Salamon, Ptolomaeus, és Titus, három szomorú játék, kettejét ennen maga szerzette, harmadikát pedig. Metasztaziusból fordittotta [...] Illei János

Teljes szövegt

(1)
(2)

I

A LH. a . ••

k

V /

.... >

(3)
(4)
(5)

HÁROM SZOMORÜ

J Á T É K .

(6)
(7)

S A L A M O N , P T O L O M ^ U S ,

y T I T U S ,

HÁROM SZOMORÚ JÁTÉK,

K E T T É J É T

E N N E N M A G A S Z E R Z E T T - R ,

- Mumadikát p edig.

METASZTAZIUSBŐL

FORDÍT TOTTA,

És >z Elő • Járóinak engedelméből ki-bo-

tsatott»,

I L L E I J Á N Q S J fi S U S Tirfaságának Papja.

A' JtSUS Tárfiság» Akadémiai Kolhgíumtoak Bctóivt', MU DCC.LXVH. EfztcBitóbes.

(8)

A'KEGYES OLVASOHOZ.

OOETZIÜSNAK

vígafztaUsrH Irt őt Könyveit az d-múltt e/ztendónck^

Hlyen korában 'Magyar nap*fénfö$ bo-

tsátván abban jártam, hogy két,báromv

fzomorü Játékimat-is utámok, Vfzár* j nyokra kelthejfem: a mintdjogy Iften

kegyeinkből végbe-is vittem; V ihon vágynak, MdásdaMg mígadat é ke- véskével, még (t többiek elődbe f z L mofodnaky.mellyeket mások jzerzettek, V már régenWnd Jlámodta kéfzfzcn tartanák, és fsak azt várják; bogy va-

laki Nyelvünk' gyarapodásához valóbuz- góságából fatáalá wttejfe

lií« Janoa JfiSUS 'iTarfast- gia& ízotietsa íapja.

(9)

.!> ! i üö

f

SALAMON KIRÁLY

LÁSZLÓNAK FOGLYA.

(10)

A JÁTÉKNAK SOMMÁJA.

S

Álamon Király Láfzlóval tartott hofzfzú, 's halálos'ellenkezéíinek végét akarván egyfzer fzakafztani, arra egygyezett véle , hogy a' Mofonyi mezó lenne békéló, 's juf- Jok írant való alku helyek. A* mint-hogy a'

fel-tótt napra y 's órára ugyan-tsak oda - is jelennek mind a' ketten : de Salamon a*

tsalárd egyfzer-^ mind háló£ - is terét Láfz- lónak, hogy azonnal fogságba éjtheíTe, ha a' bekeségnek elejbe-adandó t)kain meg- nem nyugfzik. Meg-íajdlttya a' vefzedel- met L á f z l ó, és Salamont faját hálójába ke- réti, meg-fogja, Vifegrádba kúldi. Boníin.

Rer. Hung. Decad. a. L . 4. Edit. Franco- furt. pag. a a s . num. 30. & f e q v .

A* BESZÉLGETŐ SZEMÉLYEK.

SÁLAMON. <T L Á S Ü f t * V ZABOLTS. Sa- Láfzlónak há-

lamonnakFő- } rom vezérel Vezére. [

(11)

ELSŐ K I M E N E T E L ,

sÁLAMok ZABOLTS.

Í^MÍadd-el a' többit; a' KiFalyí névvel ne fonnyazd kedvemet barátom! nem engem éllet.Zab.

• Még-botsáfs Felséges Uram !

" én Orfeágunkban rafg egyéb' Királyt nem-ismérek. Sal Mi jó'hafznora e' pipös púpos névben ,'ha nres belől ?

héjába jtsatáztám mind eddig: héjába izzadott hom- lokom a* kard" yillon'gá'sok kőzótt: imé Láfzló a' negédes töbaÖdík'iajátombán: el-nyomott utóllyáw ra.; Za&.ATofái háború váfto/ik , mint a' tündér : és miüta' kötzkanak , foha nem~bizonyos perdűlé-

A a se.

(12)

C

4 ) ;

se. Iménthozzáok; moft Láfztóhoz tsapta magát.

Ne tőródgyünkVéle: femkezében míg aranyalmá- ja azOrfzágnak ,<fem fejében Korongja. Egyedül tsak melléd fzegód'ótt mind a' kettő. Sal. U g y D e másnak fzolgál mind afjcettő, Én neveztetem Ki- rálynakyés amaz.sőve^óltetiki el-hó^ította tőlem sÜ Magyar népet-eskűtt'pártefoaL- qfaájátul függ az egefz Orfzág---Moftoha'fzerentse! így ? így jádzafz Sálamon Magyar Kmályalf .aem.elégled pántzélos vitézimmel ^ckiigfzenyedett fáradság!- mat, hogy öledbe fogadnál ímmár ögyfzer ? ki a' minap fzéle'n hofzfzán e' tartománynak rivadtat-

tam órőm trombitáit" a' gyózedelemnek, moíl mel- lőztettem a' győzedelemtől? háttal fordúljakLáfz- lónákffzégyen r gyalázat h»-- Ugy vagyon : fima talpú az- Hertzegek méltósága ^ és mennél ne*

hezeb' tetejére emelkedni, annál kőnyel? rola le- tsufzaraodni, A' menykóvek-is kőzdleb' érik á' iza- lós tornyokat.-Mindazonáltal azon Iften, ki é' mo.

ftaui efeteket fejedre hántotta, valamint meg-"Bi- tzen tette lábodat, ngy talpra-is épithet, -s vjfzfza

térítheti jujfodaL SaL Vjfzfza téríti e' tehát ? Zab.

Vifzfza: hangy fog-tetfzeni. Sal. Mitsodát ?. téhát:

ha tsak ugy fog-tetfzeni? - - Nem, nem hagyom ma- gamat. F^kufzóm bofzú-álló pa>lofpmöak élére 1, ízembe fzállok,űstőkőt venok az ellenem dőrgő --

.. ha-

(13)

( . 5 )

hátra köttetem ma Láfzlónák kezeit, és itt pőo-_

gettetem véle a' lántzot. Kern tudgya az efze-ve- ízettj mire mehet elméjével Salamon Király, ha- meg-tsőkkent ereje fegyverének; tsak e' gondom- nak üfzőgében te ne fzánnyad a' fáradságot. Zab.

Miben fűftőlőg. fejed Felséges Király? tűzbe, vas« , ba kéfz vagyok éretted. $aL Hivségedet tapafztal«»

tam mindenkor: te élefztetted lankatságomat.-.Zab, El-fem-pártíttya tőled fzívemet femmi eíet. S"J.Ki- fzabtam Láfzlónák az időt, és orát, a* mellyben ezen téres mezőn ide jelennyűnk mind a.' kettes vitéz, és fegyver nélkül •> hogy naeg-egygyezzűnk:

kié,meljy réfze légyen Magyar Orízághakj és hogy, tőb' követ ne fujjunk egy más ellen. Z^.Heleffea bizonyára Fölséges Király! mert mi nem sül ki az Atyafiak kőzött pattant fzikrábúi? töpnőn ma- - gad — Sal. De még-is forr bennem a'. méreg ! ál- momban- is előttem forog igaz, és kúlőnős ju/l Jim az egéfz orfzághoz. Egy égben két napot,

egy Királyi izékben két koronás fejet, egy ma- gyar hüvelyben két kardot foha feoki fem látott Zab. Nem - is képes, hogy meg - férheffen. Sal.

Azért $ mivel gátot vét a* fzerentsc pallosom vé- gének, efzemnek éléhez nyúlok', hálóba keri- teqa i mert nem tudgya a' dagályos,, hogy meg- terítettem néki. Zab. Az lftesért! mi módon ?

(14)

C 6 ) #

ae talán magunk nyaka fzakadgyon benné. Sal Vitatni fogom/ hogy az egéfz Magyar Orfzág- bul ki-bogározzon tcliyefséggel : ezen fzerrel fzent lefz a' békcfség közöttünk * más kúlómbeo egy tsep vérem-ig fogok vagdalkozni királysá- gomért/ fenekeitől fel - forgatom, vérben, tűz- ben hagyom az Orfzágot. Már meg-efett i'gye- mct hofzab' kötélre nem botsáthatom, fe fidö- tűl nem várhatok, hogy jobbra fordüljon dol- gom. Mire nézve ha ezen akafatomon meg- nein-nyugfzik az' Iftentelen! Láftíó ! Úfzló! At- tyémfia f teli torokkal fogom kiáltani Halván te ekeket/ tüftén rrielléje löVelj fegyveres kézzel;

rérd vasba/és lódítsd által a'Pofonyi várba — Engemet, engemet ismerjen imiéár egyfzer Ko- ronás, igaz Urának Magyar Orfzág, és retteg- jen. Zab. Sík mezöb'erf'léfzel -Fölséges Király !

minémú fzínriel fődözheted a' tzifra fortélyt, hogy meg-ne-fajdítsa idő előtt P ki mefzfze Tát Láfzló Hertzeg ! Sal. Ezen (a) halom alatt kanyarodik egy fetét barlang .• hnfzad magaddal ízorúlly gyomrába. Ébren, talpon várjad emlő- tett kiáltásomat, így el - hittem, tsak ásícva - is rév-partyára érhetünk a' tsel - vetésnek. Zab.

Tetfzik a' bótts találmány ,|ezt foha meg - fem

11 át-

a) Meg-aratattya néki, hol vagyoat

i

(15)

( 7 )

álmodhattam: vóin.a! femmi én rajtam el-.nem^

múlik , a'mi dő.lőngő . Hazánkat támofzthattya..:

Sah Vidd végbe híven j adósod léfzek iránta:

kevés űdő vártatva ide viíziza térek, de tsak e- gyes egyedül, fegyvertelen : st, mint bé radtam, parolámot az érdemetleqnek,. . \

. . . r > i

II. K I M E N E T E L . Z A -B O L T S. X >

. v ••'•*>: ••' - - 1 . ' • - '

B E súljos parantsolat! márús látom az ifzo- nyú , zúr-zavart, a' mellyhe zagyválja or-.

fzágunkat Salamon a' méreg - ette, ha fzolgál- ván temek hamifsága, keleptzébe tsalja Láfzló Hertzeget. Meg-órolta, hogy józanab' réfze el.

állott tőié a' népnek; mitsoda bofzúra fakadi- rette P jaj ! érzem, ' s ^ i n t h a fzemeimmel ta*

pafztalnám a' vér.patakokat, mellyekkel fogja felleni a' piatzos utzákot; melly fzőrnyü hal- mokat fog-épiteni a' Magyar holtabból ! magát édes Hazánkat fzégyen kótya - vetyére fogja vet- ni, gyókerébűl ki-metzeni. Szegény Anyám!

gyámoltalan Hazám Magyar Orfzág! nem elég verdődésed a' külső Nemzetekkel ? fzűlőtt mag- 2atid-is tépik árva falaidat, véredben főrde- nekP — - ha pedig Láfzló Hertzeg nyomát ve-

A 4 ízi

(16)

( 8 )

ízi az hímes álnokságnak: Szent Iften! mit vár- hatok én nyakamra Salamonnal ? micsoda tsúfjai le ízünk a' világnak mind a* ketten f - - ah bói- dogtalan! mihez ragafzkodgyam ? --- betsűlete- met, életemet kötöttem az hív fzolgálathoz ; vétek vólna vágásábul tsak enoyt-is ki-rándul, nom ha embere lefzek hitelemnek, ha tőr- be ejtem ugyan L á f z l ó t d e 6 (a* mint meftere az efféléknek ) ki - téplekedik bclSle: hányadán léfzen dolgom ? - - de mit hánkolódom , mint a' ízelektúl meg-dúlt tenger ? már kés&: Salamon- nál vagyon kezem. Királyomat, akár mi lé- gyen - is el-nem-hagyom. Job' nékem az 6 fze- rentséje mellett megölettetnem , fem hogy 5 néki hit fzegéfemmel el-vefzni. Mit mondok? akár mint légyen dolga Salamonnak: Zaboltsot a' fze- rentse forgása alá nem nyomhattya: ki - állanak

érette a' vitézek. Tckéntsúk-meg a' barlangot-- de reám üget egy valaki Qj) el-rejtem magamot ;

m/g farkomon nem érnek fzemei. (c)

m

b) Tekinget aladea f«!é. c) El-bnjlc az haloa migh.

(17)

C 9 ) ;

III. K I M E N E T E L

Z A B O L T S , É S L Á S Z L Ó N A K

KÉM V E Z E K E L

I . \TEz. (d) Itt míg a* fű fem rezzeg. 2. Itt V (ints mitől félnünk: bizváíl el-jöhet Láfzló Király. 3. (e) Ki va^y? 1. Mi lelt?

mi dolog? "talán valami rofzra tapodtál? 3. Ide vezérek. .2. Kitsoda ? nem Salamonnak kémje ? 3.

Lódingja, köntöse , Salamon Hertzegé, 1. ( / ) Szerentsétlen! mitsoda fergeteg vetett ide ? vald- meg ezentúl, mit tekeregfz itten egyedül ? fegy- vereffen? — nem felelfz ? (g) 3. Meg - fitzamo- dott efze, mennyen dolgára. . a. A' mint arány- zom; igenis efzén jár ez az ember: fzánt-fzán- dékkal tetteti magát, hogy valami oliyalt ki-ne böffentsen, a' mi meg - égetné fzáját. ( i ) 3. Ihbü . hanyatt-homlok efik: gyámolítsuk a' ízegény bo- londot. 1. ( 0 Oldalába nyargalok: majd efzére hozom. Zab. Szegény fejem! jaj!- - 2. Imé immár meg-tért. Zab. Jó barátim! ugyan mivel vétet- tem ? 1. Ebnek vagy baráttya, nem nékem.

Láfzló Magyar Királynak tzimerit tárfolyunkon nem látod tekéletlen ? mit tsapod a' levet hoz-

A 5 zánk?

d) Néznek mindenfelé. e) Reá akwf zaboltsrfc. f) Hozzá megy. g) Néki méri V kardot. Zabolts pedig bo- lond« tcfii magát, h) El-»ktresai. i) Meg-akarja ¿lai.

(18)

( i o )

zánkPpíhthá nem hordozná fzínedróka tsa^rgáso- dat! Zab. ("Oda vagyok, ha felnem - adc^n, mit főzök! - - de hová lefz le-tsatlott^hitelem ? i.

Mit dőrmőgfz magadban P fzólj egyenefíen, izibe.

'Z-K. Vitézek! akarjátok tudni, kívél vagyok 't . ; *. ^ ' .... i közötök? cllenségtekkel; Salamonnak Fő-Vezé:

révei: Zabol-- (majd ki-mondám) nevemen ne törjétek fejeteket V mért ki - ncia - mondoín.

egy Í2Ó ugy mint fzáz: markomban Láfzlónak élete, fzabadsága-- i. így tsűfoíódol vak- mé- rő ? ide á* lánfczot. Zab. Fejemet 'kötőm beié', hogy femmi .fem lefz belőle, i. ( V) Halálnak fia .vagy, ha ki-nem adod azt; a' fennyen há- nyott, vetett hatalmadat Királyunk élete , fza- badsága iránt'-- Zab. Tsak rajta \ nem bánom:

'ke 'ipig-is^ a' titkot erős zár alatt magammal vifzem a' más világra, i. Tehát a' mint kerefed, ügy vedd Kafznát (m) patkoly pokolba. ( n ) Zab. Jájl jáj! Iftentelen! a.Kell-e' több világ kevél- lye? majd én-is meg -próbálom, raitád'Xáfzló Királynak Magyar atzéllyát. Zai.Hadgy be'két !-—

i . Ki-pőketem véle hamis (o)lelkét---

' • / : : t1 i • ' lIV.

k) Néki IVgezi Jtírdgiát. l)Ő-is kardo^-tánt. m) Meg-vagdalkoznak, a ), Meg-sértetik Zabolts a' kezén.

©) Által akarja - vetni.

(19)

( " )

IV. K I M E N E T E L.

L Á S ¿ % Ó , É k A' V O L T A K.

LÁFRX.

Az Iftenért! mitsoda vér-ontás ez?

... tedd hűveljébe a' fegyvert. Szerelmes fia.

im! a'j ki ronttya, bonttya Hazáját, és véren- kedik » hogy el-űtheffe arany páitzáját: nem Ki- rály, hanem Én ízinte annyit törődöm azon vitéz Magyar Bajnokokért, kiket életekből e, géfz eddig ki-vágott a* közöttünk lobogó fegy- v e r , úgy fajnálom , a' mint ellenem bnzog Sa- lamonnak forró mérge. ;Ó vajha 1> azon -jdrágf Magyar lelkeket, kik itt heljben (zandékom kii vűl nyngfzanak, fel - tamofzhatnám! foha nem derülhetne fzerentsésb' órám ennél. És nem - is azért ( bizpnyságira az Egek , és Iftenben bók dogúlt Magyaroknak halhatatlan íámyéki) nem- is azért kötóttem kardot, hogy hamvá porrá tegyem, fel-bitangollyam édes Hazámot, melly

annyi temérdek véres harmintz - hatban került minket fzeretó őseinknek : hanem az egy Sala- mon, gyökere, feje minden vér-ontásnak. Zab.

Felséges Király! - - - i.(p) Ravafz lélek! ismig - - Ldfz. Tedd vifzfza mondám, i. (q) Nem tudod Felséges Király» mitsoda álnok hamifsággal bír

cz p) Néki indul a' Kudal. Vifzfza tefzi.

(20)

C 1 4 - )

tsalárdsagát j kötve vitet tőmlőtzébe. Ebbeli' ál t?el-vetése: ezen (t) halom alatt tsaVarodikv

egy barlang; midőn ezen fzókkal: Láfzló! Láfz*

Ul Attyámfi.i\ lármát fog-űtni az egyezés k ö z - ben ; húíz vitézek omlanak ki fenekébű!, és té- gedet meg - ragadnak.- Láfz. Szent Iften! mire nem vetemedik Salamon ! — Salamon! így ké- fzűlfz a' fzövetségre? Vezérek-- Zab. Meg-ne ne-úikőzzön fzíved mindazon által: ritkán éri*

tárgyát a' ravafz ó hamifságának. Reám főggefz-- tette minden álnokságát: fénki fém tudgya ket- tőnkőn kivül, és a' kik moílanság jelen vannak.

Mellőzd-el a' vefzélt, a'mint tetfzik Felséges Király. Láfz: Lefz ¿ondOni reá : ide valaki — (u) Zab. Ha két fzínűikődni látzom ezekben/ha kétes befzédem'-, rabod lefzek mind addig, a*' miglen - - Láfz. Távul légyen igaz Magyar fzava- ,don kételkednem. Reátok bizom barátomat *, né- ki kőrzőnőm Iften mtán fzabadságomat; Palo- támban gyógyitsátok, Láfzlót tifztéllyétek berf- ne. Zab. Iften veled Felséges Uram! (?)

' . : v. KI- R;

t ) Meg-mwtatty». « ) Éleibe megy egy vezér.' v) Rl-vifztk.

(21)

C15 )

V. K I M E N E T E L

L Á S Z L Ó , £ S A' V E Z É R .

L

Áfzl.egy ujni héja fem volt, hogy meg-ne fzorí- tana udvari tsalfasága Atyám-fiának; még- is környékezett vala egy átaliyába, ha tsak a*

reám vigyázó Magyarok' Iftene kegyes fzor- gaimával ízét-nem-fzórtá volna minden meítersé- , gét. Imé Láfzló! imé Salamonnak határozha- tatlan mérge. Tekintete mofolygó, mint a' fima márvány ; de fzíve teliden teli fullánkkal} nappal

ébren törődik: éjjel tőrődéffel ízemeskedik, hogy el-üthétten lábadral. Mézzel erefztett fzép

fzavai, mint a' kigyó a1 virág-fzálok alatt, i- gyekeznek fzívedbe bé-férkezni: de ezek mind azon ál-oj-tzás furtsasági ő néki. levelében ( * ) írja , *s igírif a' fzent egygyefséget ; 'de magában tsak úgy: ha téged kötözve vitethet a' Pnfoni tőmlőtzbe Salamon ! Salamon ! fzerelmes vérem! ezért tsalfz-ki ezen fik mezőre fegyver, és vitéz nélkül ? így kéízülfz az alkú-kéz fogás- ra? ezt várhatta tőled Láfzló ? fzeretcra én a"

békeséget; meg - akarom kőztünk fzorítani, nem fel-oldani. Sőt ha nem ellenzi az Orfzágnak fzí- n e , mindegy fzálig válladra ízállítom, a' mit

©Ily

x ) Mutattya Salamonnak levelét.

(22)

« 8 M C i(S ) ^ olly fzomjan hajháfz': forgasd Magyar Hazám- nak páltzáját .békeséggel, fzerentsével - - 'De ki- pek fzaporitom panafzos óhajtásomat! (y) már közélet az alkura ^rendelt óra. Vezérek! tekiá- tsétek-meg tsínnyát a" barlangnak. Erefzkedje- tek belé hufzad magatokkal; kéfzen legyetek,

i. (z) Felséges Királyi itten táttya fzájátj négy ember k i , 's bé járhat rajta: minnya'jon el-férűnk benne. Lnfz. Siefíetek, és mikor fen- fzóval fogja háromlani nevemet Salamon, a*

mellyet nékem rendelt, azon lántzal néki udva- íollyatok. (aa) de halkán , 's gyengén bánnya- tok véle, minden betsűlettel, és efzetekbe juf- fon, hogy Magyar koronás Hertzeggel, At- tyám-fiáyal bántok- (bb) - - T e tudod,te látod feregeknek, 's Magyaroknak Szent Iften&J hogy femrai kegyetlent, femrai oiíyaft nem forgatok, a' mi tsak leg-kifíeb* feslésíre-is vállyék az or- fzág törvénnyének., Soha fem fzomjúhoztam romlását Magyaroknak, avagy Salamonnak vé-' xit; a' inelly majd fzínte azon egy tsatornábul fzívárodott az enoyiminel-- meg-indúl a'termé- szet bennem , mikor efzembe tűnik gyalázatos

bekó-

, y) Meg-néxi az órát. x) A.' barlangot elcb meg- vlsgálván. aa)üda adgys kardját egyik vezérnek., b b ) Le- erefxkednek.

(23)

. C l7 ) "t 5 ^

fték4já! . ide hints mit tennem, Ő fzíntén' eztct kélzitette nékem ártatlannak. Ugyan mitévő le.

gyek, ha-, tulajdon hálójába keveredvén belé a*

vnlt pattogáffál fbgja- vitatni jujsét ? - engeégyek néki> így ízóll a' törvény : de ellenben által- lya az örízágnak velős-, és-józan réfze; nem javallják- a* Szent Püspükők, rettegik fzilaj ter-

méfzetét, mint az hajókat tőrő kő-fzálokat.

Mert- ar lántztúl inkáb-fei-hevühréh bűrfzke vad- áága » -éa^'f^rnyára kapván , mint a* Eybiai ©-

fofz-lány, kit az' éhség- a' félénk nyájok kőzé v e t e t t n é k i rohanik az ©rfeágnak, meg-tépi, vérbe keveri-a* Zabolátlan--- Ki-fzorítsam a' Királyi- fzékbül f - - kéfzeb' léfzen oldalában meg -ferefzteni av palló ft-, fem hegy ezt a' fzé- gyent efcvifelm - ---Megkötöztetem, Vifegrád- ba küldőm. Talán- meg-töri1, *s magába; fzfl- títtya a'mérges* fzfvet — - Már ide ballag:- - iraé meliy fzépen fefti ortzájátra' fzelídséggel! de tsak még-is ki-torik homloka- rántzábul lobogó haragjav- fzenrei mind azon5 tüzes fzikrákkal pat- tognak. Én fzoüífeom - meg d ő r e a' kemeny kő-fziklát-— '

B VI.

(24)

C 1 8 ) ;

VI. K I M É N E T E L,

«SALAMON. LÁSZLÓ.

LA/Z. Fel-derűi kedvem, hogy egymáfl: láthat- tyuk! SaL Felséges Király! Láfz. {Im kezdi immár a' békeséget! ) SaL Örömmel te- lik fzívem kívánt egéfségeden; imádlak. Láfz.

( Szép üdvözlet! Iften fegíts! ) Sal. Mint foly- nak az Orfzág dolgai ? mints kétség benne, hogy t e éppen okoflan, boldogul kormányozod. Láfz.

Békeséget fohajt az Attya-fiak között - arra ké- ri Egeket , hogy minket -egybe kaptsollyon a' fzeretet. Sál. {Ha tudnád, mitsoda kaptsot veretek Kapots Jcéfzr kéfz rvagyok meg- -oltani a' tűzet bennem. Térjen vifzfza az hajda- ni fzeretet; éljünk tzivódás nélkül egymáfl ille- tő jujfunkd. Láfz. Ne a' kezem. Egy tseppig min- dent bé-tőltők, a' mit az Orfzág Nagygyai kí- vánnak. •Gyűlölőm a1 vifzfza-vonáfokat, p ó r t , patvarkodáft, és a' közöttünk forró kardosko- dáftul írtózom. Tudgyuk mitsoda romlás fza- kadt nem egyfzer nyakokra azon tartományok- nak , a' mellyekért az Attya-fiak villongottak fel- zúdult tűzeléffel? á' fzántók-vetők nyugtattyák illyenkor igás munkájokat: azon kafzákot,mel- lyekkel a' földnek gyűmóltsét kellene hanyat fek-

tet-

(25)

c 1 9 ; w s * -

tetői, 'földes Urok ellen fenik, gyakor meg-is tompittyák rajtok. Szóval : magok magokat pufztíttyák. Sal. Mind igazlom, a' mit mon- dafz. Tsak azt vetem hozzá, hogy tudniillik:

nem igaz fzulőtt fiai azok Magyar Hazánknak, kik egymáífc fogyáfzttyák, egymás ellen vagdal- k o z n a k - - - kun , kűir kereffen ar Magyar , ha igaz Magyar,ellenséget„ kit földhoz verjen: ne dúlja ingó falait az- orfzágnak , ha nem tudgyá,

avagy nem akarja fegéteni. Kiki elégedgyea- meg a' magáéval f a' másét ne ásítsa. Ne fel- lyebbezzen továb', hogy fem fzárnyar birják.

Szemével ne héjazzon magoffabban , mint a*

rfyofzola engedi, a'meirybuleredett. Lafi. (Ér- tem mit akar ) a' Király tartsa-meg: koronáját mind addig , míg lílennek , és az Orfzágnak tet- fzik. Sal (Vefzem éfzre,müre tzélozj ki-töl- töm bofzúmat, kezemben vagyon) ez régi, és avas rege immár. Moít a" békeségról, és az Or- fzágnak boldogulásáról egyet - kettőt.. Én Ki- rályi ágybúr, 'ságbul fzakad'tam* Magyar Or- fzághoz juJJ^nat Atyámnak vérivel hoztam e' világra. Life. Erőn-erővel reám ragafztották ezt az igát az Orfzágnak érdemes, értelmes tagjai.öa/.

Én ezeknek nem akarnék annyira tetfzeni, hogy reájuk való nézve égbe kiáltson vétkem - - -

B a ' s t é -

(26)

( 2 0 )

h tégedet,tégedet akarnak bí-fdrai az Orfzágha?'s te miattad . érdemetlen ! kellene nékem bútsúz- i nőm őfeimtűl hagyott Királyi . fzékemtöl? - - Égy erőltetitek ti a' törvényt réfzetekre ? így , darabollyátok , így ofztogattyátok a' -Királyi Méltóságokat ? - - nagy követ emeltek. Ha mindjárt fejére-áll-is egéfz Magyar-Orfzág: még- is kezembúi ki-mem-fatsarja igafságomat. Sőt-ha meg-nern-térítitek, a' mit el-vontatok} véremet áldozom iránta. E lefz ( a ) bíró közöttünk.

•jLqfz. Salamon! .ez-e' a'.békeség, mellyet igíríz leveledben ? (b) ezért alkudtunk ide-jő vételünk- re? ne ketnénykedgyűok kérlek ! -- Sd. Nera hallom. Add vifzíza orfzágomat, mennyéi fze- mem elől, 'ski minden Magyar határbúi, hogy foha íe láffalak. Lifz. .Ellenzi a' törvény, és Orfzág. Sal. Ellenzi ? el-fzántam már maga- - m o t , meg-kerefem a' magamét <akár mint légyen- i s : el-lepera fegyveremmel, haragommal — Lifz.

Váljon honnan várhatod a' fegyveres népet ? hogy

•belém merjél kapni .fzerelmes vérem ? talán Hen- ' rik Tsafzárnak tollúban bizol ? toricán akadt énnek a' minapi Nyitrai falat. Sal. Gyáva ! aká- rod tudni hol vefzem? a' (c) föld gyonara-is te-

remt

t) Meg-űti kardjánkk a' heljét, b ) Meg -mutattya.

c) Mutattya az halmot néki.

(27)

< $ 4 Ca l

>

remt Salamon Királynak fegyvert, és embert - • Láfzló! Lájzti / Attyam-fia.! - én Magyarok U r a , Királya vagyok: ezennel meg-fogod tapafzüalva l á t n i. L á f z . Tsak álóm , és ízem fény-vefztés, a'.mitrképzel magadnak édes Attyáip - fia. Sd.

Még álom, és fzem-fény-vefztés ? (4) látod - é a' 'fégyveres, riépetf •

U T O L S Ó K T M E N E T E L .

-1 to^toMÁK VEZÉREI, ÉS A'

" ! V Ó L T A K . x

S

Al. Ide a' vas lántzot! keleptzémben vagy I- ftentelen denevér! Lifz. (Már verdódik ma- ga hálójában ) Salamon! az egekre kérlek! - -

•Ski.Nem, nem akarlak hallani.(0 (Mítsoda pántzel ez? - - Ez nem az én vitézeimnek fzíne) i . vt- zér. ( / > Hertzeg! ihon a' lántz , a' mint pa- rantsoltad. Sal. (Egek! mi lehet ez? ébren va- gyok-e? ) Lifz. Mit halgatfz Attyám-fia? Sala- mon! Sal. Zabqlts! Zabolts! hol vannak a' vi.

tézek? fzaporán: hol*a' kardom? - - Láfz. Ne emíízd magadat; éppen vannak miny.ájon, Sat,

B j Hol

d) A' barlangra mutat, a* honnan ki-bujnak az el- xSjtStt emberek, e) Meg-nézi kízeléb'. f ) Egyik ke- zével a' lántzot Salamonnak, máhkkal a' kardot nyüjttya Láfzlóuak.

I !

(28)

C a * 5

Hol ^kardom.? --XMZ/«.. Ez a' békóVtefegy« #

vered :,öltozz belé---; Ah Salamoni 's nemik«*

tfyodtál: tsak ki-is-goadoloi Vérednek, Magyar- nak lábára ezt a'gyalázatot ? ¡mivel. érdemlett- tem ? Sd. (g) Félre, AZ útbúl - - Lift. Keaét >

lábát vefsétek . Unfczra.. Sál. Engemet, .engemet?, egy Koronás Királyt? t e , te apró Hertzeg J köt*

tétnél lántzra? Lifz. Önnön, magadnak tulajdo- níthatod: öltözz belé.' SÍI Láfzló köttetne ea*

gemeüántzm ? x.. Ez a'.p^rantsolat.. (b) 5/zlJVIeg- nevetne egéfz Világ, eztet ha Salamon Magya- rok Urárúl meg-hallaná. Láfzló ! vakmerő ! jól gondolkodgyál errúl, és mérsékeldd-meg, a' mit kezdefz. Láfz. Nerá tekinted Királyi fzemélye- met Salamon? kőfséfek-raeg. / (i> Sal. Szerte-' len órÜfez-e' betsűletem fzolgámtúl? Égek! mit végeztek rólam ütóllyárá? mire tartatok T két kézzel ölelném ezt az efetct, Ka hozzám ha*

fónlótúl' eredne: de attúl fzenvednem , kinek nevet fzégyentöra tsak kTis-moiiÖatri \ sót mfgí árnyékába-is áltaüok l é p n im é r e g , bofzúság!

nem tűrheti" Királyságom. Life. Ezen mardo- só panafzid bé-n.em-hatnak az égbe éde* Attyám- fia. Tedd félre a' puftatt dagályt; ideje immár, a' Vifcgrádi tőmlőtz léfzen nyofzolfs pafótád.

. Sza-

g) Bt-akar futni, h) Meg-aVarja kótai. i) Meg-kőtik.

(29)

( < ? ) f ® ^

Siabadlilásod az él» gondom. Ne vádold ke»

daénységemetf énfem fzoptam tygris tejet! fem t ' vad., szilaj erdőkben nem fzülettem kő-fziklát

«61. Tudgya Iften, tuggya Magyar Orfzág, és tonaőn magad, hogy erőltetve vifelem a'kar- dot héveljéai kívül. Ha látnád belső: -tsinnyát

•fzfvttmaök," hozzád mélly módinékül ég azAt- tyafiságos fzeretetnek ftüzétül! ah • édes- -

&áL Fartolly tólera-vér-ízopó látó*!- eléb' fög- térségeIDuím, és Rába vi.

afeit Pofon félé főí-tolódni, eléb ei-hadgyák "a*

fik mezők ezen határokat, mintsem én -két karjaim bofzú-állásbúl ki-dőilyenek. Ldfz. JC forgó fzeleknek hinted mérgedet. Annyi fzáffl-

talan fok efetid meg • zabolázhatták immár tá- gén kevélységedet. Magad Vakartad fejedreonisd ezeket "Attyám-fea - « fogj kezet vélémr mert még- is tsak meg.elik rajtad fzfvem. Bé-mehetz Po- fonba r -de Korona nélkül; mért más külőm- ben nem fzabadgyaá' nép, a' feB-forgő Papifze- méllyek tilalmazzák. Sál. íúkáb' kőfsétek há tra Királyi páltzával feületett kezeimet ; inkáb' tó- mefletek Vifegrád fajátomnak fetét mélységibe , mint hogy Pofonnak tsú'f játéka legyek Korona

; JB 4 v n é l - l)Meg-ák«fja Ölelni. '

(30)

c » 4 ;

oélkul. (/) Mennyünk. De te vigyázz' magadra álnok lélek, ki nem kardal, nem Katona erővel, hanem hamis ravafzsággal fzaggatod a' boroftyáa kofzorút, vigyázz magadra ; meg-fordúl még a' kotzka: kezemre , békómra ker/tlek valahogy te- hetem fzerit, vifzíza adom, a' mit költsön ízen- vedek tőled, teljes- mérgemet. töltőm rajtad.

Lijz. Akkor élhetz véle, mikor markodban lé- fzen üstöke a* fzerentsének. Én kéfz vagyok mindenre! a' mint Iftennek tetfzik, ágy légyen! , én-is ember vagyok. Moft parantaolattya fzerínt fogadgyátok fzavát j vigyétek; de úgy, mint egy Hertzeget. (m) Sal. Sem mint Hertzeget, nem embertelen ! hanem mint Magyaroknak Koronás . Királyát. Talám nem vagyok Urad-még mQft-

is? el-megyek; de míg-is fzolgámnak foha tér- det nem hajtok. De fzámot vefzek még tőled-is hi- tetlen Zabolts! meg-dupiázom ezt a* fzégyent, gya- lázatot ugyan a' Vifegrádi fetétbe mind a' kettő-

tökön pártofommal. Ldfz* Errfil akkor: vigyé- tek. (n) Tanúllyatok Királyi pitzin maradékok Salamon példájából! foha fent bóldogíttya azo-

kat a' Felséges Iften, kik a' Királyi poltzon—- "

a1 többit; értsétek reá, <.

V É G E.

l)'Itte* le-tefzi egy váakosra mindea Királyi taisM- rit. m) Indul Salamon, és iámig vifzfza tér. a). EUvlfzik

(31)

! V kJC / i / U i ' r

• T .

iyLA , t... rti i -t « ,

J II, V

. '.Tt S Z O M O R Ö J Á T É K

U J H

> . . ÍA

t V. i

JvvMjJ rQ .rik:

,f j'--. «iriTsi'I . - !

(32)

JÁTÉKNAK SOMMÁJA. Jt

jpToiomatit Tzeraimusz , hogy .»' Királyi páltzihoz fér- hetne, Axzinoet Telivér Nénnyét, Isyzimakus Ki- rálynak<;meg-hagyott özvegyét Matzedoaühól Szamotrá- tziába Szám-kivetette : e' mellet, le-kótótt Júte^eskűvése . ellen, egy Pár magzatit meg-ölett e néha űdSn. MOÍl >pe-

nig (e'.léfzea az egéfz. játék) ki-forgattatik erifzaklrtl birt Órfzágábul.a* Frantziák ¿Ital, $' egyfzer-Vmind fe- jét vefzti. Juílin. Lib. 87-

Éhez a' Játéknak kedviért kettót .afunk. ElMzöt:

|ka^á^&lte|i, viff Wa teft SzaniofKtziabol, és "Antigónusjulíy ugyjn. Ptolo-

mxuftúl, fiámkivettetett Iratodénak, nevevlatt • a'Frantzi- ákhoi* idta'lé^yeh'migát ^ hogy Őket ar Királynak', vefzté-

-te nógaSa. * Máfodfzor: hogy Arzinoe • Királynénak ki-vettetésé-

ben Antiokus, és Szoílhenes Fö-Vezérek lettek vólname- fterek; azért Arzinoe ezeket-irmeg-Akarja ejteni. Kezdő- dik egy hajnaltul, és tart a' máük-ig. Folytatik Strimoa vize körűi. A

J A T Sx7, Ó S Z E *r É L Y E K.

P T O L O M . E U S . M A T Z E D Ó KIRÁLY.

ANTIOKUS. C

SZOSTHKNES.s Királyi. F i Vezérek.

LYZANDER. J

BELG1US. ' Feantzia Vezér, és kíref.

ARZ/NOE .Királyai. De Antigonus férfiúnak neve a-

1 latt, és J^rantzia fzinben.

EL-

(33)

'i iJftWW&V&ATWAQ K U S . ; ... ,

¿*:..'Cí yr* , , 'f, • . In : ,v{ -

« É ^ ^ ^ í ; dlUj'i , által j á ^ d t ^ Háft^gy ^ ^ o a & o k Hazám- Mvfégétíjl|

így áruljátpkrfzabadfágát, kire nézve, annyi ros .omlott: .bqjoojk,- édes őfejnkbül ?, ah fertelno e-, feki Ptoloynac.us bírja az Qrfzágot: ti yefzijtej^

hafznát,,tiTzijatQk velejét,vés '.zirjá.t.

tsalfasággak ^ t e m é r d d t i z ^ ^

. ' * . a'. - ic'.'ÍÍj ..i a 'S T: ' " . :ü

¿OdMeg ragadja $zeftlien«íh b)Antiöchus kardot a- kar rántani. , '

(34)

4 $ » $ .( 30 )

Antig. Hidjed. Én mint hajdani jó akaród, egy tanátsal fzolgálok, há"bé-Vefzed; • ki" gázolhat» ;

a* vefzélbúl,' és fzirié'Sde nein fzíVes barátidon tetézve ki-tőltheted bofzúdat. Antio.• Mónd'kit de hadd tudjam eléb, 'kivel ofztoin ügyemet. ; Antig'. Szíves , igaz, néhaj kenyeres'pajtásoddal. j Ki legyek? tudtodra jut> midőn, meg-hálálod.

Antio. Hadd' értsem. Antig. Ha ki - mondom V oda fzerentséd, fejed,: életed. Antio. Nem vagy- e' Antigonus ? Antig. Ne fefzegesd. Antio. Sze- relmes-- Antig,. Mefzfze tőlém; m/g javalláíim- ra nem állafz. ' Antio. Befzéld-el: ihoa a* ke- zem. Antig. Tudod-e*, hogy hamiffan , és erő- fzakbul pipeskedik a' koronával Ptoloiöccus ? hogy Aríínoe Hertz.egAfzfzonyt, telivér Nénnyét ki-vetette a* Királyi fzékbűl Saraothrátziába,kard- ra hányván eskűtt fogadált ellen koronás fiatskáit, kiket illette volna az Orfzáglás Lyfimakus At- tyok holta után ? Antio. Tudom; és míg moff- is borsózik teíiem, ha a' fene Rejetlenséget meg- gondolom. Égben kiáltó vétek vala bizonyára.

Meg-firattam nem egyfzer. Mert nékem - is volt réfzem azifzonyú vér-óntáiban, De késő immár.

Él e'-rafg az Hértz égné? Antig. Meg nem ismír»

néd, ugy el-hafonlott magátul. Tengeti napja- >

i t , mint fzámkívetett, eméfzti magát, busul , . mint

(35)

< 1 4 C 31)

ár:v$ gfillífize.; .Avtip. O ! fcár fegíthetnéi$.

Antig. Vagyon qaódpd benne. Oldaladon a' fegy- ver. Alattad nagyob' réfze a' Macedo népnek.

A* mai ütközetben add kézre Ptolomaeus fejét;

és Arfinoe Hertzeg Afzfzoay? öfokbs orfzágá- ban fogod ismig litnl Ezforamája , a? mit tó- led kíván Lyfimakus meg. „hagyott özvegye.

Antio. Hát míg moft-is fzáraottart orfzágára Ar- finoe ? Antig. És pedig -tsak te reád fúggefzti minden wjreménnyét Antioke !.; Antio. Nag.y fát .mozgat! töb' erő kell ehez. És raitsoda letz«

kére huzat Ptolomaeus, ha meg-buzleli •gözit?

a' mint eddig-is, félő, hogy bé-ne-fújták - lé- gyen. Antig. Míg titokban vagyon mind a' ket- tő. Ha tsak Szofthenes nyakadba nem kerítette a' gyanót, hogy magárul el-rázza. Kötve hidgy néki! mert ellened mind azon fik gölyóbítsok forognak ízájában: halálos ellenséged. Meg-ne- . ütközz mindazonáltal ; az Iftenek fzeretik az

igafságot: magok-is meg-fogják torolni az hamis eskűvéfcket, a' mellyekkel meg-tsalta Ptolomaeus együgyű Nénnyét, kezét a' pitzin Hertzegeknek vérébea ffieg.férefztvén. ^»t/o.Ellenségem Szofthe- nes ? meg-botsáfs barátom! míg nem érzettem.

Antig. Méreggel égyeles fzeretetét ma , ma fog- ja reád árafztani, ha kétifelé nem tekintefz, és

meg-

(36)

{ - 3 0

meg-nenr-eiőzőcL Antio. Mondjad ira Hertzegtíá- nek, hogy -m/gVétes az erre valóalkálm'atofs^g-:

vaktában pedig néki dűlni , nem tanátsos. Antig.

Ennél jobb alkalmatofság nem lehet; tudniillik .*

midőn Ptofomxus feeményében táborba fog-fzál- lani a' Frantziákkal. Nem terhellek! továb'f aizt igfri'Arfinoe: hogy a-' Királyi fzékét egygjrStt akarja véted köziem., és magát-is néked fzentel- ni tellyefséggel: Meg-ne vesd fzép ajánlásit rúgy- is Ptolomarüs el-véfzti"Maced<5niát raindea órán.

'lük fogadja Bdgins-V ftrtfntóft vezér. Antié.

( I m é Antioke} vezérből Király tefretz mit végefz? - - - úgy tetfzik, tsak job' egcfz Mace- ' dónián Krráíykódni, fcm hogy i t t , amott, cléb*

utób' gyilkosok ként' meg-ízáradar stz akafztó- f á n ) Antig. Ne befzély magadnak ; válofzoly immár- egyfzer r mert nem- vár az üdő. Antio.

Szép ugyan-a'" Királyi Méltóság, fzép .-de ha :

idétlen, veízedölraes; Régen meg-érdem- j letted r nem idétlen. Nem-is tsak azt illeti min-?

denkor az orfzág páítzája, a' ki forgattya; A"!

íze retet, kegyelség, bőlts elme, hadi erkőltsi válafztya-meg az érdemed' a' nem-tői r te ben-'

»ed mind ezeket finórra főzte a' terméfzet.

Antii* Meg-lefz. Eskiifzőm Királyi Koronám-/!

xa! lába között leli fejét? P t o l o m x u s é s A'r::

fi-

(37)

( 33 ) M * 1

ftflbé jégysfemmel más virrattig táfitzotr Tépek löényegasÖTuben,' Te-is ott leí'zel jó barátotm Amtig. Szépen kófzónóm Antiokus Felséges U- ramnak! adgya Iílen. Hanem azon légy kézzel lábbaUtvkogy P tolom aeus pénzt ne . igírjen

tzÜMkoá' békeségért A' többit bizd, én reám (.mólba' Ffafitziát1 reá. nógatom j hogy pénz nél*

kűl • irigyet ne kössön ) Jrnio. De ezen: titok köztűnk maradgyon. •. j ' ' 1

'isin gí^úkív:.-;:: !;*" .1 • ', • -H „ í

i n . K I M E N E T E L ;

A N T I O K U S M A G A ,

S

Oha meg-fem álmodtam vólna, hogy efféle róndokrul árullyöh engemet • valaki! hifzeií?

ha ugyan t s a k k k a k a t Xzo*íttam -Vezériutifztem*

bűi, vólt más fbgásús. --- Színesbarátom! ihón oldalom, akár Szofthenes , akár más egyéb' ig(- zed tifztségemet; .verd által, neb .bánom l tsak láthaffam leg-aláb' ki fiettet a] más világra,? de ne.áskálly fzemem fzókve vermet betsületem?

aek: mert ezt nem fzívelhetem--- Kinek fzólí.

Jok ? nem halja az iftentelen; ha elejét nem ve- ízem, ki-is-tálolja , a' mit fűzött, embertelen konyháján - -jől vagyon törtek vezéri - vőltom

ellen; fogyafzízák j emé£zék> magokat Királysá- C gom-

(38)

< 5 4 ( 34 >

gbmidah Ha hiv'ségemmei: cteib tctzfeteskedhet- tem Ptólomseusnak , é* ártatlanságommal vét- kes vagyok, vétkembűi mérfzékellye, hogy az illyetén roízálkodás nem űit fzívemeo. Ez a*

fegyver lefz biróm iránta. O fegyver!'ki annyi piroffal izzadtál feámtalanfzoi -Ptóioaittieiterí nak: «¿fzakos Királyságáért !: mutas&irieg^o»,.

mit tehetz Urad Antáokusnak, Arfinoe igaz Hcr- tzeg Afzfzonyodnak, leendő hűtvősóranek hafsí-;

náért, Koreaijáért! - - Hát ha markomban ma- rad vég* ? v- Már'ei-VÉtetítemra* kpjzkátpf $z ő dolga mint perdűllyőn, nem félek a' vaktól.

Szeb' így.' udvari - reménységgel, Királyi jufíal igetni a' pokol shéljségéjre-is'. Ptolomaettföak pieg-kell M ű i , vagy yefztek, vagy "<Byerek. Le.

kötöttem hitemet Arfinoe jegyefemnek; felefem vóloa bőtsűkc cl-rággom a' madzagot.

I V . K I M E N É T E L .

A N T Í O K V $ : P T ' Ó L Ö M í E t r í S ; '

P

Tolo.' Hát így Antioke? - — Antio. Udvarlá- fodra. fietek .Felséges Király. Ptol. Udvar-^

lásomra? úgy vágyón: hol maradt a' tábor ? ah!

kinek, hidgyek ? W ellenséggel huzomos údőig;

mu-

• í>) Kí voirayijáag-fitfllítya, ismig hkveljébe vifzfza • tefzi. •

(39)

X

3 5 )

úiulátní, édelkedni alattomban, mi eyyétí,- mint véle jkezet fogni ? Ant* ( Mit mondgyaM? már tndgya ) a' fereg talpon , ebren' áll ¡, portáz-is némelly réfze, és Frantzia fzákminyokkal ízé- pen ditsekfzik. Ptol. Bár úgy vólna: hol lo- bogtattya záfzlóit a' ki-űtő nemzet ? móré fek*

kik? Ant. Túl a' ftrimon parttyán. sátort vona:

kevés üdó'vártatva ide jövend fő-vezérei rk őzül egyike. PtoL Mi a' tárgya kóretiégének l.Ant.

A' fz&vetség; Szérentsédre kérlek Felséges Ií»

ram! tagadd-meg néki egyeneffen. Mert illetlen kőtéllel fogja prémezni, és nagy tsofeió pénzen árulni.. Fía/. Tsak ennyit a'hofzu fzfvetkedés*

búi, 's nem többet ? Ant. Kőnyórgó intéfeit egymáft űzve fzapör^otta^ hoj/y reá^iie tyalód- junk a' békeségre (Ily,gyalázatos okkal , \ » ó d .

dal. Meg-fejtette mivoltát az éhenségnek, mi- tsoda rendben vágyon, melly erőtlen ? sót' ma- ga1 munkáját-is igírte' , hogy meg - verhefsük;

mortdván: hogy ó Hazánk fia. Ptol. Tartok a.

jánláfitul Antioke ! és igen, hogy fima jégre ne Téieffenek..: Ant. ki-tánultám fenekét miodcö titkainak. Semmi áziorízág rövidségére, nem fek- fzik alarta. Ptd. Tsak nem tetfzik nékem. Mi- ért nem jött előmbe, ha jámbor, igaz ember?

mit lúttog? Anp. féltette borit, hogy kézre jut».

C a ván

(40)

( ) M *

ván eTne-árultatna az ekkor bőngéző kémektől.

Ptol. Tsak gondolom mentség, e z , nyilván iokáb magadnak ütközött fzeg, a' fejedbe, hogy - - de hadgyunk békét ennek. Vigyázz fzerentsédre;

és juffon efzedbe, hogy, midőn Arfinoe Néné- met eléb' állítottam az orfzágbal, hív fzolgám voltál j és hogy én femmibüi talpra építettelek*

Ant. Méljen bé-hadtak fzívembe temérdek jó-té- teménnyeid Fölséges Király!- előttem vifelem álmomban-is. Erre nézve, ha tsak ennyi ko-

málja lehet-is hivsegemnek* - itt heljbe vefzeíTe- nek-el - - Ptol. Ne átkozódgyál. • Hanem fzedd rendbe a' népet a* míg el-érkezik a' követ.

V. K I M L N E T E L.

A N T I O K U &

Ntioke ! mihez tartsunk ? imé miként sí mendőrgős Hertzeg! mint a' hegyes tó >

úgy meg-járta fzívemet kérdéző fullánkja. Tsak

•1-hittem immár, Szoíthenes ennek mozdító me*

ftere: meg-jővendőlé a' Frantzia pájtásom. Hé- jába adtam-bé néki kezemet! Haboz elmém,.mi- tévő legyek? hogyan tetteffem hivségemet , hogy ki-ne-láffon horga palotás hatniCságom- fiak? — No Szofthenes! gődrőt állal Antiokus

(41)

toácodiiakí: de, duplán • fizeted-meg} é*%gyan &

zta gödörben a' tziffra fortélyt..Levétbe^vetenr nevét, mintha a' Frantziával tzimboxálna Ptö- lomaees ^ellei» , és /gy magát 'magával el* árulta»

tQOL .L' , . ¡-

m ? '

• .»••'i^í -' >'f ' 'fi • f-«:-••<'•• --V-,: . » •-.'l Á N T I O C H U S. A N T I G.O.KU S.;

PfelségesKirály f A r t o h e V Hfertieguí vetetted fzeméllyét hunyt napáiban, és már -ií ezen záloggal (c)' kedveskedik.;-^feíío.'( Már iga- zán juffom vagyon Mátzedóniához ) hol vagyon- Hertzegsége ? Atiiig. Nintsen toefze tölecú Síri- naon vizén inben sétált íz imént, búskodó ta- nátsokban törvén ffeját , miképpen jdthatnír^^1

partyára fzándékod. A' Frantziávál-ís ísmíg kŐz- l i v a l a titkát: a'ki-is ujolagfogadtá , hogy mig holnapi virádóra fel-emeli véled egygyűtt a' hon- nan ki-efeít a' tyrannns által. Antio. Akarom, hogy < naeg-nem-állja utamat a1 Királyságra. Antt'g.

T«ak meg-ker/thefcúk az iftentelent, nem vefz- tunk kártyánkat. Antio. De bezzeg végső pont- tyáa vóít előtte dolgomyegyneháey keferút hó- falatott vélem»—Mintha meg -fajdította volna

C 3 fzán-

«) Gyűrűt id »éki.

(42)

C 38 )

fzándékupkat, úgy űate hajtott«mifr súgtunk, búgtunk olly fokáig ? zúrta, zavarta kérdéfeit temérdek gyanúval. Antig. Mijkór nagy fzeren- tjék tolódnak egymásra, meg-fzorúinak, és né- melly forgó fzeleket hoznak magokkal, kik mar el-tünnejc ismtf. A* derék ^ u d j p i ^ r , hel- j e s , és mőloi politika,V nagy Urakkal olly- kor a' mérget-is jó ízűen meg -itattya fzeretet- bűi Antio. Honiáljos a'miji.beízéifc?., mit .éA fcefz raita.? Antig-r ¿AzV hogy , ha nem elégít. ; mentségedet Ptolomxns; ébrezd-fel kedvét j ó , 's fzép ajánlásokkal, és ujdon uj fortéllyal fzo. j rítsd magadhoz; Antio, Nints femmi mód benne.

Antig. Biztasd ; hogy heljére állafz az oítrom- nak. hevében, kérd - el köntösét, tseréld - el; a' . I

• 1 i magadévalés állítsd heljedre. így el - hittem, :

ki-vetkezik minden bal itíletbűl felőled. Antio.

Ugy: de hát ha az ellenség el-mellőzvén Pto- lomaeuft az én képemben, és felém fzegezvén - [ mioden erejét engemet köt rab fzijra Ptolómatus- " ; ként ? Antig. Én fzórdl fzóra el - befzéllem a* 4

Frantzia Vezéreknek ezeket, hogy Ptolomaeus | gyanánt ne háborgaffanak. Antio. Ezt-is embe- 1

rúl ki-fózted, tsak azon emberül ki-tálolhaíTam.

Mind azon által fűdbe megyén minden fris ; nd-1 •- vari találmányunk, ha véghez nem vihetem, a'

mi-

(43)

< 1 4 < 39 )

f**tól>moftanság. gózólóg elmém. Antig. Val- Tj^nmi íeheS? Attiia. Szofthenes nyakára kó- doltok >ögy levelet, a' melly az ó nevével Pto- lomatus vefztére küldetett légyen a' Frantziák- fiak. . Mert ugy arányzom,hogy o vetette nékem ,«zt az ágyat az Udvarban, azért maga heverjen ben-

ne. Antig. Ö1: pints kétség benne. Vajki hamis téjen hizott róka Szofthenes'; ebben-is- el- járok:

hiveri, én írom - meg a' levelet / hogy el-ne-árul- lyon kezed járása. Kezedbe juttatom minden orán; te pedig add továb' a' rofznak, hogy ma- ga magát hálóba kevervén bé-mutaffa az Her- tzegnek. Antio. Tetfzik ez-is: én azon kózbeö meg-járom a' népet, és Szoftheneft ide tsalom, meg-kerűlóm ; talán kwnutattya, a* mit -belól forral. Antig. Mórában engemet-is el-várhat«.TDé femmi rofzra ne véllyed , hamit keményebben fzóllandok.

< D É L. d

E L S Ő K I M E N E T É L ;

A N T I O K U S . S Z O S T H E N E S .

A

Nti. Nints máskűlőmben Szofthenes: rof% ' \

fűre tapodtam : el. nyomott erejével egy valaki. S&Jl. Gyámoltalan barátom! majd meg-

C 4 re-

(44)

<8J*f ( 4 0 )

reped fzfvem. rajtad. Anti. ( Todniiilik: hogy ki-nem -patkoltattam a' vjüágbul) aémelly Hé- j hordó bé-mázolta .nevemet. Szoft. A*/ kákábad- <

is tsomót keres, és míg az haj - fzálot-ás haío- gattya a' fondorló ember. Ami (Másra keni .

fzines feílékkel) de mi jhibát táláltál »míg eddig j Ízolgálatemban Szoilbeoes:? te járfz titkaimnak fenekén ; véled ferdültem - fel pitzins'égembűl. j Szoft. Az egyenes igafságeak nintc mindennél hel- j j e : a'kép-mutatás már móch-udvuriság. Maga« I Sgek-ig emelnek, míg raeg-tórlik 'ziros -fzájokat^

.azután minta* kigyók reádfujják dógleietasmér- >

geket; Azért mértékkel ofztogasd fzén nélkül- | való igaz ízfvedet pajtásídnak. Anti. { M d l y j fcépen qkta$ a' tökéletlen! ) Szq/Í Meg-iwm j foghatom, honnét eredhetett fűíte pribék hired- ;

nek. 4ntL Szent Jften ! egygyütt: értettük a' Frantziátul, a' mit értettünk; egygyütt vádoi- j tattunk: mig-is tsak m^g^mra (zárad minden vé- ; tek. Ez immár, féle íeíá ba&áság. Szoft. Talán • tsak meg-»kaPjezzel e|6síteni az Herfteg hivsé- j gében; hogy bátrabban vetheffe ő ledbe életét, talán tsak próbál. Anti. Nem Szofthenes. Mert tzzel inkáb* ebvadíttana magátal, és bátor oHy mefef járok-is a* nem jóiul, mint a' míg nem fzűletett gyermek, míg-is Zene-bona' zendülés-

re

(45)

Ve fakafzthatna. Nem-is illenék egy Királyhoz 'ez a' próba pifekáláa. Szoß. IllenékV? nem-e'?

ne kérdezd. Minden ember fzabadon, és kény- r e , kedvire futtathattva maga gondolatit. Pto- lomausnak pedig fzóval fem tilalmas gyanakod- ni : midőn fűl-hegyel érti az íllyeneket. Tudod V felett, naeily hertelen fel-hevult mérgében ?

Anti. (Bé tziffrán himezi, hámozza) kedves , édes barátom! egyre kérlek: ugyan kí vagdal oliy mohon nyelvével fennforgó nevemben ? az- ntan őróraeft hunyom-bé fzemem világát. Szoß.

Minden efzem, munkám azon lefz, hogy kézre kerítheffera-- (d)

II . K I M E N E T E L .

ANT1GGNUS, ÉS A' VOLTAK.

A

Ntig. Fogdhatza Antioche! ezt a' levelet:

vidd Ptoioraamshoz fzaporán ; ha i- gaz fzolgája vagy. Szoß. ( Ismig kotzódni

akar a' gonofz Frantzia) láflúk a' petsétet : ki-, tói vagyon? Antig. Nem reád bizták. Vigye- el izíbe: mert sűrgetó. Antio. (Ugyan mi lehet?) Antig. Ptolomaeusnak fzól; és talán magadat-is meg-perfel. Antio. CMegéat el -kezdi a' regét) Szoß. ( El-kanyarftom; ne kótódgyék mind ua-

C j ta- d) El indái.

(46)

< 3 4 c 4* ) ; talan ) nyilván már el-érkezett a'követ? kevés

fzorgalom. Kéfzen várja Felséges Urunk. Antio. ; Tudgya, hogy ide fzándékozik. Egyfzóigmiud i el-befzéllettók jó tanátsidat, és a' kevély ellen- j

ségnek gőggös kívánságit. Antig. Ezt emberől: ; de más bekkeuö vagyon benne. O! álnok Ve- \ zérek-- Szofi. Mit verfengefz, mit ijezgetz is- ; mig! Antig. Majd meg-hallod. Tsak nem fo- j gott rajtatok intéfem, hogy faját hazátok ellen j kardot ne köffetek, ne pufztítsátok , ne fzomju- , hozzátok vérit. Mert a* fen-héjázo , telhetetlen

nagyra vágyódás, az egymás ellen lobogó irigy- ség nem fzűnhet-raeg közöttetek, panafzollyá- tok egymásnak míg a' falatot-is, a' mellyét fok fzenvedett fáradságtok után meg-érdemeltek; és így egyedül tsak a' magatok fazokához fziván, ronttyátok árva hazátoknak falait, kótya-vet- tyére hánnyátok hajdani fzerentséit, régi ízépen virágzó fzabadságát, hogy erfzényetek raeg-tel- heííen. Nem hogy egygyet értenétek , egymáA fzeretnétek , egy fzívvel, lélekkel Matzedóniát

dőlengöségében támogatnátok. Irully, pirully Szofthenes ! és te kivált Antioke! a' többit

értsd reá. Hanem el-vidd a* levelet: más-kú-

• A.

lömben magam adlak-fel Ptolomaeusnak, hoj^

tl-fillyefztetted./

m .

(47)

c 43 ) •MS*'

III. K I M E N E T E L

ANTIOKUS. SZOSTHENES.

S

Zoft. Egek! mitsoda vége léfzen ezen izgá- gás Frantzia ofztállyinak ? Anti. Ujjonnan faragott párt-űtéft hivelyeznek pirongatáfi. Szoji.

Ugy j de kettőnket hurogatott, korpázott job- bára. Antíl tiUn : hogy nem vagyunk gondos fiemefs^fd 'azí íhjíeVekre ? Szojl. Fel-posdul a*

vér bénneío^ nfrkor V levelet látom. Tedd -el eíőlem: jaj Antioke/ Anti. Mit jajgatz ,ha nem, furdal belől a' Pártos féreg! az én fzívem nem ingó nádfzál, hogy minden apró fergetegre meg- fzédűllyőn. A' reggeli gyanú többet izgat. Ha pedig ( a' mit Iften ne adgyon ) ebben téged fe- githetlek, född-ki febedet bizváft. Leg-aláb', ha Antiokusnak el-kell-véfznie, éllyen Szofthe- nes Antiokusnak fzfves baráttya, és Antiokus fen-maradgyon holta utánn - is az o képében.

Szoft. A' reggeli gyanú tsak futó portázo fzél, el-ofzlik azonnal: mert tsak az irigyek gyümöl- tse. De e z - - Anti.JEz pedig talán üres belól,

és mind azon ijefztó ál - ortza. Szoff. A' Her- tzegek nem fzövödnek olly fzoros barátságba

néppel, hogy ez így merjen tréfálni ö vélek.

Valami az tsak lappang a' levélbea. Anti. Lá- tomj

(48)

< 3 4 ( 4 4 ' ) M * " •

tom ; tsak izzazt ez téged Szofthenes , terjezd előmbe , ha miben roeg-botlottál. Ki-fejtlek mio- denbűl halálommal-is; avagy ne mutasd kívül, a' mi belől- mardos. Mert hamar ki-tőrik ajako- don, és fzíned változáfm rofz ízándékod, a*

mint vefzera éfzre. Bátran, udvari.móddal rbe- fzélly. a' Király előtt; de kevefet, és nagy

mértékkel. Gyakcr az hariftT^^iá^ogó rezze-

gérűl meg-fajdítván féfzkébp(p,^ikQr fem gondolná, meg-meljefztik., J á r t f ^ excjs'kapón-

tzábau nyelvedet. Szojí.lézívem (r/Antioehe!

Tudom ugyan az irigységnek tulajdon érkóltsét, tudom: míg a' gyikint-is róka mállal bélleli, és halat kőit a' fzárnyosbul-is, De nem magamon hánkolódik elmém, téged fzániak. Anti. ( Is- merem farkát, megint tsavarog ) miokra nézve?.

Szojt. Hogy netalántán ezen levél-is meg-ne-erő-.

síese Ptoiomeuft felőled a' rofz hirben. £izd kezemre : i^re , porrá fzaggatom. Anti. Távul

légyen. 'El-fzántom már fejemet Szofthenes: ké- fzeb* vagyok ink:íb halálomat érnem, fem hogy töváb' ílly rofz fzelek fijjanak felőlem. Azért ki-nem-adom ke^cmbúl, a' mit kívánfzj.sőt ma- gam nyujtom-bé az Hert/egn.k. Ofztán: hael- fikkafztanád-is: bé-sugná az a' Frantzia hir hor- dó,

c ) Meg-Sleli.

(49)

( 4 5 )

(dó. Szoft. Meg-hagyom a' ítrásáknak, hogy fen- kit a' világon ide bé-ne - botsáffonak a' követen kívül. Anti. Mi jó hafzna léízen? furtsa ember az a ' F r a n t z i a : bé-lopja magát fzemfiny-vefztéf-

fel-is, és nagyob' kudartzot vallunk, mind azon által, hogy ebbűl-is tapafztallyad , melly na- gyon égek fzerelraedtól; kezedbe adom: de pa- rolára , hogy el-vifzed Ptolomatushoz. Szoft.

•Ezt nem tselekfzem Antioke! mert halálod u- tán-is méltán fzememre - vethetnéd, hogy Szos- thenes a' barátságnak fzent fzóvetségét meg-fer- teztette. Anti. Ne ( / ) ezt kívánom utolfzor t ő l e d : meg-ne fzegd végső kérésemet! Szojt.

Leg-aláb' fel-fzakafztom —

IV. K I M E N E T E L

P T O L O M A S U S , É S A' V O L T A K .

PTol.

Mint vagyon a' fereg Vezérek ? Szolt.

Két lántsa, buzogány kinek kinek kezében.' Rivadnak a' trombiták, lobognak a' két-fejü fa- fos záfzlók, a' lovak nyerités.ekkel kőfzőntik a*

diadalmat, kapálnak mód nélkül. A' ftrutz, és kótsag tollúk kőllemetes fzellővel enyhítik az hé - forróságot. Anti. Az egéfz tábor paran-

tso- f ) Oda adgya a' levelet.

(50)

C 4 5 )

tsolatodat várja Felséges Király. Ptol Akarom rendes állásokat, és vidám kéizségeket. Meg- úfztatom ma bárfony paripámot a' Frantzia vér- patakban. Szc/i. Maid el-érkezik tőle a* kő- vet ; már hirt adott iránta. Ptol A' mint ide, úgy vifzfza-is bogározhat, ha egy gyűl egygyig itt nem akarja fogát hadni. Nem jut efzébe;

hogy én Fűlep, Nagy-Sándor, Lyíhnakus, és tőb más világ győző Eleinknek bajnokival biroké míg o feli} ebbezik alkujával a' békeségnek ? pén- zen akarja meg-vetetni Ptolomaeuffal? meg-taní- tom a' kóborló , negédes nemzetséget emberség- re. Tart az űtkőző erótűl, azért magoffabban arányoz, hogy közepét, találhatta. De nem a- kadt olly kába, vékony efzü félre, hogy véle fzembe-kőtőA játzhafsék: fem olly /e-$ermett fzívű Hertzegre; hogy sővegelve hajtson fejet néki. Más lelek .teli Ptolomxus teftét. Antii Tmdálná-is egéfz világ ; míg maga-is a' Frai-

/ < * "I tzia portzogós nevctéffel meg-katzagná :;ha a' mindenkor zöldellő, és virágzó Matzedónia a' frigynek fzerzésében moftanság fülérezne.

(51)

( 47 )

- V. K I M E N E T E L .

BELGIÜS, ÉS A' VOLTAK.

KAtona.

Felséges Király! a' Frantzia követ meg-akar udvarolni. Ptol. Szabad: de nc parantsollyon — raeg-látom a* pogányt, ollyan- e', a! mint írják? Belg. Ptoloma'e FelségesHer- tjzeg! téged a' Frantziák nagygyai fzépen űd- vőzlenek. Ptol Köfzfzőnet iránta. De mi jót akar a? üdvözlet ? Be lg. Ha fzabad , el-vcgzem Xóvid foraraával. Ptol. Tsak okkal, 's móddal Belg. Ebbea áll: rái hazánkban el - fzaporodváa (zéles e' világot bé-jártuk diadalmaffan. F e l f o r - gattuk Rómát: és hogy a' többit ne említsem;

míg azon barlangos, fzurdok, hideg, köves ha- vafokat-is , a' hová a' madarakfem férnek,Her- kules-Ként meg-birtuk bajnoki erönkel. Ptol.

Gondolnám t nem jöttél magadat tsudáltatniMa- -tzedónia Királyával: mit akarfz ? súsd-ki egy

fzóval: Szoft: Hifzen ugyan nagy , tziffra da- gály ez egy követtöl , más határában. Anti.

ígen mefzfzűnnen kezded a' puffat kérkedéfl ! és hofzfzabra nyújtod , mint pallosod érhetett. Ptol.

Mpnd-el tzikelyét hivatalodnak. Belg. (El-mon- dom.: de nem eíik fzájad izire ) rnofi: Matzedó- Dia tartományit el-lepvén, nem akarjuk dúlni,

pufz-

(52)

( 48 )

pufztitani az orfzágot-- Ptol. Nem-is vólna ta- nátsos, tsak egy legyet-is meg -ölnötök. Belg.

Hanem békefséget kívánnánk, ha fzép fzerrel j meg-lehetne. Ptol. Takarodgyatok-ki határira- bul fzép fzerrel, tsendeffen: és meg-lefz a' frigy közöttünk, nem bánom. Belg. Ehez míg tőb- betskét-is kíván a' Frantzia tábor. Ptol. Sőt ; ha ezt nem elégli: azt akarom, hogy fejenként ki-vetkőzzetek a' fegyverbűi, és a' fő Kapitá- • nyokat adgyátok kezembe zálogul. Más kű~

lömben tövőftöl le-aprittatlak benneteket. Belg. i Mi pedig azt akarjuk; hogy olvafion-le Matze- dőnia négy egéfz millióm-- Ptol Mitsodát? ta- : Ián pénzen kufárkodtok a' békés éggel? Anti. ! Imé Fölséges Király ! hol kapál a' kevély?

Belg. Nints más mód benne. Ptol. Éhségteket nem mondom, hogy nem tágitom vala útra, 's bor- I fa valóval, ha alaraisnát kérnétek: de utálom a*

fzegényt, ha fenn hordozza fzarvát, és nagy dol- gokkal álmodik. Be'g. Nem fzoruTtunk míg, L

¿ennek hála, érre Ptolomaee! Ptol. Egyfzóúgy mintfzáz; nem vagyok pőrlő társad Frantzia! i

parantsolom , tegyétek-le a' fegyvert, a' népnek fzínét ide idézd előmbe - i g e n le-botsátád bö- győdet! ha más valakinek kérkednél, mind azon Herkules onokáinak vélhetne benneteket: ném

vefz-

(53)

C49 ) '

vefztek . engemet, reá 'ezen áoiétcr, cBib ,-dáb^

mafzlag befzéddel. „Menny dolgodra.; KFadtam:

a'- párantsolátot; míg ma itt legyen a' vá'lafz.,4

Bek;. Hát. illy pattogva: alkuí'zunk Ptolomaee ?•>

„ hallyad én tólem-is azért első, Isjutplsó^ara*

• .inkát: kezedbe adgyuk a' fegyvert igen-is: de térdet «hajtaízj véle aV Frantrz^ p ^ é r e k jelőtt.

Szoji. Által-nyargalok oldalán - - Ptol Hadgy bé- két. Nyelve féltében jár efze- híré nélkül. A*

kevély kérkedés, és eíztelenség", azon egy bom- lott agy - velőből i íziyárkoznak. • Mg. meg,-_ne' próbáld, hogy a'Nemzetek tőryénnye .ellen tsaít egy kis ujjal-is illés«. Mutas<l-meg vitézségedet an- nak idején; Urad vefzedelmekor.. A' mi pedig-a*.

többit nézi Ptolomam] én-isparantsolom: tedfMot vagy a' fegyvert, vagy a' ki-fzabott pénzt; fogpke*

zet velőnk,ha életedet ei-nemrakarod tseppénteni,:

és juffon efzedbe a' Frantzia név, hogyan retteg míg a', tenger-is előtte, nlikor meg-fzállyuk. Ptol Minden békeséges tőréfemből főttig ki-fárafzták embertelen ! nem alkuval, nem ; hanem kardab fzoktam én meg-békélni. Menny - ki fzemem- ből: és tanuld-meg a' követség dolgát, hogyan kőlleífen. egy Matzedó Királyai ofztáloznod pán- tolodó parafz--- Belg. Én nagyob- Urat nem tar- tok a' Frantziánal; fem a' ki tőb' emberséggel

D bir-

(54)

( 5 ° ) M 8 *

birjon. '' Ha pedig moft hobmikor egygyet ket- tőt botlottam-a' frigynek- ajánlásában i mól tán hegyke válafzodnak tulajdoníthatod. De foga- dom, és nóm fzabok űdőt hozzá, kemény ízá- mot adfz iránta.

VI. K Í M E N E T E L

P T O L O M I Ü S . A N T I O K U S . S Z O.S T H E N E S.

P

ToL Leg-lrifleti* gönaóm-it nagyob' ennél; de míg-is méreg, bofzuság, á' mit azon egy ízben el-kővetett raitam. Sóval, borfal-is meg- hintette befzédit. Szofi. És míg ő ütötte-meg jöa^át a' kevély. ' Anti: Eit-márofokiflom. Hü-

•eljűnkbe a5, fegyver. Ptol. Moft-is imeleg, és borzad gyomrom a' lator -ellen. A' mi tőb' : m/g fzámot akar vetni vélem ! mintha Ptolonaae- os fzámadója vólna. Mikor játfzodtam ón egy táblán a' Frantziávál ,!bogy minden alázat» or- tza-fzégyen nélkül üílőkőt vonnyon Királyi mél- tóságommal ? miért botsátám-bé hozzám! a'pa- rafzt móreffel talpig meg-motskolta orfzágomat.

De ezt-is egy valakinek kőfzónheten. Szofi.

Már el-múlt Felséges Hertzeg! láffunk az üt- közethez-- Anti. ( Add kézbe) Szojl. ( Nepifz-

káld,

(55)

4 ^ 4 C'51 )

káld, hn/g.nem-r) Ptol' Ne? fald-be, a*; mit kezdet tél.,, Szofl. Hogy. a' tábor az.^jteqségaefe tolódjon. Ptol. Mi hafzűiom benne ? kűjsó el- lenség tsak egy falat népemnek; de a' belsó:

ez ez nagyob' munkát gyújt kétes elmémre.

Anti. (Ki-mondom,; mert fok favaiiyik hunyor ritott reám) >Szoft. ( Más útra tsapoip ugráfit fzavának, halgafs ) Ptol, Homályban vagyon míg, ki ? 's hol áll légben ? de talán oldalamot

őrzi, hogy kaput nyiffou rajta.' Anti. ( Nem lábolhatom - meg panáfzit, annyira maetzik ízíve- m e t ) Szaft. Bátorjkodgyunk Ptoloraxef míg cz- tet (g) látod. Melletted maradok fzúntelen. A' tábort Antiokusra bizzuk; Ptol. Antiokusra - Antioke! kedves barátom!-.kinek erejével vere- kedtem a' -Királyi fzékre foajdanában; Antioke!

mit mondafz érre ? Szaft. ( refzkednek' lábaim!

megint vitattya) Ptol. Meg-némultál ? nem de- rék jelek ezek. Anti. ( N e m álhatóm továb' Szoíthenes ) IJram láboidhozr- n? bizd reám a,' tábort; mert pártolod vagyok.- Ptol-• Mit hal- lok ? kelly-fel. Szoft. ( Maga magát lépbe verte) Ptol És mivel érdemlettem eztet tójed! hogy fel-magafz^ltalak íemmibűl.,» hogy titkaim kul- tsát reád biztam, hogy vezéremmé tettelek,

, D a fgy

I ) Kordját mutattya.

(56)

( 52 )

így fizeted vifzfea ? Anti. Ugy példáztál t az i-

•mént Felséges Király * úgy rebesgetik, az udvar- nál, hogy vefztedí-e alkudtam légyen a' Fran- tziával, noha míg "ekoráig fzavam-hitt fzolgád voltam. Mindaz'on-által-( add e l ő ) (b) Ha ez ! a' levél - is tigyan ésak reám .fog vallani, ihon a* . fejem , ínarkodbá 'életeni, halálom, betsúletera.

Ptol Ki adta kezedbe fzerentsétlen ? Szojt. Az s a' Matzedo Frantzia, a' ki meg-jövendölte azt a' gyalázatos alkut.. Anti. E' felett míg azzal- is fenyegetett, 'hogy ez a* levél: békót forrafzt lábainkra. Hová legyek immár gyámoltalan ? úgy el-nyomtak az irigy nyelvek, mintha, erkől- tsőm mindazon gonofzból kötött tsomó vólna.

Szofthenes u g y a nS z o f i . (né említsd nevemet kérlek) Anti El-akarta fojtani őfzve fzőtt ba- rátságunkra nézve. Ptol. Szofthenes ? ^ f i . Ö n - nőn magam ellenzettem. Mert el-nem-vifelhet- tem toyáb' a' monda monda hirt, mellyel fzén- nyeztetik fénnyé udvari ízeméllyemnek.' Kihez képeft kéízeb' vagyok ihkáb' hamvát ejteni éle- temnek, fem hogy Felséges Uram mellett hitel nélkül, 's mint egy udvari, házi gyilkos min- den apró falattul gyülőltetni. Ptol. Be győnyő-

h) El-vefzi Szoílheneftöl a' levelet, és a' Királynál

*dgya.

(57)

C 53 )

rő fzép fzfnne! mázolod Antioke! de ugyan tsak nem héjába tsőrgótt a' harafzt. Ide valaki.

VII. K I M E N E T E L .

BELGIUS, ÉS A' VOLTAK.

K

Jtona. Felséges Király! mégént bé kíván- kozik a'követ. Ptol. Mit akar? kőn ma- rádhat : nagyob' ellenségem érkezett. Szajl.El- hittem, flieg-akárja Urát követni az illetlen;

's ótalán felelet iránt. Ptol Vétek volna ez a1

Frantziátnl; kivált: midón vannak, kik fzar- vat adnak néki a' tzimbora kőtéffel - - annyi mint az: be-jöhet, ha meg-adgya magát. Antioke»

nem rófzul vötted-fel a' dolgot: a' levélnek bé.

mutatásával akarod magadhoz vifzfza, lágyítani meg-sértett kegyelmemet. Anti. NenflHertzeg, Ha akafztófát érdemel fzolgálatom , egy pertzen- tés óráig fem akarok továb' élni. Ptol Míg így? - - lefz gondom reá-- Belg. Aztizeni a'Frantziák- hak féle Ptolomase! hogy nem kell néki a'frigy.1 Ptol. (Nyilván tormát törtem órra alá a' far*

tzal ? ) tehát meg-birkozom a' körmös orofz- lányokkal, és meg-mntatom: hogyan fojttyá Ma- tzedonia az Herkules fajtokat. Belg. Még-is, hogy udvari politikánkat-is meg-ismirjed; kedved-

D 3 re

(58)

< 3 4 C 54 )

re engedi : hogy. válafe magadnak a* kectokő- zű! -r vagy Uradnak vailyad a' Frantziát I&ea -u- tin - - Ptol. ( Hjfzen nagy - - ) Belg. Vagy moll általam tifetefséges Király porapával add - által a' tábornak koronás fejedet » mintsem azután hó- hér markába - - Szaft.. 'S így kóveted-meg Kirá- lyomat -.- - Ptol. Menny-ki fzemem elől, piroa- kodgyál orfzágomlral, mert-- de mit kőtőd- gyem az efze-vefzettel ? le-tőrőltetlek a' főid há- tárai minnyájotokaü egy tseppig, hogy fe hirp,, íe hamva se maradjoa á* Frantziának. Kéfzu>

lyeték a' méfzár-fzékre; ez teilyes parantsola- t o m , 's el-mehetz véle, a' mint jöttél ember telem Bdg. Étws ott iefzek. Vigyázz rr agad-

ra Ptolómaee; mert az holnapi hájaalnak első

•hasattára kardomon láttya fejedet egéfz fereg.

így biztat egy kedves vezéred. Vefs fzámot efzeddel: a' Frantzia parancsolatot nem alku

meg-vetői.

V I I L K I M E N E T E L . P T O L O M . ^ U S , A N T I O K U S ,

P

Tol. Szoftheaes! Antioke! mit hallok ? Szift.

(Szegény Antíokus! ) Anti. (Nem fokára más nótára foháfzkodol) Szaft. Fejedét igiri

va-

(59)

valaki ?' Ptel: És pedig kedves vezérem.. Kitől keli eí-végre ( t )<félnem közületek ? - — jaj men- teién ? utóért, adead kezembe? bár el-rőjtötted volna! --.ezerni ezer hálákot mindazon ákal az egeknek y hogy mig-is a' kebele, hóhértol: oltal- maznak! mondhat za immár Szofthenes! hol. ta- lálkozik tsak .egy igaz , hív' tanácsosa is- a? K I ralynák ? Szoft'. ( Miért nofzogattál, hogy rnegr mutaffam Antioke? Ptol. Mindenható Illenek!

ezt várhattam én attul, kit a' porbui poltzra , és fzegre gyámolítottam? imé fejemre efzkű- ízik; véremet akarja 'áldozni ellenségemnek!

Tegyetek már jót Urak, Fejedelmek az úgye- fogyottokkal! - - de akarom y hogy tudom ; a' mint k e r e f t e ú g y végy. hafznát az hit-f/egp..

Vafat ide fóaporan! Sz jl. Vaiiyon kitsodi- ez.

a' hála-adatlan Felséges Hcrtzeg? Anti. Uram ! kegyelmedre bízom magamat« Engemet feddet- tél:, talán ez-is engem- - Ptol. Nem Antioke!

nem téged illet. Szoft.. ( Szent Iílen ! itten nincs kívülem más egyéb' hátra> Anti. Kit. illet tehát?

alig állok talpamon félemes örömömben. PiA.

Szoílhenes rálfafz mint a' bálvány ? cl-rekedt fza- vad olly kertelem ? (k) Q'tőzz belé , a- mii ver- tél alattomban lépes, édes mézzel erefztett aján-

D 4 lá- i) FJ'fzal^fzttya a' levelet; k) Ei-ho2zák lántzqt.

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :