m ég a szerv ezeti tag o zó d ás v i
szonyai közt sem tesz említést.) - A m á s o d ik fe je z e t a m e n e dzseri tevékenység szem élyes és szerv ezési, szerv ezeti v o n a tk o zásaival foglalkozik. Ebben a fe
jezetben ism erk ed h etü n k m eg a m e n e d z sm e n tisk o lá k kü lö n féle irá n y zataiv al, egy nem szo k v á
nyos rendszerezés keretében.
A re n d s z e re z é s fő sz e m p o n tját az képezi, hogy az egyes irán y z a to k m ily e n m ó d o n k ö z e lítik m e g a k ü lö n f é le m e n e d z se rp ro b lé m á k at. így a szerző h á r o m fő ir á n y z a to t: a fo ly a m a te lv ű is k o lá t, a d ö n té s k ö z - pontű iskolát és a m ag atartástu d o m á n y i is k o lá t k ü lö n b ö z te ti meg.
A m en ed zseri tevékenység sze
m élyi és szerv ezési té m a k ö re i
n ek fejezetén b e lü l m ég h elyet kapnak a vezetők és beosztottak k ap cso latai, az alk o táslélek tan i és alkotástechnikai m ódszerek, a p ro b lé m a m e g o ld á s és -k ezelés k érd ései, v ala m in t a szerv ezeti m ű k ö d é s , s z e r v e z e ti fo r m á k problém ái.
A z elő b b i k é ts é g te le n ü l le g lé n y e g e s e b b m o z z a n a to k k ö z ü l azonban hiányzik egy igen m eg
határozó tényező: a kockázat, il
le tv e a k o c k á z a t k e z e lé s é n e k kérdése. (A kockázat m int tém a m e g je le n ik u g y a n a m e n e d z sm e n t sz a k te rü le ti eljá
rásai és m ódszerei között, azon
b a n k iz á ró la g a m ű sz a k i m e g b íz h a tó s á g g a l ö ssz e fü g g é sb e n . U gyanakkor tény, hogy a válla
lati m enedzsm entnek ennél sok
k a l tö b b , te h á t n e m c s a k a m ű s z a k i m e g o ld á s o k k a l, d e a külső környezeti feltételekkel, a g azd aság i és p én zü g y i a d o ttsá gokból stb. a d ó d ó kockázati té
nyezőkkel is m eg kell k ü z d e n i
ük.)
- A kötet talán legizgalm asabb és legértékesebb fejezete a h a r
m a d ik , am ely a m e n e d z s m e n t szak terü letein ek eljárásaival és m ódszereivel foglalkozik.
Itt m utatkozik m eg talán legin
kább a szerzőgárda profizm usa, szakm ai, oktatói tapasztalata. Ez utóbbiak m eg n y ilv án u lásak ép p nem csak a szakszerű, világos és u g y a n a k k o r re n d k ív ü l tö m ö r, tartalm ilag m égis kifejező m on
d a to k teszik élv ezh ető v é és é r
d e k e s o lv a s m á n n y á a z e g y e s ré sz fe je ze te k e t, d e á b rá k , p é l
dák, képletek, hasznos és „segí
tőkész" kiemelések egész sora is.
Bár a kötet m űszak iak n ak szól, az o lv asó k o m fo rté rz e té t s z o l
gálta volna, ha ebben a fejezet
b e n a m e n e d z s e r e k n e k s z ó ló s z á m v ite l m e lle tt a p é n z ü g y i m enedzsm ent és controlling kér
dései is helyet kaptak volna.
Kinek és m ilyen céllal ajánlható a ,,M e n e d z s m e n t m ű s z a k ia k nak" című kötet?!
Term észetesen, ahogy a címében is benne van, elsősorban m űsza
k ia k n a k , te h á t m é rn ö k ö k n e k , ü z e m m é rn ö k ö k n e k , te c h n ik u soknak. C élszerű és hasznos ol
vasm ánya lehet azo n b an a m e
n edzselési k érd ések irá n t fogé
k o n y v álla lk o z ó k n a k és egyéb m ás sza k e m b e rek n e k , sőt m ű velt laikusoknak is.
A kötet célratörő és olykor tézis
s z e r ű m e g f o g a lm a z á s a in á l, ésszerű arányainál és stru k tú rá jánál, v alam in t a lk alm azo tt d i
d a k tik a i m e g o ld á s a in á l fogva ta n k ö n y v k én t is haszn o síth ató . E ls ő s o r b a n a m é r n ö k - m e n e d zserk ép zésb en , d e g y a k o rla ti
lag m inden olyan képzési form á
ban, ahol m enedzserism ereteket oktatnak. Célszerű lehetne a fel- használása m ég a posztgraduális m e n e d z s e r k é p z é s k ü lö n b ö z ő
fo rm áib an , illetve a tan fo ly am i továbbképzésben.
N oszk ay Erzsébet
In fo rm atik a, szak k ö n y v ek , ta n k ö n y v e k ...
G o n d o lato k N o szk ay Erzsébet:
In fo rm a tik a i és re n d sz e rsz erv e zési alap ism e re tek cím ű m u n
k ája k a p csán
K önyvet a zért vásárol az em ber (általában), m ert új (vagy ú jon
n an re n d s z e re z e tt) ism e re te k re van szüksége, azokat m inél rövi- debb idő alatt akarja m egszerez
ni, s úgy érzi, legalább egy évig újra és újra vissza ak ar térni eh hez az ism erettárhoz. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor újságot olvasunk (s két n ap m úl
va k id o b ju k ), fo ly ó ira tra fiz e tü n k elő (s m e g fiz e tjü k a n n a k s z á m u n k ra é rd e k te le n 80 %-át is), vagy egy szám ítógéphálóza
to n in d u lu n k in fo rm á c ió v a d á szatra.
M anapság, ha az em b er kezébe v e s z e g y „ in f o r m a t i k a i "
szakkönyvet, nem igen vár sokat.
A z o k o k t ö b b r é te g ű e k . A k ö nyvkiadás felpörgetett piacán ebben a szakm ában vélem ényem szerin t a következő lehetőségek állnak a kiadók előtt:
- b e á lln a k a so rb a , sz o ftv e re k legújabb verzióinak kézikönyve
it dolgoztatják á t szoftv erk alau zokká,
- m e g v e s z n e k e g y s ik e re s n e k tű n ő k ü lfö ld i m u n k á t, s m egfi
zettetik a form ai, tartalm i vagy csak kivitelezési színvonalat, - m eg p ró b áln ak „szak k ö n y v et"
kiadni; egyetem eknek, k u ta tó k nak, ö n m a g u k a t és m áso k at to vábbképzőknek.
A z e lső e s e tb e n a z e r e d m é n y öldöklő v e rse n y - egy héten jele
nik m eg h áro m kiadó azonos cí
m ű m unkája, az egyik egy kötet
84
VEZETÉSTUDOMÁNY1995.4^5. szám
ben, a m ásik kettőben, a h arm a
dik lem ezm elléklettel. Aki előbb jut a szoftver új verziójához, el
viszi a piac felét. A kiadó „keblé
re ölel" egy jólértesült, gyorstol
lú szerzőt, s négy-öt verzión ke
re sz tü l el sem e n g e d i. H o g y a
„ k ö n y v e t" két h ó n a p m ú lv a ki le h e t d o b n i? A z m á r le g y e n a felhasználó baja. Ezekkel vannak tele a boltok polcai: k ü lö n ö sen az új szoftververzió m egjelenése után.
A m ásodik m egoldás azóta sike
res, mióta kinyíltak a határok és van egy hatalm as PC-s piac, né
h ány kisebb, hom ogén érd ek lő dési kör m ellett. Az árak a z o n b an m e g to rp a n á sra k é sz te tik a vásárlót, s csak néhány tényleg m arkáns teljesítm ény esetén haj
landó fizetni, k ü lö n b en közöm bösen m egy el a hasonszőrű tu catterm ék ek m e lle tt (lásd a tö m é rd e k „ K ö n n y e n , g y o rs a n ...
H o g y a n k e z e ljü k a ...
M S-D O S..." típusú m unkát).
A keresk ed ő k m eg m o n d h atják : a PC-s a la p m u n k á k óceánjában egy-két ilyen im p o rtá lt term ék v o lt c sa k s ik e r e s - m ö g ö ttü k a z o n b a n több é v tiz e d e s, k ifo r
r o tt s z e r k e s z tő i- k ia d ó i h á tté r állt.
A harm adik esetet nem igen sze
retik a kiadók: a terep m eg m a
rad az eg y etem ek n ek . H ol van az önm űvelő szakem ber m an ap ság ? M it tu d n a k m e g v e n n i a k ö n y v tá ra k ? S le g fő k ép p en : ki tud ma M agyarországon ebben a szakm ában valóban „m onografi
k u s", elem ző , id ő tá lló m u n k á t írni? Eltekintve attól a problém á
tól, hogy külföldön mi zajlik (ti.
h o g y n a g y m o n o g rá fiá k sehol sem sz ü le tn e k az in fo rm a tik á b a n ), a h e ly z e t é p p e n a z o k s z e m p o n tjá b ó l k e d v e z ő tle n , akiknek egy rem énybeli, m űvel
tebb gen eráció t kell o k tatn iu k , v ag y a k ik n e k a. sz a k m á ju k b a n
kellene gyorsan előrehaladniuk:
o k ta tó k n a k , v á lla la ti v e z e tő k nek.
Az inform atika ma közügy, m eg is issza a levét. A „M indenre jó, m indenhez kell" szem lélet átfor
d u lt önm aga tagadásába: a veze
tő k e g y ré s z é n e k e le g e v a n a h a n d a b a n d á z á s b ó l, a sz a k m a i zsargonból, a m éregdrága gene
rációváltásokból. „T anul" a mai vezetőgárda: sodródik a bizton
ságos, g aran ciát ígérő nagyobb szervezőcégek, világszínvonalú h a r d v e r m e g o ld á s o k felé, s el akarja felejteni a k én y szerű ség sz ü lte d icső ség es k o rsz a k o t, a sarki fűszerüzletben összetákolt hardveren az unokaöccs által fej
lesztett adatkezelő szoftvert.
N oszkay Erzsébet kötete feltehe
tően en n ek a réteg n ek készült:
jövendő és jelenlegi vezetőknek, m enedzsereknek, s jövendő m e
nedzsereket oktatóknak. Ezek az em berek tudják, hogy legfeljebb csa p a tta g o k lesznek egy in fo r
m atikai projektum kapcsán, erre a szerepre akarnak felkészülni.
A szerző h o sszú évek v állalati rendszerszervezési gyakorlatára tám aszkodva írt egy összefogla
ló m u n k á t, a B evezetésben b e
vallottan abból a célból, hogy az elfo g la lt vállalati szak em b er a rendszerszervezés „írott és írat
lan szabályai"-t fájdalom m ente
sen át tudja tekinteni. N oszkay kijelenti: nekik egyrészt elsősor
b a n n a p r a k é s z inform atikai alapm űveltséggel, ír á s tu d á s s a l kell rendelkezniük, m ásrészt is
m erniük kell azokat a speciális el
járásokat, a m ik e t ,,el k e ll szenvedniük", ha cégüknél m eg
je le n n e k a k ü lfö ld i tu la jd o n o s em b erei vagy a felkért sz e rv e zők.
A z in d o k lá s t a z z a l f o ly ta tja , hogy napjainkban a világm éretű inform atikai forradalom hoz tár
sul a hazai gazdaság-átalakítási forradalom . A kettő találkozásá
nál az ország tétje: b ennm aradni abban a hatalm as, ro b b an ássze
rűen táguló inform ációs k ö zeg b e n , a m e ly b e n m a a v a ló b a n fontos gazdasági és tudom ányos folyam atok lezajlanak. A Beve
ze té s a n n a k h a n g s ú ly o z á s á v a l zárul, hogy az inform ációs re n d szerek n em fo g n ak az „ é g b ő l"
( é r ts d : p r o g r a m o z ó k , s z á m í
tástechnikusok kezéből) a válla
latra potty an n i: a vezetők aktív ré sz v é te lére van szü k ség , ha a siker h alvány rem én y ét b izto sí
tani akarjuk.
A két csapat között a módszertan, a rendszerszervezési eszközök las
san sta n d a rd iz á ló d ó eszköztára lehet valam iféle kom m unikációs f e lü le t, h íd , a m in a k é tf é le szakem bergárda kölcsönös ta n u lással b izto n ság o san já rh at ide- oda.
A szerző jól látja (s h angsúlyoz
za a Bevezetésben), hogy lénye
gében csak a független szakértő te h e ti tú l m a g á t e g y -e g y m ó d sz e r m é rté k te le n ü d v ö z lé sén. K önyvében leszögezi: ahhoz ta r tja m a g á t, h o g y az ism e rte té se k -ele m z é se k b e m u tassák a m ódszert, azu tán adja el az m ag át a g y akorlatban. V aló
ban: e g y -eg y sz e rv e z ő i c s a p a t s z in te k é n y s z e rű s é g b ő l, a n a gyobb hatékonyság m iatt el kell kötelezze m agát egy ad o tt tech
n o ló g ia ( p é ld á u l a d a tk e z e lő rendszer, CASE eszköz) m ellett, h o g y ( le g a lá b b a z t) m a g a s színvonalon tudja ajánlani és al
kalm azni. C sak a legnagyobbak e n g e d h e tik m e g m a g u k n a k m ódszerek tárházának „m elegen tartását", s a valóban o p tim ális eszköz alkalm azásának luxusát.
N oszkay Erzsébet könyve - a ki
tűzött célok nyom án haladva - a következő részekből áll:
I. Az in fo rm atik ai a lk alm azá
sok, a rendszerszervezési fi
lozófiák történeti áttekintése II. Az új a lk a lm a z á s i irá n y e l
vek bem utatása
III. Az in fo rm áció s re n d sz e re k s z e r v e z é s é n e k e lv e i és m ódszerei
IV. A v á lla la td ia g n o sz tik a és a szervezetfejlesztés kérdései V. A szervezeti m űködéshez il
le s z k e d ő in f o r m á c ió r e n d szer kérdései, és
VI. Az em beri erőforrás szerepe az inform atikában.
• Az I. fejezet az inform atikaal
k a lm a z á s g y ö k ereitő l in d u l, az alkalm azók és alkalm azások o l
daláról vizsgálva a kérdéseket.
A fo g a lm a k tis z tá z á s a u tá n a m in d e n h a tó és m in d en re képes g é p e k illú z ió já n a k p ro b lé m á it e le m z i, p á r h u z a m b a á llítv a a s z e rv e z é s i id e á lo k a t és a g ép i fejlődés lépcsőfokait. A történet azzal záru l, hogy egy klasszi
k u s technológiam odell ism erte
tésével v ilág o ssá teszi: v a la m i
k é p p e n e g y e té rte n e k a g a z d a s á g t ö r t é n é s z e k és e lm é le ti közgazdászok abban, hogy egy
fajta „negyedik technológia" ko
p o g ta t az ajtón az in fo rm atik a, az in fo rm áció feld o lg o zás k ép é
ben.
T öm ören összefoglalja a hagyo
m ányos „n y u g ati" rendszerszer
vezési alapelveket: a teljesen a u to m atizált vállalat elérhetőségé
nek illúzióját, a parttalan „gépe
síté s" v ág y át, a részek kön n y ű k ié p íth e tő s é g é n e k c sa p d á já t, a m echanikus stru k tu rálás kényel
m es vállalati szem pontjait.
A hatvanas-hetvenes évek válsá
gát abban látja, hogy az alkalm a
zó k n ak eleg ü k lett a b ű v észk e
d é s e k b ő l, a g a z d a s á g t a l a n h a rd w e rb ő l, a m e g fo g h a ta tla n fejlesztési és üzem eltetési költsé
gekből. V alahol itt in d u l el két
irányzat: a mérnöki stílusú szoft
verfejlesztés és a standardizálható szervezési módszertanok világa.
A szerző m integy tíz oldalt szán arra , hogy ezeket a v ilág szerte lezajló folyam atokat összegezze és kim u tassa h a tá su k a t a hazái fejlő d és tö rté n e té b e n . N a g y o n fontos, hogy tisztán lássuk: a ha
zai fejlődést legalább annyira gá
tolta a gazdaságirányítási re n d szer centralizáltsága, paternaliz- m usa, m int a szegényes hardver- és szoftverháttér. Ezek eg y ü tte
sen felelősek a gigantikus, orszá
gos tervek be nem váltott ígére
teiért, s a kisebb rendszerek gya
kori kudarcáért.
N agyon fontos am it a szerző az I. fejezet 4. pontjában ezután kö
v e tk e z e te s e n ö sszefo g lal: nem le h e t s ik e re s in f o r m á c ió r e n d szert építeni, ha nem világos az ü z le ti cél, a v á lla la tn a k n in c s hosszú távú stratégiája, s nincs v e z e tő i e ls z á n á s , v é g re h a jtó i késztetés a rendszerek tisztessé
ges m egépítésére és üzem elteté
sére.
• A II. f e j e z e t a z in f o r m á c i
ó te c h n o ló g ia i a lk a lm a z á s o k irá n y z a ta it elem zi. R e n d sz e re zett gazdasági elemzéssel m u tat
ja be a fe jle tt tá r s a d a lm a k alap v ető á tstru k tu rá ló d á sá t, az em beri tényező előtérbe kerülé
sét, a kisrendszerek előretörését, á lta lá n o s a n ; a tö m e g te rm e lé s válságát. A fejezet m áso d ik ré szében elvégzett hazai fejlődése
lem zés éppen erre figyelm eztet:
a k lasszik u s tö m eg term elésb en ma m ár nem szabad perspekti
v ikus jövőt látni. Újra előkerül itt a „ k e ttő s k ih ív á s " é rd e k e s gondolata: éppen akkor kellene az e z e r s e b b ő l v é rz ő m a g y a r gazdaságnak inform atikai forra
d a lm a t v é g re h a jta n ia , a m ik o r
„alig lát" a teljes átalakulással já
ró technológia-, piac- és tulajdo
n o sv áltási p ro b lé m á k tó l. N y il
vánvaló: nem lehet összhasonlí- tani egy stabil vállalati k u ltú rá v a l, fo ly a m a to s a n v á lto z ó , d e m egbízhatóan létező piaccal dol
g o zó n e m z e tk ö z i n a g y v á lla la t inform atikai ren d szerét egy kor- szaknyi változásokat átélő-m eg- szenvedő hazai vállalat lehetősé
geivel.
• A III. fe je z e t az in fo rm á c ió r e n d s z e r - s z e r v e z é s e lv e it és m ó d szereit m u tatja be. Az álta
lá n o s a la p e lv e k tá r g y a lá s á t a s z e r z ő a z i n te g r á c ió , a b e ls ő kom m unikáció és a vállalati cé
lokhoz való illesztés sz e m p o n t
jaival k e z d i. E hhez k é t em b eri té n y e z ő t tá rsít: az a lk a lm a z ó k m egnyerését, s a vezetők elköte
lezettségét.
Az integrációs törekvések szü k ségszerű velejárója az adatbázis- szemléletmódú szervezés: é p p e n ez képezi a lényeges eltávolodás m o to rját a korábbi, főfunkciók
ra, eljárások gépesítésére épített m ó d sz e re k k e l szem b en . A m ai vállalati g y ak o rlatb an a d ecen t
ralizáció és a korszerű k o m m u nikációval m egvalósított integrá
ció egy szerre van jelen, s ez je
lentős m ódszertani kihívás a gé
pi ren d szer szervezőjével szem ben.
A fe je z e t m á s o d ik ré s z é b e n a szervezettel foglalkozik a kötet, a szerv ezési fo ly am at b a rá tsá g o s v ag y e lle n sé g e s k ö z e g é n e k te kintve ezt a környezetet. Részle
tezi a szervezeti diagnózis, az á t
v ilág ítás n élk ü lö z h e te tle n ség é t, az á tv ilág ítás és a d ia g n ó z isk é szítés finom m egkülönböztetésé
vel foglalkozik. N ag y o n érdekes, ah o g y a korszerű re n d sz e rsz er
vezés alapkövetelm ényeinek tár
gyalásánál összehasonlítja a hie
ra rc h ik u s szerv ezeti h o zzáállás és a m e llé re n d e lő h ie ra rc h ik u s fe lé p íté s e lté ré se it. F o ly a m a to san h a n g sú ly o z z a , h o g y a jövő szervezete „ tu d á sa la p ú ", növek
86
VEZETÉSTUDOMÁNY1995. 4-5. szám
szik a résztvevők tu d ása a szak
m ai és a v á lla la ti te r ü le te k e n egyaránt, s ezzel egyenes arán y ban nő az em beri erőforrás szer
vezetben betöltött szerepének je
lentősége is.
A fejezet végül azzal zárul, hogy ö sszefo g lalja a k o rsz e rű r e n d szerszerv ezési eljárás szü k ség - szerű jellem zőit: m eg állapítja a s ú ly p o n to k a t: a z adatbank, a módszerbank és a modelíbank je
len tő sé g é t. Az á lta la fe lé p íte tt re n d s z e rs z e rv e z é s i m o d e ll s a ro k k ö v én ek az első lé p c ső t te kinti: a szervezet sajátosságainak feltárását, a kom plex m eg ism e
rést, a problém adiagnosztikát.
• E zzel i n d o k o lh a tó a z u tá n , hogy a kötet leghosszabb, IV. fe- je z e te a vá lla la td ia g n o sztik á t m in t az i n f o r m á c i ó r e n d s z e r szervezés első legfontosabb lép
csőjét tárgyalja. Jellem ző, hogy az új m enedzsm ent-inform atika alapjául a klasszikus „vezetői in fo rm áció ren d szer" k ü lö n á llá sá n ak ta g a d á s á t h e ly e z i el. E h e
ly e tt a z e g y s é g e s v á lla la ti adatbázis, a m in d en re kiterjedő ad a tsz o lg á lta tás k épessége és a m ó d sz e rb a n k o k fo k o zo tt h a s z n á la ta k e rü lh e t e lő térb e. E zért azután a fejezetben ilyen alapon m e g f o g a lm a z o tt k ö v e t e l m é n y ren d szerre építi az á tv ilá gítási e ljáráso k v iz sg á la tá t. Az átvilágítás célja az lehet, hogy fel
tárja: van-e m egalapozott alap in formációs bázisa a szervezetnek, m ilyen m ódszerbankra épül a jól s tr u k tu r á lt d ö n té s e k h á tte re , s m ilyen m odellbank segíti az al
kotói d ö n tésh o zatalt, a valóban intelligens m enedzseri tevékeny
ségeket.
Az átvilágítási m ódszerek tech
nik áin ak elem zése u tá n a kötet ré sz le te se n b e m u ta tja a szerző korábbi m unkái alapján fejlesz
te tt P A L W O N S v á l l a l a t d i a g nosztikai és szervezetfejlesztési
m ódszert. Ez a rendszer a nyolc
v an as évek leh etőségeihez iga
zodva először fapados, m anuális eszk ö zk én t in d u lt: m ostani, k i
dolgozott verziója m ár a szakér
tői rendszerek elvei szerint épül.
A kötetnek ez a fejezetrésze kis
sé m ás te rm in o ló g iá t h a sz n á l, valójában egy szinttel „tu d o m á
nyosabb", m int a szövegkörnye
zet. A szervezetdiagnosztizálás
b a n a s z e rz ő s z in te az o rv o si g o n d o lk o d ásm ó d o t használja, s le s z ö g e z i: a b e te g s é g tü n e te k összességét, a param éterértékek kom plex figyelembevételét lehet c sa k ir á n y a d ó k é n t e lfo g a d n i, egy-egy tünetet egym agában so
hasem . Az „egészséges" és „be
teg" vállalat fogalm ának kifejté
se és a vállalati m ű k ö d és ilyen szem szögből történő vizsgálata a szerző koráb b i m u n k á ira tá m aszkodik. A fejezetben részle
tes listák at k a p u n k az egészsé
g es sz e rv e z e tre jellem ző p a r a m éterarán y o k összefüggéseiről, a tip ik u s funkcionális (k lasszi
k u s ) b e te g s é g e k r ő l, ille tv e a ren d szerszin tű betegségekről, a betegségegyüttesekről.
N agyon fontosnak tartom azt a gondolatm enetet, amely a szerve
zeti kommunikáció b ete g sé g e ire vezet vissza m agasabbrendű tü- netegyütteseket. Ezen a p o nton ugyanis az inform atika, a „hiva
talból" inform ációközvetítő inf
rastru k tú ra közvetlenül kapcso
ló d ik a s z e rv e z e td ia g n o sz tik á hoz.
A szerző szinte „terápiás listát"
nyújt a gyakorló szervezőknek a m ó d szertan keretében: beszél a m agas állandó és változó költsé
gek, a likviditási gondok, a túl
m éretezett b eruházások, a nem nyereséges üzletágak, a hibásan m egválasztott termékfejlesztés, a szervezeti m ű k ö d és és a form a diszharm óniája, a szervezeti ér
té k re n d z a v a ra i m ia tt e lő á lló
problém ák kezelhetőségéről. Ez
u tá n r é s z le te s e n b e m u ta tja a PALW ONS felm érési e sz k ö z tá r a t, s a k é r d ő ív e k g r á f s z e r ű stru k tú rá b a szerv ezett re n d sz e rét.
A n n a k e lle n é r e , h o g y a P A L W O N S -m ó d s z e rta n ily e n m élységű ism ertetése nem k ö z
vetlenül kapcsolódik a kötet in
form atikai gondolatm enetéhez, s így a te rje d e lm e t so k a llo m az anyag egészéhez viszonyítva, el
ism erem a szerzőnek azt a jogát, h o g y a cél (ti. a z in f o r m á c i ó r e n d s z e r m e g s z e r v e z é s é n e k előkészítése) érdekében részlete
sen bem utassa a m ódszertan ele
meit.
• Az V. fejezet a szervezeti m ű
ködéshez illeszkedő in fo rm á c ió s rendszer kialakításáról beszél. A szerző két a la p e lv re építi ezt a fejezetet: egyrészt elen g ed h etet
len n ek tartja, h o g y a sz e rv ezet m űködése szerves egységben le
gyen az inform ációs rendszerrel, m á sré sz t a z t, h o g y a v á lla lk o z á stíp u sú szerv ezetek fo ly am a
tos v álto zását, életú tjá t kellően rugalm as, regisztráló és u g y a n akkor előrejelző inform ációrend
szerrel kell tudni követni.
N ag y o n iz g alm as te rü le tte l in dítja az elem zést: a kis vállalkozá
sok o p e ra tív in fo rm á c ió ig é n y é n e k k é r d é s é v e l. Jól lá tja : e g y a d o t t m é r e t a l a t t a s z e r v e z e t egyszerűen nem tart igényt arra, h ogy tú lb o n y o líto tt in fo rm á c i
óellátást szervezzen a m aga szá
m ára. N o szk ay ö sszefoglalja, s m in te g y k ije lö li a fo ly a m a to s m űködéshez, a hosszú távú m ű ködéshez társítható inform ációi
gények listáját. E zután a szerző által jól ism ert terület, a nagyvál
la la to k k o r s z e r ű in f o r m á c i
óstruktúrája következik.
K iem elten foglalkozik több h e lyen a tulajdonosi és a menedzseri
fu n k ció e lk ü lö n ü lé sé b ő l e red ő szervezési feladatokkal: ez egyre fontosabb lesz M agyarországon is, h is z e n lá tju k , a h o g y a n ag y v állalato k „tu lajd o n o si tu d a ta " kiürül, a szerep kisrészvé
n y e se k , v á lto z a to s p o rtfo lió jú b e fe k te tő k k ezéb e k e rü l, s így e z e k a ( v a ló d i) tu la jd o n o s o k egyre kevésbé kíváncsiak a vál
la la t o p e ra tív v agy tak tik ai in form ációira. Ami ők et eg y értel
m ű en érdekli: tőkebefektetésük kockázata és hozadéka, s ez m e
rő b e n m á s, m in t a m it a m u n kahelyét és javadalm ait m egtar
tan i ig y ek v ő m e n e d z s m e n t k í
ván az inform ációrendszertől.
É rdekesnek tartom m ég egy szá
m o m ra új k ateg ó ria m egjelené
sét: „a cég dolgozóinak általános tájékoztatását" szolgáló inform á
ció k e le m z é s é t. Ez a g o n d o la t több h ely en m a rk á n sa n jelenik m eg a kötetben: N oszkay elköte
lezetten beszél m in d en lehetsé
ges helyen a dolgozói részvétel, a fe lh a sz n á ló i tá jé k o z o ttsá g és tájékozódás szükségességéről, a h u m án m otiváció fontosságáról.
V égül a k ö tet kiem elten foglal
kozik az adatbáziskezelés p ro b lém áival. N em egészen világos:
hogyan kerül a fejezet belsejébe a szak értő i ren d sz e re k rő l szóló (eg y é b k é n t sz a k sz e rű , érték es) két részfejezet, hacsak ara nem g o n d o lu n k , hogy m inden szoft
ver végül is ad atállo m án y t d o l
goz át adatállom ánnyá. Ez a rész k is s é e lté r a k ö te t fő g o n d o latm enetétől, nincs szoros k ötő
d é s a re n d s z e rs z e rv e z é s i fo g a
lom kör tárgyalásához.
• A kötet az emberi erőforrás in
form atikai szerepének taglalásá
val zárul (VI. fejezet).
N o sz k a y jól látja az em beri té nyezővel kapcsolatos m enedzse
ri a ttitű d válto zásait: ö sszefo g lalja a szervezési-vezetési szem
léletm ódok főbb vonulatait. Be
m utatja a két végletet: a valóban szellem i m u n k á t jelentő in fo r
m atikai fejlesztés egyfelől elvileg k o rlá tla n sz a b a d sá g o t je le n te tt hosszú ideig, ugyanakkor a lét
rejövő in fo rm á c ió s re n d s z e r a m aga gépi logikájával a leg k e
m ényebben szabadságkorlátozó környezetet hozhatja létre.
N oszkay könyve nem „inform a
tika", ha a szoftveresek oldaláról n ézzü k . N em eg y szerű „ m e n e dzsertudom ány", ha a vállalatok felől közelítjük. A könyv ism e
re ta n y a g a , s z e m lé le tm ó d ja és tárgyalási stílusa a kettő közötti szakadékon ver hidat: vezetők
nek beszél arról, m it tett a szer
vezői világgal az inform atika, s h o g y a n le h e tn e k ú r r á a „ jö v ő technikáján".
A re c e n z o r d o lg a e g y r é s z t könnyű: nincs ilyen jellegű kötet a p iacon, hiszen a ném ileg h a s o n ló s z á n d é k k a l m e g je le n t A rató -S c h w a rcz e n b e rg e r k ö te t lén y eg éb en a szo ftv erek k el tá m o g a to tt m ó d s z e re k e t írja le, sokkal „földközelibb", technikai szem léletm ó d d al. M ásrészt n e héz, m ert m in d an n y ian tu d ju k , h o g y v a g y f é ltu c a t h a s o n ló m unkát kellene m agyarul m egír
ni ahhoz, hogy a hazai szakm ai társadalom elm ondhassa m agá
ról, hogy legalábbis körüljárta a tém át, a d o tt egy s z a k iro d a lm i választékot az örökké rohanó és izgatott felhasználóknak, az in fo rm a tik a i r e n d s z e re k e t é p ítő m enedzsereknek.
C s a k h o g y a k ik k r itiz á ln a k („hosszú-rö vid, szakm ai-népsze- rű , eg y é n i-tú l á lta lá n o s " stb.), a z o k n e m írtá k m eg a m a g u k könyvét. Lássuk tehát: N oszkay elm o n d ta, am it erről a tém áról jónak látott elm ondani,s aját né
zőpontjából, egyfajta (hálaisten széles körű) vállalati szervezői tapasztalati háttérrel, felkészült
elm életi k u ta tá s b irto k áb an . O l
v a s s u k el, h a s z n o s ítá s u k a z t - v á lla la tn á l, e g y e te m e n - , am i tetszik belőle, hagyjuk ki azokat a ré sz e k e t, a m it m i jo b b a n tu d u nk. A ztán tessék: m eg lehet ír
ni a következőt.
A könyvet a Reál jelentette m eg a Pro R e n o v a n d a C u ltu ra A la
p ítv án y , a Pick Szalám i Rt és a MÓL Rt tám ogatásával 1994 no
vem berében. Terjedelm e 130 ol
dal, ára 1430 forint.
D obay Péter
S zem ély zeti/em b eri erőforrás m e n e d z sm e n t
Szerk.: Farkas Ferenc, K aroliny M ártonná, Poór József
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1994
A közel n ég y sz á z o ld a las ta n u l
m ánykötet fő cím szavait olvasva a „S zem élyzeti" fogalom m egje
lölés első p illan tásra talán ném i n egatív n o sztalg iát k elth et b e n n ü n k , g o n d o lv á n a k ö z e lm ú lt s z e m é ly z e ti k á d e rm u n k á já n a k ködös világára.
Az Előszót és a B evezetést átte
k in tv e a z o n b a n rö g tö n eloszlik az o lv asó b an a kétes é rté k ű fo
galom gyanúja, hisz első pillan
tásra m eg értjü k , h o g y a k itű n ő szerzői g á rd a által k ib o n to tt té
m a k ö rö k e g é s z e n m á s v ilá g o t céloznak m eg p ro b lé m a fe ltev é seikkel. A „hagyom ányos", csak m ateriális értékekre orientált ko
ráb b i e rő fo rrá s-k o n ce p c ió k h e ly e tt e m ű b e n v aló b an egy h u m án beállítódású - nem „az em ber a legfőbb é rté k " frázisát el
m é le tb e n h ir d e tő - g y a k o rla ti k é z ik ö n y v e t k a p n a k k ézb e. Ez persze nem jelenti azt, hogy csu
p á n e m p irik u s v iz sg á la ti e re d m ényeket írnak le a könyv szer
zői, h an em a k a p o tt m odelleket beépítik az o ktatás folyam atába, így tehát egy korszerű, a szelle
88
VEZETÉSTUDOMÁNY1995.4-5. szám
