A’
V I L Á G ', F Ö L D ’
É S
STÁTUSOK’
es m e r e t é r e .
BRASSAI SÁMUEL
Á L T A L
K 0 L O Z S V Á R A T T
T I L S C H É S F I A T U L A J D O N A .
1 8 3 4
E L Ő J E G Y Z E T E K .
I. A ’ könyv’ használása előtt a’ hibák’ megjobbi- tása kéretik. Errare humanum est!
II. A ’ mértföldek, melyek néha mértf. v. m. rö
vidítéssel írattak, mindenütt német mért- i'óldeket tesznek. Előttök, e’ jegy: □ négy
szeget jelent.
III. A ’ folyóvizeknél j. teszi jobbról, b. balról.
IV. A ’ városok nagyságok szerénti sorban ren- deztettek, népességekhez képest négy osz
tályban, melyeket a’ külömbözo nyomtatás mód tünteUszembe 5 u. m.
A ’ nagyobb kezdő betűkkel nyomottak népes
sége felyülhalad 200,000-et.
A ’ kissebb kezdő betűkkel nyomottaké 200,000
— 100,000-ig való.
A ’ közönséges betűkkel nyomottak 100*000—
50*000-ig való népességüek.
A ’ ritka betűkkel különböztetett városok vég
re 50,000-nél kevesebb lakókkal bírnak.
(Az Austriai városnevek után tett számok a' provintziát jegyzik, melyben az illető vá
ros fekszik).
V. Az idegen helyesírásit tulajdon nevek csil
laggal jegyeztettek-megj kimondásokat a*
hátúi toldalékúl tett lajstromból kell meg
tanulni. A ’ déákos v. látínos szók mellett semmi jegy nincs* ezeket olvassa kiki a7 mint szokta.
VI. A ’ hosszaság (hossz.) grádusai mindég a’ fer- rói első méridiánustól számláltatták.
Lap í Sor 2 Status öli helyett % olv.. Státusok
— 1 .— 23 holdat a’ — — h old at, a’
— 3 — 8 üregben álló — j— üregben, álló
— 4 — 4 csaportokra — — csoportokra
— 4 — 25 második harmadik — második, harmadik
— 6 — 6 megfelo — — megfelelő
— 6 — 13 ezek — — ezek
— 7 — 1 Hígéi — — Rigcl
— 10 — 2 1 a’ helyet — — helyeket
— 1 1 — 28 Juha — — Juno
— 13 — 24 a* Ptolemaeus — — Ptolemaeus
— 2 1 — 2 6 Geographiai — — geographiai
— 22 — 13 Charták vagy — — chárták vagy
»ld* felszíne egc- földrajzok t
^ szét vagy
melyek a* fö
— 24 — 13 estendőkben — — esztendokben
— 24 — 2 9 cseseak — — csak
— 25 — 1 9 Ha fold 7- —• Ha a’ föld
— 2 6 — 4 linea* — — linéa
— 2 7 --28—-29 grágus — — grádus
— 31 — 4 megfutja — — megfutja útjának egy negyedet, a* nap megtér az —
— 33 — 20 eletrica — electrica
— 33 — 23 bnjdosó — — bujdosó
— 40 — 9 *s állandóbb — — _ noha változóbb
— 42 __ 5 aban — __ _ abban
— 43 — 1 9 vizalkntmány — — vízalkotmány
— 46 — ló aj okkal — . — aljokkal
— 47 — 13 XJanos — — llanos
ugyan1 ott savanner — — savanne
— 43 — 6 tetei — — tetoji
— 48 — 2 2 ballangoknak — — barlangoknak
— 53 — 1 9 a’ fajú — — egy fajú.
— 56 ___ 2 1 setékkék ___. ___ sötétkék.
— 56 — 2 6 Sóknak — — II. Sóknak
___ 57 -— i lí. A ’ Sók ___ — A ’ sók
___ 57 — 1 2 fasotka- — — fa-soska-
___ 57 — 2 2 bőven ___ — boven
— 63
71
— 8 szerúleg
2 1 közülük — — szerúleg közúlök
— 79 — 2 9 úngorai — — ángorai
— 92 — 1 9 es 2 1 a’ végpontot kikeli törölni.
___ 93 — 1 1 Kaukauzus ___ — Kaukázus
, l_ v 95 — 2' Alatapár ___ — Matapán.
A’ V ilág Föld' és St at us ok’
E S M E R E T É B E .
ELSŐ RÉSZ.
VILÁGLEÍRÁS vagy COSMOGRAPHIA, l. $.
V i l á g n a k vagy E g y e t e m n e k nevez
zük az öszvcségét mindazoknak, a’ mik létez
nek * ’s a’ mik a’ mindenható Isten által kez
detben teremtettek.
A’ világ áll külömbféle testekből.
T e s t n e k nevezünk minden valóságot vagy lényt, a’ mit érzékenységeinkéi megfoghatunk.
A ’ testek háromfélék: u. m. v i l á g l ó tes
tek, h o m á l y o s testek és á t l á t s z ó testek.
Még másképpen is külömböztetjükmeg az egyetemben létező testeket: u. m. a’ földön ta
láltató testeket f ö l d i testeknek, azokat pedig, melyeket az egen látunk é g i testeknek hívjuk.
Mü a’ földön élünk és égnek nevezzük azt a’ roppant boltozatot, mely minket minden felöl békerit, és a’ melyen látjuk ragyogni a’
napot, a’ holdat a’ csillagokat és más égi tes- l
teket, melyek az eg’ mérhetetlen üregében sza
badon lebegnek és nehézlenek.
N e h é z l e n i vagy g r á v i t á i ni annyit te
gzen, mint a’ nehézség erejénél fogva valami más testhez vonszódni és egyszersmind e’ kö
rül keringeni. Ebben az értelemben a’ mű la
kó földünk is égi test, minthogy az ég üre
gében lebeg és a’ nap körül nehézlik.
Azt a’ tudományt, mely az égi testek es- meretére vezet v i l á g l e í r á s n a k vagy cosm o- g r á p h i á n a k nevezik.
Az égi testek közül némelyek világlók mások homályosok.
A’ n a p világló és súgárzó égi tést, mely a’ maga saját melegével és világával nagy szá
mú körülette nehézlö homályos testeket mele
gít és világosit. Ezeket a’ nap körül nehézlö homályos testeket nevezik p l á n é t á k n a k , a s t e r ó í d á k n a k , és c o m é t á k n a k .
Akármely égi testnek más égi test körül keringő útját o r b i t á n a k v. ú t k a r i k á n a k hívják. A’ föld útkarikájánalt még van egy kü
lön neve: e c l i p t i c a .
A ’ plánéták szinte tökéletesen kerek út- karikákban keringenek a’ nap körül: az aste- roídáknak is olyanak az útkarikái, csak hogy ezek az égi testek a’ plánétáknál sokkal kis- sebbek és puszta szemmel nem láthatók. A ’
cométák vagy üstökös csillagok útkarikái pe
dig igen hosszan elnyúlt ellipsis formájuak.
2
. $.C s i l l a g l e í r á s . ( U r a n o g r a p h i a v. A stro - g r a p h i a . )
Minden más égi testek, melyeket a’ plá
nétákon asteroídákon és cométákon kívül lá
tunk a’ mérhetetlen üregben á l l ó csillagoknak vagy fixáknak neveztetnek, nem mintha azok magokban egy helyt állanának, hanem mivel egymáshoz képest semmi mozdulással nem lát
tatnak bírni, mindég egyenlő és változatlan tá
volságra lévén egymástól.
Ezek mind megannyi napok, melyek [sa
ját világokkal ragyognak, ’s a’ melyek körül plánéták, cométák ’s a’ t. nehézlenek. Ok ma
gok viszont hihetőleg más égi testek körül grá- vitálnák, de a melyeknek helyzete előttünk esmeretlen.
Hogy az ég úgylátszó boltozatját jobb mód
dal vizsgálhassuk, és az álló csillagokat kön
nyebben megesmerhessük, három részre vagy zónára oszthatjuk az égboltot: a’ középsőt a legkeskenyebbet z o d i a c u s n a k , az az á lla t- k ö r n e k hívjuk j a’ plánéták soha sem térnek- ki ebből a’ körből.
A ’ más két zónát így kapjukmeg: ha a' lemenő nappal szembe állunk, jobbunk felöl
az é s z a k i z ó n a , balunk felől a’ d é l i zó- n a leénd.
Az ezen három zónában találtató csillago
kat könnyebbség okáért újra bizonyos csapor- tokra osztottákfel, melyeket c s i l l a g k é p e k- nek neveznek, és minthogy lehetetlen lett vol
na annyi számtalan csillagnak külön külcyu ne
vet adni, csak a’ csillagképeknek adtak neve
ket. Ezen neveket vették többnyire a’ mytho- logiából, az újabbakat pedig a’ tudományos vizsgálást elésegitő szerszámokról. Mindezek
nek rajzolatjait is reá szokták alkalmaztatni a’
csillagképekre.
Az égbolton összesen mintegy 100 csil
lagképet számlálnak 5 ezek közül a’ zodiacus- ban van 12, az északi zónában 45, a’ déli zó
nában 43.
Ezek közül a’ régiektől jött által 48 csil
lagkép, ezekhez adott H e v e l i u s híres csilla
gász 2ő-ot, *D e l a C a i l l e frantzia csillagász pedig a’ déli zónában 14-et. A ’ többit az újab
bak szaporították.
Még máskép is felosztatnak a’ csillagok:
u. m. az úgy látszó nagyságokra nézve e l s ő , m á s o d i k h a r m a d i k ’s a ’ t. nagyságú csilla
gokra, de a melyek közül a’ nem igen éles szem csak 4 rendbeli nagyságuakat lát. Soka
ságok, hozá számlálván azokat is melyeket csak a’ legnagyobb messze látó csőkkel lehet
B o d e csillagász a’ lajstromában 5000nél töbet feljegyzett, melyeket az igen éles szeműek lát
hatnak. —
'3. $.
Mind a’ csillagásznak, mind a’ földleíró- nak legszükségesebb esmerni a’ középső zóna csillagképeit. Ezek az eclipticát veszikkörül és alkotják az állatkört, mely azért kapta ezt a’
nevét, minthogy a’ benne foglalt csillagképek
nek nagyobbára állat neveket adtak. Hívják ö- ket a’ 12 é g i j e g y n e k is, mivel az eszten
dőnek 12 hónapját ábrázolják, és a’ nap min
den hónapban sorban más más jegybe lépik által.
Neveik azon hónapokkal együtt melyek
ben a’ nap beléjek lépik így következnek:
1. K o s T Martius v. Böjtmás hava.
2. B i k a Aprilis v. Sz.György hava.
3. K e t t ő s U Majus v. Pünköst hava.
4. R á k 312 Junius v. Sz.íván hava.
5. O r o s z l á n Julius v. Sz.Jakab hava.
6. S z ű z nj> Augustus v. Kisaszszony hava.
7. M é r t é k September v. Sz.Mihály hava.
8. S k o r p i ó Hb October v. Mindszent hava.
9. N y i l a s +> November v. Sz.András hava.
10. B a k % December v. Karácson hava.
11. V i z ö n t ö Januarius v. Boldogasz. hava.
12. H a l a k )( Februarius v. Böjtelö hava.
A’ hat első jegyet hívják f e l s ő k n e k vagy é s z a k i a k n a k , a’ hat utolsót a l s ó k na k vagy d é l i e k n e k .
Megkell jegyezni l-söben: hogy a’ nap a’
holnapoknak nem az elején, hanem mintegy 20-dikán lépik a’ megfelő jegybe.
2-szor: hogy a’ jegyek a’ csillagképekkel csak ezelőtt 2000 esztendővel egyeztekmeg, most pedig egy egész csillagképpel elébb van
nak, úgy hogy mikor a’ nap a’ T jegybe lép
ni mondatik, akkor igazában csak a’ halak csillagképébe lépik.
Az északi zónában ezek a’ régi 21 csil
lagképek: A ’ n a g y m e d v e v. n a g y gön - c z ö l s z e k e r e , s á r k á n y , Ce p h e u s , ö k ö r
p á s z t o r , é s z a k i k o r o n a , H e r k u l e s , L a n t , h a t t y ú , C a s s i o p é j a , P e r s e u s , P e g a s u s , K o c s i s , K í g y ó s , K í g y ó , N y í l , S a s , D e l f i n j k i s l ó , A n d r o m e d a , b á r ó m s z e g.
A’ Déli zonabeliek: C z e t h a l , O rio n (a’
legszebb csillagkép) E r i d a n u s , n y ú l , n a g y k u t y a , k i s k u t y a , A r g ó h a j ó , C e n t a u r u s , p o h á r , h o l l ó , v í z i k í g y ó , f a r k a s , o l t á r , d é l i k o r o n a , d é l i hal .
A ’ nálunk látható 15 első nagyságú csilla
gok, melyeknek mind saját nevei vannak, ezek:
1. S i r i u s , a’ nagy kutya’ szájában.
2. P r o c y o n , a’ kis kutya’ hasában.
3. K i g é l , az Orion’ lábában.
4. B e t e i g e u z e , az Orion’ jobb vállán.
5. A l d e b a r a n , a’ bika’ szemében.
6. C a p e l l a , a’ kocsis’ vállán.
7* A r c t u r u s , az ökörpásztorban.
8. R e g u l u s , az oroszlány’ szívén.
Q. S p i c a , a’ szűz’ kezében.
10. A n t a r e s , a’ skorpióban.
11. W é g a , a’ lantban.
12. A t h a i r , a’ sasban.
13. F o m a h a n d , a’ délihal ’szájában.
14. A l p h a r d , a’ vízikígyóban.
15. D e n e b o l a , az oroszlány’ farkában.
Megkell jegyezni még a’ kis medvében a’
polusi csillagot.
A’ t é j ú t egy rendetlen formájú fejérség, mely az eget mintegy öv körülkerekitni lát
szik, és áll számtalan sokaságu csillagokból, melyeket rendkívüli távolságok és sűrűségek miatt megkülömböztetve látni nem lehet. Ilyen sűrű csillag csoportok a’ téjúton kívül is lát
tatnak és hívatnak n é b u l o s á l l n a k v. ködös csillagzatoknak.
Vannak változó fényű csillagok is, mint p. o. M i r a a’ Czethalban.
4. $.
A ’ n a p i - v. p l á n e t a i - a l k o t r a á n y . Az égi testeknek egy oly csoportja, mely
áll egy napból és körülötte nehézlő homályos testekből n a p i v. p l á n é t a i a l k o t m á n y n a k neveztetik.
Némely plánéták körül ismét nehézlenek más kissebb homályos testek, ezeket h o l d a k nak vagy darabontoknak hívják.
Mii csak egy plánétai alkotmányt esme- rünk, u. m. azt a’ melyhez a’ mii földünk tar
tozik: ez áll 30 esmcretes útu testből, melyek közül egy világló, a’ többi homályosok és bi
zonytalan számu cométákból. A’ mii plánétai alkotmányunk 30 tagjai ezek:
1. N a p , mint uralkodó középpont.
7. P l á n é t a , 18 holddal.
4. A s t e r o í d a .
A ’ cométák közül csak egynek vagy ket
tőnek az útja tudatilí mcghatározattan.
Akármely égitestnek, különösen a’ pláné
táknak és asteroídáknak két külömbféle moz
gása van, u. m.
1. F o r g ó mozgása a’ maga saját közép
pontja, vagy inkább tengelye körül.
2. K e r i n g ő mozgása az alkotmány kö
zéppontja körül.
Megkell jegyezni még azt is, hogy min
den általunk látható égi testnek gömb vagy golyó formája van.
A’ p l á n é t á k .
Minthogy a’ plánéták mind a’ nap körül nehézlenek, világos, hogy a’ nap a’ mi pláné- tai alkotmányunk’ közép pontját, vagy is szó- rossabban a’ körülte keringő égi testek’ orbi- tájinak tűzhelyét foglalja-el. Reánk nézve csak egyféle mozgása, u. m. a’ f o r g ó , észrevehető.
Megfordúl egyszer a’ tengelye körül 25 nap és 14 óra alatt és nagyságára nézve 1,300,000 akkora mint a’ föld.
A ’ plánéták a’ naphoz legközelebbitól kezd
ve ezek:
1. M e r c u r i u s , ^ megkerüli a’ napot 88 nap alatt, és megfordúl a’ tengelye körül 24 óra 1 minuta alatt. Egy 25-öd rész akkora mint a’ föld.
2. V é n u s , ^ útját elvégzi 225 nap, és forgását 23 óra 22 minuta alatt. Kitsinnyel kissebb a’ földnél.
5. T e l l u s , J vagy a’ mi lakföldünk, megjárja az eclipticát 3Ő5 nap 5 óra 48 mi
nuta az az egy esztendő alatt, tengelye körül megfordul 23 óra 56 minuta alatt.
4. M á r s , ö* megkerüli a’ napot 1 esz
tendő 322 nap alatt ’s a’ forgása ideje 24 óra 40 minuta, i nagyságú mint a’ föld.
5
. §.5. J u p i t e r , 2j. elvégzi keringésit 11 esz
tendő 315 nap alatt, fordulását igen rövid idő, u.m. 9 óra 56 minuta alatt. 1333 akkora mint a5 föld.
6. S a t u r n u s , ~\j útkarikáját megjárja 29 esztendő löö nap alatt. Fordulására kell 10 ó- ra ló minuta. 928 akkora mint a’ föld. *
7. U r á n u s , J melyet l l e r s c h e í csak 1781-ben fedeze-fel. 84 esztendő 8 nap alatt kerüli a’ napot. Fordulása ideje 7 óra 80 ak
kora mint a’ föld.
A ’ plánéták közül Merkurius legközelebb van a’ naphoz, Uránus legtávolabb, Jupiter a’
legnagyobb, Merkurius legkissebb, Yénus a’
legfényesebb, Saturnus legcsudálatosabb, mert egy kettős gyűrűvel vagy lapos karikával van kerítve, mely kemény homályos test és saját fordulása van, melyet elvégez 10 és fél óra alatt.
A ’ plánétákat könnyű megkülömböztetni az álló csillagoktól, mivel a’ helyet szüntelen változtatják, ’s világiások, mely nem egyéb a’
nap sugárainak visszaverődésénél sokkal csen
desebb és egyenlőbb mint az álló csillagoké, melyek szintúgy szikrázva és reszketve ragyog
nak. Ez a’ szikrázás a’ levegőben lévő párák által okoztatik.
A z a s t e r o í d á k .
Az asteroídák is plánéták csak hogy igen kicsinyek és puszta szemmel nem láthatók, a- zért is csak a’ jelen század elején fedeztettek fel P í a z z i O l b e r s és H a r d i n g csillagászok által. Négyen vannak, és Márs és Jupiter kö
zött nehézlenek a’ nap körül. Neveik, azon kezdve a’ melyik legközelebb van a’ naphoz, sorban ezek:
1. Vesta, ű keringése ideje 3 esztendő 224 nap. Igen kicsiny.
2. J ú n ó , % keringése 4 esztendő 131 nap. Kissebb még Vestánál is.
3. G e r e s , Cj. Keringése 4 esztendő 220 nap. Nincs fél akkora mint a’ mü holdunk.
4. P a l l á s , | keringése 4 esztendő 221 nap. Valamivel kissebb mint a mi holdunk.
Forgások időszaka esmeretlen.
Lássuk már a’ planétákat és az asteroídá- kat össze véve, milyen távolságra és mily sor
ban vannak a’ naptól.
6. >
Merkurius 8.,000,000 német mértföld.
Vénus 15,000,000 — —
Főid 21,000,000 — —
Márs 52,000,000 — —
Vesta 50,000,000 — —
Júna 55,000,000 — —
Ceres 57,000,000 német mértföld.
Pallás ugyan annyira.
Jupiter 108,000,000 — — Saturnus 199,000,000 — — Uranus 400,000,000 — —
A ’ plánéták’ távolságára nézve igen szép törvényt fedeztek-fel a’ csillagászok: t. i ha a’
Merkurius’ távolságát 4 részre oszt juk j a’ V e
nus’ távolsága a’ naptól 4 tneg 3 ilyen rész, a’ Földé 4 meg 2-szer 3 az az 4+6 j a’ Mársé 4 meg 2-szer 6 az az 4+12j az asteroídáké 4 meg 2-szer 12 az az 4 meg 2 4} a’ Jupiteré 4 meg 2-szer 24 az az 4 meg 4 8j a’ Saturnusé 4 meg 2-szer 48 az az 4 meg 965 az Uranusé végre 4 meg 2-szer 96 az az 4 meg 192 olyan rész. Egy ilyen rész teszen 2 millió mértföldet.
A ’ holdak közül egy kíséri a’ földet, 4 kiséri Jupitert, 7 Saturnust és 6 Uránust. Leg
nagyobb közöttök a’ Jupiteré a’ 3-dik, mely csak % rész akkora mint a’ föld.
A ’ mü földünk darabantjáról vagy a’ tu
lajdonkép úgy nevezett holdról külön czikkely- ben fogunk beszélem.
7- 5.
H o l d l e í r á s v. S e l e n o g r a p h i a . A ’ hold homályos test, mely világát a*
naptól költsönözi.
A ’ föld’ nagyságának csak *f5 részét teszi y 51,000 mértföldnyi távolságra van tőle, és út
ját elvégzi körülte 27 nap és 8 óra alatt: ez az útja p e r i o d u s i keringésnek ’s az idő mely alatt elvégzi p e r i o d u s i hónapnak neveztetik.
De minthogy az alatt a’ föld is elébb ha
ladott^ ’ maga útjában, a’ holdnak 2Q nap 13 minuta kell hogy a’ naphoz képest elébbi he
lyére viszsza kerüljön. Ezt s y n o d u s i kerin
gésnek ’s az erre kívánt idő s y n o d u s i hó
napnak neveztetik.
A’ hold minduntalan külömböző ábráza- tokban tűnik szemünkben ’s ezen külömböző jelenéseit holdváltozásainak vagy holdfertályai
nak hívjuk.
Ezeknek megértésére szükség két dolgot tudni: l-sőben, hogy mikor a’ hold a’ nap és föld között talál lenni, azt mondjuk hogy a’
hold a’ nappal öszvejövésben van, mikor pe
dig a’ földkörüli orbitájának általellenben lévő pontján van, akkor ellentállásban lenni mon
datik. 2-szor, hogy akármely gömbölyű testet csak félig lehet egyszerre mind látni mind megvilágositni.
A ’ főbb holdváltozások ezek: a’ h o 1 d- f o g y t a , az e l s ő f e r t á l y , a’ h o l d t ö l t e és az u t o l s ó f e r t á l y .
Holdfogyta van, mikor a’ hold öszvejövés
ben van: ekkor nem láthatjuk, mert a’ világos
fele a’ nap felöl van. Tóak másod vagy har
mad nap estve felé kezd látszani mint egy vé
kony sarló balra forditott szarvakkal/ a’ mi
kor ujholdnak vagy újságnak hívatik. A’ hold- fogyta jegye ez: *§), az újságé: J )\
Azután mintegy 7 nappal meglátjuk a’ vi
lágos oldalánek felét, de már most ké^bbre megyle, és ezt első fertálynak hívjuk. A ’ je
gye ez: ;§),
Ismét 7 nap múlva, a’ hold a’ naphoz ké
pest a’ földön túl, az az ellenben állásban van, ekkor az egész világos oldalát látjuk és hold
töltének mondjuk. Jegye O-
Eddig még mind távozék a hold ar nap
tól ’s holdtöltekor éppen szemben és általel- lenben van vele 5 de most már újra közeledni kezd feléje és 7 nap múlva ismét csak felét látjuk a’ világos oldalának jobbra álló szarvak
kal. Ezt már csak reggel felé láthatjuk *s utol
só fertálynak hívjuk. A ’ jegye ez: (§[
Innen öszvejövésbe siet a’ hold és 7 nap múlva holdfogytával újra kezdődik a’ fertályok sóra.
Mikor valamely égitest világosságától mú- lólag megfosztatni látszik, azt az esetet f o g y a t k o z á s n a k hívjuk. Ennek oka valamely homályos testnek közbejövetele.
Tapasztaljuk néha hogy fényes nappal a*
napnak kissebb vagy nagyobb része egyszerre
csak megsetétedik minden felleg nélkül. Ezt n a p f o g y a t k o z á s n a k nevezik és csak ősz- szejövéskor történhetik, ha a’ hold éppen e- gyenes líneában talál állani a’ nap és föld között.
Másszor ugyan csak derült időben hold
töltekor a’ holdnak szemléljük hasonló elseté- tülését: ilyenkor a’ föld áll egyenes líneában a’ nap és hold között és a’ nap’világát a’ hold
tól elfogván ezt költsönözött világosságától meg
fosztja, és h o l d f o g y a t k o z á s t csinál.
A ’ többi plánéták holdjain is történnek hasonló fogyatkozások, melyek közt a’ Jupi
teréinek sok hasznát veszik.
Minthogy a’ hold egyszeri keringése alatt csak egyszer fordúlmeg a’ tengelye körülj te
hát mindég ugyanazon oldalát fordítja felénk.
8. §.
A z ü s t ö k ö s c s i l l a g o k . ( C o m e t o g r a p h i a . )
A’ plánétákon kívü l, a’ melyeket szinte mindég láthatunk, tartoznak még a’ mü pláné- tai alkotmányunkhoz más égi testek is, a’ me
lyek hirtelenséggel megjelennek és nem soká
ra megint eltűnnek és vagy egy világos farkat húznak magok után, vagy üstököt hordoznak magok előtt. Ezek cométáknak vagy üstökös csillagoknak neveztetnek.
Ezek felette hosszukó ellipsisekben kerin
genek a’ napkörül, meg pedig mind előre mind hátra, és a’ zodiacuson kívül belől keresztül kosúlj holott a’ plánéták csak a’ zodiacuson belől és előre, az az, a’ 12 jegyek rendiben
A’ cométák száma meghatározhatatlan me
lyek közül csak mintegy 100-nak az ú rá van hozávetöleg felszámítva 5 jól pedig csak kettő esmeretes.
Az üstökösöknek az őket megvizsgáló és útjaikat felszámító csillagászok’ neveit szokták adni. Megjegyzésre méltóbbak ezek:
A ’ * N e w t o n - é , mely egy a’ legnagyob
bak közül és utoljára 1 680-ban jelentmeg. En
nek a’ keringésére több kell 500 esztendőnél
’s legközelebb járul a’ naphoz.
A ’ C op e r ni cu s é, mely Vénus orbitáján belöl jár, mikor hozánk jő, 1661-ben jelent-meg
’s azt tartják hogy 129 év alatt végzi-el egy
szeri keringését.
A ’ K e p l e r cométája, melynek az orbitá- jának innentsö vége ugyancsak Vénuson belől van 1556-ban láttatott és várják 1848-ra.
A ’ * H a l l e y - é , mely mikor legközelebb van a’ naphoz a’ Vénus és Mercurius út-kari- káik közt jár , mikor legmeszszebb pedig 35 annyira tázozik a’ naptól mint Uránus. 75 esz
tendő alatt végzi-el keringését. Ez az egyik jól esmert cométa 5 mert a’ mint Halley azt előre
felszámította 99 megjövendölte, l759*ben pon
toson megjelent és újra váratik 1835-re.
A ’ La mbe r t - é , mely csak a’ föld orbitá- ján jár b e lö l, mikor meglátogat, ugyancsak 1759-ben láttatott, de 100 esztendőnél több kell a keringésére.
A ’ * F l a u g e r g u e s - é , az i öl i ^bél i szép és nagy üstökös-csillag, ezen égész véleménye szerént 510 esztendő alatt futotta-meg pályáját.
Az Ol b e r s - é , 1815-ben jeientmeg, ’s 70 esztendőnél több kell a’ keringésére:
Legnevezetesebb az É n e k e éométája,.
mely nem megyen meszszebb a’ naptól mint Jupiter, ’s a’ keringése ideje 5 és fél esztendő*
A’ eométákról régen hibáson azt hitték hogy azok valamely nagy és országos Szeren
csétlenségeknek elöpostáji, mások pedig úgy vélekedtek hogy csak valami múlékony météó*
rák , melyék a’ levegőben formálódnak, csak mintegy 100 évektől fogva vannak a’ csillagá
szok meggyőződve arról, hogy a* cométákis ál
landó és hihetőleg homályos égi testek, melyek a’ nap körül nehézlenek.
A ’ cométák állanak egy belső lusscbb go
lyóból, melyet a’ b e l é ne k neveznek, és egy azt környékező pára forma boritéklíol, ez a’ borí
ték valamint az üstök is oly gyér, hogy a’ csil
lagok gyakran keresztül látszanak rajtok*
O 2
Azt líell hinnünk hogy az Istennek jóság
gá és bölcsessége a’ leírt roppant égitesteket is üressen és pusztán nem hagyta, hanem meg
rakta azokat is érzéketlen és érző, oktalan és okos teremtményekkel, kik életeknek örülnek és a’ teremtönek bölcsességét bámulják.
9. 5.
V é l e m é n y e k a’ v i l á g a l k o t m á n y á r ó l . Az emberek minden időben külömb kíi- lömb képzetet formáltak magoknak a’ világ al
kotmányáról és nehezen tudtak annyira menni, hogy inkább higy jenek okosságoknak, mint ér
zékenységeik csalódásának.
Legközönségesebben úgy hiszik, hogy a’
föld mozdúlatlanúl áll egy helyben. T h a l e s a’ legelső csillagász Európába, a’ ki Krisztus születése előtt ŐOO esztendővel élt., már gya
nította, hogy a’ föld forog.
Azután P y t h a g o r á s is azt állította, de kevés követőkre talált, noha a’ Sámosi A r i s t a r c h u s világosan megmútatta a’ földnek mind két rendbeli mozdulását.
Végre ez a’ vélekedés egészen feledékenység- be m ent, miután a’ P t o l e m a e u s Egyiptomi alexandriai jtudós előállott az általa kigondolt al
kotmánnyal. O azt állitá, hogy a’ föld mozdu
la tla n t áll az egyetem’ középpontjában, ’s kö
plánéták ily rendel: Hold > Merkurius, Venus, Nap, Mars, Jupiter, és Saturnus; A ’ plánétá
kon feiyül vari az álló csillagok kiterjesztett- erőssége vagy firmamentuma , azután a’ kristály bbltozat; továbbá áz első mozgó ég, melynek forgásán ragadja-el magával a’ többi égi teste
ket is , végtére következik az empyréum ég.
Hoszszas tudatlanság és vakoskodás után ezelőtt 300 esztendővel C o p e r n i c t i s megújí
totta az A r i s t a r c h u s és P y t k a g o r á s véle
kedéseket és kihirdette azt az egyedül igaz al
kotmányt, mélyet mi is tanúltunk s a’ melyet ö róla C o p e r r i i c u s alkotmányának neveznek.
Ez a’ tudomány újra sok ellenkezőkre ta
lált j nevezetesen T y c h o - B r a h é híres Dáii csillagász nem tudván megegyeztetni ezt az al
kotmányt a’ Szent-írással, maga gondolt-ki égy csudálatost, a’ mely ebből áll: a’ föld mozdúlat- lanúl áll a’ világnak ’s a’ nap’ és höld útkari- kájinak középpontjában , a’ többi plánéták pe
dig, ú. m. M e r k ú r i u s , V é n u s , Má r s , J u
p i t e r és S a t u r n u s a’ nap körül keringenek*
mégpedig a’ Merkurius és Vénus orbitáji a’ föld és a’ nap között mennek-el, ’s a’ más 3 pláné-»
táé a* földön kívül.
A ’ Copernícus alkotmányát 3 nevezetes em*
bér tökéletesítette találmányaival* G a l i l e i
olasz nemzetbcli ember a’ meszszelátó cső fel
találásával ’s azzal tett számos észrevételeivel.
K e p l e r bizonyos fontos törvények felfedezé
se által, melyeket a’ plánéták keringéseikben követnek. Végre *N e w t o n azon erőknek ’s ezek’ törvényeinek kimutatása által, melyekkel a’ bölcs teremtő a’ világ fennállását állandóvá tette, ’s az égitestek útjait és mozgásait elren
delte.
Ezek az erők: a’ n e h é z s é g vagy a von- s z ó erő és a’ t a n g e n t i á l i s vagy hajtó erő.
Ezeknek bámulásra méltó egybeköttetéséből és egymás ellen ’s még is egy czélra dolgozó eről
ködéséből származik a’ nagy egyetem’ szép al
kotmánya és tántoritatlan rendje.
MÁSODIK RÉSZ
FÖLDLEÍRÁS vagy GEOGRAPHIA.
10. $.
A’ f ö l d I eí r ás vagy g eo g r á p h i a az a’
tudomány, mely minket a’ földnek, az embe
rek’ közös lakhelyének mivoltával és minémü- ségével megcsmertet.
A’ Földgömböt négy tekintetben szemlél
hetni :
1 - ben Ügy mint az egyetemnek ’s a’ mi planétái alkotmányunknak egy tagját.
3-szor: Mint külömbféle anyagokból álló- testet.
3- szor: Mint földvízből álló felszínt.
4- szer: Mint emberek lakhelyét.
Ezen négy tekintethez képest a’ Geogra
phia is négy szakaszra oszlik:
1- ben M a t h e m a t i c a geográphiára, mcíy á’ földnek nagyságáról, alakjáról és mozgásai
ról tanít.
2- or: P h y s i c a geographiára, mely a’ föl
det alkotó anyagoknak és a’ föld termékeinek esmérésére mútat útat.
3- szor: T u l a j d o n geographiára, mely a száraznak és víznek elosztását, azoknak alak
jait és mértékeit adja-elö.
4- szer: T o l i t i c a geographiára vagy Sta- tisticára , mely a’ föld felszínének az emberi társaságok által tett önkényes felosztásait es- merteti-meg. A ’ geographiához tartoznak még a’
következők is : A ’ c h o r o g r a p h i a mely egy darab tartomány’ leírása és
A ’ t o p o g r á p h i a mely egy helységnek, (p. o. városnak) leírása.
A ’ tulajdon Geográphiai könyveken, tarto
mányok leírásán, utazók tudósításain kívül van
nak még bizonyos segéd eszközök, melyek a’
föld megesmerését nagyon elősegítik j ilyenek:
A’ p e r e c z e s v. g y ű r ű s golyó) ez egy oly szerkezet, mely áll külömbféle egyberakott karikákból és a’ közepén egy tengelyre fűzött kis golyótokéból. A ’ golyótska képzeltet! a* fok- elet, az említett karikák pedig azokat a* kőrö-- ket, melyeket a’ földön és az égboltján a’ föld mozgásainak könnyebben lehető megértésére gondolunk.
Két mesterséges golyó ú. m. az é g és f ö l d golyó. Az első ábrázolja a’ csillagos e g e t, a’
második a’ földgömb felszíifét, mindenik az oda képzelt körökkel és pontokkal egygyütt.
M a p p á k , c h á r t á k vagy annak darabját papirosra rajzolva ábrázolják, ezek vagy e g y e t e m i e k melyek az egész föld felszínét vagy egészben vagy két félgolyóra osztva képezik j vagy k ö z ö n s é g e s e k melyek csak egy orszá
g o t vagy tartományt ábrázolnak.
Vannak még p o s t a - t e n g e r i ’s több más saját czélokra készült mappák is.
Egy csomó földképek öszszeségét átlósnak nevezik.
II. RÉSZ.
E L S Ő S Z A K A S Z .
M a t h e m a t i c a g e o g r á p h i a . 11. §•
A ’ föld, a’ tőlünk esmert planétái alkotmány
nak 3-dik planétája, megkerüli a’ napját egy esztendő, az az 365 nap, 5 óra 48 minúta a- latt. Ez a’ föld keringő vagy e s z t e n d e i moz
dulása.
A ’ második mozdulása a’ földnek a’ maga középpontja körül a’ forgó vagy n a p i mozdu
lásának hivatik , minthogy attól van a’ nappal és éjjel külömbségej egyszeri megfordulása a*
földnek a’ naphoz képest megesik mintegy 24 óra alatt*
Formája szinte tökéletes golyóbis, csak hogy két felől egy kevéssé öszsze van nyoma- Updva.
Gömbölyüségét lehet megtudni a’ követke
zendő környületekből.
1- ben. Az árnyéka akármicsoda állásában is holdfogyatkozáskor kereknek látszik.
2- szor. A ’ feljövő nap a’ föld felszínét nem egyszerre hanem egymás után elébb haladva világositja-meg.
5-szor. A ’ ki a’ földön egy jó darabot uta
zik, az előtt az égnek egyrésze eltűnik ’s el
lenben más nem látott része tét szik-fel új csil
lagokkal,
4szer A’ fold sok ízben és külömb külömb irány
zatokban körül hajókáztatott. Ezen föld körül hajókázók közzül a’ legnevezetesebbek ezek:
M a g e l l á n F e r d i n á n d a’ XVI. század
ban, a’ ki legelsőben tette-meg ezt az útat.
* C o o k J a k a b a XVIII. században, ki három ízben kerülte-meg a’ földgömböt.
* D u m o n t d’ U r v i l i é , a*ki legutoljára, ú, m. a’ közelebb elmúlt estendökben végzései föld-»
körüli hajókázását.
A ’ földnek naphoz való állásából, a’ kerin-.
géséböl és forgásából származnak bizonyos tá-i jak , pontok és Iíiiéák, melyeket az egyetem
ben és a’ föld’ felszínén y, beljében is képze-i lünk.
Ha déltájban a’ napnak hátat fordítunk szemben velünk é s z a k leénd, jobbra a* mer-, re a’ nap felkél, k e l e t , balra á’ hol lenyug
szik n y ú g o t , és hátunk megett dél . Ezt a1 négy pontot v i l á g t á j a i n a k nevezik.
Ha egy kört írunk ’s ennek négy egymás
sal általellenben lévő pontjain a’ megnevezett négy tájat kijegyezzük, világoson láthatjuk, hogy a’ kör kerületén még sok oly pontokat lehet kijegyeznij de ltözönségn cseseak 32-töt
szoktak egymástól egyenlő távolságra felven
n i, melyeknek öszszqscgét s z é l r ó z s á n a k hívják. A’ fejebb megnevezett 4 pontot fő tá
jaknak, a többit m e l l e k tájaknak nevezik, e- mezeknek neveik a’ fő tájakéból van Öszszeteve.
A ’ világtájai megtudására akármi idő tájban is szolgál az úgy nevezett k o m p á s z , a’ mely
ben lévő mozogható mágneses tőnek az a1 tu
lajdona , hogy mindég északra mútat. Ez a*
szerszám a’ hajósok’ vezére a’ sivatag tengeren, feltalálója Európában * & i o j a F l a v i o Olasz.
Az a’ pont melyet az égbolton egyenesen a’ fejünk felett képzelünk z e n i t h n e k , az ezzel szemben lévő pont pedig melyet a’ lábunk alatt gondolunk n ád í r n a k hívatik?
Az a’ k ö r , melyet az égboltján köröskö
rül a’ zenithtől QO grádusnyira vagy is egy fer
tály környirc képzelünk h o r i z ó n n a k vagy l á t h a t á r n a k neveztetik. Ha föld’ felszínén egyenetlenségek, hegyek, dombok nem volná
nak, az a’ línéa hol az égbolt a’ föld tángyé- rával öszszeérni látszik világosan és helyesen ábrázolná a’ 1 á t h a t á r t.
A ’ horizon felosztatik a’ fő és mellék vi
lágtájakra, ’s ahoz képest mondatik északi dé
li ’sat. horizonnak.
A ’ f ö l d ’ f o r d u l á s á b ó l s z á r m a z ó l í n c á l i é s kar i kák. .
Az az egyenes líneá, mely az egész föld
gömbön, keresztül annak középpontján által húz
va képzelteiül, ’s a’ mely körül a’ föld forog f ö l d - t e n g e l y n e k hívatik. Ennek egyik vége éppen északra néz, ’s azért az ennek megfele
lő pont a’ földr felszínén é s z a k i s a r k nak vagy p ó l u s n a k hívatik, ay másik vége délre, a’ honnan ez d é l i s a r k vagy déli polus ne
vet visel: ezen két sarknál van ar földgömb egy llipség öszszenyomva.
Ezen két sarktól egyenlő távolságra körül övedzi a* földgömböt egy legnagyobb kör, mit a ’ föld’ felszínén gondolhatunk. Ezt a’ kört hív
juk a e g u a t o r n a k vagy e g y e n í i tőn ek, mint
hogy a’ mint későbbre fogjuk látni,, mikor a’
nap felette já f, a nappal az egész földön e- gyenlö az éjjeliek
A ’ tengeren hajókázóknái csali l í n e a ar ne- ye ezen körnek, mely a’ föld gömböt két egyen
lő részre osztja, ú. m. é s z a k i f é l g o l y ó r a és d é l i f é l g o l y ó r a .
Az egyenlitö maga is felosztatilt, mint min
den más kö r, 3Ő0 g r á d u s r a , minden grádus 60 m i n u t á r a, ininden minúta 60 sec undá- * fa. Ezen osztályokat rövidségért jegyekkel fe~
12
. §•hat grádus, harmincz négy nunúta, ötven se
cunda.
Az aequatortói mind a* két pólusig lehet gondolni számtalan köröket, .melyek az aequa- tortól Pnnd egyenlő távolyságra övedzék körül a* íöldet, úgyhogy mindeniknek középpontja a földtengelyében legyen. Ezek e g y k ö z ü k ö r ö k n e k , vagy p a r a l l e l köröknek hívatnak, és az aequatortól kezdve a* pólusokig jnind kis
sebbek kissebbek , míg végre egészen elfogy
nak. Ezek is mintáz egyenlítő, mindnyájan 3ÖQ*
grádusra *s minútákra és secundákra osztatnak, de minthogy a’ körök kissebbek tehát a’ grádu- sok is kissebbek.
Az egyenlítőn és egyközü körökön keresz
tül házainak gondolatban számtalan félkörök, melyeknek miíidenike az egyik pólusban kez
dődik és a’ másikban végződik. Ezek a’ félkö
rök m é r i d i á n u s o k n a k vagy d é l i l í n e á k - n a k neveztetnek , és az egyközükkel együtt mint valami háló úgy fedik-bé a’ föld’ felszínét.
Ezek közül egyet elsőnek neveznek, és a’
hol ez az egyközüeket és az egyenlítőt keresz
tül vágja onnan kezdik számlálni az egyenlítő és egyhözüek grádusait, következéskép ott is végzik. Egy akármely méridiánus minden egy- közüt és az egyenlítőt is tehát ugyan azon grá- gus alatt rágja keresztül, és ezeket a’ grádusö-
kát h o s z s z a s á g ’ grádusaínalí nevezik. A ’ mely hely a’ föld’ felszínén tehát az első méridiánus- han van, az akármelyik egyközü alatt a’ hosz- szaságnak 300-dik akár 0 grádussa alatt van.
h l s ö méridiánus akárhol lehet, de a’ geo- graphusok es földkép rajzolók legközönségesb- ben a három következők közül valamelyikkel szoktak élni: ú. m.
vagy a’ F o r r ó i val vagy a’ P á r i ’sival vagy a’ *Green>ví ebi vel
A ’ méridiámisok is mint félkörök f 80 grá»
dúsra osztatnak, melyek az egyenlítőtől kezd
ve az északi és déli polusokfelé 90-i g goig Számiáltatnak és ehez képest é s z a k i és d é l i
s z é l e s s é g ’ grádusainak hívatnak.
4.z egyközüek is, minthogy az aecpiatortóf egyenlő távolságra vannak, minden méridiánusfc azon egy grádusnál vágnak, úgyhogy a’ meny
nyi* helység egy egyközü alatt van, az a’ széles
ségnek mind ugyan azon egy grádusa alatt van.
A ’ szélesség és hoszszaság grádusainál fog
va akármeíy pont helyzetét meglehet határoz
ni a’ földön.
Az egyenlítőnek egy grádusa feloszlik 15, n é m e t vagy 60. g e o g r a p h i a i mértföldre;
ezek a’ legközönségesbb mértékek a’ földleírás
ban. Fgy német mértföld tészen tehát 4 geo- gráphiaí mértföldet.
A’ f ö l d ’ k e r i n g é s é b ő l s z á r m a z ó p o n t o k , k a r i k á k és z ó n á k .
Ha a’ föld’ orbitájára vagy az eclipticára egy lapot gondolunk, a’ föld tengelye úgy áll ezen lapCri keresztül , hogy 23 és fél grádus- nyira van megdőlve hozá, és ezen állásban ke
rüli a’ napot. Ennélfogva, ha az eclipticát a’
földre rajzolva képzeljük, egy oly kört ábrá- zoland azon, mely az aequatort két egymás el-»
lenében az az egymástól 180 grádusnyi távol
ságra álló pontoknál átvágja, továbbá az egyik széle az északi szélesség’ 23 i grádussánál lé
vő egyközüt érinti, a’ másik széle viszont a*
déli szélességnek ugyancsak 23 4 grádussánál lévő pár allé lát.
A ’ két átvágó pontok a e q u i n o c t í u m o k - n a k , a két érintő pontok s o l s t i t i u m o k n a k hívatnak 5 a’ említett egyközüek pedig> t é r í t ő v. f o r d í t ó köröknek, ( t r o p i c u s o k n a k ) ne
veztetnek, még pedig az északi r á k fordítónak, a’ déli b a k fordítónak.
A két pólustól 23 i grádusnyi távolságra fekvő két egyközü körök is saját névvel bír
nak és é s z a k i ’s d é l i ppíusi köröknek hívató nak. A ’ megnevezett 4 egyközüek 5 ö v r e vagy z ó n á r a osztják a’ föld’ felszínét. A ’ két tr'0pí.
cus közti zóna, melyben az egyenlítő Y&n fó r - 13. §.
góna északi’s déli m é r s é k l e t t övnek, vegre a’ pólusok körüli két zóna , mely a’ két polusi kör által kerittetili-bé é s z a k i és dél i f a g y o s övnek hívatik.
A’ míg a föld a’ felyebb említőit megdőlt állásábau a’ napot egyszer megkerüli, nap a’
földre rajzolt eclipticának minden pontjai felett sorban élményén és az által okoztatnak, a nap
palnak és éjjelnek ltülömbözö hossza, ’s az esz
tendő’ részeinek kttlömbsége.
A ’ föld útja így esik-meg*.
Mártius’ 21-dilie’ táján a’ nap az első ae
quinoctium , és így az aequator felett van cs a’
kos’ jegyben láttatik. Ekkor a’ nap a’ földet az északi sarktól a’ déliig és minden egyhözüeknek felét világositja-meg; ennélfogva nap éjj egyenlő
séget, és az északi félgolyon tavaszkezdetet csinál.
Ettől kezdve az egyenlítőtől északfele lát
szik távozni a’ nap, míg a’ föld az útjának mint
egy negyedrészét elvégzi. A m. Junius’ 21-di
lié körül a’ nap a’ solstitium, az az a rák for
dító felett van és a’ rák jegyben lattatik. Ilyen
kor a’ nap a’ földet az egyik polusi kor szé
litől a másik polusi kör széléig világositja-meg, még pedig úgy hogy az északi fagyos öv égé- szén benne van a' világosságban, a deli pedig egészen kívül azon 5 az északi egyközüeknek is n a<ryobb része világosságban, a’ délieknek na-
gyobb része setétben vagyon. Ezért az északi félgolyón a’ nap leghosszabb az éjjel legrövi
debb lesz és nyár kezdete vagyon.
Innen kezdve a’ föld ismét megfutja egyen
lítő felé és September 21-dike táján ismét az egyenlítő zénithjébe a’ 2-dik aequinoctium fe
lében esvén a’ mérték jegyben láttatik, éppen úgy világosítja a’ földet mint az első aequino- ctiumban és másodszor csinál napéjjegyenlősé- get és az északi félgolyón ősz kezdetet.
Tovább folytatván útját a’ föld a’ nap dél
felé távozik az egyenlítőtől, December 2 1 -di
lié táján a’ második vagy a’ téli solstitium, az az a’ bak forditó felibe érkezik ’s a’ bak jegy
ben láttatik. Ekkor úgy világosítja a* földet, hogy az északi fagyos zóna van egészen kivül
’s a’ déli egészen belől a’ világosságon, az é- szaki parallelák nagyobb része setétben, a’ dé
lieké világosságban van$ ennél fogva az északi félgolyón legrövidebb nap, leghosszabb éjj víh gyón ’s a’ tél kezdődik.
A ’ déli félgolyón éppen ellenkezőleg van a’ nap’éjj hossza ’s az esztendörészek.
Lássuk utoljára a’ föld mértékeit:
A ’ földtengely hossza: 1 7 1 Q német mértföld.
A ’ féltengelyé: 8Ő0 mértföld*
A ’ földkerülete az aequatornál 5400 mértföld.
A’ föld’ felszíne 9,282,000 Q mértföld.
MÁSODIK RÉSZ
II. SZAKASZ.
P h y s i c a G e o g r a p h i a . 14. §.
A ’ physica geographia úgy szemléli a’ föl
det* mint külömb kiilömb anyagokból álló testet..
Azon anyagok* melyekből a’ földgömb áll*
négy megkülömböztetett alakokban tűnnek sze
münkben 5 ugyan is azok vagy s u í y t a l a n a k vagy s ú l y o s o k * a’ súlyosok vagy kemények vagy hígak * a’ hígak ismét vagy r u g ó s a k vagy c s e p e g h e t ő k. Ezen négy f ó r m á t vagy a l a k o t a’ legrégibb időktől fogva a n é g y e l e m e k n e k (elementumoknak) nevezték.
A’ tüzen kívül minden földi testek és anya- gok megegyeznek abban hogy n e h e z e k vagy s ul y o s o k, az az a’ föld középpontja felé húzód
nak, még pedig a t ö m ö t e b b e k inkább, a’
g y é r e b b e k kevésbbé, a’ honnan amazok n e he z e b b e k s ú l y o s a bb a k , emezek könnyebbek.
A’ tűz súlytalan anyag, melynek az termé
szete, hogy a testek részetskéit egymástól szé- Jyel nyomja és így a testeket kiterjeszti, gye-
ríti. — ,
A’ tűz az egész földgömbön es körülötte s el-van terjedve, még pedig vagy k ö t v e és
i é r e z h e t é t l e n ü l minden testben, vagy szaba
don és érezhetöleg, néha láthatólag.
A ’ testekben lévő érezhető tüzet melegség
nek, hévségnelí, annak nem létét hidégségnek, af melegség külömböző mértékét és rnekkora- ságát a’ testek t e m pe r a t ú r á j án ak nevezik, és egy bizonyos szerszám segédjével mérik mely
nek t h e r m o m e t r u m a’ neve.
A ’ tűz sok és rémitö változásokat viszen * véghez a’ földel, az ö munkálati közé számlál
juk a’ iüzokádó hegyekét, a’ földrengéseket, á’ földégéseket, ’s a’ meleg forrásokat. Leg
szembetűnőbb hatalmát gyakorolja a’ tűz a vi
zen; ez ugyan is a’ bcríne lévő melegség mek- ltorasága szerént 9 hol kemény és nehéz mint jég; hol folyó és csepeghető, mint ví z, hol rugós, vékony és könnyű mint pára, melyből á* meleg eloszlásával ujjrá víz és jég lészen.
A ’ tüzriemü anyagók közt van egy igen ne
vezetes , melyet e l e t r i c a vagy g e r j e anyag
nak neveznek : ennek a’ tűznek számtalan és még részszerént esrriéretlen hatásai és munká
latai varinak a’ földÖri és földben; legesmere- tesebb és legszémbetünöbb ezek között az égi- háború, a’ villámlás, a’ dörgés és a’ menkö hullás.
Ezen tünemények okának felfedezését Frank
linnak köszönjük.
A ’ 1 e y c g o.
Második elem a’ l e v e g ő , mely a’ földgöm
böt köröskörül beburkolja , de annak üregei
ben is találtatik. Ezt a’ burkot á t m o s p h a c - r á n a k vagy gőzkörnyéknek nevezik.
Milyen vastagságra burkolja-bé a’ gözkör- nyék a’ földgömböt, szorosan meghatározni nem lehet, annyi bizonyosíiogy magosabbra 1 0 né
met mértföldnyinél. Csakugyan némelyek csak azt a’ részét nevezik átmosphaerának, melyben a’ földből felmenő párák , fcllcgek ’sat. talál
tatnak, mi nem több egy német mértföldnyinél.
Az egész gőzkörnyék áll köz-vagy átmos- phaerai levegőből, melyben csak a’ földszíné
hez közel vannak némely más levegő és gáz nemek igen kicsiny mértékben elegyitve. Ma
ga az átmosphaerai levegő két külömböző gáz
ból van összeelegyedve, ú. m. * o x y g é n e és á z ó t gázokból, vagy is savanyító és fojtó le
vegőkből 5 még pedig úgy hogy minden 1 0 0
rész átmosphaerai levegőben 2 1 rész oxygéne és TQ rész ázót gáz vagyon.
A ’ több levegőnemek közül legnagyobb mér
tékben van a’ gőzkörnyék alsó részeiben ^z[én- savany.
A ’ levegőnek mint minden más testnek bi
zonyos súlya és nehézsége van. Ennél fogva 15. §•
nyomja a’ föld’ felszínét és az azon találtató tes
teket. Ez a’ nyomás akkora mintegy 2 ? — 23 hüvélyknyi magosságu kénesö oszlopé.
A ’ levegő nyomása annak külömböző ál
lapotához > sűrű vagy ritka, nyirkos vagy szá
raz voltához képest változó. Ezen változást mu
tatja nekünk az a’ szerszám , melyet b a r o- m e t r u m n a k hívnak.
A ’ levegő mint rugós folyadék igyekszik magát örökké egyonsulyban tartani, ’s ha az az egyensúly megbomlik, azt azonnal helyreállita*
ni. Minthogy pedig az, a’ nap és föld’ melege, gőzölgések ’s más esmeretlen okok által egy helyen sűrűbb másutt ritkább lesz, az egyen
súly megbomlása és annak helyreállása igen gyak
ran mozgást okoz a’ gőzkörnyékben. Ezt a’ moz
gást szélnek nevezik.
A ’ szelek felosztatnak elsőben is a’ szélró
zsának 32 fő és altájaihoz képest ugyan annyi fé
le, p. o. é s z a k i , d é l i , k e l e t i , n y ú g o t i , é s z a k - k e l e t i , d é l n y ú g o t i ’s több efféle szelőkre#
Másodszor feloszlanak a’ szelek á l l a n d ó és v á l t o z ó szelekre.
Állandó szelek a’ p a s s z á t szelek, me
lyek az egyenlítő mellett két felől észak-kelet
ről és dél-keletről fúnak. Ennek oka a’ forró zónában uralkodó hévség, és a’ föld forgása
Állandó szelek a’ m o n s z u n szelek is melyek rendesen az esztendőnek egy résziben egy f e l öl , a’ másban más felöl fának 5 és a’
tengermelyéki szelek , melyek nappal a’ ten
gerről a’ szárazra, éjjel a’ szárazról a’ ten
ger felé fának.
Változó szelek azok melyek sem tartások
ban sem irányzatokban semmi állandó vagy bi
zonyos rendet nem tartanak. Nálunk leggyako
ribbak az északkeletiek, melyek hívesek, szá
razok, és a’ délnyágotiak, melyek melegek és nedvesek
A ’ szelek gyorsasága külömböző, és ahoz képest neveztetnek szellőknek , középszerű és erős szeleknek, 's ha egy secundányi vagy per- ezenetnyi idő alatt 40 lábnál többet haladnak szélvészeknek. Az igen kemény szélvész orkán
nak hívatik. Legdühösebb orkánok a’ forró öv
ben uralkodnak és néhol t o r n a d ó a’ nevek, erejek pusztításaik minden képzetet felyülha- ladnak
Vannak más ártalmas szelek is , melyek
^aagyobbára a’ hér tartományokban uralkodnak, vagy onnan származnak* minémüek: a’ s z á- m u m , h a r m a t á n , k á m z i n , * s c i r o c c o ,
#5 o l a n o , f ö h n - s z é l j vannak hidegek is, mint
* g a l l e g o ’s a’ n e m e r e szele.
Van még forgó szél is, mely két erős szél «
^««ütközéséből származik.
ténnek a’ gőzkörnyékben, melyek a* tűz, v ízf gőzök világosság, napsugarai által okoztatnak.
A ’ nevezetessebbek közülök ezek:
A ’ ^teleg szüntelen gőzölögtetvén a’ föld
ben lévő nedveket, azon párákat a’ levegő lá
tatlanul magába veszi és majd azután külömb- féle látható alakokban lerakja. Ilyen formák:
Á ’ l t od, f e l l e g , h a r m a t , h ó h a r m a t , z ú z m a r a , e s ő , h ó , d a r a , j é g e s ő . Az eső
nek külömböző nemei vannak, ú. m. p e r m o t e , f u t ó e s ő , o r s z á g o s e s ő , z á p o r e s ő és f e l i é g s z a k a d ás. Mindezek úgy származ
nak, hogy a’ levegőben feloszlott párák valami ok által melegségektől megfosztatván ö$szesu- rüdnek és megnehezedvén lehullanak.
Vannak csudálatos esők is, melyeket a’ ba
bonás ember csuda esőknek ta rt; ilyenek a*
k é n k ő-c s ő, v é r-esö, h o m o k-eső, b é k a-esö, b o r s ó-eső és végre a’ k ö-e s ő.
Legirtozatosabb jelenet mikor a’ fellegek*
egy része mintegy oszlop lebocsátkozik, a’ föl
dön lévő víz azzal szembe feltornyozik és így összekapcsolódva mintegy forgószél elébb ha
ladnak 5 ez a’ tengeren szokott legtöbbször tör
ténni és v í z i t r o m b i t á n a k neveztetik.
és e s t h a j n a l , a’ s z ü r k ü l e t , a’ n a p ’ és h o l d ’ udvara, a’ m e l l é k-n a p ó k , m e l l é k - h o l d a k , a’ d é l i k á b a , f á t a - m o r g a n a , a1 n a p v í z h ú z á s , melyeknek okai a’ nap’sugárai- nak megtörése és visszaverődése.
Az é s z a k i f é n y n e k , a’ d é l i f é n y n e k és az á l l a t k ö r i f é n y n e k okai még ismeretlenek,
Hogy a’ tűz milyen hathatós változásokat okoz az átmosphaerában a’ Jegolva~ztókb liév- ségtöl fogva a’ legcsikorgóbb és mindent elfoj
tó, fagylaló hidegig közönségesen tudva vagyon, de vannak még más szembetűnő de ritkább ne-, vezetes jelenetek is, melyek tűzi, météóráknak hívatatnak.
Ezek közt első helyet foglalnak az electri?
ca vagy gerje tűz hatásai, milyenek a* villám-, l á s , d ö r g é s , m e n k ő , S z e n t E l m ó tü ze, a* melyekből származható károk és veszedelmek eltávoztatására találta Franklin az úgy nevezett m e n k ő f o g ó t .
Más nemű tüzmétéórák : a' b n j d o s ó , k ó b o r l ó 1 án g o t s k á l i , a l ü d é r t z , t ü z e s k í g y ó k , t ü z e s s á r k á n y o k , t ű z g o l y ó k , c s i l l a g f u t á s vagy s z a l a d á s : mindezek kő- aál némelyek a’ levegőben találtató éghető anya
gok, és gázok meggyúladásából származnak, de n tások hihetökép a’ föld’ átrnosphaeráján kívül
az egyetem nagy üregében esmcretlen okokból támadnak. Némely tűzi golyók elpattanásakor szokott hullani kő-eső, a’ mikor néha roppant nagyságú darabok esnekde,
A’ gőzkörnyéknek felyehb előadott válto
zásait, Nevezetesen a’ melegnek és hidegnek, esős és derült időnek, fezéinek és csendes idő
nek egymást felváltásait i d ő j á r á s á n a k nevezik.
Az időjárása mind a’ föld külömböző zó
náiban , mind az esztend.0 külömböző részei
ben, igen külömbfélc.
Maga az esztendő is az időjárására nézve más zónában máskép oszlikrfel.
A’ forró zónában az esztendő csak két rész
ből áll: ú. m. egy s z á r a z b ó l és egy e s ő s ből j az egyenlítőtől északra az esős rész Már- tzius és September közt van, délre September és Martzius közt, de kezdetek, végek ’s tartós
ságok nagyon külömböző.
A ’ mérséklett zónák nagyobb részében meg vagyon az előttünk esmeretes négy része az esztendőnek, ú. m. t a v a s z , n y á r , ő s z , t é l .
A ’ fagyos zónák táján ismét csak két esz
tendő rész van, úgymint egy hosszú t é l és egy rövid n y á r , de a’ mely sokszor felettébb liov, noha néhol alig tart 6 hetet.
A ’ föld valamely tartományának időjárás- beli mihéműségét a’ k 1 i ni á j á nak nevezik j en
nek esmertetö jele részint a’ közép temperatu
ra a’ thermometrum szer ént, részint aa ott ta
láltató növények.
A ’ k i im a szabja magát ugyan a* geogra
phia! szélességhez is, mert egyátaljában az egyen- litöhez közelebb mind melegebb van, de azt sok más okok módosítják és változtatják.
Ezen okok l. A ’ földnek miném&sége. 2.
A ’ tengernek közelsége vagy távolsága j mert tenger mellett szelidebb ’s állandóbb az időjá
rása. 3. A ' helynek felemelkedetségej mert men
nél magassabb annál hidegebb. 4. A z uralko
dó szelek. 5. A ’ hely fekvése északnak vt dél
n ek, vagy más világtájainak. 6. A ' földnek er
dős vagy kopasz volta. 7. A ’ h^gy lánczok irány
zata és nagysága.
Az időjárásáról szolló tudomány m é t é o - rologiának hívátik.
l" . §.
A ’ v'í z.
Harmadik elem a> v í z , mely csepeghető folyadék. Ez három formában találtatik: ú. m.
g ő z , f o l y ó és k e m é n y formában.
Gőz formában láttuk már az átmosphaerá- banj folyó formában a’ földgömb nagyobb ré
szét ktilömböző mélységre béboritja és t e n - g érnék neveztetik.
A ’ hol a’ tenger a’ szárazzal összeér, kü-
