G319E Városklimatológia G319E Városklimatológia
előadás előadás
Unger
Unger János János
unger
unger@geo.u @geo.u- -szeged.hu szeged.hu www.sci.u
www.sci.u- -szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan A A városklíma városklíma (1) (1)
Földtudomány
Földtudomány BScBSc(2009)(2009)
GBN305E Általános klimatológia
GBN305E Általános klimatológia előadáselőadás 9 dia9 dia GBN311E Környezeti klimatológia
GBN311E Környezeti klimatológia előadáselőadás GBN319E Városklimatológia
GBN319E Városklimatológia előadáselőadás
20 dia 20 dia
? dia
? dia igen számos!igen számos!
0. Jó, ha tudjuk 0. Jó, ha tudjuk
Foglalkozás a témával:
Foglalkozás a témával:
Tematika:
Tematika:
1. A városklíma 1. A városklíma
2. Városklímakutatás2. VárosklímakutatásMagyarországon: példák Magyarországon: példák 3. Városi mikrokörnyezetek humán
3. Városi mikrokörnyezetek humán bioklimatikusbioklimatikusszempontú elemzése szempontú elemzése Vizsgák:
Vizsgák:
elővizsga: máj. 13.
elővizsga: máj. 13.
www.sci.u
www.sci.u--szeged.hu/eghajlattanszeged.hu/eghajlattan//
Ajánlott irodalom:
Ajánlott irodalom:
••UngerUngerJ. J. --SümeghySümeghyZ., 2002: Z., 2002: Környezeti klimatológiaKörnyezeti klimatológia..SZTE TTK jegyzet, SZTE TTK jegyzet, JATEPress
JATEPress, Szeged. , Szeged.
•
•Letölthető kiegészítő tananyag: www.sci.uLetölthető kiegészítő tananyag: www.sci.u--szeged.hu/eghajlattanszeged.hu/eghajlattan// Oktatók:
Oktatók:
Dr. UngerDr. UngerJános egyetemi docensJános egyetemi docens Dr. SümeghyDr. SümeghyZoltán egyetemi adjunktusZoltán egyetemi adjunktus 62
62--544544--857857 62-62-544544--000/3172000/3172 unger@geo.u
unger@geo.u--szeged.huszeged.hu sumeghy@geo.u-sumeghy@geo.u-szeged.huszeged.hu Gulyás Ágnes egyetemi
Gulyás Ágnes egyetemi t.segédt.segéd Gál Tamás PhDGál Tamás PhDhallgatóhallgató 62-62-544544--000/3050000/3050 62-62-544544--000/3172000/3172 agulyas@geo.u
agulyas@geo.u--szeged.huszeged.hu tgal@geo.u-tgal@geo.u-szeged.huszeged.hu Kántor Noémi
Kántor Noémi PhDPhDhallgatóhallgató 62-62-544544--000/3050000/3050
kantor.noemi@geo.u
kantor.noemi@geo.u--szeged.huszeged.hu www.sci.u
www.sci.u--szeged.hu/eghajlattanszeged.hu/eghajlattan
UJ UJ
A legr
A legréégebbi vgebbi váárosokrosok
1. Az urbanizáció időbeli folyamata 1. Az urbanizáció időbeli folyamata
Város Mai ország Kialakulása kb.
Jerikó Palesztina-Izrael i.e. 5000 Ur Irak i.e. 5. évezred
Susa Irán i.e. 4000
Hierakonpolisz Egyiptom i.e. 4000 Nippur Irak i.e. 4. évezred eleje Trója Törökország i.e. 4. évezred Mohendzsodáró Pakisztán i.e. 3000 Memphisz Egyiptom i.e. 2850
Anjang Kína i.e. 2000
folyami kultúrák
folyami kultúrákkialakulása kialakulása (Mezopotámia, Egyiptom, (Mezopotámia, Egyiptom, Indus és Sárga
Indus és Sárga--folyó völgye)folyó völgye) nagyvárosok nagyvárosok
* 2. csúcspont2. csúcspont: :
−−arab hódítások idején, a 10. században –arab hódítások idején, a 10. században –a birodalomban kb. 4,4 m a birodalomban kb. 4,4 m ember 22 nagyvárosban (Bagdad
ember 22 nagyvárosban (Bagdad ~~1 m)1 m) i.e. 1. évezred
i.e. 1. évezred -- kiemelkedik Babilon (3kiemelkedik Babilon (3--400 ezer lakos, közel 300 km400 ezer lakos, közel 300 km22-es terület) -es terület)
* városiasodás
* városiasodás 1. csúcspontja1. csúcspontja::
−
−Római Birodalom fénykorában Róma (>Római Birodalom fénykorában Róma (>1 m), Bizánc (7-1 m), Bizánc (7-800 ezer), 800 ezer), a lakosság 10%
a lakosság 10%--a 30 db 100 ezernél nagyobb városban (kb. 7 m)a 30 db 100 ezernél nagyobb városban (kb. 7 m)
−
−kínai Hankínai Han--birodalombirodalomvárosaivárosai
A Ruhr A Ruhr--vidvidéék k agglomer agglomeráácicióójaja Düsseldorf
Wuppertal
Dortmund
Solingen Bochum Essen
Duisburg
Mönchen- gladbach É
* 17
* 17--18. sz. −18. sz. −európai települések nagyvárosokká fejlődése európai települések nagyvárosokká fejlődése −−ipari forr. kezdete ipari forr. kezdete
* 20. sz. első fele − szembetűnő amerikai fejlődés
* 20. sz. első fele − szembetűnő amerikai fejlődés
* napjainkban − agglomerációk kialakulása szerte a világban
* napjainkban − agglomerációk kialakulása szerte a világban
* 16. sz. −
* 16. sz. −világ 10 legnagyobb városa közül 5 Kínábanvilág 10 legnagyobb városa közül 5 Kínában
N
Nééhháány nagyvny nagyvááros lakossros lakossáágszgszááma 1992ma 1992--ben ben é
és becsls becsléés szerint 2010s szerint 2010--ben, a becsben, a becsüült lt n
nöövekmvekméény sorrendjny sorrendjéében (milliben (millióóffőő))
Nagyváros 1992 2010 2010- 1992 Lagos 8,7 21,1 12,4 Bombay 13,3 24,4 11,1 Dacca 7,4 17,6 10,2
Delhi 8,0 15,6 7,6
Jakarta 10,0 17,2 7,2 Peking 11,4 18,0 6,6 Sao Paulo 19,2 25,0 5,8
Teherán 7,0 11,9 4,9
Kairó 9,0 13,4 4,4
Tokió 25,8 28,9 3,1 Mexikóváros 15,3 18,0 2,7 Los Angeles 11,9 13,9 2,0 Rio de Janeiro 11,3 13,3 2,0 Buenos Aires 11,8 13,7 1,9 New York 16,2 17,2 1,0
legerőteljesebb urbanizáció a harmadik világban
legerőteljesebb urbanizáció a harmadik világban −−csak részben az iparosodás csak részben az iparosodás
− inkább a robbanásszerű
− inkább a robbanásszerű népszaporulat következménye népszaporulat következménye
városi népesség:
városi népesség: ––1800 1800 →→ 2,4 %2,4 % –
–19001900 →→ 13,6 %13,6 % –
–19501950 →→ 29,0 %29,0 %
21,9 21,9 13,8 13,8 12,5 12,5 18,0 18,0 22,9 22,9 33,833,8 14,814,8 12,512,5 21,0 21,0 13,2 13,2 15,1 15,1 22,4 22,4 13,1 13,1 22,322,3 11,411,4
2009 2009
16,7 16,7 Osaka Osaka
17,917,9 Sanghai Sanghai
19,2 19,2 Manila Manila
23,923,9 SzöSzöulul + +
A v
A váárosokban rosokban ééllőőlakosslakossáág szg szááma ma éés ars aráánya a nya a teljes n
teljes néépesspessééghez viszonyghez viszonyíítva (1950tva (1950--2000)2000)
Régiók 1950 1985 2000 (%) (millió) (%) (millió) (%) (millió) világ 29,2 734,2 41,0 1982,8 46,6 2853,6 fejlett régiók 53,8 447,3 71,5 838,8 74,4 949,9 fejlődő régiók 17,0 286,8 31,2 1144,0 39,3 1903,7
A v
A váárosokban rosokban ééllőőlakossálakosság g ar
aráánya nnya nééhháány orszny orszáágban gban
20062006 29,029,0 India
India
20062006 43,443,4 KíKínana
2006 2006 66,1 66,1 Hollandia
Hollandia
2006 2006 67,0 67,0 Magyarorsz
Magyarorszáágg
2006 2006 72,9 72,9 Oroszorsz
Oroszorszáágg
20062006 76,976,9 Mexik
Mexikóó
2000 2000 79,0 79,0 USA
USA
2001 2001 80,0 80,0 UK
UK
2000 2000 81,2 81,2 Braz
Brazíílliaia
20052005 81,581,5 Korea (D
Korea (Déél)l)
20062006 83,283,2 Ausztr
Ausztráálialia
2005 2005 86,3 86,3 Jap
Japáánn
2006 2006 90,6 90,6 Argent
Argentíínana
2000 2000 94,4 94,4 Puerto
PuertoRicoRico
É Évv VáVárosirosi lakoss lakossáágg
(%)(%) Orsz
Orszáágg
A vil
A viláágngnéépesspesséég g éés azon bels azon belüül a vl a váárosi lakossrosi lakossáág g nönövekedvekedéése 1950 se 1950 éés 2020 ks 2020 köözzöött (1950 = 100%)tt (1950 = 100%)
7 x 7 x
3 x 3 x
%
%
2. A városklíma léptéke, kialakulásának elsődleges okai 2. A városklíma léptéke, kialakulásának elsődleges okai
Az
Az ééghajlati jelensghajlati jelenséégek tgek téérbeli dimenzirbeli dimenzióói: Z = zoni: Z = zonáális (makro) kllis (makro) klííma, R = ma, R = region
regionáális (lis (mezomezo) kl) klííma, L = lokma, L = lokáális kllis klííma, T = ma, T = topokltopoklíímama, M = mikrokl, M = mikroklíímama
A kialakult éghajlati
A kialakult éghajlati különbségek mértékérekülönbségek mértékérehatással van a városhatással van a város Felszín:
Felszín:
––vízátnemeresztővízátnemeresztőfelületek, vízelvezető csatornarendszerekfelületek, vízelvezető csatornarendszerek –
–geometriája igen összetett (geometriája igen összetett (horizhoriz., vert.)., vert.) –
–anyagainak fizikai tulajdonságai különböznek az eredeti felszínanyagainak fizikai tulajdonságai különböznek az eredeti felszínsajátosságaitól sajátosságaitól Antropogén
Antropogénhőtermelés:hőtermelés:
–
–emberi tevékenység által termelt és a környezetbe kibocsátott vemberi tevékenység által termelt és a környezetbe kibocsátott vagy kikerült hőagy kikerült hő Légszennyezés:
Légszennyezés:
––fűtés, közlekedés és az ipari folyamatok során keletkező vízgőzfűtés, közlekedés és az ipari folyamatok során keletkező vízgőz, gázok, füst, , gázok, füst, egyéb szilárd anyagok
egyéb szilárd anyagok Változások főbb okozói:
Változások főbb okozói:
−
−term.földrajziterm.földrajziadottságai erősíthetik−adottságai erősíthetik−gyengíthetik az gyengíthetik az antropogénantropogénhatásokat:hatásokat:
--(a) topográfia (a) topográfia ––völgy, lejtő, medence völgy, lejtő, medence --(b) vízparti elhelyezkedés –(b) vízparti elhelyezkedés –tenger, nagy tótenger, nagy tó --(c) felszínjelleg –(c) felszínjelleg –mocsaras, sivatagosmocsaras, sivatagos
−−elhelyezkedése az adott nagyléptékű éghajlati zónábanelhelyezkedése az adott nagyléptékű éghajlati zónában
− mérete (lakosság, terület)
− mérete (lakosság, terület)
− szerkezete, gazdaságának jellege
− szerkezete, gazdaságának jellege
( lásd később!! ) ( lásd később!! )
felszíngeometria felszíngeometria
légszennyezés
légszennyezés →→ lepellepel
Fotokémiai füstköd
Fotokémiai füstköd DenverbenDenverben……
…és Mexikóvárosban…és Mexikóvárosban
Teherán Teherán
A vA váárosi rosi lléégkgköör r szerkezete szerkezete (enyhe sz (enyhe széél)l)
vidék uralkodó
szél
városi határréteg
városi tetőréteg
belváros
külváros külváros vidék
városi
“toll”
vidéki határréteg
átlagos tetőszint magasságig, épületek között átlagos tetőszint magasságig, épületek között A települések felett kialakuló légrétegződés eltér a
A települések felett kialakuló légrétegződés eltér a termterm. felszínekétől. felszínekétől−2 réteg:2 réteg:
városi tetőréteg
városi tetőréteg(urban(urbancanopycanopylayer, layer, UCL)UCL) tulajdonságait
tulajdonságait mikroskálájúmikroskálájúfolyamatok kormányozzákfolyamatok kormányozzák
városi határréteg
városi határréteg(urban(urbanboundaryboundarylayer, layer, UBL) UBL) ––lokális v. lokális v. mezoskálájúmezoskálájújelenségjelenség
túlzott magassági ábrázolás: UBL meredeksége 1:100 és 1:200 közö túlzott magassági ábrázolás: UBL meredeksége 1:100 és 1:200 közötttt
−
−alapja a tetőszint közelében alapja a tetőszint közelében
−
−jellemzőit az általános városi felszín alakítja kijellemzőit az általános városi felszín alakítja ki
−
−magassága jelentős mértékben függ az érdességi viszonyoktólmagassága jelentős mértékben függ az érdességi viszonyoktól
Éjszaka:
-
-RBL-RBL-benbena kisugárzás hatására erőteljes inverziós rétegzettség alakul ka kisugárzás hatására erőteljes inverziós rétegzettség alakul kii Nappal:
UBL szerkezete és dinamikája hasonló a
UBL szerkezete és dinamikája hasonló a vidéki határréteghezvidéki határréteghez (RBL)(RBL) de valamivel turbulensebb, melegebb
de valamivel turbulensebb, melegebb →→ vastagabb + szárazabb és szennyezettebbvastagabb + szárazabb és szennyezettebb
vidék uralkodó
szél
városi határréteg
városi tetőréteg
belváros
külváros külváros vidék
városi
“toll”
vidéki határréteg
-UBL gyakran a 2-UBL gyakran a 2-300 m300 m--es magasságig is kiterjed, továbbra is es magasságig is kiterjed, továbbra is jellemző rá a viszonylag erős keveredés
jellemző rá a viszonylag erős keveredés
Városi határréteg (UBL), tetőréteg (UCL), vidéki határréteg (RBL Városi határréteg (UBL), tetőréteg (UCL), vidéki határréteg (RBL))
3. A városi légkör összetétele 3. A városi légkör összetétele
A l
A léégszennyezettsgszennyezettséég (SOg (SO22és fés füüst) st) m
méértrtéékkéének nek éés a hals a haláálozlozáások szsok száámmáának nak Aeroszol
Aeroszolrréészecskszecskéékk
halálozás
SO2
füst
0,25 0,50 0,75 1,00
HALÁLOZÁS (fő/nap)
250 500 750 1000
100 200 300 400
FÜST (mg/100m)3
SO (ppm)2
aeroszol részecskék
aeroszol részecskék––lassan ülepedő vagy lebegő szilárd vagy folyékony lassan ülepedő vagy lebegő szilárd vagy folyékony halmazállapotú részecskék (főleg szulfát, C,
halmazállapotú részecskék (főleg szulfát, C, AlAlés szilikát összetételűek)és szilikát összetételűek) átmérő < 10 μm (mgm
átmérő < 10 μm (mgm-3-3v. μgmv. μgm--33)) ha:
ha: −−nagyon stabil légköri feltételek (kedvezőtlen légköri hígulási viszonyok)nagyon stabil légköri feltételek (kedvezőtlen légköri hígulási viszonyok)
−−normálisnál nagyobb szennyezőanyag-normálisnál nagyobb szennyezőanyag-kibocsátás (pl. széntüzelés)kibocsátás (pl. széntüzelés) (téli) szmog
(téli) szmog(füstköd)(füstköd)
halálos áldozatai is lehetnek halálos áldozatai is lehetnek
(London) (London) szmogriadó
szmogriadó(pl. Bp. 2009.01. !?)(pl. Bp. 2009.01. !?)
London
London--típusú (téli) szmog Stuttgartbantípusú (téli) szmog Stuttgartban
NNééhháány szennyezny szennyezőőgágáz a z a nagyv
nagyváárosok levegrosok levegőőjjéébenben G
Gáázokzok
Gáz Mennyiség (ppm)
CO2 300-1000
CO 1-200
SO2 0,01-3
N-oxidok 0,01-1 aldehidek 0,01-1 oxidánsok (O3 is) 0-0,8
kloridok 0-0,3
NH3 0-0,21
−−hagyományos ipari és lakossági tüzelőanyagok elégetésekor keletkeznek (pl. SOhagyományos ipari és lakossági tüzelőanyagok elégetésekor keletkeznek (pl. SO22)) ppm
ppm(parts(partsper millionper million= milliomod térfogatrész)= milliomod térfogatrész)
−
−olajszármazékok égésével felszabaduló CO, szénhidrogének, NOolajszármazékok égésével felszabaduló CO, szénhidrogének, NOxx, O, O33, stb., stb.
Légköri szennyeződéseknél
Légköri szennyeződéseknélfigyelembe kell venni:figyelembe kell venni:
−−a szennyeződések eloszlása nagymértékben a szennyeződések eloszlása nagymértékben a légkör stabilitási viszonyaitól és a levegő a légkör stabilitási viszonyaitól és a levegő vízszintes irányú mozgásától függ
vízszintes irányú mozgásától függ
−−az aeroszol részecskék ülepedéssel és az aeroszol részecskék ülepedéssel és kimosódással idővel eltávoznak a légkörből kimosódással idővel eltávoznak a légkörből
−−egyes anyagok olyan fotokémiai reakciókban egyes anyagok olyan fotokémiai reakciókban vesznek részt, amelyek bizonyos anyagokat vesznek részt, amelyek bizonyos anyagokat lebontanak, másokat viszont felépítenek lebontanak, másokat viszont felépítenek
fotokémiai (nyári) szmog fotokémiai (nyári) szmog
(Los Angeles) (Los Angeles)
Los Angeles
Los Angeles--típusú (nyári) szmog Mexikóvárosbantípusú (nyári) szmog Mexikóvárosban
TTermerméészetesszetesfelszfelszííneknekenergiaegyenlegeenergiaegyenlege
Az en.egyenlegAz en.egyenlegtétényeznyezőőinek inek napi menete egy
napi menete egy ööntntöözzöött ftt füüves ves terterüületen szeptemberben leten szeptemberben
4. Az energia
4. Az energia- - és vízegyenleg természetes és városi területeken és vízegyenleg természetes és városi területeken
Q* = Q
Q* = QHH+ Q+ QEE+ Q+ QGG
Q*
QH QG QE
FAJLAGOS TELJESÍTMÉNY (Wm)-2
-400 -200 0 200 400 600 800 1000
A
A vváárosirositerüterületekleteksugásugárzrzáásisimméérlegerlegeésésenergiaegyenlegeenergiaegyenlege
Rövidhullámú Rövidhullámú sugárzási folyamatok sugárzási folyamatok általánosan a általánosan a szennyezett városi szennyezett városi határrétegben határrétegben K↓ csökken K↓ csökken K↑ csökken K↑ csökken (α csökken) (α csökken)
A napsugarak útja A napsugarak útja természetes és városi természetes és városi környezetben környezetben
Sugárzási mérleg Sugárzási mérleg
N D J F M Á M J J A Sz O N D J F M Á
SUGÁRZÁS GYENGÍTÉS (%
) 20 15
10
5
0
IDŐ (hónap)
A
A K↓K↓gyenggyengííttéésséének nek menete (Montreal, menete (Montreal, 1965. nov.
1965. nov. ––1967. á1967. ápr.)pr.) évesévesés és napinapimenetmenet
A A K↓K↓átlagos átlagos ééves menete Kairves menete Kairóó
„kev„kevéésbsbéévávárosiasodottrosiasodott””(1969(1969--1973) 1973) éés s „„vváárosiasodottrosiasodott””(1999(1999--2003) 2003) ididőőszakszakáában, ban, éés a ks a kéét idt időőszak szak
%%--ososeltéeltérréésséének menetenek menete főleg a fejlődő országokban:
főleg a fejlődő országokban:
--robbanásszerű városiasodásrobbanásszerű városiasodás --kapcsolódó folyamatokkapcsolódó folyamatok a városban néhány évtized alatt is a városban néhány évtized alatt is megnő a K↓ vesztesége
megnő a K↓ vesztesége
K↓K↓hullhulláámsmsááv szerinti %v szerinti %--osos megoszl
megoszláása a vsa a váárosban rosban éés s kükülterlterüületletéén (Pn (Páárizs)rizs)
Hullámsáv Városközpont Külterület
ultraibolya 0,3 3,0 ibolya 2,5 5,0 látható 43,0 40,0 infravörös 54,0 52,0 megkülönböztethető hullámhossz
megkülönböztethető hullámhossz szerinti veszteség is:
szerinti veszteség is:
Hosszúhullámú sugárzási folyamatok általánosan a Hosszúhullámú sugárzási folyamatok általánosan a
szennyezett városi határrétegben szennyezett városi határrétegben
L↑ nő L↑ nő L↓ nő L↓ nő
Q* téQ* tényeznyezőői i éés a Qs a QFF(Wm(Wm-2-2) a ) a vávárosban rosban éés ks köörnyrnyéékkéén nyn nyááron ron küküllöönbnböözzőőidőidőpontokban pontokban (Cincinnati,
(Cincinnati, OhioOhio)) Központi negyed Környezővidék
08h 13h 20h 08h 13h 20h
K↓ 288 763 - 306 813 -
K↑ 42 120 - 80 159 -
L* -61 -100 -98 -61 -67 -67 Q* 184 543 -98 165 587 -67
QF 36 29 26 - - -
Q* ± 5 %
Q* ± 5 % + Q+ QFF antropogénantropogénhőtermeléshőtermelés
Energiaegyenleg
Energiaegyenleg (városi határréteg (városi határréteg --UBL)UBL)
−−energia-energia-cserefolyamatok cserefolyamatok --”felszín” a városi tetőréteg (UCL) és az UBL közötti ”felszín” a városi tetőréteg (UCL) és az UBL közötti határfelületen
határfelületen
−−energia-áramlás az egyes UCLenergia-áramlás az egyes UCL--egységekrőlegységekről(tetők, fák, gyepek, utak, stb.) (tetők, fák, gyepek, utak, stb.) kiinduló áramlások összegzése egy nagyobb területű, adott
kiinduló áramlások összegzése egy nagyobb területű, adott beépítettségibeépítettségitípussal típussal jellemzett városrészre
jellemzett városrészre
Q* éQ* és Qs QFFátlagátlagéértrtéékeinek keinek öösszehasonlsszehasonlííttáása ksa küüllöönbnböözzőővváárosok esetrosok esetéébenben
Város Időszak Q*
(Wm-2) QF
(Wm-2) Lakósűrűség
(fő/km2) Energiafelhasználás (MJx103/fő) Vizsgált
időszak Fairbanks (64ºÉ) év 18 6 550 314 1967-75 Reykjavik (64ºÉ) év 90 35 2.680 1.100 1992 Sheffield (53ºÉ) év 56 19 10.420 58 1952 Moszkva (56ºÉ) év 42 127 7.300 530 1970 Ny-Berlin (52ºÉ) év 57 21 9.830 67 1967
Chorzów (50ºÉ) év 82 1965
Vancouver (49ºÉ) év 57 19 5.360 112 1970
év 46 43 11.500 118
nyár 100 32 Budapest (47ºÉ)
tél -8 51
1970
év 52 99 14.102 221
nyár 92 57
Montreal (45ºÉ)
tél 13 153
1961
év 93 159 28.810 169
nyár 53 Manhattan (40ºÉ)
tél 265
1967
Oszaka (35ºÉ) év 26 14.600 55 1970-74 Los Angeles (34ºÉ) év 108 21 2.000 331 1965-70 Hong Kong (22ºÉ) év ~110 4 37.200 34 1971 Szingapúr (1ºÉ) év ~110 3 3.700 25 1972
ÉpÉpüületek letek ééves ves áátlagos Qtlagos QFF kibocs
kibocsááttáása Londonban sa Londonban (1x1 km) (2005) (1x1 km) (2005) beépítettség sűrűsége
beépítettség sűrűsége ↔↔ QQFF
Becsült éves Becsült éves átlagos Q átlagos QFF Tokyo Tokyo--banban (1998) (1998)
London (éves átlag): 9 Wm
London (éves átlag): 9 Wm--22épületeképületek 2 Wm
2 Wm--22közlközl. .
évszakos menet:
évszakos menet:
−
−téli (fűtés) téli (fűtés) és/vagy
és/vagy
−−nyári (hűtés) csúcsnyári (hűtés) csúcs A kA küüll. energiafelhaszn. energiafelhasznáálláás s ééves ves menete Londonban (2005) menete Londonban (2005)
Q
QFFtétényeznyezőőinek napi menete egy inek napi menete egy k
küülvlváárosi terrosi terüületen (1987. leten (1987.
janu
januáár 22., Vancouver)r 22., Vancouver)
QFnapi menet:
- reggeli
- késő délutáni-kora esti csúcs
nemnem--fűtési szezonfűtési szezon fűtési szezon fűtési szezon
Az
Az en.egyenlegen.egyenlegösszetevösszetevőőinek tipikus arinek tipikus aráányai nyai az
az áátlagos napi tlagos napi Q*Q*--hozhozviszonyviszonyíítva a tva a k
küülterlterüületen, elleten, előővváárosban, belvrosban, belváárosbanrosban Beépítettség
típusa ΔQS/Q* QH/Q* QE/Q*
külterület 0,15 0,28 0,57 előváros 0,22 0,39 0,39 belváros 0,27 0,44 0,29
Q*
QH QS
QE
FAJLAGOS TELJESÍTMÉNY (Wm)-2
04 08 12 16 20
00
IDŐ (h) -400 24
-200 0 200 400 600 800
1000 Az en.egyenlegAz en.egyenlegttéényeznyezőőinek napi menete egy inek napi menete egy el
előővváárosi terrosi terüületen (Vancouver)leten (Vancouver)
Az
Az en.egyenlegen.egyenlegttéényeznyezőőinek inek á
átlagos napi menete jtlagos napi menete júúliusban liusban 2 v
2 váárosi helyen (rosi helyen (LodzLodz)) Narutowicza Lipowa
50 0 m
Lodz, Narutowicza Lodz, Narutowicza88 88
42 m talajszint felett
Az
Az en.egyenlegen.egyenlegttéényeznyezőőinek napi menete (inek napi menete (LodzLodz, , NarutowiczaNarutowicza88)88)
Száraz évszak (máj. 16), Száraz évszak (máj. 16), nedves évszak (jún. 28.) nedves évszak (jún. 28.) külváros Mexikóváros külváros Mexikóváros Q*Q*
QQHH QQEE ΔΔQQSS
A Q*
A Q* éés az s az en.egyenlegen.egyenleg ttéényeznyezőőinek inek éértrtéékei (Wmkei (Wm-2-2) ) egy egy hipotetikus hipotetikus vváárosban rosban éés s kköörnyezetrnyezetéébenben(k(köözepes zepes szszéélesslesséégen, 1gen, 1--mill. vmill. vááros, ros, der
derüült lt éés szs széélcsendes napon lcsendes napon d
déélben). A klben). A küülvlvááros lakros lakóöóövezet vezet kb. 50%
kb. 50%--os, a belvos, a belvááros sros sűűrrűű bebeééppíítettstettsééggűűvegyes vegyes (kereskedelmi
(kereskedelmi éés laks lakóó) ) öövezet vezet 10
10--20%20%--os zos zööldfelldfelüülettellettel
Külterület Külváros Belváros
K↓ 800 776 760
K↑ 160 116 106
K* 640 660 654
L↓ 350 357 365
L↑ 455 478 503
L* -105 -121 -138
Q* 535 539 516
QF 0 15 30
QH 150 216 240
QE 305 216 158
ΔQS 80 122 148
albedó 0,20 0,15 0,14
emisszivitás 0,96 0,95 0,95
felszínhőm. 300 K 304 K 308 K
−−QQEEcsökkencsökken
−
−QQHHnőnő levegőt melegíti (a városban)levegőt melegíti (a városban)
−
−ΔQΔQSSnőnő
VVáárosirositerterüületekletekvívízegyenlegezegyenlegeéésselteltéérrééseiseia a termterméészetestszetestőőll
A váA városi felszrosi felszíín (rn (rééteg) vteg) víízegyenlegzegyenlegéének tnek téényeznyezőőii p = E +
p = E + ΔΔrr+ + ΔΔSS(+ Δ(+ ΔAA))
p + F + I = E +
p + F + I = E + ΔΔrr+ Δ+ ΔSS(+ (+ ΔΔAA))
p E
I természetes felszín
természetes felszín(talaj(talaj--növénynövény-- levegő
levegőrendszer) vízegyenlege:rendszer) vízegyenlege:
városi felszín
városi felszín(talaj(talaj--épületépület-- növény
növény--levegőlevegőrendszer) rendszer) vízegyenlege:
vízegyenlege:
FF––antropogénantropogénfolyamatok által a városi légtérbe jutó vízfolyamatok által a városi légtérbe jutó víz II––folyókból, víztározókból a városba szállított vízfolyókból, víztározókból a városba szállított víz
Egy kisebb telep
Egy kisebb telepüülléés napi vs napi víízfelhasznzfelhasznáálláássáának vnak vááltozltozáása tsa téélen len éés s ny
nyááron egy hron egy héét folyamt folyamáán (n (CreeksideCreeksideAcresAcres, Kalifornia), Kalifornia)
nyár tél
H K Sze Cs P Szo
V
VÍZFELHASZNÁLÁS (m/nap/fő)3
12
10 8
6
4
2
0
IDŐ (nap)
−−közvetlenül emberi döntések szabályozzák közvetlenül emberi döntések szabályozzák
− összhangban az emberi tevékenységek napi és évszakos ritmusáva
− összhangban az emberi tevékenységek napi és évszakos ritmusávall FFés Iés Iáramlásokáramlások
p = E +
p = E + ΔΔrr+ + ΔΔSS(+ Δ(+ ΔAA)) p + F + I = E +
p + F + I = E + ΔΔrr+ Δ+ ΔSS(+ (+ ΔΔAA)) összehasonlítás:
összehasonlítás: városi ↔városi ↔ termterméészetes szetes rendszer vízegyenlegerendszer vízegyenlege pp F, IF, I ++ E, ΔE, ΔSS ΔΔrr
talajréteg
talajréteg vízárnemeresztővízárnemeresztőfelszínfelszín sekély
sekély
mély mély
sekély sekély
mély mély lefolyás
lefolyás lefolyáslefolyás
Intenz
Intenzíív esv esőő(szü(szürke oszlop) rke oszlop) ááltal okozott ltal okozott á
áramlramláás vs víízhozamzhozamáának vnak váázlatos idzlatos időőbeli beli menete v
menete váárosi (rosi (------) ) éés vids vidééki (ki (––––) ter) terüületenleten
VÍZHOZAM
IDŐ
intenzív esőzés
intenzív esőzés ? áradás ?? áradás ? lefolyás mértéke
lefolyás mértéke ~~ vívízzáát./vt./víízzáátnem.tnem.
Melbourne, 1972. febr.
Melbourne, 1972. febr.
erősen beépített (0,98 km )2
részben beépített (0,67 km )2
természetes (1,22 km )2 04 08 12 16 20 00
IDŐ, 1963. 01. 30.(h) 0,1 24
0,5 1,0 5,0 10,0
VÍZHOZAM (10mh)23-1
50,0
Urbaniz
Urbanizáácicióóhatáhatás a viharos ess a viharos esőőzzéés s csapad
csapadéékvizkvizéének lefolynek lefolyáássáára hra háárom rom medenc
medencéébbőől szl száármazrmazóóadatok alapjadatok alapjáán n ((PaloPaloAltoAlto, Kalifornia), Kalifornia)
