11. szám
kozó legújabb igen kifejezett javulást hangsúlyozza.
amit az aktiv védőoltások elterjedése magyaráz.
Sz. T. dr.
Ajtay József: A énz közgazdasági szerepe és jelentősége. —- Sz kség van-e új társadalmi és gazdasági rendszerre?
Joseph Ajtay: Le róle et l'importance économ'i- guss de la monnaie. —— Est—ce gu'on a besoin (hm nouveau régime social et e'conomt'gue?
,,Az Ország Utja" kiadása, 74 1.
Publíé par l'OVszág Utja, 74 pages.
A mai háborús időkben a pénz kérdése ismét napirendre került. A mult keserves tapasztalatai
után minden állam, akár a hadviselők közé tarto- zik, akár nem, teljes erejével arra törekszik, hogy pénzének értékét a lehetőség szerint megóvja és ne kerüljön az infláció lejtőjére. Ezzel együtt termév szetesen ennek a kérdésnek taglalása is megélénkült. E tárgykörnek munkáját e füzetben Ajtay József dr. is.
Mint a mű kettős címe is mutatja, először minden lényeges vonatkozásra kiterjedően tájéko—
zást óhajt nyujtani a pénznek egész problémájáról és az ezzel kapcsolatos elméleti és gyakorlati kér- désekről. Ez a munkának a gerince, Kezdi a pénz közgazdasági szerepével, majd kitér a pénznek, mint gazdasági intézménynek történeti fejlődésére.
Ezután foglalkozik a pénzérték állandósításának sokat vitatott kérdésével, majd a külföldi és bel—
földi vásárló erő, valamint a tőke-, pénz—, jövede- lem— és vagyoneloszlás problémáival.
Munkájában szerző is megállapítja azt az ismert tényt, hogy nem a pénz jelenti gazdasági szempontból a tőkét, hanem csakis a későbbi ter- melés céljaira rendelkezésre álló és a termelő munka megindításához és fenntartásához szükséges jószágok. Ez nem újság, de azért nem árt néha hangsúlyozni.
A szerző ezek után igen behatóan foglalkozik a pénzelméletekkel, különösen nemes fémek, illető- leg az aranyvaluta kérdéseivel.
A tulajdonképeni aktuális kérdéseket a be-
fejező részben veti fel. ,,Új világ felé?" cimen azt a kérdést veti fel, hogy valóban elavultak-e a régi dogmák (kapitalizmus, aranyvaluta stb.) és szükség van-e gyökeresen új társadalmi és gzdasági rend- szerre. Erre tagadó választ ad. Forradalmi jellegű változtatások helyett csak a fokozatos fejlődés hoz- hatja meg a termelés szilárd alapját.
A mű érdeme a felvetett problémának igen széleskörű és világos ismertetése. A jövő problé- máival szemben való óvatossága szintén térdeméül tudható be, sokkal inkább, mintha a mai divatos elméletek valamelyikéhez csatlakozott volna.
826. Gy, dr.
irodalmi szenteli
——988—- 1940
Stiassny József dr.: Termelés, szervezés, ér—
tékesítés a gazdasági életben.
Dr Joseph Stiassny: La production, llorgam'sa- tion et la vente dans la vie écanomigue.
Uránia jo i és gazdasági könyvtár (szerkeszti: Stiasswy Józse dr.).
,,Urám'a 'ogí és gazdasági könyvtár' (rédigée par la Ur oseph Stiassny).
Budapest, 1940. 333 l. —— p. "
A szerző célja ,,a magángazdaság szemszögé—
ből nézve a közgazdaság organizációjának lehetö—
leg teljes és áttekinthető képét adni". Ennek a.
célkitűzésnek tudományosan megvalósítható volta erősen vitatható és ezzel van összefüggésben, hogy a munka elsősorban gyakorlatias irányú és egy—
ben erősen vegyes jellegű is. Ugyanis a legszük- ségesebb gazdaságelméleti, gazdaságtörténeti és lantörténeti alapokra való utalással főleg gazda- ságpolitikai, de azonkívül sok pénzügytani és pénzügypolitikai, társadalompolitikai, közigazga- tási, köz- és magánjogi, kereskedelmi jogi, bizto- sitásügyi és gazdaságstatisztikai ismereteket hal- moz, melyeket helyenkint még politikai progra—
mokból vett idézetekkel is kiegészít. A gazdaság—
politika és általában a közgazdaság organizációjá-- nak vázát kifejezetten a magyar gazdasági élet strukturájára vonatkoztatva tárgyalja s túlnyomó—
lag ezt támasztja alá az elég bőven felhozott sta- tisztikai adatokkal, melyeket főleg a M. kir. Köz- ponti Statisztikai Hivatal kiadványaiból merít.
A kifejezetten magángazdasági rész azonban a munkában szerény; az üzemgazdaságtani isme- retek taglalása különösen sovány s ezeket inkább a jogi rész van hivatva pótolni. A mű beosztása különben a hagyományos őstermelés, ipar és ke—
reskedelem beosztást követi. Az őstermelésből az erdőgazdálkodás és bányászat alapfogalmait is tárgyalja, amivel némi hiányt pótol, minthogy ezt a gazdaságpolitikai vonatkozású általános jellegű munkák ritkán szokták tárgyalni. A termelés tag- lalása az emlitett hármas kereten belül kimerítő;
szervezés alatt a szerző tulajdonképen a közgaz—
dasági szervezet ismertetését érti, értékesítésről pedig inkább csak szórványosan szól.
Le kell azonban szögezni, hogy a könyv éppen vegyes és gyakorlati jellegénél fogva elég jól köze—
líti meg a mindennapi gazdasági élet által felve—
tett kérdések sokoldalúságát és széles rétegek szá—
mára is hozzáférhető szintézisben ismerteti a ma—
gyar gazdaságpolitika vázlatos képét. H. R. dr.
Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének 1939. évi jelentése.
Rapport sur 1939 de l'Institut d'Assum'nces des Employés Privés.
208 —— 77.
A jelentés beszámol az Intézet 1939. évi műkö- déséről. A szöveges részben, külön fe—jezetcímek alatt ismerteti az önkormányzati tevékenységet és
11. szám -——— 989 ___ _, 1940
annak statisztikáját, a biztosítási jog legújabb sza- nyában bizonyos mértékig gyakorlati jellegűvé bályozását és a peres ügyek forgalmának adatait, tette.
megfesti a biztosítási gyakorlatnak, a társadalom—
biztositási járulék kivetésének és behajtásának,
.az ellenőrzési tevékenységnek és a biztosítási szer- vezetnek a helyzetképét, végül felsorolja a gyógy- intézményeket és ismerteti azok forgalmát.
A részletes statisztikai adatokat huszonkét tál)-
"lázaton és huszonhárom szemléltető ábrán közli, továbbá az Intézet működésének német, olasz, francia és angol nyelven való kivonatos ismerteté—
rsén felül klépmellékletekben mutat be a leányok balatonvilágosi, a fiúk balatonmáriafürdői üdülő—
táborálíól, valamint egy elöadás— és egy ünnep- ségről kedves jeleneteket.
A jelentéshez csatlakozik az Intézet 1939. évi zárószámadását (139 oldal) és 1941. évi költség- vetését (196 oldal) teljes részletességgel ismertető két külön kiadvány is. M, S. dr.
Erik Karlsson: A guand une paix durable dans le basstn danubien?
Genf — Genéve, 1989. Neville et Cie. 32 tap —— pages —i—
1 térképmelléklet —— carte.
Ez a tüzet az első bécsi döntés után, de még Kárpátalja felszabadítása előtt látott napvilágot.
Az események azóta Keletmagyarorszag és Erdély egyrészének visszatérésével is szolgáltak és más szempontokból már messze túlhaladtak a szerző elgondolásain. A füzet anyagának ismertetését mégis érdemesnek tartjuk, mivel még jóval a má—
sodik bécsi döntés előtt tanulságos adalékokkal járult hozzá a dunamedencei megbékülést célzó általános területi elrendezés kérdéséhez. A skan—
dináv szerző tárgyismeretéről tanuskodik, hogy ezt a kizárólag Magyarország ügye körül forgó témát a hozzáértő tömörségével és pártatlansága 'val boncolgatja.
A füzet alcíme szerint tartalma: ,,A megbol—
dogult kisantant államaihoz intézett néhány egy—
szerű észrevétel és egy konkrét javaslat". Gazda—
ság—földrajzi és nemzetiségi érveinek alátámasztá- sára statisztikai adatokat is sorakoztat fel. A szer—
zőnek kompromisszumos megoldást ajánló elvi okfejtéseit a második bécsi döntés Románia irá—
A felvidéki területsáv visszatérésével kapcso—
latban azt írja a szerző, hogy a békekonferencia minden észszerűség és méltányosság ellenére olyan
mesterséges államokat hívott életre, ahol a nem—
zeti kisebbségek arányszáma éppen olyan magas.
mint volt az osztrák—magyar monarchiában. Jel—
lemzőnek tartja a húsz évvel ezelőtti békekonfe- rencia szellemére Benesnek azt a nyilatkozatát, amelyet barátja és bizalmasa, William Martin előtt tett: ,,Megdöbbent, hogy mindent elnyerek, amit csak kérek. Ha honfitársaim kívánalmait tol- mácsolom, semmit sem tagadnak meg tőlem. Ez igazán sok a jóból és szeretném tudni, vajjon hova fog vezetni?
Megállapítja, hogy a magyarok által orszá- gukba befogadott népek a századok folyamán töké—
letesen hozzaidomultak a magyarok szelleméhez, vagy —— ami egyet jelent ——— ahhoz a szellemhez, amelyet a Dunamedence természeti erői alakíta—
nak ki és hoznak létre. Példaképen utal a medence peremén lakó tótokra és ruténekre, mint akik sokkal közelebb állnak a magyarok jelleméhez, népi sajátosságaihoz, mint a Kárpátokon túl élő, vélük nyelvileg inkább rokon csehekéhez. A Duna—
medence csodálatos földrajzi és gazdasági egységé- ből folyik, hogy a Nagyalföld mezőgazdasága természetes kiegészítője a szlovák, rutén és erdélyi iparnak, erdészetnek és bányászatnak. Ennek az igazságnak a félreismeréséből eredt, hogy Trianon óta az egymástól elszakított népek összesége szen—
vedte meg Magyarország feldarabolásának minden
hátrányát. (
Erdély felosztására vonatkozóan a szövegközti térkép szerint az egész Székelyföld a bécsi döntés—
től eltérően egy magyarlakta folyosóval lenne ösz—
szekötve az anyaországgal; Erdély Romániánál maradó része két darabból állana: fent a Dés——
Beszterce vonalon túl, lent pedig jóval Kolozsvár és Marosvásárhely alatt.
Karlsson munkájával a magyar ügy mellett olyan időben szállt síkra, amikor a Dunamedenee égető problémája felől kellett a nem mindíg tájé—
kozott külföldi közvéleményt hathatósan felvilá-
gosítani. Rochlitz Gyula.
