• Nem Talált Eredményt

A városi hősziget modellezésének lehetőségei két hazai város példáján keresztül

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A városi hősziget modellezésének lehetőségei két hazai város példáján keresztül"

Copied!
15
0
0

Teljes szövegt

(1)

A városi h ő sziget modellezésének lehet ő ségei két hazai város példáján

keresztül

A v A v á á rosi h rosi h ő ő sziget modellez sziget modellez é é s s é é nek nek lehet

lehet ő ő s s é é gei k gei k é é t hazai v t hazai v á á ros p ros p é é ld ld á á j j á á n n kereszt

kereszt ü ü l l

Kovács Mária

Krüzselyi Ilona, Szépszó Gabriella, Dr. Unger János

III. Települési Környezet Konferencia Debrecen, 2012. november 22.

(2)

Tartalom Tartalom

• Városklíma és városi hısziget

• A SURFEX modell

• Eredmények (Budapest és Szeged)

(3)

Városklíma-városi hısziget Városklíma-városi hısziget

• Városklíma: a beépített terület és a regionális éghajlat kölcsönhatása folytán kialakuló helyi éghajlat

• Városi hısziget: hımérsékleti különbség a városok belsı és külsı területei között

Városi hősziget intenzisghőmérséklet Napnyugta Napkelte Város

Vidék

Bochum, Németország (1990 Kuttler után)

Hősziget intenzitás napi és évi menete

(4)

Városklíma kutatás Városklíma kutatás

Városklíma kutatások!

Városklíma kutatás eszközei:

Mérés

Műholdas adatok

Modellezés

2012. június 19. - Budapest

A város

felszínhőmérséklete magasabb a

környezeténél

(5)

Modellezés Modellezés

Modell: idealizálja a folyamatokat Éghajlati modellezés:

•Fizikai törvényeket matematikai egyenletekkel írjuk le

•Közelítéseket alkalmazunk (rácsfelbontás, időlépcsők) A globális éghajlati modell

eredményeit regionális éghajlati modellekkel finomíthatjuk

(pl. domborzat pontosabb figyelembevétele, fizikai folyamatok részletesebb leírása)

Lokális skálán a domborzat mellett szükséges az épített felszín és az ahhoz kapcsolódó kisskálájú

folyamatok leírása is

~ 100 km

~10

~1

Rács felbontás

(6)

SURFEX modell SURFEX modell

• A felszín és a légkör közötti kölcsönhatást írja le

Felszíni viszonyok egy

felszíni adatbázisból Nagyskálájú folyamatok egy

légköri modellből

Felszíntípusnak megfelelő energiaáramok kiszámítása és összegzése egy cellára Város

Élővilág

Tenger

A cellán belüli

felszíntípusok arányának meghatározása

A cellák között nincs advekció

„Offline”:nincs

kölcsönhatás a két modell között

(7)

SURFEX modell SURFEX modell

• A felszín és a légkör közötti kölcsönhatást írja le

••Town T Energy E Balance séma: B

a légkör felé haladó hő-, momentum- és nedvességáramok szimulációja

•Kanyon modell

•Három felszín:út, fal, tető

(8)

SURFEX modell alkalmazása SURFEX modell alkalmazása

(visszahatás nélkül)

Időszak Vizsgált változó Budapest

1990-2000 Léghőmérséklet (2 m-en mért) Szeged

BB

Sz Sz

ALADIN-Climate 10 km-es felbontás

ALADIN-Climate 1 km

TEB

(9)

Finomabb felbontás és a felszíni séma hatása Finomabb felbontás és a felszíni séma hatása

• finomabb felbontáson jobban érzékelhető a domborzat

hatása

o megjelennek a hűvösebb budai hegyek

• kirajzolódik a Duna vonala

• tavasszal elkülöníthető a város belsejében kialakuló hősziget

Hőmérséklet (1991-2000)

tavasz nyár

ALADIN-Climate 10x10 km

ALADIN-Climate 1x1 km

SURFEX-TEB 1x1 km

(10)

Validáció

Belvárosi állomások:

városi viszonyok, alacsony a zöld felület aránya

Budapest Szeged

Külvárosi állomások:

Részben beépített terület, de jelentős a zöld felület

aránya

Környezetében

nincsenek lakóházak, szomszédságában mezőgazdasági területek és füves repülőtér található

(11)

Hımérséklet és hısziget intenzitás, Budapest 1991-2000

Általánosan felülbecsül a modell, kivéve a november-január

időszakot

A külvárosi pontban nagyobbak az eltérések a mért és modellezett

értékek között

Modell szerint a belváros hűvösebb, mint a külváros

Okok:

-valóságtól eltérő felszíni adottságok

-Kitaibel Pál utcánál a budai hegyek hűtő hatása (ALADIN-Climate-on keresztül)

(12)

Hımérséklet és hısziget intenzitás-Szeged 1999 1999 -2000 - 2000

A hőmérséklet általános felülbecslése, kivéve a

november-január időszakot

Nyári alábecslés, egyébként

felülbecslés, viszonylag kis hibával

(de! csak 2 évet vizsgáltunk)

(13)

Városi hısziget megjelenése a modellben

Hősziget intenzitása januárban - Budapest (1991-2000)

A hősziget intenzitás napi és évi

menete - Szeged (1991-2000) °c

A modell a napi járás jellegzetességeit jól visszaadja (a legnagyobb különbség a belső és a külső részek között napnyugta után 5-6 órával detektálható)

A déli órákban szinte egész évben közel azonos a két város rész hőmérséklete, sőt olykor a belső részek hűvösebbek

2

1

0

(14)

Összegzés Összegzés

• A SURFEX modell képes kimutatni a városi hısziget

fejlıdésének szakaszait, de a validációra kiválasztott pontok környezetét nem minden esetben jól jellemzi

• Tervek:

o Pontbeli érzékenységvizsgálatok

o Felszíni mezı vizsgálata, felszíni adatok pontosítása

o Az éghajlatváltozás városi hısziget intenzitásra gyakorolt hatásának vizsgálata

• Cél: a kutatások, esetünkben a modell szimulációk, eredményeinek felhasználása a városok tervezésénél és fejlesztésénél

(15)

Köszönöm a figyelmet!

Köszönöm a figyelmet!

Jelen kutatási eredmények megjelenését „Az SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ tudásbázisának kiszélesítése és hosszú távú szakmai

fenntarthatóságának megalapozása a kiváló tudományos utánpótlás biztosításával” című, TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 azonosítószámú projekt támogatja. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap

társfinanszírozásával valósul meg.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Unger J, 2006: Modelling of the annual mean maximum urban heat island with the application of 2 and 3D surface parameters. rész: térinformatikai eljárás a felszíngeomet-

Az első szá- mítás viszonylag gyorsan elvégezhető, mivel ez kevesebb, mint 3000 pontot érint, míg a má- sodik – a ponthálóra végzett – számítás már jóval több időt

ábrán a nyolc áthaladási időpontra vonatkozó hősziget-intenzitási értékek eloszlása látható három kiválasztott LCZ osztályra vonatkozóan (LCZ 2: kompakt középmagas épü-

9 A korszak és Eiximenis legjellemzőbb színtere ezek közül is a város, a maga fizikai valóságá- ban, ami, mint írja, azért szükséges – feltéve, hogy test és lélek

Ha a 10°C napi középhőmérséklet feletti napok száma kevesebb, mint évi 120 nap és a hideg évszak tartama 6 hónapnál nagyobb a zonális tűlevelű erdők kialakulásának

Al-Maszúdí (+956) azt írta, hogy a város a folyó két partján helyezkedett el, a folyó közepén pedig volt egy sziget, amelynek egyik végében állt a királyi palota, és

Már a kiegyezés után felismerték, hogy az adófizetőktől befolyt bevételekből az államnak kötelessége támogatni a kulturális életet, ám a társadalom vélekedése szerint

ábra a városi (légtérbeli) h ı sziget területi szerkezetét mutatja be, jól érzé- keltetve, hogy mennyire találó a sziget elnevezés.. Természetesen ilyen viszonylag