nnnai-nnoa-n-nl-nnllna-lnu-no-ulnnunc-nnn-...un.-.nuoun-n-unulul-I-un----a---...-u.n-unno-nnnu-c
TERÚLET És NÉPESSÉG
Belső vándorlások Magyarországon, különös tekintettel Heves vármegyére. 1)
Mig'rations intérieures en Hongrie, on* égard spécialement au comitat de Heves. 1)
Résumé. C'est sur la base des données relatives au lieu de naissance ([ae llalnpleur et la direction des migrations inte'rieures peuvent étre etablies Ie plus súremenf, Employant cette méthode depuis 1880, la Statistiaue liongroise o/fre, sar ce point, des don- nées largement détaillées, indiguant, pour (állague commune, le nombre des aborigénes et des liabi—
tants rzés ailleurs. Elle indigae en outre, pour mon—
trer les changements survenns da fait des immigra- tions dans la composition des populations abori—
génes, la répartition, par seare, culte et langue ma—
ternelle, des aborigenes et des non-aborigenes.
On voit, par les cliifl'res et,—(lessons, gifen Hon—
grie le mouvement migratoire intérieur augmente continuellement. De 1880 a 1910, sur Ilancien ter- ritoire, la proportion des aber-igenes des villes et eommunes a baissé de 7/1.'/i% a 68'6%, tandis gue celle des aborigenes de comitats s'e'leva de 16196 6 17'0% et celle des imn'zigres nás en (l"autres comi—
tats, de 8'2% a I3'0%. lfn 1930, sur le territoire actuel, il n'g avait plus gue 5.0'996 djaborigénes de
et 18'8973
d'immigrés nes en d'autres villes ou de communes d'aborigenes de
contre 20 % eomitats,
comitats. Ainsi done, a l'interieur du pays, l'émigra—
tion vers les regions lointaínes a augmenté plus en—
core gae celle vers les regions proches.
()n peut établir, approximativement, par deux:
sortes de ealculs base's sur les nombres absolas, combien d'liabitants ont, d'un recensement á l'aalre, guitté leur lieu de naissance. ()u en déduisant, (Paprés la proportion concernant la Ilongrie entiére, le nombre des habitants morts dans l'intervalle de celui des non aborigénes, afin de eomparer le chiffre ainsi obtenu avec le nombre des non—abort- génes releve' par le dernier recensement; Ie résultat doit étre augmente' de la difference, eonstate'e entre les deux reeensements, des aceroissements naturels et elfectifs, ear la plupart des émigrés ont émigré de leur lieu de naissance. On en ajoutant au nombre
des aborigénes, celui (les personnes ne'es pendant la décade envisagée et en conirontant le ehiffre obtenu,
) 1) A Magyar Statisztikai Társaság egri ünnepi ülésén (1933. máj. 28) tartott előadás. ——-- Conférence faite, a Eger, dans la se'anee solennelle (28 mai 1933) de la Société Hongroise de Statistigue.
apres en avoir défalgué les aborígénes décédés, avec le nombre, relevé par le dernier reeensement, des habitants des Iocalités; ce dernier ealcul sert aussi (: vérifier le premier. Le résultat des deux sortes d'opérations ne different gue de 4 a 5 "a.
()n a etabli de cette faeon gifavant la guerre, le nombre des habitanls ayant guitté leur lieu natal a été de 2 a 2'5 millions par décade, contre 1,200.000 pour 1920w30 et le territoire actuel. Done, pendant cette derniére dc'cade, sur sept habitants environ un a guitté son lieu natal.
Bien gu'en Hongrie, le nombre des femmes dépasse sensiblement celui des hommes, on y trouve parmi les aborigenes de villes et de comitats, plus d'hommes gue de femmes, car beaucoup d'hommes
des femmes des localités
e'pousent voisines, et
dans ce cas-la, celles-ei guittent leur lieu natal pour alter llabiter la ville ou commune ou vit leur mari. Pour la meme raison, parmi les aborigénes de eomitats, il y a bien plus de iemmes—
gue (171011'111185', sartout dans les comitats compre- nant principalement de petites communes proclies les unes des autres, entre Iesguelles les mariages sont toujours [reauents (voir le tableau 4).
["In eraminant les mouvements migratoires d'entre les comitats, on voit ga'avant la guerre, ils ont suivi deux directions principales. l/an des cou—
rants de migration, particulierement fort, se diri—
geait vers les villes, llaatre du Nord montagneucc vers la Grande plaine fertile. Le premier, lyexode des rar-aux vers les villes, etait, est encore, un phé—
nomene mondial; le second s'expliguait en partie par les conditions géographigues, en partie par des raisons historigues. L'homme tend toujours vers 'des conditions climatigues et économigaes plus favoé tables, Des regions montagneuses et agricoles peu fécondes, il y a continuellement un coarantde migration, une infiltration allant, le long des cours d'eau, vers les parties plantureuses de la Grande plaine, d'un climat plus chaud. Pendant I'invaSivn turgue, out a duré prés de deux cents ans, la popu—
lation purement hongroise de la Grande plaine, région la plus fertile de la Hongrie, fut en partie ent-' termine'e, en partie obligée de se ráfugier dans les
26
64 szám.
montagnes. Apres le retrait des Tures, ces llongrois reuinrent dans la Grande plaine et leur place fut occupee dans le Nord par (les Slovaoues et dans PEst, par des Roumains. (lette migration a renforeé en deux sens Ilélément hongrois, parce aue les eftrangers immigriís peu a peu dans les régions de Iangue hongroise ont été assimile's et gue les Hou—
grois reoenus dans les enilroits généralement peu peuple's ;] ont forme bieutot la majorite' de la popu- lation. De la cette erreur optioue gue les Hongrois auraient, systématiguement, de force, magyarise' les nationalitrís: la vérité est gue őest par ladite diret—
tion, fauorable pour Ilelément hongrois, des migm—
tions intérieures, aue celui—ci gaynait, numériaue—
ment et relativement, du terrain, ainsi 11110 cela ressort des recensements. Il faut ajouter gue les Hongrois ayant, au point de vue de la propriefle' rurale, une situation moins favorable gue les na—
tionalités et un grand nombre de prolétaires agrieoles, beaucoup de ces derniers ont émigré dans les villes situe'es dans les regions de nationalités, ;] (ICt'I'IilSv sant Ie nombre de la population
Done, I'e'lement hongrois (: ineontestablezuent
(!ugmenté numeriguernent, s'éteuá
dait pas territorialemeut, les aethnigues nürgant point
hongroíse.
mais il ne
frontieres C II a n y é.
Sur le territoire actuel, les proportions des mi- grations inte'rieures sont relatiueuient plus grandes gue dans la Hongrie d'avant-guerre. Cependant, on y observe moins nettement la direction du mouve—
ment migratoire, parce alle les parties du territoire aetuel different moins au point de vue géograpliiouw et climatigue et gue Sur le territoire d*aujourd*hui, bien inférieur a celui d'avant le traité (le pair, Ru—
dapest exeree une attraction relativeinent plus for-te.
Du territoire aetuel, il ímmigra non moins (le 417000 habitants a Budapest, et dans le comitat de Pest, 328 mille. La plupart de ceux-ci s'efiablirent dans la banlieue de la capitale. Les e'troites relations aue le territoire actuel avait avec les territoires en—
leve's par le traité de Trianon, ressort du fait gu'il y a, dans la Hongrie dtaujourd'hui, 507 mille habi—
lants nés sur ces derniers. La plupart de ces liabi- tants ne sont pas des réfugie's; ils s'établirent avant la guerre sur le territoire actuel, surtout a Budapest et aux environs de la capitale.
On voit, par la répartition par eoníession des citoyens ayant emigre a liintérieur gue les ealvinistes guitient le plus rarement leur pays natal. ()n cou—
state le contraire pour les israélites, ainsi gue pour les unitaires, d'ailleurs peu uombreux, orioinaires
—374—— 1933
de Transylvania annexe'e á la Ii'oumanie. Sous le rapport de la répartitiou par tongue maternelle, les Hougrois sembleut émigrer Ie plus souvent á Ilinterieur; et cela peut étre attribué diune part a ce gue, comme nous venons de le dire, dest parmi les Hongroís gutil y a le plus de prolétaires agricoles et d'autre part, a ce [ait gue les éléments non hongroís établis peu a peu dans les villes á majorité hongroise, s'y assimilent avec le temps, augmentant, parmi les immigre's, le nombre des
Hongrois. La diminution, eonstatée ces (lerniéres années, de la population allemande et slovarpze, est due en partie ;; ce dernier fait et en partie a ce
!]ue beaueoup (I'Allemands et de Slovagzzes, ne's a ltétranger ou sur les territoires enlevés á la Hongrie, sont, pendant les rlinc dernier-es années, rentrés dans leur pays. Par cette re'émigration, la population allemande a baisse' de 29 mille habitants (tableau 5/a).
Si la présente Nude s'eteiul particulierement sur le comitat de Heves, clest one, situé aux" eonfzns (les ments et de la plaine et aecusant, malgré I'émi—
gratiou, un aeeroisseuzent normal, ce comitat, entie—
rement laissé a la Hongrie. est eminemment propre r'i l'obsermztion statistigue.
Eu*1930, des individus ne's dans le comitat de He-
ves, out eomptuit alors 317000 habitants,non moins de
61.000 étaient établis eu d'autres comitats. Par contre, il nlavaii' eu 1930 (pie 33000 immigrés des autres comitats, soit 28.000 de moins de ce gulil a perdu
par émigration. Daugmentation des n'zouoeznents migratoires ressort de ce fait gue 50 aus auparavani.
il n'y avait dans les autres comitats gue 22.200 liabítants nés dans le eomitat de Heves et gue celui—
12.300
d'autres eomitats, de sorte gue sa perte nle'tait (]ue ei wmi seulement immigrés originaires de 9.700 habituuts, Ce eomitat purernent hongrois:
a eontribue' (: reníorcer, par ses emigre's, la popu—
lation hongroise des autres parties de l'aneien terv rítoire, laguelle, sans aucune magyarisatiou forcée, s'aecroissait aussi (tu fait des mouveinents nzigratoi—
res continuels.
Au point (le vue social, les nligrations iutérieures ont également une grande importance. Elles compen- seut les extremes de la deusité de la population, fueilitent une plus juste répartítion des propriétés rurales, eontribuent d l*indiistrialisation, aug/menteni (le plus en plus le nombre des éléments jouissant de la culture urbaine. Par ces migrations continuelles.
la nation deuient plus linie en langue et en eoutilmes,
§:
6. szám.
——375——
1933Azok között az adatok között, amelyeket a népszámlálásnak köszönhetünk, egyike a legérdekesebbeknek az, amely a népesség- nek belső vándorlása'iról, egyik vidékről a má- sikra való hullámzásáról tájékoztat bennün- ket. Az ország népességének általános fej- lödése szempontjz'iból mindenesetre nagyobb fontosságú az ország határain keresztül fo- lyó vándorlásnak. a ki- és bevándorlásnak az ismerete, mert ez az ország lakosságá—
nak számát befolyásolja. A belső vándorlás viszont csak az egyes vidékek, városok és községek számára van hatással, végered- ményben azonban kiegyenlítődik.
Míg a ki— és bevz'indorlásnak a nagysá—
gát a természetes szaporodás és a tényleges szaporodás különbözete alapján állapítjuk meg az egész országra nézve, addig a belső vándorlásra a népességnek születési hely szerint "aló megoszlása vet világot. libből tudjuk meg nagyjából a belső vándorlások nagyságát és irányát is. A tényleges és ter- mészetes szaporodás közti különbözetet csak az ország egészére vonatkozólag alkalmaz
1. Magyarország (Horvát-Szlavonország
hatink a kivándorlás méreteinek megalla- pítására. Egy—egy megyére, városra vagy községre vonatkozólag azonban a természe- tes és tényleges szaporodás közti különbözet, az úgynevezett vándorlási diíl'ereneia, nem csak a külső, az ország határain túl folyó vándorlást mutatja, hanem a belső vándor- lást is. A két fő vándorlási irány ebben a különbözetben összekeveredik. Az ország ki- sebb területrészeinél tehát más módszert kell alkalmazni. A mi népszámlálásunk olyan részletesen dolgozza fel az anyagot, hogy minden egyes községről és városról megálla- pítjuk, hogy lakosságából hányan születtek helyben és hányan az egyes vármegyékben, saját vármegyéjét is beleszámítva. Ebből az óriási anyagból azonban közlésre természe- tesen csak kis rész kerül, csupán a várme- gyei összesítések, tehát az egyes vármegyék- nek, illetőleg törvényhatóságoknak egymás közötti népeseréje. A régebbi népszámlálá- soknál nem annyira a születési helyre. mint inkább az illetőséare fektették a súlyt, ami azonban bizonytalan alap, másrészt nem is
nélkül) népességének megoszlása a születési helyek fő- csoportositása szerint lSSO—tól 1930-ig a nemek megkülönböztetésévelJ)
Répartition, de 1880 a 1930, de la population de la Hongrie (non compris la Croatie-Slavonie), suivant le some ('t les principales catégories de Zima" de naissunce?)
/_ 1, Összes nepesseg ! llelybeli —- Abarz'gl'rws de vi/les el ll Ugyanazon megyeben lav l PUpIrldiíOiZ, [()/Lili? li dc commmws *, ;llmrie'únes de conníals ÁWHÉCS feni —— sexy nő —— sem 1 együtt ljférn _sexc nö -— sem l együtt Hl le.—n — sm'el nő,? — suxe l együtt ,_,, nzascznin ! j'émim'n l ensemble M musculm j'émínín l ansmnbln ll nmspulzn L jlimz'nin . ensemble
__" __ í , § , 'i' ! ', , § _
; l H § !
1880 ö,759.2443 6,990.859l13,749.603l§ 5,178.761 5.052.846§10,281.607 923290! 1,281.07Sl 2,204.368 1890 _, 736402?1 7,698.961§15,162.988h 5.6276283 5.492.852§11,120.4*0 1.034323; 1,393.03til 2,427,359 1900 !) ' 87256.138j 8,465.436116,721.574l 5,996.821l 5,782.079l11,778.400 1,213.l26l 1,613.869l 2,826.995 1900 3) 8,372.819 8,465,436116,838.2553l 6,004.324l 5)782.079311,786.403 1.289850l 1,613.869 2,853.719 1910 9,()t32.t)35 9,201.598518,264.533" 6,351.882l 6,162.548512,514.430 1,358.940 1,737_202 3,096.142 1920 3,870.9041 4,109.289l 7,980.14 2,490.058 2,548.907§ 5,()326.9('5 623186 744084 1367220 1930 4,250.110* 4,4S,.209l 8,688,81 ! ),625882§ 2,578.064; 5,203.946] 743261§ 887301L 1,630.562
. l l % l l %
ll Más megyeben — Inznzigrűs mis m dimtrcs comitats ! " " . W . ,, ? Ismeretlen ÉV . _ (_ , _. ( , , ; horvát szlavonbrszágihi Kulfold1 * AES al etranger Hawat'fs nás en
xnagyamiszagi —— Ja llongrzu de (.?roativ—Slaoonie l lieu anonnu
Alma—* rem % nó l együtt l fon i nö együtt, 7 férfi ' nő együtt rem l nő együtt
sem: sem * sem sem sexe sem suxc 4. sexe
j masculin l féminin l C115É,_7'71"M l mace. lfemínín mm'lblel,masculin féminin ensemble mase. lfémin. "'"mbjí
§§ § , lt , , ! ! __
1880 ' 5428673 567.17011,110.037§' 8.061 7.058 15.119 98.9971 74.5651173562 7.268 7.642l14.910 1890 679.047§ 7],1.28l' l.390.328l§10.6911 9.898 20.589 106.055 85.538 191.588 6.283;6.861112.644 1900 2) ? 902153; 943.874—1.845.527§ 16.416l15077 31.493 122999 1055451228044 5.123 5.392 10.515 1900 3) l 978.747§ 948374 1,917.121l§19.060 15.077 34.197 180715 105645 236360 5.123 5392110515 1910 ll,186.816!1,155.781 2,342.597§§24.203§ 20.401 44.604 136538 121171; 257709 4556 4.495; 9.051 1920 ; 699.289l 747866 1,447.1851110.851i12.380 23.231 47670 58.0021105572 * É —— ! ——
1930 serkent 910051 1,741_677l§10.537§11.834 22.371 38.804 50.959! 89.763 —— ! _ l _—
1) 1920-ban és 1980—ban a mai terület. A nem helybeli születésűeknel azonban a régi terület az irány—
adó, tekintet nélkül a trianoni határra. —— Pour 1920 et 1930, territoire actual, a react-option des non—abori- gáncs de
polgári népesség. —— Jnsgue—lá. population trivile.
timi totale.
miles et de comnznnrs, pour lesgwls les données se rapportent au territoire d'aoant-guerre. — 2) Eddíg
—— 3) Innen összes népesség. —— A partir da ld, popula—
26"
6. szám.
alkalmas a belső vándorlások nagyságának és irányának a megállapí tására, mert hiszen lehet valaki más községbeli illetőségű, de azért helyben született és fordítva, idegen születésű, de helybeli illetőségű. Ellenben, aki más községben született, mint ahol ősz—
szeírták, annak valamikor feltétlenül be kel—
lett vándorolnia. Újabb népszámlálásaink ezért 1900 óta csak a születési helyet kér—
dezik, illetőleg a feldolgozásnál erre fektetik
nr
a fosulyt.
A népességnek születési hely szerint való részletezése, amelyet egy—egy népszám—
lálás nyujt, a belső vándorlásoknwak csak a végső mérlegét adja. A belső vándorlások- nak teljes nagyságát csak több népszámlá—
lás adatainak összehasonlítása szolgáltatja Ez az Öszehasonlítás tájékoztat arról az óriási tömegről, amely egy-egy népszámlálás közti időben elhagyja a lakó-, illetőleg szü—
letési helyét. Most már 1880 óta megvannak az adataink a Magyarországon szülöttekről olyan részletezéssel, hogy hány közöttük helybeli, ugyanazon megyebeli, más megye—
beli magyarországi, más megyebeli horvát—
szlavonországi és külföldi születésű. Általá—
—376— 1933
m
nosságban azt lehet tapasztalni, hogy a hely—
beli születésűek száma csak mérsékelten nö- vekszik, míg a más községben, vagy éppen más vármegyében szülötteké sokkal na- gyobb mértékben szaporodik. Az 1. sz. táb—
lán összeállítottuk ezeket az adatokat 1880- tól 1910-ig a régi magyar anyaországról Fiuméval együtt, 1920-ról és 1930-ról pedig a mai területről. Nemek szerint is részletez—
zük az adatokat, hogy a nemek különböző vándorlási hajlama is kitűnjék az adatok- ból. A belső vándorlások folyton fokozódó mértékét határozottan mutatják ezek a szá- mok. Míg ugyanis a helybeli születésűek száma lSSO—tól l910—ig csak 22'3%-kal nö—
vekedett, addig az ugyanazon megyebelieké 40'5%—kal, a más megyebelieké pedig 111'3
százalékkal, tehát több mint megkétszerező—
(lött. A harminc év alatti népnövekedésnek majdnem a fele esett a nem helybeli szüle—
tésűekre. Ennek következtében a helybeliek aránya a háború előtt Magyarországon 1880-tól 1910-ig 74'4%—ról 68'6%—ra szállt le, az ugyanazon megyebelieké ellenben lő'l—ről l7'0% -ra, a más megyebelieké pedig 8'2%—ról líl'OfZ-ra ugrott:
2. A helybeli és nem helybeli születésűek aránya 1880-tól 1930-íg.') Proportion, de 1880 a 1930, des aboriaénes et (les non—aborigénes.
Születési hely
Répartz'tion par lieu de naissance
1880 § 1890 § 1900 1910 § 1920
iii—'iszákzalékrban;
magyarországi —— de la Hongrie propremerat dite
Helybeli —— Aborige'nes de Mlles el, de communes . . §
Ugyanazon megyebelí — Aborigénes de comitats . . §
Más megyebeli —— Irnmigre's ne's en d'autres comitals: § horvátszlavonországi -— de Cr'oatie-Slavom'e . . .
§
Magyarbirodalom —— Nős dans le royaume de Hongrie . . . Külföld —— Ne's á l'étranger ...
' 70'0 '
. . . . ' 17'0 '
114 02 986 1'4
§
§
:
§
;
§
§
§
l 1) 1920-tól mai terület. _ A partir de 1920, territoire actual.
Ezek az arányszámok azt is mutatják, hogy a belső vándorlásoknak nemcsak a nagysága változott meg, hanem a méretei is olyan értelemben, hogy távolabbi vidé—
kekre irányul most, mint régebben, mert az egyes vármegyék közötti átvándorlás job—
ban növekedett, mint az ugyanazon megyén belüli vándorlás.
A mai Csonka-Magvarország területén régebben is nagyobb lehetett a belső vándor- lás, mint az egész Nagy—Magyarországon.
mert hiszen Budapestnek a vonzóereje a háború előtt is sokkal jobban érvényesült erre a megcsonkított területre. A háború utáni évtizedben azonban már ezen a kis
területen is megfigyelhetjük, hogy meny' nyire fokozódott, a belső vándorlás. 1920—tól 1930—ig a mai területen csak 3'3%—kal növe—
kedett a helybeli születésűek száma, az ugyanazon megyebelieké ellenben 193, a más megyebelieké pedig 20'4 % -ka1. Az utolsó tíz év tényleges népnővekvéséből már csak 23'6% esik a helybeli születésűekre,
ellenben 76'4% a bevándoroltakra, vagyis másutt születettekre. 1920-ban Csonka—
Magyarország lakosságának még 63'2%-a volt helybeli születésű, 1930—ban már csak 59'9%-a. Ezzel szemben a nem helybeli, de ugyanazon megyebeli születésűek aránya l7'l%—ról 18'8-ra, a más megyebelieké pe—
6. szám. ——377—-
dig 18'4—ről 20'3-ra növekedett tíz év alatt.
Mindivr nagyobb lesz tehát azoknak a száma, akik szülőföldjüket elhagyják és más községbe költöznek. Ezek az adatok.
amelyeket felsorakoztattunk, csak a népes- ségnek egy—egy népszámlálás idejében volt keresztmetszetét mutatják és csak következ- tetni lehet belőlük a belső vándorlások álta—
lános méreteire és irányára, de nem tájé- koztatnak annak a tömegnek a nagyságáról, amely két népszámlálás közti időközben szülőközségét változtatja. A nem helybeli születésűek számának összehasonlítása egyik népszámlálásról a másikra maga még nem mutatja annak a tömegnek a nagysá- gát, amely szülőhelyét elhagyja, mert hiszen azok közül, akiket az előző népszámlálás mint nem helybeli születésűeket valamely községben talált tiz ev alatt sokan elhalnak viszont számuk születés útján nem, csak be—
vándorlás útján szaporodhatik. Bevándor—
lás tehát még akkor is van, ha —- tegyük fel ___ a nem helybeli születésűek száma egyik népszámlálásról a másikra egyáltalán nem Változott; ebben az esetben a bevándor- lók száma legalább is annyi, ahányan a nem helybeli születésűek közül a vizsgált időszakban elhaltak. Viszont ha növekedett a szám, a bevándorlás nem a két szám kü—
lönbözete, hanem annál jóval több. Az előző népszámlálás adataiból tehát le kell számíta- nunk az időközben elhaltakat és csak ehhez a lecsökkentett számhoz hasonlíthatjuk a ké- sőbbi népszámlálás megfelelő számait. Meg—
téve ilyenformán a számítást, kiderül, hogy 1880 óta tízévenkint a régi Magyarországon a 2 milliót megközelítő, később pedig a 2 milliót jóval meghaladó tömeg változtatta szülőhelyét. A következő tábla mutatja a
számítás eredményét:
3. Az ugyanazon és más megyeheli születésű népesség növekedése Magyarországon évtize- denkínt az időközben elhaltak leszámitásával.
Accroissement, par décade, en Hongrie, du nombre des abomgénes de comitats et de celui des immigt és más rn dantres comitats, déducn'on faite des déces surve—
nns pendant les périodes envisage'es.
§ 7 Accroíssement dn nombre §
É V § Ugyanazon § Más ij Együtt
Anne'e § megyebeli születésűek szaporodása § Total
§ des aborígénes des immigrésms en § _. de Éomitats d'aulres comitats a
§ !
1880—1890 983000 § 673000 l,656.000
1890—1900 1,184.000 § 889000 2,073.000 1900 —— 1910 1,001.000 § 935000
1920—1930 527000 § 572000 §l,099.000
1933
Minthogy a számításnál közelebbi ada- tunk nem volt arra nézve, hogy a nem hely—
beli lakosságnak milyen volt az elhalálozási aránya, minden évtizedben az országos arány alapján számítottuk. Az elhalálozási arány 1880- től 1890——ig 345%, 1890- től 1900ig 312, 1900-tól 1910—ig 26 6%; a mai területen pedig 1920- tól 1930ig 19 2% volt, ezt vettük alapul a számításoknál. A szá—
mítás azonban megmutatta hogy nem elég- séges tisztán csak a nem helybeli magyar- országi születésűek számát venni alapul.
hanem figyelembe kell venni az úgyneve- zett vándorlási különbséget is, amely a tény- leges és a természetes szaporodás között mu- tatkozik, mert hiszen a kivándoroltaknak is túlnyomó része születési helyét hagyta oda.
A kivándorlási veszteség a fentebbi első idö—
szakban 222000, a másodikban 152000, a
harmadikban pedig 527.000 volt, az utolsó- ban pedig w.- a mai területen —— 74.000. Eze—
ket a számokat tehát még hozzá kell adni a 3 tábla végső összegeihez, hogy nagyjából megkapjuk azokat a tömegeket amelyek 10 é—venkint szülőföldjükről elvándoroltak.
Ennek a számításnak az ellenpróbáját is meg lehet csinálni olyan formán, hogyha a helybeli születésűek számához hozzáadjuk a tíz év alatti összes születések számát, mert hiszen ezek mind a helybeli születésűeket szaporítják, ellenben kivonjuk a tíz év alatt elhalt helybelieket, akkor az így kijövő szám szembeállítva a tényleg talált helybe—
liek számával, kb. adja a tíz év alatt elván—
doroltak számát. Hogy ez az okoskodás eléggé helyes, mutatja az, hogy a kétféle számítás eredménye igen közel áll egymás-
hoz, amint az alábbi összeállítás mutatja:
li lv ándorlások a szulokozscfrbol
!
Időszak §— az elsö §1masodik
§számítási mód szer—int.
i §
1880—1890 § 1,878.000 1,94s,000 1890 *1900 ; 2,225.000 § 2329000 1900—1910 § 2,463.000 2,565,000
1920—1930 1,173.000 § 1 174000
2 )
Látjuk, hogy az első időszakban a két—
féle számítási mód között mindössze 4—6 százaléknyi különbség mutatkozik, az utolsó időszakban pedig, amelymárCsonka-Magyar- országra vonatkozik, a két számítási mód eredménye majdnem fedi egymást. Való- színű, hogy a különbségnek az az oka, hogy az első számítási módnál a nem helybeli születésűek halálozási arányát ugyanolyan nagynak vettük,
6). szám. ,-" 378 _
1933 mint az Összes i)(')p()ss('),g('rt, holott a való—
ságban az előbbi bizonyára kisebb, mert hiszen a bevándoroltak kormegoszlása eb- ben a tekintetben bizonyára kedvezőbb tehát halandósága is kisebb Az utolsó idő—
szakban, 1920- től 1930-ig pedig az ered—
mény valószínűleg azért vág ennyire össze, mert az elszakított területekről menekültek közül sokan eredeti szülőhelyiikre tértek vissza s így ezeknek száma pótolta azt a hi-
hát, amit az első számítási módnál :) maga-
sabb halandósági arány alkalmazásával kö—
vettünk el.
Mindenesetre mutatják ezek a számok, hogy milyen óriási tömegek mozdulnak el szülőföldjükről tíz esztendő alatt_ A népes—
ség számához viszonyítva az első időszak—
ban 13'676. a következő időszakokban pe—
dig majdnem effyformán,14'7%—a a lakos- ságnak hagyta el szülőhelyét. El lehet mon—
dani tehát, hogy egyik népszámlálástól a másikiff minden hetedik ember elvándorol szülőhelyéről. Ezek a számok azonban még mindig csak minimumot jelentenek, mert ha számításba vesszük, hogy sok ember tíz év alatt többszöris változtatja a lakóhelyét, a népszámlálások azonban csak egyszeri hely—
változtatást tudnak megrögzíteni, továbbá, hogy jelentékeny számmal vannak, akik az évtized folyamán elhagyják ugyan születési helyüket. (le oda újra visszatérnek és a kö- vetkező népszámlálás megint csak születési helyükön találja őket. akkor fogalmat alkot- hatunk azokról az embertömegekről, ame—
lyek az ország határain belül folytonos mozgásban vannak.
Az 1910. évi népszámlálás amely még) az integer Magyarországban hajtatott végre, 5, 750. 000 olyan embert talált az anyaország—
ban, aki nem a születési helyén iratott össze Ennek a tömegnek nagyobb része 3 096 000 ugyanazon megyebeli születésű volt, 2,343.00() más megyebeli magyarországi, 45.000 horyatszlaumorsla) és 258 ezer külföldi születésű. Anem helybeli születésűek—
nek53897") -a volt tehát ugy anazon megye beli, vagyis többnyire szomszédos községek- ből való. 1880- ban ez a százalék még" jóval magasabb volt: 626773; ez a változás inu—
tatja hogy a bela) V:mdoimozgalomban mennyire ())()s(')(lött :) tá)()labbi vidékekről való, illetőleg távolabbi vidékekre való Ván- dorlás. A mai (sonka— Magyarországon né mileg más a helyzet. Ezen a területen ere- detileg is igen nagy volt a távolabbi nép- csere, úgy hogy a más megyebeli születé—
sűek már l()2tl- bu) is többen voltak mint
az ugyanazon )negyebeliek. Az utóbbiak 1930-ban már csak 46'896 -át tették az ősz—
szes nem helybelieknek. Ennek oka első—
sorban a fővárosnak és környékének vonzó—
ereje, amely természetszerűleg a mai szű—
kebb terület lakosságához képest nagyobb mértékben jut kilejezésre Hogy pedig az utolsó évtizedben () távolabbi emberfor- galom nem nőtt job bana, közelebbihez ké—
pest azt azzal magyarázhatjuk, hoogy a tria- noni határ a vármeey ék legnagyobb részé- ből megakadályozza az emberek természe- tes vándormozgalmát Csonka—Magyarország és fővárosa felé. Magán a mostani területen a belső vándorlás mégis nagyobb, mint ré—
gebben volt. lizt abból lehet következtetni, hogy a helybeli születésűek száma 5,037.000—
ről mindössze 5.2(l4.00()—re, vagyis csak l()7.()()(l-rel növekedett, ami 33376 —nak fe- lel meg. tízzel szemben a nem helybeli születésűek száma 2,94-3.000—ről 3,484.000-re ugrott fel, tehát 541000 lélekkel, 18'4%—kal lett nagyobb.
Nagyon erdekes megfigyelni, hogy ezek a mozgó tömegek nemek szerint hogyan oszlanak meg. Első sorban feltünhetik.
hogy a helybeli születésűek között annak ellenére, hogy nőtőbblet van az országban, állandoan () férfiak vannak tulsúlyban fl táblát). Xz egyetlen kivétel az 1920. év, amikor a háborús veszteségek folytán még a helybeliek között is több a nő, mint a férfi. A más megyéből bevándoroltak között már többnyirea nők vannak többségben de itt még a nőtőbblet aránylag kicsiny, úgy hogy ha a katonaságot is beszámítjuk amint az az 1900- as és 1910- es adatoknál történt, már ferfitőbblet van a más megve—
beli maeyarorvagi születésűek között. A há—
ború óta a mai területen ismét erősebb nő- többlet mutatkozik a más megyébe vándo—
roltak között. Egészen más a helyzet azon—
ban az ugyanazon megye más községében születetteknél, akiknek természetesen leg—
agyobb resze a szomszéd községbe való Ezeknek már igen nagy többsége nok bol áll aminek az a magyarázata, hogy a szomszéd kőzséyek lakosai §)y akran házasodnak ösz—
sze (')s ilyenkor rendesen az asszony költö—
zik át férje közséeébe Sokkal gyakoribb tehát az az eset hogya nő hagyja ott szüli)—
faluját, mintsem a férfi Érdekes azonban.
hogy idővel ez a nőtöbblet fokozatosan eny- hül. Ennek Viszont azt a magyarázatát lehet adni hogy a községek mindig) népesebbek lesznek, a fiatalsáf) tehát mindig kevésbbé szorul arra. hogy más községből hozzon fe—
6. szám. _— 379 ___ 1933 leséget. A tárgyalt években a nem helybeli.
de ugyanazon megyebeli születésűek között 1000 férfire esett nő:
gyarországon, jóval nagyobb is volt a nő-7 többlet a szomszédos községekben szülöttek között, mint a mai területen, ahol a közsév gek átlagos lélekszáma sokkal magasabb. A 133833; légi; nötöbblet időrendben is fokozatosan enyhül;
1900-ban 1.302 ahogy a községek átlagos lélekszáma növek- 193813811 1238 szik. Hogy milyen összefüggés van egyrészt
19——ban 1.14 .. ., ' , *; , , , , ,
1980—ban 1.194 a kozsegek atlagos lelekszama, masreszt az ugyanazon megyebeli születésűek között a nőtöbblet aránya között, a következő össze- állítás mutatja:
Az integer Magyarországon általában ki- sebbek lévén a községek. mint a mai Ma—
4. Összefüggés a községek nagysága és a szomszédos községekből bevándoroltak nemi aránya között.
Corre'lation entre la grandeur des communes et la proportion par ser/ce des personnes y immigre'es des com- munes voisines.
ll 4 7 * '
Községek § Lélekszám Községek átlagos listamon fnöglebfh 7155 1.900 férfira nő
Megye 552330 ; 1910—ben lélekszáma ÉÉÉÉZÉÁZÉLÁZÉÁJZfái/"?!?" .. Properííon des
Comimts Pana?" Pszttzxgzíaím fém § _ , tisztítsa
§l SZXU "11180, 58258jemm.
§ ll
Baranya . . . . . 358 252.478 § 985 38.862 52.127 § 1.341
Vas , . . . . 614 435.793 710 48.012 60.830 § 1.267
Trencsén . . . . . 381 310.437 § 815 § 18.048 27.462 § 1.521
Sáros . . . . . . 379 174.620 461 12.188 20.194: § 1.656
Szolnok—Doboka . . 319 251936 § 790 ; 16.212 23.932 § 1.476
Csongrád . . , . . 21 325568 § 15.503 13.959 14.899 1.067
Jász—Nagykun-Szolnok a 53 373864 § 7.056 § 24.103 § 26.020 1.080
Békés . . . . . ,§ 27 298710 §§ 11.063 § 17.890 § 18.621 1.041
Hajdu . . . . . . 21 253.863 12.089 § 18.536 t 14.841 § 1.059
Csanád . . . . . 29 145248 § 5.009 9.086 § 10.058 § 1.106
a ! §§
A tábla első részébe olyan megyéket gyék, illetőleg azok megmaradt részei sze- vettiink fel. amelyekben sűrűn fekvő kis—-
községek vannak s íme ezekben a megyék- ben sokkal magasabb a nötöbblet a szom- szédos községekből bevándoroltak között.
mint azokban a megyékben, amelyek egy—
mástól távol fekvő nagy népességű közsé- gekből állnak, bizonyságául annak, hogy ezeket az arányszámokat a szomszédos köz- ségekből való beházasodás befolyásolja.
A népszámlálás alapján módunkban van minden egyes törvényhatóság népcseréjé- nek a mérlegét felállítani olyan formán.
hogy összehasonlítjuk az illető tí'irvényható—
ságban született, de az ország más törvény—
hatóságában összeírt egyének számát azok számával, akik viszont más törvényhatóság—
ban születtek, de az illető törvényhatóság—
ban irattak össze. 1930—1'61, habár az adatok községenkint megvannak, ez a mérleg még nem állíttatott össze, mert a születés tör- vényhatóságánál a régi történeti vármegyék területe vétetett alapul, a községi adatok összesítése pedig az új vármegyei beosztás szerint készült. Tervbe van véve azonban.
hogy az összesítés a régi történeti várme-
rint is megtörténik s akkor nem lesz aka- dálya az 1020—as adatokkal való összehason- lításnak. De még így sem lehet az adatokat a háború elöttiekkel összevetni minden vo—
natkozásban, mert hiszen az elszakított te—
rületen összeírt. de a megmaradt területen született lakosságról ___ sajnos —— ilyen részletes adatok nem fognak rendelkezésre állni.
A mondottaknál fogva a következőkben csak az 1920. évi eredményeket ismertethet- jük?)
A mérleg általában véve a vármegyék- nek a rovására üt ki; Pestmegye es Arad—
megye kivételével a többi vármegyéknek mind nagyobb az elvándorlási többlete. A városok viszont, különösen Budapest, igen erős odavándorlási többletet tüntetnek fel.
Az egyetlen kivétel a mezőgazdasági jellegű Hódmezővásárhely, amelynek 3'2 % —os vesztesége van elvándorlások révén.
A belső vándorlások intenzitását azzal ll. A részletes tábla a Magy. Stat. Közlemények 76. kötetének 21. lapján található.
