FÖLDLEÍRÁS vagy GEOGRAPHIA.
10. $.
A’ f ö l d I eí r ás vagy g eo g r á p h i a az a’
tudomány, mely minket a’ földnek, az embe
rek’ közös lakhelyének mivoltával és minémü- ségével megcsmertet.
A’ Földgömböt négy tekintetben szemlél
hetni :
1 - ben Ügy mint az egyetemnek ’s a’ mi planétái alkotmányunknak egy tagját.
3-szor: Mint külömbféle anyagokból álló- testet.
3- szor: Mint földvízből álló felszínt.
4- szer: Mint emberek lakhelyét.
Ezen négy tekintethez képest a’ Geogra
phia is négy szakaszra oszlik:
1- ben M a t h e m a t i c a geográphiára, mcíy á’ földnek nagyságáról, alakjáról és mozgásai
ról tanít.
2- or: P h y s i c a geographiára, mely a’ föl
det alkotó anyagoknak és a’ föld termékeinek esmérésére mútat útat.
3- szor: T u l a j d o n geographiára, mely a száraznak és víznek elosztását, azoknak alak
jait és mértékeit adja-elö.
4- szer: T o l i t i c a geographiára vagy Sta- tisticára , mely a’ föld felszínének az emberi társaságok által tett önkényes felosztásait es- merteti-meg. A ’ geographiához tartoznak még a’
következők is : A ’ c h o r o g r a p h i a mely egy darab tartomány’ leírása és
A ’ t o p o g r á p h i a mely egy helységnek, (p. o. városnak) leírása.
A ’ tulajdon Geográphiai könyveken, tarto
mányok leírásán, utazók tudósításain kívül van
nak még bizonyos segéd eszközök, melyek a’
föld megesmerését nagyon elősegítik j ilyenek:
A’ p e r e c z e s v. g y ű r ű s golyó) ez egy oly szerkezet, mely áll külömbféle egyberakott karikákból és a’ közepén egy tengelyre fűzött kis golyótokéból. A ’ golyótska képzeltet! a* fok- elet, az említett karikák pedig azokat a* kőrö-- ket, melyeket a’ földön és az égboltján a’ föld mozgásainak könnyebben lehető megértésére gondolunk.
Két mesterséges golyó ú. m. az é g és f ö l d golyó. Az első ábrázolja a’ csillagos e g e t, a’
második a’ földgömb felszíifét, mindenik az oda képzelt körökkel és pontokkal egygyütt.
M a p p á k , c h á r t á k vagy annak darabját papirosra rajzolva ábrázolják, ezek vagy e g y e t e m i e k melyek az egész föld felszínét vagy egészben vagy két félgolyóra osztva képezik j vagy k ö z ö n s é g e s e k melyek csak egy orszá
g o t vagy tartományt ábrázolnak.
Vannak még p o s t a - t e n g e r i ’s több más saját czélokra készült mappák is.
Egy csomó földképek öszszeségét átlósnak nevezik.
II. RÉSZ.
E L S Ő S Z A K A S Z .
M a t h e m a t i c a g e o g r á p h i a . 11. §•
A ’ föld, a’ tőlünk esmert planétái alkotmány
nak 3-dik planétája, megkerüli a’ napját egy esztendő, az az 365 nap, 5 óra 48 minúta a- latt. Ez a’ föld keringő vagy e s z t e n d e i moz
dulása.
A ’ második mozdulása a’ földnek a’ maga középpontja körül a’ forgó vagy n a p i mozdu
lásának hivatik , minthogy attól van a’ nappal és éjjel külömbségej egyszeri megfordulása a*
földnek a’ naphoz képest megesik mintegy 24 óra alatt*
Formája szinte tökéletes golyóbis, csak hogy két felől egy kevéssé öszsze van nyoma- Updva.
Gömbölyüségét lehet megtudni a’ követke
zendő környületekből.
1- ben. Az árnyéka akármicsoda állásában is holdfogyatkozáskor kereknek látszik.
2- szor. A ’ feljövő nap a’ föld felszínét nem egyszerre hanem egymás után elébb haladva világositja-meg.
5-szor. A ’ ki a’ földön egy jó darabot uta
zik, az előtt az égnek egyrésze eltűnik ’s el
lenben más nem látott része tét szik-fel új csil
lagokkal,
4szer A’ fold sok ízben és külömb külömb irány
zatokban körül hajókáztatott. Ezen föld körül hajókázók közzül a’ legnevezetesebbek ezek:
M a g e l l á n F e r d i n á n d a’ XVI. század
ban, a’ ki legelsőben tette-meg ezt az útat.
* C o o k J a k a b a XVIII. században, ki három ízben kerülte-meg a’ földgömböt.
* D u m o n t d’ U r v i l i é , a*ki legutoljára, ú, m. a’ közelebb elmúlt estendökben végzései föld-»
körüli hajókázását.
A ’ földnek naphoz való állásából, a’ kerin-.
géséböl és forgásából származnak bizonyos tá-i jak , pontok és Iíiiéák, melyeket az egyetem
ben és a’ föld’ felszínén y, beljében is képze-i lünk.
Ha déltájban a’ napnak hátat fordítunk szemben velünk é s z a k leénd, jobbra a* mer-, re a’ nap felkél, k e l e t , balra á’ hol lenyug
szik n y ú g o t , és hátunk megett dél . Ezt a1 négy pontot v i l á g t á j a i n a k nevezik.
Ha egy kört írunk ’s ennek négy egymás
sal általellenben lévő pontjain a’ megnevezett négy tájat kijegyezzük, világoson láthatjuk, hogy a’ kör kerületén még sok oly pontokat lehet kijegyeznij de ltözönségn cseseak 32-töt
szoktak egymástól egyenlő távolságra felven
n i, melyeknek öszszqscgét s z é l r ó z s á n a k hívják. A’ fejebb megnevezett 4 pontot fő tá
jaknak, a többit m e l l e k tájaknak nevezik, e- mezeknek neveik a’ fő tájakéból van Öszszeteve.
A ’ világtájai megtudására akármi idő tájban is szolgál az úgy nevezett k o m p á s z , a’ mely
ben lévő mozogható mágneses tőnek az a1 tu
lajdona , hogy mindég északra mútat. Ez a*
szerszám a’ hajósok’ vezére a’ sivatag tengeren, feltalálója Európában * & i o j a F l a v i o Olasz.
Az a’ pont melyet az égbolton egyenesen a’ fejünk felett képzelünk z e n i t h n e k , az ezzel szemben lévő pont pedig melyet a’ lábunk alatt gondolunk n ád í r n a k hívatik?
Az a’ k ö r , melyet az égboltján köröskö
rül a’ zenithtől QO grádusnyira vagy is egy fer
tály környirc képzelünk h o r i z ó n n a k vagy l á t h a t á r n a k neveztetik. Ha föld’ felszínén egyenetlenségek, hegyek, dombok nem volná
nak, az a’ línéa hol az égbolt a’ föld tángyé- rával öszszeérni látszik világosan és helyesen ábrázolná a’ 1 á t h a t á r t.
A ’ horizon felosztatik a’ fő és mellék vi
lágtájakra, ’s ahoz képest mondatik északi dé
li ’sat. horizonnak.
A ’ f ö l d ’ f o r d u l á s á b ó l s z á r m a z ó l í n c á l i é s kar i kák. .
Az az egyenes líneá, mely az egész föld
gömbön, keresztül annak középpontján által húz
va képzelteiül, ’s a’ mely körül a’ föld forog f ö l d - t e n g e l y n e k hívatik. Ennek egyik vége éppen északra néz, ’s azért az ennek megfele
lő pont a’ földr felszínén é s z a k i s a r k nak vagy p ó l u s n a k hívatik, ay másik vége délre, a’ honnan ez d é l i s a r k vagy déli polus ne
vet visel: ezen két sarknál van ar földgömb egy llipség öszszenyomva.
Ezen két sarktól egyenlő távolságra körül övedzi a* földgömböt egy legnagyobb kör, mit a ’ föld’ felszínén gondolhatunk. Ezt a’ kört hív
juk a e g u a t o r n a k vagy e g y e n í i tőn ek, mint
hogy a’ mint későbbre fogjuk látni,, mikor a’
nap felette já f, a nappal az egész földön e- gyenlö az éjjeliek
A ’ tengeren hajókázóknái csali l í n e a ar ne- ye ezen körnek, mely a’ föld gömböt két egyen
lő részre osztja, ú. m. é s z a k i f é l g o l y ó r a és d é l i f é l g o l y ó r a .
Az egyenlitö maga is felosztatilt, mint min
den más kö r, 3Ő0 g r á d u s r a , minden grádus 60 m i n u t á r a, ininden minúta 60 sec undá- * fa. Ezen osztályokat rövidségért jegyekkel fe~
12
. §•hat grádus, harmincz négy nunúta, ötven se
cunda.
Az aequatortói mind a* két pólusig lehet gondolni számtalan köröket, .melyek az aequa- tortól Pnnd egyenlő távolyságra övedzék körül a* íöldet, úgyhogy mindeniknek középpontja a földtengelyében legyen. Ezek e g y k ö z ü k ö r ö k n e k , vagy p a r a l l e l köröknek hívatnak, és az aequatortól kezdve a* pólusokig jnind kis
sebbek kissebbek , míg végre egészen elfogy
nak. Ezek is mintáz egyenlítő, mindnyájan 3ÖQ*
grádusra *s minútákra és secundákra osztatnak, de minthogy a’ körök kissebbek tehát a’ grádu- sok is kissebbek.
Az egyenlítőn és egyközü körökön keresz
tül házainak gondolatban számtalan félkörök, melyeknek miíidenike az egyik pólusban kez
dődik és a’ másikban végződik. Ezek a’ félkö
rök m é r i d i á n u s o k n a k vagy d é l i l í n e á k - n a k neveztetnek , és az egyközükkel együtt mint valami háló úgy fedik-bé a’ föld’ felszínét.
Ezek közül egyet elsőnek neveznek, és a’
hol ez az egyközüeket és az egyenlítőt keresz
tül vágja onnan kezdik számlálni az egyenlítő és egyhözüek grádusait, következéskép ott is végzik. Egy akármely méridiánus minden egy- közüt és az egyenlítőt is tehát ugyan azon grá- gus alatt rágja keresztül, és ezeket a’
grádusö-kát h o s z s z a s á g ’ grádusaínalí nevezik. A ’ mely hely a’ föld’ felszínén tehát az első méridiánus- han van, az akármelyik egyközü alatt a’ hosz- szaságnak 300-dik akár 0 grádussa alatt van.
h l s ö méridiánus akárhol lehet, de a’ geo- graphusok es földkép rajzolók legközönségesb- ben a három következők közül valamelyikkel szoktak élni: ú. m.
vagy a’ F o r r ó i val vagy a’ P á r i ’sival vagy a’ *Green>ví ebi vel
A ’ méridiámisok is mint félkörök f 80 grá»
dúsra osztatnak, melyek az egyenlítőtől kezd
ve az északi és déli polusokfelé 90-i g goig Számiáltatnak és ehez képest é s z a k i és d é l i
s z é l e s s é g ’ grádusainak hívatnak.
4.z egyközüek is, minthogy az aecpiatortóf egyenlő távolságra vannak, minden méridiánusfc azon egy grádusnál vágnak, úgyhogy a’ meny
nyi* helység egy egyközü alatt van, az a’ széles
ségnek mind ugyan azon egy grádusa alatt van.
A ’ szélesség és hoszszaság grádusainál fog
va akármeíy pont helyzetét meglehet határoz
ni a’ földön.
Az egyenlítőnek egy grádusa feloszlik 15, n é m e t vagy 60. g e o g r a p h i a i mértföldre;
ezek a’ legközönségesbb mértékek a’ földleírás
ban. Fgy német mértföld tészen tehát 4 geo- gráphiaí mértföldet.
A’ f ö l d ’ k e r i n g é s é b ő l s z á r m a z ó p o n t o k , k a r i k á k és z ó n á k .
Ha a’ föld’ orbitájára vagy az eclipticára egy lapot gondolunk, a’ föld tengelye úgy áll ezen lapCri keresztül , hogy 23 és fél grádus- nyira van megdőlve hozá, és ezen állásban ke
rüli a’ napot. Ennélfogva, ha az eclipticát a’
földre rajzolva képzeljük, egy oly kört ábrá- zoland azon, mely az aequatort két egymás el-»
lenében az az egymástól 180 grádusnyi távol
ságra álló pontoknál átvágja, továbbá az egyik széle az északi szélesség’ 23 i grádussánál lé
vő egyközüt érinti, a’ másik széle viszont a*
déli szélességnek ugyancsak 23 4 grádussánál lévő pár allé lát.
A ’ két átvágó pontok a e q u i n o c t í u m o k - n a k , a két érintő pontok s o l s t i t i u m o k n a k hívatnak 5 a’ említett egyközüek pedig> t é r í t ő v. f o r d í t ó köröknek, ( t r o p i c u s o k n a k ) ne
veztetnek, még pedig az északi r á k fordítónak, a’ déli b a k fordítónak.
A két pólustól 23 i grádusnyi távolságra fekvő két egyközü körök is saját névvel bír
nak és é s z a k i ’s d é l i ppíusi köröknek hívató nak. A ’ megnevezett 4 egyközüek 5 ö v r e vagy z ó n á r a osztják a’ föld’ felszínét. A ’ két tr'0pí.
cus közti zóna, melyben az egyenlítő Y&n fó r -13. §.
góna északi’s déli m é r s é k l e t t övnek, vegre a’ pólusok körüli két zóna , mely a’ két polusi kör által kerittetili-bé é s z a k i és dél i f a g y o s övnek hívatik.
A’ míg a föld a’ felyebb említőit megdőlt állásábau a’ napot egyszer megkerüli, nap a’
földre rajzolt eclipticának minden pontjai felett sorban élményén és az által okoztatnak, a nap
palnak és éjjelnek ltülömbözö hossza, ’s az esz
tendő’ részeinek kttlömbsége.
A ’ föld útja így esik-meg*.
Mártius’ 21-dilie’ táján a’ nap az első ae
quinoctium , és így az aequator felett van cs a’
kos’ jegyben láttatik. Ekkor a’ nap a’ földet az északi sarktól a’ déliig és minden egyhözüeknek felét világositja-meg; ennélfogva nap éjj egyenlő
séget, és az északi félgolyon tavaszkezdetet csinál.
Ettől kezdve az egyenlítőtől északfele lát
szik távozni a’ nap, míg a’ föld az útjának mint
egy negyedrészét elvégzi. A m. Junius’ 21-di
lié körül a’ nap a’ solstitium, az az a rák for
dító felett van és a’ rák jegyben lattatik. Ilyen
kor a’ nap a’ földet az egyik polusi kor szé
litől a másik polusi kör széléig világositja-meg, még pedig úgy hogy az északi fagyos öv égé- szén benne van a' világosságban, a deli pedig egészen kívül azon 5 az északi egyközüeknek is n a<ryobb része világosságban, a’ délieknek
na-gyobb része setétben vagyon. Ezért az északi félgolyón a’ nap leghosszabb az éjjel legrövi
debb lesz és nyár kezdete vagyon.
Innen kezdve a’ föld ismét megfutja egyen
lítő felé és September 21-dike táján ismét az egyenlítő zénithjébe a’ 2-dik aequinoctium fe
lében esvén a’ mérték jegyben láttatik, éppen úgy világosítja a’ földet mint az első aequino- ctiumban és másodszor csinál napéjjegyenlősé- get és az északi félgolyón ősz kezdetet.
Tovább folytatván útját a’ föld a’ nap dél
felé távozik az egyenlítőtől, December 2 1 -di
lié táján a’ második vagy a’ téli solstitium, az az a’ bak forditó felibe érkezik ’s a’ bak jegy
ben láttatik. Ekkor úgy világosítja a* földet, hogy az északi fagyos zóna van egészen kivül
’s a’ déli egészen belől a’ világosságon, az é- szaki parallelák nagyobb része setétben, a’ dé
lieké világosságban van$ ennél fogva az északi félgolyón legrövidebb nap, leghosszabb éjj víh gyón ’s a’ tél kezdődik.
A ’ déli félgolyón éppen ellenkezőleg van a’ nap’éjj hossza ’s az esztendörészek.
Lássuk utoljára a’ föld mértékeit:
A ’ földtengely hossza: 1 7 1 Q német mértföld.
A ’ féltengelyé: 8Ő0 mértföld*
A ’ földkerülete az aequatornál 5400 mértföld.
A’ föld’ felszíne 9,282,000 Q mértföld.
MÁSODIK RÉSZ
II. SZAKASZ.
P h y s i c a G e o g r a p h i a . 14. §.
A ’ physica geographia úgy szemléli a’ föl
det* mint külömb kiilömb anyagokból álló testet..
Azon anyagok* melyekből a’ földgömb áll*
négy megkülömböztetett alakokban tűnnek sze
münkben 5 ugyan is azok vagy s u í y t a l a n a k vagy s ú l y o s o k * a’ súlyosok vagy kemények vagy hígak * a’ hígak ismét vagy r u g ó s a k vagy c s e p e g h e t ő k. Ezen négy f ó r m á t vagy a l a k o t a’ legrégibb időktől fogva a n é g y e l e m e k n e k (elementumoknak) nevezték.
A’ tüzen kívül minden földi testek és anya- gok megegyeznek abban hogy n e h e z e k vagy s ul y o s o k, az az a’ föld középpontja felé húzód
nak, még pedig a t ö m ö t e b b e k inkább, a’
g y é r e b b e k kevésbbé, a’ honnan amazok n e he z e b b e k s ú l y o s a bb a k , emezek könnyebbek.
A’ tűz súlytalan anyag, melynek az termé
szete, hogy a testek részetskéit egymástól szé- Jyel nyomja és így a testeket kiterjeszti,
gye-ríti. — ,
A’ tűz az egész földgömbön es körülötte s el-van terjedve, még pedig vagy k ö t v e és
i é r e z h e t é t l e n ü l minden testben, vagy szaba
don és érezhetöleg, néha láthatólag.
A ’ testekben lévő érezhető tüzet melegség
nek, hévségnelí, annak nem létét hidégségnek, af melegség külömböző mértékét és rnekkora- ságát a’ testek t e m pe r a t ú r á j án ak nevezik, és egy bizonyos szerszám segédjével mérik mely
nek t h e r m o m e t r u m a’ neve.
A ’ tűz sok és rémitö változásokat viszen * véghez a’ földel, az ö munkálati közé számlál
juk a’ iüzokádó hegyekét, a’ földrengéseket, á’ földégéseket, ’s a’ meleg forrásokat. Leg
szembetűnőbb hatalmát gyakorolja a’ tűz a vi
zen; ez ugyan is a’ bcríne lévő melegség mek- ltorasága szerént 9 hol kemény és nehéz mint jég; hol folyó és csepeghető, mint ví z, hol rugós, vékony és könnyű mint pára, melyből á* meleg eloszlásával ujjrá víz és jég lészen.
A ’ tüzriemü anyagók közt van egy igen ne
vezetes , melyet e l e t r i c a vagy g e r j e anyag
nak neveznek : ennek a’ tűznek számtalan és még részszerént esrriéretlen hatásai és munká
latai varinak a’ földÖri és földben; legesmere- tesebb és legszémbetünöbb ezek között az égi- háború, a’ villámlás, a’ dörgés és a’ menkö hullás.
Ezen tünemények okának felfedezését Frank
linnak köszönjük.
A ’ 1 e y c g o.
Második elem a’ l e v e g ő , mely a’ földgöm
böt köröskörül beburkolja , de annak üregei
ben is találtatik. Ezt a’ burkot á t m o s p h a c - r á n a k vagy gőzkörnyéknek nevezik.
Milyen vastagságra burkolja-bé a’ gözkör- nyék a’ földgömböt, szorosan meghatározni nem lehet, annyi bizonyosíiogy magosabbra 1 0 né
met mértföldnyinél. Csakugyan némelyek csak azt a’ részét nevezik átmosphaerának, melyben a’ földből felmenő párák , fcllcgek ’sat. talál
tatnak, mi nem több egy német mértföldnyinél.
Az egész gőzkörnyék áll köz-vagy átmos- phaerai levegőből, melyben csak a’ földszíné
hez közel vannak némely más levegő és gáz nemek igen kicsiny mértékben elegyitve. Ma
ga az átmosphaerai levegő két külömböző gáz
ból van összeelegyedve, ú. m. * o x y g é n e és á z ó t gázokból, vagy is savanyító és fojtó le
vegőkből 5 még pedig úgy hogy minden 1 0 0
rész átmosphaerai levegőben 2 1 rész oxygéne és TQ rész ázót gáz vagyon.
A ’ több levegőnemek közül legnagyobb mér
tékben van a’ gőzkörnyék alsó részeiben ^z[én- savany.
A ’ levegőnek mint minden más testnek bi
zonyos súlya és nehézsége van. Ennél fogva 15. §•
nyomja a’ föld’ felszínét és az azon találtató tes
teket. Ez a’ nyomás akkora mintegy 2 ? — 23 hüvélyknyi magosságu kénesö oszlopé.
A ’ levegő nyomása annak külömböző ál
lapotához > sűrű vagy ritka, nyirkos vagy szá
raz voltához képest változó. Ezen változást mu
tatja nekünk az a’ szerszám , melyet b a r o- m e t r u m n a k hívnak.
A ’ levegő mint rugós folyadék igyekszik magát örökké egyonsulyban tartani, ’s ha az az egyensúly megbomlik, azt azonnal helyreállita*
ni. Minthogy pedig az, a’ nap és föld’ melege, gőzölgések ’s más esmeretlen okok által egy helyen sűrűbb másutt ritkább lesz, az egyen
súly megbomlása és annak helyreállása igen gyak
ran mozgást okoz a’ gőzkörnyékben. Ezt a’ moz
gást szélnek nevezik.
A ’ szelek felosztatnak elsőben is a’ szélró
zsának 32 fő és altájaihoz képest ugyan annyi fé
le, p. o. é s z a k i , d é l i , k e l e t i , n y ú g o t i , é s z a k - k e l e t i , d é l n y ú g o t i ’s több efféle szelőkre#
Másodszor feloszlanak a’ szelek á l l a n d ó és v á l t o z ó szelekre.
Állandó szelek a’ p a s s z á t szelek, me
lyek az egyenlítő mellett két felől észak-kelet
ről és dél-keletről fúnak. Ennek oka a’ forró zónában uralkodó hévség, és a’ föld forgása
Állandó szelek a’ m o n s z u n szelek is melyek rendesen az esztendőnek egy résziben egy f e l öl , a’ másban más felöl fának 5 és a’
tengermelyéki szelek , melyek nappal a’ ten
gerről a’ szárazra, éjjel a’ szárazról a’ ten
ger felé fának.
Változó szelek azok melyek sem tartások
ban sem irányzatokban semmi állandó vagy bi
zonyos rendet nem tartanak. Nálunk leggyako
ribbak az északkeletiek, melyek hívesek, szá
razok, és a’ délnyágotiak, melyek melegek és nedvesek
A ’ szelek gyorsasága külömböző, és ahoz képest neveztetnek szellőknek , középszerű és erős szeleknek, 's ha egy secundányi vagy per- ezenetnyi idő alatt 40 lábnál többet haladnak szélvészeknek. Az igen kemény szélvész orkán
nak hívatik. Legdühösebb orkánok a’ forró öv
ben uralkodnak és néhol t o r n a d ó a’ nevek, erejek pusztításaik minden képzetet felyülha- ladnak
Vannak más ártalmas szelek is , melyek
^aagyobbára a’ hér tartományokban uralkodnak, vagy onnan származnak* minémüek: a’ s z á- m u m , h a r m a t á n , k á m z i n , * s c i r o c c o ,
#5 o l a n o , f ö h n - s z é l j vannak hidegek is, mint
* g a l l e g o ’s a’ n e m e r e szele.
Van még forgó szél is, mely két erős szél «
^««ütközéséből származik.
ténnek a’ gőzkörnyékben, melyek a* tűz, v ízf gőzök világosság, napsugarai által okoztatnak.
A ’ nevezetessebbek közülök ezek:
A ’ ^teleg szüntelen gőzölögtetvén a’ föld
ben lévő nedveket, azon párákat a’ levegő lá
tatlanul magába veszi és majd azután külömb- féle látható alakokban lerakja. Ilyen formák:
Á ’ l t od, f e l l e g , h a r m a t , h ó h a r m a t , z ú z m a r a , e s ő , h ó , d a r a , j é g e s ő . Az eső
nek külömböző nemei vannak, ú. m. p e r m o t e , f u t ó e s ő , o r s z á g o s e s ő , z á p o r e s ő és f e l i é g s z a k a d ás. Mindezek úgy származ
nak, hogy a’ levegőben feloszlott párák valami ok által melegségektől megfosztatván ö$szesu- rüdnek és megnehezedvén lehullanak.
Vannak csudálatos esők is, melyeket a’ ba
bonás ember csuda esőknek ta rt; ilyenek a*
k é n k ő-c s ő, v é r-esö, h o m o k-eső, b é k a-esö, b o r s ó-eső és végre a’ k ö-e s ő.
Legirtozatosabb jelenet mikor a’ fellegek*
egy része mintegy oszlop lebocsátkozik, a’ föl
dön lévő víz azzal szembe feltornyozik és így összekapcsolódva mintegy forgószél elébb ha
ladnak 5 ez a’ tengeren szokott legtöbbször tör
ténni és v í z i t r o m b i t á n a k neveztetik.
és e s t h a j n a l , a’ s z ü r k ü l e t , a’ n a p ’ és h o l d ’ udvara, a’ m e l l é k-n a p ó k , m e l l é k - h o l d a k , a’ d é l i k á b a , f á t a - m o r g a n a , a1 n a p v í z h ú z á s , melyeknek okai a’ nap’sugárai- nak megtörése és visszaverődése.
Az é s z a k i f é n y n e k , a’ d é l i f é n y n e k és az á l l a t k ö r i f é n y n e k okai még ismeretlenek,
Hogy a’ tűz milyen hathatós változásokat okoz az átmosphaerában a’ Jegolva~ztókb liév- ségtöl fogva a’ legcsikorgóbb és mindent elfoj
tó, fagylaló hidegig közönségesen tudva vagyon, de vannak még más szembetűnő de ritkább ne-, vezetes jelenetek is, melyek tűzi, météóráknak hívatatnak.
Ezek közt első helyet foglalnak az electri?
ca vagy gerje tűz hatásai, milyenek a* villám-, l á s , d ö r g é s , m e n k ő , S z e n t E l m ó tü ze, a* melyekből származható károk és veszedelmek eltávoztatására találta Franklin az úgy nevezett m e n k ő f o g ó t .
Más nemű tüzmétéórák : a' b n j d o s ó , k ó b o r l ó 1 án g o t s k á l i , a l ü d é r t z , t ü z e s k í g y ó k , t ü z e s s á r k á n y o k , t ű z g o l y ó k , c s i l l a g f u t á s vagy s z a l a d á s : mindezek kő- aál némelyek a’ levegőben találtató éghető anya
gok, és gázok meggyúladásából származnak, de n tások hihetökép a’ föld’ átrnosphaeráján kívül
az egyetem nagy üregében esmcretlen okokból támadnak. Némely tűzi golyók elpattanásakor szokott hullani kő-eső, a’ mikor néha roppant nagyságú darabok esnekde,
A’ gőzkörnyéknek felyehb előadott válto
zásait, Nevezetesen a’ melegnek és hidegnek, esős és derült időnek, fezéinek és csendes idő
nek egymást felváltásait i d ő j á r á s á n a k nevezik.
Az időjárása mind a’ föld külömböző zó
náiban , mind az esztend.0 külömböző részei
ben, igen külömbfélc.
Maga az esztendő is az időjárására nézve más zónában máskép oszlikrfel.
A’ forró zónában az esztendő csak két rész
ből áll: ú. m. egy s z á r a z b ó l és egy e s ő s ből j az egyenlítőtől északra az esős rész Már- tzius és September közt van, délre September és Martzius közt, de kezdetek, végek ’s tartós
ságok nagyon külömböző.
A ’ mérséklett zónák nagyobb részében meg vagyon az előttünk esmeretes négy része az esztendőnek, ú. m. t a v a s z , n y á r , ő s z , t é l .
A ’ fagyos zónák táján ismét csak két esz
tendő rész van, úgymint egy hosszú t é l és egy rövid n y á r , de a’ mely sokszor felettébb liov, noha néhol alig tart 6 hetet.
A ’ föld valamely tartományának időjárás- beli mihéműségét a’ k 1 i ni á j á nak nevezik j en
nek esmertetö jele részint a’ közép temperatu
ra a’ thermometrum szer ént, részint aa ott ta
láltató növények.
A ’ k i im a szabja magát ugyan a* geogra
phia! szélességhez is, mert egyátaljában az egyen- litöhez közelebb mind melegebb van, de azt sok más okok módosítják és változtatják.
Ezen okok l. A ’ földnek miném&sége. 2.
A ’ tengernek közelsége vagy távolsága j mert tenger mellett szelidebb ’s állandóbb az időjá
rása. 3. A ' helynek felemelkedetségej mert men
nél magassabb annál hidegebb. 4. A z uralko
dó szelek. 5. A ’ hely fekvése északnak vt dél
n ek, vagy más világtájainak. 6. A ' földnek er
dős vagy kopasz volta. 7. A ’ h^gy lánczok irány
zata és nagysága.
Az időjárásáról szolló tudomány m é t é o - rologiának hívátik.
l" . §.
A ’ v'í z.
Harmadik elem a> v í z , mely csepeghető folyadék. Ez három formában találtatik: ú. m.
g ő z , f o l y ó és k e m é n y formában.
Gőz formában láttuk már az átmosphaerá- banj folyó formában a’ földgömb nagyobb ré
szét ktilömböző mélységre béboritja és t e n - g érnék neveztetik.
A ’ hol a’ tenger a’ szárazzal összeér,
kü-lőmbőzö Állásához képest külömböző neveket
kü-lőmbőzö Állásához képest külömböző neveket