K ARI Ö NÉRTÉKELÉS EGYÉSZMÉRNÖKI ÉS B IOMÉRNÖKI K AR B UDAPESTI M ŰSZAKI ÉS G AZDASÁGTUDOMÁNYI E GYETEM V

Teljes szövegt

(1)BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI ÉS BIOMÉRNÖKI KAR www.ch.bme.hu. KARI ÖNÉRTÉKELÉS. Elfogadta a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Kari Tanácsa 2014. január 14-én.. Budapest, 2013. december. 1.

(2) VBK AKKREDITÁCIÓS ÖNÉRTÉKELÉS, 2013/2014. Összeállították: Dr. Faigl Ferenc, egyetemi tanár, dékán Dr. Deák András, egyetemi docens, oktatási dékán-helyettes Dr. Hórvölgyi Zoltán, egyetemi tanár, tudományos és nemzetközi dékán-helyettes Dr. Nagy József, egyetemi docens, gazdasági dékán-helyettes Dr. Hornyánszky Gábor egyetemi docens, hivatalvezető Varga Ágoston elnök, Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Hallgatói Képviselet Dr. Pokol György, egyetemi tanár, 2003-2013 időszakban a Kar dékánja Közreműködtek: Dr. Keglevich György, egyetemi tanár, tanszékvezető Dr. Mizsey Péter, egyetemi tanár, tanszékvezető Dr. Nyulászi László, egyetemi tanár, tanszékvezető, az Oláh György Doktori Iskola vezetője Dr. Pukánszky Béla, egyetemi tanár, MTA tag, tanszékvezető Dr. Salgó András, egyetemi tanár, tanszékvezető Fehérné Tar Eszter tanulmányi ügyek, előadó Dr. Gagyi-Pállfy Edit nyugalmazott adjunktus. 2.

(3) VBK AKKREDITÁCIÓS ÖNÉRTÉKELÉS, 2013/2014. Tartalom. oldal BEVEZETÉS 1. A KAR ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE 1.1. Küldetés, helyzetelemzés és jövőkép 1.1.1. Történeti háttér 1.1.2. Küldetésnyilatkozat 1.2. Minőségfejlesztési intézkedések 1.2.1. Ismertség és elismertség 1.2.2. Minőségpolitika, minőségfejlesztési intézkedések 1.3. Az előző akkreditációs jelentés megállapításai – Válaszintézkedések 1.4. A Kar szervezete, irányítása és stratégiaalkotó rendszere 1.4.1. A Kar vezetési rendszere 1.4.2. A Kar döntési rendszere 1.4.3. A Kar minőségmenedzsment rendszere és működése 1.5. Belső és külső kapcsolatok 1.5.1. Belső kapcsolatok, a karok együttműködése az oktatási feladatokban és az infrastruktúra hatékonyságának növelésére. 1.5.2. Külső kapcsolatok 1.6. A VHK részvétele a Kar vezetésében 1.7. C-SWOT analízis 2. A VBK KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEI 2.1. Oktatás 2.1.1. Képzési szerkezet 2.1.2. A képzések létszámadatai 2.1.3. Szakirányú továbbképzési szakok 2.1.4. A VBK képzéseinek eredményessége 2.1.5. Idegen nyelvű képzés 2.1.6. Elitképzés, tehetséggondozás 2.1.7. Végzettek elhelyezkedése, alkalmazhatósága munkaerőpiaci visszajelzések alapján. 2.2. Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység 2.2.1. A kutatást segítő kari adminisztráció és szervezeti infrastruktúra 2.2.2. Publikációk 2.2.3. A kutatási-fejlesztési és pályázati tevékenység alakulása 2.2.4. Kari részvétel a BME kiemelt BME projekjeiben 2.2.5. Kapcsolatépítés, külső kapcsolatok 2.3. Gazdálkodás 3. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELVEK ÉS MÓDSZEREK 3.1. Minőségbiztosítási stratégia 3.2. Munkatársi elégedettség mérése a Karon 3.3. Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése 3.4. A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere 3.5. Az oktatók minőségének biztosítása 3.6. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások 3.7. Belső információs rendszer 3.8. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása Függelék. 4 5 5 5 6 7 7 7 11 12 12 12 13 13 13 14 14 15 18 18 18 19 24 24 27 28 32 32 32 33 33 34 34 34 37 37 39 40 42 44 45 46 46 47. 3.

(4) VBK AKKREDITÁCIÓS ÖNÉRTÉKELÉS, 2013/2014. BEVEZETÉS A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karának (VBK) legutóbbi akkreditációjára 2009-ben került sor. Az akkreditációs folyamat eredményeként a MAB támogató határozatot hozott. A felsőoktatás, és ezen belül a BME VBK külső és belső működési környezetének folytonos változása jelentős hatással van a Kar tevékenységére, annak elemeire. Célunk, hogy az újabb akkreditációs eljáráshoz kapcsolódóan önértékelés keretében elemezzük a Karon folyó oktatás, kutatás, és ezen alaptevékenységeinkhez kapcsolódó szolgáltatások eredményességét, gazdálkodásunk főbb folyamatait és jellemzőit. Az önértékelés során képet kívánunk nyújtani a Kar értékeiről, a 2009-2013 időszakban elért eredményeinkről és feltárjuk a tevékenységeinket korlátozó problémákat. Bemutatjuk munkatársainknak a Karon folyó tevékenységekről és azok fontosságáról kialakult véleményét és a jövőbeni stratégiát megalapozó kulcselemeket. Az akkreditációs folyamathoz kapcsolódó önértékelés elkészítésének irányítását és koordinálását a dékán végezte együttműködve az oktatási, kutatási és gazdasági dékán-helyettesekkel, az előző dékánnal és a tanszékvezetőkkel. A jelentés elkészítésében részt vett a Dékáni Hivatal vezetője és több munkatársa. Felhasználtuk a hallgatói képviselet által összeállított dokumentációkat és a jelentés nyers változatát véleményezte a Kar Tanszékvezetői értekezlete. Így a jelentés a Kar egészének álláspontját tükrözi, melyet a Kari Tanács általi elfogadás is megerősít. Az önértékelés elkészítésekor, a PDCA elv alapján törekedtünk a 2009 óta elért eredmények kiemelésére, valamint a jelenleg fennálló problémák feltárására. Egyes tevékenységi területeink bemutatásakor érvényesítettük a befolyásoló tényezők, célok, folyamatok, módszerek, mérhetőség, eredmények, erősségek és gyengeségek komplexitására vonatkozó alapelvet Az önértékelés elkészítésekor a MAB által kiadott irányelveket követve tekintettük át a Kar működését, az előző akkreditáció során a MAB által megfogalmazott javaslatok és elvárások megvalósítása érdekében hozott intézkedéseket és eredményüket, a Kar küldetését, jövőképét meghatározó elemeket. Emellett bemutattuk a Kar alapdokumentumait, szervezeti struktúráját, irányítási rendszerét, stratégiájának kiemelt elemeit, a vezetés minőség és kiválóság iránti elkötelezettségének eredményeit, a Hallgatói Önkormányzat részvételét a vezetésben. A C-SWOT analízis összegzi erősségeinket, gyengeségeinket, korlátainkat, a hatékony működéssel kapcsolatos kockázatokat, valamint az analízis eredményeiből következő, a jövőre vonatkozó fejlesztési irányokat. Az általános helyzetkép bemutatása után a második fejezet tartalmazza a Kar 2009-2013 időszakban elért legfontosabb eredményeit az oktatás, a kutatás-fejlesztés és innováció, a hazai és nemzetközi partnerkapcsolatok, valamint a gazdálkodás vonatkozásában. A jelentés harmadik fejezete tartalmazza a kar tevékenységéhez kapcsolódó minőségbiztosítás alapelveinek és gyakorlatának bemutatását, valamint értékelését. A fejezet megírásakor mindenben követtük a MAB útmutatóban megfogalmazott tematikát. Ezen túlmenően, az önértékelés teljes anyagában az alábbi szimbólummal jelöltük a szóban forgó tevékenység minőségirányítási rendszerbe illeszkedését (hasonlóan az előző akkreditációs jelentésben követett módszerhez).. 4.

(5) VBK AKKREDITÁCIÓS ÖNÉRTÉKELÉS, 2013/2014. 1. A KAR ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) országos és regionális szerepű, nemzetközileg is jelentős, nyolc karral rendelkező felsőoktatási intézmény. A műszaki felsőoktatás, mérnökképzés terén méretét, tudományos tevékenységét és képzéseinek minőségét tekintve hazánk egyik legjelentősebb felsőoktatási és kutatási központja. A BME nyolc kara közül alapításuk sorrendjét tekintve a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (VBK) a negyedik leghosszabb múltra visszatekintő kar. Bár hallgatói létszámát tekintve a VBK a Műegyetem kis karai közé tartozik, képzései minőségének és tudományos teljesítményének köszönhetően jól ismert és elismert része a BME-nek. 1.1. Küldetés, helyzetelemzés és jövőkép 1.1.1. Történeti háttér A Műegyetem 1871-ben jött létre az 1782-ben alapított Institutum Geometricum Hydrotechnicum és az 1846-ban alapított Ipartanoda összevonásával. Ekkor az egyetem öt szakosztályt foglalt magába, közülük az egyik a vegyészi szakosztály volt. Az első vegyészmérnöki oklevelet 1907-ben adták ki. A Vegyészmérnöki Kar 1949-ben jött létre önálló egységként, ahol az 1960-as évek végéig különböző ágazatokon ötéves okleveles vegyészmérnök-képzés folyt. A Karon 1969-ben – az országban először, a Veszprémi Vegyipari Egyetemhez hasonlóan – indult meg a kétfokozatú vegyészmérnök-képzés. Ezt a képzési formát az indokolta, hogy a vegyészmérnöki területen – ellentétben más mérnöki szakmákkal – nem volt főiskolai képzés. A főiskolai végzettséget jelentő üzemmérnöki diplomát három, az ezt követő okleveles mérnöki diplomát további kétévi tanulás után kapták meg a hallgatók. Ebben a képzési rendszerben a második év után kettévált az üzemmérnöki és az okleveles mérnöki oktatás, de néhány év elteltével a képzési szerkezet ismét lineárissá vált. Néhány éven keresztül négyéves műszaki tanár képzés is folyt Karunkon. Az okleveles mérnöki fokozaton az 1970-es években új szakok indultak: a biológusmérnöki és a szervező vegyészmérnöki. Az utóbbi képzés később megszűnt, hasonlóan a főiskolai képzéshez. Vegyészmérnök-képzés esti-levelező tagozaton az 1950-es évektől évtizedeken át folyt, majd megszűnt, de néhány nagyobb iparvállalat igényére reagálva 2007-ben vegyészmérnök BSc képzést indítottunk levelező tagozaton. Biológusmérnök-, biomérnök-képzés: A vegyészmérnöki szakon belül 1974 és 1993 között az okleveles mérnökképzésben működött a biológusmérnök képzés, amelynek kurrikulumát a VBK a SOTE és az ELTE szakembereivel együttműködve alakította ki, és az oktatásban is közösen vettek részt. Ebben a képzési formában a vegyész üzemmérnöki oklevelet szerzett hallgatók (akik előzőleg bizonyos “kritérium tárgyakat” már teljesítettek) folytathatták tanulmányaikat. Az utolsó ilyen képzésben résztvevő évfolyam 1997-ben végzett. Az önálló Biomérnöki Szak a kreditrendszer 1993. évi bevezetésével egyidejűleg indult. A Kar ezzel hazánkban elsőként és világviszonylatban is az elsők között indította el a biomérnök képzést önálló szakon. Az első biomérnöki diplomákat 1998-ban adta ki a Kar. A képzés növekvő jelentőségét és eredményességét 2006-tól a Kar neve is mutatja, ekkortól a VBK neve Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (Faculty of Chemical Technology and Biotechnology). Környezetmérnök-képzés: A Kar már 1974-ben felismerte a környezetvédelmi oktatás fontosságát, a környezetvédelmi szakemberek iránti igényt. Először a vegyészmérnökök posztgraduális képzése formájában indult meg a környezetvédelmi szakmérnök képzés, amely szakirányú továbbképzés formájában ma is működik. A VBK szervezésében és gesztorálásával 1999-ben indult az ötéves nappali környezetmérnök-képzés a BME valamennyi karának közreműködésével. Legnagyobb arányban (kb. 35 %) a VBK végzi az oktatást. A többkarú képzési szerkezet a bolognai rendszerre történt áttéréskor sem változott. A környezetmérnök MSc képzés az alapképzéshez hasonlóan több kar együttműködésében zajlik, emellett 2007. szeptemberétől környezetmérnök MSc levelező képzést is működtetünk. A Kar szakjai az ország más egyetemein: Jelenleg a Kar három alapképzési (vegyészmérnök nappali és levelező, biomérnök, környezetmérnök) szakon és öt mesterképzési (vegyészmérnök, biomérök, környezetmérnök, gyógyszervegyész-mérnök, műanyag és száltechnológiai mérnök) szakon áll a graduális képzésben résztvevő hallgatók rendelkezésére. A felsoroltakkal párhuzamos képzések közül vegyészmérnökképzés 1948 óta folyik Veszprémben és a jelen évszázad első éveiben indult el Debrecenben. Biomérnök képzés a Pannon Egyetemen 2007-ben, a Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen 20085.

(6) VBK AKKREDITÁCIÓS ÖNÉRTÉKELÉS, 2013/2014 ban, a Budapesti Corvinus Egyetemen 2010-ben indult. Környezetmérnök-képzés az országban jelenleg 11 helyen működik. A társintézményekben kiadott alapfokú diplomák a képzési és kimeneti követelmények határain belül – a képzőhely hagyományaitól függően – kisebb-nagyobb mértékben eltérnek egymástól. Az erős kémiai alapok a VBK környezetmérnök képzésének jellemzője. Továbbképzés, doktori képzés: Az alap és mesterdiplomával rendelkezők részére a Kar 19 szakterületen kínál szakirányú továbbképzéseket levelező tagozaton (részletesen lásd 2.1.1. pontban), valamint PhD fokozat szerzési lehetőséget biztosít a Kar Oláh György Doktori Iskolájában. A nappali tagozatos doktori képzés az országban az elsők között, 1991/92-ben indult. A doktori iskola a Kar egykori kiváló hallgatója, majd oktatója, a Nobel-díjas Oláh György nevét viseli. A VBK a műegyetemi divizionális működési rendnek megfelelően dolgozik. A kari oktató- és kutatómunka és a gazdálkodás a BME alapító okiratában (http://www.bme.hu/alapito-okirat) és szabályzataiban (http://www.rektori.bme.hu/to/tio.htm, http://www.gmf.bme.hu) rögzített rend szerint, a VBK szervezeti és működési szabályzatában részletezett módon folyik. 1.1.2. Küldetésnyilatkozat A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar hivatásának tekinti a nemes hagyományokhoz méltó oktatási és kutatási tevékenységet – az értékek megőrzését, folyamatos fejlesztését és a korszerű igényeknek való színvonalas megfelelést a vegyészmérnöki, biomérnöki és környezetmérnöki tudományok területén, amellyel jelentős mértékben járul hozzá a magyar gazdaság és tudomány fejlődéséhez. Küldetésének megfelelően a VBK országosan élenjáró, meghatározó és nemzetközi szinten elismert felsőoktatási, kutatási, fejlesztési és innovációs szakmai alkotó tevékenységet folytat a szélesen értelmezett vegyészmérnöki, biomérnöki és környezetmérnöki szakterületeken, és munkássága az elméleti és az alkalmazott kémia területére is kiterjed. A tudományos kutatásokkal integrált oktatási rendszere biztosítja, hogy a képzési szakjain diplomát szerző mérnökök széles tudományos alapokon nyugvó korszerű tudásukkal elsősorban a hazai vegyipar, biotechnológiai iparok versenyképességét és környezetvédelem ügyét tudják szolgálni. Ezt a küldetését a Kar a kutatási-fejlesztési tevékenységével integrált, minőségorientált egyetemi szintű oktató munkával, valamint tehetséggondozási programok működtetésével és a legkiválóbb hallgatók PhD képzése keretében valósítja meg. A VBK tevékenysége folytonos fejlesztésével a meghirdetett képzések olyan struktúráját alakítja ki, amely felkészíti a hallgatókat a folytonos tanulásra, a szakterületükön jelentkező új ismeretek befogadására, továbbá – a Műegyetemi képzésre hagyományosan jellemző –a feladatokat komplexitásukban látó mérnöki gondolkodásmóddal és problémamegoldó képességgel vértezi fel őket. Ugyanakkor a hagyományosan gyakorlatorientált alap- és mesterképzéseinek fejlesztése révén közvetlenül az iparban elvárt feladatok ellátására is felkészíti hallgatóit. Küldetésnyilatkozatának megfelelően a VBK a vegyészmérnöki, biomérnöki és környezetmérnöki területen magas színvonalú alapképzést (BSc), mesterképzést (MSc), doktori képzést (PhD), szakirányú továbbképzést és tanfolyami képzéseket folytat, idegen nyelven is, amelyeknek jellemzője, hogy valamenynyi képzési szakon és szinten elméleti és alkalmazott kémiai ismereteket is nyújt. A Kar folyamatosan törekszik arra, hogy az oktatás minden szinten differenciált legyen az esélyegyenlőség és a tehetséggondozás érdekében. A VBK célja, hogy nagy múltú, színvonalas és eredményes oktató- és kutatómunkája alapján szakterületén az országosnál nagyobb létszámarányú MSc és PhD képzést folytasson. Ennek megfelelően a Kar az általa gondozott képzéseire hazánk legjobb képességű, a szakma iránt elhivatottságot érző diákjait várja. Az oktatómunkába a szakmai szükségleteknek megfelelően a VBK bevon külső szakembereket a BME többi karáról, társegyetemekről, az MTA kutatóintézeteiből, egyéb kutatóintézetekből, szakminisztériumokból és az iparból. A VBK az egyetemen meghonosított TQM elveknek megfelelően, minőségorientált képzési programjainak folytonos fejlesztésével biztosítja, hogy az általa kibocsájtott diplomák a magyarországi munkaerőpiacon a legkeresettebbek legyenek, a végzetteket itthon és külföldön neves felsőoktatási és kutatási intézmények, valamint vállalatok szívesen fogadják. A kutatás és az innováció területén a VBK küldetése, hogy nemzetközileg elismert, magas színvonalú szakmai kutatómunkát, gyakorlatorientált fejlesztő- és innovációs tevékenységet folytasson a vegyész6.

(7) VBK AKKREDITÁCIÓS ÖNÉRTÉKELÉS, 2013/2014 mérnöki, biomérnöki, környezetmérnöki tudományok, valamint az elméleti és alkalmazott kémia tárgyköreiben. A kutatásokat széleskörű hazai és nemzetközi kooperációban végzi és tevékenysége az ipari problémák megoldására is kiterjed. A Kar fontosnak tartja az oktatók és kutatók szakmai önállóságának tiszteletét, a korszerű irányzatok ösztönzését, a pályázati tevékenység segítését. Fontosnak tartja a kutatási eredmények publikálását magas színvonalú nemzetközi tudományos folyóiratokban és az arra alkalmas eredmények hasznosítását, valamint a tehetséges hallgatók minél korábbi bevonását a kutatómunkába. A VBK vezetése és a Kar összes munkatársa fontos feladatuknak tartják a magas színvonalú oktatási és kutatási tevékenység fenntartását és az ezen aktivitásokat lehetővé tevő bevételszerző tevékenység folytonos fejlesztését. Ezért a Kar rendszeresen felülvizsgálja képzési programjait, ellenőrzi és értékeli a kari munkatársak oktató tevékenységét, a tanszékek kutatási, pályázati, bevételszerző tevékenységét. 1.2. Minőségfejlesztési intézkedések A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar vezetése és minden munkatársa a Kar által gondozott szakterületeken képzési programjai, kutatási-fejlesztési tevékenysége és gazdálkodása folytonos fejlesztésével, a minőségügy elkötelezettjeként teljesíti az 1.1.2. pontban megfogalmazott küldetését. 1.2.1. Ismertség és elismertség A VBK oktatási, tudományos kutatási és fejlesztési tevékenysége országos szinten ismert és elismert. Ezt igazolja az oktatás bemeneti oldalán az, hogy hosszú évek óta országosan a legmagasabb felvételi pontszámokkal lépnek be alapképzési szakjainkra a vegyész-, bio- és környezetmérnöki szakma iránt érdeklődő hallgatók (lásd 2.1./1. táblázat, 20. oldal). Bizakodásra ad okot a rendszeresen készülő felmérések eredménye is. Így például az eduline.hu-n 2011-ben közzétett, műszaki felsőoktatási karokat értékelő rangsorában a VBK az első helyen szerepelt (1.2./1. táblázat, forrás: http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/2011/2/7/20110204_egyetem_rangsor_muszaki_kar). 1.2./1. táblázat Magyar egyetemek műszaki karainak rangsora (2011). Rang a hallgatók Rang az oktakiválósága alapján tók kiválósága alapján 1. BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar 4. 4. 2. Pannon Egyetem Mérnöki Kar 8. 1. 3. BME Gépészmérnöki Kar 1. 9. 4. BME Építőmérnöki Kar 6. 7. 4. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar 11. 2. 6. BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar 5. 10. 7. BME Építészmérnöki Kar 2. 14. 8. BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 7. 11. 8. Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai 14. 4. Kar 10. BME Közlekedésmérnöki Kar 8. 12.. Rang. Intézmény. 1.2.2. Minőségpolitika, fejlesztési intézkedések 2009-2013 A Karon folyó munka minőségének folyamatos javítása érdekében a 2009-ben történt akkreditáció óta a VBK számos fejlesztést hajtott végre azért, hogy hatékonyabban és eredményesebben tudja szervezni és ellátni oktatási és kutatási tevékenységét, biztosítsa ezek gazdálkodási hátterét. A főbb fejlesztések, a minőség folytonos javítása érdekében hozott intézkedések a következők voltak: 2009/2010: 2010: 2011: 2012:. - a BSc szakok képzési programjainak (tanterveinek) átfogó felülvizsgálata és megújítása; - a Gyógyszervegyész-mérnöki MSc szak elindítása - a Műanyag és száltechnológiai MSc szak elindítása - kari költségvetési szabályzat megújítása és bevezetése - Kari K + F + InfoPont Iroda létrehozása 7.

(8) VBK AKKREDITÁCIÓS ÖNÉRTÉKELÉS, 2013/2014 2012-2013: 2013:. 2009-2013:. - Kari honlap megújítása (oktatás és kutatás) - a mesterképzési szakok képzési programjainak (tantervek) átfogó felülvizsgálata és megújítása, - a PhD képzés költségtérítési és önköltség fizetési szabályzat megújítása, - MSc hallgatók kedvezményes tanulmányi rendjének kidolgozása, - a VBK habilitációs és doktori szabályzat felülvizsgálatának elindítása - minden félévben az Oktatás Hallgatói Véleményezése (OHV) során nyert eredmények rendszeres értékelése, és a legjobb oktatók jutalmazásának bevezetése.. Oktatás A VBK oktatómunkáját 2009-2013 közötti is a képzések folytonos fejlesztése jellemezte a szakmai ismeretek minél magasabb színvonalú átadása érdekében. A Kar minden képzésében jellemző az erős és széleskörű matematikai, fizikai és kémiai alapozás, és kiemelten fontos a laboratóriumi, gyakorlati foglalkozás, amely nélkülözhetetlen a vegyész-, bio- és környezetmérnöki ismeretek és készségek elsajátításához. Erre az ismeretanyagra épül a VBK minden alap- és mesterképzési szakján az ugyancsak jelentős óraszámú gyakorlati képzést tartalmazó differenciált szakmai ismeretek csomagja, amely olyan naprakész ismeretekkel ruházza fel hallgatóinkat, hogy munkába állásuk után szinte azonnal bekapcsolódhassanak az innovatív vegyipari, gyógyszeripari és biotechnológiai vállalatoknál, környezetvédelmi cégeknél folyó fejlesztő és termelő folyamatokba. A Kar szakjai iránt széles körű érdeklődés mutatkozik, a potenciális hallgatók mintegy fele a közép-magyarországi régiótól távolabbi területekről jelentkezik képzési programjainkra (részletesen lásd 2.1./3. táblázatban). Kutatás-fejlesztés A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar kutatási tevékenysége szorosan kapcsolódik a hazánkban működő innovatív magyar és nemzetközi vegyipari vállalatok K+F+I tevékenységéhez. Célunk olyan alap- és alkalmazott kutatási területek művelése, melyekben hazai és nemzetközi projekteken keresztül részt vállalva az ipari alkalmazás számára fontos új ismereteket, eljárásokat, módszereket tudunk feltárni. A VBK tanszékein folyó kutatások jelentős részét integrálja a Kar által gondozott „Biotechnológia, egészség- és környezetvédelem”, valamint a „Nanofizika, nanotechnológia és anyagtudomány” című, kiemelt kutatóegyetemi program. Ez az integráció reményeink szerint növeli a kutatócsoportok közötti és a karok közötti együttműködést, javítva ezzel a nemzetközi tudományos érdeklődés fókuszában is álló kutatási területeken kiemelkedő új tudományos eredmények elérésének esélyét. A fókuszálás esélyt adhat továbbá a következő EU pályázati időszakban olyan programokban történő részvételre, amelyekben csak nagy kutatási potenciállal, esetleg konzorciumi együttműködő partnerekkel rendelkező csoportok dolgozhatnak. Kiemelt cél a Karon felhalmozott speciális tudás birtokában a hazai iparvállalatok kutatási-fejlesztési programjainak segítése, a speciális, vagy a szokásosnál mélyebb tudományos ismereteket igénylő K+F feladatok gyors megoldása. E célok elérését segítik a három budapesti gyógyszergyárral, az új MTA TTK-val és a MOL-lal 2009-2013 között megkötött együttműködési szerződések. A szakmai alkotómunka, a pályázati és ipari projektek szervezését segíti a kari K+F+InfoPont is. Szervezetfejlesztés A VBK az előző akkreditációs ciklusban jelentős szervezeti változtatásokat hajtott végre, melynek eredményeképpen 2007 óta a korábbi tíz helyett öt tanszéken folyik a kari oktató és kutatómunka. A szervezeti változásokkal együtt járó költözések és a kapcsolódó laborfelújítások döntő többsége a 2009-2012időszakban megvalósult, nem kis részben szakképzési hozzájárulások forrásainak felhasználásával. 2013ban már csak a Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszékhez tartozó félüzemi laboratórium áttelepítését indítottuk el a MOL anyagi támogatásával. A Kar három szervezeti egységét is érintette a metróépítés miatt megsüllyedt Ch épület rekonstrukciója, amely ugyancsak 2013-ban fejeződött be. A statikai megerősítéseken és egyéb rekonstrukciós munkálatokon túl, technológiai felújításokat is végeztünk az épületben. A költözési, felújítási munkák számos kényelmetlenséggel jártak az elmúlt időszakban, de sok laboratóriumunk és tantermünk megújult. Ezeken a területeken az eddigieknél jobb infrastrukturális feltételekkel rendelkezik a Kar az oktató és kutatómunka sikeres ellátásához. Ugyanakkor az elmúlt években a BME-t is érintő jelentős kormányzati forráselvonások a Kart is negatívan érintették, több időszerű felújítási munkát el kellett halasztanunk.. 8.

(9) VBK AKKREDITÁCIÓS ÖNÉRTÉKELÉS, 2013/2014 Humánerőforrás-fejlesztés és minőségbiztosítás A VBK humán-erőforrás fejlesztési politikáját is a minőségelvűség vezérli. Miközben a gazdálkodási stabilitás biztosítása érdekében a 2007-2010 időszakban a Kar az egyetemi vezetéssel egyeztetett „konvergencia programot” hajtott végre, amelynek keretében szigorú nyugdíjazási politikát (minden 62 évét betöltött munkavállaló nyugdíjazása) volt kénytelen követni, mindvégig ragaszkodtunk ahhoz, hogy oktatói beosztásba lehetőleg PhD fokozattal rendelkező fiatalt vegyünk fel és az egyetemi tanári kinevezés egyik feltétele az MTA doktora cím. A program eredményeként az egyébként évről évre csökkenő állami támogatás ellenére is a Kar helyzete 2011-től pénzügyileg stabil, nem deficites. Az említett nyugdíjazások azt eredményezték, hogy a Karon dolgozó főállású egyetemi tanárok száma 2010-re 16-ra csökkent, néhány tanszéken a vezető oktató utánpótlásról sürgősen gondoskodni kellett. Ennek megfelelően 2011-ben egy egyetemi tanár és 2012-ben egy egyetemi docens felvételéről döntött a Kar. 2013-ban egy újabb egyetemi tanári kinevezés történt, így jelenleg az egyetemi tanárok száma 18. A Kar gazdasági helyzetének stabilizációját követően a továbbiakban a nyugdíjazásokkal is az egyetemi gyakorlatot követjük: az egyetemi docensek esetében a 65, míg az egyetemi tanárok esetében a 70 éves kötelező nyugdíjazási kort érvényesítjük. A pályázati források szűkülésével 2012-ben több, határozott időre alkalmazott fiatal kutatótól is meg kellett válni, a VBK-n dolgozó oktatók és kutatók összlétszáma csökkent. Ezt ellensúlyozandó a VBK megalapította a Pungor Ernő doktorjelölti pályázatot, amelynek keretében évente öt fiatal tehetséges kollégának biztosít kutatói állást. A VBK-n a saját bevételes forráson határozott idejű szerződésekkel foglalkoztatottakkal együtt jelenleg összesen 106 diplomás (77 oktató, 17 kutató, 10 tanszéki mérnök és 2 műszaki oktató) dolgozik részvagy teljes állású munkakörben. Az ő koreloszlásukat mutatja az 1.2./1. ábra. Látható, hogy hiány mutatkozik a 40-50 éves korosztályban. Az utánpótlást a 40 évesnél fiatalabb korosztályból szándékozik a Kar biztosítani. Ezt bizonyítja az egyetemi docensek koreloszlása, akik között jelentős arányban vannak a 45 évnél fiatalabbak. Célunk, hogy az oktató/kutató munka hagyományos magas színvonalú végzéséhez folyamatosan biztosítsuk a személyi feltételeket, azaz tanszékenként legalább 8 minősített oktató, ezen belül legalább 6 vezető oktató, köztük legalább két MTA Doktora (DSc) minősítésű egyetemi tanár legyen. A tanszékeink ennek megfelelő adatait az 1.2./2. táblázat mutatja: Diplomások 25. 22. Egyetemi docensek 6. 21. 5. 5. 5. 5. 5. 20. 17 4 13. Fő. 12. 10. 7. Fő. 15. 3 3 2. 8 2. 5 5 1 0. 1 0. 0. 0. 0 <30. 30-35 35-40 40-45 45-50 50-55 55-60 60-65 65-70. <30. 30-35 35-40 40-45 45-50 50-55 55-60 60-65 65-70. Kor. Kor. 1.2./1. ábra A VBK diplomásainak, illetve docenseinek kor szerinti eloszlása 1.2./2 táblázat Minősített oktatók létszáma a VBK tanszékein (2013) Minősített oktató* Vezető oktató** SZAKT*** 16 12 FKAT 8 6 SZKTT 15 9 KKFT 14 9 ABÉT 15 7. Egyetemi tanár (DSc) 4 4 5 2 2. *minősített tanársegédek, adjunktusok, egyetemi docensek és egyetemi tanárok együttes száma (min. PhD fokozat). **egyetemi docensek és egyetemi tanárok együttes száma *** SZAKT: Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék, FKAT: Fizikai Kémia és Anyagtudomány Tanszék, SZKTT: Szerves Kémia és Technológia Tanszék, KKFT: Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék, ABÉT: Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék.. 9.

(10) VBK AKKREDITÁCIÓS ÖNÉRTÉKELÉS, 2013/2014. Az egyetemi tanárok és egyetemi docensek tanszékenkénti koreloszlását az 1.2./3. táblázat mutatja be: 1.2./3 táblázat Vezető oktatók koreloszlása a Karon Docens + egyetemi tanár Összesen 55 év alatt (átlag életkor) VBK (54,5) 43 17 SZAKT (55,9) 12 4 FKAT (56,0) 6 2 SZKTT (55,2) 9 3 KKFT (54,8) 9 3 ABÉT (49,6) 7 5. 55-60 év között. 60 év felett. 9 4 1 4 0 0. 17 4 3 2 6 2. A Kar feladatainak zavartalan ellátását a kari mérethez képest jelentős számú (kb. 100) PhD hallgató mellett nyugdíjas kollegáink, köztük a 20 Professor Emeritus, óraadó tevékenysége is segítette. A humánerőforrást kiegészíti és részben az utánpótlás forrását biztosítja a Karon működő két MTA TKI támogatott kutatócsoport fiatal személyzete, az MTA TTK-val közösen működtetett laboratóriumok személyzete és a 2013 óta működő két Lendület kutatócsoport. A Kar valamennyi oktatója és kutatója munkaköri leírásban rögzített feladatok és kötelességek szerint végzi a tevékenységét. A Kar dékánja évente egyezteti a tanszékvezetőkkel a szervezeti egységnél dolgozók teljesítményével, előmenetelével kapcsolatos adatokat. Emellett személyes beszélgetéseken tájékozódik a PhD fokozattal rendelkező oktatók további tudományos minősítése megszerzésének tervezett idejéről (habilitáció, MTA doktori cím). Ezek a motivációs beszélgetések különösen fontos szerepet töltenek be a fiatal oktatók életpályájának tervezésében és az oktatói előléptetések követelményeinek teljesítésében. A gazdasági nehézségek ellenére a Kar oktatói/kutatói állománya kiemelkedően nagy tudományos potenciált képvisel, oktatóinak 88% a rendelkezik PhD vagy annál magasabb tudományos fokozattal (lásd 1.2./2. ábra). Egyetemi oktatók. 16. 16. 14. 14. 14 12. 10 10. 9 Fő. 8. 7 6. 3. 4. 0. 2. 0. 0. 2. 0 0 0. 0. 0 nm. PhD. PhD/Hab. 0. 0 0 CSc. 0 CSc/Hab. Egyetemi docens. 1. 0. 0. Tudományos fokozat Egyetemi tanár. 1. 0. 0 MTA. Adjunktus. Egyetemi tanár Egyetemi docens. 0. 0 0. Adjunktus Tanársegéd. MTA/Hab Tanársegéd. 1.2./2. ábra A VBK oktatóinak legmagasabb tudományos fokozat szerinti eloszlása nm: nem minősített (7 fő), vagy csak dr.univ. minősítéssel rendelkező (2 fő) PhD minősítéssel rendelkező (39 fő), közülük habilitált (0 fő) CSc: a tudomány kandidátusa (11 fő), közülük habilitált (1 fő) MTA: DSc. vagy MTA Doktora (18 fő), közülük habilitált (15 fő), MTA levelező tagja (1 fő), MTA rendes tagja (2 fő). Az oktatás minőségbiztosításának fontos eszköze az OHV felmérések készítése. Erről részletesen e 3.5. fejezetben számolunk be. A VBK vezetése fontosnak tartja az oktatók szakmai képzését, önképzését tudományos fejlődését a habilitáció és/vagy az MTA doktora cím elnyerése céljából. Az oktatás és kutatás minőségének folytonos fejlesztéséhez tartozó fontos eszköz és ezért a VBK humánpolitikájának is egyik súlyponti eleme a jól dolgozó, kiváló eredményeket elérő munkatársak elismerése és elismertetése. Ennek érdekében a VBK a szervezeti és működési szabályzatában felsorolt kari kitüntetéseket adományozza minden oktatási év vé10.

(11) VBK AKKREDITÁCIÓS ÖNÉRTÉKELÉS, 2013/2014 gén az adott évben legkiválóbb teljesítményt elérő munkatársainak. A díjak között szerepel a VBK Hallgatói Képviselet döntése alapján a legjobb előadónak adható díj is. Emellett a Kar minden évben javaslatokat terjeszt fel az Egyetem és a Magyar Állam által adható kitüntetésekre, elismerésekre. 1.3. Az előző akkreditációs jelentés megállapításai – Válaszintézkedések A 2009. évi intézmény akkreditáció eredményeként a VBK egyértelmű A minősítést kapott. Az akkreditációs jelentésben megfogalmazott javaslatokhoz jól illeszkednek a Karon 2009 óta végrehajtott fejlesztések. Tételesen tekintve a MAB “Ad Hoc Kollégiumi Jelentésében” Karunkra vonatkozóan megfogalmazott “Működési és minőségfejlesztési javaslatok”-at és az egyes részterületekhez fűzött megjegyzéseket, az alábbi intézkedések történtek a 2009-2013 időszakban: 1. „A tanszékek költöztetésének egyetemi szintű vizsgálata.” A BME Intézményfejlesztési Tervének megfelelően az elmúlt öt évben a Karok tanszékeinek elhelyezkedésekor az ún. „kiskampusz” jelleg erősítésére törekedtünk. A BME területi adottsága, hogy épületei a lágymányosi kampuszon nagyjából összefüggő, de hosszan elnyúló területen helyezkednek el. Ezért a karok költöztetésekor arra fókuszált az egyetem, hogy egy-egy épületben vagy egymáshoz közeli épületcsoportban helyezkedjenek el a Karok. A VBK költöztetések e koncepció mentén történtek. A Kar fő épülete a Ch épület, itt három tanszék (SZAK, SZKT és ABÉT) és kari tantermek kaptak helyet. A viszonylag közel lévő F épületben találhatók a Ch épületbeli két tanszék ott el nem helyezhető laboratóriumai (SZKT és ABÉT), valamint a Kar további két tanszékének jelentős része (KKFT és FKAT). Külön épületben helyezkedik el a KKFT-hez tartozó félüzemi laboratórium (DCs épület) és a FKAT polimerkémiai laboratóriumai (H épület). A 2009-2013 között lezajlott költözések eredményeként a VBK tanszékei kivonultak a K épületből, az ott korábban elfoglalt területeinket az Építőmérnöki és Építészmérnöki Karok kapták meg. A költözések, tanszéköszszevonások a Kar jelentős területcsökkentésével párosultak, ugyanakkor megmaradt területeink nagyrészt felújított állapotúak, valamint a Ch épületben 6 új tantermet is kialakítottunk, amelyekben döntően a Kar hallgatóinak óráit tartjuk. 2. „Normatívák rendezése, vagy más intézkedések a jelenlegi minőségi képzés fenntartása érdekében.” Sajnos a 2009 óta eltelt évek nem kedveztek az egyetemi szakok normatíva emelésének. A BME az elmúlt öt évben az előző évinél mindig nominálisan kevesebb állami támogatást kapott. Ennek ellensúlyozására igyekeztünk növelni saját bevételeinket, amely 2011-ig sikerült. 2012-ben jelentős visszaesés volt a saját bevételekben (l. 2.3.1. táblázat), főleg azért, mert a korábbi nemzetközi pályázataink befejeződtek, újak pályázására pedig csekély lehetőségeink maradtak, mert az ország ezen központi területére nagyságrenddel kevesebb EU forrást allokáltak, mint a konvergencia régiókba. A 2007-2011 között lezajlott kari konvergencia programunk nagy áldozatok (létszám és területcsökkenés) árán egyensúlyba hozta gazdálkodásunkat. Többletforrást (a BME átlagnál kisebb csökkentést) eredményezett az elmúlt három évben felfutó MSc képzéseink, valamint kismértékben növekvő BSc-s hallgatói létszámunk miatt a BME költségvetési elosztásában betöltött súlyunk növekedése is. Ezeknek köszönhetően 2012-től az eddigieknél kevésbé szigorú humánerőforrás gazdálkodást folytathattunk (lásd 1.2.2. pontban). Emellett jelenleg is elfogadjuk és továbbra is számítunk aktív nyugdíjas kollégáink önkéntes munkavégzésére és a Kar ipari partnereinek oktatásunkhoz és kutatási tevékenységünkhöz nyújtott támogatására. 3. „Az OHV eredmények figyelembevételi folyamatát célszerű beépíteni az oktatói teljesítmények értékelési folyamatába.” A VBK az egyetemi TQM elvek mentén működő minőségpolitikájának megfelelően folyamatosan visszajelzést kér a hallgatóktól az oktatói teljesítményekről. Ennek egyik eleme az EHK által üzemeltetett, a hallgatók számára elektronikusan hozzáférhető OHV kérdőívek adatainak értékelése. A kérdéseket a hallgatók állítják össze, ezek számában és kultúrájában az elmúlt években kismértékű változás történt. A kiértékelés központilag történik és az adott szemeszterben legjobb eredményt elérő 100 oktató nevét a BME újságja (Műhely) közzéteszi. A VBK dékánja 2011 óta minden félévben dologi célokra költhető pluszjuttatásban részesíti azon oktatóit, akik bekerülnek BME legjobb 100 oktatójának listájába. 4. „A Bizottság megfontolásra javasolja a kérdőíves felmérések bővítését.” Az egyetemi szinten működő OHV mellett a Kar több tanszéke több éve saját, papír alapú kérdőíves felmérést is végez minden félév végén a hallgatók között és ennek eredményeit a tanszékvezetők megbeszélik az oktatókkal és figyelembe veszik az oktatók előmenetelének tervezésekor. 11.

(12) VBK AKKREDITÁCIÓS ÖNÉRTÉKELÉS, 2013/2014 Az oktatott tananyaggal kapcsolatban is folyamatosan kikérjük hallgatóink és frissen végzett kollégáink véleményét. A 2012 őszén indított legutóbbi MSc felülvizsgálathoz például felkértük a kari HK vezetőit, hogy minden oktatott szakunkra vonatkozóan tantárgyanként gyűjtsék össze a tárgyak programjával, az egymásra épüléssel, esetleges átfedésekkel, teljesíthetőséggel kapcsolatos hallgatói véleményeket. Ezeket a véleményeket az érintett tanszékek megkapták és felhasználták MSc és részben BSc programjaink 2013 őszén lezárult korszerűsítésénél. A felsorolt intézkedésekkel kapcsolatos dokumentációk (éves költségvetések, dékáni beszámolók, Kari Tanácsi határozatok) a Kari Tanács archivált anyagaiban elektronikus formában a kari szerveren megtalálhatók. A tanszéki hallgatói elégedettségmérés dokumentumait a tanszékek tárolják. 1.4. A Kar szervezete, irányítása és stratégiaalkotó rendszere A Kar szervezeti felépítése, vezetési rendszere illeszkedik az egyetemen belül kialakított rendhez, a BME Szervezeti Felépítés és Működési Rend (SZFMR) dokumentumában foglaltakhoz. A VBK jelenleg hat szervezeti egységgel működik, öt tanszéken folyik az oktató és kutatómunka és a Dékáni Hivatal látja el a Kar irányításával, a hallgatók speciális kéréseivel kapcsolatos adminisztratív teendőket. A szervezeti egységek: Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék (ABÉT) Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék (FKAT) Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék (KKFT) Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék (SZAKT) Szerves Kémia és Technológia Tanszék (SZKTT) VBK Dékáni Hivatal Fentiek mellett a Karon két MTA TKI által támogatott kutatócsoport működik: MTA-BME Műszaki Kémiai Analitika Tanszéki Kutatócsoport (SZAK Tanszéken) MTA-BME Szerves Kémiai Technológia Tanszéki Kutatócsoport (SZKT Tanszéken) és az MTA TTK-val együttműködésben a Polimerfizikai Kutatócsoport (FKA Tanszéken). 1.4.1. A Kar vezetési rendszere A Kar legfőbb irányító testülete a Kari Tanács (KT), meghatározott munkaterv szerint évente 5-7-szer gyűlik össze, élén a dékán áll, akinek munkáját a heti rendszerességgel ülésező Dékáni Tanács (DT, 3 dékán-helyettes, hivatalvezető, a szakszervezet képviselője, a Kari Hallgatói Képviselet elnöke) segíti. A KT előkészítésére, stratégiai ügyek megvitatására rendszeresen összehívjuk a tanszékvezetői értekezletet (TÉ) is. A TÉ tagjai a tanszékvezetők mellett a DT tagjai, valamint az MTA Kutatócsoportok vezetői, a Habilitációs és Doktori Bizottság (HBDT) elnöke és a doktori iskola vezetője. Az értekezletek előkészítésére az adott terület dékán-helyettesei javaslatot, gazdasági, oktatási kérdésekben sokszor táblázatosan összefoglalt és kiértékelt adatokat szolgáltatnak. Az egyes részterületeken adódó feladatok ellátására és a döntés előkészítéshez a Kari Tanács bizottságokat hozott létre (Tudományos, Gazdasági, Oktatási, Tanulmányi). Az egyes szakterületek bizottságának elnöke a megfelelő dékán-helyettes. A testületi döntésekről a Kar munkatársai a tanszékvezetőktől, ill. elektronikus úton (e-mail, kari honlap) tájékozódnak. Fontos tájékoztató és a dolgozók véleményét kikérő intézmény a Kari Fórum (KF), amelyre minden kari dolgozó hivatalos. A KF rendezvényen a dékán, indokolt esetekben helyettesei adnak áttekintést az előző időszak történéseiről, a Kar előtt álló feladatokról azzal a céllal, hogy dolgozóink megfelelően tájékozottak legyenek a kar működéséről és hozzászólásaikkal segítsék a stratégiaalkotás, vezetés folyamatait. 1.4.2. A Kar döntési rendszere A kari szintű döntések előkészítésekor a dékán a kari SZMSZ figyelembevételével jár el, bevonja az adott kérdés egy-egy kari szakértőjét. A döntéselőkészítés második lépcsőjeként a Dékáni Tanács – stratégiai kérdésekben a tanszékvezetőkkel és/vagy szakértőkkel kiegészülve – megtárgyalja a javaslatot. A végső döntést a Kari Tanács hozza meg. A Kari Tanács üléseit mindig megelőzi a tanszékvezetők és az adott ügyekben illetékes kari bizottságok értekezlete. A tanszéki döntések kialakulásának nincs kötelezően meghatározott módja, a döntéshozás a tanszékveze12.

(13) VBK AKKREDITÁCIÓS ÖNÉRTÉKELÉS, 2013/2014 tő kompetenciája, a nagyobb jelentőségű döntéseket többnyire tanszéki értekezleteken készítik elő. 1.4.3. A Kar minőségmenedzsment rendszere és működése A Kar a BME Minőségmenedzsment kódexében megfogalmazott elvek szerint végzi munkáját. Ennek szellemében tevékenységét meghatározza  a partnerközpontúság: rendszeresen tájékoztatja leendő hallgatóit a képzésekről, döntéseiben figyelembe veszi a hallgatók véleményét, rendszeres kapcsolatot tart a végzettek munkáltatóival (pl. fórumok oktatási kérdésekről ipari résztvevőkkel, levelező BSc képzés indítása vállalati kívánságra, szakmai gyakorlatok átszervezésének tervezése), rendszeres kutatási és oktatási kapcsolatban áll társegyetemekkel és kutatóintézetekkel;  a működés folyamatos javítása: a) szervezett formában: oktatók tevékenységének évenkénti értékelése a tanszékvezetők és a dékán megbeszélésén, ahol a humánerőforrás stratégiához illeszkedően, az értékelést követően megtervezik a következő évben esedékes előléptetések, egyéb munkaügyi intézkedések menetét. A tanszékek tevékenységének (oktatás, kutatás, bevételszerzés, hallgatói kapcsolatok értékelése 5 évente történik, minden tanévben egy tanszék felülvizsgálatára kerül sor, a KT-on jóváhagyott bizottság jelentése alapján. A jelentést a KT tárgyalja meg és fogadja el. A VBK tanszékek költségvetési finanszírozása a költségvetési szabályzatban meghatározott módon, a tanszékek tevékenységének mennyiségi és minőségi mutatói alapján történik(l. 2.3. fejezet); b) alkalmanként: az oktatás eredményeinek folyamatos monitorozásának adatai alapján (pl. MSc felülvizsgálat hallgatói vélemények alapján tantárgyprogram módosítás, kontaktóraszám csökkentés, oktatói létszám növelése doktoranduszok bevonásával, mentorkör és SZASZ konzultációs rendszer megszervezése); az egyes minőségjavítási eseteket a margón jelöljük; a kari gazdálkodás szabályzatainak (pl. költségvetési szabályzat) évenkénti felülvizsgálatával, a minőségi mutatók alapján történő ösztönzés lehetőségekhez képest minél nagyobb arányú figyelembevételével (l. 3.1 fejezet);  az elkötelezettség: a Kar vezetési és döntési rendszere minőségtudatos munkára ösztönöz, a minőségi teljesítményeket díjakkal, kitüntetésekkel, címekkel ismeri el. A Kar 4 hallgatói és 8 oktatói díjat, az oktatást-kutatást segítő munkatársak számára kitüntetést alapított. A díjakra 6 fős bizottság tesz javaslatot, az odaítélésről a Kar dékánja dönt. A Kar az oktatásban jelentős szerepet játszó külső munkatársaknak a Kar Tiszteletbeli Oktatója, címzetes docens, ill. a Kari Tanács Tiszteletbeli Tagja címet adományozza (részletek: Kari Szervezeti és Működési Szabályzat 9. §) A fenti rendszerben dolgozva a Kar működése mind az azonos képzést végző intézményekkel összehasonlításban, mind az országos értékelések (rangsorok) alapján kiemelkedő (l. 1.2.1. fejezet). 1.5. Belső és külső kapcsolatok 1.5.1. Belső kapcsolatok, a karok együttműködése az oktatási feladatokban és az infrastruktúra hatékonyságának növelésére. A VBK vezetői (dékán, dékán-helyettesek, tanszékvezetők) jelentős szerepet töltenek be a BME döntéselőkészítő testületeiben (Rektori Tanács, Vezetői Értekezlet, EHBDT, egyetemi bizottságok) valamint a fő döntéshozó testületben (Szenátus). A bizottságokban szerzett információkat a Kar vezetői a hetente ülésező DT értekezleten beszélik meg és a Kar egyéb testületein (TÉ, KT, KF) keresztül vagy szükség esetén elektronikus vagy gyors szóbeli tájékoztatás keretében megosztják a munkatársakkal, így minden dolgozó a tevékenységéhez szükséges információkhoz hozzájuthat. A fontos nyilvános információkat, tájékoztatásokat a Kar 2011-2013 során megújult honlapján is közzétesszük. A VBK szorosan együttműködik az egyetem többi karaival az oktatási feladatok ellátásában az egyetem infrastrukturális lehetőségeinek és humánerőforrásainak hatékony kihasználása érdekében. A Kar által gondozott alap- és mesterképzési szakok oktatási feladatainak jelentős részét más karok, jellemzően a Természettudományi (matematika, fizika), a Gazdaság- és Társadalomtudományi (ökonómia, stb) és a Gépészmérnöki Kar (géptan) munkatársai látják el. Az BSc programok tekintetében a beoktatás mértéke (a kreditek arányában) mintegy 22-35%, a mesterképzési szakok tekintetében pedig 10-25%. A VBK is végez átoktatást főként a Gépészmérnöki, Közlekedésmérnöki Karokra. A környezetmérnök képzés mindkét szintjén a VBK oly mértékben támaszkodik a Karok együttműködésére, hogy a gesztoráló VBK részaránya ebben az oktatásban kb. 35%. A többi oktatási feladatot a többi 13.