Budapest ellátóövezete

; 462 ^{sze ,_ ,,}

A Budapestre irányuló és a Budapest- , ről kiinduló vándorlásokat, Budapestnek más területekkel kapcsolatos vándormoz- galmát a 4. ábrán tanulmányozhatjuk. A Budapestre költözők zöme a Duna—Tisza közéről és a Tiszántúlról indul ki, Buda—

pestről viszont főleg Pest megyébe és a Dunántúlra költöznek. Az északi me-

gyékbe és a Tiszántúlra sokkal keveseb—

ben vándorolnak Budapestről, mint meg- iordítva.

Budapest vándormozgalmát áttekintve megállapíthatjuk, hogy az eléggé intenzív 'belső vándorlások jelenleg nem változ—

tatják olyan lényegesen a budapesti né—

pesség számát és összetételét, % mint ko- rábban. A letelepedési korlátozások elle—

nére is elég sokan jönnek ugyan a fővá-

rosba lakni, de ezzel majdnem egyenlő azoknak a száma, akik elhagyják Buda—

pestet.

A belső vándorlások jelenlegi sajátos—

ságainak vizsgálata végeredményben arra figyelmeztet, hogy tervgazdálkodást foly- tató államunkban szükség van a belső

vándormozgalom bizonyos irányítására.A

belső vándorlásokat azonban, amelyek

végeredményben a lakosság önkéntes el—

határozásából jönnek létre, a gazdasági,

szociális és kulturális beruházások helyes mértékű decentralizálásával, átgondolt te-

rületi tervezésével, a vidéki erőforrások

és lehetőségek felderítésével és kihaszná—

lásával lehet és szükséges a kívánt me-

derbe terelni.

Dr. Acsádi György

Budapest ellátóöVezete

A Magyar Dolgozók Pártja Központi

Vezetőségének 1955. évi júniusi határo—

zata kimondja: a zöldségellátást úgy kell

fokozni, hogy az egy főre jutó fogyasz—

tás legalább 132 kilogrammra emelked- jék. A határozatnak ez a pontja különö—

sen a nagyvárosok —— elsősorban Buda—

pest —— ellátásánál ró nagy feladatokat az irányító szervekre.

.A nagyvárosok ellátása minden időben -— még akkor is, amikor lényegesen ki—

sebb szükségleteket kellett kielégíteni --

nagy feladat volt. A szállítást jól bíró,

jól tárolható élelmiszerekkel való ellátás

viszonylag könnyebben megoldható, csu—

pán szállítási probléma. Természetesen ez esetben sem közömbös, hogy a szállí-

tási költségek milyen mértékben emelik

az ilyen élelmiszerek árát. Más a hely-

zet azonban a romlandó, szállítást nem bíró élelmiszerek, például a friss zöld- ségfélék, a gyümölcsök stb. esetében.

Ezeknek az élelmiszereknek a szállítása különleges, igen költséges módszereket

igényel, amelyeket ha nem alkalmazná—

nak, értékcsökkenés vagy teljes romlás

következnék be. Ezért ezek termelése a város közelében oldható meg a legcélsze—

rűbben. "W

A kapitalista termelési rendszerben a piac hatására kialakul a városok körül egy bizonyos körzet, amelyen belül a ter—

melők helyzeti előnyben vannak :; távo—

labbról szállító termelőkkel szemben.

Ezen a területen a gazdálkodók főleg a

közeli városokban könnyen értékesíthető növényeket termelnek. Kialakul tehát

egy többé—kevésbé meghatározott terület,

amely a városok ellátását biztosítja.

A szocialista gazdasági rendszerben tudatosan, tervszerűen alakítják ki az el-

látó területeket helyes termelési tervek

és vetésforgók célszerű összeállításával,

valamint termelő gazdaságok szervezésé- vel.

Az ellátó övezet meghatározásánál

olyan területet kell kijelölni, amely — adottságai alapján — megfelelő fejlesz—

téssel, a mezőgazdasági termelő egységek szakosításával a város vagy iparvidék

ellátását biztosítani tudja.

Magyarországon az ellátóövezetek ki- alakításánál csaknem teljesen a zöldség—

ellátás szempontjait vették figyelembe.

Ezért az ellátóövezet elsősorban a zöld—

ségellátó övezetet jelenti.

A Budapest körüli ellátóövezet területi adatai 1938—ban a Budapest körül 40 kilomé—

terre fekvő területeken gazdálkodóknak polgármesteri rendelet engedélyezte, hogy a budapesti piacokon őstermelői igazol—

vánnyal termelvényeiket árusítsák. Az

így meghatározott terület mint:—33 850 000

kat. holdat, ezen belül mintegy 500000

hold szántót tett ki.

SZEMLE

; 463

1951—ben két földművelésügi minisz-

teri határozat egy/bizonyos területet el—

látóövezetnek nyilvánított. Az övezet

kijelölésének az volt a célja, hogy a zöld-

ségtermelő területek —- elsősorban az öntözött területek —— rohamos csökke—

nését megakadályozza. A nagyvárosok, így Budapest körül is kijelöltek egy bizo—

nyos területet, amelyen belül az öntözött

zöldségtermelő területeket csökkenteni nem volt szabad, illetve a felszabadulás

után még működött, de időközben meg—- szüntetett öntözőtelepeket újból üzembe kellett állítani. Ilyenformán övezethez

tartozónak nyilvánítottak olyan kialakult zöldségtermelő területeket is, amelyek szorosan véve nem tartoztak a főváros

ellátó területéhez, de attól kellett tartani, hogy ott a meglevő zöldségtermelés

visszafejlődik (például a kecskeméti és kunszentmiklósi járás egyes részei).

1951-ben az ei—látóövezet összes és szán—

tóterülete mintegy kétszerese volt az

1938—ban kijelölt övezetnek.

1951—től 1954—ig minden évben csök- kent az övezet összes területe és szántó—

területe is. 1954—től viszont ismét növe—

kedett és az 1956—ra kijelölt övezet szán—

tóterülete már csaknem kétszerese az 1954. évi övezet szántóterületének.

Az ellátóövezet tervszerű fejlesztésének

nagy akadálya, hogy az övezet területe évenként és nem egy esetben igen nagy—

mértékben változik.

Budapest ellátóövezelének területe művelési ágak szerint (kat. halalt?

1938" 1951 1952 1954 1955 1956

Megnevezés

' évben

Szántó ... 492 737 977 658 717 199 639 302 1 021 160 1 143 912 Kert ... 21 167 38 109 31 329 30 349 38 046 40 702

48517 109 968 81 817 63 070 105 947 112 038

59 362 147 7165 98 460 94 534 143 114 158 216

65 114 59 028 56 873 40 391 60 643 68 866

130 092 240 187 168 500 140 821 199 742 208 426

2 668 7 076 4 799 3 025 6 054 6 555

Mezőgazdaságilag nem hasznosítható 58 582 143 461 114- 368 108 080 146 028 154 606 Ösazesen ... , 848 239 1 723 552 1 272 845 1 119 572 1 726 724 l 1 893 321

* Kataszteri nyilvántartás alapján. Az 1953. évi övezeti meghatározás nem állt rendelkezésre.

** Adatok Budapest környékének mezőgazdaságáról.

1946. Kézirat.

Az ellátóövezet területének évenkénti változtatása nem szolgálja az övezet tervszerű fejlesztését. Nem hat ösztönző—

leg a gazdálkodókra, tehát a zöldségter—

melés fejlesztésére sem —— az a tény, hogy

területük egyszer beleesik az övezetbe,

szerződést köthetnek terményeikre, tehát azwértékesitésük biztosítva van, más évek—

ben viszont nem, s ekkor terményeiket

esetleg egyáltalán nem vagy csak alacso- nyabb áron tudják értékesíteni. Például

a nagykátai járás területe 1951-ben az övezethez tartozott, 1953. és 1954—ben nem, viszont 1955—ben ismét övezeti terü—

let lett. Ez a gyakori változás gátolja az

övezethez tartozó termelőszövetkezetek

zöldségtermelésének fejlesztését is.

Az ellátóövezet jelenlegi rendszerének hibája, hogy a Budapest ellátására szük-

Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala.

séges terület kijelölése a jelenleg meg—- levő vetésterületi összetételhez és a ter-

melési szokásokhoz igazodik. A szükség—

letek fokozottabb kielégítését úgy igyek—

szik megvalósítani, hogy újabb területe—

ket kapcsol be az övezetbe ahelyett, hogy

az övezeten belül a zöldségtermelő terü.- letet növelné.

Az ellátóövezet fejlesztésének legfőbb eszközét az övezet részére biztosított ked—

vezmények, illetőleg az azt terhelő köte- lezettségek jelentik. Ugyanakkor nagy szerepük van ezeknek az övezet területi meghatározásában is.

1951—ben az övezeti kijelölés elsősorban

kötelezettségeket jelentett a termelők szá—

mára. Az öntözött területek újbóli üzem-

behelyezésével járó költségek, az előírt

zöldségátadási kötelezettségek meghalad—

* _

464

ták a rendeletben biztosított előnyöket.

Az 1953. évi decemberi párt— és kormány—

határozat után az övezeti területen szer—

ződéssel lekötött zöldségtermelő terüle—

tek mentesültek a beadási kötelezettség alól. Az ellátóövezetben gazdálkodó ter—

melőszövetkezetek beadási kötelezettsé—

güket szerződés alapján termelt I. osz—

tályú zöldségfélék beadásával is teljesít—

hették.

1956-ban a szerződéssel lekötött zöld- ségfélék területére beadási mentesítést

kaptak az övezetenkívüli termelők (egyé-

ni gazdálkodók, termelőszövetkezetek) is.

Valamennyi termelőszövetkezet teljesít—

heti beadási kötelezettségét I. osztályú

szerződött zöldségfélével.

Az övezetbe tartozás számottevő ked—

vezményeket nem jelent, tehát a kijelö—

lés jelenleg csupán elvi jellegű és csak-

nem kizárólag a főváros ellátásához szükséges felvásárló területet jelenti.

Az ellátóövezet felhozatali adatai

Az ellátóövezet a felszabadulás után lényegesen nagyobb területet foglal ma—

gában, mint a felszabadulás előtt. Ennek ellenére a városellátásban kisebb a sze—

repe, mint— a felszabadulás előtt.

Az 1950. és 1951. években a budapesti

felhozatal 50,2, illetve 52,2 százalékát teszi

ki az övezetből származó árumennyiség.tl Egyes zöldségfélékből lényegesen kisebb az övezetből származó felhozatal aránya,

mint a felszabadulás előtti volt. Különö—

sen feltűnő ez a jelenség azoknál a zöld—

ségféléknél, amelyeknek termelése Buda- pest közvetlen közelében egy—egy terüle—

ten jellemzővé vált. 1938—ban Budapest paradicsomszükségletének 96 százalékát,

1950—ben viszont a felhozatalnak csak 67 százalékát biztosította az övezeti terület.

Az uborka-felhezatalnak háromnegyed

részét 1938—ban az ellátóövezet, elsősor—

ban a Rákos menti meleg homokterület adta. 1950—ben viszont a budapesti ubor—

kafelhozatalnak csak egyharmad része származott az övezetből.

' Marcell Gyula: Budapest városai-látó övezetének szerepe a főváros züldségellátásában. (Csarnoki és Flaci Vállalat jelentése a Bell-(ereskedelmi Min—lsz—

térium részére.)

Sí *

A városelldló öveze! felhozatala az összes felhozatal százalékának

1938 1950

Megnevezés

évben

Karfiol ... 043 92,8

Zöld tengeri ... 99,8 90,8

K alarábé . . . . 86,8 81,3

Zöldbab . . .. 60,8 68,0

Paradicsom . . 96,1 67,0

KelkúpoSzta ... 64,0 61,8

Paraj ... 71 ,4 59,3

Zöldborsó ... 64,9 53,2

Saláta ... 32,2 47,2

Gyökérzöldség . . . . 16,3 46,7

Zöldpaprlka ... 22,7 38,3

Főzótök . . . 68,8 36,1

Uborka ... 79,8 34,2

Feleskáposzta . 45,5 17,8

Vöröshagyma ... 1 2,3 1 ,1

* Marczell Gyula: Budapest élelmiszerszállltó te- rülete és alakulása a— háború után. (A Belkereske- delmi Minisztérium részére készített tanulmány.)

Az összehasonlításnál számításba kell venni, hogy a felszabadulás óta Budapest

lélekszáma jelentősen emelkedett. Nagy- Budapest megalakulása során azonban azokat a területeket csatolták a főváros—

hoz, amelyeknek ellátása egyébként is az övezet feladata volt, így Budapest lélek—

számának csak mintegy 200000 főt ki—

tevő növekedését kell figyelembe ven—

nünk az összehasonlításnál.

Az ellátóövezet vetésterületi adatai

Az ellátóövezetre vonatkozó részletes

adatok csak 1955. évről állnak rendelke—

zésre.

Az ellátóövezet jellegét az adja meg,

hogy a város közelsége, a felvevő piac

miatt. különös termelési szokások, terme—

lési módszerek alakulnak ki. A vetéste- rületi megoszlás az ellátóövezetben je- lentősen eltér az országos átlagtól. )

Lényegesen magasabb arányban szere—

pelnek a vetésterületben a zöldség- és főzelékfélék, Viszont a gabonafélék ará—

nya lényegesen kisebb.

1937—38. gazdasági évhez képest a ve—

tés összetétele eltolódott. A legszembe-

tűnőbb a zöldség- és főzelékfélék vetés-

területi arányának növekedése: 1937—38

évben a szántóterület 2,7 százalékán,

1954—55. évben 5,5 százalékán termeltek

zöldségféléket. Lényegesen emelkedett a kukorica vetésterül'etének aránya is (18,6

számlákról 27,1 százalékra). Csökkent a

szama

4§5

kenyétgabonaféle'k, szálastakarmányfélék nak növekedése különösen a terinelőszö—

vetésterületének aránya. A zöldségfélék vetkezetl és egyéni gazdaságokban jelen—

és takarmánygabona vetésterületi arányá— tős.

Az ellátóövezel vetésterületének megoszlása (százalékban) Tel-meilőszövet-

kezet , egyéni Á "

llami szektor Egyutt

1937—1938' gagglgsffok

Megnevezés '

1954—1955*"

gazdasági évben

Kenyérgabona, ... 34,8 33,5 25,e 32,6

Takarmánygabona . 31,7 37,6 21,1 35,5

ebből: tengeri 18,6 29,9 8,0 27,1

Szálastukurmány . . .y 14,7 7,1 %A 9,5

Burgonya ... 7,5 5,0 LO 4,ö

Zöldség, főzelék 2,7 6,0 2,4 1 5,5

Egyéb növények 6,2 9,1 22,7 ? 10,9

Ugar ... 2,4 1,7 o,s ! us

Összesen 100,a 100,0 100,0 1000

6 *Édatok Budapest környékének mezőgazdaságnál. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala.

194 . ézirat.

** Ide tartoznak a mezőgazdasági termelöszövetkezetek, az l. és H. típusú termelőszövetkezeti csop-or—

tok, az egyéni gazdaságok, tanácsi kezelésű gazdaságok.

*** Tavaszi votésterületi (összeírás adatai.

Az övezeti terület egyes részeinek ve— tésterületének aránya a gödöllői, monori

tésaránya eltérő. Budapesten a zöldség— és a váci járásokban a legnagyobb. A félék vetésterületének aránya 23,6 száza— szobi járás, mint ellátóövezeti terület,

lék, Pest megyében 6,7 százalék. Pest Budapest bogyós gyümölcsökkel való el—

megyében a zöldség— és főzelékfélék ve- klátás'ában játszik nagy szerepet.

Budapest ellátóövezclének vetésterüleli megoszlása a termelőszövetkezeli. egyém" és egyéb gazdaságokban Nőt—55. gazdasági évben (százalékban)

Egyéb

Kenyér- Takarmány— Szálan- Zöldség és vegyes .

Megnevezés gabona gabona takarmány főzelék növények Vetetlen Öaszesen

és magvak

Budapest ... 15,2 34,8 11,6 23,6 14,2 O,6 100,0

Pest megye:

aszódi Járda ... 35,6 33,7 8,7 7,9 13,3 O,8 100,0

buda! ,, 27,9 48,2 9,8 1,6 10,7 1,8 100,0

ceglédi ,. 40,1 33,7 4,3 GJ! 13,7 1,6 100,0

dnbasi ,, 34,6 33,2 4,8 6,8 lő,! 4,6 100,0

gödöllői ,, 34,0 31.33 6,1 13,3 14,8 0,5 100,0

monori ., ._. 34,5 343 5,2 10,8 13,6 1,0 100,0

nagykátai,, .. 37,8 36,8 5,9 4,9 14,5 1,1 100,D

ráckevei ,. 34,5 383 8,1 4,1 14,2 0,8 100,0

szentendrei ,, . . 29,1 40,0 10,1 4,4 10,1 8,8 100,0

szobi ,, . . . 35,0 33,4 12,6 O,7 15,4 2.9 100,0

váci ,, 83,2 32,0 6,2 10,4 148 3,4 100.0

Pest. megye együtt . ,. 36,5 35,6 6,5 G,? B,?) I,!) 100,0

Bács—Kiskun megye *;

ovezetl része ... 32,5 43,7 5.9 Z,? 15,0 0,2 100,0

31,0 41,6 8,5 3,0 143 l,? 100,0

Eüátóővem Mulan ..

33,6 37,6 ?,] 6,0 M,] 1,7 100,U

6 Statisztikai Szemle

460

A gödöllői, a monori és a váci járás az övezetnek Budapesthez legközelebb eső része. így a zöldségfélék termelésének

magasabb aránya érthető, főleg, ha figye—

lembe vesszük, hogy ez a terület az or—

szág egyik legjobb paradicsomtermő te—

rülete. Ezekben a járásokban a paradi- csom vetésterülete adja a zöldségfélék nagyobb részét (gödöllői járásban 28, a monori járásban 46, a váci járásban 39 százalék).

Feltűnően alacsony a zöldségfélék ve—

tésaránya (4,1 százalék) a ráckevei járás—

' ban, holott a ráckevei járásnak, amely a

Csepelszigetet és a Duna balpartjának egy részét foglalja magában, talaja igen alkalmas zöldségfélék termelésére, a két Dunaág pedig kitűnő öntözési lehetőséget biztosít.

SZEMLE

Általában igen alacsony a zöldségter—

melő terület aránya a Csepelszigeten.

Annak ellenére, hogy a Csepelsziget ta-

laja, vízellátása kiválóan alkalmas a zöldségfélék termelésére, egyes részeket

kivéve (Szigetcsúcs, Halásztelek környé-

ke) vetésterületi összetételben alig külön—

bözik a megye átlagától.

Az ellátöövezel öntözött területe

Budapest lakosságának zöldség— és fő—

zelékfélékkel való ellátásában igen nagy szerepe van az ellátóövezet öntözött terü—

leteinek.

A Budapesti Öntöző és Talajjavító Vál-

lalat adatai szerint Budapest ellátóöveze—

tében 1955—ben csaknem 14 700 kat. holo

dat öntöztek. Ebből 9261 kat. holdat tett

ki az öntözött zöldségtermelő terület.

Budapes! ellúlóővezetének öntözött területe 1955-ben (kal. hold)

Öntözött Egvéb' Összes Öéntözöttázögd-

zöldség öntözött öntözött a g a az ut -

Megnevezés tel-illet száza-

! terüle!; lékában

Budapest" ... . .. . 1 886 370 2 256 M

Pest megye övezeti része . . 6 707 3 475 __ 10 182 1,1

Bács megye övezeti része ., 115 410 525 0,2

Fejér megye— övezeti része . . 553 1 158 1 711 0,2

Összesen ... 9 261 i 5 az l 14 674 0,9

* Az "egyéb öntözött terület"-ben legnagyobb a, rét és legelő aránya (32 százalék), de jelentős az öntözött takarmány- és kapásnövények területe is (1031, illetve 966 kat. hold)_

** A KSH Budapest Városi Igazgatóságának felvétele alapján.

Az öntözött zöldségfélék területének aránya növelhető, mert az övezet terüle—

tén jelenleg mintegy 2000 kat. hold kül- terjes növényt (takarmányt és kapást)

öntöznek. Ezek a területek bevonhatók

a zöldségfélék termelésébe annál is in-

kább, mert túlnyomó részük termelőszö—

vetkezetek vagy az állami gazdaságok

tulajdonában van.

Szervezési hiányosságok miatt a meg—

levő öntözőtelepek nincsenek kellően ki- használva. A ráckevei járásban 1955—ben mintegy 400—500 kat. hold megépített öntözőtelepet nem üzemeltettek, Buda—

pesten 162 kat. hold öntözőtelepen kül—

terjes növényt termeltek.

Csepelszigeten az öntözött terület ará—

nya, bár lényegesen magasabb mint az

egész övezetben, a sziget jellegét tekint—

ve mégis alacsony. A szántóterületnek

7,4 százalékát teszi ki az összes öntözött

terület és mintegy 5 százalékát az öntö-

zött zöldségterület.

Csepelsziget öntözött területe a jelen—

leginek többszörösére növelhető. Buda—

pest ellátásáról szóló több javaslat, ter—

vezet felhívja a figyelmet a Csepelsziget öntözési és az öntözött zöldségtermelés lehetőségeire. Ennek ellenére a sziget

öntözésének fejlesztésére nem történtek

megfelelő intézkedések.

Az ellátóövezet más részén is növel- hető az öntözött terület, például-a rác- kevei járás Duna balparti részén. E terü—

let nagyobb része zöldségtermelésre al—

kalmas, más része pedig öntözéses takar- mánytermelés esetében Budapest állati

termékekkel való ellátását javíthatná.

SZEMLE

Az ellálóövezet fejlesztése

Budapest ellátásának biztosítására az

ellátóövezet területe nem elegendő. Ter- mészetesen a város teljes ellátása az öve—

zetből egyes zöldségféléknél nem oldható

meg és nem is volna célszerű. Nem volna például célszerű a vöröshagyma termelé—

sét az ellátóövezet területén növelni a

Makó környéki termővidék rovására.

Hasonlóképpen nem célszerű a korai tö-

megcikkek (zöldbab, zöldborsó) termelé-

sét a déli melegebb megyékből a buda—

pesti ellátóövezetre áttelepíteni, mert ez azt jelentené, hogy mintegy egy—két hét- tel később jelennének meg ezek a cikkek a budapesti piacokon.

467

Néhány zöldségféle termelésének fej- lesztése azonban — éspedig azoké, ame-

lyeknek termelésére az övezet területe kitűnően alkalmas és amelyek nehezen

szállíthatók—az övezeti területen feltét—

lenül szükséges lenne. Ilyen elsősorban a paradicsom és részben az uborka is.

1955—ben a paradicsom, a zöldborsó, a zöldbab, a zöldpaprika, az uborka és a káposztafélék Budapest ellátásához szük-

séges vetésterülete mintegy 27000 kat.

hold és ebből csak mintegy 13—14 000

kat. hold terület biztosítható az övezeten belül. A szükséglet hiányzó részét az or—

szág más, messzebbi területén kell meg-

termelni.

iii Budapest ellátásának biztosítására lekötött terület a távolabbi megyékben (kat. hold)

Csongrád $$$; Szolnok Nógrád Békés Heves 222328," Tolna

Megnevezés

megyében

Káposztafélék ... 800 750 -— 160 ' 150 —— 450 100

Paradicsom . 150 500 200 —- -—— 500 -—- -——

Zöldborsó . 400 550 200 550 —— -—— _— 300

Zöldbab ( .. 350 450 550 ——- __ —-—- ——- 200

Zöldpnprika 300 -— 200 —— 400 --— ——- —

Uborka 100 400 200 -— 100 ——- — -——

Vöröshagyma ... 2 680 — —— —— _. ... .. __

A zöldbabnak, zöldborsónak a távo- labbi megyékben való termelése a kora

nyári piaci ellátás szempontjából indo- kolt. Nem indokolt azonban a paradicsom-

nak 4Csongrád és Szolnok megyéből,

uborkának Bács és Szolnok megyéből történt szállítása és bizonyos fokig a ká-

posztaféléknek 200 kilométernél nagyobb távolságról történő szállítása sem.

'A Földművelésügyi Minisztérium uta- sítása szerint 1955—ben Budapest paradi- csom szükségletének mintegy 35 százalé—

kát 100 kilométernél nagyobb távolságra levő területről kell biztosítani. Az ellátó- övezet paradicsomtermő területe a fel- szabadulás óta ugyan növekedett, jelen—

leg azonban az övezet területén működik három konzervgyár és ezek paradicsom-

szükséglete'nek ellátását is részben az

ellátóövezetről kell biztosítani. Ennek ellenére megoldható, hogy a főváros pe—

radicsomszükségletét az ellátóövezeten belül termeljük meg

A váci járás déli részét, a gödöllői járás

ös

nyugati részét, a monori járás északnyu—

gati részét magában foglaló meleg ho—

mokos vidék országosan ismert kitűnő

paradicsomtermő terület. Ha ezekben a járásokban csak kevéssé is megváltoztat—

juk a vetésterületi arányokat, ha csak egy százalékkal (1318 kat. holddal) emel— A jük a paradicsomtermelő terület arányát, ezzel csaknem egészen pótolni lehetne az övezeten kívülről behozott paradicsom

termeléséhez szükséges vetésterületet

(1350 kat. hold).

Hasonlóképpen oldható meg a buda—

pesti uborkaszükse'glet fedezése is az el—

látóövezetből.

A felszabadulás előtt Budapest fejes—

káposzta szükségletének csaknem felét fedezte az ellátóövezet, 1950—ben csak 18

százalékát. A kialakult termőtájak (Szi—

getköz, Szentes Vidéke, szabolcsi termő-—

terület) nemcsak a felszabadulás előtt adták a Budapesten fogyasztott káposzta- féle'k jelentős részét, hanem az 1955—ös

4687

felvásárlási tervekben is ezek a területek szerepelnek elsősorban termő-területként.

(Győr—Sopron megye 300, Csongrád me—

gye 300 és Szabolcs—Szatmár megye 400

kat. hold területtel.)

Figyelemreméltó azonban az a tény, hogy az övezeti területnek az ellátásában

való részesedése az 1938. évinek majd—

nem egyharmadára csökkent. A vecsési káposztatermelés —-— mely a felszabadulás előtt méretében és minőségében egyaránt jelentős volt -—— erősen visszaesett. A fel—

szabadulás előtt Vecsés területén 460 kat.

hold fejeskáposzta vetés volt. 1955—ben a monori járásban a termelőszövetkezeti, egyéni és egyéb gazdaságokban a káposz—

tafélék vetésterülete mindössze 277, Pest

megye hasonló gazdaságaiban együtt 1452

kat. hold volt.

Kérdés, hogy érdemes—e 300 kilométer távolságról szállítani káposztafélét, ami—

kor azt a várostól néhány kilométer tá—

volságra is megtermelhetjük. A Nyírség—

ben felvásárlásra kijelölt 400 kat. hold terület termése mintegy 300—350 vagon, a szentéskörnyéki területek termése

250—300, ami jelentős szállítóeszközt fog—

lal el éppen az őszi csúcsforgalom idején.

(A Nyírségből 8—10, Szentes környéké—

ről 7—8 teljes vasúti szerelvény szüksé- ges a budapesti fogyasztásra szánt ká—

poszta szállításához.)

*

A fentiek ismertetésével az volt a cé-

lunk, hogy rámutassunk a zöldségellátás növelését, a jelenlegi ellátás folyamatos biztositását akadályozó tényezőkre. Buda—

pest zavartalan zöldségellátása -— véle- ményünk szerint —- az alábbiak végre—

hajtásával lenne megoldható:

1. Szükséges volna az övezeti terület

állandó jellegű vagy legalábbis hosszabb

időre történő kijelölése. Az ellátóövezet

területén belül fokozottabb kedvezmények adásával kellene fejleszteni a zöldség—

termelést, főleg az öntözéses zöldségter—

melést.

2. Célszerű volna a vetésterületi össze- tétel megváltoztatása a zöldségtermelő területek javára. Különösen szükséges volna a váci és a gödöllői járás paradi—

csom— és uborkatermő területének, Ve—

csés község és a monori járás északnyu—

gati réSZe káposztatermő területeinek

növelése.

8. Szükséges volna a Csepelsziget és a hozzá szervesen csatlakozó Duna—balparti

síkság öntözött területének fejlesztése, új öntözőtelepek építése. Az—újonnan lé—

tesítendő öntözött területek üzemelteté—

sét ia termelőszövetkezetek, esetleg egy

alakítandó városellátó zöldségtermelő vál—

lalat vagy gazdaság feladatává kellene tenni.

A budapesti ellátóövezet ilyen fejlesz——

tésével nemcsak azt érhetnénk el, hogy az eddig költségesen távolról szállított zöldségféléket a város közvetlen közelé—

ben termeljük meg, hanem azt is, hogy

a termőterületek növelésével a párt— és kormányhatározatban előírtakat, az egy főre eső fogyasztás emelését biztosítani

tudjuk.

Mészáros Pál