jpToiomatit Tzeraimusz , hogy .»' Királyi páltzihoz fér-hetne, Axzinoet Telivér Nénnyét, Isyzimakus Ki-rálynak<;meg-hagyott özvegyét Matzedoaühól Szamotrá-tziába Szám-kivetette : e' mellet, le-kótótt Júte^eskűvése . ellen, egy Pár magzatit meg-ölett e néha űdSn. MOÍl
>pe-nig (e'.léfzea az egéfz. játék) ki-forgattatik erifzaklrtl birt Órfzágábul.a* Frantziák ¿Ital, $' egyfzer-Vmind fe-jét vefzti. Juílin. Lib.
87-Éhez a' Játéknak kedviért kettót .afunk. ElMzöt:
|ka^á^<e|i, viff Wa teft SzaniofKtziabol, és "Antigónusjulíy ugyjn.
Ptolo-mxuftúl, fiámkivettetett Iratodénak, nevevlatt • a'Frantzi-ákhoi* idta'lé^yeh'migát ^ hogy Őket ar Királynak',
vefzté--te nógaSa. * Máfodfzor: hogy Arzinoe • Királynénak
ki-vettetésé-ben Antiokus, és Szoílhenes Fö-Vezérek lettek vólname-fterek; azért Arzinoe ezeket-irmeg-Akarja ejteni. Kezdő-dik egy hajnaltul, és tart a' máük-ig. Folytatik Strimoa vize körűi. A
J A T Sx7, Ó S Z E *r É L Y E K.
P T O L O M . E U S . M A T Z E D Ó KIRÁLY.
ANTIOKUS. C
SZOSTHKNES.s Királyi. F i Vezérek.
LYZANDER. J
BELG1US. ' Feantzia Vezér, és kíref.
ARZ/NOE .Királyai. De Antigonus férfiúnak neve
a-1 latt, és J^rantzia fzinben.
EL-'i iJftWW&V&ATWAQ K U S . ; ... ,
¿*:..'Cí yr* , , 'f, • . In : ,v{
-« É ^ ^ ^ í ; dlUj'i , által j á ^ d t ^ Háft^gy ^ ^ o a & o k Hazám- Mvfégétíjl|
így áruljátpkrfzabadfágát, kire nézve, annyi ros .omlott: .bqjoojk,- édes őfejnkbül ?, ah fertelno e-, feki Ptoloynac.us bírja az Qrfzágot: ti yefzijtej^
hafznát,,tiTzijatQk velejét,vés '.zirjá.t.
tsalfasággak ^ t e m é r d d t i z ^ ^
. ' * . a'. -ic'.'ÍÍj ..i a 'S T: ' " . :ü
¿OdMeg ragadja $zeftlien«íh b)Antiöchus kardot a-kar rántani. , '
4 $ » $ .( 30 )
Antig. Hidjed. Én mint hajdani jó akaród, egy tanátsal fzolgálok, há"bé-Vefzed; • ki" gázolhat» ;
a* vefzélbúl,' és fzirié'Sde nein fzíVes barátidon tetézve ki-tőltheted bofzúdat. Antio.• Mónd'kit de hadd tudjam eléb, 'kivel ofztoin ügyemet. ; Antig'. Szíves , igaz, néhaj kenyeres'pajtásoddal. j Ki legyek? tudtodra jut> midőn, meg-hálálod.
Antio. Hadd' értsem. Antig. Ha ki - mondom V oda fzerentséd, fejed,: életed. Antio. Nem vagy-e' Antigonus ? Antig. Ne fefzegesd. Antio. Sze-relmes-- Antig,. Mefzfze tőlém; m/g javalláíim-ra nem állafz. ' Antio. Befzéld-el: ihoa a* ke-zem. Antig. Tudod-e*, hogy hamiffan , és erő-fzakbul pipeskedik a' koronával Ptoloiöccus ? hogy Aríínoe Hertz.egAfzfzonyt, telivér Nénnyét ki-vetette a* Királyi fzékbűl Saraothrátziába,kard-ra hányván eskűtt fogadált ellen koronás fiatskáit, kiket illette volna az Orfzáglás Lyfimakus At-tyok holta után ? Antio. Tudom; és míg moff-is borsózik teíiem, ha a' fene Rejetlenséget meg-gondolom. Égben kiáltó vétek vala bizonyára.
Meg-firattam nem egyfzer. Mert nékem - is volt réfzem azifzonyú vér-óntáiban, De késő immár.
Él e'-rafg az Hértz égné? Antig. Meg nem ismír»
néd, ugy el-hafonlott magátul. Tengeti napja- >
i t , mint fzámkívetett, eméfzti magát, busul , . mint
< 1 4 C 31)
ár:v$ gfillífize.; .Avtip. O ! fcár fegíthetnéi$.
Antig. Vagyon qaódpd benne. Oldaladon a' fegy-ver. Alattad nagyob' réfze a' Macedo népnek.
A* mai ütközetben add kézre Ptolomaeus fejét;
és Arfinoe Hertzeg Afzfzoay? öfokbs orfzágá-ban fogod ismig litnl Ezforamája , a? mit tó-led kíván Lyfimakus meg. „hagyott özvegye.
Antio. Hát míg moft-is fzáraottart orfzágára Ar-finoe ? Antig. És pedig -tsak te reád fúggefzti minden wjreménnyét Antioke !.; Antio. Nag.y fát .mozgat! töb' erő kell ehez. És raitsoda letz«
kére huzat Ptolomaeus, ha meg-buzleli •gözit?
a' mint eddig-is, félő, hogy bé-ne-fújták - lé-gyen. Antig. Míg titokban vagyon mind a' ket-tő. Ha tsak Szofthenes nyakadba nem kerítette a' gyanót, hogy magárul el-rázza. Kötve hidgy néki! mert ellened mind azon fik gölyóbítsok forognak ízájában: halálos ellenséged. Meg-ne-. ütközz mindazonáltal ; az Iftenek fzeretik az
igafságot: magok-is meg-fogják torolni az hamis eskűvéfcket, a' mellyekkel meg-tsalta Ptolomaeus együgyű Nénnyét, kezét a' pitzin Hertzegeknek vérébea ffieg.férefztvén. ^»t/o.Ellenségem Szofthe-nes ? meg-botsáfs barátom! míg nem érzettem.
Antig. Méreggel égyeles fzeretetét ma , ma fog-ja reád árafztani, ha kétifelé nem tekintefz, és
meg-{ - 3 0
meg-nenr-eiőzőcL Antio. Mondjad ira Hertzegtíá-nek, hogy -m/gVétes az erre valóalkálm'atofs^g-:
vaktában pedig néki dűlni , nem tanátsos. Antig.
Ennél jobb alkalmatofság nem lehet; tudniillik .*
midőn Ptofomxus feeményében táborba fog-fzál-lani a' Frantziákkal. Nem terhellek! továb'f aizt igfri'Arfinoe: hogy a-' Királyi fzékét egygjrStt akarja véted köziem., és magát-is néked fzentel-ni tellyefséggel: Meg-ne vesd fzép ajánlásit rúgy-is Ptolomarüs el-véfzti"Maced<5niát raindea órán.
'lük fogadja Bdgins-V ftrtfntóft vezér. Antié.
( I m é Antioke} vezérből Király tefretz mit végefz? - - - úgy tetfzik, tsak job' egcfz Mace-' dónián Krráíykódni, fcm hogy i t t , amott, cléb*
utób' gyilkosok ként' meg-ízáradar stz akafztó-f á n ) Antig. Ne beakafztó-fzély magadnak ; váloakafztó-fzoly immár- egyfzer r mert nem- vár az üdő. Antio.
Szép ugyan-a'" Királyi Méltóság, fzép .-de ha :
idétlen, veízedölraes; Régen meg-érdem- j letted r nem idétlen. Nem-is tsak azt illeti min-?
denkor az orfzág páítzája, a' ki forgattya; A"!
íze retet, kegyelség, bőlts elme, hadi erkőltsi válafztya-meg az érdemed' a' nem-tői r te ben-'
»ed mind ezeket finórra főzte a' terméfzet.
Antii* Meg-lefz. Eskiifzőm Királyi Koronám-/!
xa! lába között leli fejét? P t o l o m x u s é s A'r::
fi-( 33 ) M * 1
ftflbé jégysfemmel más virrattig táfitzotr Tépek löényegasÖTuben,' Te-is ott leí'zel jó barátotm Amtig. Szépen kófzónóm Antiokus Felséges U-ramnak! adgya Iílen. Hanem azon légy kézzel lábbaUtvkogy P tolom aeus pénzt ne . igírjen
tzÜMkoá' békeségért A' többit bizd, én reám (.mólba' Ffafitziát1 reá. nógatom j hogy pénz nél*
kűl • irigyet ne kössön ) Jrnio. De ezen: titok köztűnk maradgyon. •. j ' ' 1
'isin gí^úkív:.-;:: !;*" .1 • ', • -H „ í
i n . K I M E N E T E L ;
A N T I O K U S M A G A ,
S
Oha meg-fem álmodtam vólna, hogy efféle róndokrul árullyöh engemet • valaki! hifzeií?ha ugyan t s a k k k a k a t Xzo*íttam -Vezériutifztem*
bűi, vólt más fbgásús. --- Színesbarátom! ihón oldalom, akár Szofthenes , akár más egyéb' ig(-zed tifztségemet; .verd által, neb .bánom l tsak láthaffam leg-aláb' ki fiettet a] más világra,? de ne.áskálly fzemem fzókve vermet betsületem?
aek: mert ezt nem fzívelhetem--- Kinek fzólí.
Jok ? nem halja az iftentelen; ha elejét nem ve-ízem, ki-is-tálolja , a' mit fűzött, embertelen konyháján - -jől vagyon törtek vezéri - vőltom
ellen; fogyafzízák j emé£zék> magokat Királysá-C
gom-< 5 4 ( 34 >
gbmidah Ha hiv'ségemmei: cteib tctzfeteskedhet-tem Ptólomseusnak , é* ártatlanságommal vét-kes vagyok, vétkembűi mérfzékellye, hogy az illyetén roízálkodás nem űit fzívemeo. Ez a*
fegyver lefz biróm iránta. O fegyver!'ki annyi piroffal izzadtál feámtalanfzoi -Ptóioaittieiterí nak: «¿fzakos Királyságáért !: mutas&irieg^o»,.
mit tehetz Urad Antáokusnak, Arfinoe igaz Hcr-tzeg Afzfzonyodnak, leendő hűtvősóranek hafsí-;
náért, Koreaijáért! - - Hát ha markomban ma-rad vég* ? v- Már'ei-VÉtetítemra* kpjzkátpf $z ő dolga mint perdűllyőn, nem félek a' vaktól.
Szeb' így.' udvari - reménységgel, Királyi jufíal igetni a' pokol shéljségéjre-is'. Ptolomaettföak pieg-kell M ű i , vagy yefztek, vagy "<Byerek. Le.
kötöttem hitemet Arfinoe jegyefemnek; felefem vóloa bőtsűkc cl-rággom a' madzagot.
I V . K I M E N É T E L .
A N T Í O K V $ : P T ' Ó L Ö M í E t r í S ; '
P
Tolo.' Hát így Antioke? - — Antio. Udvarlá-fodra. fietek .Felséges Király. Ptol. Udvar-^lásomra? úgy vágyón: hol maradt a' tábor ? ah!
kinek, hidgyek ? W ellenséggel huzomos údőig;
mu-• í>) Kí voirayijáag-fitfllítya, ismig hkveljébe vifzfza mu-• tefzi. •
X
3 5 )úiulátní, édelkedni alattomban, mi eyyétí,- mint véle jkezet fogni ? Ant* ( Mit mondgyaM? már tndgya ) a' fereg talpon , ebren' áll ¡, portáz-is némelly réfze, és Frantzia fzákminyokkal ízé-pen ditsekfzik. Ptol. Bár úgy vólna: hol lo-bogtattya záfzlóit a' ki-űtő nemzet ? móré fek*
kik? Ant. Túl a' ftrimon parttyán. sátort vona:
kevés üdó'vártatva ide jövend fő-vezérei rk őzül egyike. PtoL Mi a' tárgya kóretiégének l.Ant.
A' fz&vetség; Szérentsédre kérlek Felséges Ií»
ram! tagadd-meg néki egyeneffen. Mert illetlen kőtéllel fogja prémezni, és nagy tsofeió pénzen árulni.. Fía/. Tsak ennyit a'hofzu fzfvetkedés*
búi, 's nem többet ? Ant. Kőnyórgó intéfeit egymáft űzve fzapör^otta^ hoj/y reá^iie tyalód-junk a' békeségre (Ily,gyalázatos okkal , \ » ó d .
dal. Meg-fejtette mivoltát az éhenségnek, mi-tsoda rendben vágyon, melly erőtlen ? sót' ma-ga1 munkáját-is igírte' , hogy meg - verhefsük;
mortdván: hogy ó Hazánk fia. Ptol. Tartok a.
jánláfitul Antioke ! és igen, hogy fima jégre ne Téieffenek..: Ant. ki-tánultám fenekét miodcö titkainak. Semmi áziorízág rövidségére, nem fek-fzik alarta. Ptd. Tsak nem tetfek-fzik nékem. Mi-ért nem jött előmbe, ha jámbor, igaz ember?
mit lúttog? Anp. féltette borit, hogy kézre jut».
C a ván
( ) M *
ván eTne-árultatna az ekkor bőngéző kémektől.
Ptol. Tsak gondolom mentség, e z , nyilván iokáb magadnak ütközött fzeg, a' fejedbe, hogy - - de hadgyunk békét ennek. Vigyázz fzerentsédre;
és juffon efzedbe, hogy, midőn Arfinoe Néné-met eléb' állítottam az orfzágbal, hív fzolgám voltál j és hogy én femmibüi talpra építettelek*
Ant. Méljen bé-hadtak fzívembe temérdek jó-té-teménnyeid Fölséges Király!- előttem vifelem álmomban-is. Erre nézve, ha tsak ennyi
ko-málja lehet-is hivsegemnek* - itt heljbe vefzeíTe-nek-el - - Ptol. Ne átkozódgyál. • Hanem fzedd rendbe a' népet a* míg el-érkezik a' követ.
V. K I M L N E T E L.
A N T I O K U &
Ntioke ! mihez tartsunk ? imé miként sí mendőrgős Hertzeg! mint a' hegyes tó >
úgy meg-járta fzívemet kérdéző fullánkja. Tsak
•1-hittem immár, Szoíthenes ennek mozdító me*
ftere: meg-jővendőlé a' Frantzia pájtásom. Hé-jába adtam-bé néki kezemet! Haboz elmém,.mi-tévő legyek? hogyan tetteffem hivségemet , hogy ki-ne-láffon horga palotás hatniCságom-fiak? — No Szofthenes! gődrőt állal Antiokus
toácodiiakí: de, duplán • fizeted-meg} é*%gyan &
zta gödörben a' tziffra fortélyt..Levétbe^vetenr nevét, mintha a' Frantziával tzimboxálna Ptö-lomaees ^ellei» , és /gy magát 'magával el* árulta»
tQOL .L' , .
¡-m ? '
• .»••'i^í -' >'f ' 'fi • f-«:-••<'•• --V-,: . » •-.'l Á N T I O C H U S. A N T I G.O.KU S.;
PfelségesKirály f A r t o h e V Hfertieguí vetetted fzeméllyét hunyt napáiban, és már -ií ezen záloggal (c)' kedveskedik.;-^feíío.'( Már iga-zán juffom vagyon Mátzedóniához ) hol vagyon-Hertzegsége ? Atiiig. Nintsen toefze tölecú Síri-naon vizén inben sétált íz imént, búskodó ta-nátsokban törvén ffeját , miképpen jdthatnír^^1
partyára fzándékod. A' Frantziávál-ís ísmíg kŐz-l i v a kŐz-l a titkát: a'ki-is ujokŐz-lagfogadtá , hogy mig holnapi virádóra fel-emeli véled egygyűtt a' hon-nan ki-efeít a' tyrannns által. Antio. Akarom, hogy < naeg-nem-állja utamat a1 Királyságra. Antt'g.
T«ak meg-ker/thefcúk az iftentelent, nem vefz-tunk kártyánkat. Antio. De bezzeg végső pont-tyáa vóít előtte dolgomyegyneháey keferút hó-falatott vélem»—Mintha meg -fajdította volna
C 3
fzán-«) Gyűrűt id »éki.
C 38 )
fzándékupkat, úgy űate hajtott«mifr súgtunk, búgtunk olly fokáig ? zúrta, zavarta kérdéfeit temérdek gyanúval. Antig. Mijkór nagy fzeren-tjék tolódnak egymásra, meg-fzorúinak, és né-melly forgó fzeleket hoznak magokkal, kik mar el-tünnejc ismtf. A* derék ^ u d j p i ^ r , hel-j e s , és mőloi politika,V nagy Urakkal olly-kor a' mérget-is jó ízűen meg -itattya fzeretet-bűi Antio. Honiáljos a'miji.beízéifc?., mit .éA fcefz raita.? Antig-r ¿AzV hogy , ha nem elégít. ; mentségedet Ptolomxns; ébrezd-fel kedvét j ó , 's fzép ajánlásokkal, és ujdon uj fortéllyal fzo. j rítsd magadhoz; Antio, Nints femmi mód benne.
Antig. Biztasd ; hogy heljére állafz az oítrom-nak. hevében, kérd - el köntösét, tseréld - el; a' . I
• 1 i magadévalés állítsd heljedre. így el - hittem, :
ki-vetkezik minden bal itíletbűl felőled. Antio.
Ugy: de hát ha az ellenség el-mellőzvén Pto-lomaeuft az én képemben, és felém fzegezvén - [ mioden erejét engemet köt rab fzijra Ptolómatus- " ; ként ? Antig. Én fzórdl fzóra el - befzéllem a* 4
Frantzia Vezéreknek ezeket, hogy Ptolomaeus | gyanánt ne háborgaffanak. Antio. Ezt-is embe- 1
rúl ki-fózted, tsak azon emberül ki-tálolhaíTam.
Mind azon által fűdbe megyén minden fris ; nd-1 •-vari találmányunk, ha véghez nem vihetem, a'
mi-< 1 4 mi-< 39 )
f**tól>moftanság. gózólóg elmém. Antig. Val-Tj^nmi íeheS? Attiia. Szofthenes nyakára kó-doltok >ögy levelet, a' melly az ó nevével Pto-lomatus vefztére küldetett légyen a' Frantziák-fiak. . Mert ugy arányzom,hogy o vetette nékem ,«zt az ágyat az Udvarban, azért maga heverjen
ben-ne. Antig. Ö1: pints kétség benne. Vajki hamis téjen hizott róka Szofthenes'; ebben-is- el- járok:
hiveri, én írom - meg a' levelet / hogy el-ne-árul-lyon kezed járása. Kezedbe juttatom minden orán; te pedig add továb' a' rofznak, hogy ma-ga magát hálóba kevervén bé-mutaffa az Her-tzegnek. Antio. Tetfzik ez-is: én azon kózbeö meg-járom a' népet, és Szoftheneft ide tsalom, meg-kerűlóm ; talán kwnutattya, a* mit -belól forral. Antig. Mórában engemet-is el-várhat«.TDé femmi rofzra ne véllyed , hamit keményebben fzóllandok.
< D É L. d
E L S Ő K I M E N E T É L ;
A N T I O K U S . S Z O S T H E N E S .
A
Nti. Nints máskűlőmben Szofthenes: rof% ' \fűre tapodtam : el. nyomott erejével egy valaki. S&Jl. Gyámoltalan barátom! majd
meg-C 4
re-<8J*f ( 4 0 )
reped fzfvem. rajtad. Anti. ( Todniiilik: hogy ki-nem -patkoltattam a' vjüágbul) aémelly Hé- j hordó bé-mázolta .nevemet. Szoft. A*/ kákábad- <
is tsomót keres, és míg az haj - fzálot-ás haío-gattya a' fondorló ember. Ami (Másra keni .
fzines feílékkel) de mi jhibát táláltál »míg eddig j Ízolgálatemban Szoilbeoes:? te járfz titkaimnak fenekén ; véled ferdültem - fel pitzins'égembűl. j Szoft. Az egyenes igafságeak nintc mindennél hel- j j e : a'kép-mutatás már móch-udvuriság. Maga« I Sgek-ig emelnek, míg raeg-tórlik 'ziros -fzájokat^
.azután minta* kigyók reádfujják dógleietasmér- >
geket; Azért mértékkel ofztogasd fzén nélkül- | való igaz ízfvedet pajtásídnak. Anti. { M d l y j fcépen qkta$ a' tökéletlen! ) Szq/Í Meg-iwm j foghatom, honnét eredhetett fűíte pribék hired- ;
nek. 4ntL Szent Jften ! egygyütt: értettük a' Frantziátul, a' mit értettünk; egygyütt vádoi- j tattunk: mig-is tsak m^g^mra (zárad minden vé- ; tek. Ez immár, féle íeíá ba&áság. Szoft. Talán • tsak meg-»kaPjezzel e|6síteni az Herfteg hivsé- j gében; hogy bátrabban vetheffe ő ledbe életét, talán tsak próbál. Anti. Nem Szofthenes. Mert tzzel inkáb* ebvadíttana magátal, és bátor oHy mefef járok-is a* nem jóiul, mint a' míg nem fzűletett gyermek, míg-is Zene-bona'
zendülés-re
Ve fakafzthatna. Nem-is illenék egy Királyhoz 'ez a' próba pifekáláa. Szoß. IllenékV? nem-e'?
ne kérdezd. Minden ember fzabadon, és kény-r e , kedvikény-re futtathattva maga gondolatit. Pto-lomausnak pedig fzóval fem tilalmas gyanakod-ni : midőn fűl-hegyel érti az íllyeneket. Tudod V felett, naeily hertelen fel-hevult mérgében ?
Anti. (Bé tziffrán himezi, hámozza) kedves , édes barátom! egyre kérlek: ugyan kí vagdal oliy mohon nyelvével fennforgó nevemben ? az-ntan őróraeft hunyom-bé fzemem világát. Szoß.
Minden efzem, munkám azon lefz, hogy kézre kerítheffera-- (d)
II . K I M E N E T E L .
ANT1GGNUS, ÉS A' VOLTAK.
A
Ntig. Fogdhatza Antioche! ezt a' levelet:vidd Ptoioraamshoz fzaporán ; ha i-gaz fzolgája vagy. Szoß. ( Ismig kotzódni
akar a' gonofz Frantzia) láflúk a' petsétet : ki-, tói vagyon? Antig. Nem reád bizták. Vigye- el izíbe: mert sűrgetó. Antio. (Ugyan mi lehet?) Antig. Ptolomaeusnak fzól; és talán magadat-is meg-perfel. Antio. CMegéat el -kezdi a' regét) Szoß. ( El-kanyarftom; ne kótódgyék mind
ua-C j ta-d) El indái.
< 3 4 c 4* ) ; talan ) nyilván már el-érkezett a'követ? kevés
fzorgalom. Kéfzen várja Felséges Urunk. Antio. ; Tudgya, hogy ide fzándékozik. Egyfzóigmiud i el-befzéllettók jó tanátsidat, és a' kevély ellen- j
ségnek gőggös kívánságit. Antig. Ezt emberől: ; de más bekkeuö vagyon benne. O! álnok Ve- \ zérek-- Szofi. Mit verfengefz, mit ijezgetz is- ; mig! Antig. Majd meg-hallod. Tsak nem fo- j gott rajtatok intéfem, hogy faját hazátok ellen j kardot ne köffetek, ne pufztítsátok , ne fzomju- , hozzátok vérit. Mert a* fen-héjázo , telhetetlen
nagyra vágyódás, az egymás ellen lobogó irigy-ség nem fzűnhet-raeg közöttetek, panafzollyá-tok egymásnak míg a' falatot-is, a' mellyét fok fzenvedett fáradságtok után meg-érdemeltek; és így egyedül tsak a' magatok fazokához fziván, ronttyátok árva hazátoknak falait, kótya-vet-tyére hánnyátok hajdani fzerentséit, régi ízépen virágzó fzabadságát, hogy erfzényetek raeg-tel-heííen. Nem hogy egygyet értenétek , egymáA fzeretnétek , egy fzívvel, lélekkel Matzedóniát
dőlengöségében támogatnátok. Irully, pirully Szofthenes ! és te kivált Antioke! a' többit
értsd reá. Hanem el-vidd a* levelet:
más-kú-• A.
lömben magam adlak-fel Ptolomaeusnak, hoj^
tl-fillyefztetted./
m .
c 43 ) •MS*'
III. K I M E N E T E L
ANTIOKUS. SZOSTHENES.
S
Zoft. Egek! mitsoda vége léfzen ezen izgá-gás Frantzia ofztállyinak ? Anti. Ujjonnan faragott párt-űtéft hivelyeznek pirongatáfi. Szoji.Ugy j de kettőnket hurogatott, korpázott job-bára. Antíl tiUn : hogy nem vagyunk gondos fiemefs^fd 'azí íhjíeVekre ? Szojl. Fel-posdul a*
vér bénneío^ nfrkor V levelet látom. Tedd -el eíőlem: jaj Antioke/ Anti. Mit jajgatz ,ha nem, furdal belől a' Pártos féreg! az én fzívem nem ingó nádfzál, hogy minden apró fergetegre meg-fzédűllyőn. A' reggeli gyanú többet izgat. Ha pedig ( a' mit Iften ne adgyon ) ebben téged fe-githetlek, född-ki febedet bizváft. Leg-aláb', ha Antiokusnak el-kell-véfznie, éllyen Szofthe-nes Antiokusnak fzfves baráttya, és Antiokus fen-maradgyon holta utánn - is az o képében.
Szoft. A' reggeli gyanú tsak futó portázo fzél, el-ofzlik azonnal: mert tsak az irigyek gyümöl-tse. De e z - - Anti.JEz pedig talán üres belól,
és mind azon ijefztó ál - ortza. Szoff. A' Her-tzegek nem fzövödnek olly fzoros barátságba
néppel, hogy ez így merjen tréfálni ö vélek.
Valami az tsak lappang a' levélbea. Anti. Lá-tomj
< 3 4 ( 4 4 ' ) M * " •
tom ; tsak izzazt ez téged Szofthenes , terjezd előmbe , ha miben roeg-botlottál. Ki-fejtlek mio-denbűl halálommal-is; avagy ne mutasd kívül, a' mi belől- mardos. Mert hamar ki-tőrik ajako-don, és fzíned változáfm rofz ízándékod, a*
mint vefzera éfzre. Bátran, udvari.móddal r be-fzélly. a' Király előtt; de kevefet, és nagy
mértékkel. Gyakcr az hariftT^^iá^ogó
rezze-gérűl meg-fajdítván féfzkébp(p,^ikQr fem gondolná, meg-meljefztik., J á r t f ^
excjs'kapón-tzábau nyelvedet. Szojí.lézívem (r/Antioehe!
Tudom ugyan az irigységnek tulajdon érkóltsét, tudom: míg a' gyikint-is róka mállal bélleli, és halat kőit a' fzárnyosbul-is, De nem magamon hánkolódik elmém, téged fzániak. Anti. ( Is-merem farkát, megint tsavarog ) miokra nézve?.
Szojt. Hogy netalántán ezen levél-is meg-ne-erő-.
síese Ptoiomeuft felőled a' rofz hirben. £izd kezemre : i^re , porrá fzaggatom. Anti. Távul
légyen. 'El-fzántom már fejemet Szofthenes: ké-fzeb* vagyok ink:íb halálomat érnem, fem hogy töváb' ílly rofz fzelek fijjanak felőlem. Azért ki-nem-adom ke^cmbúl, a' mit kívánfzj.sőt ma-gam nyujtom-bé az Hert/egn.k. Ofztán: hael-fikkafztanád-is: bé-sugná az a' Frantzia hir hor-dó,
c ) Meg-Sleli.
( 4 5 )
(dó. Szoft. Meg-hagyom a' ítrásáknak, hogy fen-kit a' világon ide bé-ne - botsáffonak a' követen kívül. Anti. Mi jó hafzna léízen? furtsa ember az a ' F r a n t z i a : bé-lopja magát
fzemfiny-vefztéf-fel-is, és nagyob' kudartzot vallunk, mind azon által, hogy ebbűl-is tapafztallyad , melly na-gyon égek fzerelraedtól; kezedbe adom: de pa-rolára , hogy el-vifzed Ptolomatushoz. Szoft.
•Ezt nem tselekfzem Antioke! mert halálod u-tán-is méltán fzememre - vethetnéd, hogy Szos-thenes a' barátságnak fzent fzóvetségét meg-fer-teztette. Anti. Ne ( / ) ezt kívánom utolfzor t ő l e d : meg-ne fzegd végső kérésemet! Szojt.
Leg-aláb' fel-fzakafztom —
IV. K I M E N E T E L
P T O L O M A S U S , É S A' V O L T A K .
PTol.
Mint vagyon a' fereg Vezérek ? Szolt.Két lántsa, buzogány kinek kinek kezében.' Rivadnak a' trombiták, lobognak a' két-fejü fa-fos záfzlók, a' lovak nyerités.ekkel kőfzőntik a*
diadalmat, kapálnak mód nélkül. A' ftrutz, és kótsag tollúk kőllemetes fzellővel enyhítik az hé - forróságot. Anti. Az egéfz tábor
paran- tso-f ) Oda adgya a' levelet.
C 4 5 )
tsolatodat várja Felséges Király. Ptol Akarom rendes állásokat, és vidám kéizségeket. Meg-úfztatom ma bárfony paripámot a' Frantzia vér-patakban. Szc/i. Maid el-érkezik tőle a* kő-vet ; már hirt adott iránta. Ptol A' mint ide, úgy vifzfza-is bogározhat, ha egy gyűl egygyig itt nem akarja fogát hadni. Nem jut efzébe;
hogy én Fűlep, Nagy-Sándor, Lyíhnakus, és tőb más világ győző Eleinknek bajnokival biroké míg o feli} ebbezik alkujával a' békeségnek ? pén-zen akarja meg-vetetni Ptolomaeuffal? meg-taní-tom a' kóborló , negédes nemzetséget emberség-re. Tart az űtkőző erótűl, azért magoffabban arányoz, hogy közepét, találhatta. De nem a-kadt olly kába, vékony efzü félre, hogy véle fzembe-kőtőA játzhafsék: fem olly /e-$ermett fzívű Hertzegre; hogy sővegelve hajtson fejet néki. Más lelek .teli Ptolomxus teftét. Antii Tmdálná-is egéfz világ ; míg maga-is a'
Frai-/ < * "I tzia portzogós nevctéffel meg-katzagná :;ha a' mindenkor zöldellő, és virágzó Matzedónia a' frigynek fzerzésében moftanság fülérezne.
( 47 )
- V. K I M E N E T E L .
BELGIÜS, ÉS A' VOLTAK.
KAtona.
Felséges Király! a' Frantzia követ meg-akar udvarolni. Ptol. Szabad: de nc parantsollyon — raeg-látom a* pogányt, ollyan-e', a! mint írják? Belg. Ptoloma'e FelségesHer-tjzeg! téged a' Frantziák nagygyai fzépen űd-vőzlenek. Ptol Köfzfzőnet iránta. De mi jót akar a? üdvözlet ? Be lg. Ha fzabad , el-vcgzem Xóvid foraraával. Ptol. Tsak okkal, 's móddal Belg. Ebbea áll: rái hazánkban el - fzaporodváa (zéles e' világot béjártuk diadalmaffan. F e l f o r -gattuk Rómát: és hogy a' többit ne említsem;míg azon barlangos, fzurdok, hideg, köves ha-vafokat-is , a' hová a' madarakfem férnek,Her-kules-Ként meg-birtuk bajnoki erönkel. Ptol.
Gondolnám t nem jöttél magadat tsudáltatniMa--tzedónia Királyával: mit akarfz ? súsd-ki egy
fzóval: Szoft: Hifzen ugyan nagy , tziffra da-gály ez egy követtöl , más határában. Anti.
ígen mefzfzűnnen kezded a' puffat kérkedéfl ! és hofzfzabra nyújtod , mint pallosod érhetett. Ptol.
Mpnd-el tzikelyét hivatalodnak. Belg. (El-mon-dom.: de nem eíik fzájad izire ) rnofi: Matzedó-Dia tartományit el-lepvén, nem akarjuk dúlni,
pufz-( 48 )
pufztitani az orfzágot-- Ptol. Nem-is vólna ta-nátsos, tsak egy legyet-is meg -ölnötök. Belg.
Hanem békefséget kívánnánk, ha fzép fzerrel j meg-lehetne. Ptol. Takarodgyatok-ki határira-bul fzép fzerrel, tsendeffen: és meg-lefz a' frigy közöttünk, nem bánom. Belg. Ehez míg tőb-betskét-is kíván a' Frantzia tábor. Ptol. Sőt ; ha ezt nem elégli: azt akarom, hogy fejenként ki-vetkőzzetek a' fegyverbűi, és a' fő Kapitá- • nyokat adgyátok kezembe zálogul. Más kű~
lömben tövőftöl le-aprittatlak benneteket. Belg. i Mi pedig azt akarjuk; hogy olvafion-le Matze-dőnia négy egéfz millióm-- Ptol Mitsodát? ta- : Ián pénzen kufárkodtok a' békés éggel? Anti. ! Imé Fölséges Király ! hol kapál a' kevély?
Belg. Nints más mód benne. Ptol. Éhségteket nem mondom, hogy nem tágitom vala útra, 's bor- I fa valóval, ha alaraisnát kérnétek: de utálom a*
fzegényt, ha fenn hordozza fzarvát, és nagy dol-gokkal álmodik. Be'g. Nem fzoruTtunk míg, L
¿ennek hála, érre Ptolomaee! Ptol. Egyfzóúgy mintfzáz; nem vagyok pőrlő társad Frantzia! i
parantsolom , tegyétek-le a' fegyvert, a' népnek fzínét ide idézd előmbe - i g e n le-botsátád bö-győdet! ha más valakinek kérkednél, mind azon Herkules onokáinak vélhetne benneteket: ném