A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok alakulása

A KELET—NYUGATI

GAZDASÁGI KAPCSOLATOK ALAKULÁSA

DR. SZÖNYI GYULÁNÉ

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának az elmúlt év végén megjelent ki—

adványa1 a világ és az európai régió hatáskörébe tartozó országok gazdasági fej—

lődésével és kereskedelmével foglalkozik, külön és részletesen tárgyalva a kelet—

hyugati gazdasági kapcsolatokat. Számunkra ez a téma most nagyon időszerű.

mivel hasonlóan a többi európai szocialista országhoz, az utóbbi időszakban ná- lunk is napirendre került a világgazdasági folyamatokhoz való nagyobb fokú alkal- mazkodás feltételeinek a megteremtése. a világpiaci lehetőségeknek az eddigiek—

nél hathatósabb kihasználása. '

A kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok fejlődése szorosan összefügg a világ—

gazdaságban érvényesülő irányzatokkal, előzményként ezért célszerűnek látszik a kiadvány erre vonatkozó részének rövid áttekintése.

A gazdasági fejlődés, a világkereskedelem alakulása szempontjából az 1986.

évi előrejelzések a növekedési ütem felgyorsulásával számoltak, feltételezve több tényező együttes, kedvező hatását, ezek között első helyen említve az olajárak esé—

sét. majd több fontos nyersanyag korábbinál nyomottabb árát, a kamatlábak csök- kenését és a valutaárfolyamok ótrendeződését. Az előrejelzések készítői feltételez- ték, hogy mindezek serkentőleg hatnak az iparosodott országok gazdaságára és

ezen _keresztül a világkereskedelemre.

A világgazdaság fejlődésének egyik jelzőszáma. a termékkibocsátás mértéke tekintetében az elmúlt évek nem voltak nagyon biztatók. mivel az 1982—ben elkez—

dődött fellendülés már két év után lelassult. s az 1986—ra várt gyorsulás sem követ- kezett be. A világkereskedelem — volumenben mérve — 1984—ben bővült jelentő—

sebben, mintegy 8 százalékkal, azóta 3 százalék körüli növekedés a jellemző. A fel- tételezett mértékű fellendülés késlekedése egyebek között azzal magyarázható.

hogy a jelentős cserearányromlást elszenvedett országok. elsősorban a kőolaj—ex- portálók. a vártnál gyorsabb importkorlátozással igyekeztek veszteségeiket ellen—

súlyozni, míg a fejlődő országok másik csoportját az alacsony nyersanyagárak s pénzügyi forrásaik kiapadása késztette külföldi vásárlásaik visszafogására. Az 1986.

év vége felé ismét jelentős változások történtek. amelyeknek hatása még nem mér—

hető fel hosszabb távon. llyen elsősorban az olajnak ismét megindult drágulása, valamint a dollár látványos gyengülése.

Ami az előzőkben vázolt világgazdasági jelenségeknek a kelet—nyugati keres-

kedelemre gyakorolt hatását illeti. abban különbséget kell tenni a Szovjetunióval

1 Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (EGB) Economic Bulletin tor Europe c. kiadványának 1986.

évi 38. köt. 4 száma.

és a többi európai szocialista országgal folytatott forgalom között. A Szovjetunió esetében az olajárak zuhanása nagymérvű bevételkiesést okozott. mivel tőkés ex- portjának nagyobb fele a kőolaj- és kőolaj-feldolgozási termékek értékesítéséből származik. Mintegy 20 százalékos arányt képvisel a földgázexport. de ennél a ter—

méknél kedvezőbbek voltak az árviszonyok annak ellenére. hogy a földgáz ára a

világpiacon általában kötődik az olajéhoz. A múlt év második felében előnyösebbé váltak a Szovjetunió tőkés exportjának feltételei. nemcsak azért, mert az árak ismét növekedtek, hanem azért is. mert a szovjet kőolajtermelés élénkülőben van.

Az európai szocialista országok tőkés országokba irányuló kivitelének csak ne- gyedrészét alkotják az energiahordozók, annak is mintegy egyharmada szén. 5 en- nek a terméknek az ára az olajéval éppen ellentétesen mozgott. Ezek az orszá-—

gok egyébként olajigényüket kisebb vagy nagyobb részben a Közel-Keletről elé—

gítik ki. ahol jelentékenyen csökkentek az árak. Az olajárak esését azonban nem lehet egyértelműen kedvezőnek tartani a Szovjetunión kivüli többi európai szo—

cialista ország esetében sem. mivel exportjukban a kőolajtermékeknek nem elha-

nyagolható a súlya (például Magyarország esetében). és így a nyomott árak jelen-

tős árbevétel-kiesést okoznak. Ugyanakkor a bukaresti árelvként ismert KGST-n belüli gyakorlatnak megfelelően a világpiaci árváltozások csak késleltetve és fa—

kozatosan érvényesülnek a tagországok egymás közötti kereskedelmében. ezért a

Szovjetunióból vásárolt kőolaj ára is csak az utóbbi időben csökken.

Az európai szocialista országok az elszenvedett cserearányromlőst részben a

tőkés országokból származó importjuk mérséklésével. részben pedig oda irányuló kivitelük fokozásával igyekeznek ellensúlyozni. Az import visszafogását azonban 1984—ben kisebb, 1985-ben már nagyobb mértékű volumennövekedés váltotta fel.

A kivitel további bővülésének pedig az éles versenyen. a protekcionista külkeres- kedelem—politikán kívül még olyan akadályai is voltak (például 1985—ben), mint a rendkívüli kedvezőtlen időjárási viszonyok, amelyek főként a mezőgazdasági ex—

portot hátráltatták.

A kiadvány. amely a tőkés országok adatai alapján. azok oldaláról vizsgálja a kelet—nyugati forgalmat. annak volumenben mért alakulását 1982 és 1985 között

mutatja be a következők szerint.

1. tábla

A tőkés országok* külkereskedelme az európai szocialista országokkal"

1952. [ 1953. ] 1984. I 1955.

Ország

évben (Index: előző évi volumen : 100)

Export

A Szovjetunión kivüli európai szo- 87 98 ' 102 ! 107 cialista országok. . . l

Szovjetunió . . . 102 102 105 l 99

Együtt . . , . . . . . . . 96 l 100 104 [ 102

Import

A Szovjetunión kivüli európai szo- 98 108 ,116 99 cialísta országok. . . . .

Szovjetunió . . . 110 107 107 92

Együtt . . . . . . . . . . 104 107 112 96

' 23 fejlett tőkés ország (az európai országokon kívül az Egyesült Államok. Kanada és Japán) adata.

" A kiadvány Kelet-Európa és a Szovjetunió megnevezést használja; Kelet-Európa alatt Bulgária. Cseh- szlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság. Magyarország, Lengyelország és Románia együttes adatai szerepelnek (Jugoszláviát a tőkés országok közé sorolják).

GAZDASÁGI KAPCSOLATOK 557

Az EGB tanulmánya olyan véleménynek ad hangot, hogy a közeli jövőt ille- tően az európai szocialista országoknak elsősorban kivitelük volumenének növe—

lésével célszerű egyensúlyi helyzetüket javitani. Amennyiben ezt nem sikerül meg—

valósítani. úgy az egyes országok fizetési mérlegének további romlása csak az im—

port ismételt visszaszorításával kerülhető el. ami viszont a korszerű technika be- szerzésének —— legalábbis részleges —— elmaradását vonná maga után.

Az olajárak alacsony szintje — amennyiben ez az irányzat tartós lesz, vagy legalábbis nagyfokú áremelkedés nem következik be ismét — a tőkés országok ré—

széről is élénkítheti a kelet—nyugati kereskedelmet, mivel maga után vonhatja belső keresletük fokozódását, a termékkibocsátás bővülését s az ehhez szükséges import növekedését. feltételezhetően a szocialista országokból is.

A tanulmány a kelet—nyugati forgalom összetételét (dollárérték alapján) az 1985. évre vonatkozóan mutatja be. Ebből az tűnik ki, hogy a Szovjetunióba és a többi európai szocialista országba irányuló tőkés export áruszerkezete — az ENSZ külkereskedelmi termékjegyzéke (SlTC) szerinti csoportosításban — legalábbis nagy

vonalakban hasonlóságot mutat: mindkét relációban mintegy háromnegyed részt

képviselnek a feldolgozóipari termékek (SITC 5—8). a fennmaradó rész pedig me- zőgazdasági és élelmiszeripari termékekből. illetve anyagjellegű cikkekből (SlTC 0—2, 4) áll. Az energiahordozók (SlTC 3) szerepe csak a Szovjetunión kívüli orszá-

gok esetében említést érdemlő 1985-ben.

A tőkés országok szocialista relációkból származó importján belül már szó—

mottevő az eltérés a Szovjetunió és a többi európai szocialista ország együttes forgalmának az áruszerkezete között. A Szovjetuniótól eszközölt vásárlásoknak mintegy 80 százaléka kőolajból, annak feldolgozási termékeiből. földgázból és egyéb energiahordozókból tevődött össze, míg a tőkés országok által a többi szo- cialista országból importált energiahordozóknak az aránya ennél lényegesen

kisebb (24%) volt. Ugyanakkor a feldolgozóipari termékek tették ki ebben a relá—

cióban a tőkés importnak több mint a felét.

2. tábla

A tőkés országok termékcsoportonkénti külkereskedelmi forgalma 1985-ben

A Szovjetunión

kivüli európai A Szovjetunióval l szocialista országokkal

Termék

export ! import

l

! export l import

. megoszlása' (százalék)

Élelmiszerek és nem étkezési célú

nyersanyagok (SITC 0—2, 4) . . 16.6 19,7 13.5 95

Tüzelőanyagok (SlTC 3). . . . 5,9 24,1 0.9 769"

Feldolgozóipari termékek (SlTC 5—8). ] 76,1 55,6 74.1 132

l

" A megoszlási adatok együttes összege száznál kisebb, mivel a SlTC 9. főcsoport nem szerepel a felsorolásban.

" A kiadványban hibás viszonyszám szerepel (6.90/0). de a szövegből következtetni lehet a helyes százalékszámra.

A Szovjetunión kivüli szocialista viszonylatú tőkés exportban azért volt viszony- lag jelentékeny az energiahordozók aránya 1985—ben, mert a rendkívül hideg idő—

járás miatt a szocialista országok konvertibilis vásárlásaik fokozására kényszerül—

tek. A legnagyobb mértékben Bulgária és Magyarország tőkés energiahordozó-im- portjának a mennyisége emelkedett. A feldolgozóipar termékeiből is nőtt a tőkés

kiszállítás volumene. ezen belül kiemelkedően a gépekből. Hosszú idő után 1985 volt az első olyan év. amikor a Szovjetunió kivételével valamennyi európai szocia- lista ország növelte gépimportját. mégpedig általában gyors ütemben.

A tőkés országokból szocialista országokba irányuló kivitel szempontjából az 1985—ös év egyfajta elmozdulást jelez, amennyiben a Szovjetunión kivüli szocialista országok részére a nyersanyagok értékesitése csökkent, mig a feldolgozóipari ter- mékeké nőtt. ezen belül főleg a gépeké. Más a helyzet a Szovjetunióba irányuló tőkés exportnál, itt ugyanis a forgalom volumene lényegében stagnált, ami úgy alakult ki, hogy majdnem minden termékcsoportban megcsappantak a szovjet vá- sárlások. csak vegyitermékekből. egyes tüzelőanyagokból és néhány feldolgozó- ipari termékből fokozódtak.

Ami az ellentétes irányú forgalmat, vagyis a tőkés országok európai szocialista országokból származó importját illeti. itt a Szovjetunióval szemben nagyobb, a többi ország esetében minimális volumencsökkenés történt. Mindkét relációban ——

bár eltérő mértékben — a feldolgozóipari termékekből esett vissza a tőkés import.

Élelmiszer-vásárlásaikat a Szovjetunió kivételével a többi szocialista országból nö- velték a tőkés vásárlók, főként azonban Lengyelországból és Magyarországról.

Energiahordozó-importjuk mérséklődésének a Romániával és a Szovjetunióval foly- tatott Forgalom alacsonyabb szintje volt a fő előidézője.

3. tábla

A tőkés országok külkereskedelmi forgalma volumenben 1985-ben

(Index: 1984. év ?: 100)

A Szovjetunión kivüli

európai szocialista A Szovjetunióval

Termék országokkal

export l import export ' import

Élelmiszerek és nem étkezési célú l

nyersanyagok (SlTC 0—2, 4) . . . 95 l 107 90 102

Ebből:

élelmiszerek (SlTC O) . . . ,102 108 91 97

nyersanyagok (SlTC 2) . . . . 81 105 71 101

Tüzelőanyagok (SlTC 3) . . 184 98 113 _ 93

Feldolgozóipari termékek (SlTC 5—8) 107 97 104 l 87

Ebből gépek (SlTC 7). . . . 116 § 92 98 ! 86

Az 1986-ról már rendelkezésre álló adatok alapján az a feltételezés. hogy az európai szocialista országokban a tőkés országok mintegy 6 százalékkal növelik exportjuk volumenét. főként gépipari termékekből. de élelmiszerekből és fogyasz- tási iparcikkekből is. A jelentékeny gépipari termék vásárlásokat az egyes szoci—

alista országokban az új ötéves tervidőszakra előirányzott korszerűsítési törekvé—

seknek tulajdonítják. továbbá a könnyebb hitelfelvételi lehetőségeknek és a most

már hosszabb ideje visszafogott keresletnek. A kelet—nyugati kereskedelem mér—

legét illetően pedig 1986-ra kiegyensúlyozott forgalommal számolnak a kiadvány összeállítói.

Az idei év és a közeljövő kilátásait úgy ítélik meg. hogy abban fontos szerepük lesz a nyugat-európai termelési. főként feldolgozóipari eredményeknek. 1987-re az előző évit körülbelül 2.5 százalékkal meghaladó termékkibocsátást várnak, ami 6—7 százalékkal magasabb importigénnyel párosulna a főbb tőkés országok részéről.

Ugyanakkor Nyugat-Európa országai növelni kívánják a kivitelt a Szovjetunióba és

GAZDASÁGI KAPCSOLATOK

559

a többi szocialista országba is, amelyhez segitséget feltételeznek a könnyebbedő forrásszerzési lehetőségektől és nem utolsósorban a kormányhitelek viszonylag alacsony kamataitól. Nem remélhető azonban a tőkés protekcionizmus számottevő enyhülése. főként a mezőgazdasági cikkek terén. Egyes tőkés országok agrárpoli- tikája túltermelésre s az export növelésére ösztönöz, ami viszont letöri a külpiaci értékesítési árakat.

Az európai szocialista országok tőkés kivitele kevesebb biztonsággal jelez—

hető előre, mint az 1970-es években, amikor szoros volt a kapcsolat a tőkés import- igény és a kelet—európai export között. Az l980—as években gyengült ez az össze- függés; a tőkés import emelkedése ellenére 1985-ben például az európai szocialis- ta országok kivitele ebben a viszonylatban visszaesett. Az 1986—es előzetes adatok

viszont ismét együttmozgást jeleznek. a tőkés import egészének és a szocialista or-

szágok ide irányuló kivitelének egyaránt 5—6 százalékos növekedését feltételezik.

Arra már nem tér ki a tanulmány, hogy ez a tendencia, amennyiben valóban be—

következett 1986—ban, tartósnak ígérkező, kedvező fordulatnak tekinthető-e a kelet—

nyugati kereskedelemben.

TÁRGYSZÓ: Kelet—nyugati gazdasági kapcsolat.

PE3l-OME

AaTop noApoőno uanaraer cerpmaHue auwemueü a 1986 rogy nyönmcaunn Ne 4 38—oro roMa 3KOHOMHHECKOI'O Gianne'rei-m zum EBpOl'Ibl EBponei—icxoü 3K0H0Mnuecxoü Ko—

Mnccuu OOH, : KOTOpOM paccma'rpuaaetcs 3K0H0MnueCKoe pasau'rne " AuHaMuKa roproann a Mer " crpaHax esponeücuoro pernona, c ygeneHneM ocoőoro BHMMaHm causa memny BOCTOKOM " 3anaA0M.

SUMMARY

The authoress discusses at length the Economic Bulletin for Europe Vol. 38, No. 4, 1986.

published by the UN Economic Commission for Europe and dealing with the economic de—

velopment and world trade of the countries of the European region, laying a particular stress on East—West relations.