778.14
SZAKIRODALMI MIKRODOKUNENTÁCIÖ Pémváii László Béla
A dokumentáció
Az emberi tevékenység által elért eredmé
nyek feljegyzésére éa megőrzésére szolgáld formák megszerzése, ée ujabb, magasabb tevé
kenység elérését serkentő közreadása egy át
fogó tudományágazat, a dokumentáció f e l a d a t a . A szorosan v e t t s z a k i r o d a l m i dokumentáció célja mindenekelőtt az, hogy a szakirodalomban t e s t e t öltött információkat gyűjtse, rendsze
rezze, f e l d o l g o z z a , nyilvántartsa és v a l a m i l y e n formában közvetítse.
Az információk, a közlésre alkalmas ismeretek bármilyen formában j e lennek I s meg, p l . Írásos vagy audio-vizuális rögzítésben, ezek f e l tárása és közvetítése csak Írásos formában történhet. A s z a k i r o d a l m i dokumentáció, mint az elmélet ée g y a k o r l a t mechanizmusában működő ismeretág a l a p e l v e i t PQ1Z0VTCS /!/ a következő 10 pontban f o g l a l t a össze:
" 1 . a szakirodalom ismerete minden tudományos vizsgálódás elő
feltétele;
2. a szakirodalom a tudományok valamennyi területén ... o l y a n méreteket öltött, hogy a tudományszak müvelője által önál
lóan mar át nen tekinthető;
3. a szakirodalom eredményeit rendszeréé módon k e l l minden szakterület kutatója részére hozzáférhetővé t e n n i ; 4. a szakirodalom eredményeinek közvetítésében a dokumentáci
óé anyagot valamely osztályozó rendezer s z e r i n t k e l l osz
tályozva közreadni és Időszakonként mutatókkal v i s s z a k e r e sésre alkalmassá t e n n i , továbbá az anyagot osztályozva tá
r o l n i l e k e l l ;
5. a dokumentáció feltáró ée közvetítő tevékenységébe csak ér
demleges s z a k i r o d a l m i anyagot szabad bsvonni, azaz t a r t a l mában érdsktelsn s z a k i r o d a l m i anyagról a dokumentációnak szándékosan meg k e l l f e l e d k e z n i e ;
IMT 15.évi. 2.etán 1966.március
6. az érdemleges s z a k i r o d a l m i anyagot tartalmában v i s z o n y l a g feltárva k e l l f e l d o l g o z n i és közvetíteni;
7. a s z a k i r o d a l m i anyagot egységes nyelven k e l l közvetíteni;
8. az eredet; s z a k i r o d a l m i anyagot reprodukcióOan az igénylő részére biztosítani k e l l ;
9. a s z a k i r o d a l m i eredmények rendszeres közvetítésén felül a dokumentációnak t a r t a l m i tájékoztatást k e l l nyújtania e s e t i kérdések retrospektív s z a k i r o d a l m i anyagának állásáról;
10. a dokumentációnak valamennyi tevékenységében a legnagyobb hatékonyságot a legkisebb munka- és költségráfordítással k e l l biztosítania."
Célunk a hosszú idézettel az, hogy az összefüggéseiben átgon
d o l t és tétslekben összefoglalt törvényszerűségek a f e l v e t e t t kérdés megoldására vezeeeenek. P0LZ0VICS a dokumentáció elsődleges f e l a d a t a l t az első hét pontban rögzítette. Vizsgálódásunk tárgya az, hogy e f e l a d a t o k elvégzését a n y o l c a d i k pontban l e i r t f e l a d a t hogyan se
gíti elő, s hogyan oldható meg egyben a retrospektív tájékoztatás ée a gazdaságos tevékenység; elegendő-e, hogy csak erre korlátozódjék f e l a d a t a ?
A dokumentációnak, mint feltáró, köz
vetítő f e l a d a t o t ellátó szervnek nem szük
ségképp funkciója az irodalom őrzése és tá
rolása, azonban e két problémakör összefo
nódhat, E f e l a d a t megoldására k i a l a k u l t legismertebb és leggyakoribb forma a könyv
tár és dokumentációs Intézet összekapcsolása, melyet a könyvtár ha
gyományos munkája ellátásén túlmenően u j , a fejlődéssel együttjáró kérdések megoldását felvető f e l a d a t o k t e r e m t e t t e k meg. De ez csak az egyik o l d a l . Bár a legnagyobb ösztönzést a társadalmi igény felmerü
lése J e l e n t e t t e , f e l b u k k a n t a k a könyvtárnak hagyományos gyűjtőkörébe bele nem tartozó megjelenési formák l s , melyek használatát, szüksé
geseégét és létjogosultságát a dokumentációs munka stílusa véglege
sítette és t e t t e egyenrangúvá. Az irodalom, helyesebben az informá
ciók iránti igény megnövekedése b o n y o l u l t f e l a d a t elé állította a hagyományoe eszközökkel dolgozó g y a k o r l a t o t . Kár csak a megneveke
d e t t kiadványáradat i s komoly nehézségeket o k o z o t t , bár e z t a k u t a tók oldalára, vagyis a felhasználók felé Jobban eltúlozzák, mint a- m i l y s n problémát tulajdonképpen okoz, mivel a epecializálódás f o l y tán az egyes résztudományterűietek anyaga nem nő i l y e n arányosan. A megnövekedett kiadványok m e l l e t t az ujabb formák megjelenése és f e l dolgozása csak u j módszerek bevezetésével t e t t e lehetővé a hatékony munkát éa eredményt. S hogy ezek a módszerek elsősorban a dokumentá
ciós, vagy dokumentációs f e l a d a t o k a t és szolgáltatásokat i s ellátó könyvnárakban a l a k u l t a k k i , törvényszsrüen mutatják szükségességüket, az irányukban j e l e n t k e z e t t társadalmi igényt.
A dokumentáció ée a szakirodalom
PÉTERVÍBI L.B.: Szakirodalmi mikrodofcumentácid
Az egy vagy több információt t a r t a l m a ző dokumentum iránti sokszoros igény során már felmerült annak szükségessége, hogy több példány beszerzésével e z t megoldják.
Ez könyvek, folyóiratok, vagyis aránylag sok példányban megjelenó kiadványok esetén elképzelhető és gazdaságossági számítások nyomán még Járható u t . A¬
zonban a korlátozott példányszámú kiadváziyok, sokszorosítások, kéz
iratként /de sokszorosítva/ t e r j e s z t e t t tanulmányok gyűjtése már ne
hézségekbe ütközik. Ebben az esetben az e g y e t l e n járható u t a doku
mentumnak a t e c h n i k a i fejlődés során m e g a l k o t o t t másolóéijárások a l kalmazásával vald másolása vagy többszörözése. Tehát az igény már o t t i s fellép másolatok készítésére, ahol a törekvés még csak az e r e d e t i dokumentum megszerzésére irányul. Másolatok Iránt azonban o t t a legnagyobb az igény, ahol a felhasználó a dokumentum tártai mának Ismeretében azzal az igénnyel lép f e l , hogy a z t t e l j e s feldől gozéa ós alapos tanulmányozás céljából az e r e d e t i v e l megegyező hű
ségű, de csak az Őt érdeklő rész birtokába jusson. A könyvtárakban ée a dokumentációs intézményekben ennek érdekében részlegek működ
nek, melyek f e l a d a t a az, hogy gyorsan és a t e c h n i k a i lehetőségek
nek megfelelően jó és olcsó másolatokat készítsenek. E területen haeználatos eljárásokat, ezek alkalmazását és használatát a már ná
lunk i s meghonosodott reprográfia kifejezéssel f o g l a l j u k össze /2/.
A többszörözés iránti igény
~ TT,) A külföldi szakirodalom - elsősorban h o l - rieprograJia | \&ná és német hatásra - meghonosította a r e p r o gráfia fogalmát, amely magába f o g l a l j a azokat a másoló és sokszorosító eljárásokat, melyek nem t a r t o z n a k a nyomdászat körébe. Az Ottó FRANK szerkesztésében I g 6 l - b e n megindult REPR0SRAPH1E /5/ cimü szaklap ál
t a l b e v e z e t e t t szakrendszer u t a l a fogalom tartalmára, amelyet a kö
vetkező felépítésben használnak:
10 A másold- és sokszorositótechnika általános kérdései 11 személyek, cégek, egyesületek, bizottságok
12 rendezvények, kiállítások
13 szabványok, Irányelvek, ezabadalmak
14 vizsgálati eljárások, széllitáai feltételek, t e a t l a p o k 15 gazdaságosság, költségösazehasonlitás
16 j o g i kérdések, szerzői Jog 20 Fényképészeti másolóeljárások 21 n e g a t i v - p o z i t i v másolőeljárés 22 közvetlen pozitív eljárás
TXT 13.évi. 2.szán 1966.március 23 diffúziós eljárások
24 V e r i f a a eljárás 25
26 érintkező / k o n t a k t / fotomáeolő gépek 27 o p t i k a i fotomásold készülékek
28 reprodukciós eljárások, reprodukciós fényképezés 30 Mikrofilméijárások
31 felvevőberendezések, felvevőgépek 32 előhívd berendezéeek, előhivdgépek 33 másolóberendezések, másológépek 34 kézi nagyítók, olvaaógépek 35 nagyitókészülókek
36 m i k r o f i l m anyagok 37 m i k r o f i l m e k megőrzése
38 m i k r o f i l m l a p o k , mikrokártyak 40 Fénymásoló eljárások
41 száraz fénymásold eljárások 42 nedves fénymásoló eljárások
43 fénymásoló berendezések, fénymásoló gépek 44 előhívó berendezések, előhivdgépek
43 vágd berendezések, előhivdgépek 46 fénymásold anyagok
47 fénymásold fajták
50 F i z i k a i másoló-eljárások 51 hőmásoló eljárások
52 elektrofotomásoló eljárások 53 mágneses másold eljárások 54 letapogató másoló eljárások 60 Sokszorosító eljárások 61 hektográflai eljárások 62 ormlg-eljárások 63 s t e n c i l e s eljárások
PÉTKRVÍEI L.B.: Szakirodalmi mikrodokumentáció 64 magas.nyomd eljárások
65 k i s o f s z e t eljárások 66 szitanyomé sljárások 67 siknyomd sljárások 68 lemeznyomd eljárások
70 E r e d e t i anyagok1és nyomóformák 71 írd ŐB rajzanyagok
72 rajzceruzák, tusok
73 kivitelezés, vonalvastagság, írások 74 Írógépek, tév-irdgépsk
75 fényszedő berendezések, fényszedőgépek 80 Másoló- és sokszorositórészlegek berendezése 81 helyiségek, felszerelések
82 személyzet, szakemberek, kisegítők 83 költségek, elszámolások
84 r a j z o l d i r o d a berendezése /tervezőirodák berendezése/
A reprográfia hazánkban A hazai g y a k o r l a t b a n a r e p r o gráfia fogalma nem i l y e n tág foga
lom. Ennek oka abban keresendő, hogy alkalmazási területe szűkebb s az 1 - gények inkább egyes speciális terü
l e t r e szorítkoztak. Hazánkban a reprográfia alkalmazási területe fő
l e g a könyvtárakra és dokumentációs intézményekre korlátozódik, e- gyób terület esetében i s közel áll ezekhez, vagy pedig ezeket i s szolgálja. így már érthetőbb az, hogy szűkebb körben, korlátozott alkalmazási területen természetszerűleg egyoldalubb f e j l ő d Ő B e f o l y
tán miért éppen a fotomásolási eljárásai és a m i k r o f i l m használata t e r j e d t e l . Ebben még közrejátszott a gépek és laboratóriumi f e l s z e relések mindenkori beszerzési lehetősége, a gazdasági h e l y z e t .
A fényképészeti eljárások használata könyvtárainkban már a 30- as években felmerült és számos c i k k f o g l a l k o z o t t alkalmazásával /4/.
E törekvések lényegében csak az Országos Levéltár esetében hoztak e¬
redményt, más gyűjteményekben rövid időre a háború a l a t t /5/. majd általánosabban az 50-es évek elején I n d u l t meg /6/. Az Igény elsősor
ban másolatok készítésére merült f e l , amit fotólaboratóriumok alapí
tásával o l d o t t a k meg. Majd a t e c h n i k a i f e j l ő d é s lehetőségével élve később nagyteljesítményű m i k r o f i l m felvevő- és kidolgozóberendezósek- k e l bővültek és k i a l a k u l t a ma i s használatos fotólaboratórium és mikrofilmtér képe: könyvtárak és dokumentációs intézmények keretében
XMT IJ.évf. 2.arám 1966.március
önálló osztály formájában. Feladatuk sokoldalúi a több irányból árka- só igények kislégitéss különleges h e l y z e t elé állítja őket.
Blóezör vizsgáljuk meg, melyek a h a z a i dokumentációs intézményekben és könyvtárak
ban használatos eljárások, s ezek m i l y e n he
l y e t f o g l a l n a k e l a g y a k o r l a t b a n :
Szabad szemmel olvasható másolatokat készítő eljá
rások
szabad azemmel nem olvasható / m i k r o - / má
s o l a t o k a t készítő e l járások
Érintkező / k o n t a k t / másolás O p t i k a i máBoláa
Xerográfiai másolások Fénymásold eljárások
m i k r o f i l m m i k r o f i l m l a p mikrokértya
ezekről ké- olvasható másolatok i s A dokumentációs
másolóeliárások
A azabad szemmel olvasható másolatok kérdése nem t a r t o z i k v i z s gálódásunk körébe, m i v e l ezek tulajdonképpen különlenyomatoknak t e kinthetők, amennyiben t e l j e s c i k k e k e t , könyvekből egyes f e j e z e t e k e t vagy részleteket tartalmaznak és i g y beilleszthetők a hagyományos könyvtári munkába és gyűjteménybe. Ezen eljárások célja: gyorsan o l vasható méretben, az e r e d e t i n e k megfeleld másolatok elkészítése,hogy bármikor használhatók legyenek. Ebben az esetben az intézmény másod
példányokkal növeli állományét s i g y t a r t a l m i vonatkozásban nem nö
v e k s z i k .
Klkromáeolat Mlkromésolatok esetében több vonatkozást k e l l f i g y e l e m b e v e n n i : L. k i s helyszükséglet, - 2. költségmegtakarítás, - 3. a z e r e d e t i anyag t e l j e s mikromásolás esetén idővel nélkülözheti,- 4 . a másolat-gyűjteményként v a l d fenntartása e¬
setén szakrendszer alapján való rendszerezés megengedhető, függetle
nül a z e r e d e t i dokumentumok tárolásától. Az első két Bzempont, hogy e formában h e l y és költség megtakarításával számolhatunk, - amennyi
ben saját laboratórium készíti e l a szükséges anyagról a k i s h e l y e t igénylő másolatokat, - leglényegesebb előnyei a mlkromásolatoknak.
Az irodalomban idézett 94-96 í-os helymegtakarítás reális számításo
k a t t a k a r . Költségbeli kihatások vizsgálatánál f o n t o s annak számí
tásba vétele, hogy külföldi folyóiratok több példányos beszerzését, kisebb szakembercsoportot érintő, de drága szakirodalom vásárlását
PÉTEEViBI L.B.: Szakirodalmi mikrodokumentáció a legszükségesebb példányszámra korlátozza, s a már beszerezhetetlen i r o d a l m a t t e l j e s egészében máBolat formájában hozzáférhetővé tegye.
Régi s z a k i r o d a l m i anyag, másodlagos gyűjtemény vagy gyűjtőkör esetén megengedett, hogy mlkroformában tárolja az intézmény e z e k e t , m i v e l r i t k a használatuk nem i n d o k o l j a e r e d e t i formájában v a l d tárolásukat, költséges helyszükségletüket. E szempont figyelembevétele esetén e¬
gyes folyóiratok egyszerre előflzethetők e r e d e t i és mikroformában, hogy később a jelentőség csökkenésekor a könyv formájában tárolt pe
r i o d i k u s a gyűjtemény t a r t a l m i károsodása nélkül selejtezhető, vagy központi gyűjt"raktárba küldhető legyen. Külön fisaimét j r d e m l d szempont a másolatgyiljtemány, a aikrodokümentáció kérdése.
Míkrodokumentácid A s z a k i r o d a l m i információk mikrofonná- ban való gyűjtése a könyvtári és dokumentá
ciós tevékenységet tartalmában bőviti, és eredményét hatékonyabbá, sokoldalúvá t e s z i . Hágában f o g l a l j a a s z a k i r o d a l m i gyűjtés i ¬ ránti legmagasabb követelményeket: 1. a részletes és minden vonatko
zásban teljességre való törekvést egy szaktorűlet számításba Jövő 1 - rodalméban; - 2. a dokumentációs feltárás által nyilvántartott a¬
nyag visszakereshető l e g y e n j - 3 . másolat formájában bárhol f e l h a s z nálható legyen. E s z a k i r o d a l m i mikrodokumentáciő ismérvsi: 1 . ponto
san meghatározott témaköröket, szakterületeket ölel f e l ; - 2. a szak
irodalom feltárásával és nyilvántartásával egyidőben megteremti e szakirodalom mikrodokumentáciőját, - vagyis mikroformában tárolja a s z a k i r o d a l m i információkat: szakfolyóiratokat, könyveket, kiadványo
k a t , folyóiratcikkeket, kongresszusi beszámolókat, jelentésekot,vál
l a l a t i kiadványokat, szabványokat, s t b . f - 3. a s z a k i r o d a l m i tájé
koztatással /dokumentációs feltárással, bibliográfiai hivatkozással/
egyidőben a t e l j e s információt nyújtja; - 4. a mikrofonná nem kielé
gítő v o l t a esetén szabad szemmel olvasható másolat formájában i s ad
h a t j a a t e l j e s lnformáoiót.
Mindezek ismeretében kimondható: a s z a k i r o d a l m i mikrodokumentá
ciő valósithatja meg l e g t e l j e s e b b e n a dokumentációs és könyvtári f e l a d a t o k a t ; e forma teljesebbé ós hatékonyabbá t e h e t i a feltáró és közvetítő f e l a d a t o k a t .
A szakirodalmat használók számára minién u j szempontot tartalmazó s z a k i r o dalmi információ lényeges. Pozitív vagy negatív eredmények tudomásulvétele bővi
t i szekraai áttekintését, f e l e s l e g e s ku
tatásoktól menti f e l . Ezeket figyelemmel kísérheti szakterülete Irodalmán keresztül: könyvek, Jelentések, kon
ferenciák anyaga, folyóiratok, referáló lapok tartalmának áttekinté
sekor. Azonban a határ- ée rokonterületek anyaga, a kutatási terüle
t e t érintő irodalom szóródása más területek f o l y d i r a t a i b a n ÓB kiadvá
nyaiban, általános s z a k i r o d a l m i f o l y d i r a t o k anyaga, nem közelíthető meg t a r t a l m i l a g , i r o d a l m i hivatkozások, dokumentációs referátumok maradnak számára.
A szakirodalom mikrodokumentácidja
TMT lí.évf. 2.szám 1966.március
Ezeknek az anyagoknak gyűjtése szfiksbb s z a k i r o d a l m i gyűjtemény eee- tén nem lehetséges, h i s z e n a kutatást érdeklő s z a k i r o d a l m i informá
ciók száma e s e t l e g e s , kiszámithatatlan, nem áll arányban a dokumen
tum beszerzési árával, könyvtári és dokumentációs egységként való kezelésével. I l y e n esetben feltétlenül e részek másolatok formájá
ban való beszerzése a járható u t . A szakirodalom gyűjtése azonban nem i l y e n egyértelmű. A b e s z e r e z h e t e t l e n vagy csak kölcsönképpen megkapható irodalom hozzátartozik ma már a szakirodalom használatá
hoz. E problémák már csak időben akadályozhatják egy s z a k i r o d a l m i mikrodokumentáciős gyűjtemény fejlesztését, lényegében t a r t a l m a a feldolgozás során bskerűl a dokumentációs anyagba - tehát nemcsak 1 - delglenesen vesz részt a feltáró munkában, nem lép k i , hanem m i k r o - formában o t t i s marad és egyenértékűen t e l j e s i t i a dokumentáció t o vábbi f e l a d a t a l t . A szakirodalom mikroformában v a l d gyüjtésénsk l e hetősége e m e l l e t t fennállhat hozzáférhető anyagnál Í B, amikor i s a szakirodalom anyagát mikroformában rendszeresen, vagyis mikroformá
ban kismelve az irodalomból s megfelelő rendszerbe helyezve, előse
gítjük és meggyorsítjuk a használatát,
A s z a k i r o d a l m i tájékoztatásnak előfel
tétele a dokumentumok t e l j e s feltárása. En
nek elvégzését számos bevált módszer segí
t i elő, sőt a magyar dokumentácids és könyvtári g y a k o r l a t r e n d e l k e z i k o l y a n szab
ványokkal, melyek előírják a feltárás b i z o nyos differenciáltságát /7/. A dokumentumok /könyv, folyóirat, vagy ezek részlete, kutatási jelentések, kongresszusi beezámoldk, vállala
t i kiadványok, prospektusok, képek, referátumok, s t b . / feltárásának problémája a könyvtári és dokumentációs munka gépesítésével, lyukkár
tyák, mikrodokumentáció bevezetésével u j problémákat v e t f e l .
A dokumentumok közös és megkülönböztető jegyeinek fsltüntetéas elősegíti az anyag egyértelmű megtalálását, a bővített informácld egy-egy dokumentumról a döntést elősegíti és támogatja. A tudományok differenciáiddáséval az egyes részterületek i r o d a l m a i s megnöveke
d e t t s ezek feltárása a használatra való előkészítése mindinkább e- lűtérbe került. A mlkrodokumentációval egy u j , hatékony forma áll rendelkezésünkre. Az Irodalom mikroformában való összegyűjtése nagy lehetőséget nyújt, azonban a feldolgozás során figyelemmel k e l l l e n n i e forma hátrányára, a szabad szemmel nem olvasható másolat meg
szorító körülményére. I t t különösen f o n t o s az ínformációk pontos f e l tárása, h i s z e n egyszerű megtekintés alapján nem ellenőrizhető ée nem tekinthető át. Mindezen tények nagyobb f e l a d a t o t rónak a feldolgozó, feltáró munkára: 1 . meg k e l l maradni, sőt növelni k e l l a feltárás s z e m p o n t j a i t , hogy a l a p j a legyen könyvtári, dokumentációs és b i b l i o gráfiai felhasználásnak egyaránt! - 2. ügy k e l l irányítani a f e l d o l gozó munkát, hogy az a továbbiakban lehetővé tegyen gépi, vagy e l e k t - ronikua feldolgozást i s ugy, hogy az e r e d e t i dokumentumok újrafeldol
gozása t e l j e s mértékben elkerülhető legyen.
HikrodokumentáciÓs feltárás
P É T E R V Í L R I J..B.1 SzaJtirodalai mikrodokumentáció
A sokoldalú feltárás igénye a külföldi szakíródalomban már korábban i s felmerült s a törekvések megoldásá
r a mindinkább az adatlapos rendszerek felé f o r d u l t a f i g y e l e m , mely az i s mérvek, a külső és belső t a r t a l m i f e l tárás, a feldolgozó által történt megállapítások és Jegyzetek átte
kinthető és feldolgozható formája. E keretes forma lehetőséget nyújt bizonyos szempontok és meghatározott sorrendek alapján sokoldalú-kü
lönféle céloknak megfelelően adatok válogatott feldolgozására.Ilyen, irányú törekvések megoldására készültek e s z a k i r o d a l m i mikrodokumen
táció célját szolgáló feldolgozási adatlapok. A feldolgozás meneté
nek, céljának és használatának hatékonyságát fIgyelembevéve a követ
kező szempontokra k e l l t e k i n t e t t e l l e n n i : 1. a dokumentum külső i s mérveinek leírását /könyv, folyóiratcikk, szabadalom, szabvány és vállalati irodalom esetén külön-külön szempont alapján, de egyforma részletességgel/; - 2. a dokumentumok belső ismérveinek leírását;
a/ a t a r t a l o m meghatározása tárgyszavakban; - b/ a t a r t a l o m meghatá
rozása az ETO alapján; - c/ a t a r t a l o m meghatározása saját szakrend alapján /a/.
E f e l a d a t o k nem különböznek a hagyományos könyvtári és dokumen
tációs feldolgozástól, azonban néhány szempont hangsúlyozása első
sorban a mikrodokumentáclós oldalról nyer nagyobb Jelentőséget: elő
segítik a gyors és sokoldalú feltárást és a visszakeresést, megköny- n y i t i k a feldolgozási munka több szempont alapján való menetét. Mind
ezekre még az e r e d e t i dokumentum birtokában k e l l f i g y e l n i , főleg könyvrészletek vagy folyóiratcikkek feltárásakor, m i v e l a mikromáao- l a t o n nem valószínű, hogy láthatók lesznek.
Adatlapoe mikrokönyv- feldolgozó rendszer
E sorok Írója s z a k i r o d a l m i mik- rogyüjteményt állított össze b i b l i o gráfiával egyidőben a könyvtári, l e véltári és dokumentációs reprográfia szakterületén /9/. Több éves munka e- redményekőnt megszületett egy r e t r o spektív s z a k i r o d a l m i dokumentáció, mely első Ízben f o g l a l j a össze a bibliográfiai és dokumentációs anyag és az e r e d e t i dokumentumok sok
szor ellentmondásos problémáját. Az irodalomkutatás módszerével a szakirodalom folyóirat és könyv, majd korábbi bibliográfiai f e l d o l gozásai során az összegyűjtött hivatkozásokkal sikerült az e r e d e t i anyagot v i s s z a k e r e s n i és az adatok kiegészítésével s a t a r t a l o m meg
ismerésével egyidőben azokat m i k r o f i l m e n rögziteni. Az i l y módon öez- szegyüjtött irodalom - mely még a f e l nem talált, külföldi lelőhe
l y e k k e l sem rendelkező adatok ellenére - számos f e l a d a t megoldására s z o l g a i tanulságul. Ezen anyag gyűjtése elsősorban a z t a célt s z o l gálta, hogy e terület nagyobb műben való feldolgozását s e g i t s e elő.
A gyűjtés munkáját azonban számos tény korlátozta: 1 . s speciális szakterületnek egyetlen hazai könyvtár vagy intézmény sem gazdája; - 2. néhány g y a k o r l a t i szakemberen kívül nem f o g l a l k o z t a k e témával; - 3. alkalmazása gazdasági rendszerünk helyzeténél fogva korlátozott;-
A reprográfiai irodalom mikrodokumentációja
I M T 13.évi'. 2.szám 1966.március
4. a szakirodalom által feltárt anyag nagyrésze h a z a i gyűjteményben nem található meg, a meglévők l a csak szétszórtan.
£ tények ismeretében k e l l e t t a téma feldolgozásához kezdeni. A kézenfekvő megoldások közül azonban csak két megfelelő lehetőség ál
l o t t f e n n : a megszerzett anyagot azonnal f e l d o l g o z n i , vagy ugy elő
készíteni, hogy az később i s visszakereshető ée feldolgozható legyen.
Az első lehetőség ténye megmaradt annyiban, hogy a bibliográfiai f e l tárás a dokumentációs anyag megszerzése után megtörtént. A második lehetőség a mikrodokumentáciős módszer alkalmazásával a következőkép
pen módosult: hazai és külföldi lelőhelyek feltüntetése h e l y e t t elké
szült a kiválasztott anyag mikrokönyv formájában, melynek azonosítá
s i száma a bibliográfiai adat mellé került, I g y e reprográfiai szak
i r o d a l m i bibliográfia és mikrodokumentáció egyben feltárja az I r o d a l mat és egyúttal mlkroformában az e r e d e t i dokumentum másolatát i s nyújtja függetlenül annak lelőhelyétől, tulajdonosától vagy formájá
tól. I g y lehetővé vált a számbajövő szakirodalom összegyűjtése.
E gyűjtés módszerében és eredményeiben egyaránt általá
nos érvényű eredményeket i s szolgált: 1 . megmutatta a z t , hogy egy szakterület i r o d a l m a meghatározott témakörben mik
roformában összsgyüjthető és használhatói - 2. kevésbé jelentős a¬
nyag i s hangsúlyt kap nagyobb összefüggeeekben, m i v e l az áttekintés időben és térben szüksbb körben történik; - 3. egyes erősen szétszó
ródott szakirodalom a mikrokönyv-technika alkalmazásával összegyűjt
hető; - 4. az anyag feldolgozása n i n c s korlátozva az e r e d e t i doku
mentum birtoklásának idejére, későbbi feldolgozás esetére i s előre gyűjthető; - 5. lehetővé t e s z i meg nem kapható anyagok kölcsönzés formájában való megszerzését, majd ezek mikrokönyv formájában való elkéezitéaét; - 6. lényeges helymegtakarítás érhető e l mikroformá
ban való tárolással; - 7. ablakos lyukkártyák alkalmazásával mecha
nikus válogatásra alkalmassá válhat egyidőben mint i r o d a l m i h i v a t k o - záe s mint e r e d e t i dokumentum.
Hiben J e l e n t előrelépést e t e c h n i k a alkalmazása a könyvtári és dokumentációs munkában, a tudományos könyvtárak és szakkönyvtárak viszonylatában? Az utóbbi évtizedekben minden szakterületen megmu
t a t k o z o t t a korábbi eredmények meglemerésének és felhasználásának hangsúlyozott igénye, azonban még a s z e r v e z e t t dokumentációs és könyvtári k e r e t e k Bem tudták maradék nélkül kielégíteni ezeket. Az általános tudományos könyvtarak és gyűjtemények e f e l a d a t o t ha pró
bálták i s megoldani, eredményt csak szűkebb azaktarületek dokumentá
ciós s z e r v e i értek e l . Amig egyik o l d a l o n az értékes tudományos i r o dalom gyüjtéss felé f o r d u l t a f i g y e l e m , a másik o l d a l o n a s p e c l a l i - zálódáSi a szakterületek klmeritő feltárása j e l e n t e t t e a megoldást.
/E gondolatmenet nem kíván kitérni az olyan kivételre, mely f e l a d a tában és módszerében egyedülálló eredményt ért e l , mint a V I H I T I . Heg k e l l i t t említeni azonban a z t , hogy munkájuk e g y i k hatékony se
gítője a mikrodokumentáció!/ A s z a k i r o d a l m i dokumentáció és sokolda
tó ikrodokume ntéci ós eredmények és kilátások
P É T K R V Í R I I L . B . I Szakirodalmi mikrodokumentáciő l u feltárás eredményeként a reprográfiai eljárások igénybevételére j e l e n t k e z e t t igény f e j l e s z t e t t e k i a különböző taroló, válogató és szolgáltató mikrodokumentációs rendszereket. Ezek nagyságrendje és költséges Üzemeltetése meghaladja a j e l e n l e g nálunk meglévő igénye
k e t , azonban módszerük és a l a p j u k , a mlkr od o kuni entác lós e l v , h e l y e sen alkalmazva jelentős s i k e r e k e t eredményezne. Egy dokumentációs szolgáltatás m e l l e t t működő reprográfiai bázis, mely kiszolgálná a mikrodokumentációs r e n d s z e r t , jelentősen megnövelné az igényeket i s , melyek Jelenleg egyedi jelenségek, s csak egy-egy szakterületre k o r látozódtak. A dokumentációs feltárás míkrodokumentációs a l a p p a l j e l e n t h e t i a hazai g y a k o r l a t b a n a Jövő útját. Ennek érdekében nem e l e gendő a meglévő igények kielégítése, hanem előbbre t e k i n t v e szerve
z e t t , a később jelentkező igények ellátását i s biztosító hatékony és eredményes mikrodokumentáciőe rendszer kiépitése legyen a cél. E rendszer kialakítása felszínre hozná a még r e j t e t t , lappangó, de c s i rájában már meglévő s z a k i r o d a l m i igényeket, mely a mikrodokumentáciő segítségével eredményeeen szolgálná a tudományos és műszaki kutatást.
IRODALOM
POLZOVICS Iván: Bevezetés a s z a k i r o d a l m i dokumentációba a műszaki és természettudományok területén. Bp. 1962, Orsz. Műsza
k i Könyvtár és Dok.KÖzp. 450 p.
FRANK, Ottó /ed./: Modern documentation and informatíon p r a c t i c e s . The Hague, 1961. PID. x,226 p. /FID P u b l i c a t i o n . 3 3 4 . /
L Í Z A R Péter: A korszerű s z a k i r o d a l m i dokumentáció. Bp. 1962. 190 p.
/Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából.
4046./
L Í Z A R Péter: Korszerű s z a k i r o d a l m i dokumentáció: s z e r v e z e t i kérdések.
Bp. 1964. 171 p. /Hérnöki Továbbképző Intézet előa
dássorozatából. 4239./
ROZSA György: A tudományos könyvtár a tudományos-technikai f o r r a d a lom korában. • Magyar Könyvszemle, 81.k. /1965/.
p. 297-312.
BABICZKY Béla /ezerk,/: Mikrofilmezés, dokumentációs fényképezés.
Bp. 1965, Műszaki K. 275 p. Szerzők: Bablczky Béla, Tőkéé László, Gara Andor és Radő Aurél.
FRAÜK, Ottó: Handbuch d e r Reprographie. 1-3.Bd. S t u t t g a r t , 1959¬
1963, Dorotheen-Verlag, 1. Bd: E l e L i c h t p a u s t e c h n l k . 2. Bd: Dié M i k r o f l l m t e c h n i k .
3. Bd: Die Kopier- und Terviélfaltlgungstechnik.
7MT lí.éTí. 2.szán 1966.márciue
PÉTERVARI László Bála: A könyvtári, levéltári és dokumentációs r e p rográfiai irodalom bibliográfiája és mikro
dokumentáció j a . Bp. 1965. Kézirat és mikro- f i lmgy íi j temény.
JEGYZETEK
/ l / FOLZOVICS Iván: Bevezetés a s z a k i r o d a l m i dokumentációba ... Bp.
1962. CMKDK. 450 p. - 89-95.P-
/2/ Reprográfia: reprography /ang./, Reprographie /német/, r e p r o - graphle / f r . /
/3/ REPROGRAPHIE, Z e i t s c h r l f t für d i e gesamte K o p i e r - und V e r v i e l - f a l t i g u n g s t e c h n i k . l / l 9 6 1 / -
Bad Homburg v.d.H., Verlag I n t e r n a t i o n a l e P u b l i c R e l a t i o n s .
/4/ GRONOVSZKY Iván c i k k e l , = Könyvtári Szemle 1/1934-1935/ p. 62., 94-95. és 152-153.
KOSSÁHYI Béla: A fényképezés a levéltár szolgálatéban. = Levél
tári Közlemények 15.k . 1 9 3 7 . p. 199-209-
/5/ l d . a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Ilikrofilmtárában az F-jelü, lezárt gyűjteményt, amely 1942-1943- ban k e l e t k e z e t t az értékes anyag háborús károk
tél valé megmentése végett.
/ 6 / A jelentősebb fotólaboratóriummal és mikrofilmtárral rendelkező közgyűjtemények: Országos Levéltár, Magyar Tudo
mányos Akadémia Könyvtára, Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ, Országos Szé
chényi Könyvtár, Budapesti Műszaki Egyetem Köz
p o n t i Könyvtára.
/ 7 / Magyar Szabványügyi H i v a t a l : A könyvtári munka szabványai. 2.b6v.
k i a d . Bp. 1960. Közgazd. és J o g i K. 384 p. 26 m e l l . /Szabványgyűjtemények.3./
/&/ A dokumentumok külső ée belső ismérveinek feldolgozását elősegí
tő adatlapos rendszer t e r v e z e t e mikrodokumentá
ciós faltárás alkalmazása ssstén:
A b/ pont a l a t t bemutatott a d a t l a p szolgálhat továbbá a vállalati irodalom feldolgozására, ahol az összes szempont maradék nélkül feltűntethető, i g y a prospektusok kiadványjele i s , ami ebben a vonatkozásban sorozatnak tekinthető.
PÉTEH7ÍHI L.B.i Szakirodalmi mlkrodokumeatáoló
a/ folyóiratcikkek feldolgozása
szerzö/k/ azonossági szám
szerzö/k/
testület/ék/
clm
címfordítás más-nyelvű
össze
foglalások
a folyóirat elme rész rész
hely
év " jkiadás
kiadó nyomda
bibliográfia mutatók Lapsz. ábra tábla m e l l . térk.
mikromásolat készítésének k e l t e
forma: m f i l m mkártya mfilmla]
felvétel azonossági szám
ETO tárgyezavak saját Bzakrend
T M I 13.érx. 2.ezáa 1966.március
b/ könyvek feldolgozása
szerző/k/ azonossági szám
szerző/k/
testület/sk/
clm
címfordítás más-nyelvű
össze
foglalások
sorozat vagy kiadványjel rész vagy
kötet
Hely év kiadáe
kiadó nyomda
bibliográfia mutatók lapsz ábra tábla melL térk.
mikronásolat készítésének k e l t e
forma: m f l l m mkártva m-f-" 1 mlap
felvétel azonossági szám
E T O tárgyszavak saját szakrend
PÉTEBVABI L.B.: Szakirodalmi mikrodokuaentáoid Szabványok eseten a Borozat-rovat szolgál a szabvány betű*
szám+év összetett jelének feltüntetésére, mint a szabadal
maknál a sorszám. A szabadalmak osztályszáma. Igénybejelen
tésének és közzétételének keltét megfeleld h e l y elfoglalása /'pl. a rész vagy kötet r o v a t a / éB abban v a l d jelzés o l d j a meg egyértelműen. I g y nem szükséges a különféle kiadvány- formák számára más és más a d a t l a p használata. Felhasználás esetén / p l . kataldgus szerkesztése, bibliográfiai és doku- mentácids összeállítás s t b . / elegendő a megfeleld rovatok és azok sorrendjének kijelölése, minden szempont számára kielégítő adatokat t a r t a l m a z . Az adatlapok hátlapjára ke
rülhetnek a k i v o n a t o k , t a r t a l m i ismertetések vagy e s e t l e g kicsinyített formában maga a rövid dokumentum, hosszabb mü esetén annak tartalomjegyzéke, mutatója. Ezeken kívül kü
lönböző s t a t i s z t i k a i és egyszerű válogatd eljárásokhoz pe
remlyukasztás oa kártyákkal i s kombinálhatd.
/ 9 / Ismertetését lásd: "A reprográfiai irodalom u j magyar bibliográ
fiája." = Könyvtári Figyelő 11.k. 1965. p. 95-96.
o.O.o 0
PETERVÁRI, L.B.i Mlcrodocumentation o f s p e c i a l l l t e r a t u r e One o f the main probléma i n the f l e l d o f documents processed by the Bpecial l l t e r a t u r e i s t h e f u l f l l l i n g o f t h e demanda f o r l l t e r a t u r e o f l i m i t e d use. This can best be eolved r e p r o g r a p h i c a l l y , chooslng the way most s u i t a b l e f o r the documents and uaers as w e l l . The coordinate i n d e x i n g , micro-prepáration and storage solve best theee documentatlon and l i b r a r y taake, und these can f u l f i l l most s u i t a b l e the s o c i a l demand o f a p e c l a l l l t e r a t u r e documentatlon,This micro-documentation processíng needs the a p p l i c a t i o n o f a new me- thod: the "data-eheet system", p l a n n i n g and l n t r o d u c l n g o f whlch have t o take i n t o c o n s l d e r a t i o n the grown demands, p o s s i b l l l t l e s o f mechanical or e l e c t r o n i c a l data Processing. Case s t o r y o f a r e t r o - spective b i b l i o g r a p h y and microbook c o l l e c t i o n o f r e p r o g r a p h i c a l l l t e r a t u r e on l i b r a r y , a r c b i v e and documentatlon f i e l d , made by the same author, i s g l v e n .
u n I I
TííT lj.évf. 2.szám 1966.márciao
PfiTEBYARI. L.B.i P a c a ll t e r a r i B c h e Mikrodokumentatlon
Dia B e f r i e d i g u n g der Aneprüche für das I n begrenztem Ausmass veröífentlichte Matériái bedeutet b e t r e f f s der erschlosBenen fach- l i t e r a r l e c h e n Dokumente e l n beachtenawartes Problem. Dleees kann vor allém m i t den tíitteln der Reprographie, dorch d i a Wahl daa ?o- wohl dem Dokument alo auch dem Benützer am beaten entaprachenden Verfahrens gelüst oerden. Die v i e l s e i t i g e E r s c h l l e s s u n g der I n f o r - mationen und derén F e s t h a l t u n g und Spelcherung i n tUkroformen a t e l l t d i e vollkommenste Erfüllung der dokumentallatiachen und b i b i t othe kar i s chen Aufgaben dar, und l a t sur B e f r i e d i g u n g der i n e r - s t e r L i n i e für f a c h l i t e r a r i s c h e Dokumantation vorhandenen g e a e l l - a c h a f t l l c h e n AnsprUche am bestén geeignet. Die E r s o h l i s s s u n g durch Mikrodokumentatlon e r f o r d e r t d i e Einführung e i n e r neuen Methode, u.zw. dea "Datenblattsystema", b e i desaen Planung und Einführung d i e g e e t e l g e r t e n AnsprUcbe, d i e mechanische oder e l e k t r o n i s c h e Be- a r b e i t u n g mltberückeiehtigt werden müssen. A l s B e l s p l e l f i l r d i e Sammlung von f a c h l i t e r a r i s c h e r Mikrodokumentatlon i s t d i e B e a r b e i - t u n g der durch Verfasser zusammengsstellten retrospektívon L i t e r a - t u r der B i b l i o t h e k s - , Archív- und Dokumentationsreprographie i n Form von B i b l i o g r a p h i e und Mlkrobuehsammlung angeführt.
0 ! Ű
!
nSTEPBAPM. J i. 5 . : MHKpoaoKyxeHTanJiH cnegjiHTepaTypH
B oTHoaeHMH floityueHTQB, nepciaarieHHKX B cnenjuuepaType B O3H H K S6T
cymecTBeHHaH n p o ö n e u a , a HMeHHO, yfloBjiőrpopeHHe uHorocropoBHUX noTpeÖHDCTefl i CBeflemmx BtmaBaeMux T O J I L K O Ha orpanuHSHKou n i p a s e . 3Ta npoőaeiia K O I B T <3HTB pemeHa B nepByn oiepent peEporpajHHecKHUB cpeacTBajul, B qaoTHOOM BHŐopou neToaa, otfecneiHBaíouero c O I H O H
cTopoHH coxpaHBocTB aoKyiieHTa, 11 cooTBeTCTByiomero c S P J T O H C T O P O H U
TueSoBaBBsni HcnoBLBOBaBiifl. tlHorocTopoHHee BcicpuTBe e H$opuaaxS, aanHCi H xpaHeeiie H X B MHKpocbopue cnocoŐcTByKiT s aaHŐonee nojiHouj BÜDOJieHHB fl0KyMeHTamd0HHO-ŰH0JUIOTe>lHHX 3aaa«, B K yaOBJieTpOBeHHD TpeőoBaaHB oömecTBa B oTHomeanH cnenaHTepaTypHofl ftOKgMHMIvU*
BaespeHHe M H K P OSOKVM 8 HTBIJHIt CBaaaHO c ocHoesuieM BOBoro í i e i o a a ,
a aneHHO MeToaa HH$opuairaoHBHx K a p T . a p u npoeKrapoBaHHH 11 meji- pemui 3T H X Kapr HeoöxoflBMO y i e c t L H BO3U0SH0CTB iiexaEaiecKofl aaa ajieKTpoHHoö oöpaőoTKH. B na"ecTBe npHMepa Ha c ő o p cnennHTepaTypu B fiopue HHKpoaoHyueBTaiaia M O I H O yaouflHVTB npoBeaeHaysi aBTopoM ŰHOsHorpa$aHecKYD oflpaöoTKj a TaKxe a KOJLneBtuui urntpoKBiir Ö H Ö J I H O -
TeiHoft, apxHBHoa H soHyM6HTSIJHoHHo3 panporpajJuiuecBoit aHTepaTypH peTpocneKMBHoro x a p a a T e p a .
!
