A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R Á N A K K I A D V Á N Y A I
5.
H a r a s z t h y G y u l a
AZ ORSZÁGOS
KÖNYVTÁRÜGYI TANÁCS ÉS A MAGYAR KÖNYVTÁRÜGY
IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI
B U D A P E S T , 1 9 5 8
A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R Á N A K K I A D V Á N Y A I
5.
H a r a s z t h y G y u l a
AZ ORSZÁGOS
KÖNYVTÁRÜGYI TANÁCS ÉS A MAGYAR KÖNYVTÁRÜGY
IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI
B U D A P E S T , 1958
Különlenyomat
a Magyar Könyvszemle 1957. évi 4. számából
A k i a d á s é r t felel az A k a d é m i a i K i a d ó i g a z g a t ó j a
•14209/58 A k a d é m i a i N y o m d a , B u d a p e s t , V . , G e r l ó c z y u t c a 2 . — Felelős v e z e t ő : B e r n á t G y ö r g y
I .
Az 1952 végén t a r t o t t I. Könyvtáros Konferencia egyik határozataként1
javasolta „egy általános Könyvtárügyi Tanács szervezését a Népművelési Minisztérium mellett, mely tanácskozó testületként segítséget n y ú j t a tudomá- nyos és tömegkönyvtárak irányításában." Ennek eredményeképpen 1953-ban létrejött az Országos Könyvtárügyi Tanács.2 Munkáját — ha madártávlatból nézzük — két síkon végezte : egyrészt a legfontosabb időszerű könyvtár- ügyi kérdésekben tanácsokat n y ú j t o t t az akkori Népművelési Minisztérium, illetve annak könyvtári főosztálya számára, másrészt tárgyalások és viták ú t j á n egyeztette a különféle főfelügyeleti hatóságokhoz tartozó könyvtárak érintkező problémáit, közös ügyeit. í g y tehát tanácsadó szerepén túl, műkö- désének már első éveiben országos könyvtárügyi koordináló feladatokat látott el, s néhány megalakult albizottságával együtt (pl. könyvalapbizott- ság, továbbképzési szakbizottság stb.) részt vett az országos könyvtárügyre
•vonatkozó elvi fontosságú határozatok meghozatalában. E kétféle síkon jelentkező — egymást gyakran metsző — feladatkört azért vállalhatta, mert tagjai általában a különféle tudományos és közművelődési könyvtárak, illetve könyvtárhálózatok legjobb vezető dolgozói közül kerültek ki, s ez szak- mai tekintélyét biztosította.3 Egyúttal mind összetételében, mind működésének tartalmi részében egyre inkább az egységes magyar könyvtárügy szakmai- társadalmi csúcsszervezetének tekintette magát, s működésének kétségtelen hiányosságai ellenére is ennek az egységnek érdekében jelentős m u n k á t végzett.4
Az O K T m u n k á j a és szervezete szempontjából igen jelentős fordulat következett be 1956-ban, midőn a magyar könyvtárügyi törvénynek nevezett
1 Könyvbarát. 1952. 12. sz. 27. 1.
2 A t o v á b b i a k b a n r ö v i d í t v e : O K I1 v a g y T a n á c s .
3 Az O K T m ű k ö d é s é n e k első éveit itt n e m f e l a d a t u n k részletezni. L . e r r e v o n a t k o - z ó a n : B A R A B Á S I R e z s ő : Az Országos Könyvtárügyi Tanács munkája és feladatai. M a g y . K ö n y v s z l e . 1055. 224 — 226. 1., K O N D O R I s t v á n n é : Mit végzett az elmúlt évben a Könyv- tárügyi Tanács? A K ö n y v , 1955. 532. 1. K O V Á C S M á t é : A magyar könyvtárügyi törvény alapelvei, célkitűzései és művelődéspolitikai jelentősége. M a g y . K ö n y v s z l e . 1956. 182 — 201. 1.
1 I t t csak u t a l u n k n é h á n y , a m a g y a r k ö n y v t á r ü g y s z e m p o n t j á b ó l igen f o n t o s t é m á j á r a : a k ö n y v t á r o s k é p z é s és t o v á b b k é p z é s p r o b l é m á i , az iskolai k ö n y v t á r a k hely- zete, a s z a k s z e r v e z e t i k ö n y v t á r ü g y , a m e g y e i k ö n y v t á r a k h e l y z e t e , a s z a k k ö n y v t á r a k , v é g ü l a z 1956. évi k ö n y v t á r i t ö r v é n y előkészítése és s z á m o s f o n t o s k ö n y v t á r t í p u s hely- z e t é n e k és f e l a d a t a i n a k felmérése, k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l a m á s o d i k ö t é v e s t e r v r e .
3
jogszabályok5 rendezték a Tanács jogi helyzetét, feladatkörét és szervezetét is. A törvény kimondta, hogy a könyvtárak és a könyvtári hálózatok együtt- működésének és a szakmai szempontok érvényesítésének érdekében a nép- művelési (ma művelődésügyi) miniszter mellett tanácsadó testületként Orszá- gos Könyvtárügyi Tanácsot kell létesíteni, amelynek elnökét és t i t k á r á t a művelődésügyi miniszter nevezi ki. Az OKT 25 tagból áll, akiket a könyvtári hálózatok, a hálózatokon kívüli jelentősebb könyvtárak, valamint az O K T feladatköre szempontjából számottevő intézmények képviseletének figyelembe vételével kell kinevezni.
A törvényes rendezés tehát — az l!)19-i rendeletek óta először — a magyar könyvtárügy egységének megfelelően széleskörű tanácsadó testületet hívott létre a szakfelügyeletet ellátó minisztérium mellett. E tanácsadás a törvény- erejű rendelet értelmében a magyar könyvtárak és könyvtári hálózatok együtt- működésének biztosítására, eme együttműködés elvi és tartalmi kereteinek meghatározására, továbbá a legfontosabb könyvtárpolitikai, könyvtárügyi, szervezeti és szakmai kérdések egységes érvényre j u t t a t á s á r a vonatkozik. Ezzel jogilag eldőlt az a vita, mely a törvény előkészítési periódusában szinte szen- vedélyes érdeklődést váltott ki a résztvevőkben, s antagonisztikus vélemé- nyekre is vezetett.6 A megoldás természetesen nem a szélsőséges álláspontok- nak kedvezett: n e m lehetett a Tanács pusztán a minisztérium könyvtári főosz- tályának tanácsadó szerve, de operatív módon dolgozó irányító csúcsszerv sem.
Az OKT elvi irányító m u n k á j á t ebben a helyzetben három tényező szabta meg, illetve biztosította :
a ) könyvtárügyünk fejlődésének jelenlegi szakasza s e fejlődés támasz- t o t t a igények ;
b) maga a törvényerejű r e n d e l e t ;
c) a Tanács könyvtárpolitikai és szakmai tekintélye, mely állásfogla- lásainak olyan súlyt és jelentőséget ad, amit művelődéspolitikánk és könyvtár- ü g y ü n k vezető kormányzati tényezői, valamint könyvtárostársadalmunk egy- a r á n t elismernek.
Mindennek következtében egyrészt könyvtáraink, másrészt a könyvtár- ügyet irányító különféle szervek és hatóságok még hatásosabban támaszkod- hatnak a Tanács m u n k á j á r a , s így a két tényező — az operatív állami irányí- t á s és a legmagasabb szakmai szintet képviselő Tanács — pozitív együttműkö- dése könyvtárpolitikánk és könyvtárügyünk fejlődését erőteljesen szolgál- h a t j a . Egyúttal a hatásköri viták — melyek még a törvény előkészítése idején (1955) is néha felütötték fejüket — messzemenően elkerülhetők lesznek.
Az OKT — hogy m u n k á j á n a k szervezeti és adminisztratív kereteit biztosítsa — még 1956-ban kidolgozta a könyvtárügyi törvényben is előírt szervezeti szabályzatát 12 pontban, az ennek megfelelő ügyrendet pedig 13 pontban.7 Legfontosabb, a tanácsi munka t a r t a l m i kereteit is érintő, a törvé- nyes elrendezést kiegészítő megállapításai a következők : az OKT a szükség-
5 A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1956. évi 5. számú törvényerejű rendelete a könyvtárügy szabályozásáról. — A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1.018/1956.
( I I I . 9.) számú határozata a könyvtárügyről szóló 1956. évi 5. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról. M a g y . K ö z l ö n y . 1956. Í 9 . sz.
« L . K O V Á C S M á t é i d é z e t t c i k k é t , 1 9 0 — 1 9 1 . 1.
7 Az Országos Könyvtárügyi Tanács szervezeti szabályzata. H á z i soksz. 2 oldal.
— Az Országos Könyvtárügyi Tanács ügyrendje. H á z i soksz. 2 oldal.
4
I
hez képest, de legalább havonta egyszer t a r t ülést ; a Tanács szótöbbséggel határoz. A tagok megbízatása személyre szóló, és tanácstagi funkciójukban nem helyettesíthetők. Az OKT a működése körébe tartozó feladatok ellátására állandó vagy esetenként összeállított bizottságokat szervezhet. A Tanács üléseire és a bizottságok működésébe olyan szakemberek is bevonhatók, akik nem tagjai a Tanácsnak. Az állandó bizottságok elnökei legalább évenként egyszer, az esetenként kiküldött bizottságok elnökei pedig a bizottság műkö- désének befejezése u t á n 30 napon belül kötelesek beszámolni munkájukról.
Az 1957 folyamán t a r t o t t szabályzat-vita eredményeképpen — a szétágazó munka hathatós összefogására és a Tanács elnöke és t i t k á r a munkájának támo- gatására — a Tanács elnökség szervezését határozta el. melynek tagjai az elnök, alelnök, titkár és három további tanácstag.
A könyvtári törvényben előírt feladatokkal és szervezettel, több éves gyakorlatának hagyományaira támaszkodva, voltaképpen 1957-ben kezdte meg az újjáalakított OKT8 tevékenységének második korszakát.9
8 J e l e n l e g a k ö v e t k e z ő k ö n y v t á r a k , s z e r v e z e t e k és k ö n y v t á r i h á l ó z a t o k képviselői f o g l a l n a k h e l y e t a T a n á c s b a n : Országos Széchényi K ö n y v t á r , M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a K ö n y v t á r a , B u d a p e s t i E g y e t e m i K ö n y v t á r , E g y e t e m i K ö n y v t á r t u d o m á n y i T a n s z é k , Országos M ű s z a k i K ö n y v t á r , B u d a p e s t i M ű s z a k i E g y e t e m K ö n y v t á r a , K ö z - g a z d a s á g t u d o m á n y i E g y e t e m K ö n y v t á r a , A g r á r t u d o m á n y i E g y e t e m K ö n y v t á r a , F ő v á r o s i Szabó E r v i n K ö n y v t á r , Országgyűlési K ö n y v t á r , K ö z p o n t i S t a t i s z t i k a i H i v a t a l K ö n y v t á r a , G o r k i j K ö n y v t á r , B u d a p e s t i O r v o s t u d o m á n y i E g y e t e m K ö n y v t á r a (egyelőre m e g h í v o t t taggal), m e g y e i k ö n y v t á r a k , S Z O T k u l t u r á l i s o s z t á l y a , A Könyvtáros szerkesztő- sége, M ű v e l ő d é s ü g y i M i n i s z t é r i u m K ö n y v t á r i O s z t á l y a . — T e r m é s z e t e s e n a h á l ó z a t i k ö z p o n t o k képviselői e g y ú t t a l az i n t é z m é n y v a g y t e r ü l e t k ü l d ö t t e i is.
9 A m o d e r n k ö n y v t á r ü g y egységes i r á n y í t á s a , elvi és s z a k m a i összefogása n e m e g y e d ü l k o r m á n y z a t i f e l a d a t , h a n e m a k ö n y v t á r i s z a k e m b e r e k ö n i g a z g a t á s i t e v é k e n y s é g e is. E n n e k k ü l ö n f é l e m e g n y i l v á n u l á s i f o r m á i t v i l á g s z e r t e l á t h a t j u k . I l a a r e n d e l k e z é s r e álló — n e m m i n d e n b e n kielégítő — s z a k i r o d a l m a t á t t e k i n t j ü k , n a g y j á b ó l h á r o m f ő t í p u s b o n t a k o z i k ki :
1. A k ö n y v t á r o s e g y e s ü l e t e k s z a k m a i k o o r d i n á l ó m u n k á j a . E z e l s ő s o r b a n a p o l g á r i k ö n y v t á r ü g y r e j e l l e m z ő , s l e g t i s z t á b b , l e g h a t á s o s a b b m e g n y i l v á n u l á s a i t az U S A - b a n és A n g l i á b a n l á t j u k .
2. B a r a n y u g a t i á l l a m o k b a n a k ö n y v t á r ü g y á l l a m i , k o r m á n y z a t i egysége n e m j ö t t létre, n é h á n y f e j l e t t k ö n y v t á r ü g g y e l r e n d e l k e z ő o r s z á g b a n e g y - e g y m i n i s z t é r i u m m e l l e t t v a g y a k ö n y v t á r ü g y e g y e s á g a z a t a i b a n (pl. k ö z m ű v e l ő d é s i k ö n y v t á r ü g y ) l é t r e j ö t t e k m a g a s f o k ú s z a k m a i t a n á c s a d ó t e s t ü l e t e k (pl. D á n i á b a n , H o l l a n d i á b a n , A u s z t r i á b a n ) . 3. Mivel a s z o c i a l i s t a k ö n y v t á r s z e r v e z é s m ű v e l ő d é s p o l i t i k a i l a g szilárd r e n d s z e r b e foglalt, egységes k ö n y v t á r ü g y e t t u d o t t l é t r e h o z n i , a szocialista á l l a m o k b a n a l a k u l t a k ki a k ö n y v t á r ü g y i t a n á c s o k l e g f e j l e t t e b b , l e g é l e t k é p e s e b b f o r m á i ( h a z á n k o n k í v ü l p l . a N é m e t D e m o k r a t i k u s K ö z t á r s a s á g , C s e h s z l o v á k i a és L e n g y e l o r s z á g k ö n y v t á r ü g y i t a n á c s a i ) , m e l y e k a s z a k b i z o t t s á g o k o n k e r e s z t ü l az illető o r s z á g k ö n y v t á r o s t á r s a d a l - m á n a k széles r é t e g e i t t u d t á k a k t í v m ó d o n b e v o n n i az ö n i g a z g a t á s i és t a n á c s a d á s i t e v é k e n y s é g b e .
M e g j e g y e z z ü k , h o g y e k é r d é s eléggé s z é t s z ó r t és néhol h é z a g o s i r o d a l m á t a m a g u n k s z e m p o n t j á b ó l is igen é r d e m e s l e n n e a l a p o s a n feldolgozni. A z a l á b b i i r o d a l o m - f e l s o r o l á s k o r á n t s e m t ö r e k s z i k teljességre, s n e m veszi t e k i n t e t b e a k ö n y v t á r o s e g y e s ü l e t e k m u n k á - j á t (az i r o d a l o m f e l k u t a t á s á é r t és k i é r t é k e l é s é é r t k ö s z ö n e t e t m o n d o k B Ó D A Y P á l n a k ós Sz.
N É M E T H M á r i á n a k , a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a K ö n y v t á r a t u d o m á n y o s m u n k a - t á r s a i n a k ) ; i n k á b b s z e m e l v é n y e k e t ó h a j t o t t u n k a d n i s o l y a n o r s z á g o k r a t e r j e d t k i ö s s z e á l l í t á s u n k , m e l y e k n e k k ö n y v t á r i v i s z o n y a i h o z — t e r ü l e t ü k e t és n é p e s s é g ü k e t ille- t ő e n — j o b b a n és r e á l i s a b b a n h a s o n l í t h a t j u k m a g u n k a t :
N é m e t D e m o k r a t i k u s K ö z t á r s a s á g : Zentralblatt für Bibliotheksu-esen. 1953 (07. Bd.) 22(>. 1. — H a n s B O D E N : Gesetze, Verordnungen, Richtlinien und Anweisungen
5
I I .
Társadalmunk könyvtári igényeinek korszerű kielégítése (egyfelől ezen igények szakmai feltételeinek és eszközeinek elemzése és biztosítása, másfelől a szakmailag kimunkált igények beépítése a magyar művelődéspolitikába)
— ez könyvtárpolitikai és könyvtárügyi feladatunknak azon szektora, mely az O K T jelenlegi munkájának központjában áll.
Nem könnyű e tennivalóknak megfelelni két okból sem :
Ismeretes, hogy könyvtárügyünk, könyvtáraink, könyvtári hálózataink az utolsó 12 év alatt régebben elképzelhetetlen mennyiségi és minőségi fejlő- désen mentek á t .1 0 A jelenleg több mint 18 000 könyvtár főfelügyeleti (igaz- gatási) szempontból 20 különféle országos hatáskörű szervhez tartozik, így e fejlődés helyes elvi, szervezeti, könyvtárteclmológiai és anyagi-financiális áttekintése, egységes művelődéspolitikai szempontok szerinti rendezése, a fejlődés ütemének egyrészt könyvtári, másrészt népgazdasági szinten való reális egyeztetése nemcsak az illetékes kormányzati szerveknek, de az OKT- n a k is a feladatok olyan bőségét jelenti, melyekkel foglalkozni s e foglal-
der Deutschen Demokratischen Republik, das Bibliothekswesen betrejfend. Dor B i b l i o t h e k a r . 1954. 499 — 514. 1., (106 — 609. 1. — Nachrichten aus dem Bibliothekswesen der Deatschen Demokratischen Republik. 1955. 10. N r . 1. 1., 12. N r . 1.1. — Bibliotékád. 1956. 4. sz.
4 0 . 1.
C s e h s z l o v á k i a : Der Bibliothekar. 1955. 8. sz. 439. 1. — Biblos. 1S55. 149. 1. 1.
Aktionsprogram des Zentralrats jür Bibliothekswesen der ŐSR. D o r B i b l i o t h e k a r . 1955.
4 3 9 — 422. 1. — Könyvtári Tájékoztató. 1955. 8. sz. 32. 1. — H o r s t KUNZE : Eindrücke von einer Bibliotheksreise in G'SR. Z e n t r a l b l a t t f. B i b l i o t h e k s w e s e n . 1955. 90. 1., 108 —
1 1 1 . 1 . — Uo. 1955. 393. 1. — Materialy ke zrizeni Ustrcdni knihovnické rady. I v n i b o v n a . 1 9 5 5 . 7. sz. 216 — 220. 1. ( O K K f o r d . 1521. sz.). — Citatel'. 1956. 1. sz. 6 — 9. I .
L e n g y e l o r s z á g : A n t o n i KXOT : Polskié prauo biblioteezne. W r o c l a w — W a r s z a w a 1 9 4 7 . 215. 1.' ( O K K . f o r d . 1239. sz.)
J u g o s z l á v i a : M . N A B A T O V A : Néhány adat Jugoszlávia Könyvtárairól. K ö n y v t á r i T á j é k o z t a t ó . 1 9 5 6 . 9 . s z . 5 8 . 1. — Bibliotékád. 1 9 5 6 . 7 . sz. 3 8 . 1 . — N a d a S T E V I N - N O V A K : Les bibliothéques publiques et le Centre des Bibliothéques de Scrbie. B u l l e t i n d e l ' U n e s c o a L ' i n t e n t i o n des b i b l i o t h é q u e s . 1 9 5 6 . 1. sz. 4 — 6 . 1. - I r m g a r d D R E S S L E R : Das jugoslatvische
Bibliothekswesen. D e r B i b l i o t h e k a r . 1 9 5 7 . 2 1 3 — 1 2 5 . 1.
A u s z t r i a : Biblos. 1 9 5 6 . 1 6 9 — 1 7 0 . 1.
D á n i a : J o l n i n n e s L A N G F E L D T : Das neue déinisehe Büchereigesetz. B ü c h e r e i u . B i l d u n g . 1 9 5 1 . 9 0 7 — 9 1 3 1 . — O I U I ' A B I T Z : AUS der danischen Büchereiwelt. B ü c h e r e i u . B i l d u n g . 1955. 171 — 172. 1.
H o l l a n d i a : l l a n s T H I E K Ö T T E R : Das niederlandische Bibliotheksevesen. B ü c h e r e i u . B i l d u n g . 1 9 5 4 . 1 6 3 — 1 6 5 . 1.
S v é d o r s z á g : J o h a n n e s L A N G F E L D T : Anregungen von einer Schwedenreise. Bü- c h e r e i ti. B i l d u n g . 1953. 384—355. 1.
Á l t a l á b a n a n y u g a t i h e l y z e t r e : J o h a n n e s L A N G F E L D T : Gemeinsames und Trennen- des irn europaischen Büchereiwesen der Gegenwurt. B ü c h e r e i u . B i l d u n g . 1954. 1—14., 7 7 7 — 1 9 0 . 1.
10 L . erre v o n a t k o z ó a n a k ö v e t k e z ő összefoglaló jellegű á t t e k i n t é s e k e t : K Ő H A L M I B é l a : Könyvtártudományunk jeladatai. M a g y . T u d . A k a d é m i a N y e l v és I r o d a l o m t u d . O s z t . K ö z i . 6 . k ö t e t , 3 5 3 — 3 7 8 . 1. — H A R A S Z T H Y G y u l a : A magyar könyvtárügy 10 éve.
A K ö n y v . 1 9 5 3 . 3 . sz. 9 7 — 1 0 4 . 1. — K O V Á C S M á t é : A magyar könyvtárügy országos szervezetének időszerű kérdései. A D e b r e c e n i K o s s u t h L a j o s T u d o m á n y e g y e t e m K ö n y v - t á r á n a k É v k ö n y v e . 1 9 5 4 . 5 9 — 1 3 6 . 1. — K O V Á C S M á t é . : Könyvtáraink jelentősége művelő- déspolitikánkban. U o . 1 9 5 5 . 1 0 9 — 1 4 3 . 1. — K O V Á C S M á t é : A magyar könyvtári törvény alapelvei, célkitűzése és művelődéspolitikai jelentősége. M a g y . K ö n y v s z e m l e . 1 9 5 6 . 1 8 1 — 2 0 1 .
I. — A új magyar könyvkiadás tíz éve, 1945—1955. Bp. 1 9 5 6 . 1 2 8 1. — B é l a V A R J A S : Le dcveloppement des bibliothéques hongroises. B p . 1956. 60 1.
ü
kozás nyomán jó eredményeket elérni csak elvileg céltudatos, az erőket és lehetőségeket helyes sorrendben mérlegelő munkával lehetséges.
T u d j u k azt is — e téren elsősorban K O V Á C S Máté idézett tanulmányaira hivatkozunk —, hogy a minden tényező által elismert nagyarányú fejlődés ellenére sem foglalja el maradéktalanul könyvtárügyünk az országos művelő- déspolitikában azt a kiemelkedő szerepet, amit méltán el kellene foglalnia az iskolaügy, a film, a színház, a rádió mellett, és nem után.
Ezek után feltehető a kérdés : mit, milyen szervezettséggel és milyen eszközökkel t e t t és tesz a Tanács az alapfeladatok megoldása érdekében?
Amikor ezeket a kérdéseket felvetjük, egyúttal könyvtárpolitikánk és könyvtár- ügyünk időszerű problémáinak egy részére is pillantást v e t ü n k .1 1
*
Az OKT 1957. évi plenáris üléseinek programja — figyelembevéve az év hátralevő részében tárgyalandó témákat is — a következő kérdéscsoporto- kat fogja át :
1. Az 1956-ban kiadott könyvtárügyi törvény lényegében keretet jelen- tett, amit különféle végrehajtási utasításoknak kell követniük. Az OKT plénuma elé egész sora került ezeknek a kiegészítő rendelettervezeteknek :
az 1.018/1956. (III. 9.) számú minisztertanácsi határozat egyes rendel- kezéseinek módosítása (általános érdeklődésre t a r t h a t számot a Gorkij Könyv- tár világirodalmi közművelődési könyvtárrá való átszervezésének javaslata) ;
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1956. évi 5. sz. törvényerejű rendeletének a műszaki termelési könyvtárhálózatra vonatkozó végrehajtási utasítás-tervezete ;
rendelettervezet a nemzetközi kiadványcsere végrehajtási utasítása tárgyában ;
rendelettervezet az általános tudományos és tudományos szakkönyvtári munkakörök képesítéshez kötéséről (itt a Tanács hangsúlyozta, hogy a képe- sítés mellett a képesség és a rátermettség is alapvető követelmény legyen) ;
javaslat a magyarországi könyvtárak egységes statisztikai adatszolgál- tatási minimumára (e régóta aktuális tervezetet örömmel üdvözölte a Tanács, és azzal a módosítással fogadta el, hogy a minimum csak a hálózati központokig legyen kötelező, a hálózati központok pótkérdések formájában szerezzék majd be a hozzájuk tartozó könyvtáraktól az egyéni adatokat) ;
a könyvtári törvény miniszteri végrehajtási utasítás-tervezete az általá- nos tudományos és a tudományos szakkönyvtárak gyűjtőköri besorolására (e sok vitát és egyeztetést kívánó anyag már harmadszor került a Tanács elé, mely több órás vita után a javaslatot elfogadta. Létrejött a világirodalmi és a történelmi anyagra vonatkozó gyűjtés tervezete, döntés történt a képző- művészeti, a geofizikai és geodéziai, a bányászati, a kohászati, továbbá egyes t á j k ö n y v t á r i gyűjtőkörökre is).
2. A Tanács feladatai közé tartozik az is. hogy az ország legfontosabb könyvtárainak, illetve könyvtárhálózatainak helyzetét, feladatait, gyfíjtő-
1 1L . a T a n á c s 1957. é v i m u n k á j á v a l k a p c s o l u t b a n a k ö v e t k e z ő k ö z l é s e k e t : I I A B A S Z T H Y G y u l a : Könyvtárügyünk néhány fontos kérdése az Országos Könyvtárügyi Tanács 1957. évi munkájának türcben. A K ö n y v t á r o s . 1957. 5 — 7 . 1. — Az Országos Könyvtárügyi Tanács második üléséről. U o . 1957. 7. 1. — Az Országos Könyvtárügyi Tanács 1957. június 17-i ülése. U o . 95 1.
7
körét, szervezetét, szakproblémáit és működésük anyagi-személyi feltételeit időnként elemezze, és a maga részéről segítséget n y ú j t s o n e könyvtárak és könyvtárhálózatok fejlődéséhez, s egyúttal a velük kapcsolatos könyvtár- közi koordinációs kérdésekkel szembenézzen.
így került a Tanács elé a Fővárosi Szabó Ervin K ö n y v t á r feladatai- n a k és gyűjtőkörének a könyvtár által n y ú j t o t t értékes, minden részletre kiterjedő analízise. Különösen aktuálissá tette a problémát az a vitatha- t a t l a n u l helyes intézkedés, hogy a kerületi fiókkönyvtárak ismét a központ- hoz csat oltattak. Nagy nyomatékkal m u t a t o t t rá a vita során a Tanács arra, . h o g y a Szabó E r v i n K ö n y v t á r igazi rangját a magas színvonalon végzett közművelődési könyvtári funkció a d j a meg. Egyhangúlag állást foglalt amellett, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár közművelődési jelentősége országos méretű, és a fővárosnak ehhez a jelentőségéhez kell méreteznie az anyagi eszközöket. A minisztérium illetékes vezetőit felkérte, hogy a Fő- városi Tanácsnál a legnagyobb súllyal támogassák ezt az ügyet, amelyet az O K T is a magáénak tekint. A fiókhálózattal kapcsolatban a Tanács utalt arra, hogy különösen fontos önálló ifjúsági könyvtárak és művészeti (zenei) k ö n y v t á r sürgős szervezése és hatásos működtetése.
Az Országos Széchényi K ö n y v t á r alapvető problémáit a könyvtár módszertani vizsgálatára kiküldött 21 tagú szakértői bizottság1 2 részletes jelentésének rövid összefoglalása alapján vitatta meg az OKT. Mind a június hó folyamán t a r t o t t vizsgálat, mind a tanácsi vita során kiderült, hogy az OSzK ügye — közügy, az egész magyar könyvtári szervezet egyik alapvető kérdése. Nemzeti könyvtárunk jó és tervszerű működése nélkül többi könyvtárunk m u n k á j á b a n is zavarok, bizonytalanságok kelet- kezhetnek.
A Tanács nem a részletekkel foglalkozott, hanem az OSzK alapvető problémáira és gyengeségeire i r á n y í t o t t a a figyelmet : hangsúlyozta, hogy a k ö n y v t á r funkcióit és gyűjtőkörét mindenekelőtt a nemzeti könyvtári jelleg- ből kell levezetni és meghatározni, az elhanyagolt hungarica-gyűjtésre és a világszerte megjelenő hungarica-anyag bibliográfiai kigyűjtésére kell erőit koncentrálnia, megszüntetve ezzel párhuzamosan az ún. általános tudományos g y ű j t ő k ö r felesleges túlzásait ; ebben a keretben bibliográfiai feladatai és k ö n y v t á r t u d o m á n y i munkái is megfelelőbben tudnak elhelyezkedni. Javas- l a t o t t e t t — hosszas vita u t á n — a k ö n y v t á r új, feladataival és funkcióival j o b b a n összhangban álló szervezet kialakítására, új, egyelőre átmeneti épület sürgős biztosításának fontosságára, végül az OSzK-tól oly nagy mérték- ben függő könyvtárközi együttműködés minél hathatósabb kiépítésére.
E g y ú t t a l felkérte az OSzK vezetőségét, hogy szeptemberre — midőn a felülvizsgálóbizottság új, összehangolt rövid jelentése elkészül — maga a k ö n y v t á r is rögzítse le elképzeléseit az adott problémákkal kapcsolatban : az önelemzést, az önvizsgálatot nem teszi feleslegessé a külső szakértői m u n k a .
12 A m ó d s z e r t a n i felülvizsgálat a T a n á c s k e z d e m é n y e z é s é r e és felkérése a l a p - j á n t ö r t é n t . Az 1 9 5 7 . m á j u s 4-i ülésen K Ő H A L M I Béla e g y e t e m i t a n á r a n a p i r e n d e l ő t t a z O S z K n e h é z h e l y z e t é r e h í v t a fel a f i g y e l m e t , s j a v a s o l t a , h o g y a T a n á c s siessen a z O S z K s e g í t s é g é r e . A T a n á c s e g y h a n g ú a n e l f o g a d t a a z i n d í t v á n y t , és f e l k é r t e a M i n i s z t é r i u m k ö n y v t á r i o s z t á l y á t , h o g y v e g y e i g é n y b e az O S z K p r o b l é m á i n a k m e g o l d á s á r a a T a n á c s s e g í t s é g é t . A f e l k é r t b i z o t t s á g v e z e t ő j e M Á T K Á I L á s z l ó lett, az e g y e s t e r ü l e t e k e t m e g - v i z s g á l ó a l b i z o t t s á g o k v e z e t ő i a T a n á c s t a g j a i v o l t a k .
8
Az OKT az 1957. évi munkaterv vitájánál elhatározta, hogy még az év folyamán megtárgyalja a budapesti Orvostudományi Egyetem Központi Könyvtáráról, továbbá az Országos Pedagógiai K ö n y v t á r létrehozásáról, szervezetéről és működési irányelveiről szóló javaslatokat, végül kitűzi az 1958. évben tartandó módszertani felülvizsgálatok sorrendjét. E munkálatok tulajdonképpen a könyvtárügyi törvény vérgehajtásának szolgálatában álla- nak, s egyúttal — a feltétlenül szükséges koordináló feladatok elvégzése mellett — könyvtárpolitikánk és könyvtárügyünk további előrehaladását lesznek hivatva szolgálni.
3. A Tanács által már tárgyalt vagy 1957 folyamán tárgyalandó egyéb könyvtárpolitikai vagy könyvtárügyi kérdések is komoly figyelmet érdemelnek.
Megvitatta és elfogadta a Tanács a könyvtárosok továbbképzésének 1957/58-ra vonatkozó tervét, mely a legkülönbözőbb előképzettségű és be- osztású könyvtári dolgozók szakmai, szaktudományi és idegen nyelvi fejlő- désének szervezeti formáit, tartalmi kereteit rögzítette le.
Foglalkozott az OKT a könyvtárak távlati (10—15 éves) fejlesztési tervezetének problémáival is. Mivel az Országos Tervhivatal a népgazdaság egyes fontosabb ágaiban és más területeken is megindította a távlati tervek előkészítését, a magyar könyvtárpolitika és könyvtárügy alapvető érdeke, hogy a kibontakozó ú j távlati tervezésbe idejében és kellő súllyal bekap- csolódjék.13 A Tanács egyetértett a javaslat alapvető megállapításaival, hangsúlyozta a távlati tervezés fontosságát könyvtárpolitikai s így művelődés- politikai érdekből is. A vita során többen hangsúlyozták, hogy a tervezést nem szabad szűk szakmai területen, mintegy öncélúan végezni, hanem biz- tosítani kell, hogy az illetékes kormányzati szervek a könyvtárügyet vegyék fel a távlati tervterületek szektorába, azután történjék meg a könyvtári terv egyeztetése a vonatkozó terület vagy intézmény távlati terveivel, végül az egyes könyvtári hálózatok távlati terveit egymással is koordinálni kell. Sta- tisztikai alapadatok, néhány fontos és egyeztetett központi mérőszám, de mindenekelőtt közösen érvényesülő irányelvek szükségesek ahhoz, hogy a könyvtárak és könyvtárhálózatok által elvégzendő egyedi távlati tervezés t ö b b legyen, mint jószándékú ábrándozás. Egyetértett a Tanács azzal is, hogy a magyar könyvtárügy hivatalosan elfogadott és reálisan kimunkált távlati terve a könyvtárügyet a legfontosabb művelődési tevékenységek sorába fogja emelni, s így lehetőség nyílik arra is, hogy társadalmunk tény- leges szükségleteinek megfelelően részesüljön anyagi támogatásban.
Emellett az OKT több olyan fontos kérdést tűzött napirendjére, amiket 1957 folyamán fog tárgyalni. Elég a témákat felsorolnunk, hogy e kérdések könyvtárpolitikai fontosságát, könyvtárügyünk előbbrevitelében való jelen- tőségét mérlegelni t u d j u k :
a közművelődési könyvtárak állományösszetételének elemzése és az ebből adódó sürgős tennivalók ;
a dokumentáció elvi kérdései és az országban folyó dokumentációs munka felmérése, annak értékelése ;
a könyvtárközi kölcsönzés kérdései ;
javaslat az 1958. évben készítendő könyvtári kiadványokra.
Röviden érintenünk kell azokat a lényeges problémákat is, melyeket a fenti napirendi pontok tárgyalásánál azért nem említettünk, mert nem
1 3 K O V Á C S M á t é r e f e r á t u m á b ó l .
9
önálló referátumok formájában jelentkeztek, de könyvtárpolitikai súlyuk, könyvtári jelentőségük miatt élénk vita alakult ki körülöttük.
Művelődéspolitikai és könyvtárpolitikai vonatkozásban felmerült, liogy sürgős szükség van az ország könyvtárakkal való ellátottságának, a rosszul telepített könyvtárak ügyének, a lakosság könyvvel való ellátottságának, az ellátottság optimális fokának, a könyvtárosok arányának elemző meg- vizsgálására. Ezt az elemzést nemzetközi összehasonlító adatok nélkül nem szabad elvégezni. Különösen fontos a hazánkhoz hasonló kisebb országok adatainak figyelembevétele és mérlegelése. Az OSzK módszertani osztálya ilyen adatok összeállítása és rendelkezésre bocsátása ú t j á n országos jelentő- ségű könyvtárpolitikai m u n k á t támogathatna.
Felmerült az a gondolat is, hogy a jól megalapozott távlati fejlesztési terv — kiegészítve az említett és nemzetközileg ellenőrzött adatokkal — hozzásegítheti könyvtárügyünket ahhoz, hogy a maga részéről sikeresen vegyen részt egy egységes művelődési törvény létrehozásában. Nagykönyv- táraink (pl. az OSzK és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár), amennyiben a jelenlegi tanácsüléseken helyesen megfogalmazott funkciókat betöltik, — egyúttal művelődéspolitikai igényeket elégítenek ki.
Többen felvetették a hálózatközi koordinálások szükségességét mindenek- előtt a könyvrendelések területén. Az azonos vagy egymással érintkező gyűjtőkörű könyvtárak hozzanak létre könyvtárközi bizottságokat a rende- lések egyeztetése céljából. Ez a módszer egyes területeken (műszaki és köz- gazdaságtudományi vonal) már régen jól bevált, s a különböző rendeltetésű, de gyűjtőkörileg rokon hálózatok vagy hálózati tagok együttműködését segíti elő, így a magyar k ö n y v t á r ü g y tervszerűségét és egységét ezen az ú t o n is szolgálja. Az ilyen könyvtárközi bizottságokba be kell vonni az adott könyvtári területet használó tudományos k u t a t ó k a t is (pl. a történettudo- mányi rendelések koordinálásánál szükséges rendszeresen meghallgatni a Történettudományi Intézet képviselőjének véleményét is).
A módszertani munka t a r t a l m á n a k korszerű megfogalmazása, külö- nösen az OSzK módszertani osztályának helyi és kizárólag közművelődési kérdésekre koncentrált beállítottsága is komoly vita t á r g y á t képezte. Mindenki egyetértett azzal, hogy a Széchényi Könyvtár módszertani osztályát könyv- tárügyünk központi kérdéseinek elemző munkájába kell bevonni, a Tanács szakbizottságaiban a módszertani osztály munkatársainak aktív szerepet kell vinniök. A módszertani munka kérdéseit országos szinten kell megvitatni : a nagykönyvtárak módszertani munkatársai üljenek össze és tárgyalják meg legfontosabb problémáikat.
Ismét felmerült a szakbibliográfiai munka rendezetlenségének és terv- szerűtlenségének problémája. A Tanács kifejezte azt az óhaját, hogy a biblio- gráfiai szakbizottság — az akadémiai K ö n y v t á r t u d o m á n y i bizottság véle- ményének kikérése mellett — mérje fel a helyzetet, s tegyen javaslatokat a szakbibliográfiák országos koordinálására.
Hangsúlyozottan foglalkozott a Tanács egyes könyvtárak vagy könyv- tári állományrészlegek megvédésével, megóvásával is. A komoly tudományos és tudománytörténeti anyaggal rendelkező egyházi könyvtárakat éppen a k u t a t á s érdekében jobban kellene támogatni : néhol helyi jellegű pénzügyi szűkkeblűség miatt működésük nincs megfelelően biztosítva.
Sajnos, az állományvédelem, a könyvkötés, a restaurálás, a könyv- higiénia helyzete országszerte igen rossz. Ha e területeken a könyvtárak
10
nem jutnak sürgős segítséghez, a legsötétebb pesszimizmussal kell a jövőbe tekinteni. Nem elég u t á n a f u t n i a romló anyagnak, és kisebb „foltozásokkal"
megpróbálni elhárítani a veszedelmet, hanem aktív könyvvédelem útján rá kell már térni a prevencióra is. Nemzeti értékeink könnyen veszendőbe mehetnek, a múlt keserves tanulságai elég sok szomorú példával szolgáltak már e tekintetben. Mindennél fontosabb nemzeti kézirat- és könyvkincsünk reprodukciókban (mikrofilm, mikrokártya) való megőrzése. A Tanács a leg- határozottabban t e t t e magáévá ezt az indítványt s javasolta, hogy ez a program súlyponti tervfeladatként szerepeljen a könyvtárügy 3 éves, illetve távlati tervében. Természetesen az is szükséges, hogy a könyvvédelem kérdései- vel ne csak gyakorlati szinten, hanem tudományos fokon is foglalkozzunk.
4. Végül át kell tekintenünk azokat a kérdéseket is, amelyek a Tanács feladataival, programjával, szervezetével, működésének nagyobb hatásfokával függenek össze s valamilyen módon tükröződtek a Tanács plénumának vagy elnökségi megbeszéléseinek tárgysorozatában, illetve döntéseiben.
Eltekintve néhány szervezeti, ügyrendi és adminisztratív kérdés ren- dezésétől (pl. a Tanács elnökségének kibővítése, a munkaterv összeállítása és megvitatása stb.), a Tanács működésében és szervezetében bekövetkezett legnagyobb jelentőségű változásnak a könyvtárügyi szakbizottságok meg- alakítása és programjaik megállapítása mondható.
A magyar könyvtárügy gyors fejlődése az elmúlt évtizedben arra kész- t e t t e a könyvtárügy vezető szerveit, hogy az egyes időszerű kérdések kidol- gozására bizottságokat hozzanak létre. Ezek az állandó jellegű vagy ideig- lenes bizottságok különféle könyvtárügyi szerveknél (OKT, a minisztérium könyvtári osztálya, a Széchényi Könyvtár módszertani osztálya, akadémiai Könyvtártudományi Bizottság) működtek, s bár egyenként mind hasznos célkitűzéssel indultak, sok esetben párhuzamos munkát végeztek. Maga az O K T is többször felhasználta az elmúlt évek tanácsi munkájában a szak- bizottsági munka jó lehetőségeit (könyvalapbizottság, továbbképzési bizott- ság, dokumentációs szakbizottság, statisztikai munkaközösség), de könyvtár- politikánk és könyvtárügyünk minden jelentős kérdését átfogó szakbizott- sági rendszert csak 1957 folyamán alakított ki.
Mik ennek a rendszernek a jellemzői és mi a jelentősége?
a) A megfelelően tagolt szakbizottságok az OKT szervei lettek, irányí- tásuk egységessé, munkaprogramjuk tervszerűvé válhatott.
b) Megszűnvén a sok felesleges, és a sok erőt, energiát pazarló pár- huzamos szervezés, a magyar könyvtárak legjobb szakembereit (mintegy 130 főt) az OKT 12 szakbizottságába lehetett tömöríteni.
c) Az Országos Széchényi K ö n y v t á r módszertani osztályát s annak munkalehetőségeit, munkaeszközeit a szakbizottsági, így a tanácsi munka szolgálatába lehetett állítani, s fordítva, legjobb könyvtári szakértőink t u d á s a és munkakedve az országos méretekben szervezett tervszerű mód- szertani munka színvonalát fogja emelni.
d) A Művelődésügyi Minisztérium könyvtári osztálya — mely vezetői révén a szakbizottságok szervezésében igen élénk részt vett,1 4 — a magyar
14 E s z e r v e z é s a T a n á c s e d d i g i e r e d m é n y e i t f e l h a s z n á l v a , f i g y e l e m b e v e t t e a N é m e t D e m o k r a t i k u s K ö z t á r s a s á g r o k o n célú k ö n y v t á r ü g y i s z a k b i z o t t s á g a i n a k p é l d á j á t is
( 1 . : | K O N D O R I s t v á n n á ] : Beszámoló a kéttagú magyar könyvtáros küldöttség útjáról a Német Demokratikus Köztársaságban (1956. május 26—1956. június 16.). Soksz. 28 1.)
könyvtárpolitika és könyvtárügy irányításában erőteljesen támaszkodhatik a szakbizottságok munkájára, ezen keresztül könyvtárosaink jól képzett széles rétegére.
e) A bizottságokban e g y ü t t dolgoznak a tudományos és közművelő- dési könyvtári hálózatok legjobb szakemberei, ennek következtében könyv- tárügyünk egysége tovább izmosodik, az elszigeteltség még jobban meg- szűnik, s a problémák sokoldalú, a könyvtári gyakorlatból eredő megvilá- gítása sokkal inkább valósággá válik.
Mindennek következtében lehetőség nyílik arra, hogy a szakbizottságok egyszerre legyenek a könyvtárügy állami vezetése és módszertani irányítása szá- mára legfőbb szakmai tanácsadó szervek és az egyes szakproblémákat tudományos színvonalon kidolgozó munkaközösségek.
E munka eredményeinek általánosítása, a könyvtártudományi szak- irodalom hazai fejlesztése, a f i a t a l könyvtárosnemzedék továbbképzésének érdeke, a publikációs lehetőségek fokozása s így a munkakedv növelése, a szellemi munka anyagi érdekeltségének előmozdítása egyaránt szükségessé teszik, hogy a Tanács — a k ö n y v t á r i törvényben biztosított költségvetése segítségével — kiadványsorozat formájában közzétegye a szakbizottsági tevékenység publikációra megérett referátumait.1 5 A kiadványsorozatra vonatkozó tervekről már tárgyalt a Tanács elnöksége.
Természetesen a szakbizottsági munka egyéb előlijeit is érvényesíteni lehet könyvtárügyünk hasznára : egy-egy munkaközösség vagy szakbizott- ság vagy több szakbizottság meghívott szakértői együtt felmérhetik egy-egy megye teljes könyvtárügyét, s így követendő mintát szolgáltathatnak a magyar könyvtárügy megyei „ t o p o g r á f i á i " teljes sorozatának elkészítésé- hez ; a szakbizottságok segítségével igen színvonalas tanfolyamokat, előadás- sorozatokat lehet rendezni, ahol a legjobb előadók a számukra legmegfelelőbb témákkal vehetnek részt könyvtárosaink szakismereteinek továbbfejlesz- tésében. E néhány példa csupán azt kívánja jelezni, hogy a megfelelően szer- vezett és jól vezetett szakbizottságok tevékenységi területe s így súlya és jelentősége idővel egyre jobban növekedhetik.
Az OKT vitái megfelelően rendezték a szakbizottságok szervezeti felépítését is : a nagyjából 8—12 t a g ú szakbizottságok elnökei általában tanácsi tagok lettek, a titkári feladatok ellátását többnyire — már csak a szervezetszerű kapcsolatok realizálása miatt is — az OSzK módszer- tani osztályának megfelelő munkatársaira bízták, tagokul az ország leg- jobb szakkönyvtárosait hívták meg. A Művelődésügyi Minisztérium könyv- tári osztályának munkatársai — szintén a munka sokoldalú, államigazgatási szinten is megteremtendő kapcsolatai miatt — részt vesznek a bizottságok tevékenységében. A szakbizottságok természetesen a Tanácsnak felelősek m u n k á j u k é r t ; munkatervüket önállóan készítik el, — ez éppen a problémák gazdagságát, árnyaltságát, élettel való kapcsolatát biztosítja. A munka- tervek felülvizsgálatát, egyeztetését s jóváhagyását a Tanács elnöksége végzi el.
Az eddig elmondottak valószínűvé teszik, hogy a bizottságok munká- j á n a k összefogása, a kiadványok színvonalas gondozása miatt kis létszámú (esetleg két fő) szaktitkárság létrehozására is gondolni kell a Tanács elnök-
15 K ö n y v t á r i s z a k f o l y ó i r a t a i n k is g a z d a g p u b l i k á c i ó s a n y a g h o z j u t h a t n a k a s z a k - b i z o t t s á g o k megfelelően kidolgozott t é m á i ú t j á n .
12
sége mellett. Ez a kicsiny, de jó könyvtári szakértőkből szervezendő appa- rátus biztosítja azt is, hogy a szakbizottságok működtetésének ne leg3ren bürokratikus vagy adminisztratív jellege.
I I I .
Az OKT hosszas és alapos vita u t á n a következő szakbizottságok fel- állítását határozta el, felkérvén egyúttal azok elnökeit és t i t k á r a i t is :
1. Könyvtárpolitikai és könyvtárügyi szakbizottság. E l n ö k e K O V Á C S M á t é , t i t k á r a
F O D O R Z o l t á n . M u n k a t e r v é n e k t é m á i : a k ö z m ű v e l ő d é s i k ö n y v t á r a k t o v á b b f e j l e s z t é - s é n e k p r o b l é m á i ; k ö n y v t á r p o l i t i k a i i r á n y e l v e k kidolgozása a k ö n y v t á r a k t á v l a t i fejlesz- t é s i t e r v é n e k előkészítéséhez ; a k ö n y v t á r i s z a k s a j t ó jelenlegi á l l a p o t a és t o v á b b f e j l e s z - t é s é n e k p r o b l é m á i ; a k ö n y v t á r i á l l o m á n n y a l k a p c s o l a t o s egyes a l a p e l v e k kidolgozása ; a z i f j ú s á g o l v a s t a t á s á n a k m ű v e l ő d é s p o l i t i k a i k é r d é s e i ; a t ö r v é n y e r e j ű r e n d e l e t és a m i n i s z t e r t a n á c s i h a t á r o z a t i n t é z k e d é s e i a l a p j á n k i a d a n d ó t o v á b b i r e n d e l k e z é s e k sorrend- j é n e k m e g á l l a p í t á s a , állásfoglalás az e g y e s a l a p e l v e k t e k i n t e t é b e n ; a k ö n y v t á r a k közös p r o p a g a n d á j á n a k ü g y e ; n e m z e t k ö z i k ö n y v t á r i k a p c s o l a t a i n k ; m ó d s z e r t a n i felül- v i z s g á l a t o k i r á n y e l v e i ; k ö n y v t á r i s z a k k i a d v á n y o k t e r v e .
2. Könyrtárigazgatási szakbizottság. ( E g y e l ő r e k é t k ü l ö n m u n k a b i z o t t s á g o t is meg- a l a k í t o t t : a jogit és g a z d a s á g i t s a s t a t i s z t i k a i t . ) E l n ö k K O N D O R I m r e , t i t k á r S A L L A I
I s t v á n . T é m á k : a k ö n y v t á r i s t a t i s z t i k a m i n i m u m á n a k kidolgozása és é r v é n y e s í t é s e ; a z egységes k ö n y v t á r s t a t i s z t i k a k é r d é s e i ; a j e l e n t ő s e b b k ö n y v t á r i h á l ó z a t o k szervezeti, i l l e t v e m ű k ö d é s i s z a b á l y z a t a i n a k ellenőrzése ; a k ö n y v t á r ü g y i j o g s z a b á l y o k ú j szerkezet- b e n t ö r t é n ő k i a d á s a ; az á l t a l á n o s t u d o m á n y o s és t u d o m á n y o s s z a k k ö n y v t á r i m u n k a - k ö r ö k k é p e s í t é s h e z k ö t é s é r ő l szóló á t d o l g o z o t t r e n d e l e t t e r v e z e t ; a k ö n y v t á r i m u n k a t e r v e z é s e ; a k ö n y v t á r a k t á v l a t i fejlesztési t e r v é n e k előkészítése a k ö n y v t á r p o l i t i k a i b i z o t t s á g á l t a l k i d o l g o z o t t elvek a l a p j á n ; a k ö n y v t á r o s o k bérezési és s t á t u s - k é r d é s e i v e l k a p c s o l a t o s ü g y e k .
3. Szerzeményezési szakbizottság. M a g á b a n f o g l a l j a a régi k ö n y v a l a p b i z o t t s á g o t , s így —• f i g y e l e m b e v é v e a m o d e r n s z e r z e m é n y e z é s k é r d é s e i t — k é t c s o p o r t b a n dolgozik.
E l n ö k e M Á T R A I László, t i t k á r a B O R S A G e d e o n és S E B E S T Y É N Géza. T e m a t i k a : k ö z m ű - velődési k ö n y v t á r a i n k á l l o m á n y p r o b l é m á i ; az Országos Széchényi K ö n y v t á r k ö n y v - e l o s z t ó o s z t á l y a k ö n y v f e l a j á n l á s i j e g y z é k e i n e k j ó v á h a g y á s a ; a K ö n y v a l a p f u n k c i ó i r a és m ű k ö d é s é r e v o n a t k o z ó j a v a s l a t ; a h á l ó z a t i e l v b ő l eredő s z e r z e m é n y i f e l a d a t o k ; k ü l f ö l d i f o l y ó i r a t o k és k ö n y v e k r e n d e l é s e és v é t e l e ; a k ö n y v t á r a k p r o f i l p r o b l é m á j a .
4. Katalogizálási szakbizottság. E l n ö k e G O R I U P P Aliz, t i t k á r a R Á c z A r a n k a . T e m a - t i k a : a címleírási p é l d a t á r elkészülő részeinek l e k t o r á l á s a és m e g v i t a t á s a ; a k ü l ö n - leges k ö n y v t á r i d o k u m e n t u m o k c í m l e í r á s i s z a b á l y a i n a k f o l y a m a t o s l e k t o r á l á s a és k i a d á s a ; a p e r i o d i k á k n a k a s z a b v á n y h o z m é r t e n b ő v e b b címleírási s z a b á l y a i n a k kidolgozása ; a t á r g y s z ó k a t a l ó g u s s z a b á l y a i n a k m e g v i t a t á s a és a kész s z a b á l y z a t p u b l i k á l á s a ; a cikk- k a t a l ó g u s p r o b l é m á i ; a t u d o m á n y o s k ö n y v t á r a k k a t a l ó g u s - h e l y z e t e ; a m a g y a r t e s t ü - l e t i s z e r z ő k és n é v v á l t o z á s a i k j e g y z é k é n e k összeállítása ; a k ö z m ű v e l ő d é s i k ö n y v t á r a k k a t a l ó g u s h e l y z e t é n e k f e l ü l v i z s g á l a t a ; uz egyes k ö n y v t á r a k b a n k é s z ü l ő c í m f e l v é t e l i s z ó t á r a k m u n k á l a t a i n a k k o o r d i n á l á s a .
5. Országos osztályozó szakbizottság. (A b i z o t t s á g e d d i g a z O r s z á g o s S z é c h é n y i K ö n y v t á r k e r e t é b e n d o l g o z o t t „ O r s z á g o s O s z t á l y o z ó B i z o t t s á g " elnevezéssel.) E l n ö k
V E R E D Y G y u l a , t i t k á r B A B I C Z K Y B é l a . A b i z o t t s á g f o l y t a t j a m u n k á j á t az E g y e - t e m e s Tizedes O s z t á l y o z á s m a g y a r o r s z á g i g y a k o r l a t á n a k egységesítésére és k ö z v e t í t i a t i z e d e s o s z t á l y o z á s fejlesztésére, m ó d o s í t á s á r a v o n a t k o z ó h a z a i j a v a s l a t o k a t a N e m z e t - k ö z i Osztályozó B i z o t t s á g h o z .
6 . Olvasószolgálati szakbizottság. E l n ö k e V É R T E S György, t i t k á r a S Z E N T M I H Á L Y I
J á n o s . T é m a t e r v e : a k ö n y v t á r k ö z i k ö l c s ö n z é s ; a t u d o m á n y o s s z a k k ö n y v t á r a k és a z
o k t a t á s k a p c s o l a t a i n a k k é r d é s e i ; a k ö n y v t á r a k o l v a s ó s z o l g á l a t á n a k k a p c s o l a t a i a.
t u d o m á n y o s k u t a t ó i n t é z e t e k k e l ; az o l v a s ó s z o l g á l a t s z e r v e z e t e ; az olvasószolgálat s z í n v o n a l á n a k v i z s g á l a t a , különös t e k i n t e t t e l a k ö z m ű v e l ő d é s i k ö n y v t á r a k r a ; a k ö n y v - a l a p á l t a l k e z e l t k ö n y v e k f e l h a s z n á l á s a a k ö n y v t á r k ö z i k ö l c s ö n z é s b e n .
7. A gyermek és ifjúság olvasmányaival foglalkozó szakbizottság. E l n ö k e SALLAI I s t v á n , t i t k á r a R Á c z A r a n k a . T é m a t e r v : a z i s k o l á n k í v ü l i g y e r m e k k ö n y v t á r ü g y helyze- t é n e k f e l t á r á s a ; a z i s k o l a i k ö n y v t á r a k h e l y z e t é n e k és p r o b l é m á i n a k elemzése ; szerve- z e t i k é r d é s e k ; a b u d a p e s t i g y e r m e k k ö n y v t á r o s o k részére r e n d e z e n d ő t o v á b b k é p z ő t a n - f o l y a m p r o g r a m j á n a k kidolgozása ; ö n á l l ó f ő v á r o s i g y e r m e k k ö n y v t á r f e l á l l í t á s á n a k t e r v e .
8. Bibliográfiai szakbizottság. E l n ö k e K Ő H A L M I Béla, t i t k á r a B É L L E Y P á l . T e m a t i - k á j a : az 1958. évi o r s z á g o s b i b l i o g r á f i a i t e r v ö s s z e á l l í t á s a ; a z a j á n l ó b i b l i o g r á f i á k m ű f a j a i - n a k és f e l h a s z n á l t s á g á n a k elemzése o r s z á g o s t a p a s z t a l a t o k a l a p j á n ; a m a g y a r k ö n y v - t á r i „Minerva" s z e r k e s z t é s i s z a b á l y a i n a k k i d o l g o z á s a ; a m a g y a r b i b l i o g r á f i á k biblio- g r á f i á j á n a k s z e r k e s z t é s i s z a b á l y z a t a ; a z U N E S C O n y ú j t o t t a b i b l i o g r á f i a i lehetősé- g e k felmérése.
9 . Dokumentációs szakbizottság. E l n ö k e J Á N S Z K Y L a j o s , t i t k á r a S I M O N M á r i a A n n a . T e m a t i k á j a : a E I D - k o n f e r e n c i a r e f e r á t u m á n a k e l k é s z í t é s e ; a d o k u m e n l á c i ó s t e v é k e n y s é g f e l m é r é s é r e i r á n y u l ó k é r d ő p o n t o k s z a k t e r ü l e t e n k é n t i kidolgozása a s t a t i s z - t i k a i a l b i z o t t s á g k ö z r e m ű k ö d é s é v e l ; a z O K T d ö n t é s é t ő l f ü g g ő e n a d o k u m e n t á c i ó s t e v é k e n y s é g f e l m é r é s é n e k m e g k e z d é s e ; s z a b a d a l m i d o k u m e n t á c i ó kérdése.
10. Raktározási, állományvédelmi és mikrofilm szakbizzottság. E l n ö k e DOMANOVSZKY Á k o s , t i t k á r a RÁcz A r a n k a . T é m a t e r v : k ö n y v t á r a i n k n e m z e t i é r t é k e i n e k r e p r o d u k c i ó k - b a n v a l ó m e g ő r z é s é n e k t e r v e ; m i k r o f i l m - h a s z n á l a t a m a g y a r k ö n y v t á r a k b a n , k ö z p o n t i m i k r o f i l m l a b o r a t ó r i u m , esetleg m i k r o f i l m v á l l a l a t létesítése ; a k ö n y v h i g i é n i a ü g y é n e k h a z a i állása, j a v a s l a t o k a z elvégzendő f e l a d a t o k r a ; k ö t é s z e t i p r o b l é m á k , g y o r s í t o t t k ö n y v k ö t é s i e l j á r á s o k a l k a l m a z á s a ; t ö m ö r í t e t t r a k t á r o z á s ; r a k t á r a k védelme, t e c h n i - k a i és m u n k a e r ő - p r o b l é m á k a r a k t á r a k b a n .
1 1 . Könyvtárépítési és berendezési szakbizottság. E l n ö k e K É K I Béla, t i t k á r a T O M B O R
T i b o r . T é m a t e r v e : a k ü l f ö l d i k ö n y v t á r é p í t é s i és berendezési s z a k i r o d a l o m n y i l v á n t a r t á s a , k é p a n y a g g y ű j t é s e ; k ö z r e m ű k ö d é s az O S z K ú j é p ü l e t é r e v o n a t hozó elhelyezési és beren- d e z é s i részletes t e r v k i d o l g o z á s á b a n ; k ö n y v t á r é p í t é s i és b e r e n d e z é s i á l t a l á n o s m u t a t ó - s z á m o k összeállítása, i l l e t v e ilyen t á r g y ú s e g é d l e t s z e r k e s z t é s e a k ö n y v t á r a k t á v l a t i fejlesztési t e r v é n e k elkészítéséhez; e s e t e n k é n t i s z a k v é l e m é n y e k és s z a k t a n á c s o k n y ú j t á s a .
12. Képzési és továbbképzési szakbizottság. E l n ö k e W A L D A P F E L Eszter, t i t k á r a
D U R Z S A S á n d o r . T e m a t i k á j a : a T a n í t ó k é p z ő A k a d é m i á n s z e r v e z e t t f a k u l t a t í v k ö n y v - t á r o s i t á r g y t a n t e r v e , t e m a t i k á j a , a j e g y z e t elkészítése, m e g v i t a t á s a ; az 1957/58. évi oi-szágos k ö n y v t á r o s i t o v á b b k é p z é s i t e r v m e g v i t a t á s a , a t a n f o l y a m o k m e g i n d í t á s a , a z ellenőrzés m e g v a l ó s í t á s a , a s z a k o z á s i o k t a t á s t e r v é n e k m e g b e s z é l é s e az Országos o s z t á - l y o z ó s z a k b i z o t t s á g g a l ; a z e g y e t e m i o k t a t á s i t e m a t i k a m e g v i t a t á s a .
E gazdag és sokoldalú tematika is ízelítőt ad abból, hogy a közeljövőben a Tanács és szakbizottságai — eltekintve a mindig adódó aktualitásoktól — milyen irányban, milyen tartalmi és szakmai keretben keresik könyvtár- ügyünk fejlesztésének következő állomásait.
Éppen az O K T eddigi tevékenysége igazolta, hogy a szakterület tanácsi formában gyakorolt önigazgatása, könyvtárügyünk valódi egységének érde- kében kifejtett fáradozása, a szakma legjobbjainak tanácsadó tevékenysége nélkülözhetetlen könyvtáraink, könyvtárügyünk, a Művelődésügyi Minisz- térium és annak k ö n y v t á r i osztálya számára. Megmutatkozott ez abban is, hogy a Tanács és a könyvtári osztály közös elhatározással keresték az együtt- működés leghelyesebb ú t j a i t (ez a múltban nem volt mindig így), közösen 14
hangsúlyozták az OKT működésének átfogó jelentőségét, a Tanács nagyobb súlyának követelését,16 s együtt dolgoztak azokon a terveken, melyek minden bizonnyal elősegítik majd a Tanácsnak és szakbizottságainak eredménye- sebb m u n k á j á t . Ennek alapvető feltétele azonban az egész magyar könyv- tárostársadalom érdeklődése, segítsége, támogatása : enélkül a Tanács mű- ködése nem érheti el céljait.
G Y U L A H A R A S Z T H Y : L E C O N S E I L N A T I O N A L D E S B I B L I O T H É Q U E S E T L E S P R O B L É M E S A C T U E L S D E L A B I B L I O T H É C O N O M I E H O N G R O I S E
L a c o n f é r e n c e d e s B i b l i o t h é e a i r e s h o n g r o i s , t e n u e c n 195], a p r i s u n e d é l i b é r a t i o n sclon laquelle il f a u t organiser, a u p r é s d u M i n i s t é r e d e s A f f a i r e s Culturelles, u n Conseil des B i b l i o t h é q u e s a y a n t les f o n c t i o n s d ' u n e o r p s e o n s u l t a t i f et le d e v o i r d e p r é t e r assis- l a n c e á la d i r e c t i o n d e s b i b l i o t h é q u e s p u b l i q u e s et s e i e n t i f i q u e s d e I l o n g r i e . C o n f o r m é m e n t á e c t t e décision, le Conseil N a t i o n a l des B i b l i o t h é q u e s f u t o r g a n i s é e n 1953 ; ses m e m b r e s f u r e n t ehoisis en général p a r m i les e o n s e r v a t e u r s d i i i g e a n t s les p l u s q u a l i f i é s d e n o s d i f f é r e n t e s b i b l i o t h é q u e s e t r é s e a u x d e b i b l i o t h é q u e s t a n t s e i e n t i f i q u e s q u e p u b l i q u e s ; c e t t e c o m p o s i t i o n d u Conseil g a r a n t i t son a u t o r i t é professionelle e t s c i e n t i f i q u e . P e n d a n t ces d e r n i e r e s a n n é e s , le Conseil a é t u d i é p l u s i e u r s p r o b l é m e s i m p o r t a n t s d e bibliothéco- n o m i o e t e o n t r i b u a a i n s i á les r a p p r o e h e r d e l e u r s o l u t i o n ( p a r e x e m p l e les p r o b l é m e s d e la f o r m a i i o n e t d e s c o u r s d e p e r f e c t i o n n e m e n t d e s b i b l i o t h é e a i r e s , la s i t u a t i o n d e s b i b l i o t h é q u e s seolaires, la q u e s t i o n des b i b l i o t h é q u e s s y n d i c a l e s , la s i t u a t i o n des biblio- t h é q u e s d é p a r t e m e n t a l e s , le p r o b l é m e des b i b l i o t h é q u e s spéeialisées, il a p r é p a r é la loi s u r les b i b l i o t h é q u e s eodifiée en 1956, il a e x a m i n é e t a p p r é c i é , en o u t r e , la s i t u a t i o n e t les t á c h e s d e p l u s i e u r s g r a n d e s b i b l i o t h é q u e s ) .
L a loi s u r les b i b l i o t h é q u e s liongroises p r o m u l g u é e en 1956 a a p p o r t é u n change- m e n t t r é s i m p o r l a n t d a n s le t r a v a i l e t l ' o r g a n i s a t i o n d u Conseil N a t i o n a l d e s B i b l i o t h é q u e s en r é g l a n t s a e o n d i t i o n j u r i d i q u e e t en d é f i n i s s a n t ses t á c h e s e t son o r g a n i s a t i o n . Confor- m é m e n t . k la loi, le Conseil s e r a d o r é n a v a n t u n o r g a n e e o n s u l t a t i f p r é s le Ministére d e s A f f a i r e s Culturelles, le p r é s i d e n t e t le s e e r é t a i r e s e r o n t n o m m é s p a r le m i n i s t r e . Le Con- seil e s t e o m p o s ó d e 25 m e m b r e s , ses r é u n i o n s s o n t , e n g é n é r a l , mensuclles e t il p r e n d ses r é s o l u t i o n s á l a m a j o r i t ó des voix.
E n v u e d e f a c i l i t e r e t d ' é t e n d r e ses a c t i v i t é s , L e Conseil a organisé des c o m m i s - sions spéeiales oú c o l l a b o r e n t , e n d e h o r s des m e m b r e s d u Conseil, les b i b l i o t h é e a i r e s h o n g r o i s les p l u s é m i n e n t s (le n o m b r e t o t á l d e s b i b l i o t h é e a i r e s t r a v a i l l a n t d a n s les 12 e o m m i s s i o n s q u i f o n e t i o n n e n t a e t u e l l e m e n t , e s t d ' e n v i r o n 130). Les p r é s i d e n t s d e s d i f f é r e n t e s e o m m i s s i o n s s o n t , e n général, m e m b r e s d u Conseil e t ils s o n t r e s p o n s a b l e s des a c t i v i t é s d e s C o m m i s s i o n s q u ' i l s d i r i g e n t , d c v a n t le Conseil.
Les a c t i v i t é s d e s C o m m i s s i o n s f o n c t i o n n a n t a e t u e l l e m e n t s ' é t e n d e n t s u r les (lomaines s u i v a n t s : p o l i t i q u e des b i b l i o t h é q u e s e t q u e s t i o n s d e prineipe, d i r e c t i o n e t a d m i n i s t r a t i o n d e s b i b l i o t h é q u e s , a e q u i s i t i o n , e a t a l o g a g e , classification, service p u b l i c , l i t t é r a t u r e p o u r les e n f a n t s e t p o u r les a d o l e s c e n t s , b i b l i o g r a p h i e , d o e u m e n t a t i o n , e m m a g a s i n a g e , p r o t e c t i o n des f o n d s et m i c r o f i l m , c o n s t r u e t i o n e t a m é n a g e m e n t de biblio- t h é q u e s , f o r m a t i o n e t p e r f e e t i o n e m m e n t p r o f c s s i o n n e l s .
L ' a e t i v i t é d é v e l o p p é o p a r le Conseil e t d e ses c o m m i s s i o n s spéeiales en 1957 a m o n t r é q u e c e t t e a u t o - a d m i n i s t r a t i o n professionelle, s o u s f o r m e d e conseil, les e f f o r t s
16 Meg kell m o n d a n i , h o g y a T a n á c s e d d i g n e m t e t t s o k a t m u n k á j á n a k m e g i s m e r - t e t é s e és n é p s z e r ű s í t é s e é r d e k é b e n s e m „ f e l f e l é " , az i l l e t é k e s v e z e t ő k o r m á n y z a t i s z e r v e k felé, s e m a széles k ö n y v t á r o s t á r s a d a l o m felé. E z a k r i t i k a j o g g a l h a n g z o t t el egyes t a n á c s - t a g o k részéről. A M a g y a r T á v i r a t i I r o d a , a s a j t ó , k ö n y v t á r i f o l y ó i r a t a i n k t á j é k o z t a t á s a á l t a l á b a n e l m a r u d t . A k ö z v é l e m é n y b e f o l y á s o l á s á r a a l k a l m a s jó g r a f i k o n o k k a l , a d a t o k - k a l e l l á t o t t r ö p i r a t o k a t is ki l e h e t n e a d n i . A T a n á c s t a g j a i szolgálati h e l y ü k ö n r e n d s z e r e s t á j é k o z t a t á s o k a t a d h a t n á n a k az O K T p r o b l é m á i r ó l , v i t á i r ó l .
15
f a i t s p a r le Conseil e n v u e de c o o r d o n n e r les a c t i v i t é s des b i b l i o t h e q u e s h o n g r o i s e s , a i n s i q u e la c o l l a b o r a t i o n effective d e s m e i l l e u r s spécialistes o n t é t é p r o f i t a b l e s a u s s i b i e n p o u r les b i b l i o t h e q u e s e t p o u r l a b i b l i o t h é c o n o m i e q u e p o u r le M i n i s t é r e e t p l u s s p é c i a l e m e n t p o u r l a D i r e c t i o n des B i b l i o t h e q u e s . Ce t r a v a i l c o o r d i n a t e u r e t consul- t a t e u r e s t d ' a u t a n t p l u s i m p o r t a n t , q u e les b i b l i o t h é q u e s hongroises, d o n t le n o r n b r c e s t d ' e n v i r o n 18 000, a p p a r t i e n n e n t , d u p o i n t d e v u e d e l e u r d i r e c t i o n (surveillance) á e n v i r o n 20 o r g a n e s d e c o m p é t e n c e n a t i o n a l e , p a r c o n s é q u e n t d e b o n s r é s u l t a t s n e p e u v e n t é t r e o b t e n u s q u ' a u m o y e n d ' u n e a c t i v i t é b a s é e s u r d e s p r i n c i p e s n e t t e m e n t d é t e r m i n é s e t g r á c e á u n e a p p r é e i a t i o n j u s t e des ressources e t d e s possibilitós d a n s l e u r o r d r e de s u c c e s s i o n le plus o p p o r t u n .
16
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRÁNAK KIADVÁNYAI
[ 1 . ] H a r a s z t h y G y u l a : A 130 éves Akadémiai Könyvtár. B p . 1956.
2. B e r l á s z J e n ő — S z a k m á r y n é N é m e t h M á r i a : A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának múltja és jelene. B p . 1956.
3. Csapodi C s a b a : A legrégibb magyar könyvtár belső rendje. B p . 1957.
4. Berlász J e n ő : Az Akadémiai Könyvtár kézirattárának átalakulása.
Bp. 1957.
5. H a r a s z t h y G y u l a : Az Országos Könyvtárügyi Tanács és a magyar könyvtárügy időszerű kérdései B p . 1958.
