő, egymást ellenőrző, kate—

'górikus, minden kételyt kizáró legyen. A beírandó szövegre elég hely legyen, ami ellen gyakran vétenek. Vannak felvételek, amelyek jóformán egész monográfia anya- gát ölelik fel. Ott lehetséges a felvételi mintát kis füzetben előállítani.

Vizsgáljunk közelebbről néhány felvé—

'teli lapot. így pl. -ge y Orvosi összeírás 87 kérdéséből tisztán statisztikai szempont—

ból 164ot törleni lehetett volna. Minden életmegnyilvánulás lehet érdekes. de nem minden, ami érdekes közérdekű és nem

minden, ami érdekes, lép fel nagy szám—

ban. Pedig a szingularitátsok iránt a sta—

tisztika kevésbbé érdeklődik.

— Kifogásolható statisztikai szempontból a Magyarországnak a külfölddel való kulturá—

lis kapcsolatairól szóló adatgyüjtés. Nincs időpont megállapítva, de azt hiszem, mégsem lehet visszamenni Bőlyaira, Bél Mátyásra stb.

Egész monográfiákat kellene összeállítani, amire hely sincs. A 9. pontnál pedig nem—

csak azokat az egyesületeket kellett volna említeni,":aimelyek egyes kiilországokban fej—

tenek ki tevékenységet, hanem általában azokat a nemzetközi egyeéületeket és intéze-

teket, amelyekben itt-ott a magyarság "tevé-

kenyen résztvesz. , ' —

Egy, pestkörnyéki város szin—tén kifogá—

solható felvételi ívében a hiba nem annyira 'a; kérdésekben rejlik, hanem a kérdések sokf—

'féleségében, inkongruitásábun. Az íven nem áll a felvétel tulajdonképeni célja, de úgy látszik a munkanélküliség jellemzésére kel—

lett volna szolgálnia. lme néhány kérdés:

apja, anyja melyik korban haltel és mely bettegségfbeng szenved e tartós betep'ségben hány és milyen fekvőhely van a lakásán, milyen módon kísérelt elhelyezkedni fo- gy aszt e alkoholt, sportol—e stb..

Néha nagyon nehéz körülmények között kell a statisztikai összeírásokat eszközölni, izgalmas időkben, turbulens, hullámzó moz—

galmak mellett, mint a mult év december 15-én a Felvidéken végrehajtott népössze—

írás volt. Nagyon összehalmozott kérdőívre volt szükség, amely nemcsak a tulajdonké—

peni demográfiai adatókra vonatkozott, ha- nem mezőgazdasági viszonyokran lakás- viszonyokra, állatszámlálásra és nagyon részletes katonaügyi viszonyokra. A köz—

igazgatásnak sürgős szüksége volt ezekre az adatokra és meg vagyok győződve, hogy egyetlen adatot sem lehetett volna mellőzni.

Mégis kétségtelen, hogy csak kivételes hely—

zetek indokolják az ilyen zsúfolt és sokirá- nyú összeírást, még hozzá izgalmas időpont—

ban. Ha vannak sz'ámlálólapok, kérdőívek, melyek megjegyzésre adnak alkalmat,,két—

ségkíviil többségben vannak" azok, ,melyek teljesen me,afelelnek a tudományos és ad—

minisztrativ követelményeknek. Ilyen pl. a főiskolai hallgatók által kitöltendő kérdőív Ha van is egy—két kérdés, amely talán sza- batos fogalmazást követelne, vagytalán Pe- lesleges, más amely hiányzik, egészben véve ez jól szerkesztett, teljesen tájékoztató, köny- nyen érthető, nem túlságosan faggató kér-

dőív. -

3. Kötelező és, önkéntes, kívánatos, fakul—

tatív adatgyüjtés.

Nagy heterodoxiának fogják tartani, ha

azt mondom; hogy minden adatgyüjtésnek

öklonómikusnak kell lennie, azaz'korlátozni kell azt alegs'zükségesebb, legfontosabb, leg- hélkülözhetetlenebb adatokra. Egyfelől kí—

mélni kell az adatokat szolgáltató közönsé—

get minden felesleges es terhes kíváncsisko dástól, másfelől kímélni kell a statisztikai apparátust, amely napjainkban úgyis túl van terhelve. Viszont a tudománynak ma

41 kezem., ,,

sokkal terjedelmesebb kutatóterületén újabb és újabb kérdések, újabb és újabb szem—

pontok újabb és újabb kilátások mutatkoz—

nak Ezek az ellentétes feltételek nézetem szerint ösSzeegyeztethetők lennének, ha a kér- déseknek két csoportját különböztetjük meg:

1; olyan kérdések. amelyekre mindenkinek kötelessége felelni, ?. olyan kérdések, ame- lyekre csak az felel, akinek az ellen nincs kifogása. Ezzel az eljárással igen gazdag és föntos anyagot lehetne nyerni. Igaz, hogy az anyag nem lenne teljes, nem mindenkire ter- jedne ki, de sok jelenség van, amelyről tájé—

kozást nyujthat egy részleges felvétel is. Ha például azt kérdezzük, holgyxhány órát doll- gozik egy—egy munkás, ha nem is felelnek milliók, de ha néhány százezertől kapunk feleletet, az anyagnak elég értéke volna. Kii- lönösen áll ez az újabb időben annyira érté- kelt biológiai, .szomatológiai tényekről, mint a test magassága, a test súlya, bizonyos tu—

lajdonságok közössége descendensek és as- cendensek között, haj, szem, bőr színe .stb.

Ezen jelenségekne'l teljesen megelégedhet—

nénk, ha egy 'tízmilliónyi lakosságból egy—

millió—felelne. Az ilyen adatoknak különben még az a jó tulajdonságuk is volna," hogy azok megbízhatóbbak, mert a megkérdezett belátásától függ, akar—e felelni, vagy nem.

Szociális szempontból például érdekes volna, mint azt külföldi felvételek is mutatják, ha a népességben élő törvénytelenekről, azok- nak a társadalomban való elhelyezk—edéséről, képzettségéről stb. adataink volnának. Ez is olyan adat. amelyet csak fakultatív adat- gyüjtés útján volna szabad kutatni. Az adat—

gyüjtésnél tehát azt az eljárást ajánlanám, hogy a nélkülözhetetlen adatokat obligató- triussá, a kívánatos adatokat fakultatívvá te-

gyak Érdekes, hogy régebben, foglalkoz—ván

eágilntézet statisztikusának a mult évben lezajlott prágai ülés számára készített mee morandumaf) amelyben a gyüjtendőanya—

got szintén két csoportra osztotta 1. alap- vető kérdések 2 fakultatív kérdések.

Megjegyzem különben, hogy már a szent—

pétervári kongresszus is különbséget tett kö-

telező és fakultatív adatszolgáltatás között,

amennyiben a felekezeti adatot nem mondta ki kötelezőnek, 2) persze nem az egyes egyé- nekre vonatkozólag.

1) Valentino Dare: Le recensement agricole mondtal 1930. Prague, 1938.

2) L Földes: Magyarország statisztikája (1886).

77. l. ,

, l

511939, .

Ha egyfelől sok értékes tünet'Van, ame-

lyet eddig a népszámlálásoknál, vagy más öwsszeírásoknál figyelembe nem vettek és a jövőben a mondottak szerint azok 'felv'ehe- tők volnának, vannak másfelől adatok, ame- lyeknek minden összeírásnál való felvétele esetleg nem olyan opportunus. Itt van pél—

dául az analfabétizmus ténye; ahol az anal—

fabetizmus majdnem teljesen eltűnt. nem olyan szükséges annak felvétele. Ha'a népes—

Ségnek csak 1—2%-a analfabéta, akkor az analfab-etizmus már csak helyi jelentőséggel bírhat és így azt a helyi közegek írhatnak össze. A kérdésnek 10 millió formuláréban való kihagyása minden esetre jelentékeny megtakarítást jelent munkában és költség- ben. Ellenben talán kívánatos volna, hogy ott, ahol 317 analfabetizmus erősebb, ezta kérdést is felveoyék: tudott- e azelőtt írniol- vasni? Mert pl. nálunk 1868- ban törvénybe iktatták a tankötelezettséget; az 1858 után _szülöttek között analfabéta nem lehetme, ha— , _csak el nem felejtette valakiaz írás—olvasást,

ami bizony főleg a nép alsó rétegében. %- sajnos —— gyakran fordul elő. Itt van azután a nők korának a kényes kérdése. A nő sok- szor nem szivesen mondja meg korát és ne zárkózzunk el a tagadhatatlan emberi moti- vumok elől Miért kell az egész háznak, az egész utcának, az egész falunak egy férjhez adandó leánynak korát hajszáli—g menő pon- tossággal tudni; vagy egy hölgynek, aki bár _a fiatalsagon túl van, de tényleg az egész habitusa olyan mint egy fiatal nőé. Ugy tu—

dom, van állam amely megengedi, hogya, nők zárt borítékban közöljék korukat .a sta—

tisztikai hivatallal. Azzal mindenesetre tisz—

tab—an kell lennünk, hogy a nő korára vönat- kozó adat megbízhatatlan, és kérdés, vajjon kívánatos—e, hogy .a statisztikai hivatal, meg—

bízhatatlan, téves adatokat tudva közöljön.

Ouetelet és Bodio között folyt és most közzé—

tett levelezésben Bodio nagyon panaszkodik a korstatisztika hiányosságáról (Revue de lflnstitut International de—Statistigue 1938.

II. szám 240. oldal). Igaz, hogy részrehaj—

latla'n statisztikus nem állíthatja, hogy a fér- fiak korára vonatkozó adatok között nin- csenek hamis adatok, de mégis sokkal x rit- kábbak,úgyhogy a végeredményt alig ront- ják. Vannak végül jelenségek. amelyeknek mikénti

Ilyenek a testi és szellemi fogyatkozásokra vonatkozó adatok. Ezeknek. felvétele "népi szám'lálások alkalmával csak ke'tes, legföl—

jebb megközelíthető eredmenyeket nyujthat.

felvétele iránt a nézetek eltérnek. '

Ezért egyes statisztikusok e célra külön or- vosok ellenőrzése melletti felvételeket taná- csolnak. A kérdés .a most lezajlott prágai nemzetközi ülésén is napirendre került.

A 4. Az összeírások ellenőrzése.

A statisztikai összeírások ellenőrzése nagy probléma, amely nehéz feladatők elé állítja a statisztikai hivatalokat. Egy szaVa—

hihető férfi ,a következő esetet mondta el, amely az osztrák abszolutizmus idejében tőrt-ént. Egy vidéki város polgármesterénél a sZobalány a széken fekvő összeírási íveket ért—ékteleneknek tartván, "azokat tűzre dobta.

A polgármester kétségbe volt esve, barátja azt tanácsolta, hogy az úgynevezett koncent- rációs ívet legjobb belátása szeiint töltse ki És az történt, hogy a polgármester Bécsből elismerő okleVelet kaipott ,,mert minden ro—

vat ki volt töltve".

Helyesen mondja Meitzen, hod,,.ya sta- tisztikai összeírás korrektségének legjobb biztosítéka az adatszolgáltató közönség meg—

bízhatósága Mindamellett kétségtelen, hogy

tárgyi mozzanatok is tekintetbe jönnek így

a felvétel tárgyilagossága, a visszaélések le- hető kizárása, a pártatlanság, az anonimitás stb. Ha e tekintetben az ellenőrzést kellően megszervezik, az a statisztikai anyag hasz- nálhatóságát jelentékenyen fokozni fogja

A szakszerű ellenőrzés, mely a felvételi lapok beszolgáltatása után kezdődik, sokféle módszer szerint, sokféle teendőkkel jár. Bi- zonyos felvételeknél ajánlatos a szaktestüle-

tek közreműködés—ét igénybe venni. így a

mezőgazdasági felvételeknél a mezőgazda- sági kamarák, az ipari és kereskedelmi fel—

vételeknél .az ipari és kereskedelmi kamarák, az egyetemi felvételeknél az egyetemi ható- ságok közreműködését. Néha az ellenőrzés szükségessé teszi az in loco vizsgálatot; Na- gyon fontos a repülő közeg általi vizsgálat alkalmazása Ha mindenki tudja, hogy eset- leg az ő általa szolgáltatott adatokat fogja a statisztikai hivatal felülvizsgálni, akkorb job—

ban sfog Vigyázni. Negatíveb megkönnyíti az ellenőrzést, ha nem kérdeznek olyat, ami az egyén érdekeit, érzékenységét erősen pró—

bára teszi. ha nem szolgáltatják ki az adato- kat magános. kíváncsiskodóknak. vagy pedig olyan közegeknek, akik azokat az egyén el—

len felhasználhatják. Végül meg kell lennie a statisztikai adatok feldolgozásával foglal—

kozó statisztikai sz.akemberekben annak, amit röviden statisztikai érzéknek nevezek. A

statisztikai érzékkel bíró egyén .az adatok mélyére lát és mint a detektiv, felfedi az igazságot. Vezeti a hosszú lelkiismeretes munkával szerzett tapasztalat. Tudja pl., hogy rendes ,évjáratokban a jelenségek nem mu- tatnak nagy változásokat, kiugrásokat, tehát minden ilyen kiugrás vagy nagy eltérés gya- ' mit kelt és valószínű, hogy rá is talál az

adat hamisságára.

Az első, persze nem szakszerű, felülvizs—

gálatot azok gyakorolnak, akik a számlálóla—

pok összegyűjtésével vannak megbízva, így a házfelügyelők, a háztulajdonosok. Egyik régibb előadásom alkalmával már szóvá tet- tem ezt a Statisztikai Társaság színe előtt?) Ezekből a legtöbb esetben hiányzik nemcsak a' szakértelem, de a komolyság, tárgyilagos- ság, a felelőssé'gérzwet is. Esetleg elfogult-ak, érdek—eltek, esetleg lehetnek kényes pontok, amelyekbe a lakó éppen ezeket nem szivesen av atja be. Különösen a mai nehéz időkben sok a kényes helyzet lecsúszott, lebegő exisz tenc—ia. kritikus családi viszonyok stb. A ház- iulajdonos, a házfelügyelő előtt, aki 3——4 sta—

tisztikai felvételt végigcsinált, a lakó pőrére van vetkőztetve. Tudják korát, műveltségi anyagi és családi hiányait, mindent, amit az illetőnek érdekében van titokban tartani.

A statisztikai hivatalnak és egyéb állami és társadalmi szerveknek, a törvénynek sem feladata, sem szándéka a polgári és családi életben kínos helyzeteket teremteni és a nyil- vános életbe a rossznyelvűség mérgét bele- vinni. Ezért az összeírások első házi ellen—

őrzése is csak a statisztikai hivatal által ki- szemelt, kiképzett, megbízható kiküldöttek

útján végezhető. *

Azután még egyet: szigorúan kell kezelni az adatgyűjtés jogát, amelyet nem mindenki gyakorolhat. Aki adatokat akar gyüjteni, nyilvános és kötelező összeírás alapján, an- nak azt a jogot az illetékes statisztikai hiva—

taltól kell kérni, mely azt, ha indokolt, ha

hasznos, ha szakszerűsége biztosítva van, meg is adhatja. Az alig szükséges, hogy bárki, akár hatóság vagy testület is, ha eszébe jut, szétküldhessen Összeírási íveket.

Hiszen e funkciót osak statisztikailag kép- zett egyénekre lehet ruházni, akik tudják a gyűjtés jelentőségét és annak határait is.

Megjegyzem, hogy a kifogásolt eljárás feletti

bírálatot nem a mostani helyzet hatása alatt,

—— hiszen az új statisztikai törvény e téren

sorozat

1) Földes: Statisztikai előadások. Új

(1936) 24. 1.

4. szám —409— 1939 előljár, ——_— hanem már ezelőtt vetítettem pa—

pirra.

Említést kell még tennem az adatgyüj- tésnek azon furcsa módjáról, hogy az össze- írásokkal megbizott egyének az adatokat kémkedés útján akarják megállapítani. ls—

merek eseteket, ahol az összeiró előbb a ház- mestert kérdezte ki, azután a cselédeket és csak a végén fordult ahhoz, akinek viszonyai megállapitandók voltak. E pontnál talán nem kell tovább időzni, ez az eljárás okvet- lenül téves adatokhoz is vezet, azonkívül a statisztikát kom-promittálja és ellenszenvet ,szül minden statisztikai adatgyüjtés ellen.

Mit tartanánk olyan statisztikáról, ahol a házfelügyelők és cselédek bemondása alap—

ján számolnak be az emberek politikai hit- vallásáról, jövedelmi viszonyairól, a házas-

társak közti hűségről e's hűtlenségéről? Ak- kor talán legjobb az összeírást átadni a hi—

vatalos és magándetektiveknek.

5. Az összeírások időpontját)

Nem szorul bizonyításra, hogy az össze—

írások értékére az időpontnak is nagy be- folyása van. Ami például a népszámláláso- kat illeti, azok többnyire december 31-én hajtatnak Végre. Mindenesetre sok ok szól ez időpont választása mellett, azonban még- sem szabad ignorálni, hogy ez tulajdonké—

pen olyan időpont, amely nem a népesség normális elhelyezettségét, elfoglaltságát? lelki diszpozicióját tükrözteti vissza, hanem in- kább egy ünnepélyes időpont. Az üzleti for—

galom, a mezőgazdasági, ipari statisztika, a postaforgalom, munkások elfoglaltsága, be—

tegségi létszám, iskoláztatás kérdésénél is ( fontos az időpont megválasztása. Voltak 'ne- vezetes esetek, amelyekben az időpont hely- telen választása meghamisította a felvételt, értéktelenné tette az adatokat.

6. Arányszámok.

A statisztikai felvételek eredményének első tudományos feldolgozása az arányszá- mok megállapitása, mert minden jelen—ség—

nek értékét egy más jelenséggel kell össze- mérni. Az első mérés rendesen a jelenségnek a népességhez való viszonyát tünteti fel.

Azonban megjegyzendő, hogy ez a mérés nem mindig elég finom, nem mindig elég érzékeny és így csak nyers eredm-ényeket nyujt, azért a tstatisztikusnak keresnie kell.

1) L. Földes: Statisztikai Előadások. Új soro—

zat (1936). 16. 1.

.

mely jelenségekhez _mérve ismeri meg jól vagy jobban a szóbanforgó jelenség intenzi—

tását. Ha a bűntetteket pl. összehasonlítjuk az egész népességgel, az nem ad olyan érzé—

keny eredményt, mintha összehasonlítjuk a büntethetőség korában lévő népesség számá—

val. Ha a házasságkötések számát össze- hasonlítjuk az össznépesség számával, szin- tén nem olyan érzékeny az eredmény.

mint ha összehasonlítjuk a házasulandó kor- ban lévő népesség számával. Nem szükséges hangsúlyozni, hogy itt nagy kulturálisi sőt fontos politikai mozzanatok is szerepelnek.

Óvakodni kell attól, hogy olyan arányszá-

mokkal operáljunk, melyek csak nagyon zavaros eredményt nyujtanak és természete—

sen óvakodni kell oly arányszámokmegálla- pit-átsától, melyek inkább csak játékszer je- lentőséggel birnak. Hogy a Lánchídon *át- járó közönség között milyen nagy arányban szerepelnek özvegyek, vagy nem magyar ajkúak, vagy nyugdíjasok, az bizonyára a statisztika szempontjából nem fontos?)

7. A statisztikai anyag magyarázata.

s A statisztikai hivatal tulajdonképeni munkáját befejezte, ha az összegyűjtött anyagot rendszeresen feldolgozta és át- tekintő táblázatokban, esetleg grafikonok—

ban feltüntette. Nehéz probléma az, vajjon a statisztikaihivata'l' a számanyagot magya—

rázatokkal lássa-e el, vagy sem. Itt két ve—

szély fenyeget: ha a statisztikai anyag nin—

esen magyarázattal ellátva, akkor munkája az olvasók nagyrésze előtt egy hét pecséttel lezárt titok. mert az olvasó nem mer a szám- tenger titokzatos mélységébef behatolni s így a statisztikus nagy munkával és fáradsággal járó közleményei a könyvtárakban felhal—

mozódnak, de nagyon kevés hasznot jelen- tenek. Ellenben ha az anyagot magyarázat—

tal látják el, esetlev a magyarázat inkább csak formális, összefogható lesz. Itt na—

gyon célszerű az az eljárás is, mely szükség esetén az anyag magyarázatát egy. a hivata- lon kívül álló szakavatott egyénre bízza.

amire nálunk is van példa.

s. Megosztott felelösség.

Amikor régebben a Magyar! Statisztikai Szemlében bírálat tárgyává tettem a cseh népszámlálást?) egy tekintélyes holland lap—

1) L. Földes: Statisztikai előadások. Új soro-

zat (1936) 19. lap. _ , .

?) Földes: Statisztikai előadások. Új sorozat

(1936). 121. 1. ' *

ban; a ,,Maasbode" röpiratszámba menő ter- jedelmes ,,exposé" _amelyet mai külügymi—

niszterünk rendelkezésemre bocsátott — je—

lent meg, valószínűleg cseh hivatalos'kör—

ből, amely védelembe veszi a cseh népszám- lálást, különösen két körülményre hiv-atkoz—

ván. Először arra, hogy magyar számláló- biztosok is voltak; ez igaz, de a magyarság népszámához képest nagyon kevesen, azután hivatkoztak arra. hogy a népszámlálás alap- elveinek megállapításánál a prágai német egyetem tanára, az ismert statisztikus Rauch—

—bcrg működött közre. A véletlen azt akarta, hogy Rauchberg tanárral találkozzam és ez- ii'ányban őt megkérdezvén, azt felelte: ,,Ja.

— ja, aber mit der Durchlführung idendifiziere ich mich nicht". Engedjük"'meg, hogy a cseh statisztikai hivatal által kidolgozott népszámlálási terv helyes alapon nyugodott, de a végrehajtás azt Csúf—fá tette. Látszik te- hát ebből, hogy a statisztikai öszeírásiokat a legfelsőbb főrumtól a legalsóbbig egy kéz—

ben kell tartani Arra kell törekedni, hogy a

végrehajtás ellenőrzéseIS a statisztikai hiva tal kezében legyen. A végrehajtóközeg a műVelet befejezéséig ,,számláló közeg", eb- ben a minőségében a statisztikai hivatalnak felelős, nem pedig rendes autonóm vagy kormányzati fellobbvalóságának.

9. Népesség? hivatalok.

Mind—en tudományos kutatás és minden gyakorlati intézkedés, amely a népességi számból, illetőleg számokból indul ki, köve—

tt li e számok pontos tárgyilagos megállapí- tását. Egyébként sem köze€I.,yészségügyi, sem demográfiai sem gazdasági, kulturális, er- kölcsi, politikai következtetésekre nem alkal-

masak. A népszámlálások nálunk minden

tizedik évben hajtatnak végre. A népszámlá- lási adatok azonban csak egy rövid. kor- szakra vonatkozólag nyujtanak egészen pon- tos felvilágosítást, tulajdonképen csak na- pokra. Későbben már mindinkább elavultak.

különösen az életnek ma annyira turbulens menete mellett. Elavult fotografiák. A nép—

szám még valahogyan a népmozgalmi ada- tok felhasználásával újra konstruálható, de a részletes adatok aligha. Idővel bizonyára szükségessé fog válni népességi hivatalok felállítása, melyek állandóan regisztrálják a

változásokat. Akkor jóformán minden órá- ban lehet népszámlálást keresztülvinni.

A népszámlálások nagy munkával, nagy költségekkel járó műveletei kevésbbé lesz—

nek fontosak, merta szükséges adatok a leg—

kisebb területekre vonatkozólag is minden időpontban megállapithatók.

' 10, Nemzetközi statisztika.

Még néhány szóval .meg kell emlékezni a nemzetközi statisztikáról. A nemzetközi statisztikának egyik fő kelléke, hogy össze—

hasonlítható legyen. Ez pedig csak úgy ér- hető el, hogy-ha anyaga, módszere, feldolgo- zása.) közzététele azalapelvekben. a jelensé- gek meghatározásában, kiválasztásában tel- jesen kongruens. Pedig e tekintetben még sok a kivánni való. A teljes kongruitás talán alig lesz elérhető a fennforgó tényezők, cé- lok, anyagi eszközök különbözősége miatt.

De törekedni kell a homogénetásra, mert az adatok őssze'hasonlíthatósága együt feltétele azok hasznavehetőségének. Ami különösen a népszámlálásokat illeti, a régi nemzetközi statisztikai kongresszusok és azok utóda, a Nemzetközi Statisztikai Intézet nagy gond- dal és tudással törekedtek a népszámlálá—

soknak egyenlő elvek. egyenlő módszer sze—

rint való keresztülvitelére, de a célt még nem érték el, sőt egyes vonatkoZásokban távolabb vagyunk ma, mint valaha. Ezért nagyon hasznos volna, ha a központi statisztikai hi- vatalok minden népszámlálás előtt — most is állunk ilyen előtt — közös konferenciát tartanának, amelyeken a függő kérdéseket .tárgyalnák és különösen egyenlő elvek meg- állapítására törekednének. Talán a magyar Központi Statisztikai Hivatal ragadhatná magához a kezdeményezést, amely minden valószínűseg szerint célhoz is vezetne, mert hiszen az elv ellen semmi, de mellette sok szólna.

11. Kormány és Statisztikai Hivatal.

A statisztikai összeírások körül néha nézeteltérések lehetnek a kormány és a sta- tisztikai hivatal között. A konmány kíván hat összeírást, melyet a statisztikai hivatal nem helyesel és megfordítva. Azután lehet nézeteltérés az összeírás eredményeinek fel—

dolgozása, 'magyarázata, közzététele terén is. De a statisztikai hivatal nem lehet a vál—

tozó kormányok szolgája, csak az igazság szolgája. Már régibb munkáimbanll utaltam arra, hogy a Statisztikai Hivatal elhelyezése egy szakminiszt—ériumban hátránnyal jár- hat, nehézségeket okozhat. Ezért javasol-

1) Földes: Statisztikai 'előadások I. sorozat

(1904) 18. l. " *

4. szám

tani közel negyven év előtt, hogy a statisz—

tikai hivatal .a .miniszterelnökségre kerül—

jön, ahol a közigazgatás és a politika szá- lai összefutnak, ahol tehát vPartikuláris szempontok "nem érvényesülnek. Ez ná—

lunk'és több államban újabban meg is tör- tént. Azonban a leghelyesebbnek és az ál- lami és tudományos életnek legmegfele—

lőbbnek'ajánlottam, hogy a statisztikai hi—

vatal ne egy kormányszervnek rendeltes—

sék alá. hanem közvetlenül a törvényhozás—

nak, az állami számvevőszék * mintájára, Hiszen nemcsak a számvevőszék, hanem a statisztikai hivatal adataiban is bírálat, sőt az utóbbiban sokkal mélyebb bírálat rejlik a kormány ténykedései, eredményei és mulasztás-ai felett.

12. Smeiálstatisztikai összeírások.

Legyen szabad végül néhány megjegy-, szociálstatisztik'ai és""

zást koékáztatiii a

nemzetiségi adatgyűjtésekről AL SZOCiálf

jelentőségre emelkedett, hiszen szociálsta—

tisztikai adatok nélkül a korunkban demi:—

náló szoeialpolitika homokra van építve.

A már kétSzáz evvel ezelőtt megindultszo—

ciálstatisztika, ) mely Vanderbilt- től, kez—

dődik' és Le Pláyn, Eng'elen, stb. keresztül napjainkig vezet ahol a munkastatisztikai hivatalok egész sorozata működik lénye- gesen különbözik az általános statisztiká—

tól, főleg abban, hogy ott nagy tere van a

mikrostatisztikai, reprezentatív, monogra—

vtikus módszereknek?) Minthogy ennek folytán sokszor nemcsak statisztikusok végzik a munkát —— lásd a falukutatók egy ( részét —, nagyon hasznos volna rendsze—

"res'l'rtmutatást a szociálsta'tisztikai felvé—

telek szolgálatára kidolgoztatni. A köz—

fponti és— fővárOSi statisztikai hivatalok, melyek sok szolgálatot tettek a szociálstfa—

tiszti'kának, erre a feladatra is vállalkoz?

hatnának. Mindenesetre azonban kivána—

"tos volna, hogy a statisztikai hivatalok több és több helyet biztosítanának munka- terveikh'en a szociálst'atisztikának. Itt jó- formánteljesen elhanyagolt területek van—

nak. Pl. milyen fontos volna nemzetneve4 lési szempOntból a nevelési korban lévő gyermekek életviszonyainak alapos isme—

rete. De'persze, bármilyen fontos a szociál-

1) Földes: Statisztikai előadások 11. sorozat

(1905) 17. I., (1936) 49. 1.

'-') Földes: Statisztikai előadások. Új sorozat

(1936) 49. 1.

—-É411 ——

magyar statisztika

aradt

v "1939

*

statisztika. nem szabad azt, a határt túl—

lépni, melyet az egyéni érzékenység ésa családi élet magánjellege szab. Ha nincs megfelelő szociálistatisztika, a törvényhozás szociálpolitikája az ingoványbaf téVed.

Az—ért szükséges, hogy a szociálstatisztika fáklyával haladjon a nemzet előtt.

13. Nemzetiségi statisztika.

Népszámlások alkalmával, esetleg más Összeírások, adatgyűjtések alkalmávalis a a nemzetiségi jelleget kutatja, míg különösen a túlnyomóan ho,—

mogén összetételű államokban csak az ál—

lampolgárságot kutatják. Minden francia állampolgár francia. A magyar statisztika az alkotmányos éra alatt végrehajtott má—

sodik népszámlálástól kezdve mindig fel- vette a népszámlálás alkalmával a nemze—

.tiségetzt; illetőleg az anyanyelyet__tilletőleg a statisztikai hivatal által közelebbről meg—

határozott anyanyelvet. Az anyanyelvet te;

kintettek a netnzehsegdeginegbizhatÉbtií'ne— f

tének. Ezzel a statisztikai hivatal hű ma-

"f'aá magyar u.,—tudomány tr-adícióihoz, mely a— nemzetiségijetlegét ;; nem ._tesiti, ha?

.nem- Szellemi szimptónía alapján állapí—

totta meg: még pedig politikai viszonylat—

han Eötvös József, statisztikai yiszonylat—

han Keleti Károly, Eötvös ttanítvanya Ezt a felfogást a mai napig nagyon Sokan hirt detik: — itt csak RavaszLászlót és Kornis Gyulát említem. A magyar nemzetiséghez tartozik tehát az, ami a magyar. nemzet múltjával jelenével és jövőjével azonosítja magát, aki a magyar nagy költők szelle—

méhen, gondólatvilágában él, akia magyar

államférfiak felfogásával és eélkitűzéSei—

vel, eszményeivel azonosítja magát, aki a

magyar történelem tradícióit tiszteletben tartja és aki a magyar nemzet életérdekeit minden téren megvédi. Hogy Vajjon ennek a feltételnek valaki megfelel, arra két tü- netből lehet következtetni: a nyelvből és a cselekedetből. Ez utóbbinak a statisztiku- sok nem tulajdonítanak fontosságot, min- denesetre főleg abból az okból, mert azok statisztikai kifejezésre ritkán alkalmasok és mert azok többnyire csak rendkívüli

egyéneknél, rendkívül? korszakokban". tai

pasztalhatók. Az egyszerű emberek nagy tömegétől a régi misera oontribuens plebs- től, azoktól, akik arra vannak hivatva—.

hogy jól vagy rosszul róják a munka tövió' ses útját, nem lehet követelni, hogy mindegyikük Széchenyi István legyen., Ma—

rad tehát .a nyelv, melyet Eötvöstől Rákosi

Jenőig, Schellíngtől Villariig és May:—

"Györgyig a legjellemzőbb tünetnek tekin- tettek, mert ez a lelki élet külső szerVe, mely különösen statisztikailag jóformán legjobban, legpontosabban megállapítható.

A magyar statisztika nem alkalmazott, mint egyes államok, tudománytalan, csa- lárd mesterkedéseket, pedig ha csak az Ausztria által alkalmazott társalgási nyelv tünetet választja, a magyarság aránya több százalékkal emelkedett volna. Hisz akkor pl. Budapest már régen tisztán ma'- gyar lenne. A magyar statisztika tehát kez—

dettől fogva helyes irányban haladt s már diplomáciail'ag is elismert igazmondása tudvalevőleg a nemzet történetének talán legválságosabb korszakában tett nagy

szolgálatot. A múlt és jelen által, a kül—

föld és a belföld tudománya által igazolt módszert a statisztikai hivatalnak tovább és minden ellenkező felfogással szemben meg kell .védenie. A statisztikusoknak mindig az igazság legyen a vezércsillaga.

*

El'őadásom befejeztével remélem, hogy talán sikerült egy-egy haszmavehető esz- mét felvetnem, esetleg másokat a tovább—

építés útjára terelnem, ha nem, akkor csak hangosan gondolkoztam, ami! talán meg- engedhető olyannak,, aki a statisztikát a társadalmi tudományok legtermékenyebb módszerének tekinti és ezt a módszert a legtökéletesebb fokon óhajtaná látni.

Földes Béla dr.

%

1 IRODALMI SZEMLE

Könyismertetések. -- Úhrom'gue de limes.

(C'est le Journal de la Société Hongroise de Statistigue om" rend compte en franpois, dans sa ,,revue des publications hongroises", des owvrages statistigues publiés en Hongrie.)

Elekes Dezső dr.: Budapest szerepe Ma- gyarország szellemi életében.

Dr Désire' d'Elekes: Le róla de Budapest dans la vie intellectuelle de Han-griff.

Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti Illyefalvi I. Lajos dr.) 85. kötet, 1. sz. Kiadja Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala.

Publications Síatistígucs. (Rédigées par le Dr Louis [.

Illyejaluí.) 85e volume, nume'ro l. Publié par le Bureau da Statistígue de la Ville de Budapest, Budapest, 1938. 241 I.-—p.

A háború utáni években a súlyos közgazda—

sági helyzet a figyelmet hosszú ideig elsősorban a gazdasági statisztikák felé terelte. A szellemi élet jelentőségének fokozottabb felismerését kell tehát látnunk abban, hogy lőkép az évtized közepe óta gyors egymásutánban jelentek meg olyan szakmun—

kák, amelyek a— kulturális élet egyes megnyilvánu- lásaimak vizsgálatával (foglalkoztak.

Ez alkalommal pedig olyan szakmunkáról ad—

hatunk számot, (amely a kulturális— életnek nem

egy-egy szakaszát., hanem csaknem teljes körét világítja meg a statisztikai tudomány eszközeivel.

Elekes Dezső tanulmányának azért is különlev ges jelentőséget kell tulajdfonlítanunxk, mert! a ma- gyar szakirodalomban elsőízben vetirfel a kul—túr—

statisztika tárgykör—ének határkérdéseit és —- a kül- földi idevágó szakirodalom kellö ismertetése után és annak figyelembevételével -—— meg is vonja

annak kereteit. ,

'A, tanulmány Budapestnek azt a jelentőségét

vizsgálja meg, amelyet Magyarország szellemi életében elfoglal. Ennek érdekében mérőszámokat

kellett keresnie, amelyek a főváros és az ország,

illetőleg a vidék művelődési viszonyainak össze- haxs-onlítására alkalmasak, Kétségtelen, hogy szerző igen bonyolult probléma megoldására vállalk-ozott.

A kultúrfoknak. számadatokkal való kifejezése, illetőleg azok össze—hasonlítása rendkívül nehéz, mint arra szerző tanulmányában igen találóan mutat rá: ,,Tudatában wagyunk annak, hogy a szel- lemvilág megnyilvánulásai, a kultúra értékei jó- részt irracionális mennyiségek1 amelyeket minden fenntartás nélkül mérlegre vetni nem szabad, in- ponvderabiliák, amelyekre értékmérő—t találni, ame—

lyeket számmal kifejezni alig lehet. Hiszen a zene művészeinek tömegében Beethoven is csupán egy egység, a könyvstatisztikában a biblia is csak egy könyvnek számít,?

, A kultúra fogalma általában többtéleképen értelmezhető, amennyiben éppúgy kifejezheti az anyagi, mint a szellemi élet feltételeit. Szerző a kultúra ez utóbbi (szellem-i) területein vegzi kuta- tásait's tárgykörét a! következőképen szabja meg.

A népesség műveltsége. Közoktatás. Közgyüjtés:

múzeumok—, könyvtárak, levéltárak. Irodalmi ter-

melés: könyv, időszaki sajtó, nyomdászat, könyv;

szórakozás: színészet, kereskedelem. Művészet,

mozgófénykép, rádió, zene. Egyéb kultúra: műem-