KÖZMŰVELÖDÉS - KUTATAS
MB
91.270
Kulturális Minisztérium Tudományos Koordináció s Bizottság
BRYAN LUCKHAM - K AMA RAS ISTVÁN
OLVASMÁNY VÁLASZTÁS MANCHESTERBEN ÉS MISKOLCON
(SZOCIOLÓGIÁI VIZSGALAT ANGOL ÉS
MAGYAR KÖNYVTÁRHASZNÁLÓK KÖRÉBEN)
6RYAN LUCKHAM - KAMARÁS ISTVÁN
OLVASM ÁNYVÁLASZTAS MANCHESTERBEN ÉS MISKOLCON
(SZOCIOLÓGIÁI VIZSG ALAT ANGOL ÉS MAGYAR KÖ NYVTÁRHASZNÁLÓK KÖRÉBEN)
Budapest 1980.
Kiadja a KM Tudományos Koordinációs Bizottsága megbízásából a Könyvtártudományi és Módszertani Központ
ISBN 963 521 008 6
Készült 1980 októberében 1000 példányban, a Magy-ar Hirdető békéscsabai nyomdaüzemében,
Békéscsaba, Jókai u. 16.
Nyomdavezető: Rozsos Ferenc Felelős szerkesztő: Kamarás István
Felelős kiadó: Vitányi Iván Lektorálták: Arató Antal
Simon Zoltán
T a r t a l o m j e g y z é k
1. Kutatásunk c é ljá r ó l és módszeréről . ... 1
2. Az olvasmányválasztást meghatározó tényezőkről . 3 3« A könyvtárhasználat módját közvetlenebbről meg határozó t é n y e z ő k ...5
4. Olvasási és olvasmányválasztási szokások . . . . 6
a / Az olvasásra fo r d it o t t i d ő ...6
b / Az olvasás intenzitása ... 8
c / É rtesü lési források ... 11
5. a z olvasás és a társas k a p c s o la to k ...13
6. Módszertani megjegyzések az olvasc5i elvárások és az olvasói élmények vizsgálatához ... 18
7. Szerzők, cimek, témák ... 21
8. A választás t u d a t o s s á g a ...27
9. az olvasmány mint cé l és eszköz . ... 31
10. Aktiv és passziv o l v a s á s ... 39
11. Az olvasás f ó k u s z p o n t j a ...44
12. Egyetemes és részleges olvasás ... 47
13. Belső v ilá g , külső v ilá g ... 5o 14. Az olvasás hatása az idő függvényében . . . . . 5 4 15. Összegező megjegyzések és következtetések . . . 56
- 5 -
1 . / Kutatásunk c é ljá r ó l és módszeréről
"T etszett” , v á la szolja az olvasó kérdésünkre, amikor visz szahozza az A legyek ura, az Olaszországi útikalauz és a Bar- kácsgépek cimü könyveket. Nyilvánvaló, hogy ez azonosnak tűnő
"eredmény" több szempontból is igen e lté r ő le h e t. Olyan regé- nyeknSl, mint az A legyek ura, a legritkább esetekben találunk száz "te ts z e tt" /d e akár száz "nagyon te ts z e tt" vagy "nem t e t s z e tt" /k ö z ö tt is tiz n é l több egyformát. Olyan olvasmányok minő s ité s é n é l, mint az Olaszországi útikalauz vagy a Barkácsgépek, jó v a l több hasonló "te ts z e tt" és "jó v o lt" akad. A magyarázatot keresve az olvasás eredményétől az olvasás előzményeihez vezet
tek a nyomok. Hogy az olvasmány m e g fe le lt-e , hogy jó v o lt-e a vá la sztá s, erre az "amit várt" és az "amit kapott" összevetése vá laszolh at. A " j ó l tudtam használni", a "megtudtam b e lő le "
válaszok viszonylag egyértelműek, a "persze, hogy t e t s z e t t , én csak jó regényeket olvasok", a " t e t s z e t t , bár nem értettem e - gyet az ir ó v * l" válaszok már jó v a l áttételesebbek.
Ha a közművelődési könyvtár szerepét vizsgálva válaszoln i akarunk olyan kérdésekre, hogy "Hiányozna-e a könyvtár, ha nem lenn e?", "Neveljen vagy szolgáltasson a könyvtár?", "Egyetemes legyen-e a könyvtár, vagy előnyben ré s z e s its e -e színvonalas használók ig é n y e it?", akkor nem elegendő a "te ts z e tt" és a "nem te ts z e tt" szavazatok összeszámolása, mert nem tudjuk, hogy mire akarták használni, és hogy milyen eredménnyel használták őket.
Az sem elegendő, ha csak azt a kérdést tesszük f e l , hogy e lé g e - d ett-e az olvasó a könyvtárral, ismerni k e ll ugyanis az olvasó konyvtárképét, m ércéjét, az olvasó konform itását, ta pin tatát,
k r itik a i érzékét. A szépirodalmi müvek olvasói m egítélésénél azt tapasztalhatjuk, hogy a "nem te ts z e tt" válaszok aránya ma
gasabb a képzetteknél és a fiatalabbaknál /é s Magyarországon magasabb a műszaki értelm iségieknél, mint a pedagógusoknál/.
F eltételezh ető, hogy a könyvtárral kapcsolatos elégedet
lenséget és k ritik á t k ife je z ő válaszok legalább annyit árulnak e l az o lv a s ó r ó l, mint a könyvtárról. A nyomok az olvasás e lő z
ményeihez vezetnek: az indítékokhoz, a konkrét olvasmány megkere
sésének és kiválasztásának módjához. A döntést k e ll tehát nagyitó alá ten n i, és a döntés elő tö rté n e té t is tanulmányozni k e ll. Sok mindent elárulhat a " t e t s z e t t ” válasz után f e l t e t t "Miért t e t s z e tt? " kérdésre adott vá la sz, ám sokkal többet tudhatunk meg az olvasás és a könyvtárhasználat eredményéről, ha a könyv k iválasz
tása után, olvasása, használata e lő t t megkérdezzük, hogy "Mit vár e t t ő l a könyvtől?" és hogy "Miért éppen ezt v á la s zto tta ?". Eze
ket a kérdéseket tettük f e l az an gliai /M anchester/ és három ma
gyarországi város /Budapest, Miskolc és Kaposvár/ közművelődési könyvtáraiban, az olvasási és könyvhasználati szokásokra vonat
kozó más kérdések társaságában, 1977-ben és 1978-ban. A kutatás a la p e lv e it és módszereit Bryan Luckham dolgozta k i, budapesti tartózkodása idején közösen ig a zítottu k kérdőívének kérdéseit a magyarországi viszonyokhoz. Az adatok értelmezését párhuzamosan végeztük. A városi közművelődési könyvtárt használókat Angliá
ban egy 21o fős és egy 133 f ő s , Magyarországon egy 274 fős minta k é p v iselte. Hogy az angol könyvtárhasználókat két minta képvise
l i , annak az az oka, hogy az angol kutatás két részletben f o l y t , tehát nem ugyanazok válaszoltak az olvasási szokások iránt ér
deklődő zömmel zárt és az olvasás c é l já t , eredményét vizsgáló n y ito tt kérdésekre.
A három minta ö sszetétele igy f e s t :
angol minták magyar minta
- 6 -
fé r fia k l o l 7o 139
nők lo9 13 135
2o éves és fiatalabb 18 19 66
21 - 25 éves 33 22 55
26 - 35 éves 57 53 6o
26 - 15 éves 45 37 38
46 - 55 éves 33 24 24
56 - 65 éves 19 19 2o
65 évesnél idősebb 5 9 17
- 7
segédmunkás lo 3 7
b e ta n íto tt munkás 4o 17 33
szakmunkás 42 16 51
diploma nélkü li szellem i
dolgozó 62 61 52
értelm iségi 32 58 39
ta nuló 21 15 7o
nyugdíjas, htb. 3 11 24
összesen 21o=loo# 183= loo# 274=loo^
2. / Az olvasmányválasztást meghatározd tényezők
Az "ob jek tív és szu bjektív" tényezők fe lo sz tá sa nem sze
rencsés, hiszen az úgynevezett szubjektív tényezők legtöbbje a s z o c ia liz á c ió folyamán bensővé vá lt objektív tényező^ Nem igen fordul e lő , hogy valakinek megvan "ob jek tív e" a lehetősé
ge arra, hogy olvasson, de "szubjektive" nincs kedve olvasn i, ugyanis ez a "szubjektive nincs kedve" nem csupán lélek ta n i té nyezőkkel, nem csupán a szem élyiséggel, hanem értékrendbeli, é - letm ódbeli tényezőkkel: szokásokkal, csoportnonnákkal, a "kö
rülményekkel" is magyarázható. Az "o b je k tiv -szu b je k tiv " f e lo s z tás h ely ett két nézőpontot javasolok: az egyénét és a társada
lomét. /Természetesen kiegészithetők lehetnének harmadikkal, ne
gyedikkel, ötödikkel i s : különböző társadalmi csoportok, a kü
lönböző szubkultúrák, a különböző korszakok, a különböző tá r
sadalmi rendszerek nézőpontjaival i s . / Az "országos átlag" és Átlag Lajos műveltsége a műveltségnek mint az olvasást befolyá
soló tényezőnek k é tfé le nézete. Átlag Lajos olvasói státuszá
nak minemüségét és minőségét meg lehet becsülni az "országos át
lag'» ismeretében i s , de nyilvánvalóan sokkal jobban Átlag Lajos műveltsége akapján. Mivel a műveltség szerepelt ebben a példány
ban, nem árt valamit tis z tá z n i: az isk o la i végzettség helyét az olvasás esély ét meghatározó tényezők sorában. A magyar szak iro- lom legelsőként vagy a legelsők között szokta em liteni az isko
lá zottsá g ot a munkamegosztásban e l fo g l a lt hely /a fo g la lk o z á s/
m e lle tt. Az isk o la i végzettség nem igazán "független v á lto z ó ", hanem csak j ó l használható mutatója /mert "nagysága" az elvég
z e tt osztályok számában"mérhető"/ a műveltségnek, a munkámég-
8 -
osztásban e l fo g l a lt helynek, a társadalmi helyzetnek, de vala
mennyinek csak egyik mutatója. A munkavégzés .jellege és a vég
z e tt munka f a j t á j a a legfontosabb tényezők közé tartoznak, u~
gyanis az ember a legtöbb esetben nem csak úgy általában, ha
nem valamihez olvas.
Természetesen sok ember nemigen tudna mihez olvasn i, ha csupán napi munkájához lehetne, szabadna hozzáolvasni. A munka- tevékenységeket már csak ezért is k i k e ll egészíten i a többi tevékenységgel, a k ö zé le ti tevékenységekkel és a szabadidő-te
vékenységekkel. Úgy is lehetne fogalmazni, hogy az olvasást és az olvasmányhasználatot az össztársadalmi és az egyéni t e vékenységek rendszere határozza meg. Igenám, de bizonyos te kintetben a munka, az alkotás, a tevékenység nemcsak ok, hanem okozat i s , amelynek mozgatója az életmód, valamint az érték
rend, amely mozgatója i s , mozgatottja is az életmódnak, amely
ben központi vagy mellékes helyet fogla lh a t e l a munka, az a l
k otás, a szórakozás. Úgy érzem, könnyen belátható, hogy az o l
vasást meghatározó egyes tényezők h elyett bonyolult k é p le tte l leirh a tó tén yező-ötvözetről k e ll b e sz é ln i. Ebben a tényező
ötvözetben fontos szerepe van a térnek és időnek: ugyanis az olvasáshoz - mint minden tevékenységhez - m egfelelő hely /kü lön szoba, Ír ó a s z ta l, karosszék, csend/ és idő /a z olvasás szá
mára fe ls z a b a d íto tt i d ő / szükséges. Pontos, és még a lig tanul
mányozott összetev ője az olvascás terének és idejének a tevékeny
ségek sorrendje és a tevékenységek átfed ése. Elég csak arra gondolni, hogy milyen tevékenységek mögé kerül, milyen tevékeny
ségek közé szorul az olvasás, hogy ki milyen tevékenységeket halaszt e l olvasás és milyeneket egy tévé-nézés miatt. Ma már az általánosan e lte r je d t háttér-rádiózás m ellett a h á ttér-tév é
zés is egyre gyakoribb. "H áttér-olvasásról'’ már csak azért sem lehet b e szé ln i, mert jó v a l nagyobb e r ő fe s z íté s t kívánna, mint a másik k e ttő , de a villamoson utazó és a csendes zugba vissza vonuló olvasó tevékenysége mégis külön-külön kategóriába soro
landó tevékenység.
- 9 -
A nem és az életk or is fontos szerepet já ts z ik , és döntő szerepe lehet a személyiségnek, f i z i o l ó g i a i állapotának, kész
ségeinek, vagyis a b io ló g ia i és a lé le k ta n i tényezőknek i s . A tevékenységek rendszere nagy részben á tfe d i, de nem fo g la lja magában egészen az emberi kapcsolatok rendszerét /amelyet te r
mészetesen a társadalmi p o z ic ió , az értékrendszer és az életmód, valamint a személyiség is meghatároz a gazdasági tényezőkön k iv ü l/.
Az olvasá si kultúrának is megvannak a vélemény irá n y itó i , a leg
több olvasónak ebben a tevékenységében is akad tanácsadója. Az emberi kapcsolatok rendszerében k itü n tetett helye van az olvasás esetében is a családnak, mint a s z o c ia liz á c ió alapvető intézmé
nyének. A család ebben az összefüggésben olvasást e lőid éző vagy akadályozó tevékenységek mozgatója, az olvasás te re , az olvasó irá n y itó ja , családi könyvtár a la p itó ja és gyarapitója.
Pelfogható az olvasás mint a társadalmi folyamatok egyik szerényebb jelen tőségű , de mással pótolhatatlan és olykor f ő szerepekhez jutó alrendszerként i s . Ebben a felfogásban az o l vasást és olvasmányhasználatot b efolyásoló tényezők sorában sze
rep elteth ető az olvasmánykinálat /a z olvasmány formájában meg
jelen ő értékek je l e n lé t e /, az olvasmányközvetités /a z ‘'olvas
mány csatornákM, köztük a könyvtár i s / » az olvasás társadalmi tek in télye /p r e s z t íz s e /. Mint másodlagos, de az olvasást és o l vasmányhasználatot közvetlenül b efolyá soló tényezőt k e ll kiemel
ni az előbb i tényezők hatására k ia la k u lt olvasási készséget /te c h n ik á t/ és az olvasási szokásokat /o lv a s ó i Í z l é s t , olvasói érdeklődést, olvasói v is e lk e d é s t/.
3 « / A könyvtárhasználat módját közvetlenebbül meghatározó tényezők
A könyvtárhasználat módját /e lt e r je d t s é g é t , in te n z itá s á t, tartalmát és módszerét/ az olvasást és olvasmányhasználatot be
fo ly á s o ló tényezőkön kivül a tevékenységhez és az intézményhez kapcsolódó sajátos /önmagát "b e lü lrő l" meghatározó/ tényezők szerepével is számolni k e ll. Ezek két csoportra oszthatók, az egyik tényező-csoport az e llá to ttsá g :, a másik a szokások nevet
- l e
kaphatná. A könyvtárhasználat e lte r je d ts é g é t, módját és színvo
nalát természetesen az is alapvetően meghatározza, hogy hol van
nak és honnan hiányoznak a könyvtárak, hogy mi van és mi nincs a meglévő könyvtárakban, hogy mikor vehetők igénybe szo lg á lta tá sa ik , hogy milyen a könyvtárosok képzettsége és embersége, hogy milyen a könyvtár külső és belső képe, hogy milyen tevékenysége- ket fogad be és kezdeményez a könyvtár, hogy milyen az "olva sá s- p o lit ik á ja " . Az e llá to tts á g g a l egyenrangú tényező-együttes a könyvtárhasználati szokások, benne fo g la lv a egyszerre mint ok és okozat a könyvtárról a lk o to tt kép. /Természetesen ez is k it nézet
ben: a társadalom és az egyén könyvtár-képe./
•'Megfeszülhet a jó könyvtáros, ha környezetében nincsen be-»
csü lete a könyvtárnak, ha nem kap elég anyagi támogatást, ha passzivak az olvasók", h allan i gyakran könyvtárosoktól, ötven Somogy megyei község példája a k iv ételek közé u ta lja azokat az esetek et, amikor három tényező, a könyvtáros személye, a könyv
tá r e llá to ttsá g a és a működés között nincs hármas p o zitiv vagy hármas negativ kapcsolat. Azt tapasztalhattuk ugyanis, hogy u- gyanabban a faluban találh ató a jó könyvtáros, a j ó l e llá t o t t könyvtár és a jó eredmény és a legtöbb esetben egy helyre került a gyengén e le r e s z te tt könyvtár, a gyatra könyvtáros és a gyenge eredmény. A jó működési f e l t é t e l és a jó működés együttjárása jó v a l könnyebben magyarázható» mint a gazdag könyvtár és az em
berségben és szaktudásban gazdag könyvtáros "egymásra ta lá lá s a ", ám ötven eset tanulmányozása alapján úgy tűnik, hogy az "akinek van, annak adták" e lv ezen a területen is érvényesül, ha nem is kizárólagos érvénnyel, de mint meggyőzően érvényesülő tenden
ciaként.
4 . / Olvasási és olvaamányválasztási szokások a . / Az olvasásra f o r d it o t t idő
A "Becslése szerin t a múlt héten mennyi időt t ö l t ö t t köny- olvasással munkájával kapcsolatban? társadalmi megbízatásaival kapcsolatban, tanulmányaival kapcsolatban, szórakozás és pihenés
- 1 1 -
c é l já b ó l ? ” kérdés Magyarországon használhatatlannak bizon yu lt.
Ez a kudarc is egyik eredménye kutatásunknak, ugyanis egyik mu
ta tó ja az olvasási kultúrának az olvasókban kialakuló torz kép az olvasásra fo r d it o t t id ó r ő l. Mi lehet annak az oka, hogy a vá rosi közművelődési könyvtárakat használó magyar olvasók a valóságosnál kétszer-háromszor nagyobb könyvolvasásra fo r d ito t t id ő r ő l számolnak be? A kérdező tudatos megtévesztésével - sok hasonló kutatás ta pasztalatai alapján - nemigen lehet számolni.
A torzu lá st magyarázó tényezők közül a két legfontosabbnak az idő érzékelését és az olvasás p resztízse és gyakorlata k özötti ellentmondást tartom. Tapasztalható, hogy Magyarországon az emberek másképpen k ezelik az id ő t, amikor a r á fo r d ito tt idő
mennyiséggel k e ll érzék eltetn i egy-egy tevékenység fontosságát, és másképpen, amikor - egy időmérleg v izsg á la t keretében - az elmúlt nap 24- órájával k e ll elszám olni. A napot negyedórákra felb on tó időmérleg módszerrel Halász László és Nagy A ttila x 1974-ben kb.6 órában á lla p íth a tta meg az egy hét a la tt olvasás
ra f o r d it o t t id ő t, a mi vizsgálatunk ma©rarországi kérdezett
jein ek b e cslé se i alapján átlagosan 16 órát könyvelhetünk e l . Feltehetően a valóságos töredék-órák, fé ló rá k , negyedórák e - gész órákká id ea lizálódta k . A másik, a talán fontosabb szere
pet játűzó tényező szerepének tanulmányozásánál három szférát k e ll külön m egvizsgálni: a valóságot /mennyi id őt fo r d it olva
s á s r a /, a vágyak v ilá g á t /mennyit szeretn e/ és a normák rend
szerét /milyen fontosságot tu la jd on it az olvasásnak./ Magyar- országon ma a fe ln ő t t lakosság háromszor akkora id ő t fo r d it tévénézésre, mint olvasásra és tanulásra, a tevékenységek rang
sorolásában viszon t általában egymás m e lle tt, az élen á l l az olvasás és tévénézés.
x / Halász László - Nagy A ttila : Hatásvizsgálat könyvtárban.
Bp. 1977. NPI.
- 12 -
b . / Az olvasás intenzitása
Van még egy döntő bizonyitékx am ellett, hogy a h eti 16 óra a valóságos 5-6 óra fe ln a g y ítá sa :
könyvolvasásra az e lo lv a s o tt fo r d ít o t t idő könyvek száma
/eg y héten/ /eg y hónap a l a t t /
6,7 óra 5,2
16,4 óra 5,4
angol könyvtárhasználók magyar könyvtárhasználók
A négy adat közül nyilvánvalóan a 16,4 óra a nem valósá
gos.
Az e lő b b i táblázatból az is k itű n ik, hogy csupán elhanya
golható különbség van az angol és a magyar könyvtárhasználók á l
t a l egy hónap a la tt e lo lv a s o tt könyvmennyiség k ö z ö tt, és ha kü
lön megvizsgáljuk a szépirodalmi és az ismeretközlő müvek olva sásának arányát, valamint azt i s , hogy hogyan f e s t a t e lje s e - gészében e lo lv a s o tt és csak részben olvasott könyvek aránya, je lle g z e t e s eltérések tapasztalhatók:
egy hónap a latt végig olvasott legalább egy
szépirodalmi müvet ismeretközlő müvet részben o lv a s o tt, felh aszn ált legalább egy
szépirodalmi müvet ismeretközlő müvet csak szépirodalmi müvet olvasott vagy használt csak ismeretközlő müvet o lva sott vagy használt
egyetlen könyvet sem olvasott végig
Angliában
/N=21o/ Magyarors zágon /N=274/
59 Ío 85
46 57
3o 1o 3o
54 4o
24 io 32
29 9
21 % 7
Még egy érv szó l a magyar válaszadók jóhiszeműsége m e lle tt:
az olvasásra fo r d ít o t t időre vonatkozó kérdést megelőző három kérdés az utóbbi hónapra vonatkozott, fe lte h e tő , hogy jó né- hányan e l fe l e jt e t t e k átváltani az egy hetes időszakra.
- 1 3 -
Az egy fő re jutó e lo lv a so tt könyvek arányát és ezt a tá blá zatot szembesítve azt a következtetést vonhatjuk l e , hogy az an
g o l k ö n y v tárhasználók valamivel kevesebben olvasnak, de többen használnak könyveket, mint a magyarok. A könyveket végigolvasók Angliában kisebb köre intenzivebben, azaz többet olv a s, mint a magyar könyvtárhasználók nagy többségét kitevő körhöz tartozó olvasók. Az ismeretközlő és a szépirodalmi müvek olvasásáról az egy fő re jutó olvasmányok és használt könyvek számának ismereté
ben lehet csak re á lis képet a lk o tn i.
Könyvtárhasználók Egy hónap alatt Magyarországon Angliában
/N=274/ /N=21o/
végigolva sott könyvek
szépirodalom 3,6 2,8
ismeretközlő 1,8 2,4
részben olv a so tt könyvek
szépirodalom o,8 2,0
ismeretközlő 1,6 4*6
Mind az ismeretközlő könyvek olvasása, még inkább haszná
lata jó v a l inkább jellem ző az angol, mint a magyar olvasóra. A mélyebben gyökerező, az intenzivebb és a gyakoribb könyvhaszná
la tra a "részben o lv a s o tt" ismeretközlő könyvek jó v a l nagyobb aránya u ta l. Uem á llít h a t ju k , a "részben olva sott" kategóriánk kikezdhetetlen. Zárt kérdésünk igy s z ó lt : "részben olvasta; csak keresett benne valamit"» tehát a valamihez felh aszn ált könyvön k iv ü l a még be nem f e je z e t t és az abbahagyott olvasmányokra is gondolhatott az olvasó* Sajnos, nem tudjuk, hogy milyen arányban szerepel a "részben o lv a so tt könyvek" között ez a három, megle
hetősen különböző a ltip u s . A "részben o lv a so tt" ismeretközlő mü
vek nagyobbik része bizonyára eszközként használt könyv. A "rész
ben olv a so tt" szépirodalmi müvek között Magyarországon elsősorban a még be nem f e je z e t t regények, ritkább esetben verseskötetek, még ritkább esetben abbahagyott regények, még ennél is ritkább esetben novelláskötetek szerepelnek. /Ebben a tekintetben ugyan
csak je le n tő s különbségek lehetnek angol és magyar olvasók kö
z ö t t . /
- 2.4 -
További je lle g z e te s e lté ré sre utal a nők és fé r fia k olvas
mányszerkezete k ö z ö tti e lté r é s . Angliában a szépirodalom, Magyar- országon az ismeretközlő könyvek olvasása a választóvonal.
Egy főre ju tó olvasmányok száma Egy hónap a la tt
végig elolvastak legalább egy
Magyarország
fé r fia k nők Anglia fé r fia k nők
szépirodalmi müvet 3,6 3,5 2,6 2,9
ismeretközlő müvet
"részben olvastak"
legalább egy
2,4 1,3 2,4 2,4
szépirodalmi müvet o,6 l , o 1,6 2,3
ismeretközlő müvet 1,6 1,7 4,7 4,4
Nem feled ve a zt, hogy a fé r fia k és a nők ismeretközlő o l vasmányainak összetétele nem azonos, kimondhatjuk, hogy az isme
re te t k özvetitő "olvasmánycsatorna” használatában Angliában nem tapasztalható olyan k iriv ó egyenlőtlenség, mint Magyarországon, valamint azt i s , hogy a könyvhasználat Angliában mindkét nemnél, Magyarországon - kis tú lzással - egyiknél sem jellem ző olvasási szokás*
Érdemes megvizsgálni a különböző társadalmi rétegek könyv- használatának mértékét a "részben o lv a sott" ismeretközlő könyvek alapján:
értelm iségiek adminisztrátorok szakmunkások
főisk olások és egyetemisták
Az egy hónap a la tt "részben olva sott" ismeretközlő müvek
egy fő re jutó száma Magyarországon Angliában
2.5 1.6 o , 8 4,8
6,54,3 3,2 7,o Még az angol szakmunkásokkal sem állanak azonos szinten a magyar értelm iségiek ebben a tekintetben, nem is beszélve a ma
gyar szakmunkásokról, akik négyszerte kevesebb ismeretközlő köny
vet vettek kézbe, mint angol "szaktársaik".
J ó l érzék eltetik a magyar és az angol olvasási szokások különbözőségét a S a jtó-olv a sá si szokásók i s . Sem a napilap olva
- 15
sók aránya, sem a napilap olvasásra f o r d ít o t t idő nem különbözik lényegesen, de a napilap olvasás rendszeressége, intenzitása már igen; a magyar könyvtárhasználók 79, az angol könyvtárhasználók 9o $-a n yila tk ozott úgy, hogy rendszeresen olvas napilapot. Ha a sajtóolvasás tartalmát akarja összeh ason lítan i, és csupán az o lva sott sajtótermékek ö s sz e té te lé t vizsgálju k - mellőzve a la pok tartalmának elemzését és a különböző témájú Írások o lv a s o tt
ságának v izsg á la tá t - nem könnyű az olvasáskutató fela da ta . Ma
gyarországon és Angliában eléggé különbözik a lapok és fo ly ó ir a tok kínálata. A városi közművelődési könyvtárakat használó ma
gyar olvasókat képviselő minta négyötöde olvas rendszeresen ké
peslapokat , /elsősorba n a Nők L a p já t/, kétötöde népszerű isme
re tte r je s z tő lapokat /elsősorban az Élet és Tudományt/, egyötö
de irodalmi és művészeti lapokat, fo ly ó ira to k a t, egyhetede társa
dalomtudományi fo ly ó ira to k a t. A kérdezetteknek egytizede sem /csa k 7 a / olvassa rendszeresen a Rakéta regényujságot. Az an
gol könyvtárhasználók kisebb része olvas rendszeresen általános p r o filú képeslapokat, irodalmi lapokat és társadalomtudományi fo ly ó ira to k a t, de nagyobb része olvas rendszeresen egészségügyi, cs a lá d i, n e v e lé si, v a llá s i témájú lapokat és divatlapokat, mint a magyar könyvtárhasználók.
c . / É rtesűlési források
Az egy hónap a la tt e lo lv a s o tt és használt könyvek mindkét országban átlagosan 2,2 fo rrá sb ó l származnak. Nagyon hasonló a könyvet vásárlók aránya i s : Magyarországon a kérdezettek 57, Ang
liában 59 c£-a. Magyarországon csak 7 Angliában több mint két
szer ekkora azoknak az aránya, akiknek az elmúlt havi olvasmá
nyai között nem szerep elt könyvtári könyv. Az angliában in ten zi
vebb kapcsolatrendszerre u ta l az a tény, hogy o tt a kérdezettek
nek lo J£-a kapott ajándékba könyvet és 41 1°-a kölcsön zött roko
n ok tól, ism erősöktől, Magyarországon ezek az arányok 14 és 33 Magyarországon 6 ?cf Angliában több mint háromszor ekkora az e - gyéb fo rrá sb ó l /te h á t nem könyvtárból, nem könyvesboltból és nem ism erősöktől/ származó könyvek aránya. Az angol kérdezetteknek
- 16
6 a könyv-klubokból» 4 pedig ü z le ti je lle g ű kölcsönkönyv- tá rb ó l szerezte be olvasmányait, vagy azok egy ré s z é t.
Magyarországon a kérdezettek közül a főiskolások és egye
tem isták, Angliában az értelm iségiek olvasmányai között v o lt a legtöbb vásárolt könyv, és mindkét országban a szakmunkások o l
vasmányai között a legkevesebb. Egy-egy könyv k iv á la sztá sá t f e l id ézv e, mind a magyar, mind az angol könyvtárhasználók kétharma
da egy, a többiek többsége pedig két é r te s ü lé s i fo r r á s t j e l ö l t meg. Nagyjából azonos azoknak az aránya i s , akik úgymond "v é l e t le n ü l" v á la szto ttá k k i ezt a könyvet, / a magyaroknál 13, az an
goloknál lo i» /•
A t i z - t i z leggyakoribb é r te sü lé si forrás az angol és a ma
gyar könyvtárhasználóknál a következő:
angolok &-a Honnan h a llo tt magyarok £-a / l o o io =21o/ a könyvről? / l o o £ =274/
23 barátok 35
12 rokonok 12
lo könyvismertetések 11
t e le v íz ió 11
könyvtárosok lo
8 munkatársak 8
egyéb források 8
rádió 8
8 könyvek 6
6 más személyek 4
5 munkahelyi vezetők
5 hirdetések
4 tanárok
4 rádió és t e le v íz ió
4 könyvesbolti eladó
Szembetünőek a hasonlóságok. Mindkét nagyobb városban la kó könyvtárhasználóinál a másik ember a legjelen tősebb értesü lé
s i fo r r á s. A magyar könyvtárhasználóknál nagyobb szerepet já tsz a nak az intimebb kapcsolatok, az angol könyvtárhasználóknál f i gyelemre méltó az irá n yitó személyek / a munkahelyi vezető és a ta h á r / olv a sást b efolyásoló szerepe. A magyar könyvtárhasználók
nál komolyabb szerepet játszanak a tömegkommunikációs eszközök.
/Ennek talán objektiv oka le h e t: a magyar rádió és t e le v iz ió következetesebb " o l v a s á s p o l i t i k á j a " ./ A h iv a ta los és információs
- i ? -
csatornák aránya mindkét országban megközelítően azonos, a szemé
lyes és az intézményes csatornák aránya a magyar könyvtárhaszná
lóknál 3 :2 , az angol könyvtárhasználóknál 2 :1 . Más különbség is ta pasztalható:
A magyaroknál a nők, az angoloknál a fé rfia k merítenek több fo rr á s b ó l.
Érdemes megnézni két különböző társadalmi réteg értesü lési forrásainak különbözőségét:
Honnan h a llo tt a könyvről?
személyes forrás intézményes forrás szükebb személyes
környezet Írásos formák rádió - te le v íz ió irá n y itó személyek
angolok szak- értelm i
munkások ségiek
51 84
26 74
42 42
16 68
5 3
0 12
magyarok szak- értelm i- munkások ségiek
53 63
48 42
37 49
22 25
16 12
0 0
A magyar szakmunkások és értelm iségiek átlag egy-egy f o r rást említenek, az angol értelm iségiek j^val többet /1,7/ , mint az angol szakmunkások / l , o / . További lényeges e lt é r é s , hogy a ma
gyar értelm iségiek számára - akár a magyar szakmunkásokkal, akár az angol értelm iségiekkel á llít ju k szembe őket - jó v a l nagyobb a jelen tősége a személyes forrásoknak, k iv é te lt képeznek a munka
h e ly i irányitó személyek. Másik, még ennél is fontosabb különb
ség a két ország könyvtárhasználói között a két réteg távolságá
ban mutatkozó különbség. A magyar könyvtárhasználó szakmunkások közelebb állnak a diplomás könyvtárhasználókhoz, mint az angol szakmunkások.
3. / Az olvasás és a társas kapcsolatok
Az olvasás és társas kapcsolatok viszonya egyszerre ta rto zik a legvitatottab b és a legkevésbé tanulmányozott kérdések kö
zé. Kutatásunkban természetesen éppen feogy csak érin ten i tudtuk ezt a problémát. Több kutatási eredmény gyengítette annak a né
zetnek az érvényességét, mely szerin t az olvasás b e fe lé forduló
"magántevékenységM, amely e lsza k ít a k özösségtől. Több kutató
1 8 -
másfajta összefüggést tapasztalt olvasás ás társas e g y ü ttlé t, olvasás és k ö z é le ti tevékenység k özött.
Nagy A ttila a falun élőknek azt a rétegét v iz sg á lta , akik
nek funkciójuk van különböző társadalmi szervezetekben, és azt fig y e lh e tte meg, hogy ebben a rétegben jó v a l nagyobb azoknak az aránya, akik a könyvtárat és a művelődési házat is látogatják , és jó v a l kevesebb azoké, akik egyiket sem, mint azok, akik nem kapcsolódnak be ennyire intenziven a közéletbe. Azt is észre
v e tte , hogy a művelődési házat is látogatók irodalmi és film iz - lé 8 e , a t e le v íz ió v a l való kapcsolatának szinvonala határozottan jobb, mint azoké, akik csak a könyvtárat lá to g a tjá k
.x
Már az a tény, hogy az olvasók je le n tő s része más olvasók tól szerez tudomást könyvekről, az olvasás és a társas kapcsolatok p o z itív ösz- szefüggését s e j t e t i . Olyan módszereket és kérdéseket nem a lk a l
mazhatunk kutatásunkban, amelyek segítség ével perdöntő b iz o n y í
tékokat szerezhettünk volna, csupán ezeket a kérdéseket teh et
tük f e l : "Hány emberrel ta lá lk o z o tt a múlt hónapban baráti ö sz- szejövetelek en ?” , "M egvitatta-e valak ivel a múlt hónapban pihe
nésképpen o lv a s o tt könyveket, k ik k el, közülük kik ismerik egy
mást?"
így alakult azoknak az aránya, akik a velük együtt lakó
kon kivül egy hónap a la tt rokonokkal vagy ismerősökkel, vagy mindkét réteg k ép v iselőivel találkoztak /vendégség keretében, klubban, vagy együtt mentek gyűlésre, templomba, sportrendez
vényre/ :
rokonok ismerősök
összesen 74 * 85 *
fé r fia k 69 * 85 *
nők 78 i. 85 *
szakmunkások 73 * 94 *
értelm iségiek 73 * 85 %
adminis ztrátorok 82 87 a
főisk olá sok , egyetemisták
középiskolások 65 * 91 *
X Nagy A ttila : Közművelődési intézmények já rá s i székhelyeken.
BP. 1972. NPI.
magyarok
- 19
angolok
összesen 83 * 93 *
fé r fia k 8o £ 93 *
nők 87 a 93 *
szakmunkások 86 £ 9o io
értelm iségiek 77 % lo o io
főisk o lá so k , egyetemisták 81 io lo o i
adminis ztrátorok 9o io 92 i
Azt leszárnitva, hogy az angol könyvtárhasználók szinte va
lamennyi rétegének valamivel nagyobb része ta lá lk o zo tt rokonnal vagy ism erőssel a kérdezés e l ő t t i hónapokban, a hasonlóságok e - r ő t e lje s e k . A rokonokkal és ismerősökkel találkozók arányán ká
vul legalább ilyen fontos azok száma, akikkel az egy hónapos idő- szak a la tt a rokonok és az ismerősök közül találkoztak. /E zú tta l a fe n t i táblázatban szereplő százalékarányok mögötti abszolút számokat tekinthetjük viszon yitás alapul/*
rokonok ismerősök
magyarok
összesen 6,5 14,2
fé r fia k 6,8 14,9
nők 6,4 13,3
szakmunkások 6,5 14,8
értelm iségiek 6,8 14,o
adminis ztrátorok 5,6 11,0
főisk olá sok , egyetemisták 6,5 14,8
középiskolások 8,1 14,2
angolok
összesen 7,9 18,3
fé r fia k 6,8 17,7
nők 8,8 18,9
szakmunkások 6,2 15,9
értelm iségiek 7,o 18,5
adminisztrátorok 8,6 2o,6
főisk olások 9,5 17,4
Ismerős köre valamennyi angol rétegnek nagyobb, mint a ma- gyaroknak, rokon-kcre csupán az angol nőknek, az adm inisztráto- roknak és a főiskolásoknak nagyobb.
Jobban élnek-e az angol könyvtárhasználók a valamivel in tenzivebb társas életük ama leh etőségével, hogy többekkel, gyak
rabban beszélgessenek olvasmányaikról? A pihenésként olvasott könyveket megvitatok aránya és a beszélgetéseken résztvevők szá-
- 20
ma alapján nemmel k e ll vá la szo ln i, mégsem jelen th etjü k ki a zt, hogy ebben a tekintetben nincsen különbség angol és magyar könyvtárhasználók k özött, ugyanis jelentősen különbözik az o l vasmányok ö s sz e té te le . Az angol könyvtárhasználók olvasmányainak jó v a l nagyobb része nem szépirodalmi mü, márpedig a szépirodalmi mü a tipikus "pihenésként olva sott" könyv. így a látszóla gos e - gyenlőség különbséget takar; felteh etően annyival gyakoribb be
széd- és vitatéma az angol könyvtárhasználóknál az olvasmány, mint ám enéivel intenzivebb tá rs a s -é le te t élnek. Más, tényleges különbségek is tapasztalhatók, ezeket az alábbi tá b lá za tró l le het le o lv a s n i, amely az olvasmányaikat megbeszélők arányát és a beszélgetésben /a kérdezetten k iv ü l/ résztvevők számát ta r ta l
mazza :
a pihenésként o l a beszélgetés
vasott könyvet ben résztvevők megvitatők #-a száma
magyarok
összesen 73 3,4
fé r fia k 65 1o 3,7
nők 8o H 3,2
szakmunkások 73 # 4,o
értelm iségiek 67 # 3,4
adminis ztrátorok 69 < 2,8
fő isk o lá so k , egyetemisták 79 56 3,3 angolok
72 56
összesen 3,5
fé rfia k 65 io 3,6
nők 78 56 3,5
szakmunkások 63 56 3,o
értelm iségiek 97 4 4,3
admi nis z trát orok 71 56 3,4
fő isk o lá so k , egyetemisták 76 56 3,4 Az értelm iségiek és a szakmunkások helyzete különbözik feltűnően a két ország könyvtárhasználói köreiben. Hogy f e l e - lő s k ijelen tések et tehessünk olvasmányokat másokkal megvitató és az ily e n gyakorlatot nem fo ly ta tó emberről, ahhoz mélyreha- tó vizsgálódásra lenne szükség. Egy-egy olvasmány ugyanis lehet a v ita tárgya, de lehet ösztönzője, eszköze is . Azokra az ese- tekre gondolunk, amikor nem egy-egy könyvről van szó a b e szé l- getésben, de átitatva egy-egy könyv hatásával érvelünk, értéke-
2 1 -
lünk. Hogy az olvasmányok közvetlen vagy közvetett je le n lé te mi
lyen arányban bukkan f e l a különbőzé társadalmi rétegekhez ta rto zók beszélgetéseiben , e rrő l még csak feltev ésein k lehetnek. A ma
gyar szakmunkások és értelm iségiek "h e ly cs e ré jé t” nehezebb ma
gyarázni. Az látszana kézenfekvőbbnek, hogy az értelm iségi körök
ben gyakoribb beszédtéma az olvasmány, még akkor i s , ha ugyancsak értelm iségi körökben fe lté te le z h e tő a könyvekből m eritett érvek
kel fo ly ó viták átlagosnál gyakoribb előfordu lása. Nem a magya
rá za t, de annak egyik Összetevője lehet a munkahelyi "brigád
közösség" szerepe, ahol viszonylag gyakori egy-egy könyv e lo lv a sása és megbeszélése a s z o c ia lis ta brigádmozgalom keretében. Ne fe le d jü k , a magyar könyvtárhasználók között éppen a szakmunkások rétegéhez tartozóknál voltak legmagasabbak a társas kapcsolatok mutatói*
Még egy mutatót használtunk az olvasás és a társas kapcso
latok érzék eltetésére, megkérdeztük, kik ismerik egymást azok k özül, akikkel a hónap során olvasmányélményeit megvitatta. így alakult a kapcsolatok számax azok körében, akik a pihenésként olv a so tt könyveket megvitatták:
magyarok angolok
összesen 6,1 6,5
fé rfia k 6,3 6,9
nők 5,9 6,2
szakmunkások 4 »8 4,6
értelm iségiek 5,o lo ,6
adminisztrátorok 4,2 5,7
főisk olá sok 7*3 5,8
középiskolások 6,1
A két értelm iségi réteg mutatói térnek e l leginkább.
Ha csak egy emberrel b e sz é lg e te tt, a kapcsolatok számát egy
nek, ha kettővel és azok ismerték egymást, háromnak vettük és igy tovább.
'2 2 -
Az intenzivebb /szé le se b b körre k ite rje d ő és a körön b elü l szo
rosabb kapcsolatokkal működő/ tá rsasélet hatását már az értesü - l é s i források összetételének tanulmányozásánál is tapasztalhat
tuk az angol értelm iségieknél.
6 / Módszertani megjegyzések az olvasói elvárások és élmé
nyek vizsgálatához*
A dolgozatunkban l e i r t vizsg á la t úgy kutatja a könyvolva
sás folyamatát, ahogy azt maga az olvasó tá rja f e l . Két okból vá
lasztottuk ezt a m egközelítést. E lőször: a s z o c io ló g ia i elemzés s tru k tu ra lista -fu n k cio n a lista , i l l e t ő l e g rendszer-szemléletének most is ható hagyománya szerin t úgy kezelik a v iz s g á la ti szemé
lyek et, mint akik elsődlegesen befogadói, vagy tárgyai külső ha
tásoknak és erőknek. A viselkedés több szfé rá já v a l ellen tétben /a h o l az egyénnek csak csekély hatalma van, mert a genetikai vagy - mint a form ális oktatási rendszeren való keresztülhaladás - h ely zeti tényezők különösen lényegesek/ a könyvolvasásban az az általános hogy az egyén vá la sztja k i olvasmányait, ő dönti e l , milyen c é lb ó l, mennyit és milyen intenziven kiván olvasn i. Meg
le h e t, hogy a könyvválaszték sok esetben k o rlá to z o tt, egészében véve azonban az ip a ri országok polgárának igen széles választási lehetősége van a tekintetben, hogy milyen könyveket kiván meg
venni és a könyvtárból kölcsönözni.
Másodszor: fogalm i-elm életi szinten az irodalom szociológia gyorsan f e jlő d ö t t az elmúlt években, ennek ellen ére igen kevés empirikus hatás z a jlo tt le . Nő az érdeklődés a kiadók és a szer
zők szerepének, i l l e t ő l e g az irodalom társadalmi összefüggései
nek tanulmányozása irá n t, ugyanakkor a kiadók részére k id olg o
zott piackutató módszerek k ife je z e tte n a fe ls z in t tanulmányozzák x Ez a f e je z e t , valamint a tö b b i, függőleges von a llal j e l ö l t szö
vegrész Bryan Luckham Könyvolvasók e lk ép zelései és tapasztala
ta i Bookreaders expectation and experience cimü Írásából szár
maznak, amely az IFLA Könyvtári Elmélet és Kutatás Szekciójá
nak 198o.évi varsói konferenciájára k észü lt.
Az angol szöveget Mándy Gábor fo r d íto tta magyarra.
- 23 -
/ p l . azt v iz sg á ljá k , hogy milyen borítókat kedvelnek a vásárlók, vagy hogy milyen jellem ző je g y e i vannak az olvasóknak. x/ A könyvtárosok számára végzett kutatások a könyvtárlátogatók sajá
tossága iv al, körülményeivel, megelégedésével fo g la lk o z ta k .xx A rendszerszemléletű megközelítés gyakran úgy fogta f e l az olva
s ó t, mint ingerek befogadóját. Az olvasás vizsgálatára számosán vállalk oztak , de a legtöbben in tu itív módszerrel k ö z e litik meg az olvasók motívumait. Ezért mi az egyensúly h e ly re á llítá s á t k í
séreltük meg. Azt kutattuk: mit hoz magával /m it é l á t / az olva
só* milyen elk ép zelései vannak, s ezek hogyan viszonyulnak a va
lóságos kimenetelhez. Lehetőségeinkhez képest azt vettük szem- ügyre, hogyan határozzák e l maguk az olvasók a szempontokat.
I ly módon elkerültük a prekoncepeiós modelleket és kategóriákat.
Mindenek e lő t t arra voltunk kiváncsiak: hogyan osztályozzák az olvasók a könyveket, motívumaikat, ta pasztalataik at, s csak ezután néztük meg, hogy viszonyulnak ezek a bevett szakmai és s z o c io ló g ia i csoportosításokhoz. Végül nem mindegyik k ije le n té s t le h e te tt összhangba hozni az elfoga d ott kategóriákkal /habár a legtöbb esetben igen/* mégis az adatok hasznos betekintést en
gedtek abba, hogy az olvasók milyen módon azonosultak a könyv
v e l, milyen szempontokat tartottak fontosnak, s hogy a könyv befogadása során milyen változások za jlo tta k le .
A vizsg á la t keretében fe ln ő t t olvasókat arra kértünk meg, hogy önállóan töltsenek ki egy rövid k érdőivet, megnevezve egy nemrég olva sott könyvet, je le z v e , hogy azt minek alapján válasz
tották k i, mit vártak és mit kaptak az olvasmánytól* s vajon a könyv b e il le t - e szokásos olvasmányaik körébe. Feljegyeztük é le t k ori csoportúkat, nemüket és foglalkozásukat i s .
x Mann, M: The Reading Mobits o f Adults.A bibliography.London.
1977.B ritish Library
’xxWard, M: Readers and Library Users. London, 1977- ALA.
2k -
Természetesen egy n y ito tt kérdésekkel operáló ön k itöltős kérdőív megkíván bizonyos szellem i képességeket, valamint a z t, hogy a válaszoló a könyvekről és személyes é rz é s e ir ő l fogalmat tudjon alkotni és azt ki is tudja f e je z n i. Tudjuk, hogy nem min
denki könyvolvasó, s hogy csak egy kisebbség olvas többet 4-5 könyvnél évente. Az ily e n "a k tív” olvasók azonban számarányuknál nagyobb mértékben fordulnak e lő a nagyobb képzettséget kivánó szakmákban, a szellem i foglalkozásokban és családokban. Ilyen o l
vasókat rendszerint /b á r nem k iz á ró la g / a tanulók, ille t v e a könyvtárhasználók között találunk. Interjúalanyainkat hát az egy
szerűség kedvéért - szisztematikus v é le tle n m intavételi e ljá r á s s a l - a 18 éves vagy idősebb b r it közművelődési könyvtári tagok, i ll e t v e a feln őtt-ok tatásban ré s z t vevők közül választottuk k i, négy különböző telepü lésen . További fe lté te lü n k v o l t , hogy az i l l e t ő olyan legyen, aki az e lő tte lévő hónapban legalább egy könyvet e lo lv a s o tt. A fe lk é r t személyek 9o #-a f e l e l t meg a kö
vetelményeknek és vett részt a vizsgálatban.
Ha részt vehettem volna a kutatás megtervezésében, tapasz
talataim alánján nem javasoltam volna n y ito tt kérdések alkalma
zását önállóan k it ö l t ö t t kérdőívben, ugyanis a "Mit várt e t t ő l a könyvtől?” és a "Miért éppen ezt v á la szto tta ?" értelmezése és megválaszolása egyáltalán nem könnyű fe la d a t. A "Mit kapott et
t ő l a könyvtől, milyen élményeket vagy ismereteket sze rze tt?"
kérdés jóv a l egyszerűbb, mint a másik k ettő, viszont különböző tipusu válaszokat su gall. A "Mit várt e t t ő l a k ön yvtől?", "Mit kapott e t t ő l a könyvtől?" jó kérdések in terjú -h elyzetben , amikor, ha szükséges, az in terju k észitő meg is magyarázza a kérdést, és . p o n to sitta tja a túlságosan á lta lá n os, semmitmondó válaszokat, a- melyek természetesen szintén fo n to s, az olvasói magatartást j e l lemző információk.
A "Szórakozást", "Azt, hogy érdekes legyen", "Nagyon sokat",
"Érdekes ism ereteket", "Kiváncsi voltam rá , hogy milyen" és az ehhez hasonló válaszokat interjú -h elyzetben ilyen kérdések követ
h etik: "Mi szórakoztatja Önt?", "Mit gondolt, miért fogja önt ez
- 25- -
a könyv szórakoztatni?, "Mit ta rt ön érdekesnek?", "Miért gondol
ta , hogy ez a könyv érdekes?", és, ha szükséges, ezeket újabb kér
dések. Hogy a Mit várt és a mit kapott kérdésekre érdemi választ kapjunk, ahhoz sok esetben - fő le g a nehezen fogalmazó, az olva
s ó i viselkedésüket kevésbé tu datositó olvasóknál - kitartó nyomo
zásra, intenzív in terjú s módszerre van szükség.
7 . / Szerzők, címek, témák
Arra a kérdésre, hogy ki a szerző, mi a könyv témája és cime, a 183 válaszoló közül csak 62 # v o lt képes t e l je s értékű f e le l e t e t adni. Kilenc százalék csak a címre, 14 % a címre és a témára, 9 # a címre és a szerzőre emlékezett, a többiek csak a témát, vagy a szerzőt és a témát tudták megnevezni. Tételként összegezve: 93 4 adta meg a címet, 84 ^ a témát és 75 # a szer
z ő t. Az ily e n alacsony emlékezési arány nem ismeretlen a szak- irodalomban. Az Egyesült Államokban például egyetemi hallgatók je le n tő s része nem tudta megnevezni a két h é tte l az e lő tt olva
s o tt könyvek szerzőjét vagy cím ét.x
Vizsgálatunkban 112 személy szépirodalmi müvet / f i c t i o n / nevezett meg olvasott könyvként. Néhányan nem határozták meg egyértelműen a témát. Általában következtetni leh etett a témá
ra , mert közvetlenül k id erü lt a címből /G yilkosság az Orient expressen e t b ./. Tizenöt alkalommal a cim nem v o lt k ife je z ő , a válaszoló pedig olyan általános terminust használt, mint "re
gény", vagy "szórakozás". A 97 osztályozott válaszban 51 külön k ife je z é s ford u lt e lő , de közülük sok annyira közel á l l t egymás
hoz, hogy lényegében azonosoknak tekinthettük őket /p l." t ö r t é n e lem" , "történ elm i", "korszak", "a m ú lt"/. Könnyen azonosítható csoport v o lt a bűnözés /"b ű n özés", "gyilk ossá g", "bírósági ügy",
"d e te k tív ", "p e r "/ vagy a fantasztikus és a Földön k ív ü li je le n - xReport of Chichago U niversity Gradnale School, 1968.Respirements
Study fo r Future catalognes.
- 26
ségek /"S2förny", "szellem ek", "Istenek és űrrepülés", "r e jté ly e s háromszögek", " s c i f i " / . A társadalmi kérdések kategóriája az
"elővá rosi é l e t " , "a munkásosztály forradalma", "a nők é l e t e " ,
"emberek különböző helyzetekben", " p o li t i k a i" , "hogy élnek az em
berek", "anya-lány kapcsolat" k ife je z é se k b ő l á ll t össze, mig a történelm i kategóriát a "történelm i s t b . " , "1973*", "India a függetlenség kivívása után", "vik torián u s", "háborús", "a r e fo r m ációról" k ife je zé se k alakították k i. Egyéb /k i le n c , vagy annál több megnevezést magában f o g l a l ó / kategóriák: éle tra jzo k ; vad
nyugati történetek; vidám könyvek; romantikus történetek /némi könnyítéssel: az utóbbi kategóriába 24 különböző megnevezést vettünk bele - a nyers e ro tik á tó l a hagyományos rom antikáig/.
Maradt 16 könyv, lo olyan eln evezéssel, amelyekből sehogy sem alakíthattunk ki 3-nál több tagból á lló kategóriákat, mivel annyira specifikusak voltak /p l." á l la t o k r ó l szóló könyvek"/.
A szépirodalmat magában fo g la ló séma ezek után igy f e s t : 81 könyv 41 k ife je z é s 8 elfoga d ott kategória 16 könyv lo k ife je z é s elfogadható kategóriák, té
mák, vagy h elyzetek, mint
"á lla to k ró l s z ó ló ", "orvo
s i " , "n evelési"
15 köáyv tú l általános k ife je z é se k , mint "regény", "szórakoz
ta tá s ", "tö r té n e t", "mese"
112 könyv
ügy tűnik tehát, hogy az olvasók - annak e lle n é re , hogy e lső p illa n tásra a le ir ó fogalmak igen széles körével éltek a tárgyi osztályozásban - valójában többnyire olyan kis számú j ó l azonosítható kategóriát vettek igénybe, amelyeket a b r it könyv- kereskedők és könyvtárosok j ó l ismernek, és használnak. A j e l z e tt k ivételek természetesen a társadalom egészére k iv e titv e tekin télyes mennyiséget tehetnek k i. Az olvasók számára lé te z ő f ő tárgyköri kategóriákat mindazonáltal felteh etően azonosí
tottu k.
Milyen osztályozási kritériumokat alkalmaztak az olvasók?
Azokban az esetekben, ahol az e x p lic it módon k ife je z ő d ö tt, e l sősorban a szitu á ció já ts z o tt szerepet /időben 21, hely sze rin t:
12, kapcsolat, vagy státus sz e r in t: 8 /. Második helyen a könyv
- 27 -
hoz fűződő élmény /romantikus, vagy erotik u s: 15, k on flik tu s, különösen a bűnözés: 8, kalandok, fordulatok: 8, humor: 5/ » har
madik helyen meghatározott személyek /11/ » végezetül pedig prob
lémák / 7 / szerepelnek. A többi esetre nézve nem sik erü lt semmi
lyen szempontot egyértelműen azonosítani.
Az ismeretközlő /n o n - f i c t i o n / könyvek esetében a tárgykö
r i kategóriák nagymértékben ismertek, különösen a könyvtárhasz
nálók e l ő t t , habár számuk lá ts z ó la g végtelen nagy a tizedes osz
tá ly o zá si rendszerben. Milyen mértékben v o lt egységes az olva
sók m egítélése? Ahogy az irodalom esetében i s , számos egymáshoz k ö z e li megnevezés szerepelt a történelemre és az életra jzok ra vonatkozóan, ^zenkivül fontosabb klasztereket alkothattunk az orvostudományban és az egészségügyben; a nevelésben és az isk o
laügyben, továbbá némely műszaki, gyakorlati és hobbi-könyv te rén. A 71 ismeretközlő könyv 35 kategóriába vagy egyedi terminus alá k erü lt. Nehézség csak 1-2 esetben támadt, amikor az olvasó nem árulta e l , mire gondol, vagy araikor a cim túlságosan r e j t é lyesen v o lt megfogalmazva /ahogy a társadalomtudományokban e lő fo r d u l/- A fogalmakat, vagy klasztereket könnyen kapcsolatba hozhattuk a tized es rendszer fő o s z tá ly a iv a l: é le tr a jz /9 2 o /, ide ta rto z o tt a 2o leggyakrabban em litett könyv, 17 a fö ld r a jz hoz és a történelemhez /9 o o , kivéve a 9 2 o -a t/, 14 az alkalmazott tudományokhoz /600/ és l o a társadalomtudományokhoz / 3o o /, a töb bi megoszlott a megmaradó főosztá lyok k özött.
Milyen fogalmakat használtak az olvasók az osztályozás
hoz? Sokkal inkább megelégedtek a cimek "b e s z é lte té s é v e l", mint a szépirodalom esetében, negyvenöt alkalommal, vagy főnevet hasz
nál tak/"macskák", "bűnözés", " f ö ld r a jz " / vagy - az életra jzon b e lü l - személyeket neveztek meg, i ll e t v e mellékneveket Írtak /"p o lit ik a i',' "o r v o s i", s t b . / . Csupán 6 esetben adtak meg a szö
vegkörnyezetből kiszakítva értelm etlen szavakat /"te rm e lé se ",
"kapcsolata", "to v á b b fe jle sz té s" s t b . /. Az a h e ly ze t, hogy az az ismeretközlő müvek o lv a s ó i, akik létszámuknál nagyobb arány
ban kerülnek k i a többre érték elt és hosszabb tanulmányokat i - génylő fog la lk o zá si ágakból, általában az e lfo g a d o tt kategóriá-
- 2 8 . ..
kát szorosan megközelítő term inológiát használnak.
Emlitést k e ll tennünk hat könyvről, melyeknél úgy éreztük, hogy az olvasók nem ismerték f e l világosan a f ic t io n és a non- f ic t io n határvonalát. Közülük kettő a fantasztikum kategóriájában fo rd u lt e l ő , ahol az olvasók megemlítették, hogy azért olvasták e l ezeket a könyveket, hogy megismerjék a tényeket. A többi a p o litik a i és a történelmi regények körébe ta r to z o tt, o tt pedig egy-egy történelmi ala k ot, vagy eseményt kivántak jobban megis
merni, megérteni a vá lá szo ló k .x
A körülhatárolás kérdése a műfaj fogalmát is é r in ti. Mi
lyen a köznapi szóhasználatra utaló fogalmakat használtak a meg
kérdezettek? 168 fogalmat neveztek meg, de mivel 19 esetben egy
nél többet i s , ténylegesen csak 149 olvasó sorolta kategóriákba az olvasott müveket. Harminckét esetben csak a formátumot nevez
ték meg / p l . könyv, k ö te t, paperback/. A legnagyobb specifik u s csoport a formára u ta lt: pl.n apló / 3 / , verseskötet / 3 / , képes
könyv / 1 / , novella vagy annak egy v á lfa ja /2 4 /» regény, i ll e t v e annak egy v á lfa ja /3 3 /* Négyen k ife je z e tte n s c ie n c e -fis t io n t em litettek. Nyolcán csak irodalmi műnek / f i c t i o n / nevezték o l
vasmányukat. A hatás hat esetben jelen t meg kritériumként / i z galmas, i ll e t v e vidám olvasmány/.
Öt olvasó i r t ismeretközlő müvet /n o n - f i c t i o n /, 15-en é le t r a jz o t . Azt a hat müvet, amely a f ic t io n és n o n -fic tio n határán á l l t , "igaz történetnek” , Hfé l-ö n é le tra jzn a k " és " é le t b ő l e lle s e t t drámának" m inősítették. A müvek funkcionális i l le tv e használati értékére 12 je lö lé s mutatott /o k ta tá s i, r e f e - rensz, műszaki, inform áció, útmutató/, mindegyik ismeretközlő müvei kapcsolatban. Három esetben utaltak a módszerre, i lle t v e a technikára /u js á g ir á s , dokumentarista, oknyomozó/. Három vá
la s z o ló j e l ö l t e meg az olvasók k ö ré t: "népszerű", "gyermekek"
x Sutherland, I.A .F ic tio n and the F iction Industry. London, 1978.Ashlone* Williams S, R: T elevision : Technology and Cultural Form. London.1974* Fontana.
- 29 -
/ 2 / . ö t esetben a színvonalat szándékoztak m e g je lö ln i/”könnyü",
"iro d a lm i", "k la ssz ik u s"/.
Mindent egybevetve láth atju k , milyen sokféle kritériumot használtak az olvasók, mind a tárgykör, mind a műfaj meghatáro
zására. Ugyanakkor egyes, széles körben ismert fogalmak nem buk
kantak f e l . Ez kétségkívül a minta k orlá tozott méreteinek t u la j
donítható. Nyilvánvaló v o lt azonban, hogy a környezet - még ak
kor i s , ha alárendelt - fontos meghatározó tényezó sok olvasónál, különösen a szépirodalom esetében. Novellákkal, regényekkel kap
csolatban gyakran használtak ily e n m inősítéseket: "háborús",
"o r v o s i", "k o rtá r si", "történ elm i", vagy "amerikai". Az a tény, hogy az olvasók ta lá lta k néhány összevethető, egységesíthető k i
f e je z é s t , azt mutatja, hogy még nem érkezett e l az az id ő , ami
kor - ahogy Wimsatt és Brooks megjósolta - a tudás annyira e l aprózódik, i ll e t v e annyira csődöt mondanak az irodalm i konvekciók hogy minden egyes műalkotás műfaját külön k e ll meghatározni.
A kutatók az olvasókra bíztá k, melyik könyvet választják k i a közelm últbeli olvasmányaik közül, hogy azokkal kapcsolatban válszóljanak a "Mit várt t ő l e . . . ? " , a "Miért éppen e z t . . . ? " és a "Mit kapott t ő l e . . . ? " kérdésekre. A 183, ill e t v e a 274 olvas
mány nemcsak mennyisége m iatt, hanem a kiválasztás önkényessége* xx miatt sem jellem ezheti az angol és a magvar könyvtárhasználók olvasmányainak ö s s z e té te lé t, ám valamit e r r ő l is elárulhattak.
Nem v é le tle n , hogy az angolok á lt a l em lített könyveknek 4o £-a ta rto z ik az ismeretközlő olvasmány kategóriájába, a magyaroknál viszon t csak 3o #. Azonos elvek alapján, de külön-külön végeztük x Wimsatt, 7 - Brooks, C: lite r a r y C riticism : A ókort History
New York, 1962. Knopf.
xxLehetőség adódott arra, hogy "értékesebb" olvasmányok kivá
lasztásával az olvasó jobb színben tüntesse f e l magát. Elő
térbe kerülhettek a megjegyezhetőss szerzőjü és cimü olvas
mányok i s .
- 3 0 -
a kódolást, igy az” értékes irodalom” és az ''elsősorban szórakoz
tató célú irodalom” kategóriákba tartozó könyvek aránya már a ka
te g o riz á lá st végző kutatók különböző mércéje miatt sem vethető össze aggályok nélkül. A példaként v á la s zto tt olvasmányok k o z 't t a magyar olvasóknál jó v a l nagyobb arányban szerep elt a modern ir o dalom, a klasszikus romantika, a másodvonalu realizmus, a tá rsa dalmi lek tű r, az u tle ir á s , az angol olvasóknál pedig a másodvona
lu romantika, az é le t r a jz i lektű r, a krimi, a humoros témájú könyv, a társadalomtudomány, a hobby, és a technika.
Az angol könyvtárhasználók jóv al nagyobb része /6 2 $ -a / ne
vezte meg helyesen a szerzőt, a cimet és a tárgyat i s , mint a ma
gyaroknak /3 6 # /, ám a magyar könyvtárhasználóknak valamivel na
gyobb része /84 adta meg helyesen a könyv s z e r z ő jé t, mint az angolok /7 1 4>/• A szerzőt és a cimet pontosan felid ézők aránya a szakmunkások k özött v o lt a legkisebb, mind az angol, mind a ma
gyar könyvtárhasználóknál.
A kérdezettek á lt a l k iv á la s z to tt könyvek szerzőjére nem emlékezők aránya igy alaku lt:
az angolok a a magyarok ^-a
ös azesen 18 13
fé r fia k 26 16
nők 17 lo
értelmiaégiek 3 8
adminisztrátorok lo lo
szakmunkások 33 2o
főisk olások 14 4
középiskolások 5
Ebben a tekintetben is nagyobb eltérések tapasztalhatók a különböző társadalmi rétegek körében az angol olvasóknál, mint a magyaroknál.
Nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket abból» hogy az angol olvasók közül jó v a l többen határozták meg az olvasmány tárgyát, mint a magyarok. A kérdés igy s z ó lt : "Próbálja meg f e l idézn i egyik közelm últbeli olvasmányát, s ha le h e t, adja meg s z e r z ő jé t, cimót és tá rg y á t!” Elképzelhető, hogy a "le h e t” ér
telmezése is különböző v o lt a két országban, de valószínűbb az,
- 31 -
hogy a magyar olvasók egy része úgy ére zte , hogy a cim a tárgyat is j e l ö l i . Végül mindenképpen számolni k e ll a magyar olvasók rosszabb fogalmazási készségével i s . Márpedig nem könnyű fela da t egy-két mondatban m egjelölni egy könyv tárgyát.
A magyar könyvtárhasználók 93 tárgy-m egjelölése közül 19 a "műfaj" meghatározása /regén y, u tle ir á a , vers, dráma, r ip o r t , é le t r a jz , s c i - f i , ö n é le t r a jz /, 9 átmenetet képez a műfaji megje
lö lé s és a szitu á ció m egjelölése között /társadalm i regény, tö r ténelmi regény/. Az e x p lic it módon k ife je ző d ő kritériumok között a magyar könyvtárhasználóknál is a szitu á ció szerepelt a leggyak
rabban, 44 esetben. A probléma 11, az élmény l o , a személy 5 eset
ben v o lt osztályozási kritérium. A probléma elsősorban a szellem i munkát végzők /é rte lm isé g ie k , adminisztrátorok és a középiskolás diákok/» az élmény elsősorban f iz ik a i munkások, szakmunkástanu
lók és a középiskolás diákok meghatározásai között ford u lt e lő .
8 . / A választás tudatossága
pontos v o lt megtudnunk, mennyire tájékozottak az olvasók az általuk je l z e t t könyvet ille t ő e n . Megkérdeztük tőlük, hogy a szóban forgó könyv b e le i ll ik - e szokásos olvasmányaik körébe.
65 uk igen n el, 31 #-uk nemmel v á la s z o lt, a többiek nem adtak egyértelmű f e le l e t e t . Ismeretes, hogy a legtöbb olvasó viszony
lag szűk te r ü le tr ő l v á la sztja olvasmányait, ezért általánosság
ben fe lté te le z h e tő , hogy az a mód, ahogyan olvasmányukról n y i- latkoztak, saját gyakorlatuk* tudatosságára v a ll.
Mennyire céltudatosan választották k i az interjúalanyok a könyvet, amelyről nyilatkoztak? Mintánk esetében ti>e glehet ősén fontosnak bizonyultak a külső hatások. Hat olvasó elism erte, hogy a könyvet - tanulásához, vagy munkájához - kénytelen v o lt
x Mc 3LR0Y, E .w .:Subject Varrety in Aduit Reading.= Library Quarterly. Ápol 1968. Aktiv olvasók l o -b ő l 2,4 téma iránt érdeklődnek.
