Az új magyar rákstatisztika első eredményei

21—3. szám

*, í9"0,,:'—____,

Az uj magyar rákstaüsztíka első eredményei.

Les premiers résultats d'un nouoel enregistrement statistigue kong-mis du cannot.

Résumé. On vient diaooír les premiers résul—

tats relatifs a 1938 du nouvel enregistrement statis—

tigue des cancéreux, entrepris en Hongrie le 187 janvier 1938 au moyen diune feuille spéciale com—

prenant de nombreuses guestions. "

Nous allons parler des principaux enseigne- ments de cette enguéte, en les comparant avec nos staiistígues anciennes des cancéreum, avec les en—

guétes étrangeres et avec les statistigues hongroises des causes de de'cés, basées sur le mouvement de la population. Nous indiguerons en outre les ren- seignements obtenus sur les circonstances amenant le cancer, ainsi gue les résultats de la ihérapie de Hongrie, et les différences constate'es guant á la morbidite' et mortalité cance'reuses pour les diver- ses classes de la population. En ee gui concerne le but et la méthode du nouvel enregistrement hon—

grois, nous les avons précisés dans nos études parues sur les statistígues du cancer en 1935 et 1939 dans cette Reo ue et en 1938 dans le Jo ur-

nal de la Société Hongroise de Sta—

tistigue, en citant les sources hongroises et étrangéres.

Les nouvelles statistigues hongroises du can- cer, faites, comme nous l'avons dit plus haut, a partit du Ier iunvíer 1938, ont un caractére repré- sentatif: elles ne comprennent gue les malades traités ehez eux par médecin et ceux gui étaient soignés dans les établissements sanitaires publics.

Done, les renseignements recueillis ne se rappor- tent gu'á une partie des malades.

Lors de l'enguéte de 1938, faíte sur notre territoire selon le traité de Trianon, il a été rempli 1 3.5 50 feu'illes d'enregistrement, portant sur

12.444 malades souffrant de tumeur,

dont la proportion était de 1373 pour 100000 habi—

tants et de 4477 pour 100000 habitants de plus de 40 aus. Cette derniére proportion est bien instruc- tive, car 90% des malades en guestion appartien—

nent a la population dlun certain age. —— Le cancer ayant un déroulement de plusieurs années, le nombre des cance'reux doit dépasser de 200 a 300% celui des décés par cancer. Comme notre statistigue du mouvement de la population indigue pour 1938 9.676 décés par cancer, le nombre des malades en guestion deuait étre dans la méme anne'e () peu prés de 29.028; ainsi donc, le nombre de malades indigue' par Penguéte (12.441) représente 43% du nombre réel. Ouant au nombre des déeés par cancer, il est, selon l'enguéte, de 3.674, inférieur de 33'7% seulement au nombre de malades fourni par la méme source (12.444). Ce nombre de 3.674 représente 38'0% de celui gui ressort du mouve- ment de la population (9.676). On voit, par la

aussi, gue le nombre réel des malades dépasse dans cette proportion-Id le nombre fourni a cet égard,

par l'enguéte. —— Cette proportion 'de 38'0% mént:

a 43'1% seulement si Pan compte aussi les malades

sur le sort desguels on n'avait pas de rens'eigue- ments. Ainsi donc, les malades comptés par l'en—

guéte représentent les '*'/5 du nombre réel. ,

En comparant notre mortalité eancéreuse def 1933 —— 9730/0000 —— a celle de llétr'an/ger, oni

constate gu'elle est au milieu entre les chiífrss' dlEurope. D'aprés les plus récentes statistiguesy cette mortalité a atteint son maximum dans Pan——

eienne Autriche (183'0). Elle était grande 'en Angie—- terre (163'3) et en Suisse ( 160'7), et la plus basso dans les Balkans, surtout en Bulgarie (16'4). Ce minimum—lá est dá, a. la maniere de viure des peuples balkanigues; a ce gue la population ágée, particulíérement menacée par le caneer, ;; est moins nombreuse, et au fait gue les constats de décés n'y' sont pas toujours faits par des gens capables de reconnaitre le caneer.

D'apres les comparaisons gue nous avons fai- tes, notre nouvel enregistrement du cancer est plus

juste gue le releve' statistigue Dollinger—

Vargha, dressé en Hongrie au début du siecle, et dépasse également, pour sa méthode, la statistigue allemande Leyden et plusieurs relevés *étrangers:

il donne, des cancéreux, une idée plus nette gue ces relevés—Iá.

Selon le nouvel enregistrement hongrois, la mortalité cancéreuse est plus forte dans les

villes autonomes gue dans les comi—

tats (on le voit par les chiffres classe's suivant le lieu de naissance et plus encore par ceux gut sont classe's par lieu de residence). Cela tient a ce gue beaucoup de cancéreux se font soigner dans les uilles et gue la civilisation urbar'ne iauorise le cancer; il faut encore tenir compte de ce fait gue dans les vílles, les diagnostt'cs sont en général plus précis. —— C'est dans l'Ouest de la Hongrie, gui est notre région la plus avancée, gu'on a trouvé le plus de cancéreux.

Selon le classement par sexes, la mor—

bidité par cancer (et par d'autres tumeurs) des iemmes dépasse de 4479 celle des hommes. Car I'enguéte en guestían a compté, sur notre territoire selon le traité de Trianon, 7.457 femmes et 4.957 hommes en traitement pour cancer, soit pour 100000 femmes) 161'4 cancéreuses, et pour 100000 hommes, 111'8 cancéreux.

En ce gui concerne Páge des gens cancéreum, les femmes étaient les plus nombreuses (763395) parmi les malades de 46 a 50 ans. Panni les gens cancéreux, dans les uilles, et plus encore dans les

2—3. szám

comitats, il y uvait également plus de femmes gue d*hommes.

En 1938, parmi les malades souffrant de can—

cet, la proportion des décés représentait 38'8%

ehez les femmes et 47'0% chez les hommes.

Il est á remarauer gue parmi les hommes can—

ce'reuac, la le'thalite' est au début du développement du cancer supe'rieure á celle des femmes souifrant de ce mal; mais plus le cancer se développe chez les hommes, plus la léthalité cancéreuse baísse chez eux.

D'apres le classement par profes—

sions, la morbidite cancéreuse est cliez nous la plus forte dans la classe instruite, parmi les élé- ments urbains assurés aux Caisses pour secours aux malades, et dans la catégorie des journaliers, comprenant beaucoup de personnes ágées, ou elle atteint son maximum (en 1938, 6637 pour 100000).

Viennenl' aprés, sous ce rapport, diabord les membres des catégories ,,communications, services publics et professions libérales", ensuite ceux de la catégorie ,,production du sol", oü la morbidité cance'reuse (63'5) ne représente gue les 2/5 de la moyenne générale (137'3).

En comparant, suiuant les espéces de tumeur, les résultats de llenauéte á nos statisti- aues des causes de déces de 1938, base'es sur le mouvement de la population, on voit gue pour les cancers díts externes (par exemple, ceux de la peau et des mamelles), le nombre de malades indigué

par l'enguéte est le triple ou méme le

guadruple du nombre des de'cés ressortant de ces statistigues (indice: 448'0, respectivement 306'3);

et pour les cancers internes, c,est au -contraire le nombre des décés ani est plus grand. Pour le cancer du foie et des uoies bilíaires, llindice des malades compte's par llenguéte est de 51'1 seulement par rapport au nombre des décés indigue' par le releué du mouuement de la population; pour les tumeurs malignes du pancréas, il est de 727, et pour celles de llestomac et de Pin- testin gréle, de 77'2. Pour ce aui est de la fré—

(] u e n c e d a c a n c e r, d*apres l'enouéte, 21'2%

des gens cancéreuzr souffraient du cancer de la matrice et 20'7% du cancer de l'estomac. Mais dlaprés nos statistiaues des causes de de'cés, basées sur le mouvement de la population, la proportion des cas de cancer de l'estomac représentait davan- tage (34'3%). Selon toutes ces deux sources de ren—

seignements, le plus fréguent était chez les femmes le cancer des organes génitaux et chez les hommes, celui du tube digestif.

Pour faire suite au présent compte rendu, nous sommes en train d'écrire une e'tude sur la démo—

graphie des cance'reux, gui sera suíuie dyune autre, concernant les chiffres établis pour la Hongrie sur lléthiologie et la thérapie d a c a n c e r. *

__91__

1 942

A rákos és egyéb daganatos betegekről hazánkban 1938 január 1-vel —— számos kérdést tartalmazó külön felvételi lappal

—— megindított új magyar rákstatisztika első eredményei, az abszolut szamokat megvilágító arányszámokkal együtt, eddig az 1938. évről készültek el. Ezek legfonto- sabtb tanulságainak leszűrésével a vonat—

kozó régebbi magyar rákbetegstatisztika és más hasonló külföldi felvételek eredmé—

nyeivel való egybevetéssel, nemkülönben a népmozgalmi haláloki részletezés adataival való összehasonlíhassal kívánunk jelenleg foglalkozni, kitérve a felvéte—lnek a rákos megbetegedést okozó körülményekkel kap- csolatos tanulságaira, a hazai terápia ered—

ményeire, valamint arra is, hogy a rákos megbetegedési és elhalálozási arányok a demográfia szempontjai szerint részletezett néprétegekben minő különbségeket mutat—

nak.

Az új magyar rá.kstatisztikai felvétel céljával és módszerével a Magyar Statisz—

tikai Társaságban a felvétel megindulása- kor, már 1938-ban, foglalkoztunkl) is akkor annak módszer—ét már Szeml—énktbeng) is ismertettük. A ráknak, ill. szabatosabban a

rákbetegségnek az oka (etiológizája) ma sem lév—én tisztázva —— említettük ott, hogy ——

a felvételnek egyrészt az a célja, hogy az előidézésre gyanús körülmények körében magyar anyagon tovabb nyomozzon, más- részt pedig —— ugyanezen okból, de az országos rákhalandóság emelkedésére való tekintettel is —— az, hogy kinyomozza a magyarságban, ill. általában az országban azon helyeket és né'pesstégnészeket, amelyek e borzalmas kórtól erősebben s azokat is, amelyek attól kevésbé szenvednek, min- díg kutatva a vonatkozó különbségeknek okait is. Említettük ott azt, hogy a statisz—

tikai módszer —— a tudománytörténelem tanusága szerint _ az orvostudományok—

nak már ismételten segítségére volt egy—

kor-on ismeretlen etioltógiaájiú betegségek (pl. a gyermekágyi láz, a hastifusz) oká- nak ki'kutatásánál s éppen ezért alkalmaz—

zuk azt a raknál is. Annál is inkább, mert a rákhalandóság emelkedése e kör jelentő—

1) L. a Magyar Statisztikai Társaságban 1938.

évi február 22—én megtartott, erről szóló felolva-

sást. Ezt közli a társaság francia nyelvű folyóirata, a Journal de la Société Hongroise de Statisticlue az— 1938. évi XVI. évf. 64. és 375. s köv. l.

2) L. Szél T.: ,.Az új rákbetegségi felvétel és a rákstatisztika újabb eredményei" a MagyarSla- tisztikai Szemle 1939. évf, 32. l.

2—3. szam

ségét a néphalandóságban egyre. emeli s az általa okozott emberpusztítás mérve már- már a gümőkóréval vetekedik. A felvétel módszerét illetőleg pedig említettük, hogy az tulajdonképen az orvosi kezelésben ré-

szesült rákos betegek statisztikája, ment a felvétel az orvosi kezelésre való jelentkezés tényéhez van kötve. Nyilvánvaló tehát, hogy nem fogjuk az összes betegeket ily úton regisztrálni tudni, de a reprezentatív felvételek sajátságai szerint várjuk, ily módon ,,pars pro toto" is, hogy az egész tömegre érvényes szabályszerűségeket kellő—

kép megközelítő arányszámokhoz jutunk;

legalább is, hogy a megoszlási arányok nagyságkülönbségei a keresett valóságos részek e viszonyához hasonlóan alakulnak.

'A nyert gyakorisági arányoknál azonban már minden bizonnyal számolni kell azzal a hiánnyal, amelyet az orvosi kezelésben nem részesült rákos betegek s azok okoz—

nak, akikről orvosuk nem állított ki lapot s amiért a felvételből számított gyakorisá—

gok a valóságnál kisebbek.

Az új magyar rákosbetegstatisztiikai fel—

vétel céljára és módszerére vonatko-zó to—

válb'vbi részleteket illetőleg utalunk a fen—

tebbi beszámolóra, melyben a felvételi lap kérdéseit is részletesen ismertettük. Ráté- rünk már most e felvétel 1938. évi eredmé—

nyeinek ismertetésére; ezek a következők:

Ez évben hazánk trianoni területén daga—

natos betegségben szenvedőkről:

A beérkezett felvételi lapok száma 13.550 A daganatos betegek száma . . . 12.444 A daganatos betegek száma

százezer lélekre ... ')137'3 A daganatos betegek száma százezer

40 éven felülire ... ') 447'7 1) Az 1938. évi évközépi kiszámított népesség- hez (9,060.283) viszonyítva.

'*') Az 1930. évi népszámláláskor a népességből 40 éven felüliek aránya 29'9% volt. Ez alapon ha—

tároztuk meg az ily korúak számát 1938. év köze—

pére: 2,780.000-nek, amihez a viszonyítás történt.

A természetes népmozgalom alapján, de a külső vándormozgalomra tekintet nélkül a 40 éven felü- liek aránya 32'0%, számuk: 2,919.223. Ez alapon a daganatos betegek aránya 136'5, százezer 40 éven felülire pedig 426'4. A valóság a két arány (426'4 és 4477) között áll.

Megemlítjii—k, hogy a beérkezett felvé- teli lapokat a betegek nevének kezdőbetűi és személyi adatai alapján sikerült egyez- tetni 5 összesen 1.116 esetben megállapítani azt, hogy egy betegekről beérkezett másik, illetőleg harmadik beteglapról van szó;

ezért kisebb a daganatos betegek száma a felvételi lapokénál. A népességhez való

_92—

1332

viszonyításnál a százezer lélekre eső atás nyon kívül pedig azért volt célszerű a 40?

éven felüliekre esőt is megadni s azért fogunk az egy-egy évről kiszámított 70 ös- tábla nagy részéhez ily gyakorisági ará—

nyokat is fűzni, mert rákstatisztixkáfk tanu-

sága szerint a rákos betegeknek 9/10, sőt

még nagyobb része az ily élemedett korú népességből kerül ki. Ily úton tehát a jelen—

ség felvételi egységeit adó törzstömeg sza- batosabb megközelítéséhez és tisztább arányszámokhoz jutunk.

Sajnos, a rákos betegek jelenlegi új felvételét sem tekinthetjük teljesnek. Az 1938. évi első eredményekről ez kétségtele- nül belátható, ha az új felvétel ez évi ered- ményeit az 1938. évi haláldki statisztika

rákos halottainak számával hasonlítjuk

össze. Ismerve ugyanis a rákbetegségnek több évre szóló idült lefolyását, a betegek

számának 200—300%-ka1 nagyobbnak kel-

lene lennie, mint az elhaltaknak. Már pedig 1938—ban rák miatt, a népmozgalmi

elhalálozási statisztika szerint, a trianoni területen 9.676—an haltak el; az új felvétel pedig ugyanezen évben ugyanott csak 12.444 beteget vett számba, ami csak 28'6%-kal több az elhaltak számánál s nem olyan arányban több, mint azt az említettek értelm-ében várhatnók. A 9.676-os halottszámot 3—mal szorozva 29.028—ra ju- tunk, a 2'5-del való szorzás is 24.190—re

vezet. Ennek a valószínű betegszámnak pedig csak a fele a felvétel eredménye- képen 1938—ra megállapított 12.444 és a valószínű valóságnak százalékosan ponto- san csak 43'0, illetőleg 51'5% -a aszerint, hogy 3 éves, avagy 2'5 éves átlagos dagana—

tos betegségtartammal számolunk.

Megjegyezzük még azt is, hogy a daga- natos morbiditás és mortalitás 1938. évi ——

jelen felvételünkből számítható —— arányai között is ugyanolyan arányú különbség mu—

tatkozik, melyből is nyilvánvaló, hogy a be- tegségnek kb. 3 éves lefolyásával kell szá- molnunk. A 100000 lélekre 1938-ban 137'3- nek adódó morbiditással szemben ugyanis

1938—ban a felvételben számba vett elhaltak (3.674) ugyanazon lélekszámhoz viszonyítva 40'60Ioooo-et jelentenek. Ez utóbbi arány az

előbbinek pedig csak 37'7% -a, vagyis az élő

betegek, valamely évben, felvételünk szerint, több, mint háromszorosát teszik az ugyan—

azon évben itt, a felvétellel számbavett el—

haltaknak.

Igazolható az új magyar rákosbeteg- felvétel hiányossága azonban még más úton

2—4-3. szám

is, t. i. a felvételben szereplő elhaltaknak a népmozgalmi rákos halottszámmal való egybevetése útján. Az új felvétel ugyanis

—— mint éppen most említettük -—— össze—

sen 3.674 betegről tudja, hogy 1938-ban halt meg. Ez a szám a népmozgalmi halál- oki statisztikában szereplő 1938. évi rákos halottszámnak, 9.676-nak pedig csak 38'() százaléka. Igaz ugyan, hogy a felvételünk 1938. évi eredményei szerint 483 orvosi, ill. kórházi kezelésre jelentkezett rákbeteg további sorsa volt ismeretlen. Már pedig ezek között olyanok is lehettek szép szám- mal, akik még az 1938. év folyamán ei- haltak s ezért nem jelentkeztek további orvosi kezelésre s ezért maradt további életsorsuk a róluk statisztikát készítő kór- házi és kezelő orvosok előtt ismeretlen.

De még ha azt tételezzük is fel, hogy va- lamennyi ismeretlen sorsú beteg elhalt, az új felvétel útján számbavett rákos halálo—

zások .még akkor is csak 4.157—re gyara—

podnak. A népmozgalmi haláloki statisz- tika említett ezévi rákos halottszámának még ez az emelkedett szám is csak 430 százaléka. Márpedig bizonyos, hogy az is—

meretlen sorsú betegek egy része nem halt el; azzal túlozunk, hogy ezeket, mind a halottak közé számították. Az igazság va—

lahol a fentebb ismertettek nélkül számí- tott 38'0% és az összes ismeretlen szám-ok—

kal együtt számított 43'O% között lesz,

valahol a közép-en, s talán 40% körül, ami tehát 2/5 részt jelent. Ilyképpen tehát emez elgondolásunk szerint kezelésre jelentke- zett rákos betegek felvételi száma (12.444) is 250%-uára emelendő, ha meg akarjuk is- merni az ország 1938-ban rákban szenve- dett összes egy'éneinek számát, tehát a ke—

zelésre nem jelentkezettekkel, a még fel nem ismert rákosokkal stb. együtt, mert csak ezek teljes köre szolgáltatta az ezévi népmozgalmi halálesetek 9.676-03 számát.

llyképpen lenne a kiszámított tényleges betegszám (2-5x12-444231410) kereken VÉG—31.000, mert kb. ennyire vezetne a 250%—os na-gyobbítás, illetve ennek aszám—

nak azután éppen úgy 30%-a a tényleg

számbavett beteglétszám, mint ahogy a népmozgalomból ismeretes teljes ezévi rá-

kos halottszámnak is kb. 40%-a a rákos

felvétel alapján ismert orvosi kezelésre je—

lentkezett és elhalt ilyfajta betegek száma.

Ha ilyképpen az 1938. évi felvételről kétségtelenül meg is állapítható, hogy huiá- nyOseredményei —— mint említettük -——

__93_.

₁₉₄₂

csupán csak a reprezentatív felvételek sajátosságai alapján (pars pro toto) érté—

kesíthetők, mégis bizonyos, hogy a ha- sonló tárgyú régebbi felvételek eredmé- nyeinél az 1938. évi új magyar eredmé—

nyek a pontosabbak. ADollinger—Vargha- féle legelső magyar rákstatisztikáróll) ugyanis ismeretes, hogy ennél a carcinoma- morbiditás az 11. e. okból való mortalitás- nak alatta maradt, pedig a megbetegedé—

sek száma —— mint fentebb említettük —-- daganatoknál bármely évben az elhaltak—

nak háromszorosára is becsülhető. Mégis pontosabb volt az akkori magyar rákfel- vétel is, mint a Leyden—féle német. Nálunk akkor 21'5, Németországban 9'3 rákbeteg vétetett számba százezer lélekre; ott az or—

vosok 45%-a, míg nálunk csak 1%—uk

hagyta a felvételt válasz nélkül. A jelen- legi országos magyar rákfelvétel 1938. évi eredményeiről pedig ezek után már köz—

vetlenül látható, hogy az ország daganatos betegeiből többet vett fel, mint a régebbi felvételek, mert hiszen ezen új magyar daganatfelvételne'l a felvett rbetegek száma

1938—ban 12.444, már nem marad el az el-

haltaké (9676) mögött, hanem ez utóbbia—

kat azok 28'6%—ával haladja meg.

Az új magyar rákstatisztika 1938. évi főeredményeit, felvételi lapféleségek és nem szerint is részletezve s e végső ered—

mény—eket a százalékos megoszlás és a százezer lélekre eső gyakorisági arányok segítségével is megvilágítva, az 1. táblázat mutatja be. Ugyanezen főeredmények eg' részére vonatkozik az 1. rajz is, t. i. nem a daganatos betegekről kitöltött felvételi lapokra, hanem csak az ilyfajta betegek végső számára s ezt mutatja be különféle elgondolások alapján abban a viszonyítás—

ban, ahogy ez az ország ez évi összes ily—

nemíí betegeivel szemben a valóságnak csak tört rész-ét (a fentiek szerint 2/5—ét)

képezi. És pedig az I. grafikon A) részén

levő körben az ilyfajta daganatos betegsé—

gek többéves (átlag 2—3 éves) lefolyása alapján az ezévi népmozgalmi halottszám—

ból (9.676) a teljes beteglétszámot 29.028- nak megállapító számítás eredményét lát- juk grafikusan feltüntetve, amely szerint a valóságot feltüntető kőrkeriiletnek 42'9 százaléka arányos a reprezentatív jellegű felvétel által hazánk trianoni területén ez

1) L. ,,A magyar szent korona országainak rákos beteg statisztikája". Magyar Statisztikai Közlemé—

nyek új sorozat 19. köt. (Budapest, 1907.) 5. és 6.1.

2—3. szam —— 94 —— 1942 évben tényleg számbavett

12. 444 beteggel, Az 1. (ma !. A mumus BETEGEK vnmszmtt KnnE

kon B) résíében azt ab SZá NOMBRE PROBABLE DES PERSONNES SOUFFRANT DE íUMEUR

mítást ábrázoltak, amely 3. a trianoni területen. 1938—ban—sur notre lertliolte selon le traiié de Trianon. ea 1938

reprezentatív. , ,, új, országos, L , AM BETEGSÉGIÖBBÉVES (Musa—s ÉVES) LEPOLYÁSA timin. AZEZÉ'IINEPMOZGALMI memtos HAiunszweút (9816) mszAanA BM wmmww onsasos sivEsEnvétn monsztuim csau. M ; AZ ISMERULEN sensu summa fövun— A m) AZ (Z.,ÉVI atmozww

íelvetelbol megallapithato A) EN vmmcome ne Ut MARCNE (EN MOVEHNEJ n 3 ms) DES MALAmES, "MWWÚZ "3 W VM "SZONVÁBÖ'L WSZÁ'WWA

1938. évi daganatos halott—

számnak (3.674) a népmoz—

lERELEVE DU MOÚV DE LA POPULAT)

galmi (másszóval anya— A) B)

könyvi) halottszámhoz

ül,-c

(9.676) való viszonyából , , / , , /

iparkodik megállapítani, /$4$21$Éáfí£€5$Évi/ligát % / ;.ilttítíí'ciáttt'llt/láétái—

hogy a betegek számbavett 12444 ///'2'444/

része, azok valószínű tény- mix—ml /' / www

leges számának minő része. $$$; / §§98§A3

E B) részben azután a fel- "03233?" *Oüű'etát't"

vett betegkontingenst a va- "( XÉ

lószinű tényleges beteg—

XX számnak 430 százaléka-

XX ként ábrázoltak. Megje—

xx 57/9/

gyeztük azonban e rajzon is, hogy az ismeretlen sorsú betegeknek a halottakhoz való hozzászámítása nélkül

A való

ET BU WHERE, DANS LADITí ANNÉE. DES DÉCÉS PAR IUMEUR (9 576 SELON

A) szamitasmodnál: 42'9" n-a

LeslZMA malades cnmmes représentant d'apres le nalam A) 4? 9) m nnm'me pmtme des malades scullrani de tuntem;

s) m aippomm lES DECES momuís PAR Uni ENDUÉTE GERER, RwREses— , wave sua LES MALADES (3 en El AVFC LES MALADES nem ti sem ma moon-w, 4 m), AUX DFCES g9 676) REssomm ov wav. D€ LA mum DE LA MÉME ANMFE

x_ _ __.I/

szunú beteglétszámnak a számbavett t2 444 daganatos beteg

B) számításmodnál: 38 0. ill, 43 Own—a

e! u'aprts lemicu! B), 38 El" 'Hpecllvemerl 43 O'.

43'0% helyett csak 380 "MW"

%—r.a jutottunk, (L. az 1. táblázatot és az I. Orafikont.)

Ami az 1. táblázatnak a daganatos be—

tegekről kitöltött felvételi lapokra vonat—

kozó számadatait illeti, megjegyezzük, hogy ezen új adatgyüjtés keretébe tulaj- donképpen csak kétféle felvételi minta ki—

töltése tartozott. Ezek az ,,AH jelű, ame- lyet a gyakorló orvosok és a ,,B" jelű, amelyet a daganatos betegekről a kórhá—

zak és az egyéb gyógyintézetek töltöttek ki. A harmadik nyomtatvány a ,,fővárosi lapu, a már 1936-ban, de csak Budapestre voanatkozólag megindított régebbi rákadat- gyűjtés felvételi mintája, melyeket né—

mely intézetek tévesen még 19381ban is használtak. A két új felvételi minta (A és B) között levő különbséget már ismertet—r tükl); elmondottuk, hogy az utóbbi (a B jelű) a teljesebb, mert az intézetek olyan vizsgálati- és gyógyeszközökkel (laborató-

rium, röntgen, rádium, szövettani vizsgá—

lat stb.) rendelkeznek, amelyek a kezelő—

orvosoknál csak elvétve, vagy egyáltalán nem találhatók meg. A daganatos betegek kezelésének éppen ezért, nemkülönben a rendszerint szintén intézetben végzendő szükséges műtéti kezelés, vagy rádiumtűz—

delés miatt is, rendes esete, hogy a gya—

korló orvosok a hozzájuk került betegeket

1) L. Magyar Statisztikai Szemle 1939. évf. 32.l,

Rrtce 5"ÉM

intézeti kezelésbe utalják be. llyképpen egyazon betegről többnyire ily konzultálás után kitöltött ,.A" lap után nyertük az in—

tézeti ,,B" lapot. Ilyen eset fordult elő 1.106—szor; a névkezdöbetűk és személyi adatok egyeztetése után rendszerint ily ok—

ból sikerült a felvételi lapok említett szá—

mából (13.550) a betegek számát ennyivel (1.106—tal) kevesebbre, csupán 12.444-re tenni. Mégis az egyeztetés igazolja azt is, hogy a betegek más nagy része, vagy csak kezelőorvosi, vagy csak kórházi kezelést kapott; hiszen 6.619 gyakorló orvosi és

6.762 intézeti felvételi lapot (s még 169

egyéb fővárosi lapot is) kaptunk s mégis

csak 1.106 esetben volt megállapítható, hogy e lapok közül egyazon személyre kettö vo—

natkozik.

Az új magyar rálcfelve'iel a daganatai;

betegek nem szerint való megoszlásában a nők arányát sokkal magasabbnak mutatja, mint a népmozgalmi haláloki statisztika, Nevezetesen —— !. ugyancsak az első táb—

lázatot —— a számbavett daganatos bete-

geknek 1938—ban 3ls-e (60'2%—a) volt nő s

csak alig 2[g,-e (39'8%—a) férfi, úgyhogy száz daganatos férfire a felvétel szerint 1510 nő jutott. Ezzel szemben az anya- könyvvezetők által 1938-ban jelentett da- ganatos haláleseteknél a nők száz férfire esö jelzőszáma csak: 124'6. Nyilvánvaló.

hogy ha a nők daganatos megbetegedési

2—3. szám

1. A daganatos betegek és a róluk kiállított kérdőlapok száma és aránya nem szerint a

trianoni területen 1938-ban.

Nombre ei proportion, par semes, des personnes souf-

front de tumeur, et guestionnaires remplis y relatifs, sur notre territoire selon le iraité de Trianon, en 1938.

A daganatos betegekről kiál— x ; lított —— Ouestiounaires §? §

W_ __

iL s ;. A g :

A betegek neme 35 3 § !;pá m :

: ... '*' 0 G

Parsomies soufrant de u—ÉA l*§; g§€ w § ;; §.

iumeur par sexes ?Wzn 95.49 ;.m__ a) s. § M

' s :: § 0 e a : b,, §

. ,,-— ;o'ü %. g e m _

Jelu *— -c §

kérdőlanok 4 *

a) Szám szerint —— en nombres absolus Fi—de sea-e mase. 2.562 2.717 75 5.354 Nő — de sere fém. 4.053 4.034 94 8.181 Ismeretlen — de

serve non indigué 4 11 — 15 ——

Mindkét nembeli — Personries des dem:

semes soujfrant de

tumeur

Persormes

6.619 6.762 169 13.550 12.444

b) Nem szerint való megoszlásban (()/0) -— propor- tion par sewes (0/0)

§ Fi—de some mase. 387 403 44'4 395 898

§ Nő—desea'efém. 61'2 59'5 556 604 602 ';3 Ismeretlen —— de

63 semenonindioué 0'1 0'2 00; 0'1 ——

Mindkét nembeli — Persormes des deux sea—es Sou/frant de

tumeur 100'0100'0100'0 100'0 lOO'O c) Százezer megfelelo nemü előre esö aránybant) (%m) —pour 100000 vivomts du merne sewe (%mr)

§ Fi—de sememasc. 57'8 614 I'? 1209 111'8 a.." Nő —desewe fém. 87'6 871 20 176"? 161'7 Mindkét nembeli ——

Persormes des deux 1

sewes souffrant de

tumeur 78'1 746 19 1496 137'3

*) A gyakorló orvosok által kitöltött kérdőlapok. L. ismer—

tetését a Magy. Statisztikai Szemle 1939. évf. 34. l. _ guesti- onnaires remplis par les médecius pratiguanís. Voir á ce sujet année 1939, ne 1 (janvier), page 34, de la Revue Hongroise de Statistigue. —— a) A kórházak és egyéb gvógyíntézetek rákiel- vételi mintája. L. ismertetve ugyanott. — guestiomiaire—type sur les cance'reux des höpítaux et des autres éiablissemeuts sam"—

taíres: mentiomié dans le numero précíie' de celle Revue. — 3) Az 1936-ban megindult székesfővárosi rákfelvétel kérdőlapja.

L. u. 0. 35. és 36. 1. —— D'apres le guestionnaire employé par l'enguéte budapestoise sur le Cancer, commeucée en 1936 ; voir numero precité, pages 35 et 36. — *) Az 1938. évi évközépi kiszá- mított népességhez (9,060.283) viszonyítva és feltételezve, hogy ennek nem szerint való megoszlása a megelőző legutolso nép- számlálasnál találttal (az 1930. évi 4890/0 férfit talált) egyezik.

A természetes népmozgalom alapján, de a külsö vándor-mozga- lomra tekintett nélkül a férfiak aránya 490/0. s ez alapon férfi—

beteg százezer férfire 110'9, nőre nőbeteg 161'1 esne. —- Par rapport () la population (9,060.283) calculée pour le milieu de 1938, en supposant gue la répartiíion par sex: fűt la mém: gue lors du Recensement précédent (celui de 1930, d'aprés leguel la proportiou de la population masa. était de 48'W/o.) D'aprés le mouvemmt naturel de la po ulaiion, eri ne temmt pas comple du mouvement migratoira ,,exterienrű, la propariion de la popula- tion mase. est de 490/0; el sur cette base. il y :: pour 100000 hommes, 110'9 hommes malades et pour 100000 femmes, 161'1 femmes mulades.

_..95— 1942

és n. e. okból való elhalálozási aránya kö- zött ily különbség van, akkor a nök na- gyobb morbiditásában könnyebben gyó- gyítható s felszínesen fekvö s emiatt korán felismerhető s idejekorán operálható da- ganatok is gyakran szerepelnek (pl. gya—

koni fészke ezeknek az emlő, vagy ul. a méh). A daganatokban magasabb női mor—

talitas azonban végeredményben a súlyo- sabb természetű tnmorokban is kedvezőt—

lenebbnek tünteti fel a nők helyzetét, csak az, hogy a két nem közölt a tumor mor—

biditas tekintetében még nagyobb, az elté—

rés, mint az ugyan emiatt való mortalitas—

nál, engedi meg, hogy még a könnyebb természetű daganatos megbetegedéseknél is kedvezőtlenebbnek lássuk a női nem helyzetét, nemcsak a kedvezőtlen kimene- telű súlyosabb kórformáknál.

Az új felvételbeln 1938—ban szereplő da- ganatos betegeknek 16'7%-a halt el a be- tegség kezdetétől számított egy éven belül.

Ekkorának a százalék azonban csak ak—

kor adódik. ha nem vagyunk tekintettel azokra az esetekre, amelyeknél a vonat- kozó kérdésre a felvételnél választ nem kaptunk (2.564), de még azokra sem, amelyeknél az eredmény kifejezetten is—

meretlen marad (289). Az összes számba—

vett rákos betegségi esetekből csak 11'7 százalékos egy éven belüli lethalitas szá- mítható. Hasonlóképpen kétféleképpen számítható a halálozási százalék az egy évnél hosszabb idő mulva bekövetkezett elhalálozások csoportjaira is és különbség van minden ilymódon képezett elhalálo- zási kategóriában a férfi- és a nőlbetegek vonatkozó arányai között is. Ezeket szem—

lélteti az alábbi kis összeállítás:

A rákos betegek közül elhalt az összes betegek

A betegség időtartama ___ímzalékábani dkét

; " m [1

férfi ! no nembeli

A betegség kezdetétől szá-]

mított 1 éven belül. . . 175 162 16"?

A betegség kezdetétől sza—

mitott 1—3 évben . . . 239 157 191 A betegség kezdetétől szá-

mitott 4 éven túl , . . . 29 44 88

A betegség' kezdetétől szá-

mitott ismeretlen időben ?? 2'5 26

Összesen . 47—0 388 42-2 Látható, hogy a férfibetegek közül el- haltak százaléka magasabb (470) a nőké—

nél (388). Az azonban nem bizonyos, hogy ez annak igazolása volna, hogy a két nem

2—3. szám

között a rákbetegség veszélyessége tekin—

tetében volna ilymérvű állandó különbség.

Felvételünk ugyanis egyidejűleg azt is igazolja, hogy az ismeretlen sorsú bet-egek aránya viszont a férfiaknál alacsonyabb

(27'9%), mint a nőknél (31'6%). llyképpen

lehetséges, hogy a nőknél a nagyobb arányban ismeretlenül mara—dt betegségi kimenetel (gyógyulási és elhalálozási arány) rejti magában —— részben vagy egészben —— azokat a 'haláleseteket, ame—

lyeknek a számításba való be nem vonása lesökkenti a nők elhalálozási arányát a fér—

fiakén—ak színvonala alá. Nem szerint to—

vábbi jellegzetes eltérések olvashatók ki :abból, hogy a rákos morbiditás —- a mor- talitás imént említett sajátságával éppen ellentétben —— a nőknél magasabb. Felvé—

telünk 1938. évi eredmémyei szerint ugyanis a számbavett daganatos betegek közül:

; ; aaa

!

Szám szerint . ... 4.957 7.487 12.444 Százezer lélekrel) . . 111'9 1617 1373 Százezer 40 éven felülire') 386'1 526'0 447'7

absz. számnál . 1000 166'2 ——

Jelzőszám nyers Um,-nél . 1000 145'0 ——

v. index speciűeus

v. tiszta "low-nél 1000 1360 ——

1) Az 1938. évi évközepi kiszámított népes- séget nem szerint az 1930. évi népszámlálásnál talált nemi arány szerint osztva meg.

2) A 40 éven felüliek 1988. évi aránya az 1930.

évi népszámlálás alapján 5 az azóta bekövetkezett arkoreltolódá—s alapján következtetve. A természetes népmozgalomból származó fentebb már említett számításmód alapján. Százezer 40 éven felüli férfire

363'9 férfibeteg, százezer 40 éven felüli nőre 488'0

.nőbeteg lesz.

A további jellegzetes eltérés, amire cé- loztam, hogy a három jelzőszám -— a száz férfire eső nők indexe —— a felsorolás sor- rendjében rcsökken. Vagyis a százezer lé—

l-élekre eső arányszám tekintetében a két

"nem között kisebb különbség van, mint az abszolút szám között. mert az élő né- pességben több a nő, mint a férfi s így

;már egyenlő megbetegedési hajlam mel- lett (is több nőbetegre juthatunk. A 40 éven flelüliekre számított specifikus arány- számnál még kisebb a jelzőszám, mert 'késő öregkorban az élők körében a nő—

többlet még magasabb. Bizonyos, hogy to—

vábbi eltéréseket okoznak a két nem daga—

natos eseteinek felvételénél a két nem mű—

veltsége között levő különbségek 5 rész—

ben ezzel kapcsolatban az is, hogy nemen- Ékint az orvosokhoz való fordulás és a

._.96_..

1942 gyógyintézetbe való felvétel arányai is kii—

lönbözőek.

Azt, hogy a kulturális különbségek mi—

lyen eltérésre vezetnek a daganatos mor"

bi—ditás és mortalitás statisztikai felvételé- ben, igen jól szemlélteti a rákos és egyéb rosszindulatú daganatok miatt való halan- dóság nemz—etközi összehasonlítása is, mert az egyes országok között lévő különbségek átlagos népműveltségi színvonalukkal meg- lepő—en párhuzamosak. Azt, hogy az egyes országok rákhalandóságának történeti idő—

sora progresszív, szintén a jobb felismerés- sel, a kultúra terjedésével szoktuk magya- rázni. Sőt, ha 'a különböző műveltségű ál—

lamok, pl. Litvánia és Észtország, vagy Franciaország és Svájc határán fekvő ke- rületeit nézzük, látjuk, hogy a rákhalan- dóság mindig a kedvezőbb népműveltségű ország illető kerület-ében a magasabb. Ha—

zánk 1938. évi rák'halandósága 97'3 száz—

ezrelék, de az előző évi 114'6-es mortali- tás az ezeknek megfelelően az új magyar rákfelvételbeli 1373-es morbiditás is, az európai eredmények sorában szintén eléggé a középhelyen áll, ismét megfele—

lően annak, hogy hazánk népének átla- gos műveltsége, vagy az iparosodás és a városiasodás magyar arányai is meglehe- tősen középhelyen állanak a nyugateurópai és keleti és délkeleti európai, elmaradot—

tabb országok megfelelő statisztikai ará—

nyai között. Nyilvánvaló ennélfogva, hogy a mi számaink még némiképpen alulbecsü—

lik népünk daganatos betegségben való tényleges megbetegedési és elhalálozási gyakoriságát. —— nemcsak mert képvise—

leti felvétel eredményei, de az anyakönyvi haláloki statisztika is —— és ha az általá- nos műveltség és az öregek színvonala is javul a nyugateurópai országok arányai—

nak megfelelően, akkor már emiatt is ma—

gasabbak lesznek a magyar adatok is. A rák és egyéb rosszindulatú daganatok miatt elhaltak számára és százezer lélekre eső arányszámára 1934—38—ig (néhány ál- lamnál 39-ig) terjedőlfeg rendelkezésünkre álló adatokat a 2. táblázatba foglaltuk össze és ezeket szemléltettiik a H. grafikon segítségével is.

A nemzetközi összehasonlítás legújabb eredményei is azt mutatják, hogy a rossz—

indulatú daganatokban való halandóság tekintetében az egykori Ausztria vezet.

A Németországgal történt egyesülést meg—

előzőleg legutóbb 183'0—es arányszáma volt, a maximum, Magas még Anglia