Az elektronikai állóeszköz-állomány a népgazdaságban

AZ ELEKTRONIKAI ÁLLÓESZKO'Z—ÁLLOMÁNY A NÉPGAZDASAGBAN

BÁN ERVlNNÉ _ NÁDUDVARI ZOLTÁN — RÉVÉSZ JÁNOS

Az elektronika társadalmi—gazdasági alkalmazásának hazai elterjesztését sür- gető feladattá teszi az e téren tapasztalható világszerte felgyorsult fejlődés. E fo—

lyamat előrehaladását azon is le lehet mérni. hogy az elektronikai megoldások al- kalmazása miként alakul a termelésben. szolgáltatásban. és azon is, hogy milyen a társadalom fogadókészsége az elektronika iránt. A gazdaság stabilizálása, fel- lendítésének sikere függ attól, hogy a különböző területeken fennálló elmaradá—

saink milyen ütemben mérséklődnek.

Az elektronizálás szélesebb körű alkalmazásának összefüggéseit, hatásait akkor lehet reálisan mérlegelni, ha a kiinduló helyzet, vagyis a népgazdaságban egy adott időpontban már működő gép- és berendezésállomány ismert.

Az elektronikai állóeszköz-állományt az 1987. június 30-i állapot szerint végre—

hajtott statisztikai felvétel segítségével állapították meg a népgazdaság valamennyi

ágában. Az adatfelvétel első ízben mutatja be a népgazdaság teljes elektronikus

és elektronizált állóeszköz-állományát.

Az elektronikai eszközök számbavételéhez szükség volt a fogalom meghatáro—

zására, és ennek eredményeként az elektronikai eszközök között két nagy csoport elhatárolására került sor.

Elektronikus terméknek tekinthető az az elektronikus elven működő termék, amely alapvető rendeltetését aktív és passzív elemeket (félvezetők—tranzisztorok.

integrált áramkörök. mikroprocesszorok—elektroncsövek, piezoelektromos eszközök stb.) együttesen tartalmazó áramkörök által működtetve teljesiti. Ide tartoznak a különféle híradástechnikai termékek (elektronikus elven működő telefonközpontok), orvosi berendezések (röntgenberendezés). számítástechnikai termékek (elektronikus

számítógépek) stb.

Az elektronizált gép, berendezés jellemzője, hogy rendeltetési céljának telje- sítését elektronikus részegységek irányítják. felügyelik, segítik. Az elektronika jelen- léte a gép, berendezés műszaki színvonala, korszerűsége, teljesítménye szempont- jából meghatározó. Esetenként a gép, berendezés az elektronikus részegység vezérlés kikapcsolása után is képes feladatának ellátására (például ha meghibá—

sodik az elektronika). de alacsonyabb színvonalon. lde sorolhatók a különböző számvezérlésű fémmegmunkáló gépek, a textilruházati iparban az elektronikus gyártáselőkészítő berendezések stb.

Az állományfelmérésnél meghatározásra került a komplett elektronikus és elektronizált rendszerek fogalma is. Ez az elektronikai rendszer olyan egymással állandó kapcsolatban álló és együtt kezelt, irányitott gépek, berendezések, fel-

282 BÁN ERVINNE -— NÁDUDVAR! ZOLTÁN — RÉVÉSZ JÁNOS

szerelések együttese, amelyeknél az alapvető alkalmazási, rendeltetési célt elektro-

nikus vagy elektronizált eszközök biztosítják, függetlenül ezek értékétől, naturális

arónyaitól. Ilyenek a különböző elektronikus folyomatirányítással (folyamatirányitó számítógéppel) vezérelt vegyipari, papíripari technológiai rendszerek, a különféle elektronikus vezérlésű raktári anyagmozgató rendszerek. kórházi rendszerek stb.

1. tábla

Az elektronikai gépek, berendezések állománya,

_ 1957. június 30. _,

A gépóllomány

;; i'; " bruttó értéke nettó értéke

.

!

Megnevezés a nepögsgígfsóg elektfbnikai

összesen gépállományá- összesen áilgépé (millió forint) nak bruttó (millió forint) bom ,"7

(szazalek) (százalék)

Elektronikus gép, be- _ ,

rendezés . . . . .' 77 433 7,0 37 595 48,6

Ebből komplett rend-

szer. . . 4 497 0.4 2179 485

Elektronizált gép, be—

berendezés . . . . 203 444 18,5 113 263 55,7

Ebből komplett rend- §

" s_zer . . i 10 334 " 0.9 5 537 ! 63.3 _.

Összes elektronikai l

gép, berendezés . . 280 877 '25,5 150 858 53.7

Ebből komplett rend-

szer . . . , 14 831 1.3 8715 58.13

A népgazdaság gép— §

állománya ' 1 103 057 lO0,0 455 839 432

Az elektronikus és elektronizált állomány fogalmának kialakításakor fel kellett hívni a figyelmet arra, hogy nem tartozik az elektronikai berendezések közé az a gép. amely mechanikus, elektromos, elektromechanikus elven működik, még akkor sem, ha esetleg tartalmaz is elektronikus szabályozó egységet. de az nem meg- határozó a működés szempontjából. Például nem elektronikus és nem elektroni—

zált a jelfogós telefonközpont, az a gépjármű. amelyben az .,elektronikát" csak az elektronikus gyújtás képviseli, az a présgép, amelynél az elektronikát csak az elektronikus kézvéclő jelenti.

Cikkünk célja, hogy áttekintést adjon a népgazdaság ágaiban már működő,

elektronikát tartalmazó állóeszközök részesedéséről, szakmai sajátosságairól.

A NEPGAZDASAGI AGAK ELEKTRONlKAl ESZKÖZEl

Az 1987. június 30—án megfigyelt adatok szerint a népgazdaságban 281 milli—

árd forint értékű elektronikus és elektronizált gép, berendezés. eszköz és rendszer működött, ez a népgazdaság összes gépállományának mindössze 26 százalékát tette ki. A mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban működő összes gépállomány bruttó értékében volt a legkisebb (10,80/0) az elektronikai eszközök aránya; a vi- szonylag legtöbb elektronikai eszközt az egyéb anyagi tevékenység, személyi, gaz—

dasági szolgáltatás népgazdasági ágban üzemeltetik (37,4 százalék az összes gép—

AZ ELEKTRONiKAi ALLÓESZKaz-ALLOMANV 283

állományban), tekintettel az ide tartozó adatfeldolgozási. számítástechnikai tevé- kenységek nagy volumenére, Az elektronikai eszközök alkalmazásának hatása an- nál erőteljesebb, minél szervezettebb a gazdasági folyamot. minél egységesebb

a technológiai szerkezet. Azokon a területeken hasznosul az elektronika leginkább.

ahol nélkülözhetetlennek, gyorsan megtérülőnek, (: versenyképesség javítása alap- feltételének bizonyul.

Az elektronikus gépek, berendezések csoportjába tartozó eszközök állományá—

nak bruttó értéke meghaladta a 77 milliárd forintot. míg az elektronizált gépállo—

mány több mint 203 milliárd forintot tett ki. Az elektronikus és elektronizált gépek, berendezések állománya bonyolult elektronikai rendszereket is tartalmaz. A bonyo—

lult elektronikai rendszerek bruttó értéke mindössze 15 milliárd forint volt 1987.

június 30—án. arányuk az összes elektronikai gép, berendezés bruttó értékében vi- szonylag csekély (5,3 %). megfigyelésüket azonban indokolttá teszi magas szintű

elektronikatartalmuk. továbbá az. hogy arányuk az elektronikai gépállományban várhatóan növekedni fog.

Az egyes népgazdasági ágakban meglehetősen különböző az elektronizálás

üteme és mértéke. A pénzügyi feltételeken túlmenően az ágazatok eltérő fogadó-

készsége (programozási háttér, kezelő- és üzemfenntartó személyzet, az ütemes és jó minőségű közbenső termék szolgáltatása stb.) is jelentősen befolyásolja az elekt—

ronika alkalmazását.

?. tábla

Az elektronikai állóeszközök állománya és aránya az összes

Mgépv— és berendezésállományban népgazdasági ágankénttl987. júniusuá'o.

Az összes elektronikai gépállomány Ebből:

bruttó értéke li )" WIN" W M , M l , 'ü—""""""""""" l ngp- elektronikusl 695523"!-

az összes § gazdaság l

Népgazdasági ág gép- és ielektronikai i—a—nw—wv—w-w—v-

összesen berendezés ? gép— és

(millió állomány berendezés gépek és berendezések forint) bruttó , állományá— aránya

értékében ból (százalék)

(százalék) (százalék)

lpar . . . 182 095 30,6 64.8 24.0 BOA

Építőipar . . . . . . 7 508 22.7 .7 3.4 § 2.4

Mezőgazdaság é erdő- %

gazdálkodás . 16425 10,8 5,8 4,1 6.5

Közlekedés. posta és táv- ,

közlés . . . . 29 204 ló,8 10,4 26,9 4.1

Kereskedelem . 6692 24.11 2,4 5,3 , 4.3

Vízgazdálkodás . . 3600 15,3 43 3.2 0.5

Egyéb anyagi tevékenység, §

személyi. gazdasági szol- 1

gáltatás . . . 15 443 37.11 5.5, 13.8 2.3

Egészségügyi, szociális és :

kulturális szolgáltatás 12 130 37,7 4,3 1l.5 * 1.6

Közösségi, közigazgatási l

és egyéb szolgáltatás . 7780 _ 33'l,...,_-l.,_ 2.8 7.8 % 0.9 Népgazdaság összesen 280 877 25,5 100,0 100,0 l, 100,0

Az elektronikai gépek, berendezések közel 65 százaléka az iparban működik.

Az ipar elektronikai berendezéseinek 90 százaléka elektronizált gép. Az erkölcsi kopás a technikai fejlődés következtében a nyolcvanas években felgyorsult, a gép-

284 BÁN ERVINNÉ —— NÁDUDVARI ZOLTÁN ——' RÉVÉSZ JÁNOS

cserékre az automatizáltság magasabb foka, a számítógépes, illetve mikroproceszw szoros eszközök csatlakoztatása, az elektronizált gépfelügyelet, az optimális üzem—

vitel meghatározott feladatainak rugalmas, programozható megoldása jellemző világszerte. Ehhez az elektronizálási folyamathoz a hazai ipar csak rendkívül szűk területeken volt képes igazodni, sok ipari üzemben még a hagyományos automati—

zálási megoldásokat is csak elvétve alkalmazzák. Hátráltatja a külön—külön be—

szerzett elektronikai eszközök összekapcsolását, hogy a műszaki és szervezési fel—

tételekről tetemes anyagi, szellemi és időráfordításokkal pótlólag kell gondos—

kodni. Az iparban 1987. június 30—án üzemeltetett elektronikai gépek, berendezé-

sek, rendszerek állományában ;: villamosenergia—ipar (28.90/0), a vegyipar (18.40/0).

a gépipar (15.13 %) részesedése a legnagyobb, 5 az új technológiával felszerelt üzemek színvonalát jelzi az élelmiszeripar ehhez közeli (li,ó százalékos) aránya.

3. tábla

Az ipar-ban üzemeltetett elekironikaí gépek, berendezések állományának,, aránya! ágazaton/(ént,! 1987.: június__ W_30.

i z : Az , Az összes ' ,!

lelektronikus elektrom— elektronikai Al 055395

; j alt ; elektronikai

§ , 4, ,, , , , ,, , , gépálla-

* '..b —.d ', d ' mény,

! ge'? ere'x gíegssl'fgs SZOTGTGDYD Pf.-ette

Ágazat l ,,,,,,, , __ _ _, , eri-eke

l elaktroni- i' azoslslzes

ielektronikus zált elektronikai gep? lo-

; !

many

: ,, ,, l,

százaléké- i állóeszköz-állomány értékében ban

; (százalék)

: ) , ,

i l

Bányászat . i 10.15 3 4,8 l 5,4 'l7.6

Villamosenergia—ipar 17.8 ; 30,2 ; 289 54,3

Kohászat S,? ; 8.0 ; 8,1 23,4

Gépipar . . 32.0 " 13.11 ; 153 247

Épitőanyag—ipar . 1.3 l 4.4 i 4,1 23,6

vegyipar 21,3 ' 18,i j 18,4 ; sz.?

Könnyűipar 2.5 8.7 1 8,0 21.8

Egyéb ipar . 0.3 0,2 0,2 23.13

Élelmiszeripar . 4 . 5.6 12,2 i'l,ó 33,i

Ipar összesen ? mao l 1oo,o l 100 o l 30,ó

i'a

Az ipari ágazatok összes gépei, berendezései közül 30,6 százalékot tett ki az elektronikai eszközök aránya; a bányászatban, a kohászatban, a könnyűiparban az elektronikai berendezések részesedése az összes gépállományból ennél jóval

kisebb mértékű volt. éspedig megfelelően 17,6, 23,4, 21,8 százalék.

A bányászatban az elektronikai gépállomány több mint egyharmadát 1986—ban szerezték be, az elektronikai gépberuházás elérte az összes gépberuházás 463 százalékát. A lelőhelyek és rakodóhelyek közötti anyagmozgatás költségeit kísérlik meg a folyamatos működésű elektronizált szállitógépekkel csökkenteni.

A kohászat gépi berendezéseinek alacsony elektronizáltsága feltehetően ösz—

szefügg az utóbbi években elégtelen gépberuházásokkal. 1986—ban a kohászat gépparkja összesen 2.6 milliárd forint értékű beruházással gyarapodott, ami az ipar 1986. évi gépberuházásainak mindössze 6 százalékát tette ki.

A könnyűiparban a géppark felújítása, az 1970-es évek nagy rekonstrukciója, úgy tűnik, nem terjedt ki az elektronízálódás jelentős növelésére. Ennek megfele-

AZ ELEKTRONiKAi ALLÓESZKOZ-ÁLLOMÁNY 285

lően az elektronikai gépeket, berendezéseket zömmel a közelmúltban helyezték üzembe. Az 1986. évi gépberuhósokban már 70 százalék volta beszerzett elektro- nikai gépek részesedése, amelyek már a legkorszerűbbek közé tartoznak. A fű- rész— és lemeziparban működő komplett elektronizc'rlt faipari géprendszerek 364 millió forint, a komplett fonodai, kötödei géprendszerek 91 millió forint bruttó érté-

kűek. W*W*

Az iparban a villamosenergia—ipar gép- és berendezésóllomónya mondható (: legkorszerűbbnek. Az 1987. június 30-i állóeszköz-állománynak több mint a fele (54.30/0) elektronikai berendezés volt (műszerek. irónyitóstechnikai rendszerek.

digitális szómitéstechnikai egységek, vezérlő szabólyozóberendezések. erőgépek.

áramfejlesztő gépcsoportok, hűtőtechnikai berendezések stb.).

Az elektronikai gépóllomónyt 2,7 milliárd forinttal növelte az 1986. évi elektro—

nikai gépberuházás. Az elektronizólt gépek, berendezések csoportban a villamos- energia—ipar alapvető tevékenységét jellemző berendezések találhatók, az elektro—

nikus gépcsoportok a kisegítő üzemekben helyezkednek el.

A villamosenergia—ipar korszerűségét jelzi az is, hogy a gépóllomónyból (:

teljesen leirt gépek arc'mya viszonylag alacsony mértékű, az elektronikus berende—

zéseknél 6.8, az elektronizólt gépeknél, eszközöknél 4,8 százalék volt 1987. június 30—án.

4.tóbla

A villamosenergia-ipar elektronikus és elektronizált gép- és berendezésállománya, 1987. június 30.

Azeiektronikoi A1_ ,

gépóllomóny elektronikai gepallo—

"***"M"""'W'_ mónyból

Gépcsoport bruttó bruttó 0 teljesen

' értéke értékének (nullára)

(millió megoszlésa legtgnízek form!) (szazalek) (százalék)

Elektronikus berendezés összesen . 3321 100,0 ó,8 Ebből:

Híradástechnikai termékek . . 812 24.11 3.7

Műszerek . . . 375 11,3 6.2

Digitális szómítóstechnikai egy- -

ségek. . . 784 23,6 3 138

lrdnyítóstechnikai rendszerek és "

önálló berendezések, vezérlő

és szabályozó berendezései. 991 ; 29.23 4.1 Elé/(ironizál! gép, berendezés öszu

szesen . . . . . . . . . 49307 100,0 4,8

Ebből:

Erőgép, áramfejlesztő gépcso— ;

port . . . . . . . . . 8401 17,0 ! 6.2

Erőművi kazán, hőtechnikaí be-

rendezés, vízlágyító berende- , ?

zés. . . . . . . . . ._29879 60.61 3.1

Villamos forgógép. . . . .' 10461 212 ' 8,3

i

A gépipar gép- és berendezésóllomónyóból az elektronikai gépek. berende- zések 24,7 százalékot tettek ki. Az 1986. évi összes gépberuhózósnak közel három—

negyed részét (742 százalékát) elektronikai gépek, berendezések beszerzésére költötték. A gépiparon belül a legtöbb elektronikai eszközzel a villamosgépipar

286 BAN ERVINNE —- NADUDVARl ZOLTÁN — REVESZ JÁNOS

(35.45 %). a híradástechnikai ipar (34,0 %) és a műszeripar (37,3 %) rendelkezett 1987. június 30—án.

A villamosgépipar elektronikus berendezései között műszerek, irányítástechni—

kai berendezések. technológiai folyamatot irányító komplett rendszerek is talál-

hatók. A híradástechnikai iparban 6,9 milliárd forint értékű elektronikai gép, be-

rendezés, eszköz működik. Az alágazat az elektronikai eszközök, számítástechnikai berendezések kibocsátásának legnagyobb bázisa. A műszeriparban az elektroni—

zálás viszonylag későn kezdődött. Az 1981-ben és később üzembe helyezett elektro—

nikai gépek. berendezések aránya meghaladta az elektronikai gépállomány felét.

(Az 1981 után beszerzett elektronikus gépek aránya 55,7. az elektronizólt gépeké 482 százalék volt.) A komplett elektronizált rendszerek hivatottak a termelés. a termékek műszaki színvonalának egyenletes biztosítására. A műszeripar elektroni- zált gépei közül 54,4 százalék számvezérlésű szerszámgép. közel 10 százalék pedig komplett elektronizált forgácsoló géprendszer volt.

A műszeripar korszerű termékeinek — szénhidrogén-termelés és -szállítás auto—

mata rendszereinek, orvostechnikai berendezéseknek. méréstechnikai rendszerek-

nek —- gyártásához az elektronika felhasználásával kialakított gyártástechnolágia járult. Ugyanez a korszerű gyártástechnológia jellemzi a híradás- és számítás- technikai ipar termékeinek előállítását is.

A vegyipar elektronikai gépállománya 33,6 milliárd forint volt 1987. június 30- ón, ami összes gépállományának több mint egyharmadát képviselte. A vegyipar alapüzemeiben működő géppark 41.5 százalékban elektronizált. Az elektronizált gépállományból 26 milliárd forint volt a vegyipari gépek értéke. amelyek között számottevő a legkorszerűbbnek tekinthető. elektronikus folyamatszabályozással el—

látott, vegyipari terméket gyártó sorok bruttó értéke (1057 millió forint). A vegy- iparban a kőolaj—feldolgozó ipar rendelkezik —- technológiai sajátosságokból adó- dóan — a legnagyobb mértékben elektronikai eszközzel. A kőolaj-feldolgozó ipar a nyolcvanas évek elején ugrásszerűen fejlődött. Úgy tűnik, hogy a kőolaj-feldol—

gozó ipar fejlődésének visszafogása — az energiatakarékossági intézkedések, a szénhidrogének helyettesítése szénnel — nemcsak a termelésben, hanem a felsze—

reltségben is érezteti hatását.

Az építőipar összes gépóllományának 22,7 százaléka volt elektronikai beren- dezés, mintegy 7.5 milliárd forint értékben, háromnegyedüket az építőipari kivite—

lező vállalatok alkalmazták. Az összes elektronikai gép, berendezés 35 százaléka elektronikus. ezen belül a számítástechnikai eszközök értéke 1.7 milliárd forint. Az

adatfeldolgozás döntő része (a számítógépes háttér közel kétharmada) az építő-

ipari tervező, kutató, beruházásszervező és lebonyolító szakvállal—atoknál összpon- tosul. (Lásd az 5. táblát.) Az elektronizált gépek állományában az emelőberen—

dezések, az építőanyag—előkészítő, az ügyviteltechnikai (például másoló) stb. be—

rendezések részesedése a legnagyobb. Elektronizált fémmegmunkáló szerszám—

gépek, faipari gépek viszonylag nagy számban működnek az építőipar kisegítő.

gépjavító üzemeiben. A kivitelezés közvetlen gépesítése a műszakilag lehetséges- nél kisebb, fejletlen a hírhálózat, elmaradott a műszerezés (például az összes elektronikai állóeszköznek csak 1.2 százaléka híradástechnikai, 4.3 százaléka méréstechnikai berendezés). Lassú az építés anyagmozgató eszközeinek korszerű- sítése, a futómacska— és daruállomány nettó értéke a bruttó értéknek mindössze 225 százaléka.

Az 1986. évi elektronikai gépberuházás értéke mintegy 15 százaléka az elekt- ronikai gépállomány értékének (az elektronikusnak ii,3, az elektronizáltnak 172

százaléka).

AZ ELEKTRONIKAI ALLÓESZKÓZ-ÁLLÖMANY 287

5. tábla

Az építőiparban üzemeltetett elektronikai gépek, berendezések áliornányánakaránya ágazatonként, 1987. június 30.

Az l Az l Az összes

elektronikus lelektronizóli! elektronikai eliígízziísm

gép, berendezés. rendszer aránya ólyíánpány

az összes bruttó

Ágazat "—'——"_T_——"—'—* értéke elektronikus; elektro- elektronikai OZ 555135

mzalt ( gep-

. _W—z, WW Mm— , állomány állóeszköz-állomány értékében százaléká-

(szózalék) ban

Építőipari kivitelezés . 32,3 92.4 72? 18.13 Ebből:

Lakás és kommunális

építés . . . . . 13,5 28,6 27.3 .

Vegyes magasépítés 3.6 37.6 23,4 l

Út-, vasút- és hidépí— § 3

tés . . . . . . "1.7 5,5 4,3

Mélyépítés . . . . 2,8 132 8.7 .

Építőipari tervezés, be-

ruházásszervezés, le— _

bonyolitás . . . . 67.7 i 7.6 27,1 ? m 65.3

Építőipar összesen 100,0 100,0 100,0 22,7

A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás tevékenységeinek elektronizáltsógát az

jellemzi, hogy bár ismertek a termelés hatékonyságának növelésére alkalmas meg-

oldások. elterjesztésük mind keményebb anyagi korlátba ütközik. A mezőgazdaság—

ban 15,4 milliárd forint, az erdőgazdálkodásban 1.0 milliárd forint bruttó értékű elektronikai gépet alkalmaznak, ami a teljes gépállománynak iO.B százaléka. Az alkalmazott elektronizált mezőgazdasági gépek lő hatásai: a veszteségek mérsék- lése (a betakarítás, a feldolgozás korszerűsítésével, az elhullás csökkentésével).

a gépek teljesítőképességének jobb kihasználása, a munkakörülmények számot- tevő javítása, a szervezettség javítása, az üzemek jövedelemteremtő-képességének

fokozása.

Az elektronikai berendezések egy része a mezőgazdasági üzemek élelmiszer- ipari (tej— és húsfeldolgozó, tartósítóipari, üdítőital—előállító stb.) tevékenységéhez, illetve gépjavító és ipari szolgáltató üzemeik kapacitásbővítéséhez kapcsolódik.

A mezőgazdaság elektronizált gépei bruttó értékének közel ól százalékát teszi ki a mezőgazdasági gépek értéke (8 milliárd forint). ezen belül meghatározó a ter—

mény—. valamint takarmánybetakarító kombájnok, a traktorok, valamint a baromfi—

tenyésztésben alkalmazott gépek részesedése (42, 6, 17, illetve 7 százalék). Az elektronikus berendezések közel 46 százaléka irányitás- és számítástechnikai be—

rendezés, viszonylag sok újonnan beszerzett számítógéppel. adatfeldolgozó munka- hellyel. Csak kezdetén tart az elektronikus híradástechnikai berendezések, illetve korszerű elektronikus műszerek alkalmazása. A komplett elektronizált rendszerek aránya viszonylag magas. ezen belül az élelmiszeripari gyártórendszerek, raktári anyagmozgató rendszerek, automatizált kalorikus berendezések (szóritók) fordul—

nak elő nagyobb értékben. Az összes elektronizált gép értékében 55,6 százalék volt az 1986. évi beruházások aránya. Az összes elektronikai beruházás is viszony—

lag nagy arányú (47,6%). az összes elektronikai gépé jóval lassúbb (a beruhá—

zás/állomány arány mindössze 14,i százalék).

288 BÁN ERVlNNE — NÁDUDVARI ZOLTÁN - RÉVESZ JÁNOS

A közlekedés, posta és távközlés összesen 29 milliárd forint értékű elektronikai gépállományából a közlekedésben alkalmazottaké 13,7 milliárd, a posta és tóv- közlés szolgáltatásaiban alkalmazottaké 15,5 milliárd forintot tesz ki. Nagyjából 3:1 értékarány alakult ki a népgazdasági ág elektronikus és elektronizált berendezései között. ezen belül a posta és távközlés gépparkjának 95 százaléka elektronikus.

a tevékenységek szerkezetéből következően (jelentős az elektronikus távbeszélő- központok, az átviteltechnikai berendezések. a műsorszóró adóberendezések.

valamint ezek kiszolgáló berendezéseinek részesedése). Fejlett a posta és a táv—

közlés számitástechnikai háttere. az üzemvitelhez nagy értékű műszerpark kapcso- lódik. A közlekedési ágazatok elektronikai gépállományának összetételét a 6. tábla mutatja be. A közlekedés összes gépállomónyónak csak 9.5 százaléka volt elektro- nikai eszköz (a posta és távközlés ágazataiban ez az arány 53.8 százalék). Az

elektronizált közlekedési eszközök már sok éve működnek (a nettó/bruttó érték—

arány alig 42 százalék, ezen belül a légijárműveké nem éri el a 23 százalékot, és a hajóállományé a 33 százalékot). Az elektronikus gépállomóny értékéhez viszo- nyitva az 1986. évi elektronikus gépberuházás aránya 143 százalék. az elektroni-

zált eszközöknél ez az arány rendkívül magas (7i.7 %). és ez is közrejátszott abban, hogy (: népgazdaságot jellemző elektronikai beruházáshányadot (19,7 DIg) (: népgazdasági ágé jelentősen meghaladja (30.83 %).

6. tábla

A közlekedés, a posta és távközlés területén üzemeltetett elektronikai gépek, berendezések állományának aránya

, ,,Él,99,ml9'7,'fÉPk.7_?§7_1_,/Ú,",,"E'5 30, ,,, ,

z i Az Az összes --

lélektronikusí elítéli? elektronikai el,;ktcrghzikgai

, , , , . W, gep-

gép, berendezés, rendszer aránya állomány

az összes brutto

Ágazat __, ,,,_,,V__,,. ,," ,, ,, ,, , , , ,, ,, , erteke

elektronikusl elektro- elektronikai (;Zéggsllg—s

;, m,.fl'ffsf'._ ,. , ámú"! .

állóeszköz-állomány értékében szoggífka'

; (százalék)

Közlekedés. . . . . — 28,0 , 91.6 47.1 : 9.5

Ebből: § 3

Városi tömegközleke— §

dés . . . . . . 5 6.7 12,5 8.3

Hajózás . . . 0.2 32,8 95

Légi közlekedés ., 19 [ 34,9 11,3

Légiforgalmi szolgál- , (

tatás . . . . . 7.3 3.7 7,2 _

Csővezetékes szállítás ] 7.2 0.2 5.1 .

Posta és távközlés . . § 72,0 8.4 529 § 53,8 _,

Összesen 1 mao ; 1oo,o 1oo,o l 16,8

l

A vízgazdálkodás országos gépállományónak 15,3 százaléka volt elektronikai berendezés (értékük 3.6 milliárd forint). az elektronikai berendezések négyötödét a víztermelés, vízellátás. szennyviztisztitás, fürdőszolgáltatás eszközeként alkalmaz- ták. Viszonylag nagy, közel 70 százalék az elektronikus gépek, rendszerek része—

sedése, ezen belül meghatározó az irányitás— és híradástechnikai, valamint számí- tástechnikai, méréstechnikai rendeltetésű eszközök aránya. Több éve alkalmazott,

elhasználódott elektronikai eszközöket működtetnek például a hajtást végző erő—

AZ ELEKTRONlKAi ÁLLÓESZKO'Z—ÁLLOMÁNY 289

gépek, az áramfejlesztő gépcsoportok, az anyagmozgató és emelőberendezések.

valamint egyes laboratóriumi berendezések körében. Az újonnan üzembe helye- zett állóeszközök hatékony alkalmazását is gátolják a ,,túlkoros" elektronikai be- rendezések, sok erőt köt le működtetésük, üzemfenntartásuk, iavitásuk. A romló megbízhatóság súlyos anyagi következményekkel is járhat, például szükségtelenül túlméretezett védekezési intézkedések esetén. Ebben a népgazdasági ágban is körülbelül egyhetede az elektronikus gépállománynak az 1986. évi elektronikus gépberuházások értéke (az összes elektronikai beruházás az elektronikai gépállo- mánynak 34 százaléka).

A kereskedelem összesen 6.7 milliárd forint értékű elektronikai gépállománya (az összes állóeszköz 24.4 százaléka) túlnyomó részt a belkereskedelemben műkö—

dik, a 7. táblában bemutatott ágazati szerkezetben.

Az ügyvitelgépesités (pénztárgép, irodogép) és a számítástechnika alkalma—

zásának terjedése határozza meg az elektronikus gépállományt, bővül az ehhez kapcsolódó hirhálózat is. Feltűnően kevés viszont az olyan elektronikai eszköz, amelyet például az árumozgással, a raktárkíszolgálással. az eladási folyamat racionalizálásával kapcsolatban a kereskedelmi és raktárhálózatban már alkal—

mazni lehetne. Alig javították az ismert. külföldön széles körben alkalmazott elek- tronikus eszközök a kereskedelem kulturáltságát, állagmegóvó tevékenységét. gaz- dasági hatékonyságát. Az elektronizált állóeszközök között nagyobb értékben sze- repelnek hűtőberendezések, konyhaüzemi, illetve élelmiszerteldolgozó gépek. A ja- vító és üzemfenntartó tevékenységhez egyre több elektronizált fémmegmunkáló, diagnosztikai stb. berendezést alkalmaznak.

7. tábla

A kereskedelel'nben üzemeltetett elektronikai gepek, berendezések állományának (affinyawágazatonkerjt, 19181. júniusig.

Az Az Az össze --

elektronikus 913553? ;elektroniksai altali-víííz;

,, _.,,.,,,, ,, ,. _ ,,4,, _ gép'állo—

gép. bere dezés, rends-er a á many_

" az összes [ r nya brutto Ágazat , "___" ,,,_ ,,_v,,_,,,, ,M erteke

_ . a ő ze

eleitrom- elektrlom- elektronikai gzépcsisllo—s

"? ?" .móny .

állóeszköz—állomány értékében , "cicáim"

(százalék) l

Belkereskedelem . . . 74.3 76,3 76.0 20.9

Ebből:

Nagykereskedelem . 38,3 32.23 37,5 Bolti kiskereskedelem ', 10.3 *17,2 x_12,5

Vendéglátás . . . 14,7 9,3 119

Vegyes tevékenységű 5.2 15,ó 8.9 .

kereskedelem . .

Külkereákedeism -, ,: _- , 25,J,,, 23-7, _, 240 525

Kereskedelem összesen mao 100,0 ' 100,0 24,4

Nagyrészt elavultak, elhasználódottak az elektronizólt csomagológépek, nettó értékük a bruttó értéknek alig 24 százaléka, és sokéves az elektronikus ügyvitel—

technikai géppark is (37 százalékos nettó/bruttó értékarányuk). A többségében hosszú ideje változatlan elektronizáltsági színvonalú kereskedelmi hálózaton belül éles kontrasztot jelentenek az újonnan berendezett. eszközeik teliesítőképességé-

5 Statisztikai Szemle

290 BÁN ERVINNÉ - NADUDVARI ZOLTÁN —- RÉVESZ JÁNOS

ben évtizedes ugrást elért áruházak, raktártelepek, mintaboltok. Ezek működési ta—

pasztalatai is igazolják, hogy gyökeresen változtatni kell a hagyományos kereske-

delemszervezési megoldásokon. Csak így használható ki az új technika megnövelt

teljesitőképessége, javítható a készletgazdálkodás, gazdagíthotó a kínálati válasz- ték. Az elektronizálás egyben átalakítja a kereskedelem munkaerőigényét mind a forgalmat lebonyolító, mind a központi irányító és adatfeldolgozó egységekben. Az elektronikus gépállománynak több mint egyhatoda. az elektronizáltnak kétharmada az 1986. évi eszközberuházás, az összes elektronikai gépállományhoz viszonyítva 37 százalékos ez a megújulási arány.

Az egyéb anyagi tevékenységek, személyi, gazdasági szolgáltatások népgazda- sági ág összes gépének. berendezésének 37,4 százaléka elektronikai berendezés.

15,4 milliárd forint értékben, ennek több mint 38 százalékát a gépi adatfeldolgo- zás, 13 százalékát az általános műszaki fejlesztési szolgáltatások. 19 százalékát a

pénzintézeti szolgáltatások szervezetei alkalmazzák.

8. tábla

Az egyéb anyagi tevékenységekhez, személyi, gazdasági szolgáltatások/vaz alko/mazott elektronikai gépek, berendezések

állományának aránya ágazatonként, 1987. június 30.

Az Az Az összes

, elektroni- elektroni— elektroni— Az összes

kus zólt kai elektronikai

,—__——————————————— _,,,.,,,,,, gépállo-

gép, berendezés, rendszer aránya mény

az összes bruttó

Ágazat w-w—d—v—w—w————————————_,,,_,,,,_ értéke elektroni— elektroni— , GÉÖÉSRS

? kus zólt elektronikai gep'alio—

MMM ,, MV , W,, , , százaléká—many állóeszköz—állomány értékében ban

(százalék) ,

Adatfeldolgozás, szá- mitástechnikai tevé-

kenység, szervezés . 57.9 8.9 432 558

Ebből: gépi adatfel—

dolgozás . . . . 51.5 75 382 _

Uzleti szolgáltatások 182 10,0 15,7 49,4

Ebből általános mű— , i

szaki fejlesztési

szolgáltatás . , . 15.3 8.0 13,1

Pénzintézeti szolgálta—

tás. . . 18.l 21.0 19.0 36.23

Lakás—, város- és köz—

séggazdálkodási

szolgáltatás . . . 5.1 52.0 192 182

Egyéb anyagi tevékeny— §

ségek, személyi és !

háztartási szolgálta—

tások . . . 0.7 8,,1 2.9 ____49.8

D'sszesenl 100,o 100,0 1oo,o 37,4

l : :

Rendeltetés szerint elsősorban számítástechnikai eszközökből áll a népgazda- sági ág elektronikai gépparkja (az összes elektronikus berendezés négyötöde, 8.6 milliárd forint értékben). A távfűtés, melegvízszolgáltatás automatizálása (elsősor—

ban a hatásfok javítása, valamint az energiaracionalizálás érdekében) gyorsan nö—

AZ ELEKTRONIKAI ALLOESZKUZ—ALLOMÁNY 291

vekvő értékben alkalmaz elektronizólt felügyeleti, szabályozó egységeket. Az üzem- fenntartós, karbantartas műveleteihez, az egyes szolgáltatások megbízhatósógónak növelése érdekében, sok elektronikus vizsgálóeszközt alkalmaznak. s ezekkel az üzemzavar miatt kieső idők arónya gazdaságosan mérsékelhető. A műszaki terve- zéshez kötődő kivitelező tevékenységeket. valamint a gépjavítóst szómvezérlésű fémmegmunkáló szerszómgépekkel korszerűsítették. Nőtt az elektronizólt ügyvitel- technikai, nyomdaipari berendezések hatása az irodai tevékenységek ésszerűsíté- sében. A népgazdasági ág összes elektronikai gépóllomónyóhoz viszonyítva 021986.

évi elektronikai beruházás mintegy 36 százalékkal részesedett (az új elektronikus

gépek 26, az elektronizaltak 59 százalékkal).

Az egészségügyi, szociális, kulturális szolgáltatás eszközhőtterét csak .,foltsze- rűen" érintette az elektronizólas. A tórsadalombiztosítós és szociális ellátás, vala—

mint a testnevelés és sport alig alkalmaz elektronikai eszközöket. ugyanakkor az újonnan berendezett kórházak, rendelőintézetek felszereltsége közelített a nemzet-

közi színvonalhoz. Az összesen 12.l milliárd forint értékű elektronikai gép—, beren—

dezésóllomóny az összes gépőllomónynak 37,7 százaléka.

9. tábla

Az egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatásokhoz alko/mazott elektronikai gépek, berendezések állományának

_varánya ágazatonként, 1987. június 30.

A A --

elektrzlanl- elektrzonl— (eillzkgzs'zízl Az összes

kus zólt l elektronikai

r.,-ÁM- --a .,__ -svrmwwmwwwm— .. gépúno.

gép, berendezés. rendszer aránya mény

az összes bruttó

Ágazat ' ,! MMM—— __..MM -————y——-———————————"— értéke

. . e—

elelÉLrsom- eleítagm— elektronikai taglal;

many

' százaléké-

úllóeszköz-óllomóny értékében ban (százalék)

Egészségügyi ellátás . 34i3 * 59,0 40.l . Ebből:

Klinikai ellátás . . . 15.11 302 189 -

Kórházi ellótós . . 16.3 [26.8 18,7 .

Oktatás . . . . . . 319 14,7 27,9 .

Ebből: *

Egyetemi oktatós . . 22.6 9.6 19,6 -

Egyéb felsőoktatás . 7.9 3,9 6.9 .

Kulturalis szolgáltatás. 32.0 25,9 30.6 . Ebből:

Tömegkommunika'cl-

ós tevékensyég . . 23.4 5.2 ( 19,1 .

Filmgyórtós. —forgal-

mazós . . . ' 1.4 1.9 1,5 .

Filmszinhózak szol—

góltatc'xsa . . . . 0.7 5.3 1.4 .

Egyéb szolgáltatósokfmn 1.8 ,0,4 1,5 .

Összesen

100,0 100,0 100,0 37.7

' Tórsadalombiztosítős. szociális ellátás. testnevelés és sport.

Az iskolák megnövekedett személyi szómitógépparkja ellenére háttérbe szorult az oktatási intézmények elektronizólósa a .nem költségvetési forrásból megvalósult

5:

292 BAN ERVINNE —— NÁDUDVARI ZOLTÁN —— RÉVESZ JÁNOS

fejlesztésekhez. illetve az egészségügyhöz viszonyitva. Szelektívebbé vált az egész-

ségügyi és szociális ellátás műszaki hátterének fejlesztése ezen a téren is. a költ—

ségvetési keretek által szabott ütem szigorú korlátokkal járt (ahol erre mód volt.

ott csökkentették a hagyományos felszerelések beszerzését, hogy a kar műszaki színvonalán álló, drágább elektronikai eszközt megvásárolhassák).

Míg az anyagi ágazatokban átlagosan 53,7 százalék az elektronikai eszközök bruttó/nettó értékaránya, az egészségügyi ellátásban ez 58,ó. ugyanakkor a hát—

térbe szorult oktatásban csak 43,ó százalék. Az egészségügyi ellátásban alkalma—

zott elektronikus berendezések nagy része gyógyászati vizsgáló, kezelő készülék.

Az oktatást elsősorban elektronikus műszerekkel, irányitás— és számítástechnikai berendezésekkel korszerűsítették.

A kulturális szolgáltatásban az elektronikus eszközháttér döntő részét az erő—

sítő— és stúdióberendezések. valamint a vevő— és lejátszó berendezések alkotják.

A népgazdasági ág összes elektronikai gépállományában az új eszközök (az 1986.

évi beruházások értéke szerint) 29,5 százalékkal részesedtek, az elektronikus gé- pek, berendezéseknek egyötöde, az elektronizáltaknak 55 százaléka volt egy évnél fiatalabb.[

A közösségi, közigazgatási és egyéb szolgáltatások összes elektronikai gépál- lománya (az összes gépállomány egyharmada) 7,8 milliárd forint értékű, ennek kö—

zel 57 százalékát a tudományos kutatásban alkalmazzák.

ll)— tábla

A közösségi, közigazgatási és egyéb szolgáltatásokhoz alkalmazott elektronikai gépek, berendezések állományának

aránya ágazatonként, _198v7.wiú_nius 301

l l ,-

l Az l Az * -—

l elektroni- l elektroni- leükfrbsrlilksail Az összes

! kus ; zált — ielektronikai

; , , , _,', ,,_,M_.,,____V ,V , ,, gépóllo—

, ' ' ' i rnc'my

§ gep, berendzzzegssgsdszer aranya ! bruttó

Ágazat ' ,,, , , 1 értéke

; elektroni- elektroni— : ( Ai GÉOSSRS [ kus zált elektronikai ! gepállo-

_ ,,_.,_,,, ..,__ A , , , l,", , , ,, _ móny

! ] k .

állóeszköz-állomány értékében ; "6213 é

(százalék)

§

Közösségi, közigazgatá— ;

si és egyéb szolgál— l 5

tatás összesen . . . 100,0 § 100,0 ; 100,0 " 33,1

Ebből: ' ]

Tudományos kutatás ' l

és fejlesztés . . . 67,6 12,1 56,6 § .

lgazgatós . . . . 11.8 71.1 24,0 '

Költségvetés és gaz- , !

dasági szolgáltatás 16,7 10,0 15,3 i

Egyéb közösségi szol- _ l

gáltatás . . . . ) 1.4 5.4 2.3 l

, l

A kutatás elektronikai berendezéseinek 96 százaléka elektronikus, ezek főleg számítástechnikai, méréstechnikai eszközök. A népgazdasági ág elektronikai esz-

' Az adatok értékelésekor —— valamennyi népgazdasági ágnál -— a beruházási javak állandó áremel- kedése nem hagyható figyelmen kívül, a régebbi beszerzésű eszközök könyv szerinti bruttó értéke egyre

inkább elszakad az állóeszköz—állomány tényleges értékétől.

AZ ELEKTRONlKAI ALLOESZKÖZ—ÁLLOMÁNY 293

közeinek 24 százalékát az igazgatásban, 15 százalékát a költségvetési és gazdasá- gi szolgáltatások területén alkalmazzák. Az elektronizált gépekből feltűnően nagy

(710/0) az igazgatási szervek részesedése. ugyanakkor az elektronikus eszközökből

mindössze 12 százalékkal részesednek.

A népgazdasági ág számítógép-állományának értéke 3,2 milliárd forint. A vi—

szonylag lassú korszerűsítő cserékre utal. hogy (: nettó/bruttó értékarány mindösz- sze 45 százalék, jóval kisebb, mint az összes elektronikai eszköze (540/0). A tudomá- nyos kutatóhelyek az elektronikai műszerek állományát anyagi lehetőségeik szabta korlátok mellett képesek megújítani (az ágazatot 47 százalékos viszonylag alacsony nettó/bruttó értékarány jellemzi). A megfigyelt összes elektronikai eszköz értékének alig 9 százalékát teszik ki az elektronikus híradástechnikai eszközök, 5 ez nem tér el az országos távközlési helyzettől.

Az elektronikai eszközök megújítása ebben a népgazdasági ágban is lassú, az 1986. évi elektronikai beruházások az elektronikai gépállomány értékében 15.3 százalékkal (az elektronikus gépállományban az elektronikus gépberuházások csu- pán 13 százalékkal) részesedtek.

A SZAMlTASTECHNlKAl ESZKÖZÁLLOMÁNY

Az elektronikai állóeszköz—állományban kitüntetett jelentősége van az ország számítógép—állománya alakulásának, minőségi színvonalának. A számítógéprend- szerek 1987—ben az elektronikai állóeszközeállományból 15.4, az elektronikus esz-

közökből 55,7 százalékkal részesedtek.

A számítógépek azok az elektronikus eszközök. amelyek az információtechno—

lógiák alkalmazásával lehetővé teszik egyrészt a különböző célú, bonyolultságú.

kiterjedésű információrendszerek létrehozását, másrészt a legkülönfélébb techno—

lógiók, termékek szerves részeként javítják a termelés minőségét, növelik hatékony- ságát, korszerűvé teszik a termékeket. ezzel fokozzák versenyképességüket.

1987-ben a szocialista szektorban használt számítógépek száma meghaladta a 65000 darabot és bruttó értékük a 43 milliárd forintot. A számítógépek száma az év végéig 26000 darabbal, bruttó értékük több mint 6 milliárd forinttal nőtt az 1986. évhez viszonyítva? A lakosság birtokában levő számítógépek számát 280000 darabra becsülhetjük. Ez az állomány azonban szinte teljes egészében elektronikus

játékgépekből áll.

11. tábla

A számítógépek száma és bruttó értéke"nagyságk'ategór'ia/kvszerint

Mikro— ! Kís- ! Közepes Nogy- l

Év j ' ' "'"****""'**"'""" "" "N"" ' MMM'W" ml Összesen

j számítógépek §

Szám szerint (darab)

1985 . . . . . . . ." 16587 ' 2952 l 249 : 8 19796

1986 . . . . . . . .! 36857 1 1625 ; 297 ; 25 338804

1987 . . . . . . . . 62 893 l 1 731 ; 339 20 ; 64 983

; _ Bruttó érték (millió forint)

1985 . . . . . . . .? 5173 ; 13611 ; 11665 l 581 § 31030

1986 . . . . . . . . 9 325 § 11 544 l 12 723 l 3 536 l 37128

1987 . . . . . . . 14 084 i 12465 13 920 l 2710 ; 43779

7 A szómíta'stechnikai állóeszköz—állomány vizsgálatára 1970 óta _úllnak adatok rendelkezésre.

294 BÁN ERVINNE —— NADUDVARI ZOLTÁN — RÉVÉSZ JÁNOS

Az alkotó jellegű szellemi munkát támogatni képes személyi számítógépek

vámjai nem az alacsony külföldi. hanem a magas hazai árakhoz igazodtak a leg- utóbbi időkig. s ez akadálya volt e típusok beáramlásának. A fejlett tőkés orszá- gokban már a videók órához süllyedt az ilyen gépek árszintje.

A számitógép—állományt kategóriánkénti; vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a

szocialista szektorban 1987-ben tovább növekedett a mikroszómitógépek szerepe, A számítógép-állomány bruttó értékének összetételében az 1986. évi 25,1 százalék-

ról 32,6 százalékra növekedett súlyuk. A változás sebességét jellemzi, hogy az előb-

bi értékösszetételben arányuk kétszeresére növekedett az 1985. évihez képest.

12. tábla

A számitógép—állomány népgazdasági áganként és nagyságkategóriánként, 1987. december 31.

Mikra- l Kis— l Közepes l Nagy-

Népgazdasági ág """ "" , ' ; Összesen

szamitogepek ;

Szám szerint (darab)

lpar. . . . . . . . . .. 11121 598 ! 1391 5 11863

Építőipar. . . . . . . , 2467 79 l 16 -— 2562

Mezőgazdaság és erdőgazdálko- l %

dás . . . 2799 54 ! 6 ; —— 2859

Közlekedés. posta és távközlés . 2772 130 § 21 § —— 2923

Kereskedelem . . . 2777 197 : 23 1 2998

Vízgazdálkodás. . . . . . . 978 41 ! 7 7 1 1027

Egyéb anyagi tevékenység, sze— ] '

mélyi és gazdasági szolgáltatás 5 692 320 96 6 6 114

Egészségügyi, szociális és kultu— ) l _

rális szolgáltatás . . . 31749 : _139 ! 20 ! 4 31912

Közösségi. közigazgatási és i 1

egyéb szolgáltatás. 2538 173 1 11 l 3_ 7072;

Összesen 62893 ' 1731 3 339 _ 20 4 64 983

Bruttó érték (millió forint)

Ipar . . . v . . . . . . 3950 4345 l 5371 § 634 ? 14300

Építőipar. . . 975 564 § 747 ; ——- ; 2286

Mezőgazdaság és erdőgazdálko— l : l

dós...106013145234? —;1608

Közlekedés, posta és távközlés . 783 ' 1043 751 l —- 1 2577

Kereskedelem . . . 1254 1227 ? 818 ; 196 3 3495

Vízgazdálkodás. . . 386 338 245 l 100 i 1069

Egyéb anyagi tevékenység. sze- § l

mélyi és gazdasági szolgáltatás 2 354 2 296 4 335 l 791 l 9 776

Egészségügyi, szociális és kultu- l l

rális szolgáltatás . . . 2287 1040 l 909 1 596 3 4832

Közösségi, közigazgatási és l l l

egyéb szolgáltatás . ' 1 035 l 1 298 1 510 l :393 3 236_

összesenF 14084 12465 ? 13920 ; 2710 43179

A mikroszámítógépek térhódítását a kisszámitógépek súlyának gyors csökkené-

se kíséri: 1985-ben a kisszámitógépek értéke a számítógépek bruttó értékének 43,8 százalékát tette ki, 1987-re 289 százalékra csökkent. Míg az alsó kategóriákban (mikro-, kis és közepes kategóriája számítógépek) az állomány bruttó értéke folya-

3Számitógép-kategőríák: mikroszámitógépek 0—2,5 millió forint; kisszómitógépék 2,501—20.0 millió forint; közepes számítógépek 20.101—100.0 millió forint; nagyszómítógépek 100,0 millió forint felett.

AZ ELEKTRONIKA! ALLÓESZKÚZ—ÁLLOMÁNY 295

matosan növekedett, addig a nagyszámítógépek kategóriájában a gépállomány bruttó értékének abszolút csökkenése figyelhető meg l986-ról 1987—re. Ezt a válto- zást az első és a második generációs ,,nagyértékű", drága ESZR-gépek selejtezése

okozta, ezzel egyidőben -— a mikrogépes fejlesztésekkel szemben — a nagyértékű számítógépek beruházása csökkent. (Lásd a 11. táblát.)

A számitógép-felhasználók ágazati megoszlásában lényeges változás nem kő- vetkezett be az elmúlt évben. Változatlanul az ipar népgazdasági ág a legnagyobb számitógép—felhasználó: birtokában van a számitógép—állomány bruttó értékben mért 33,1 százaléka, és 1986—hoz képest ez az állomány abszolút értékben ís je—

lentősen növekedett. Növelte számítógép—ielhasználását a mező— és erdőgazda—

ság. a kereskedelem és különösen az egészségügyi, szociális és kulturális szol—

gáltatás népgazdasági ág. Ez utóbbi növekedésnek fő összetevője az iskolaszá- mitógép-program volt. Csökkent a közösségi. közigazgatási szolgáltatás ág súlya a számitógép-felhasználásban —— főleg a költségvetési megszorítások miatt — és az egyéb anyagi tevékenység, személyi és gazdasági szolgáltatási ágé. Ez utóbbi je- lentős, csaknem 4 százalékos csökkenés fő oka a szolgáltató szervezetek által üze- meltetett nagyobb értékű ESZR-gépek selejtezése volt. (Lásd a 12. táblát.)

A számítógép-állomány területi megoszlását vizsgálva megállapítható. hogy csökkent Budapest túlsúlya, folytatódott a számitógép-ellátottság kiegyenlítődése Budapest és a megyék között. Míg 1984—ben a számítógépek 46 százalékával ren' delkeztek a megyék, addig 1987-re részesedésük a számítógépek darabszámában elérte az 58 százalékot. A fordulópont l984—1985—ben volt, amikor is a számitógé-

pek számában Budapest részesedése kisebb lett, mint a megyéké.

A számitógép-állomány eredet szerinti összetétele gyorsan változott az elmúlt években. Nagymértékben növekedett a tőkés eredetű számítógépek aránya (66,9 százalék, mig a hazai gépeké 29,4. a szocialista eredetűeké 3.7 százalék).

13. tábla

A számítógépek száma és bruttó értéke

MW, ,, _ essetek efádsfeíié'inf. , __

l Hazai l Szocialista l Tőkés

ÉV l _HMM "" Mk *LH_1LNG—ű WML—"MM ; ÓSSZESG"

; eredetű számítógépek '

! ,

% Szám szerint (darab)

1985 . . . . . . .i 5817 , 2381 l 11598 5 19 796 1986 . . . . . . . i 8 982 2 685 l 27 137 l 38 804 1987 . . . . . . . . 19129 l 2435 l 43419 l 64983

§ Bruttó érték (millió forint) 1985 . . . . . . . j 10 315 i 11500 92l5 ! 31030

1986 . . . . . . . 3 13268 11160 12700 5 37128

1987 . . . % 14603 *, 10737 f 17839 : 43179

Az eredet szerinti eltérések az összetétel eltérésére is utalnak. Mig a mikro—

számítógépek nagyobb része tőkés eredetű és hazai gyártású, addig a nagyobb értékű számítógépek között a szocialista eredetűek súlya nagyobb. (Ugyanakkor meg kell jegyezni. hogy a hazai gyártású mikroszámitógépek anyagfelhasználásá—

ban a tőkés import 90 százalék körüli értéket képvisel, maga a gyártás többnyire összeszerelést jelent. így a számitógép-állomány érték szerinti összetétele kiegyen—

lítettebb képet mutat.) Eszerint a számitógép—állomány bruttó értékének 41 száza—

léka tőkés, 33,8 százaléka hazai és 248 százaléka szocialista eredetű.

296 ^{BÁN ERVINNE} —— NÁDUDVAR! ZOLTÁN —— REVESZ JÁNOS

A nagyobb értékű szómítógéppark gyors elöregedését mutatja a gépek össze—

tétele.

Míg a nagyszómítógépek 20 százaléka 10 évesnél öregebb, addig ugyanez az érték a mikroszómítógépeknél 0.6 százalék. Az ötéves vagy ennél fiatalabb szón mítógépek aránya a mikroszc'rmítógépek között 963. a kisszómítógépeknél 655, a közepes kategóriájú gépeknél 49 százalék, míg a nagyszómítógépeknél csupán 30 százalék.

14. tábla

A szdmílógép életkor szerinti megoszlása nagysógkategóriánként,

llll

Kategória ; 1 ; ; ] j : § , ;er " ; M.." m,,

; éve gyártott gépek aranya (százalék) !

M_WWMM—ÚMV 1 " 1 _ í " , l Vjv ; , ul" ,W.4!___,__ "Md

Mikroszómitógép .i39,3 ;29,s lms 7.1 3.3 1,1 l 0.9!; 0.6 ; 0.3; 0.2; 0.6 100,o

Kisszámítógép . . 18,3 114.33 128 9.8 10,3 7,7 7.6 3,5§ 49? LS; 9,0 100,0 Közepes számítógép 10,9 f 8.6 l12,4 í10,0 7.1 4.1 l 5.9 6.8 [ 5.0 5 5.3 j23,9 100,"

Nagyszómítógép — l 5.0 ;100 10.0 5,0 10,0 j30,0 110,0 l - l - ;,20,0 100,0

Osszesen . . . 38,ó 3293 :16,ó 7,2 3,5 1,3) 1,1 l o,7 l o,:zl 0.3) 1,0

i j '

A szómítóstechníkoí eszközállomány szerkezeti valtozasa megegyezik a vilag- ban lejátszódó folyamatokkal. A szerkezeti valtozas elsősorban a mikroszómítógé—

pek rohamos térhódítósóban jelentkezik. A fejlett tőkés országokban a mikroszó- mítógépek ugyanis róépültek egy korábban kiépített nagyszómítógépes géppark- ra. s a hálózatok révén decentralizáltók azok erőforrásait. A mikroszómítógépek terjedése ezáltal a nagyszómítógépek számára új korszakot nyitott.

Hazánkban a mikroszómítógépek terjedése mellett hiányoznak a nagy teljesit- ményű. hálózatban integralt számítógépek, amelyek együttműködése biztosítja a tel- jes szómítósteclwníkoi kapacitás gazdaságos kiépítését. Az egészséges fejlődést egy sor tényező akadályozza: a számítógépes hálózatok kiépítéséhez hiányzik o tóv—

közlési infrastruktúra, szocialista relációban nincs megfelelő teljesítményű és meg- bizhatósógi szinten üzemelő nagyszómítógép, o nagyszőmítógépek tőkés országok—

ból való beszerzését — (: devizahiónyon túl —— az embargós rendelkezések akadó- lyozzók, amellett a gazdálkodó szervezetek beruházási képességeit egyre inkabb meghaladja a nagyszómítógépek órszínvonala.

TARGYSZÓ : Elektronika—elektrotechnika. Állóeszköz.

PEBI—OME

Amopbr HOKa3bIBaiOT Banosyro CTOHMOCTb napire snexrponumx % anexrponmwposannblx maman, oőopynoaanm n KoMnnexn—rbrx CHCTeM, a fonoke Aomo aneKTpor—moro napxa no HapoAHoxoazücmeHHbíM orpacnsM.

Honpoőno ananmanpyior Aomo enexrponuxu a MaLUHHHOM nap!-(e omenbnbix napon- Hoxoanücrsennbrx orpacneú, a name CBRSb Memny HOBblMM Kanmanoanomennsmu " anek—

rpommoü.

B omenbnoü rnaae ocranaanuaarorcn Ha napxe cpencra abmncnmenbnoü TeXHHKH, noxassraan Taxme ero ABumeHne no crpaHaM—naroroamennm.

AZ ELEKTRONIKAI ÁLLOESZK'ÖZ—ÁLLOMÁNY 297

SUMMARY

The authors show the gi'oss value of capital stock of electronic and electronized ma—

chines, eauipment and complete systems as well as the share of electronic machines by branches of the national enconomy.

They analyse in detail the electronic content of the eauipment park in individual branches of the national economy and the relations of new investments to exlectronics.

A separate Chapter deals with the assets of computing technics and shows the stock of computers by origin.

ÉSZÁMITÁMBHM

NEMZETKÖZI INFORMATIKAI HIRLAP

Online hírszolgálatunk jelentései . a számításteeha nika nemzetközi híreiről

__ c'omrumwoam j ..

gumim-mmm

A SZAKMA LAPJA

Munkatársaink beszámolói o a szakma hazai ese

ményeiről o a PC-k világáról

cumrursnwaam , ",

át Hmm m

AZ IGÉNYES ALKALMAZÓK LAPJA

Összefoglalók, értékelések e árakról, irá nyzatokról, piacról.

Januártól hetente 24 oldalon . Ára: 19,50 Ft

Kapható az újságárusoknál . Előfizethető minden

postahivatalban . Éves előfizetési dűa: 996 forint