10. szám —- 748 — 1940
.
Összefoglaló helyzetjelentés.
Résume' de la situation en Hongrie.
1941. szeptember havi adatok. -—— Chi/free de septembre 1941.
Népmozgalom. —- Vetésjelemés. —— Munkapiac. —— Külkereskedelem. -— Közlekedés. —— Átalakulás. — Megélhetési köitw ; ségek. _ Pénz és hitel.
Gazdasági jelzőtábla.
Rajzok a gazdasági jelzőtáblához.
Monvemmt de la population. —— Rapport sur les cultures. —— Marche du travail. —- Commerce exte'i'ímr. — Tran?
ports. —— Mouvement des prix. —— Coút de la vie. —— Monnaie et credit.
Tableau économigzce.
Graphigues au tableau économigue.
Ewtrait. Voici septembre 1941:
Sur notre territoire diapres la 28 Sentence de Vienne, il y eut en septembre 1941 7.667 nouveaux mariages, 25.331 naissances vivantes et 14.428 décés, soit 6'8, 22'6 et 12'9 pour 1.000 habitants, et
I'accroissement nature! g a été de 10.903 (9'7%o). ——
Sur le territoire dlavant ladite Sentence, par rapport au méme mois précédent, la nuptialité a fort aug—
menté, la natalité diminuait et la mortalite' accusait un [éger décroissement. -— La natalite' grandissait fort d partír du neuviéme mois ayant suivi la libé—
ration du territoire visé par la 28 Sentence de Vienne. —— Sur notre territoire dlavant cette Sen—
tence, en septembre 1941 la nuptialité représentait 7'0%a; la proportion des naissances vivantes, 20'9%o, la mortalité, 12'00/00, contre respectivement 5'00/00, 22'40/00 et 11'60/00 un an auparavant; et llaccroisse- ment naturel (8'90/00) y étaít inférieur a celui du méme mois de llannée précédente (10'8%a).
Le temps étant favorable, les battages ont été partout terminés et les travaux agricoles d'automne touchaient () leur fin. Le mais avait, cd et la, besoin (]lle le temps chaud continue. Les pommes de terre ont été récoltées, et la récolte de la betterave a sucre a commence.
Plusieurs industries avaient largement du tra- vail, du fait dlune conjoncture e'conomigue favorable née depuis la guerre. Aussi, le nombre des chőmeurs faisant partie de Syndicats a—t—il baisse' en sep—
tembre, surtout pour les femmes, beaucoup (Phom—
mes étant appelés sous les drapeaux. Selon les Offi—
ces de placement gratuit, publícs et privés, le nombre des offres de travail a augmente'. Pour 100 offres, il y eut 143 demandes, contre 151 aa mois pre'cédent et 207 en septembre de l'anne'e derniére.
11 g a en 25.351 placemenls, soit 74'4 pour 100 offres, contre 75'7 en aoüt dernier et 80'4 en sep- tembre précédent. Le chómage a diminué dans les industries de Phabillement et du bots, ehez les tra—
vailleurs intellectuels, dans la polygraphíe, et dans les industries du fer et de Palimentation, grandissant dans Pindustrie du cuir et parmi les employés
les renseigncments relatifs á dlhötel et de restaurant. Le nombre des demandes de travail ayant change, les salaires horaires offerts ont été relevés a Budapest pour les ouvriers ; ferblantiers, magons, les ouvtieres de fabriaue et les journalíeres, et diminue's pour les ouvriers tailleurs et les journaliers.
Nous sommes de nouveau en mesure de rendre compte des éclzanges. Notre commerce extérieur, bien gu'il eút cessé avec les pays Jouve-mer, augmentait fort tant pour ljimportation gue pour l'exportation. En septembre dernier, nos importa- tions ont représenté 66'9 millions de'pengős; nos exportations, 70'8 millions. De sorte gue notre balance commerciale slest soldée par un excédent de 3'9 millions. Ce résultat a été dá non seulement
;; llagrandissement de notre territoire, mais aussi, et pour une grande part, a l'économie de guerre d'Europe, gui a augmenté ehez nous la production et l'exportation, de sorle gue notre pays est devenu pour le commerce européen un iournisseur et lm client bien importants.
Le traiic ferroviaire a continué a grandir con—
sidérablement. Cela tenait a Fagrandissement de notre territoire et a des facteurs saisonniers. Avant l'hiver, le tra/ic des chemins de fer progresse toa—
jours chez nous, et les difficulte's gaton rencontrait pour avoir des marchandises ont contribué á grandir cet accroissement saisonnier. La guantite' des mar—
chandises transporte'es a été de 3'2 millions de ton- nes; la longueur des tonnes kilométrigues, 580'8 millions de km.; le nombre des wagons chargés de marchandises, 215046. Le trafic-voyageurs a aug—
menté encore plus; il a grandi par rapport au mois d'aoűt précédent, de 814 mille, montant a 11.349 mille. Le nombre des voyageurs—kilométres slest élevé a 420 millions de km.; le chemin fait parxles wagons () voyageurs dépassait de 26'3% le chiifre correspondant du méme mois précédent.
Le trafic postal, progressant d l'exception des téle'grammes, a monte pour le nombre des corres- pondances () 71.878 mille H- 2'8%), pour celui des colis, a 1.787'9 mille (%18'3%), pour celui des mandats-poste, () 1.492'9 mille, pour le montant de
10. szám
——749— 1941
ceux—ci d 166521 mille; ce dernier a particuliere—
ment grandi (de 76'0%) par rapport á septembre précédent. Le nombre des télégrammes, tombant de 6'2% en un mois, a été de 607'2 mille, dépassant de 54'3% celui de septembre 1940. Le nombre des conversations te'léphonigues interurbaines, progres- sant de l'3%, a monte a 11627 mille; celui des conversations téléplzonigues locales de Budapest slest élevé a 15.375 mille (%- 8'3%). Dans la capi-
tale, par rapport á septembre pre'cédent, Ie nombre des premiéres a grandi de 39'5%; celui des secon—
des, de 18'5%. On a cre'e 1.411 nouveaux postes téléphonigues principaux. Le nombre des usagers de la Radio a monte' a 705051 (parmi euac, 191413 Izabitaient Budapest); en un an, il slest élevé de 28'5% dans le pays entier et de 11'7% a Budapest.
Le niveau des prix, ireiné par les autorités, n'a pas trop monte par rapport aux mois pre'ce'dents.
Eindice officiel des prix de gros sle'leva, de 1298 en amit, a 133'0, dépassant de 25'8% celui de septembre précédent. Les objets fabrigués ayant partículierement renclie'ri, le niveau des prix in—
dustriels dépassait de 2'0% celui des prix agricoles.
ljindice de la catégorie ,,agriculture et élevage" a monté () 130'3, s'e'levant en un mois de Ti point;
cette Izausse a été due en premier lieu () celle des produits d'origine animale. Ijindice des produits d'origine animale a monté de 1237 a 1253; celui des produits d'origine végétale, de 131'9 a 1326; en un mois, le premier a grandi de 2'2 points et le second, de 07 point; en un an, le premier a monte' de 43'5%, le second de 15'9%. Uindice des prix de l'industríe agricolea monte' de 1405 a 141'0.
Celuí des denre'es coloniales, progressant de 127;
points d cause de la hausse du thé, slest élevé á 374'4, dépassant de 4-4'39/6 Findice correspondant de septembre pre'cédent. —— En ce gui concerne l'indice des objets fabrigués et des matieres nécessaires a l'industrie, il a monte' en un mois de 5'5 points, sle'levant a 132'3. Cette Itausse, due en premier lieu a celle des matieres nécessaires a l'industrie, était relativement grande; par rapport á septembre précé—
dent, ledit indice a monte de 25'9% seulement, et par rapport au mois dlaoüt dernier, de 4'3%.
L'indice des matieres premiéres, grandissant de 76 points, a monte', de 121'5, a 1291; celui des objets fabrigués s'est élevé de 127'3 a 133'0. Celui des combustibles a peu monte' (4— 07 point); en aoút dernier, il était de 1337; depuis, il slest élevé
;: 1338, a cause du renche'rissement, peu considé- rable, du charbon et de ses dérivés.
Llindice du coűt de la vie, calcule' d'apres 27 sertes de marchandises, slest élevé notablement.
Toutefois, il n'a pas monte' plus gu'en juillet dernier.
En septembre, parmi les prix de détail, ceux des vétements ont particuliérement augmenté; venaíent ensuite, sous ce rapport, le chaufiage et l'éclairage,
suiuis des vivres, lesguelles ont relativement le moins renchéri. —— Llindice du coút de la vie, y compris le loyer, a monté, de 135"! en aoút, ;; 139'9 H- 4'8 points, soit —i— 3'6%), de'passant de 276 points et de 24'6% celui dlun an auparavant. Cal- culé sans le oner, gui depuis des années n'avait pas varié, il a monte', naturellement, davantage, sle'le- vont a 1568 H— 4'2% en un mois, %30'1% en un an). Uindice de l'alimentation, montant de 1'6 point par rapport au mois pre'cédent, slest eleve a 145'3 (4- 37'0 points en un an). — Celui des véte—
ments a, par suite de la hausse de presgue tous les articles dlhabillement, monte, de 1771? en aoüt der—
nier, a 195'3, progressant de 18 points par rapport au mois dyaoút dernier; clest une augmentation tres forle, car en un an, cet indice-lá ria grandi gue de 28'7%. —— A cause de la hausse de la houílle de Prusse, l'indice du chauffage et de l'éclairage monta fort, lui aussi ($14'5 points), s*e'levant a 1667; en un on, it n'a grandi gue de 17'9%. Comme il était interdit d'augmenter les loyers, l'indice y relatif e'tait toujours de 86'3.
Diaprés la Bangue Nationale de Hongrie, en septembre dernier la circulation des billets de bungue était de 1.908'5 millions de pengős, baissant de 0'2% en un mois. Le montant des effets escomp- te's et des avances, représentant 1.016'7 millions de p., était in/e'rieur en chiífre rond de 10 millions- (: celui du mois pre'cédent. Mais, comparativement' a septembre précédent, la circulation fiduciaire, ainsi gue le montant des effets escomptés et des avances, ont considérablement grandi (%110'6 et"
—i—24'S%). L'encaisse métalligue représentait 116'4 millions de pengős, baissant de 28'1 millions com—
parativement au mois précédent. Cette régression eut pour cause la diminution de ljeffectif des mon—
naies et lingots en or (———- 24 millions de p.) et celle des devises et monnaies e'trangeres (— 4'2 mil-—
Iions de p.)
Le total des dépóts en bangue a continue ir grandir. Les dépóts diépargne ont un peu baissé;
mais les de'póts sur comptes courants augmentaíent bien. Les de'póts dle'pargne ont été de 772'7 mil—
lions; les dépóts sur comptes courants, 1.262'4 mil—
lions; le total des de'pöts en bangue, 2.035'1 mil—
lions, grandissant de 76"! millions par rapport au mois d*aoüt dernier et de 369'6 millions depuis septembre précédent.
Le mouvement de la Bourse de Budapest était bien plus grand gifen aoíit dernier, et cela surtout pour la valeur des actions vendues. L'indice officiel des actions, s'e'levant de 22'4 points, a monte' á 307'2 (-I— 205'4 points comparativement á celui dlun an auparavant). Le nombre des actions vendues ——
499 mille -— dépassait presgue de deux fois celui"
d,aoút dernier et de prés de dia: fois celui de sep—
tembre pre'cédent. Le total des Iivraisons et des:
10. szám
réceptions, augmentant du double en un mois, stest élevé, de 36'4 millions de p., á 73'5 millions.
En septembre, comme en aoüt dernier, les chiffres de la sécurité du crédit montraient une amélioration. Mais il faut tenir compte du fait gue, á cause des difficultés de siapprovisionner, les vendeurs de marchandises faisaient de moins en moins de credit, exigeant de plus en plus gulon page comptant. II n*est donc pas étonnant gu'en septembre, il y ait eu en Hongrie 1 faillíte seule—
ment (autant gu'en septembre 1940 et 2 de moins guten amit dernier). ll y eut, en outre, 2 concordats prive's on judiciaires (——4 par rapport á aoíit der- nier, ——6 par rapport d septembre préve'dent).
Ainsi donc, on a enregistré 3 nouvelles insolvabilités (——6 comparativement á aoút dernier et () sep- tembre préce'dent). Pour les concordals privés ou judiciaires, par rapport au mois dlaoiit dernier, les actifs ont baissé de 132 mille pengős, tombant d 62 mille, et les passifs, de 211 mille p., a 147 mille.
La déclaration des protéts nyétait toujours pas obligatoire; on nla enregistré gue 26 lettres de change protestées, représentant 10 mille pengős.
Auac Monts-de—píéte' de Budapest, Ie nombre des engagements a été de 193 mille (—l— 6'6% par rap- port au mois préce'dent, —3'5% par rapport au chiffre d'un an auparavant), et le montant des engagements, s*e'levant en un mois a'e 11'5%, repré- sentait 4.532 mille pengős, 1'2% de moins gulen septembre 1940. Le nombre des de'gagements, s'éle- oant de 29 mille en un mois, a été de 201 mille; le moniant de ceux—ci, grandissant de 778 mille pen—
gős, représentait 4.496 mille p. De sorte gue Peffec—
tif des gages, dímínuant de 8 mille, étail de 916 mille. Le montant de ceux—ci représentait 21.430 mille pengős, grandissant trés peu par rapport au mois préce'dent. Comparativement d septembre de Pannée derniére, Peffectif et le montant des gages ont di- minué. II a été vendu par contrainte 3.106 mille gages (—t— 7'6% par rapport á aoút dernier, ——24'7%
par rapport á septembre préce'dent).
*
Népmozgalom.
Magyarországnak a második bécsi döntés előtti területén az előző év megfelelő hónapjához viszo—
nyitva a házasságkötések száma szeptemberben erősen emelkedett. Az [élveszületések aránya csök- kent és a halálozásnál is némi visszaesés mutatko- zott. A halálozási viszonyok romlása valamennyi korosztályt érintette. A természetes szaporulat ked—
vezőtlenebb, mint az előző év megfelelő hónap—
jában.
A második bécsi Adöntéssel visszatért terület házasságkötési arányszáma valamivel kisebb, élve-
——-—750——— 1941
születési arányszáma jóval kedvezőbb, halálozása rosszabb, de természetes szaporulata kiválóbb, mint az ország többi részén. E területen egyébként külö- nös figyelmet érdemel a születések számának alaku- lása, amely a felszabadulást követő kilencedik hó- napban ugrásszerűen emelkedett és azóta is magas színvonalon mozog. Adatai a következők:
; Élveszületés
; számszerint ] %o
január. . . 4.339 ! 194
február 4.012 , 198
március 4.085 ] 183
április . . . 4.241 200
május . . . 5.590 25'6
június . . . 7.208 34'1
július 6.820 31'2
augusztus ; 6.191 28'3
szeptember . 6.289 29'?'
Az 1941. évi szeptember havi népmozgalmi fő—
eredményeit az előző év megfelelő adataival veti össze következő kis összeállításunk:
A
Magyarország a második Össze—
á d'k b' ' '
"Elösnotéls eleőczll $$$ sem)
területe
33333. l94l szeptember
Házasságkötés . . . . 4.440 6.404 1.263 7.667
, ,, ezer lélekre 50 70 60 68
Elveszületés . . . 19.953 19 042 6.289 25.331 ,, ezer lélekre 22'4 209 29"? 226 Egy éven aluli elhalt 2.219 2.214 994 8.208
"száz'élves'z'möttie. . 11-1 11'6 15'8 12-7
1—6 éves elhalt . . . 569 687 329 1.016 7 évnél idősebb elhalt 7.513 8.049 2.155 10.204 Elhalt összesen . . . . 10.301 10.950 3.478 14.428 , , ezerlélekre 11'6 120 164 129 Természetes szaporodás 9.652 8.092 2.811 10.903
ezer'lélekre 10-8 89 13-3 9—7
1) Délvidék nélkül.
A gyakoribb halálokok közül emelkedés mu—
tatkozik a gümőkór, Vörheny, szervi szívbaj, tüdő—
lob, hörghurut, rák és rosszindulatú daganat, gyer- mekágyi betegség és bélhurut áldozatainak számá—
nál. Kisebb volt a kanyaróban, influenzában, sza- márlmrutban, roncsoló toroklobban és vérhasban elhaltak száma. Az adatok a következők.
Ezer lélekre az országnak a második bécsi döntés előtti területén 108 (1940 szeptember 005), a második bécsi döntés területén 1'45, a Délvidék nélküli egész területen 1'15 gümőkóros halálozás esett.
——751—— 1941.
10 szám
143 ...A Magyarország § E 3 § amasodik bécsi _g'gg g döntés előtt E 325 g
A halálokok megnevezése (; § ;? 10
elhaltak száma
Slgggt . 1941 szeptember
Gümőkór. . . 843 984 307 1.291
Kanyaró... 5 1 8 9
Vörheny ... . 4 10 1 11
Influenza. . . 22 14 3 17
Szamárhurut . . . . 40 33 27 60
Roncsoló toroklob . . 22 15 10 25
Hasi hagymáz . ._ . . 54 52 12 64
Vérhas . . . 123 108 72 180
Agyvérzés- agyguta . . 531 520 79 599
Szex-vi szívbaj . 485 571 79 650
Tüdölob . . . 772 897 244 1.141
Hörghurut . . . 26 29 8 82
Rák és rosszindulatú da-
ganat . . 822 938 149 1.087
Gyermekágyi betegség 40 45 9 54
Bélhurut. 747
958 433 1.386
1) Délvidék nélkül.
Szeptemberi népmozgalmunk országrészek sze- rint részletezett főeredményeit mutatja be végül alábbi összeállításunk:
. Termé—
, Házas— ElYe' H 1'— .
0 r s z 35. g r e s z _! Égi; sztiéíe— loíáas Égig—
a) szám szerint [. Kisalföld. . 768 1.990 1.024 966 Il.Dunantúhdombosv1dek 973 3.571 2.056 1.515 Ill. Duna- Tisza köze
a) Budapest nélkül . 1.086 2.464 1.544 920 b) Budapesttel együtt 2.132 4.153 2.832 1.321 IV. Tiszántúl . . 1.650 6.515 3.678 2837 V. Északi dombosvidék. 953 3.046 1.667 1.879
VI. Kárpátalja 257 1.246 643 603
VILErdélyl) 934 4.810 2528 2.282
Összesen : 7.667[25.331!14.428]10.903
b) ezer lélekre
l. Kisalföld. . 832 213 110 103
II. Dunantúlidombosvidék 5'4 197 113 84 HI. Duna- Tisza köze
a) Budapest nélkül . 75 169 106 68 b) Budapesttel együtt 89 17'3 11'8 55 W. Tiszántúl. . . 6'1 24'2 137 105 V. Északi dombosvidék. 73 234 128 1063 VI. Kárpátalja . . . 5'0 24'4 126 118 VILErdély') . . . 61) 310 163 147
Összesen: 226 1291 97
') Nem egyezik a második bécsi döntés területével.
Vetésjelentés.
Szeptember hónap időjárása a mezőgazdaság helyzetére, valamint a termények betakarítására, illetve további fejlődésére elég kedvezőnek volt mondható. A cséplést majd mindenhol befejezték.
Az őszi mezőgazdasági munkálatok is már a vége
felé közeledtek, egyes helyeken azonban a szep- tember havi csapadékmentes időjárás és az igaerő részbeni hiánya a szántóföldi munkálatokat hátrál- tatta. A búza vetését legtöbb helyen megkezdték, kivéve azokat a helyeket, ahol a későn érő ten—
geri a vetést hátráltatta. A kukorica korai fajtái- nak törését megkezdték, a késői fajták törése azonban halasztást szenvedett, mert azoknak be—
éréséhez még további meleg időjárás lett volna szükséges. A burgonya szedését majd mindenütt befejezték, az augusztus havi nedves időjárást követő szeptember havi napos időjárás előnyére vált a burgonyatermésnek, úgyszintén a cukorrépa is a meleg, napos időjárás hatására kedvezően fej- lődött. A mezőgazdaságban csupán a szeptember havi szélviharok pusztítottak. Általában véve el- mondható, hogy a szeptember havi kedvező idő- járás nemcsak az előbb felsorolt terményekre, hanem a rétek, legelők sarjutermésére, a gyümölcs—
fák termésére és a szőlők fejlődésére is ked—
vező volt.
Munkapiac.
A tetőponton mozgó magyar gazdasági kon- junktúra messzemenő kihatással volt a munka- piacra szeptember hónapban is. A foglalkoztatott- ság mérvének emelkedése folytán a szakszervezeti munkanélküliek száma ebben a hónapban csök- kent. Főleg a női munkanélküliek számában látunk erősebb visszaesést, ami a katonai szolgálatot tel- jesítő férfi munkaerők hiánya miatt következett be.
A hatósági munkaközvetító'k, valamint az ingye—
nes magánmunkaközuetítők tevékenységére vonat- kozó adatok közül a munkahelyek száma 34.094-re rúgott, az előző havi 31.528—cal és a mult évi 19.323—mal szemben. A munkakeresők száma 1.318—
cal 48.905—re emelkedett, a tavalyinál pedig 8.662—
vel állott magasabban. A tárgyalt hónapban 100 munkahelyre 143 munkakereső esett az előző havi 151-gyel és az előző évi 207-tel szemben. A munka—
közvetítések száma augusztusban 23.877, szeptem—
berben pedig 25.351 volt. 1940 szeptemberében csu—
pán 15.545 munkaközvetítés fordult elő. A tárgyalt hónapban 100 munkahelyre 74'4, augusztusban 75'7, 1940 szeptemberében pedig 804 munkaközvetítés esett.
Foglalkozás szerint csökkent a munkanélküliek száma a ruházati iparban (— 30'7%), az építőipar- ban (— 20'O%), a faiparban (——16'8%), a szellemi munkásoknál (— 5'7%), a sokszorosító iparban (——-4'4%), a vasiparban (— 3'9%) és az élelmezési iparban (— 2'3%).
Emelkedett a munkanélküliek száma a bőr- iparban H— 105'1%) és a szállodai e's éttermi alkal- mazottaknál H- 47'9%) egy hónap leforgása alatt.
A munkakeresők számának változása folytán az egyes szakmákban fizetett órabérek is változtak.
48
10. szám
A Budapestre nézve kiszámított felajánlott óra- bérek a bádogosoknál 92 fillérről 105 fillérre, a kőmívesekne'l 109 fillér-ről 125 fillérre, a gyári mun- kásnőknél 38 fillérről 43 fillérre és a napszámos-
———752—
nőknél 53 iillérről 56 fillérre emelkedtek. Ezzel
1941 _ !
soknál 62 fillérről 58 fillérre csökkentek. Az oszta—' losiparban a felajánlott órabérek szeptember hó—
napban is 95 fillért tettek ki.
A foglalkozási csoportokban a munkanélküliek számának változását szeptember hó végén 193243 szemben a szabáiparban a felajánlott órabérek egy visszatekintöen az alábbi összeállításunkban kö- hónap alatt 100 fillérről 97 fillérre és a napszámo- zöljük:
ltő- Ruhaz S— _ Szállodai és 3 ,
I d 6 s z a k %" van)" Bőripaf marad Élelgffzm Falpa' 333239; $$$?
M n n k a n e 1 k ü ] i e k s z a m a
1932 IX. hó végén 4.996 8.919 794 421 1.198 3.968 545 3 131
1933 ,, ,, ,, 3.257 8.973 550 213 1.098 2839 662 . _ 2.992
1934 ,, ,, ,, 2.649 7.590 723 330 961 2.429 414 2 727
1935 ,, , ,, 2.459 6.271 444 212 1.022 1.002 455 2.392
1936 ,, ,, ,, 2.079 3.562 314 205 1.297 1.108 222 _ 2.053
1937 ,, ,, ., . . . 1.528 3.157 531 376 1.750 1.110 164 1.862
1938 ,, n ,, . . . 1.139 8.278 603 367 2.040 1.817 142 1.725,
1939 ,, ,, ,, . 2.117 2.471 325 207 908 1.848 26 1.370
1940 ,, , ,, . . . 1.900 1.185 330 208 954 1.886 21 1.337
1941 ,, ,, ,: . . . 379 1.249 1.124 124 1.320 1.236 ( 71 1.387
V á l t o z á s s z a z a l 6 k b a n
1932 IX. hó végén . . — —— " —— —— —— —— ——
1933 ,, ,, ,, . . . ——34*8 %— 0'6 —— 30'7 —— 494 —— 9'1 —— 284 4— 21'4 —— 4'4 1934 ,, ,, ,, . —— 18'7 —— 15'4 4,— 31'5 %— 54 9 —— 12'5 —— 14'4 —— 37'4 _ 89
1935 . ,, ,, _, 7'2 —— 174 —— 38'6 —— 358 %— 6'3 — 587 %— 9'9 —— 123
1936 ,, ,, ,, ——15*5 —— 4.3'2 —— 29'3 — 3'3 A)— 269 %— 10'6' —— 51'2 —— 14'2 1937 ,, ,, ,, m26'5 — 11'1 %— 691 4.— 83'4 4— 349 —t— 01 ——— 26'1 —— 9'3 1938 ,, , ,, _..255 4— 38 4,— 13'6 -—- 2'4 %— 16'6 4— 637 —— 13'4 —— 74 1939 ,, ,, ,, 4—85'9 —— 24'6 —— 46'1 —- 43'6 _ 55'5 — 1'7 —— 81'7 —— 206
1940 ,, ,, ,, —— 10'2 — 520 4— 15 %— 0'5 4— 5'1 —— 25'0 ..._ 1'9 —— 22
1941 ,, ,, ,, ———80'l —l— 5'4 —l—240'6 —— 40'4 %— 38'4— ___ 108 42381 4;— 3'7 Fenti táblázatból megállapítható, hogy a foglal-
kozási csoportok szerint közölt munkanélküliek száma az utolsó tíz év szeptemberét vizsgálva s a jelentéktelenebb változásokat figyelmen kívül hagyva
—- kivéve az 1941. évi jelentősen megváltozott bőr- ipari és élelmezési ipari adatot —— állandó csökkenő tendenciát mutat. Voltak ugyan esztendők —-— így az 1937-es és 1938—es —— amikor az előző évek szeptem—
beréhez viszonyított munkanélküliek emelkedéséből állandó folyamatra lehetett volna következtetni, de
ezt a nyersanyag és egyéb árubeszerzési"nehézségek ellenére az utolsó esztendők adatai megcáfolták úgy, hogy 1941 szeptemberében már kb. tizenkétszer ke-
mind pedig a gazdasági jelzőtáblánkon a jövőben ismertetni fogjuk.
A szeptember havi külkereskedelmi mérleg 669 millió P-s behozatali, 708 millió P-s kiviteli értékkel zárult, s így 3'9 millió P-s aktív egyen—
leget ért el. A mult évhez képest a behozatal 44'57—
kal, a kivitel 1154'7%-kal volt magasabb értékű. A kivitel ily nagymértékű emelkedése folytán a mult érv szeptemberi még 185 millió P—vel passzív mér—
leg a tárgyalt időszakban már jelentékeny kiviteli többletet mutat fel. A behozatal és a kivitel, vala- mint a kiviteli többlet értékét háromnegyedévenkint 10 évre visszamenőleg alábbi táblázatunk mutatja:
B h ' l —1
vesebb munkanélkülit tartottak nyilván az építőipar- " Behozatal KiVitel v? $$$; ((%),
. , , _ ldoszak többlet
ban, nyolcszor kevesebbet a vamparban es a szal— . . , ——— .
mllllO pengoben
lodai és éttermi alkalmazottaknál, négyszer keveseb- " "
bet a ruházati iparban, háromszor kevesebbet a fa— 1932 I—lX. 2395 2359 ——- 3'6
- ; , . 1933 I—IX. 2217 2670 4— 453
iparban, ketszer kevesebbet a sokszorosíto iparban. 1934 1— IK. 247_1 278'4 Jr 313
mint 1932 szeptemberében. 1935 1_1x_ 2707 2950 1. 24-3
1936 I—IX. 3244 3585 4— 34'1
Külkereskedelem. 1937 I—IX. 3440 4289 4—— 84'9
1938 I—IX. 2986. 3932 4— 946
A külkereskedelmi forgalom főeredményei is- 1939 I—IX. 3560 4288 _1_ 728
: d lk ,_ -- k '. " 1940 I—IX. 4715 373'1 —— 98'4
met ren e ezesunkre állana es a foeredményekre 1941 l—IX. 5046 4962 — 8'4 vonatkozó hav1 adatokat mind Jelentlésünkben,
10. szám
——753———
Az utolsó tiz év első háromnegyedévi adatait összehasonlítva arra a megállapításra jutunk, hogy
—— annak ellenére, hogy a tengerentúli országok a háború következtében külkereskedelmi forgalmunk- ból kiestek —— mind behozatali, mind pedig kiviteli eredményeink erősen megnövekedtek. A terület- visszacsatolásokon kívül nagy szerepe van ebben az európai háborús gazdálkodásnak is, amely eddig nemcsak hogy csökkentette, hanem növelte a ter- melést, ezzel exportunkat is, ebből következik, hogy hazánk ma már különösen fontos és jelentős szál- lítója, de egyben piaca is az európai kereskede—
lemnek .
Közlekedés.
Vasúti forgalom. Az állandóan felfelé tartó vasúti forgalmunk számsorának vonala szeptember hóban sem tört meg. Teherforgalmunk és személy- forgalmunk eddig még nem tapasztalt eredménye—
ket ért el. Ez a körülmény nemcsak a területvissza- csatolásokkal magyarázható. hanem azzal is, hogy tél előtt idényszerűen mindig meg szokott duzzadni
vasúti forgalmunk, különösen most, az árubeszer-
zési nehézségekkel küzdő háborús gazdálkodásban.
Szeptember hónapban a szállított áruk mennyisége 53 ezer tonnával 3.168 ezer tonnára emelkedett.
Ez az egy hónap alatti 1'7%—os és az egy év alatti 40'l%-os növekedés
teherkocsiainkra, ami az árutonnakílométerek hosz-
száb'ól is kitűnik. Az árutonnakilométerek hossza szeptember hónap folyamán 580'8 millió km-t ért el. Az emelkedés egy hónap alatt 1'8%—0t, egy év alatt pedig 81'2%—ot tett. A megrakott teher- kocsik számánál a hónaphoz viszonyítva 4'9%-os emelkedést láthatunk. Az egy év alatti növekedés 47'1%-ot tett, úgyhogy a tárgyalt hó végén már 215046 db. kocsit raktak meg áruval.
hatalmas megterhelést jelent
mult
Az egy hónap alatti növekedés a személyforgalom—
ban még nagyobb, mint a teherforgalomban. A szállított utasok száma ugyanis augusztustól szep—
temberre 814'2 H— 7'7%) 11.348'8 ezerre nőtt meg. A mult év hasonló időpontjával szem—
ben 22'0%-os növekedés tapasztalható. Az utas—
kilométerek hosszának emelkedése százalékban kl—
ezerrel
' fejezve pontosan ugyanannyi egy hónap alatt, mint a szállított utasoké H— 7'7%). Az utaskilom-éterek hossza 30 millió km-rel 420 millió km-re duzzadt meg, egy esztendő leforgása alatt személyszállító kocsijaink 26'3%-kal tettek meg nagyobb utat, mint egy évvel azelőtt.
A vasúti forgalomra vonatkozó fontosabb szám—
sorok első háromnegyedévi
yisszamenőleg a százalékos változásokkal együtt a eredményeit 10 évre következo összeállítás tünteti fel:
1941
, , Megrakott Szállított
Időszak szÉrlifOtt 653333 ltehggmmk ZÉÉÉ
1000 tonna § millió km. _e—————————zr e k h e n
1932. I—lX. 9.424 1.278 688 41.234
1938. I— lX. 9.295 1.252 698 40 066
1934. I—lX 10 379 1.440 789 43.975
1985. l—IX, 10.808 1.447 762 45.770
1936. I—lX. 11.896 1.588 825 47.969
1937. l—lX. 13.960 1.874 928 54 908
1988. l—lX. 14.086 1.819 960 58.035
1939. I—IX. 16.825 2.410 1.173 72.839 1940. l—lX. 19587 3.124 1.286 76.786 1941. I—IX. 23.764 4.309 1.590 78.737
valtozas szazalekban
1932. l—lX. — E M —— —-—
193341—IX. —— 1'2l — 2'0 %- ]b' —— 28 1934. l—lX. vf— 11'9 %— 15'0 * 58 "$— 9'7 1935. l—lX. —§— 4'1 _l— 0*5 ri- 3'1 —-§— 4'1 1936.I—1X. —§—10'() _§_ 9'7 4,— 8'3 %— 48 1937. l—lX. 4— 173 %— 18'3 —§— 125 %— 14'5 1938. l—IX. —§— 0'!) —— 2'9 %— 3'4 %— 57 1939. l—lX. %— 194 4— 325 %— 22'1 4—- 25'5
1940. I—IX. % 15-4! 4—29—6 ju 9'6 %— 5-4
1941. l—lX. —§—— 21'3§ —§— 37 9 —'§'— 23 6 —§—— 25
!
Vasúti forgalmunk számsorainak az utolsó tíz év első háromnegyedévi adataiból kitűnik, hogy milyen hatalmas feladatot kellett vaspályáinknak és vasúti parkunknak lebonyolítania. Évről—évre szünet nélkül növekedett mind az utas-, mind az áruforgalom. A területvisszacsatolások, a katona—
forgalom ugyan közrejátszottak ebben az emelke- désben, de távolról sem abban a mértékben, mint az adatainkból megállapítható. Igy pl. 1941 első háromnegyedévi adatait összehasonlítva 1932 első háromnegyedévi adataival, a szállított áru mennyi- ségében 152%-os, az árutonnakilométerekben 237%-os, a megrakott teherkocsik számában 131%-os és a szállított utasok számában 9176—es növekedés mutatkozik.
Postaforgalom. Postaforgalmunk számsorai szeptember hóban a táviratokra vonatkozó adat kivételével mindenhol emelkedtek. A levélkülde- mények darabszáma 69.930 ezer db—ról 2'8%—kal 71.878 ezer db—ra nőtt. Az egy év alatti emelkedés itt 9'l%—ot tett ki. A tárgyalt hónapban összesen 1.787'9 ezer db. csomagot adtak fel és ezzel a csomagküldeményelc darabszáma egy hónap alatt 18'3%-kal nőtt meg. Az egy évvel azelőtti darab—
számot a szeptember havi csomagküldemények darabszáma 36'0%—ka1 múlta felül. A postautalvá- nyok darabszáma a tárgyalt hó folyamán 6'8%—kal 1.492'9 ezerre, a postautalványok összege pedig 15'0%-kal 166.521 ezer P-re emelkedett. Még jelen—
tősebb ez az emelkedés különösen az összegben, ha a mult év hasonló időpontjával hasonlítjuk össze a szeptember havi eredményeket. így a posta- utalványok darabszámánál 25'9%-os, a postautalvá—
nyok összegénél pedig 76'O%-os emelkedésről szá- 48*
10. szám
mollhatunk be. A táviratok darabszámánál 6'2'%-os visszaesés mutatkozik, ami azonban tekintettel az előző hónapok csúcsforgalmára, lényegtelen vissza- esésnek tekinthető, mert a 6072 ezer darabot ki—
tevő táviratszám még így is 54'3%—kal haladja meg az 1940. évi szeptember havi forgalmat. A hely—
közi beszélgetések száma 14'7 ezerrel (4-1'3%) 1.162'7 ezerre növekedett, a budapesti helyibeszélge- tések száma pedig 1.174 ezerrel H— 8'3%) 15.375 ezerre nőtt. Az egy évvel azelőtti helyzethez képest 39'5%-kal több helyközi beszélgetést és 18'5%-kal több budapesti helyibeszélgetést bonyolítottak le, amiből természetszerűleg következik, hogy mekkora feladat hárul a távbeszélő központokra. Ugyan—
csak emelkedést mutat a távbeszélőfőállomások számsora is. Szeptember hónapban 1.411 db. új távbeszélőfőállomást kapcsoltak be. A tárgyalt hó—
napban tehát 0'9%-kal több távbeszélőállomás volt működésben, mint augusztusban és 12'4%-kal több, mint 1940 szeptemberében. A rádióvevőengedélye- sek számában a tárgyalt hónapban is egyenletes emelkedés volt észlelhető. A rádióvevőengedélye- sek száma Magyarországon 4.448—cal H—0'6%) 705.05'1-re növekedett. Ebből a budapesti rádió—
vevőengedélyesek száma 191.413 volt, itt az előfize- tők száma egy hónap alatt 0'8%—ot gyarapodott. Egy év leforgása alatt a magyarországi rádióvevőenge- délyesek száma 28'5%-kal, a budapestieké pedig
11'7%-kal növekedett meg.
A fontosabb postaforgalmi számsorok január—
szeptember havi eredményeit a százalékos változá-
sokkal együtt —— 10 évre visszatekintően _ alábbi táblázatunk tartalmazza:
[332533 utáxgmk utággiilyok Táviratok időszak levelek sza— száma összege száma
ma 1000 db. 1.000 db. 1.000 P 1000 db-
1932. I—IX. 245929 8.852'5 574863 2.064'5 1933. I—IX. 266148 6.562 6 572 898 13293 1934. l—IX. 259083 6.756 6 573.507 1.919'5 1935. l—IX. 289353 7.126'3 614.112 1.924'2 1936. I—lX. 319747 7.316'7 666444 1.933'6 1937. I—IX. 338363 7 5683 513442 2.101'4 1938. I—IX. 358712 7.843'3 549218 22654 1989. I—IX. 443247 10.147'0 664 741 2.902'9 1940. I—IX. 501143 923128 769839 3.498'8 1941. I—IX, 601069 12.620'0 1,157.748 5 175"?
Változás százalékban
1982. l—IX. _ —— —— ——
1933. I—IX. %— 8'2 —— 4'2 — 0'3 —— 65 1934. I—IX. — 27 4-— 3'0 %— 0'1 —— 0' 1935. I—IX. %— 11'7 —l— 55 %— 7'1 %— 02 1936. I—IX. %— 105 4-— 2"? —t— 85 4- 05 1987. I—IX. %— 5'9 %— 3'4 -— 230 4- B'?
1938. I—IX. —§— 5'9 %— 3'6' %— 70 %— 78 1939. I——IX. %— 23'6 4— 29'4 4- 21'0 4— 28'1 1940. I—IX. 4,- 13'1 _ 23'1 %— 158 4— 205 1941. I—IX. -—t— 19'9 % 27'3 —t—- 50'4 %- 47'9 Postaforgalmunk első háromnegyedévi ered- ményeit tíz évre visszamenőleg vizsgálva kitűnik,
—754— 1941,
hogy bár a növekedés már az 1932—33 években megindult, nagyobb arányokat csak az 1938. évben kezdett ölteni és így megállapítható, hogy a posta- forgalom növekedése szorosan összefügg a terület- visszacsatolásokkal. 1941 január—szeptemberében kb. két és félszer annyi közönséges és ajánlott leve—
let, kétszer annyi postautalványt és kétszer annyi táviratot adtak fel, mint 1932 január—szeptember havában.
Átalakulás.
Szeptember hóban a háborús gazdálkodás ter—
mészetes következményeként az árszínvonal fejlő—
dése tovább tartott, de nem haladta meg azt a mértéket, amelyet az eddigi havonkinti áralakulá—
sokból megállapíthattunk. így tehát az erőskezű ártartás rányomta bélyegét számsoraink e hónapi alakulására is. A hivatalos nagykereskedelmi ár- index 3'2 ponttal H- 2'5%) emelkedett és a mult havi 129'8-es értékről 1330-es értékre nőtt. Az el—
mult év szeptemberéhez viszonyítva a nagykeres—
kedelmi árindex 25'8%-0t növekedett. Bár az egy hónap alatti árfejlődés majd minden árucikkre ki- terjedt, mégsem volt mondható egyöntetűnek, mert a csoportindexek között pl. a nyersanyagok,, gyárt- mányok, ipari anyagok és termékek és a gyarmat- áruk indexe sokkal nagyobb mértékben nőtt, mint a mezőgazdaság és állattenyésztés termékeinek, a mezőgazdasági iparnak, "vagy a tüzelőanyagoknak indexe. így tehát a tárgyalt hónapban, ellentétben a mult év szeptember hónapjával, főleg az ipari vonalon látunk erősebb drágulást. A mezőgazdaság és állattenyésztés termékeinek csoportindexe a tár- gyalt hónapban 130'3 ponton állott, az elmult havi 129'2-es állását 1'1 ponttal (—t—0'9%) múlta
felül, az elmult év szeptember havi 1059-es állását
pedig 24'4 ponttal (% 23'0%) szárnyalta túl. A mezőgazdaság és állattenyésztés termékeinek egy év alatti áremelkedése elsősorban az állati eredetű termékek és csak másodsorban a növényi eredetű termékek árfejlődésével magyarázható. Az állati eredetű termékek csoportindexe 123'1 pontról 125'3 pontra emelkedett, ez az 1'8%—os emelkedés első- sorban a tojás, másodsorban a baromfi és harmad—
sorban az élőállatok drágulásának a következ- ménye. 1940 szeptember havától az állati eredetű termékek árindexében 43'5%-os emelkedés állapít-
ható meg, ellentétben a növényi eredetű termékek
árindexével, ahol egy év alatt csupán 15'9%-os növekedés jött létre. A növényi eredetű termékek árindexe egyébként az elmult hónapról a tárgyalt hónapra 131'9-ről 132'6-re emelkedett. Ez az alig számottevő 0'5%—os drágulás kizárólag a hüvelye—
sek és a burgonya árfejlődésének a következménye, mert az egyéb termékek ára a tárgyalt hónapban nem változott. A mezőgazdasági ipar termékeinek árindexe a maláta nagymértékű és a hulladéktar—
10 szám
mékek kismértékű drágulása következtében augusz—
tusról szeptemberre 0'4%—kal 140'5 pontról 141'0 pontra nőtt. Ez az emelkedés sem mondható na- gyobb arányának, mert hiszen egy év alatt 34'8%-0t nőtt a mezőgazdasági ipar termékeinek csoport- indexe. A gyarmatáruk árindexe 12'4 ponttal (% 3'4%) 362'0 pontról 374'4 pontra növekedett.
Ennek a csoportindexnek alakulását a tea árának emelkedése idézte elő. Az elmult év szeptemberéhez viszonyítva a gyarmatáruk csoportindexe ma már 115'0 pontos (44'3%-os) fejlődést mutat, megálla- pítható tehát, hogy a legnagyobb drágulás a gyar- matáruknál következett be, igaz, hogy az előbb em—
litett állati eredetű termékek drágulása is feltünően magas volt egy év alatt (43'5%). Az ipari anya—
gok és termékeinek árindexe elsősorban a nyers—
anyagok és csak másodsorban az ipari gyártmá—
nyok drágulása következétben 5'5 ponttal H— 4'3%)
!26'8 pontról 132'3 pontra nőtt. A tárgyalt hónap—
ban tehát ipari vonalon feltűnő árfejlődés nem álla—
pítható meg, ami abból is kitűnik, hogy ennél a csoportindexnél egy év alatt is csupán 272 pontos (25'9%—os) fejlődés következett be, ellentétben az egy hónap alatti 5'5 pontos fejlődéssel. A két fő- komponens közül, mint már említettük, a nyers- anyagok ára emelkedett nagyobb mértékben, ameny- nyiben a nyersanyagok árindexe 76 ponttal (6'37-
1941
kal) 121'5 pontról 129'1 pontra nőtt. Az árindex ily- mérvű növekedését a bőrnek, a vasnak es a selyem- nek drágulása idézte elő. A gyártmányok csoport- indexe főleg a pamutáruk drágulása folytán 127'3—
ről 5"? ponttal (4'5%-kal) 133'0 pontra nőtt. Egy évre visszamenőleg figyelve a két csoportindexet, nmgállapítható, hogy ellentétben a szeptember havi áralakulással, egy év alatt a gyártmányok árindexe nagyobb mértékben emelkedett, mint a nyersanya—
goké, amennyiben az előbbinél 28'9%—os, az utóbbi-
nál pedig 15'7%-os növekedés jött létre. A tüzelő—
anyagok árindexe egészen jelentéktelen mértékben ()'1 ponttal fejlődött. Az augusztus havi 1337 pontot kitevő index ugyanis a szén- és termékeinek alig számottevő drágulása következtében 133'8 pontra növekedett, egy év alatt 15'5 pontos (13'l%-os) emelkedés jött létre.
Az ipari termékek erőteljesebb árfejlödése foly—
tán a tárgyalt hónapban, —— mint már azt a mult havi jelentésünkben említettük, —- ismét agrárolló következett be, amennyiben az iparcikkek és a mezőgazdasági termékek ára közötti diszparitás szeptemberben már 2'0% volt.
Az új mérlegelt nagykereskedelmi árindex és a fontosabb csoportindexek szeptember hóvégi állását 10 évre visszamenőleg a százalékos változásokkal együtt az alábbi táblázat tünteti fel:
Mezogaáígiásagss állat- Ipari anyagok és termékek
Időszak Fóátlag An t. I ,, , , Agrarolló
a ! Rover—ID— Összesen Nyers— Gyárt— Tüzelő- Összesen eredetű termékek anyagok manyok anyagok
1932 IX. hó végén 789 60'3 65'1 63'6 71'4 851 977 837 253
1933 ,, ,, ,, 66'4 498 406 435 73'8 82'7 95'7 82'5 47'4
1934: ,, ,, ,, 736 496 625 585 815 807 98 3 81'8 27'5
1935 ,, , ,, 78'7 55'8 74'2 684 834 831 991 837 177
1936 ,, ,, ,, 787 646 61'2 622 894 877 1001 885 291
1937 ,, ,, , 86'8 684 709 701 95'2 950 1037 95'2 26'2
1938 ,, ,, ,, 87'4 67'1 80'6 764 992 921 1038 929 170
1939 ,, , ,, 86'5 674 796 758 1044 916 1016 93'4 172
1940 ,, ,, ,, 105'7 87'3 1144 1059 111'6 1032 1183 1051 %— 2'6
1941 ,, ,, , 133'0 125'3 132'6 130'8 129'1 133'0 133'8 1323 20
V 15. l t: o z á. s s z á z a l é k h a n
1932 IX. hó végén —— —— —— — —— —— —— —— —
1933 ,, ,, ,, —-158 ——- 17'4 —— 37'6 -—31'6 —i—- 34 —— 2'8 —— 2'0 —— 1'4 %— 874 1934 ,, ,, ,, $10'8 — 0'4 %— 53'9 4—34'5 4—- 10'4 ———- 2'4 4; 2'7 —— 0'8 —— 420 1935 ,, ,, ,, %— 6'9 %- 12'5 4— 187 4—16'9 4— 2'3 4-— 3'0 4;— 0'8 %— 2'3 —— 85'6 1936 ,, ,, ,, 00 4- 15'8 — 17'5 — 9'6 * —i— 7'2 %— 5'5 %— 1'0 %— 5"? 4— 644 1937 ,, ,, ,, —-l—10'3 %— 5'9 4—— 15'8 á—12'7 —§- 6'5 4— 8'3 Jr— 36 —l— 7'6 —— 134
1938 * ,, _ 4- 0'7 —— 1'9 %— 137 4— 90 4— 42 _ 31 —t— 0'1 —— 2'4 — 351
1939 , ,, ,, — 1'0 %— 0'4 — 1'2 — 08 4— 52 -— 0'5 —— 21 4— 95 4— 12
1940 , ,, ,, —§—22'2 %— 29'5 _l— 43'7 4—39'7 4- 69 %— 126 4- 164 4—12'5 — 1151 1941 ,, ,, ,, —1—— 258 41—— 43'5 —I— 159 4—23'0 %- 15'7 %— 28.9 %— 13'1 Jf-25'9 %— 1769
A fent közölt szeptembervégi adatokból meg- időszak — mintegy előrevetve a háború árnyékát szakított menetű árfejlődést látunk. Az első áremel-
kedési periódus 1934. és 1935. években következett
be, 1936 változatlan volt, a második áremelkedési
— 1937. és 1938. években jött létre, 1939-ben ez az árfejlődés megállt, de az utolsó két évben már nem lehetett a háború szinte törvényszerű következmé,—
10. szám
nyét, az áremelkedést megállítani és ha ez a folya- mat a szigorú ártartási politika következtében ugyan fokozatos is volt, mégis jóval meghaladta az előző két periódus árfejlődési mértékét.
Megélhetési költségek.
A 27 cikk alapján számított létfenntartási index szeptember hóban ugyan számottevő emelkedést mutat, mégsem haladja meg a júniusról júliusra való emelkedés mértékét, sőt ha a megélhetési indexnek egy évi alakulását vizsgáljuk, megállapít-
ható, hogy a havonkinti átlagos emelkedést sem szárnyalja sokkal túl. A tárgyalt hónapban főleg a ruházkodás költs—égei emelkedtek, közvetlen utána a fűtés és világítás költségei jönnek számításba, majd az élelmezés vonalán látunk aránylag kisebb mértékű növekedést.
A megélhetési index adatai a kiskereskedelmi áradatok alapján számíttatnak. A kiskereskedelmi árak alakulására pedig normális gazdasági viszo—
nyok között következtethetni lehet a nagykereske—
delmi árak alakulásából, mert hiszen zavartalan gzadasági életben legtöbbször a nagykereskedelmi árak alakulását a kiskereskedelmi árak hasonló alakulása is nyomon követi. A mai háborús gazdál- kodás közepette azonban a nagykereskedelmi árada—
tokból nem lehet következtetni a megélhetési index alakulására, mert a kormány helyes ártartási poli—
tikával ma már arra törekszik, hogy szükség esetén a fogyasztók érdekében a kiskereskedelmi árak alakulásába is belenyúljon, anélkül, hogy a nagy- kereskedelmi árak alakulását befolyásolná. Igy tör—
tént ez például a haszonkulcsok leszállításánál.
A lakbérrel együtt számított létfenntartási index
augusztusról szeptemberre 135'1-1'61 139'9-re nőtt,
ez az egy hónap alatt 4'8 pontot kitevő emelkedés 3'6%—nak felel meg. Az egy évvel azelőtti megélhe—
tési index 27'6 pontos (24'6%—os) növekedést mutat.
Az évek óta változatlan lakbérindex figyelembe vétele nélkül számított ú. n. lakbér nélküli létfenn—
tartási index természetesen számszerűleg nagyobb emelkedést mutat, mint a lakbérrel együtt számított index, így szeptemberben az augusztus havi 150'5
"ponttal szemben 156'8 pontot ért el. Az emelkedés itt 63 pont, illetőleg 4'2%. 1940. év szeptemberében még 120'5 ponton állott a lakbér nélkül számított indexszám, úgyhogy egy év leforgása alatt 36'3
pontos (30'1%—os) indexnövekedés jött létre.
Az élelmezés indexe 1'6 ponttal (1'1%—kal) ha—
ladta meg a mult havi értéket. A 145'3 ponton álló élelmezési indexszám a babnak és a burgonyának drágulása következtében emelkedetti Az élelmezés indexe egy év alatt 370 pontot (34'2%—ot) nőtt.
A ruházat indexe a tárgyalt hónapban lényeges emelkedést mutat. A cipő kivételével majd minden ruházati cikk áremelkedése következtében ez az
———756————
1941 _
indexszám 177'3 pontról 18 ponttal (tt)'2%—kalf 195'3 pontra ugrott fel. Feltűnően nagy emelhet"
désre enged következtetni az a körülmény is, hogy egy év alatt a ruházati index csupán 28'7%-ot
növekedett. ,
Nemkülönben lényeges növekedés jött létre :!
fűtés-világítás indexszámánál, ahol a porosz szén
drágulása következtében 14'5 pontos ('9'5%——os) emelkedéstől számolhatunk be. A 166'7 pontot ki—
tevő indexszám egy év alatt is csak 17'9%-ot emel- kedett.
A lakásindex, amely a kötött lakbérek követ- keztében már évek óta változatlan, szeptemberben is 86'3 ponton állott.
Alábbi összeállításunk a megélhetési költségek indexének és a csoportindexeknek szeptember hó—
végi állását tünteti fel 10 évre visszamenőleg a szá—
zalékos változásokkal együtt:
Ösz—
1 d s s z a k ea %- mm [tata
5!gítas nélkül—
1932 IX. hó végén 92'9 138'1 110'2 10215
1938 ,, ,, ,, 77'3 132'3 104'4 90'1
1934 ,, ,, ,, 77'9 183'7 101'7 903
1935 ,, ,, ,, 850 184 6 102'7 954
1936 )! ,: !! 88'0 138'5 121'2 100.4t
1937 ,, ,, ,, 958 1381 1367 1089
1938 ,, ,, ,, 95'3 138'1 134'3 108'2
1939 ,, ,, ,, 944 1364 134'8 1078
1940 ,, ,, ,, 108'3 141'4 151'7 120'5 1941 ,, ,, ,, 1453 1667 195 '3 156'8
Változás százalékban
1932 IX. hó végén
: — 16'8 4-2 _ 5—3 —— 122
1933 , , , ——
1934 ,, , ,, . 4— 0'84— 1-1— 2—64— 0—2 1935 ,, , , . 4— 9-1—p 0'7—4—4 1-04- 5'6 1936 ,, , ,, . 4— 35" 0'8—t—18'0-t— 5-2 1937 ,, ,, ,, . 4— 8'9—k 3'4—t—12'8—t— 8-5
1938 _ ,, ,, . _— 0-5 0—0— 1-8— 0-5
1939 ,, , ,, . —— 0-9— 1-2 o-o-—— 08
1940 , , ,, . . Jr14'74— 374 18'0t12'3 194l ,, ,, ,, .Jr34'24—17'9—t28'7—t—30'1
A lakbér nélkül számított megélhetési index tíz évre visszamenő szeptembervégi adataiból megálla- pítható, hogy az utolsó két háborús évet figyelmen kívül hagyva, legdrágább volt az élet 19322, 19374.
1938. és 1939. évek szeptemberében ezzel szemben az index 1933—1935. évek szeptemberében 100 alatt mozgott. A százalékos táblából kitűnik, hogy a leg- nagyobb emelkedés a csoportindexek között 1935 szeptemberéről 1936 szeptemberére a ruházatban következett be (4—18'0%), amelyet csak az 1941.
évi adatok múlnak felül, amikor ugyanis egy év alatt az élelmezésben 34'2%, a ruházkodásban 28'7%, a fűtés és világításban pedig 17'9%-os vál—
tozást látunk.
