22. 5.
A* földgömböt még úgy is tekinthetni mint számtalan külömböző minémüségíi érző és ér-^
zéketlen valóságok vagy lények termő helyét.
Ezen lényeket fogjuk most röviden átnézni.
Nevezik őket összesen t e r m é s z e t ’ pro- d u c t u m a i n a k avagy t e r m é k e k n e k .
Ezen termékek közül némelyeknek nin
csenek sem orgánumaik, sem érzések sem ön
kéntes mozgások: ezek az á s v á n y o k .
Másoknak vannak orgánumaik, ennél fog
va «evetednek, végétálnak vagy tenyésznek és
és önkéntes mozgások nincsen: ezek a* plané
t á k vagy n ö v é n y e k .
Ismét mások orgánumokkal és élettel, ér
zéssel és önkéntes mozgással bírnak: ezek az állatok, melyekhez az ember is tartozik.
Ezen háromféle termékeket a’ t e r m é s z e t h á r o m o r s z á g a i n a k nevezik. Az első te
h á t az á s v á n y o k ’ országa, második a’ pl án
t á k vagy n ö v é n y e k ’ országa, harmadik az á l l a t o k ’ országa,
Hogy a’ termékek teméntelen sokaságát könnyebben észbe felfoghassák és megtart
hassák, bizonyos felosztásokat gondoltak az azzal foglalatoskodók, az az a’ t e r m é s z e t * v i ’s g á l ó k . Ugyanis, akármi egyes terméket, a’ hozája tökéletesen hasonlóval egy f a j ú n a k mondják, p. o. a’ farkas a’ farkassal, a kets- ke a’ ketskével a’ fajú.
A ’ külömbféle fajokat, melyek egymáshoz többekben hasonlitnak egy nemiteknek hívják, mint p. o. a’ farkas, róka, kutya külön fajok, de egy neműek, u. m. kutya nemitek.
Az egymáshoz hasonlitó nemek egy r e n- d ü e k n e k vagy f a m i l i a j u a k n a k mondatnak^
példáúi a’ kutya nem, matska nem, a’ véreng
ző állatok rendébe, a’ récze, hóda, az úszó madarak famíliájába tartoznak. »
Végre a’ hasonlító famíliák s e r e g e k b e foglaltatnak-össze 5 így a’ farkas, a’ juh, négy lábú állatok, a’ sas és fülemüle madarak.
A ’ természet három országainak seregek, ren
dek, nemek és fajok szerént elrendelt előadását és leírását a* t e r m é s z e t ’ r e n d s z e r é n e k hívják.
A’ természet vizsgálók még koránt sem esmernek annál kevésbbé írtak le minden ter
mékeket, sőt azt lehet mondani, hogy ezek
nek még nagyobb részek nincs tudva, ’s most is naponként újabbak újabbak fedoztetnek-fel.
Az eddigelé leírt fajok száma menyen a’
növények országában mintegy 50,000-re, az állatok országában többre 80, 000-nél.
Az ásványok az egész földgömbön csak
nem egyenlőleg vannak felosztva, a’ plánták és állatok inkább bizonyos zónákhoz vannak kötve, melyeken kívül nem tenyésznek.
23. §.
Á s v á n y t u d a t v. M i n e r a l o g i a . Némely ásványok tiszta egyszerű anyagokj éle nagyobbára többféle anyagokból öszszeal- kottattak.
Az összetettek ismét kétfélék, u. m. vagy belsökép és megkülömböztethetlenül ö s S z e o l v a d o t t a k, vagy csak téltúl és láthatólag e g y b e r a k o d t a k
A’ tiszta egyszerű és az egybeolvadt ás
ványok mindenikének saját megbatározott ’s a’
többiekétől külömböző alakja van. Az ilyen a- lakokat k r i s t á l y f o r m á k n a k hívják.
Az összeolvadt ásványokat egyszerű alko
tó részeikre v. anyagjaikra választja a’ Cili mi a.
A ’ tulajdon mineralogia a’ tiszta egyszerű és az összeolvadt ásványokat esmertcti és írja- lc. Ezek az ásványok négy s e r e g r e vagy sza k a s z r a osztatnak 5 u. m. 1.) F ö l d e k r e és / K ö v e k r e , 2.) S ó k r a , 3.) É g h e t ő testekre,
4.) E r c z e k r e .
L F ö l d e k . Tiszta földnemek, melyeket inkább csak Chimia’ segédjével lehet kiválasz
tani ezek: M é s z - A g y a g- Ko va t s -N é h é z- és Ke s e r ü- f ö l d , melyek a’ legnagyobb men
nyiségben léteznek. Ritkábban találtatnak é$
csak az újabb időkben felfedeztettek ezek : a’
Z i r c o n - * S t r o n t i a n - * G l y c i n e vagy ÉdeS- Y t t e r és T h o r í né- földek.
A ’ közhasznubb elegyes földek: a’ tégla- f a z é k a s - és porczellán agyagi a’ v á n y o l ó f ö l d , a’ m á r g a , a’ h y d r a u l i c a - mészj a’
plánta termőföldnek vagy hu mosnak külömb- féle nemei, és az egész nagy tartományokat haszonvehetlenné tevő h o m o k .
Megjegyzésre méltóbb kövek: a’ p a l a , p r ó b a k ő , k ö s z ő r ü k 05 — a’ m é s z k ő , k r é t a , g y p s , a l a b á s t r o m , már ványo
mé-lyek közt nevezetes a’ p á r o s i és carrárai )^
— tajték-kő, k o v a t s k ö vagy b é k a s ó, k o v a , j á s p i s , q u a r t z , k r i s t á l y a — s z a p - p a n k ö , s z a l o n n a k ö , t á 1 k , s e r p e n t i n, az a s b e s t és a’ b o n ó n i a i kő.
Vannak még valami üvegmódra átlátszó, kemény tüzluálló kövek, részint színtelenéig mint a’ tiszta víz, részint szép színekkel ékes- kedők: ezek d r á g a k ö v e k n e k hívatnak, és nem annyira hasznokért mint ritkaságokért igen nagy becsben tartatnak. Becsek szerént mintegy ilyformán következnek: g y é m á n t , (mely a’ legelső és palléroztatása módjához ké
pest külömböző nevet kap, p.o. brilliánt), ru
b i n t , * s a p h í r , t o p á z , s m a r a g d , g r á n á t , (melyek közűi a’ legtisztább és ragyogóbb nap
keleti, c a r b u n c u l u s n a k hívatik), ámet hi st , h y a c i n t h , b e r y l l v. a q u a m a r i n , #c h r y - s ol i t h, k á r n é ó l , c h a l c é d o n , ágát, opál , o n y x , s a r d o n y x , l a z u r k ö , t u r m a l i n .
A’ lazurkö a’ leggyönyörűbb setékkék kő arany foltokkal.
A ’ h y d r o p h a n e s valami homályos kő, mely a’ vízben átlátszóvá lessz.
24. §.
Sóknak nevezzük azokat az ásványokat, melyek a' vízben felolvadnak és saját érezhe
tő ízek van.
II. A’ S ó k háromfélék: s a v a n y ú - l ú g - és k ö z é p-sók.
A ’ savanyu-sók vagy savanyok nagyobbára folyók, és tisztán magokra nem találtatnak. E- zek megint háromfélék: á l l a t i a k , p l á n t a i - a k és á s v á n y i a k .
A s v c t n y s a v a n y o k : a’ k é n k ö - s a l é t r o m - k o n y h a s ó és f o l y ó s p á t - s a v a n y 5 az utolsó rágja-meg egyedül a’ kovatsföldet, a’ mi
éért üveg metszésre használtatik.
P l á n t a s a v a n y o k : az e c z e t - c z i t r o m - f a s o s k a - g a l l e s - és nádmézsavanyok ’s a’ t.
A ’ galles-savany a’ vassal fekete festéket, tén- tát ád.
A l l a t s a v a n y o k : a’ t é j s a v a n y , hú g y - s a v a n y ’s a’ t. Allatsavany a’ k é k s a v a n y is, mely a’ legkeményebb halálos méreg.
Végre megkell jegyezni a’ s z é n s a v a n y t , mely leggyengébb savany és tisztán csak leve
gő vagy gáz formában találtatik. Ez adja a’
mészkőnek a’ keménységet ’s a’ borvizeknek a’
csípős izt. Néhol tisztán és bövén gőzölög-ki a’ földből.
Lúgs ók vagy a l k a l i a k , melyeknek ége
tő sütős ízek van, ezek: a’ h a m u s ó , (más névvel ká l i v. po t a s s a ) j a’ s z é k s ó , (nátron v. szóda) és az a m m ó n i á k , mely tisztán, le- vegöforma.
A* két elsőt á l l a n d ó - az utolsót r e p ü- iö lúgsónak hívják $ ásványul a’ földben csak a’ széksó találtatik.
A ’ k ö z é p s ó k savanyból és valami alapból állanakj ez az alap vagy lugsó, v. föld, vagy érez. A* használatosabb középsók ezrN
A ’ k o n y h a s ó , (m ely termésere nézve háromféle: k ú t s ó , t e n g e r s ó és k ő s ó ) , sa
l é t r o m, (melyből készül a’ puskapor), g l a u- b e r vagy csu d a -só , k e s e r ű vagy angol-só, t i m s ó , s z a l a m i a , b o r a x , r é z - v a s - és z i n k - gálicz, ’s t. efféle.
III. É g h e t ő vagy t ü z k a p ó ásványok: a’
k ő o l a j , f ö l d s z u r o k , n a p h t a , melyek híg testek és a’ földből forrnak, néhol tisztán, né
hol vízzel elegy. — A’ t ö r f és k ő s z é n , me
lyek teméntelen mennyiségben ásatnalt és tűzi fa helyett szolgálnak. — A’ k é n kő vagy bü- d ö s k ő , a’ g r a p h i t melyből a ’ plajbászok ké
szíttetnek, a’ b e r n s t e i n és az a mb r a . Ég
hető test a’ gyémánt is, mert tiszta szénanyag.
IV. Az é r e z e k nem csak az ásványok hanem minden más földi testek között a’ leg- külömbkülömbféle haszonra és ékességre szol
gálnak. Saját fényekkel és nehézségekkel kü- lömböztetik-meg magokat és felosztatnak e g é s z és f é 1-érczekre. Az e g é s z é r c z e k vagy mé- t a l l u m o k o l v a s z t h a t o k , n y u j t h á t ó k é s k a l a p á l h a t ó k j név szerént ezek: p l a t i n a
a’ legnehezebb érez, mély az újabb időkben fedeztetett-fel, a r a n y , e z ü s t , v a s , f e z , f e k e t e - ó n vagy ó l o m , és f e j é r - ó n vagy t z i n.
A ’ három elsők n e m e s a’ többiek nem - t é l é n í ezeknek hívatnak.
A ’ vas bizonyos mennyiségű szén-anyag
gal összekötve a t z é l l á válik, és az által sok
kal keményebbé és rugósabbá lessz. A ’ vasnak tulajdonsága az is, hogy me g má g n e s e s e d- h etik, az aa más vasat magához h ú z, és ha szabadon függ egyik végével északra, másik
kal délre fordúl. Vannak termés és készített m á g n e s e k . !
A ’ nevezetesebb fél-v. töredékeny érezek:
a’ z i n k , a r ’s e n i k v. e g é r k ő é r c z , kóbál t , m á n g á n , #b i s mu t h > p i z s g o l t z és a’ k é ne sö, mely a’ levegő rendszerénti temperatu- rájában mindég megvan olvadva, és így híg test 5 k é n k ő v e l összekötve a’ t z i n o b r i u mo t
alkotja.
25. §.
Az egyberakodott ásványokról a’ g e o - g n o s i a tanít.
A ’ geögnosia tárgyai 3 külömböző rend
beli ásványok: u. m. 1.) a’ t ü z e r e d e t ü vagy v u l k á n o s ásványok; 2.) a’ k ő s z i k l a nemekj
3.) a’ p e t r i f i c a t i i m o k v. k ö v e v á l t állati és növényi részek.
Tüzeredetüek a’ l ávának külömbféle ne
mei: u.m. a’ p u z z e 1 án-föld, a’ t u f a , a’ köz
l á v a , a’ j u k a t s o s l á v a , (vagy rajnai ma
lom kö), az izlándi á g á t , a’ #b a s at*', a’ tra- c h y t , o b s i d i á n ’s a’ t.
A’ hasalt 5— ő szegletü oszlopformákban és rengeteg rakásokban találtatik, egész hal
mokat, töltéseket, barlangokat alkot.
Kösziklanemek a’ g r á ni t , #g n e is s , c s il
lá m p a l a , a g y a g p a l a , q u a r t z , j á s p i s , p o r p h y r , #b r e c c i a , * s y e n i t , p o r o n d k ö (köszöríiko, malomkő) t r a p p , a’ külömbféle mészkösziklák ’s a’ t.
\ Az organizált testeknek ásvány maradvá
nyai *£os sí l e k ne k hívatnak és vagy a’ plán
ták vagy az állatok országából valók.
I. A ’ plánták országából találtatnak egész erdők elsülyedve és egész formájokban meg- hagyvaj találtatnak egyes gyökér törszök vagy ág darabok is kővé válva 5 némelyeknek ismét csak a’ nyomaik látszanak, az ilyenek den- d r i t á k n a k hívatnak, és jobbára oly plántá
kat ábrázolnak, melyek ma többé nem teremnek.
II. Az állati részek kővé vált maradványi oly bőségben találtatnak, hogy néhol egész halmok és kősziklák belölök állanak. Ezek is nagyobbára oly állatfajokéi, milyenek ma élve
nincsenek j sőt a’ mostani állatokhoz hasonló maradványok is oly helyeken ásatnak a’ hol most nem élhetnének, p. o. forró tartomány
beliek a’ fagyos zónákban, tengeri csigák ma
gos hegyeken ’s a’ t.
Az esmeretlen állatfossilek közt legszá
mosabbak a’ csigák és kagylók, e’ félék az a m m o n i t á k , b e l e m i t á k , e n c r e n i t á k ’sa’t.
Vannak továbbá hal és ritkábban gyék nyom- dokok-is 5 legritkábban bogarak és madarak.
Ellenben m a s t o d o l i t h o k vagy négylábúak kövévált csontvázai gyakran és néha bámulan
dó épségben találtatnak és részint minden most élőállatokat felyülhaladnak óriási nagyságokkal.
Nevezetesebbek a’ m a m m u t h , melyet húsos
tól , bőröstől szőröstől egész épségben is kap
tak, a’ m a s t o d o n t , r h i n o c e r o s , t á p í r, m e g a t h e r i u m , h y é n a ’s több mások.
A’ kőszikla nemek a’ föld minden zónáin egyenlöleg elosztva borítják a’ földgömböt, e- zek között találtatnak osztán á’ becsesebb és kissebb mennyiségű hasznos ásványok hol e- r e kbe n és f é s z k e k b e n , mint az érczek, hol rétegekben és területekben mint a’ s ó , pa l a , k ő s z é n s a t ; azért kiásásokra üregeket kel
lett vájni a’ földbe, melyeket b á n y á k n a k ne
veznek.
Az érczekről még megkell jegyezni, hogy 3 formában találják őket: 1.) t i s z t á n a’
mi-kor is termés érczéknek hívatnak5 2.) o x i dál va vagy elmeszesedvej 3.) mi n e r á l i z á l v a vagy e 1 é r c z e Ive, az az más érczekkel és bü- döskovel szorossan összekötve. Az arany csak termésül találtatik, az ezüst és réz néha, a’
többiek ritkán, vagy soha sem.
26. §.
N ö v é n y t u d a t v a g y
B o t a n i c a .
A’ plánták (növények) organizált, érzéket
len, élő vagy is inkább végétáló lények. Or
gánumaik kétfélék: b e l s ő k és k ü l s ő k . Bel
sők azok a’ csövetskék, edénykék, hártyikák, szálatskák, melyek a’ növény táplálására ’s fenn
tartására megkívántató anyagokat bészívják, feldolgozzák, plántarészekké változtatják, és a*
szükség felettieket kipárologják. Ezek a’ kü- lömböző plántanemekben mind külömbfélekép vannak elrendelve, csak ugyan a’ plánták na
gyobb részében lehet találni k ü l s ő h é j j a t , azon belől fá s vagy s z á l a s részt, és legbe- löl b e l e t .
A ’ külső orgánumok, vagy is a’ növény’
tagjai ezek: a’ g y ö k é r , a* t ör z s ök vagy ko- c s á n y az ág a kk al , a’ l e v e l e k , a’ v i r á g és a’ g y ü m ö l c s a’ magvakkal .
A ’ virág’ részei melyek a’ tenyészés vagy szaporodás orgánumainak mondatnak: a’ c s é s z e , b o k r é t a , p i l i s , a’ h í m s z á l a k a’
p o r h o n o k k a l , az a n y a s z á l a’ bi bével és a’ m a g z a t vagy a’ m a g t o k , szám szerént heten j cTi a’ melyek nincsenek minden növény
nemekben telyes számmal.
A ’ növények legkönnyübb szerúleg felosz
tatnak fákra, cserjékre, füvekre és virágtalan plántákra, milyenek a’ harasztok, gombákj de a’ növények’ nagy sokaságának megesmerheté- se határozottabb osztályokat kívánj azért is a’
füvészek két nevezetes rendszert vettek-fel a’
plánták felosztásában, az egyiket m e s t e r s é g e s - , a’ másikat t e r m é s z e t e s rendszernek nevezik.
A ’ mesterséges rendszerek közt most csak a’ L i n n é-ével élnek, ki is a’ növényeket a’
hímszálak számánál és minémüségénél fogva a’
következő 24 seregre osztja^
1. Sereg Egyhímesekj p. o. vízi lófark.
o# — Kéthímesek j — vérónika.
3. — Háromhímesek j — búza.
4. — Négyhímesek j — somfa.
5. — * Óthimesek; — dohány.
6. — Hathímesek j — tulipán.
7. — Héthímesek j — vadgesztenye.
8- — Nyoltzhímesekj -— sárga felfolyc 9- — Kilentzhímesek $ — virágos káka.
10. — Tízhímesekj — szegfű.
11. — Tizenkéthímesekj — rezeda.
12. — Húszhímesekj — szllvafa.
13. — Sokhímesekj — mák.
14. — Kétföbbhímesek) — fejér holtcsalán 15. — Négyföbbliímesekj— repcén.
16. — Egyfalkásokj — mályva.
17. — Kétfalkásokj — * borsóvirág.
18. — Sokfalkások^ — czitrom.
10. — Együttnemzök; — napraforgó.
20. — Anyahímesekj — farkasalma.
21. — Egylakiak $ -— eperfa.
22. — Kétlakiakj — kender.
2 3. — Nősözvegyek 5 -— német paréj.
24. — Lopvanöszök 5 — mohok, gombák 27. $•
A ’ természetes rendszerben ;nem seregek
re hanem csak f a m í l i á k r a osztják a’ növé
nyeket: a’ famíliák száma határozatlan, mert ottan ottan újak fedeztetnek-fel, ’s az eddig valók is megváltoztatnak. #J u s s i e u frantzia fiivész, ki sokat fáradozott ezen rendszer tö
kéletesítésében, a’ mult század végén még csak 100-at csmert, most már többet számlálnak 150-nél.
A’ nevezetesebb famíliák ezek:
!.) A’ p á l m á k , a’ forró zónában, a’ leg
felségesebb és hasznosabb növények, melyek
sok népeknek minden testi szükségeit kielégí
tik. Forrná jókra nézve állanak egy magos, kar
csú, ágatlan szárból és ennek tetején egy le
vél koronából, melynek tövén jönek-ki csopor
tosan a’ virágok. A ’ s z á g ó - b ó r - s z i l v a - k a - t é c h u - ^ á p o s z t a - o l a j - k ó k u s - és mauri - t z i a - pálmák azok, melyekből étel, ital, ru
házat és hajlék telneli-ki.
2. ) A ’ pizáng-nem üek, vagy múz á k , rae- ' lyek a’ legízletesebb ’s táplálóbb gyümölcsök
kel kedveskednek, hazájok a’ forró öv.
3. ) A ’ szalma vagy ízék szárú növények vagy p á z s i t neműek, a’ legelterjedtebb família, mely az északi szélesség Ő0° ától a’ déli 48di- kig meg-terem. Ezekhez tartoznak az úgy ne
vezett céréáliák vagy gabona-nemek, melyek az emberi nem nagyobb részét táplálják, kü
lönösen a’ mérsékleti övékben, u. m. a’ b úza, r o z s , t e n k e l y , á r p a , z a b , t ö r ö k b ú z a v. k u k o r i t z a , és a’ r i s l t á s a j a’ két utolsó több meleget kíván. A ’ gazdasági* fiiatok ele
dele is, a’ széna, leginkább ebből a’ famíliá
ból teljk-ki.
4. ) A ’ n á d v. káka-nemüek az előbbiek
hez hasonlítnak és a’ forró zónában fái nagy
ságra nőnek. A’ köz n á d az óriási b á m b u s- n á d , a’ méz - v. c z u k o r - n á d a’ leghasznos- sabbak. A ’ papirosnádból készítők a’ régiek pa
pirosaikat. 5
5. ) A ’ l i l i o m neműek közé tartoznak a’
legpompásabb virágok, de a’ hagyma is.
6. ) A’ t s u t s o r-nemüekhez tartoznak sok ártalmas és szédítő nedvii növények, mint az e b s z ö l ö , n a t r a g u l y a , f a r k a s c s e r e s z n y e , h o l y a g c s e r e s z n y e , p ú k Va n t ó , a’
d o h á n y , de ide való a’ jóltévö p i t y ó k a v.
k o r o mpé l y - i s .
7. ) Az a j a k a s - v i r á g u a k között sok jó- szagu kerti és orvosi plánták vannak, mint a’
levendula, zsálya, menta ’s a’ t.
8. ) A’ k e r e s z t e s viráguak közé sok ker
ti vetemények tartoznak, mint a’ k á p o s z t a , r é p a , r e t e k , t o r m a , m u s t á r ’s a’ skor- bút hathatós gyógyszere a’ k a l á n l e v e l ü fii.
Q.) E r n y ö s v i r á g u a k : ezek résszerént hasznos kerti zöldségek, mint a’ m u r o k , ka
p o r , p e t r e z s e l y e m , czeller ’s a’ t., rész- izerént mérges növények mint a’ b ü r ö k ’sa’t.
10. ) A ’ má l y v a n e mü e k közt vannak sok gyönyörű virágú növények, mint a* eh i n a i r ó z s a , orvosi plánták mint a’ f e j é r mál y v a.
Ide tartozik a’ legoriásibb fa : a’ b á ó b á b is , melynek néha 15 ölnyi kerületű törzsöké van, hazája a’ forró zóna.
11. ) A’ p i l l a n g ó s virágú plánták az úgy nevezett hüvelykes veteményeket és plántákat fogiaiják-magokban. Ide tartoznak a’ mi mó- i á k , á k á t z o k , c i s t u s o k (melyek egész
tartományoknak saját ábrázatot adnak) a* le n c s e , b o r s ó , f u s z u j k a ’s a’ t. a’* 1 ó h e r é- nek külömbféle nemei.
12.) A’ f é s z k e s viráguak, melyek mind a* Linné ig-dik sergébe tartoznak és több fa
míliákra osztatnak, külömb külömbféle ékes
ségre, orvosi és más hasznokra szolgáló növé
nyeket foglalnak bé. Az á s z t e r , g e o r g i n a ,
’s mások szép virágjokért, a’ n a p r a f o r g ó o- lajadó magváért ’s a’ t. termesztetnek.
Még vannak oly plánták melyeknek vágy éppen semmi észrevehető virágzások nincs vagy virágjaik nem olyan tökéletesek mint a’ töb
bieké. Ezek 4 familiára osztatnak: l. Har as z - t o k , egy leveles ág vagy levélforma növények, melyeknek termése a’ levél hátán apró sömö- rög formában van. 2. M o h o k aprólevelü plán
ta forma növények, virágzás formájok külön száron van, és két félék l e v e l e s mo h o k és má j - mo ho k . 3. M o s z a t o k , melyek nem is plánta formájuak, csak valami szélyelterülö le
vélforma anyagból, vagy fonalakból v. bibir- csókból állanak. Ezek közt sok tengeri termé
kek vannak és festéknek, némelyek ételnek is használtatnak. 4. G o m b á k , a’ legalsóbb ne
mű növények, némelyek mérgesek, mások meg- ehetök, mint a’ c s i p e r k e - k e n y é r - s z e k f t i - k e s e r ü - s ü v e g - s z a r v a s gombák.
Ezen utolsó rendbeliek a’ földnek leg-é- szakibb ’s legmagosabb tájáig elhatnak, a’ leg
kopaszabb kősziklán, sovány fagyos földön é- lelmet kapnak és elróthadván termő földé vál
nak, melyekben osztán más felsőbb nemű plán
ták gyökereznek. f
28.
§.
A ’ növények használtatások szerént is fel
osztatnak gazdasági és orvosi plántákra.
Gazdasági plánták:
1. ) Az ennivalók, minémüek a’ kenyérhe- lyett szolgálók, u. m. a’ már említett gabona
nemeken ’s a’ pityókán kívül a’ b a t a t á s z , á r o n gyökér, #y á m - gyökér, a’ k á s s z á v a vagy m á n i o k gyökér, a’ d u r r a , a’ ke ny é r - g y ü m o l t s - f a j mind a’ hév tartományok ter
mékei.
2. ) A’ g y ü mö l c s - t e r mö k , mint az a n a n á s z , #c h i r i m o y a , p i z á n g , d i n n y e , ’ e- i) p e r , m á l n a , s z e d e r j ’s a’ gyümölcs-fák, melyek d é l i vagy n e me s és köz gyümölcsök
re oszlanak} amazok a’ c z i t r o m, n a r a n c s , g r á n á t a l m a , f i g e ’sa’ t. emezek alma, k o r t
y é i y , c s e r e s z n y e , b a r a t z k , szilva’s több effélék.
3. ) K e r t i v e t e m é n y e k , mint a’ mon
dottakon kívül az u g o r ka, p a r a d i t s o m al
ma , p a p r i k a ’s a’ t.
4. ) F ű s z e r s z á m p l á n t á k , minémüek a’ b o r s , s z e g f ű , f a h é j j , s z e r e c s e n d i ó , g y ö m b é r ’s a’ t, az ó világban, a’ v a n í l i a az újban3 mind a’ forró zónában.
5. ) A ’ ^ u mmi és k á m f o r termöfák, a’
hév tartományokban.
6. ) A ’ m e l e g i t a l o k a t adó növények:
a’ k a k a ó - , k á v é - , t héa-f ál f , ugyan ott.
7. ) O l a j a d ó plánták, az o l a j f a , a’ d ió f a , re p c s e n , m á k , l e n , n a p r a f o r g ó ’s a’ t. a’ v i a s z f a , a’ v a j f a a két utolsó a’ hév zónában.
8. ) Az italadó plánták, minémüek az ó világban a’ szcMö t ő , a’ b o r - p á l m a , az uj világban az á l oé .
Q.) Ö l t ö z e t - a d ó k a’ l e n , k e n d e r és a g y a p o t t .
10. ) A ’ f e s t é k - a d ó növények: p. o. az o r l é á n vagy ru k u -fa , k á mp é t s é - f a , s z á n ta 1 u m-fa, az i n d i g ó , v á j d , k r a p p * vagy b u z é r , r e z e d a , s á f r á n y , #o r s e i l l e ’s a’t.
11. ) Az erdei-fák, melyek tűzre, épüle
tekre ’s asztalosmunkára szolgálnak, két-félék, u.nu t ű l e v e l ű e k és l o m b l e v e l ű é i t .
Tűlevelűek: a’ l i b á nu s i c z e d r u s , a’ kü- lömbféle f e n y ő k , a’ t z i r b o l y a f e n y ő , a’
v e r e s f e n y ö j fa’ tisza -fa. Ezek a’ hideget szeretik azért termő helyeik a’ legmagosabb hegyek és északi zónák.
Lomblevelűéit: A’ t ö l g y f a , c s e r f a , d u g ó k é r g ü tölgyfa, b i k k f a , s z i l f a , g y e r t y á n f a , k ö r i z s f a , j u h a r f a , n y á r f a , e g e r f a , f ű z f a . Mind ezek hideg és mérsék
leti kiimát kívánnak. A’ p l á t á n u s már me
legebbet, a* becses m a h o g á n i és é b é n f á k pedig éppen meleget.
Az orvosi plánták közt csak a’ k ín á t , i p é k a k u á n á t , r a b a r b a r á t é s * g i n s e n - g e t említjük, mint legkiterjedtebb használa
tiakat.
A ’ mint az ember a’ pólusoktól az egyen
lítőhöz közeledik, annál inkább szaporodnak a’
plánta nemek, nevekednek a’ formák, pompá
sodnak a’ virágok, becsesednek a’ plánták ned
vei, és ízletesednek a’ gyümölcsök. A’ két for
dító kör közt legszebb, leggazdagabb és leg- füszerszámosabb a’ végétatió.
Egy tartomány plántái összeségét, azon tartomány f l ó r á j á n a k nevezik.
2Q. fi.
Á l l a t - t u d a t v a g y
Z o o 1 o g i a.
Az állatok organizált, élő, érző és önké
nyesen mozgó valóságok. Az állatok’ számtalan külső és belső orgánumainak leírása az a n a t ó m i a ’ és p h y s i o l o g i a ’ dolga.
Az anatómia az orgánumokat felbonczolja és különválasztja, a’ physiologia pedig azok
nak munkálódását és az állati élet folyását ma
gyarázza.
Mü itt csak öt nevezetesebb külső orgá
numát említünk, melyek ez érzés külömbözŐ nemeinek szolgálnak, u. m. a’ l á t á s n a k , h a l
l á s n a k , t a p i n t á s n a k , í z é r z é s n e k és s z a g l á s n a k j és é r z ö - e s z k ö z ö k n e k vagy é r z e l l ö k n e k hívatnak. Ezek a* s z e m, f ü l , é r z ö b ö r , o r r és n y e l v : de nincsenek min
den állatban telyes számmal.
Az orgánumok átaljában némely állatne
mekben igen kevesek és egyszerűek, mások
ban bámulásra méltó mesterséggel és szövevé
nyességgel alkottattak össze: amazokat töké
letlenebb, ezeket tökéletesbb állatoknak neve
zik, mindnyájoknak koronája az ember.
Legtökéletlenebbek a’ f é r g e k , melyek
nek hideg fejér vérek van és semmi lábaik, úgy hogy némelyek közúlök meg sem mozdul
nak soha helyekből.
A ’ b o g a r a k már sokkal felyebb vannak, ugyan csak hideg piros vérek és legalább is hat lábok van, főbb érzellöjök a’ csápjok vagy érző szarvok. Többnyire több rendbeli alak- változásokon mennek által.
A’ Ha l a k n a k piros de hideg vérek van, kopotyukkal vagy oldaljukakkal lékéinek,
vía-ben élnek és azért lábok helyett űszószárnyaik vannak.
A’ k é t é l t ű e k azért hívatnak íg y , mivel hói vízben, hol szárazon, igen sokan mind kettőben élnek. Ezeknek is piros hideg vérek van, ’s hói lábasok hói lábatlanok. A’ halaktól abban is külömböznek, bogy a’ szájakon és tüdő által lehellenek.
A’ m a d a r a k meleg piros vérüek, tollá- sok két lábúak, tojás által szaporodnak.
Az e m l ő s á l l a t o k ismét meleg piros vé
rüek, inkább vagy kevésbbé szőrös testüek, eleveneket fiadznak és magzatjaikat szoptatják.
Többnyire négy lábúak.
Ezen ö s e r e g r e osztja L i n n é az álla tokátj mások másképpen, kik között legneve- zetesbb *C u v i e r frantzia természetvizsgáló.
Mü Linnével maradunk.
A’ férgek rendéi között megjegyzendők:
1.) Az á l l a t p l á n t á k , melyek az átmeneteit teszik a’ plántákról az állatokra. E’ félék a’
p o l y p u s o k , melyek csak egy egyszerű csö- vetskéböl ’s egynéhány karból v. ágból álla
nak. A ’ k l á r i ’s polypusok valami kemény kö- nemü házat raknak, melyek végre nagy kő
sziklákká válnak. 2.) A’ l á g y f é r g e k , mint a’ t e n t a f é r e g , (sepia) mely fekete festéket ád. 3.) A’ c s i g á k és k a g y l ó k , melyeknek egy vagy kétfelé nyíló kemény házaik vannak^
nevezetesek az ó r i á s c s i g a , melynek húsából 20 ember jóllakhatik5 az a u s z t r i g a és, a’
köz k e r t i c s i g a is enni valók j a’ köz - és jófele g y ö n g y - c s i g a gyöngyöt teremnek j sokan házaik szépségéért becsültetnek és gyüj- teményekbnn tartatnak, mint az admirál csiga
’s a’ t. 3.) A’ b é l f é r g e k , mint a’ g e l e s z t a , más állatokban is teremnek.
A’ bogarak számtalan sokasággal vannak az egész földön elterjedve, leginkább szeretik a’ meleg nedves kiimát. Vannak szárnyasak és szárnyatlanok, az elsőbbeket szárnyok miné- müségénél fogva osztja Linné rendekre.
Hasznos bogarak: A1 megehetö tengeri és folyóvizi r á k o k j (ezek közt a’ mo l u k k a i r á k a’ legnagyobb bogár a’ világon, mert 2 singnyire is nö) a’ m é h e k , melyek társaság
ban élnek, mézet és viaszát adnak\ a’ s e- l y e m b o g á r , mely az eperfa leveleivel-él és a’ selymet készíti5 a’ k a r m a z s i n vagy k e r - mes-bogár és a’ * c o c h e n i l l e , mely a’ ca- c t u s plántán él, drága piros festéket adnakj a’ k ő r i z s b o g á r vagy s p a n y o l l é g y gyógy
szerül szolgál 1 a’ s z e n t J á n o s bogár ’s kü
lönösen a’ l á m p á s b o g á r éjjel világitnak.
Ártalmas bogarak a’ t e t ü , b a l h a , pa- l a t z k f é r e g , l j i b o g á r j némely meleg tar
tományi p ó k o k , mint a’ t á r á n 1 111 aj a’ s k o r pió, a’ v á n d o r h a n g y á k és a’ t e r m i t ó k
a’ forró övben, a' v á n d o r s á s k a , a’ c s e r e b o g á r ; az embereknek’s állatoknak alkal
matlan b ö g ö l y ö k , l e g y e k , s z ú n y o g o k , m u s k i t ó k , d a r á z s o k ’s a’ t.
Némely bogarak gyönyörű színekkel és rajzokkal ékeskednek, nevezetesen a’ p i l l a n g ó n e m ü e k ,m e ly e k háromfélék, n a p p a l i a k , e s t v é l i e k és éjjeliek: a’ legpompásabbak e~
zek közt is a’ forró zónában laknak.
Fontos állati sereg a’ h a l a k , melyeknek fogása, adása-vevése és húsa számtalan ember
nek élelmet ád.
A ’ halak felosztatnak elsőben szálka és portzogó csontuakra, a’ szálkások úszó szár
nyaik helyzeténél fogva ismét több rendekre*
A ’ hal tojás ikrának neveztetik és némely ha
lakban temérdek mennyiségben találtatik.
Nevezetesebb halak a’ c z á p á k , köztök a’ köz-vagy emberevö c z á p a j a’ t o k és a’
v i z a , melyeknek húsa jó ízú, ikrájokból k á - v i á r , holyagjokból h a l e n y v készíttetikj a’
k á b e l j a u , mely bésozva l a b e r d á n n a k , száraztva t ő k e h a l n a k hívatikj a’ h e r i n g * melynek fogása több ezer hajoknak dolgot ád évenként, a’ f é l s z e g ú s z ó , t i n h a l , s z á r - d e l l i , l a z a t z j továbbá a’ folyóvízi és tói megehetö halak, u. m. a’ f s u k a, h a r i s a , m á r n a , p o z s á r vagy p o t y k a , á n g o l n a , p i s z t r á n g , , o r s ó h a l ’s a t.
Némely halak csudálatos formájokról vagy más különös minémüségekröl nevezetesek: p.o.
a’ p o r o l y-k a r d o r r u - f ü r é s z o r r u - t e n g e - r i b é k a és r ep ül ö-halak 3 a’ g á l y a g á n t s , a’ r e s z k e t t e t ö r á j a , és r e s z k e t t e t ö án-
g o l n a .
A ’ * c h i n a i a r a n y h a l szépségiért tar- tatík házakban és kertekben.
30. §.
K é t ó l t ü k legkissebb számmal vannak az állatok között és két rendre osztatnak: lába
sokra és lábatlanokra.
Lábasok a’ g y é k e k , melyek közt neve
zetesek a’ k r o k o d i l u s , és a’ l é g u á n gyék$
az utolsót meg-eszik. A ’ békák, mint a’ k a t o n a - z ö l d - s z a r v a s - p i p a és v a r a s - b é k a . A ’ t e k e n ö s - b é k á k , melyek közt több má- zsányiak találtatnak5 húsokat megeszik, teknő
söket feldolgozzák.
Lábatlanok a’ k í g y ó k j ezek közül sokan mérgesek, mint a’ v i p e r a - á s p i s - c s ö r g ö - és p á p a s z e m e s - k í g y ó k . Az ó r i á s k í g y ó több ölnyi nagyságra nevekedik, és nagy ál
latokat megfojtván egészben elnyél.
A’ nagyobb és mérgesbb kétéltük is a’
hév klímát szeretik.
A’ madarak kétfélék: v í z i e k és s z á r a z l a k , melyek megint több rendekre vagy
fa-miliákra osztatnak. Némelyek állandólag bizo
nyos tartományokban és zónákban laknak, má
sok az esztendő megliatárzott részében más helyekre és ismét vissza költöződnek. Sokan pompás toliakkal díszlenek, kivált a’ forró tar- tományiakj átaljában pedig évenként me g v e d - l e n e k az az uj tollat cserélnek.
Ragadozó madarak a’ görbe orrú S a s o k , s ó l y m o k , b a g l y o k és k e s e l y ü k külömb- féle fajai. A’ k o n d o r v. ámérikai keselyű a*
legnagyobb köztök. Ide tartoznak a’ kicsiny de hamis g é b i t s e k (tolvajszarkák) is.
A’ p a p a g á j o k szép tolláikról nevezetesek, a’ forró zónában laknak, ’s némelyek megta- núlnak emberi szózatot utánnazni.
A’ p a p a g á j o k szép tolláikról nevezetesek, a’ forró zónában laknak, ’s némelyek megta- núlnak emberi szózatot utánnazni.