A GAZDÁLKODÁS STATISZ'FIKAI JELLEMZÖI AZ ELEKTRONIKgI TERMEKEKET GYARTÓ
IPARVALLALATOKNÁL
BÁN ERVINNÉ—NÁDUDVARI ZOLTÁN
A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatási rendszere átalakulóban van. A hivatalos közlésekből — többek között elvi meggondolásokból — egyre inkább kiszorulnak az ágazati- szakmai információk, elemzések. Ennek megfelelően a kilencvenes években jelentősen módo- sul a gazdálkodóktól bekért információk szerkezete, s egyúttal az adatállományok többcélú hasznosítására mutatkozik mind szélesebb igény. Indokolt és időszerű ezért annak áttekin—
tése, hogy az év végi vállalati mérlegbeszámolók alapján milyen — érdeklődésre számot tartó — adatok, elemzések adhatók közre.
E kérdéskört vizsgálva tudatában vagyunk annak, hogy a vállalati mérlegbeszámolók is átalakulnak, jobban igazodnak a pénzügyi (alapvetően adózási, befektetési, hitelezési) kö—
vetelményekhez. Ennek megfelelően várható tartalmuk egyszerűsítése, minek következtében a reálfolyamatokról viszonylag kevesebb ,,hagyományos" információt fognak tartalmazni.
Nem közömbös ezért, hogy a kilencvenes évekre kialakuló vállalati mérlegekből elhagyott, de a felhasználók számára lényeges, a szakmai sajátosságokat tükröző gazdálkodási jellem—
zők miként pótolhatók csökkenő terjedelmű, erőteljesen egyszerűsíthető, egységesítendő szakmai statisztikákkal.
Esettanulmányunk számol azzal is, hogy a gyorsuló piaci változások folyamatosan és számottevően módosítják a gazdasági szervezetek (sokáig alig változó) tevékenységi szerke—
zetét, az ágazati besorolások alapját képező tevékenységek összetétele tartósan és mélyre- hatóan átalakul. Mivel az ágazati osztályozás a különböző tevékenységek közül a viszony- lag egynemű, rokon tevékenységeket vonja össze közös csoportba, adott gazdasági egységek tevékenységének átformálódása folytán ágazati hovatartozásukat is megfelelően helyesbí- teni szükséges. Ez abból következik, hogy a gazdasági szervezetet az általa kifejtett főtevé- kenység alapján sorolják az ágazati rendszer megfelelő csoportjába (szakágazatába), és a szakágazati besorolás egyben meghatározza azt is, hogy melyik alágazathoz, ágazathoz, il- letve népgazdasági ághoz tartozik a vállalat.
Különösen erőteljes a strukturális átalakulás az elektronikára épülő termékek, szolgál—
tatások térhódítása következtében, világszerte felgyorsult a gazdaság és társadalom elektro—
nizálása, az információtechnológiák szerepének növekedése. Iparunkban is érzékelhető az a tendencia, hogy egyre több funkcióra alkalmaznak elektronikai megoldásokat. A gépipari termékek kibocsátásában növekszik az elektronikus és elektronizált termékek részesedése, és a piachoz igazodó termékfejlesztés, technológiakorszerűsítés sikere is szorosan összefügg a felhasználható elektronikai termékek. szolgáltatások hazai kínálatának terjedelmével, színvonalával, árszinvonalával.
4
146 BÁN ERVINNÉ—NÁDUDVARI ZOLTÁN
Hagyományos ágazati szemlélet szerint úgy jellemezhető eza gyorsan fejlődő szakterület, hogy az elektronikai termékek meghatározó részét előállító szervezetek alágazatait —— a híradás—
és vákuumtechnikai ipart, valamint a műszeripart — jellemző, általános statisztikai mutatók szerepelnek az adatösszeallításban, elemzésben. Ez a jellemzés azonban kétszeresen is élet- len, mivel az említett két gépipari alágazatba sorolt gazdasági szervezetek tevékenységének csak egy részét lehet elektronikai termékekkel, szolgáltatásokkal összekapcsolni, továbbá, mert vannak más alágazatba sorolt gazdasági szervezetek is (a gépiparon kívül is), amelyek említésre méltó mennyiségben és értékben bocsátanak ki elektronikai termékeket, s nyújtanak ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat. Az idők folyamán az említett gépipari alágazatok szer- vezeti struktúrája nagymértékben átalakult, egyrészt a korabbi nagyvállalatok több részre váltak, és a nem elektronikai tevékenységet folytató utódvallalatok a továbbiakban nem a híradástechnikai, illetve műszeripari főtevékenység szerint kapnak besorolást, másrészt vannak olyan ,,gépgyártó", ,,villamoskészülékgyártó" (zömmel újonnan alakult) szerveze- tek, amelyek az elődvállalatról leválva az említett két gépipari alágazatba kerülnek főtevé-
kenységük alapján. Ez a kétirányú szervezeti mozgás az utóbbi években felgyorsult.
Az esettanulmány vállalatcsoportos vizsgálatot tartalmaz, az ágazati osztályozásnal szűkebb körre. Az ilyen ,,célvizsgálat" rendeltetése egyben kijelöli a megfigyelésbe vonható gazdasági szervezetek körét is. Számolni kell egyúttal módszertani nehézségekkel is, mivel egyes, az ágazati szemléletű elemzéshez rendelkezésre álló (rendszeresen publikalt) alapmu—
tatókat itt nélkülözni kell. (Részletező árindex hiányában a kijelölt vállalati kör folyó áras adataiból nem határozható meg hosszabb időszakra az értékesítés volumenének változása, az összehasonlító arakkal számított termelékenység változása stb.)
Ezt a nehézséget az esettanulmányban úgy hidaljuk itt, hogy —- közelítő módszerként -— a gépiparhoz viszonyított arányokkal jellemezzük a vizsgált vállalati kör (az elektronikai terméket gyártók ,,bazisvállalatainak") statisztikai mutatóit. így érzékeltethető a változások tendenciája.
A STATISZTIKAI NII—ZGFIGYELÉS INFORMÁCIÓBÁZISA
Rendszeres statisztikai megfigyelések alapján meghatározható, hogy az egyes termékek termelésében, értékesítésében, valamint kivitelében és behozatalában mely gyártók, milyen volumenekkel vettek részt az egyes megfigyelt években. Az esettanulmány alapvetően az év végi mérlegekben szereplő elemi adatokat hasznosította azzal a lényeges kiegészítéssel, hogy a mérlegben nem szereplő csoportositó ismérvet alkalmazott. Tetszőleges szakmai tartalomt—
mal készíthetők mérlegadatra alapozott statisztikai elemzések, ha megoldott az elemi ada—
tok integrálása. Esettanulmanyunk eredményeit azzal a céllal mutatjuk be, hogy
_ szemléltethetők legyenek az alapvetően szamviteli adatokra alapozott statisztikai elemzések lehetőségei egy meghatározott szempont szerint csoportosított vállalati körre (nem ágazatral);
— utaljunk arra a mással nem helyettesíthető funkcióra, amelyet a csoportképzésben a ter—
melési statisztika szokasos megfigyelései betöltenek;
_ felhívjuk a figyelmet az összehasonlíthatóságot biztosító adathattér fontosabb vonásaira.
Ez utóbbit az a tapasztalat indokolja, hogy a különböző adatforrások információinak összekapcsolása szigorú előfeltételek teljesítése esetén lehet csak eredményes, a megbízható elemzés feltételezi, hogy a felhasznált elemi adatok tartalma, részletessége, megfigyelési gya—
korisága (vonatkozási időszaka) egymásnak megfeleltethető,
A vállalati mérlegek alkalmasak arra, hogy az iparstatisztikara épülő információs rend- szereket kiegészítsék a számviteli, pénzügyi, eszközhasznt'ilati stb. adatokkal. Mivel a sza—
mítóge'pes adatbázisok — jelenleg — csak néhány (gyakrabban alkalmazott) gazdálkodási alapmutatőt tartalmaznak vállalatok szerinti bontásban, az esettanulmanyhoz a vállalatok mérlegadatainak tételes kiírására volt szükség.
ELEKTRONIKAI IPARVÁLLALATOK
147
A vizsgált vállalatcsoport kiválasztásához számszerűsíteni kellett, hogy az ,,alapvetően elektronikai terméket előállító" gazdasági szervezetek meghatározásának mi legyen az is- mérve. A verbális meghatározás érthető, de nem ad arról tájékoztatást, hogy a megfigyelte—
ken kívül (mind az iparban, mind az iparon kívül) hányan foglalkoznak és milyen volumen- ben elektronikai termékek és szolgáltatások kibocsátásával. Némileg önkényesen olyan ,,túlnyomó tevékenységi arány" jelölhető ki az elektronikai termékek gyártásához, amely a híradástechnikai, valamint a műszeripari vállalatok, szövetkezetek 1988. évi saját termelésű kész- és félkésztermékeinek összetételét veszi alapul. Az ,,alapvető", a ,,meghatározó" jel—
leget az esettanulmány úgy tartalmazza, hogy a megfigyelt gazdasági szervezetek kibocsátá- sában az elektronikai berendezések, illetve az elektronikai alkatrészek, részegységek aránya 70 százalékot meghaladó. A megfigyelt 31 gyártóból 22 vett részt elektronikai berendezések, 9 pedig az elektronikai alkatrészek gyártásában.
A mérlegadatok a megfigyelt gyártók nem elektronikai tevékenységeit is tartalmazzák, ez azonban nem okoz zavart az esettanulmányban, amely a gazdálkodás minőségi vonásai- val foglalkozik. Ebben az értelemben reprezentativ jellegű a megfigyelés, hiszen a 31 ,,bázis- vállalat" mellett egyéb —- pontosan meghatározható számú — gazdasági szervezetek is gyárta- nak, értékesítenek elektronikai terméket, de az itt megiigyelt tevékenységben arányuk nem meghatározó; az említett (meg nem figyelt) iparvállalatok, ipari szövetkezetek gazdálkodá—
sában az elektronikai termékek nem töltenek be jelentős szerepet. Elsősorban az elektronikai gyártókra vonatkozó tendenciák (és nem a pontos értékadatok) meghatározása a cél.
AZ ÉRTÉKESÉTÉS ALAKULÁSA
A megfigyelt 31 (a továbbiakban ,,bázis"-) vállalat nettó árbevétele 1987-ben 82, 1988—
ban 77 milliárd forint volt, a gépipar összes nettó árbevételének 21,8, illetve 22,8 százaléka.
1. tábla Az elektronikai gyártás bázisvállalamínak értékesítése
§ Azértékesités
l i' l 7
" értéke' 'll'ó * á é '
Megnevezés § mi? * arsáyzíieííbíiá"
§ 1987 § 1988 _, 1987 § 1988 7
§ 3
Nettó árbevétel 3 gépiparban . T 377 069 ; 336 304 lO0.0 % IO0,0
Ebből: § (
berendezésgyártók ... ; 69 214 § 65 405 18,4 § 19,4
alkatrészgyártók ... 12 705 * ll 320 3,4 § 3,4
Rubelelszámolású export ; §
a gépiparban ... § 101 666 § 95 812 100,0 1 100,0
Ebből: f ! §
berendezésgyártók ... : 31 277 ; 31 130 30,8 § 32,5
alkatrészgyártók ... j 2 204 § 2 448 2,2 § 2,6 Nem rubelelszámolású export § %
a gépiparban ... 41 498 ; 46 222 lO0,0 § lO0,0
Ebből: ? i i
berendezésgyártók ... : 8 062 1 7 421 19,4 . 16,l alkatrészgyártók ... 542 : 5 87 l,3 t l,3
§ ,
' Folyó áron.
Az ágazat rubelelszámolású exportjában ekkor 33,0, illetve 35,1 százalék volt a meg—
figyelt vállalatok részesedése. A gépiparban a nettó árbevétel exporthányada a vizsgált két
4.
148 BÁN ERVINNÉ—NÁDUDVARI ZOLTÁN
évben 38,0 százalékról 422 százalékra nőtt, ugyanakkor az elektronikai berendezést gyár- tóknál 56,8 százalékról 589 százalékra. Az elektronikai alkatrészeket alapvetően belföldi felhasználásra gyártják (az exporthányad itt 21,7 százalékról 26,8 százalékra nőtt).
Az elektronikai termékek 1988. évi külkereskedelmi értékesítésében a konvertibilis export aránya a gépiparban elért 32,5 százaléknál jóval kisebb, mintegy 19 százalékos volt.
Az elektronikai terméket előállító ,,bázisvállalatok" mérlegadátaiból kitűnik, hogy gaz—
dálkodásuk erőteljesen függ a külkereskedelmi kapcsolatoktól:
a gépiparra jellemző exporthányadot jóval meghaladja az elektronikai termékeke;
v— az export túlnyomó részét a rubelelszámolások alkotják;
—— a konvertibilis importból beszerzett, a termek színvonalát meghatározó alkatrészek, rész—
egységek aránya az anyagköltségekben viszonylag magas, és ez a részesedés (a liberalizálás hatá—
sára) növekvő;
— a piaci pozíciók fokozatosan romlanak a konvertibilis elszámolású exportban (elsősorban a műszaki színvonal és az önköltség hátrányai következtében).
A MUNKA TERMELÉKENYSÉGE És A TECHNIKAI FELSZERELTSÉG
A gépiparban 100 forint nettó árbevételhez átlagosan mintegy 60 forint anyagot hasz—
náltak fel. A megfigyelt elektronikai vállalatok anyagigényessége ennél 10—12 forinttal ki- sebb, az 1988. évi bérigényesség viszont 3 forinttal meghaladja az ágazat (12,50 Ft) átlagát.
2. tábla
Az elektronikai gyártás bázisvállalalai termelésének anyag— és bérhányada
_ (forint) )
! A száz forint nettó árbevételre jutó
Megnevezés ] anyagköltség i bérköltség
§ 1987 , 1988 i l987 , 1988
Gépipar ... 61,3 ' 59,4 ll,2 12,5 Ebből:
berendezésgyártők. . . .' 505 ? 49.4 , l3,6 143 alkatrészgyártók ... 49.4 48,0 l4,t) '16.6
A 31 ,,bázisvállalat" 1988-ban 98 000 főt foglalkoztatott, ezeknek 27,8 százaléka szellemi foglalkozású volt, ami közel áll a gépiparra jellemző (27,l százalékos) arányhoz.
A gépiparon belül 1988—ban két százalékponttal nőtt az elektronikai berendezéseket gyártó bázisvállalatok létszámának aránya, bár ez nem létszámnövelés, hanem a gépiparra jellemző csökkenésnél mérsékeltebb ütemű létszámfogyás eredménye. Az egy foglalkozta—
tottra jutó nettó árbevétel 1988-ban a gépiparban 953 000, az elektronikai berendezéseket gyártó vállalatoknál 809 000, az elektronikai alkatrészeket gyártó vállalatoknál 641 000 forint volt (az előző évben a megfelelő termelékenységi adatok: 917 000, 805 000, illetve 684 000 Ft).
Lényegesen közelebb állnak egymáshoz az anyagmentes netto árbevételből számított tenne—
lékenységi adatok (az előbbi sorrendben: 387 000, 409 000. illetve 333 000 Ft), 5 ebből arra lehet következtetni, hogy az egy főre, illetve egy munkaórára juto hozzáadott érték a nyugat- európai országokra jellemző színvonaltól erősen elmarad.
A termelékenység szorosan összefügg a termelés technikai felszereltségével, ami a köz—
vetve — a gépállomány összetételével, kor szerinti megoszlásával, műszaki színvonalával jel—
lemezhető. A megfigyelt 31 ,,bázisvállalatnál" az 1988. évi 77 milliárd forint értékű nettó ár- bevételhez mintegy 26 milliárd forint bruttó értékű gépet, berendezést működtettek; az ősz—
szes állóeszköznek 58 százaléka volt gép.
Gépipar Ebből:
Megnevezés berendezésgyártók..,. alkatrészgyártók..... Gépipar Ebből: berendezésgyártók.... alkatrészgyártók...,.
Afoglalkoztatottak
( i ( , ! 1
1 9 8 7 M
411434 85998 18569 1000 209 4,5;1988, 352970 80836 17674 1000 229 5.0
300362 61273 13722
Azelektl'orlzikaz'lgyártásbágz'sváHalatainálrfggllalkoztayurtmkSzófia foglalkozásúak
sunemi
3.tábla !1988 257435 58205 ?12948 Agépiparszázalékában 100,0"100,0
I1987
1 1 1 0 7 2 2 4 7 2 5 4 8 4 7
m m
2 2 , 3 4 , 4
1988 95631 22631 4726
ELEKTRONIKAI IPARVÁLLALATOK
149
Megnevezés Összesállóeszközbruttóértéke.. Gépek,berendezések bruttóértéke nettóértéke.................. tárgyévibeszerzése...,... Agépeknettóértékénekaránya.. Atárgyévigépbeszerzésaránya..
Á l l ó e s z k ö z ö k b r u t t ó é r t é k e . . . . . .
Gépek,berendezésekbruttóértéke Tárgyévigépbeszerzés...,.... 'Azállományadatokfolyóáron,azévAzelektronikaigyártásbázisvállalataínálrendelkezésreállóeszközök* Gépiparivállalatok összesen
berendezést
Ebbőlelektronikai ; ! gyártók
4.tábla alkatrészt
1 9 8 7 1 9 8 8
..155684189413. . 7 9 4 4 7 1 0 9 8 1 8 . . 4 1 7 4 4 § 3 8 7 7 9 . . 7 9 4 3 , 7 1 4 1
..52,5'35,3 i6.5 ..100,0 lO0,0 ..100.0lO0,0 lO0.0 1001)
1987;1988 Millióforint
2 7 5 9 5 5 1 4 6 8 4 8 4 5 1 ; 2 1 5 4 ;
57,6§ 14,7;35911 19702 13848 2461 70,3 12,5 Agépiparszázalékában
1 7 . 7 % 1 8 , 5 § 2 7 , l % ?
végén,könyvszerinti(nagyrésztújranemértékelt)értéken.l9,0 17,9 345
l l
l v i l Agépekbruttóértékénekszázalékában l1987!1988 7042;9240
4 5 3 9 6 5 6 9 2 7 8 7 ; 2 7 5 0 5 3 2 ; 3 4 5
univ vunxo
150
BÁN ERVINNÉ—NÁDUDVARI ZOLTÁNELEKTRONIKAI IPARVÁLLAI ATOK 151
A világ elektronikai iparában kialakult gépeserélési ciklusokhoz viszonyítva a megti—
gyelt 31 hazai bázisvallalatnál a termelési technológia korszerűsítése igen lassú, amit — közvetve — az 1987—ben és 1988-ban megvalosult gépbeszerzések mutatnak. Még kedvezőt—
lenebb a helyzet, ha a génállomány könyv szerinti (piaci értéktől elszakadt, irreálisan ala- csony) bruttó értéke helyett az aktuális újrabeszerzési értékekhez viszonyítjuk a beszerzett új gépek, berendezések értékét.
A megügyelt 31 vallalat összesen 55 milliard forint értékű gépbeszerzése a gépipar 1987—1988. évi Összes gépberuliazást'tnak 36,4 százaléka. ami jóval nagyobb, mint az ár—
bevételben, a foglalkoztatottak számában, illetve a gépallomány bruttó értékében valo (1988-ban 22,6, 279, illetve 239 százalékos) részesedésük.
A gépek, berendezések egy fizikai foglalkozásúra juto 1988. évi bruttó értéke a gépipar- ban 427 000 forint, az elektronikai berendezéseket gyártó vállalatoknál mindössze 339 000 fo—
rint, az elektronikai alkatrészeket gyártó vállalatoknál 507 000 forint volt.
A száz forint nettó árbevételrejutr') összes állóeszköz 1988. évi bruttó értéke a gépiparban 56, az elektronikai berendezéseket gyarto vállalatoknál 55, az elektronikai alkatrészt gyártó vállalatoknál 82 forint volt. Ezek a tőkeigényesse'gi mutatok — számszerű értéküket tekintve _ a vállalati vagyon újraértékelése során módosulhatnak, de a gépiparéval jelenleg közel meg—
egyező eszköz/termelés arány által jelzett viszonyok megmaradnak. Ez a mérsékelt tőkeigé- nyesség, valamint a munkahelyek bemutatott átlagos felszereltsége arra enged következtetni, hogy az elektronikai berendezéseket gyártó vállalatok technológiai rekonstrukciójának üteme nem megfelelő.
A fejlett ipari] országokban az egy munkahelyre juto tőkeszükséglet szinvonalát, nove—
kedési ütemét a kézi műveleteket mind szélesebb körben kiszorító auton'iatizálas, a számito—
gépes folyamatirányltás, mérésvezérle's és minősítés határozza meg, ugyanakkor a kiindulás- kor is elmaradott hazai gépesítettségi színvonal évek óta stagnál a tartós forráshiány miatt.
A (;AznAikoDAs JÖVEDELMEZÖSEGIS,
A vizsgált elektronikai ,,bi'tzisvallalatok" gazdálkodásában az ágazat altalanos feltételein túlmenően sajatos hatások is megfigyelhetők:
* a nyugat—európai atlagszím'onaltol evekkel elmaradt a gyártott termékek korszerüse'gi színvonala (e/tjel/i példa ul a mik'roprocesszoros berendezések termelésen belüli aránya), az ún. kö- vetési tavolság gyors ütemben növekszik (például a technológiai rekonstrukciók késedelmes, szűk körre korlátozott és itt is ,,sziget"—jellegű megvalósulása következtében);
—— emiatt erőteljesen korlatozott elektronikai termékeink konvertibilis kivitelének lehetősége.
illetve (a termékek és gyártási eljárásaik által meghatározott) jövedelmezősége: a megfigyelt gyártók egyes költségtényezői lényegesen magasabbak, mint azoké a külföldi versenytársaké, amelyek nagy mennyiségű és olcsó kínálattal meghódították a piacokat;
A- ezen a szakterületen az árverseny egyik fő következménye a termékek szinvonalát megha—
tározó korszerű elektronikai egységek, mikroelektronikai elemek nagy része aranak lemorzsoló—
dása a világpiacon, ugyanakkor a berendezésgyártas termelékenységet ugrásszerűen növelő nagy integraltságú részegységeket szabadalmak védik, és (a gyártók monopolhelyzete miatt) csak kor- látozásokkal, lieenedíjak fizetése ellenében szerezhetők be; ez az, árlemorzsolódás a hazai gyártók által felhasznált elemeket többnyire nem érinti (a gyengébb minöségből következő válogatásokkal
is szamolva);
— a KGSl—országok által elfogadott árképzési elvből következik, hogy az egységnyi telje- sítményre számított árlemorzsolodás a rubelelszámolású export artárgyalásait is befolyásolja, amennyiben a vevő dokumentálni tudja a magyar kínálattal Összehasonlítható (,,analóg") termék
VilágpiaCi árát.
Az egész gépiparra jellemző, hogy 1988—ban hirtelen csökkent a vállalatok nyeresége, mivel hatósági előírások szerint ,,atindexelte'k" a belföldi termelői árakat, az 1987-es árszint—
hez viszonyítva mintegy 10—15 százalékkal csökkentve a bevételt (az általános forgalmi adó mértékéhez igazodva).
fiz—elíktrom'kaígyártásbázísvállalataínakfontosabbgazdálkodásijellemzői -4—H— Ebbőlelektronikai GépiparivállalatokberendezéstAalkatrészt ,össmen Megnevezs Milliófrint Vállalatieredmény...i10133l441 Költségvetésikötelezettsegek
1452 48
i ( a d ó , e l v o n á s ) . 4 1 3 5 3 ' l 0 6 2 0 i 6 3 3 3 ; 1 6 9 1 K ö l t s é g v e t é s i t á m o g a t á s o k 6 6 4 5 1 0 6 2 l 3 2 1 8
Egydevizaegységkitermelésiköltsége*(forint) Rubel"..........,.....21,882099222021,57 Done—ÉR"...............41,5045,l755,2149,09 Agépiparszázalékában Vállalatieredmény...lO0,00':24,50§9,403,50 Költségvetésikötelezettségek100,00,25,7O21,204.10 Költségvetésitámogatások.100,00l16,0018,00'0,70 %l 'Ateljesönköltségi-eszámítva,arányosanfelosztvaavállalatfelnemosztottköltségeit. **AMagyarNemzetiBankkereskedelmiközépárfolyama9257-ben27.1097,1988-ban259740forint/rubel. ""AMagyarNemzetiBankkereskedelmiközépárfolyamai:1987—ben410303,1988-ban50.7576forint/dollár.BÁN ERVINNÉ—NÁDUDVARI ZOLTÁN
ELEKTRONIKA] II'ARVÁLLALATOK l 5 3
A gépiparra jellemző eredménycsökkenésnél nagyobb mértékű volt a vizsgált 31 ,,bá—
zisvállalat" vállalati nyereségének romlása, mivel a megnövekedett bruttó bér—, energia—
és anyagköltség a vevőkre csak kismértékben volt áthárítható. Rontotta a jövedelmezőséget
az exportnak a kapacitáskihasználás mértékét csökkentő 1988. évi visszafogása, a rubelelszá—
molású aktívum kézbentartásával összefüggésben. Az ebből eredő gazdálkodási nehézségek ott voltak a legsúlyosabbak, ahol a korábbi viszonylag stabil piacokról kiszoruló vállalatok képtelennek bizonyultak új, jövedelmező piacokat találni. A végső felhasználásra értékesített termékek piacának szűkülése a beszállító vállalatok kapacitáskihasználását is rontotta, az egységnyi termékre jutó fedezetek lényegesen kisebbek voltak 1988-ban, mint egy évvel korábban.
A Vállalati eredmény a gépipar nettó árbevételének 1988-ban 4,6 (1987-ben még ILO) százaléka volt, az elektronikai berendezéseket gyártó vállalatoknál mindössze 2,2 (1987—ben még 14,6) százaléka, és jelentősen csökkent (1 l,4 százalékról 6,5 százalékra) az elektronikai alkatrészeket gyártó vállalatok árbevétel—arányos eredménye is.
A jelentős eredménycsökkenés meggyorsította a veszteséges vállalatok ellehetetlenülését is. Az 1988. évi veszteség összege a megfigyelt elektronikai berendezésgyártó vállalatoknál meghaladta az egymilliárd forintot.
A vizsgált vállalatcsoportra is meghatározhatók a mérlegbeszámoló vonatkozó rovatai- ból a költségvetési kapcsolatok, annak vizsgálatához, hogy mennyiben preferált hazánkban a korszerű technika meghonosítása, elterjesztése. A berendezésgyártók költségvetési befize—
tései eszerint 1987-ben lO-szer, 1988-ban 2—szer akkorák voltak, mint az elektronikai beren- dezésgyártáshoz kapott költségvetési támogatások (összehasonlításul: a gépipar megfelelő arányai 6,2—szeres, illetVe l,7-szeres). Még kedvezőtlenebbek ezek az arányok az elektronikai alkatrészeket gyártó vállalatokra: az elvonás összege a költségvetési támogatásoknak 1987- ben 35-szöröse, 1988—ban több mint 15-szöröse volt. Ez egyértelműen ellentétes azzal az elekt—
ronizálást segítő fejlesztéspolitikával, amely világszerte erősödik. Azért részesítik kiemelt (főleg közvetett) támogatásban a nemzeti elektronikai ipar kutatásait, fejlesztéseit, valamint a versenyképességet javító befektetéseit, hogy a struktúra—korszerűsités középtávú céljainak megvalósulását elősegítsék. Ilyen szándék nem mutatható ki a vizsgált vállalati kör költség—
vetési kapcsolataiban, éppen a fordítottja valószínűsíthető: az elektronikai termékek gyártói—
nál elért jövedelmek rovására történt átcsoportosítás.
Itt egyetlen kivétel említhető. A műszaki fejlesztési alapokhoz jelentős költségvetési támogatás járult: a vizsgált elektronikaialkatrész—gyártóknak 1988-ban 92 millió forintot juttattak, ugyanakkor a vállalatok a központi műszaki fejlesztési alapba összesen 48 millió fo—
rintot fizettek be. A támogatás az Elektronikai alkatrészek és részegységek Központi Fejlesz—
tési Programja középtávú céljainak megvalósulását segítette a programban feladatokat telje- sítő kutatóhelyeknél, valamint vállalatoknál.
A GAZDÁLKODÁSI EREDMÉNYEK INTEGRÁLT MEGFIGYELÉSE
Növekvő igény mutatkozik — Világszerte — a különböző időpontokban és helyeken meg—
határozott információk integrálására, ami szakmailag megalapozandó előfeltételek biztosi—
tását igényli. Az itt bemutatott esettanulmány során is érzékelhetők a fontosabb alapkövetel- mények:
_ az elsődleges adatfelhasználók csak egyszer rögzítik az elemi adatokat, amelyeket részletes és jól kezelhető adatleírások (,,katalógusok") alapján egyértelműen azonosíthatnak a felhasz—
nálók;
— az erre igényt tartó (és a hozzáférésre feljogosított) adatfelhasználók saját ismérveik sze—
rint, eredeti rendeltetésüktől eltérően csoportosíthatják az adatokat, ügyelve az esetleges infor—
mációvesztések, -torzulások megelőzésére, valamint az egyedi információk ,,anonim" jellegére (a statisztikai törvény előírásainak megfelelően);
154 BÁN ERVIN'NÉ— NÁDUDVARI ZOLTÁN
— a szükséges mélységben megismerhető, ellenőrizhető. műveletvégze'sekrc alkalmazható az elsődleges adatok ,.rovatösszefiigge'se". akkor is. ha évről évre módosul az adatfelmére's szerkezete.
részletezése. illetve a megfigyelt szervezetek (adatszolgáltatók) kategorizálása;
— rendelkezésre állnak az adatfelvételhez előírt osztályozók, fogalmi. tartalmi. módszertani stb. meghatározások, közérthető .,fordítókulcsok" segítik a különböző nómenklatúrák kölcsönös megfeleltetése't (nemzetközi osztályozók, mérlegse'mák stb. alkalmazása esetén).
Ahhoz, hogy a gazdálkodás országos. valamint igazgatási célú megfigyelése hatékony legyen, megfelelő szii'itetizaltjellemzőket célszerű alkalmazni, amelyeknek egy része független az ágazati sajátosságoktól, másik részük viszont szakterületenként változik. A vállalatok saját döntéseik információbázisát eleve úgy hozzák létre, hogy rendszeres. törvényes infor—
mációszolgáltatási kötelezettségeiket minimális többletráfordításokkal teljesíthessék, például az adóhatóság. a pénzintézetek, a társadalombiztositás. a külkereskedelmi és vámigazgatás, a helyi hatóság visszatérő igényei szerint. A tulajdonos, a befektető. a hitelező jól bevált .,standard" mutatókat vizsgál a piacgazdaságokban, s jelenleg törekszenek a nyugat-európai országok is gazdasági információs rendszereik harmonizálására, a nemzetközi összehason—
líthatóság érdekében. Ezeknek a szintetikus jellemzőknek a nagy i'c's7e a mérleghez kapcso- lódik.
Az esettanulmány abból a feltevésből kiindulva vizsgálta meghatározott gazdálkodói kör mérlegadatait, hogy a kilencvenes években a gazdálkodásra vonatkozó információszolgál—
tatásban lényegi változások következnek be. Hazánkban a gazdálkodók egyre inkább eltávo—
lodnak a korábbi ,,ágazati irányítástól". s ez azt is jelenti, hogy az adatfelmérést, —esoporto- sitást, -elemzést is új szemlélettel kell végezni:
más célokra.
w másoknak. lényegesen több adatfelhasználó igényére.
" a korábbiaktól eltérő anyagi következményekke].
— a célokhoz rugalmasan alkalmazkodó tartalommal és módszerekkel.
— megváltozó követési idővel (.,frissebben", bár pontossági engedményekkel) kell az adatokat a felhasználók rendelkezésére bocsátani.
Az esettanulmány egyértelműen jelzi azt is, hogy a hazai mérlegadatok nem nyújthat—
nak -— önmagukban —— felvilágosítást a valóságos folyamatokról, A kialakult helyzet alap—
tényezőit és kölcsönhatz'tsaikat alkalmas kiegészítő adatok mutathatják csak be, s ezek nagy részét a szakstatisztikák szolgáltatják. Csak ilyen megfigyelés birtokaban ítélhető meg, hogy az egyes c'rte'kadatokat miként értelmezzék (például a kibocsátás erőforrás-igényességét illetöen), miért mutatkozott az éppen vizsgált eredmény (veszteség), illetve erőteljes tenden- ciavz'iltozás, mi magyarázza az egyik gazdálkodó kiugróan jó s a másik átlagosnál jóval gyen—
gebb eredményeit, Az országos és igazgatási statisztika információkat szolgáltat egyes ki—
emelt stratégiai fejlesztési célok megvalósulásáról vagy például ahhoz, hogy az állam (helyi közigazgatás) Célszerű gazdasági magatartásának összetevőit, ezek indokolt mértékeit me'r—
legelhessék mind az előrejelzések időszakában a konjunktúraelemzc'sekben, mind a struk—
túravizsgálaiokban.
A/ integrálódó adatfelmére's erre tekintettel továbbra sem nelkülÖ/het olyan kiegészítő információkat, mint amilyenek például az éves iparstatisztikai beszámolt'ijelentések (terme—
lési, értékesítési. anyagfelhasználási, munkaügyi, műszaki fejlesztési) adataiból. a gépállo—
mány kor és műszaki színvonal szerinti összetételének felméréséből. az ipar termékszerkeze- tének vizsgálatából, egyes korszerű technikák elterjedtségének reprezentativ megiigyelésc'ból (például a gépipari termékek elektronizaltságára vonatkozóan) stb. származnak.
Ahogy az elektronikai termékeket gyártó vállalatok mérlegadataibt'il következtetni lehe- tett a megfigyelt szakterület gazdálkodásának jellemzőire. ugyanugy tetszőleges .,eseti" vizs—
gálatokra is lehetöség van, feltéve, hogy arányban állnak az adat-összeállítás ráfordításai a feltárt információ birtokában elérhető eredményekkel. Indokoltnak tűnik a ráfordítások
ELEKTRONIKAI IPARVÁLLALATOK 1 5 5
mérséklése érdekében olyan szintetikus jellemzőket Választani a folyamat leírásához tartozo időszakra (például ,,saroke'vekre"). amelyek az Összekapcsolt adatfelmére'sekben megtalál- hatók és az elemi adatok Összegzésével képezhetők a csoport egészére is.
Tárgyszó: Elektronika. Elektronikai ipar. Statisztika.
PEÉHOM B
B csoeü crarse aB'rOpr ira ocnosannn naunbrx rouosbix őaiiancos onpenenmor BamHei/HHMC CT'a'rHCTH'IBCKKB nnnnxaropbr npezinpmtmü, usroroansuoumx anertrpormyio nponyxnnro, mőnpax n Kaltecrse rpytirtooőpasytomero npnsnaxa nmenmyro Mecro B 1988 rony nemo B nbmyctce TOBapOB—
tipencraBu—reneü. B omomeuuu KO Been Mamnnocrpourenbnoü npomstmnettnocm onu noxaesnaaior no onpenenennbnvr TaKHM oőpasoM 31 ttőaaucnomy npezmpummou msmttenne cőmra, B TOM mene BKCHOpTa, nponssoaurenbnocm prna, cooruomeune marepnansnstx n TPYIIOBBIX sarpar nponyx—
nun. B omomennn rpynnst npeimpunrnü cyMMprioT meno 33HHTHX, crovmocrs OCHOBHBIX (bon—
nou, B TOM uncne napra maman u oőOpszOBanm. B xone oőcnenonanmi noxonnocm xossiífrcrsennoit nemenbnocm 22 npezmpusrrnü, ttaroronnmournx INICKTpOHHyI—O annaparypy n 9 npennpunmü, Bbinycxaionmx anemponuue JICTaJII/I ynemtor oeoőoe BHHMaHHC ponu ötonxtemmx oőmarensem n, coorsercmemio, nemm—tü, a 3aT6M B ornoruenmi K mainnrtoerpon'renbnoü npoMsnnnennocm B ue- noM onpenenmor nsnepmrtn na HOHY'ICHI/Ie CJIHHHUH BaJHOTbl (B pacsere na 1 pyőnb u Ha 1 nonnap).
Anropm nonstroxmnaror OCHOBHbIe rpeőonaimn K nnrerpanbnomy naőmonenmo pe3ynbraroa xe—
3uücrsennoift nenrenbnoern n yxassmaror Ha ncoöxonttMocrb BblpaÖOTKM uonoro nonxona K mme—
penmo, rpyrnmpomce H artanmy EaHHle.
SUMMARY
In the case study thc authors determine the main statistical indicators of enterprises producing electrotechnical products relying on the date of balance-sheets prepared at the end of the year.
The grouping criterium applied is the share ot" certain products in the output of 1988. Comparing to engineering as a whole the authors show the sales t'or 31 "base enterprises" and within this the
development Of exports, labour productivity, thc material share and wage rate of production.
The number of employees, the value of fixed assets and within this of the stock of machines and eouipments are summed up for the group of enterprises mentioned above. Analysing the profit—
ahility in 22 enterprises producing electronical eouipments and in 9 enterprises producing electron- ieal component parts the authors emphasize the role of taxes and subsidics. as against engineering as a whole, and determine the unit cost of foreign exchange exploitation in the exports (per one rouble and per one dollar). The authors sum up the basic reguirements for the integrated survey of economic results and refer to the necessity of a new approach in the collection, grouping and anaiysis of data.
