iálíttám,
— 235 ——Kárpátalján a cseh—szlovák adatközlés szerint főtikoln nem működött. Főiskolá-
nak kell "azonban umki-nősíteniink az ungvári
görög katolikus hittudományi intézetet, amelynek 1935/36 ban 10 magyar és 60 ru—
tén nemzetiségű hallgatója volt.
A cseh-szlovak adatközlés la rutén, orosz és ukrán nemzetiségűltanulók számát ösz-
szevonva' mutatja ki. Ez a körülmény a
Ruténföld'ön működő alsó-, középfokú és szakiskolák tanulóinak nemzetiség szerint való megosztásánál nem bir jelentőséggel, mert ezen a' területen ebben a gyuüjtőcso- portban csak kivételesen szerepel 'a ruténen kívül más nemzetiségű tanuló. A főiskolai hallgatók körében azonban ez a megneve—
zés már a különböző nemzetiségű hallgatók nagyobb csoportjait foglalja egybe s így csupán következtethet'űnk arra, hogy a ru- tén nemzetiségűek közül hányan végeznek
főiskolai tanulmányokat. Ebben a számban szerepelnek 'tíennifészietesen azok a rutén fő-
:iskMaiballgatók is,—akik Szlovákia rutén—Takta területeiről *Szárn'mznfalk. Idevonatko—
zóan .a következő adatok tájékoztatnak:
1939
A cseh-szlovák főiskolák rutén (nagyorosz, ukrán,
orosz) hallgatói
— * ;. , közül nem
Egyetem, főiskola osszesen—_ Éűgggggg
% % $ a s %%
Tudományegyetem . . 436 342 276 222100 76 Egyetemeukívüli tudo—
mauykarok. . . . . . 5 16 13 1 —- 2 Műegyetem. . . . 368 285 112 356180 85 Mezőgazdasági főiskola . 14 4 3 12 3 2 Bányászati főiskola . . . 52 6 — 39 5 ——
Állatorvosi főiskola . 18 25 15 13 17 10
Képzőművészeti akadémia 6 3 2 6 8 2 Ukrán szabad egyetem 236 139112 228 126 84 Ukrán mezőgazd. akadémia 125 —— — 123 ——i ——
Összesen : 1.260 770 533 1.000 434 261
A nem cseh-szlovák állampolgár orosz, ukrán és rutén nemzetiségű hallgatókat fi- gyelmen'kívül hagyva ezért, 1929/30-ban 260, 1932/33-ban 336 és 1935/36—ban 272
orosz, ukrán és rutén nemzetiségű cSeh-
szlovák állampolgár hallgatók végezte tanul—
mányait a cseh—szlovák főiskolákon, akik—
nek valószínűen túlnyomó többsége rutén nemzetiségű. Jánlci Gyula dr;'
Az 1939 április eleji területg'yarapodás.
L'accroissement territorial gut eut lieu au début d'a'vr'il 1939.
Résumé. La frontíére entre la Slovaguie et la
(Ruihénie, guí nia jamais été fixée avec précision
pendant les vingt uns du régime ichéco-slovague, vient diétre définitivement tracé pur liaccord du 4 avríl 1939 gui clót les négociations hungaro-slo—
vagues, consécutives au mouvement de protection alle l'urmée hongroíse du 23 mars 1939. Elle descend
de la ligne de faite des Carpathes, frontiére mil—
,Iéimire de la Hongrie et ruttache a la Hongrie, en Öomplétant le territoire ayant fait retour vers la mi?—marx 1939, une zone de 1.056 lan2 doni la po-
pulation compte 41.000 ámes ei 74 petites localités á développement trés lent. Clest une zone d popu—
lotton peu dense (38'6 habitants par kilometre curré, voir Tableau 1) et composé des fragments de deux anciens comitats hongrois (voir Tableau 2). Aujourd'hui, la frontiere de la Hongrie suit au
;Nond une ligne de séparation naturelle, longue de SOÚ-km environ, entre la Hongrie et la Pologne, ..sur les hauteurs des monts carpathigues. Aprés la :récente rectilication de frontiére (du 4 avril 1939),
lepterritoire de la Hongrie comprend 36'0% du
ftcrritoíre ;dc,l'uncien royaume; il étuit peuplé—en
'1910 par 43'0% de la population totale du royaume.
A la fin de 1938, le territoire national uctuel, dtunc super/ide de 117.000 km2 environ, étoit habité par 107 61 10-75 millions (fémes, et la densité de sa population slexprímait par 91 d 92 habitants au kilometre carté. Dans la population de la zone récupérée le !; amit 1939 (voir Tableau 3), c'est lie'lément ruthéne gui dominait en 1910; il se ren- contrait d peu prés seul dans la partie septentrio- nale de la zone, et mélé d' l'élément, slouague, guelgue peu plus important, dans la partie méri- dionale. La proportion de liéláment hongrois et de liélément allemand (on av—aít incorpoté á ce dernier llélément yiddish aussi) était trés modeste. Le tőle dominant de Pélément ruthéne se trouvait souligne' encore par la proportion de % des gréco-catho- ligues. La religion gréco-catholigue occupait la premiere place parmi lest Slovagues aussi, ce (lui autorise la supposition gue ces 'Slovagues, étaient (au moins en partie) diorigine ruthéne, tout comme les Slovagues réformés, guelgues mil- liers seulement, deseendaíent probablement d'un-
cétres hongrois. Plus de 8/1o de la population gagnent leur subsístance par la culture de la terre. Notons encore gue dans la zone (lui
, , , l ?. ,
3 "szam
—í3236— _—
cornpléte Si heureusement la région subcarpa—
tlzigue, les foréts couvrent 44% du territoire, les champs arables 2579. Cela fait en définitive gue la réparlitíon des terres suivant les ge'nres de cul- ture (voir Tableau 4) est plus harmonieuse dans la Hongrie agrandie á la suite de l'arbitrage de Vienne et du retour des territoires carpathigues en mars-avril gue dans la Hongrie démelnbrée dont les frontiéres furentptrac'ées par Ie'traité de Trianon.
*
5 A ruténföldi rész ,március idusán tör-
tént visszaszerzését követően szükség volt eterület nyugati határának tisztázására is.
A ,,cselnszlovák" uralom a főleg rutén rész- ről ismételten elhangzott, de szlovák oldal- ról is többször megold-andónak elismert kí- vánságok ellenére tudvalevően húsz év alatt sem volt hajlandó arra, hogy az etnikai helyzetnek; is megfelelőbb, életképes válasz—
tóvonalat húzzon a szlovákság és a rubénség
települési területe közé; 1939 március 18.
óta tehát csak egy, a rutén népre igen hát—- rányos s országhatáer egészen alkalmat- lan tartományi mesgye zárta le nyugat felé az addig a napig magyar fennhatóság alá ju- tott kárpátaljai területdarabot. Ez a vá- lasztóvonal csupán egészen kevéssel az Ungon, ill. az uzsoki vasútvonalon túl futott
a volt demarkációs vonaltól a lengyel ha- , térig, olymódon, hegy a közeli dombok és hegyoldalak túlnyomórészben, már nem estek Magyarországhoz; ez a körülmény ennek a fontos közlekedési érnek zavarta—
lan birtoklását is veszélyeztette. A magyar honvédség március 23-án hajnalban a sú—
lyos határbizonytalanság megszüntetése és az említett vasútvonal biztosítása céljából megszállotta ,a március 18-ig elfoglalt állá- sától valamivel nyugatabbra fekvő fonto- sabb pontokat és ezeket a következő né- hány napon át megismételt —— feles-leges véráldozatokat is felidéző _— szloyák ellen- mozdulatok idején is szilárdan kezében tartotta. A kérdés békés rendezésére Buda—
pesten összeült magyar-szlovák bizottság azután március utolsó hetében megkezdett és április első napjaiban befejezett tárgya- lásai alapján az április 4—én aláírt egyez- ményben véglegesen kijelölte a Magyar- ország szerves részévé lett kárpátaljai terü—
let és a szlovák állam határait; 1939 április 7—én az új [határvonal végleges katonai megszállása is megtörtént. Szüksé-
ges tehát, * hogy a , ruténfőldi cikksorozat
[111939 kiegészítéseképen e legutolsó — március végi, il-l. április eleji, pontosabban április 4-i —— terűletgyarapodás statisztikai mérle—
gét is felállitsuk. Adatközléseink természe—
tesen ":— aeseh—szlovák adatok kellő terü- leti nészleteaéseínek hiánya miatt — csu- pán néhány legfőbb végeredményre szorít—
kozhatnak.
Az" 91. sz. összeállításból kitűnően az
1939 április eleji területgyarapodás valami—
vel több mint ezer négyzetkilométernyi rit—
kán (1930— ban 1 km -en átlag 386 lélek álbal) lakott s lassan népesedől) földsávval nagyobbította meg a mai csonkaországot;
a lélekszám e területdaralb birtokbavétele révén valamivel több, mint negyvenezerrel nőtt meg. Vagyis a raténföldi akció már- cius közepén történt megkezdése óta a bécsi döntés révén megnagyobbodott csonka magyar hazához még összesen 12.141 kmz-nyíz), 1910-ben 496.487, 1930-ban 592901 lakost számlálóli) 5 kb. 300 kiltmié- teren a Kárpátok ezeréves természetes ha- tárvonalán a baráti Lengyelországgal érintkező földterület került vissza. Az ápri—
lis 4-i területgyarapodás ugyan a békebeli országterülethez és lélekszámhoz viszo—
nyítva csupán töredék, de nemcsak ész- szerűbb határvonalat teremt a magyar és szlovák állam közt, hanem a -ruténs-ég egy
* újabb csoportjának hazatérését tette lehe- tővé. Végeredményben éSZVaki határaink no- vember elején és március-április forduló—
ján történt módosulása óta a Magyarbira—
dalom békebeli területéből pillanatnyilag 36 0% áll magyar fennhatóság alatt, mely területen az 1910. évi lakosság 43 0%-a élt.
Csupán a magyar anyaországhoz viszo- nyitva a jelenlegi (1939 ápr. 4-i)_Csonka- Magyarország területi aránya 41'4 és lélek—
számaránya 49170; másszóval a tulajdon- képeni Magyarország békebeli lakosságá—
nak közel fele halmozódott fel hazánknak az ezideig csak északon helyesebbé vált je—
lenlegi határai közt elterülő részén. Meg- említhetjük még, hogy az 1930. évi magyar 1) 1910 és 1930 közt anépgyarapodás 76%, évi átlagban tehát 038% volt.
2) Az 1910. évi népszátnlálás teljes községhatá- 'rokatfelölelő, tehát kissé túlzott adatai szerint e
terület 12.170 km"'.
'*' a] A népsűrűség ezen az egész márciusközepi- áprilhseleji területszerzeményen 1910—ben 1 km2—re 40'8,1930-ban 488 fő s az IMO—41930. évi nép—
gyarapodás több mint 96.000 lélek, vagyis 19 4%, évi átlagban pedig eleg erőteljes ütemű: 097%- os volt.
CSONKAMAGYARORSZÁG A VISSZACSATOLT_ 'TERÚLETEKKEL. ,
LA HONGRIE ACTUELLE AVEC LES TERRITOIRES REINCORPORÉS.
_ prog—x
!! X.,; . . .,31 ÉN
Alsoárubm W _ iP!ószl.-— miklo's
Lógsa
. A régi magyar birodalom határa Limite de ia Hongrie d'avani-guerre
— Országhaiár —— Limite d'Eiat
____________ A volt trianoni határ
Ancienne limite fixée a Trianon
! _______ Volt katonai demarkációs vonal
' - i' ' Ancienne iigne de démarcation miliir
,!) '
Varasd --- Megyehatár " Limiie de comital
Vasút vonal —— Voie ferrée
o
0 Belo vár
"
miasaam ———237 —— m§ 11939
"_."
éS—Cseth-szlovíálk területi adatok mérlegelésé- határszéli részeire is átterjedt. ' Mint—
ből kitűn'en a mai (1939 április 4. utáni) ' hogy (földrajzi, közlekedési stb. okok—
magyar állam területe 11 7 055 km2 ) s ból az egész hegyvidéki sáv (Er—
1930. évi lakossaga 10, 309. 000 fő, 2) 1938 dős--Kárpátok, BesZkid-ek) Rutlemföldthöz csa- évvégi lélekszáma pedig minden valószíni'i—Mtolásának súlyosak az akadályait, az 1939 ség szerint meghaladja a 107, sőt esetleg a máncius 23-i katonai mozdulat és az április- 10% milliót is; az egy négyzetkilométerre * 4—i megállapodás a nyugati rutén nyelvterü—
számított népsűrűség pedig az északi ha- letből csak egy darabot: a legszervesebbexr társávot s a kárpátaljai részeket is magába— _ a ,,Kárpátaljá —hoz tartozó észak--ungi sávon foglaló egesz ezidőszerinti országterületen túl tulajdonképen csupán Zemplén szo—
1930- ban 88'1 és 1938- ban kb. 91—92" rosan lidecsatlakozó, valamivel jelentői—
lélekre becsülhető. _ sebb északkeleti 'ídanabját kapcsolta vis—sza, kiegészítve ezt — a Kárpátok gerince;
1. Az 1939 április 4-i kárpátal ai terütetgyara- től dél felé húzódó határvonalnaak a VilhorL
POdáS nagysága és 11 pessége. láton innen a ,,béesi" határig terjedő meg;
Superficie et nombre des habitants du territoire sub- hosszabbításában __ egy (erős többségében carpathigue 'écuperé le 4 Mm 1939 görögkatolikus, sőt reformátusokkal is tar—
Az1939,már0,í,us végén kított) szlovákság által lakott ungmegyei
111. április elegen felsza— .. , , , . 1.
badult kárpátaljai rész teruletneszetcsklevel. Az egykori Cseh-Szlo—
Te'TÉ'PW submfpath- vákia közigazgatási beosztása szerint két"
lzberealahnde mars , ,, , ,_ . , , .; . .,
1939,respectivemmt au Jarasnak egyES reszei, u; m; a 'sz—mnai _]a—
EV, adatfor'ás Mi?;— rásból 604 km2 1930-ban 19.496 lakossal,,
Armées eteources ,. ,? népes— rűség; a ,szobránci járásból pedig 4521km""__21.—281
terulete " Ik %. ,
,, ". "figyi; (ága,-§? lakossal, csatoltattak,_ezen az uton Magyar—
vie Ide; _ ;;ng országhoz. A régi Magyarbirodalomnak pe—
(kmal Énis firm rar dig -— mint említettük —' két megyéjéből
kma tért vissza egy-egy területdarabka; ezáltal ( Az 1910_ev1ma a,; főleg Ung vm. lett teljesebbl).
sg Iggyar — hongrois ]ig Az erősen hegyes és csak kisebb déli
§§í AdfiágáO - h §? 1970 37385 35'4 részén lapályos területen 74 község fekszik ÉÉ ízlováthíllgnol 2—3 , (a községek átlagos lakosszáma tehát 55!
* ' slowgue d61930 333 1.056 40777 386 fő); a kárpátaljai akció kezdete óta eszerint összesen 464, átlag 1.278 lakost számláló község tért vissza Magyarországba. A dom- borzati viszonyoknak is megfelelően a 74 község túlnyomóan ezer lakoson aluli pa—
rányi település, mint ezt az alábbi nép——
tömörülési adatok is jól ,lfátt'atják:
, Népességi térklépekből jól ismert tény, hogy a ruténség települési területe a ,,Kár- pátalja néven az egykori Cselh- Szlovákiá- hoz tartozott, 1939 március 15. és 18. közt felszabadult részen messze túlnyúlt Szlo-
vákia területére: a régi országhatárok észak- A községek ésvámsok keleti kárpáti szakaszán a rutén nyelvvidék ***—__ ! népessége UI'r-gtól nyugat felé, Zemplén és Sáros felső Lélekszám—_ _ $$$, "in-ban "**—Wlola-a darabján végighúzódva, még Szepes megye nagysagkategma ,_ _ __szefmt __
' i az 1939 apnhÉÁXS—gnterulet-
gyarapo '
1) lll. egyes kisebb határkiigazításokat ligye- ]
lembevevő pontosabb számítások szerint az ország 500:nál kevesebb _ _ 43 E 58'1 374 mai _lerülete 117160 Ica/12; a trianoni Magyarország * 500_1000 24 [ 324 16.027 393 93. 073 kafa—nyi terulete tehát a béCSI döntés alap— 1000__c_)000 lakossal - § , 7 § 9.51' 9492 233
ján és a Kárpátaljában összesen 24. 087 km2 —rel, ,, i * __
vagyis több mint egynegyedével: 259% -kal lett Osszesen: . . 1 74 1 100'0140.7u 100'0
nagyobb. '
2) Ill. a kisebb határkiigazítások figyelembe— ,
vételével az ország mai lélekszáma 10,l311.v575 fő. ' Az Ungtól nyugatra húzódó új terület- (A kerekebb községegységeken alapuló 3. 'sz. tábla
adata ettől és a fenti adattól Lényegtelenül eltér.)
— E szerint a trianoni országdarab 1930-ban , -
8,688.310 főnyi lélekszáma az 1938 novemberi és 1) V 6 a 2 táblát e szám ruténföldi Terület 1939 március-áprilisi területvisszaszerzések révén és népesség 6 cikke 2. táblájával (ill. Zempléni:
"1,623.256 fővel, másszóval nem egésZen egyötödé— illetőleg a .Szefmle 1938. évi Ill—12. számában kö—
vel, 18'7%-kal nagyobbodott meg. zölt hasonló cikk megfelelö tábláúával).
visszaszerzés 1910. évi anyanyelvi s 1910",
—, 238 .- 1930
3; szám
2. Az 1939; április 4-i terűletgyarapodás 1910. évi nagysága és népessége a háború előtti köz-
igazgatási beosztás szerint. ,
Super/lete et population, d'aprés les chi/fres de 1910, du territoire dont Za Hongrie a augmente' le 4 atiril 1939, selon la division administrative d'auant—guerre.
*) Vm. : roomitatl
A töyvényhatóság 1939 ági—ms A törvényhatóság egész 1910. évi :
elejen felszabadult reszenek területéből! népességéből
t "1 t , népésűxű— Du territoire entier De la population entiére
eru e e nepes— s 56 ' t,? *
Supgp sége 1 kmlre a , d e_ 1 9 1 0 , _
Vármegye jície Po: "_ Densiié de sous Za dommahon de la Hongns
_ km2 Iat' ,, la popula- 4 .
Comztats [ ) m tzon park-im? 1938 nov. lngSugolv 1939 ápr. 1938 nov. 192381132117. 1939 ápr.
. . 2. előtt ' 4. óta. 2. előtt ' 4. óta des parties de cormtats . au Zende- . , au laude—'
Iibérées au délmt avant le ! main du 2 depms !: 4 avant le 2 maíndu 2 depuís le 4 d'avríl 1939 11011. 1938 1101). 1938 avr. 1939 1101). 1.938 "ou 1933 avr. 1.939
1910-ben —— d'aprés , . A . ;
les chíjfres de 1910 magyar fennhatósag ala tartozott, 111. tartomk %b??— %
Ung vn1.') 452 20.992 465 04 15-2 873 0-7 " 300 ' 85-1
Zemplen vm. 618 16.893 273 288 391 48'9 38'9 51'4 56'3
Osszesen '
Totauw . . 1.070 37.885 35-4 *) 18'8 1) 31-0 1) 62'0 !) 26-6 1) 44-4 1) 65'6
1) A felsorolt két vármegye,,1910. évi egész területének és lélekszámának (%,—ában.
és 1930. évi vallási adatait a 3. sz. tábla kü- lön (a két járás-rész megkülönböztetésével), ill. az 1939 március lö—lS—án megszerzett területtel- egyíbefoglalfvaf) valamint az áp—
rilis 4. utáni Csonka-Magyarországnak e két (március közepi és április eleji) terület—
gyarapodást és természetesen november- ben visszacsatolt északi hatáns-ávját is ma- gában foglaló adataival párhuzamosan is szemlélteti. Táblvánk adatai szerint a leg—
utolsó (ápr. 4-i) kis területszerzeme'ny 1910.
évi lakosságában a d'élebben fekvő szlovák községxcsoportnak e ,határsávlhoz való, föld- rajzi okokból is elkerülhetetlen hozzácsato- lása'ellenéve a ruténse'g aránya volt a leg- nagyobb; a szinnai járásrész szinte teljesen ruténnek mondható. A magyarság száma és aránya 1910-ben szerény volt, míg a német anyanyelvűek számanányát .a zsidók egy részének (az 1910—ben németnek vett jiddis nyelven , beszélőknek) idesorozása sem emelte ennél jelen'tlösxebbre. A szlovákság
1) A cseh statisztikának —— az Ungtól nyugatra eső területen nemcsak a magyarok, hanem a ruté- nek számát is csökkentő —— eredményei ugyan a valóságról távolról sem adnak hű képet,! mégis teljesség kedvéért megemlíthető, hogy a március közepén és április elején visszaszerzett kárpátaljai részeken (együtt) az 1930. évi cseh—szlovák nép- számlálás a magyarok számát 26.203, *a németeket
8.420, a cseh-szlovákokét 37.837, az'orosmkét (ru—
tének—ét) 431564, a zsidó nemzetiségűeket 67.194, az egyéb nemzetisegekhez tartozékát pedig 13.832 főben állapította meg; ezenkívül külföldi és bizony- talan állampolgárságú volt 8.351 itélek (részben ma-
gyarok tartoztak ide). . ,! , ,
hányadosa 1910-ben meglehetősen magas volt (eza szlovák elem szinte kivétel nélkül a szobránci járásrészben tömörült). Ezzel kapcsolatban is figyelemreméltó viszont a vallási adatkép: a görögka'tolikusok aránya ugyanis mind 1910-ben, mind 1930—ban megközelíti a lakosság %—át1). Figyelemre—
méltó módon meg a délibb területrész,
a szobránwci járás szi—ová-kjainak a többsége is görögkatolikus vallású; e szerint itt ——
legalább is jó részben —— elszlovákosodott ruténekkel állunk szemközt. Viszony- lag igen alacsony a római katolikusok részesedése, míg a reformátusok aránya minden szerénysége mellett is szembe- ötlwő és arra az ismert tényre utal, hogy a mintegy tízezres 'keletszlovákiai , refor—
mátus szlovákság ideeső rétege tulajdon- képen legalább is túlnyomónészben
—— magyar származású, de elszllovákosodott elemet alkot. A zsidóság arány—a —— nagyobb gónpontok hiányában —— a 74 most vissza- került községben nem túl magas. Egyéb- ként a 3. sz. táblából 'kitetszően az Ungon túli határkiigazítás az országos végeredmé—
nyeket (az anyanyelvi és vallási arányszá- mokat) a rutémfölídi cikksorozatban közölt hasonló táblának az 1939 március 18-i or- szágterületre vonatkozó adataival szemben e'súpán lényegtelen árnyalattal módosítja.
1] Érdekes, hogy az erőszakos pravoszlávosítú mozgalom ezen a területen nem játszott komoly
szerepet. ,
34? Szem, _239—5
19393'-' A; népesség anyanyelv és vallás szerint az 1939 április eleji területgyarapodááon (járási részé letezésben'), az 1939 március——április folyamán visuacsatolt egész területen és a jelenlegi_(1939
április 4-i) Csonka-Magyarország területén.
Population sativa—nt la langue matemelle et la religwn sur le territoire récupére' au début d'mmll 1939 (indi- gué par arrandíssements, sur le territoire entie'r réincorpore' en mars et (Mn-il 1939 et dans la Hongrie
d'aujourd'hui (4 mm'l 1939).
Az 1939 április eleji t'erületgyarapodás Territoire recupéré au de'but d'avrz'l 1939:
Az 1939 március kö—
zepi és április eleji Az 1939 április
1) A cseh—szlovák járási beosztás szerint.
Elsősorban a földrajzi adottságok kö- vetkezménye, egyben persze megfelelő na—
gyobb települések hiányával is magyaráz—
ható a foglalkazási összetétel egyszínűsége, az őstermelő nepesseg domináló szerepe. Az 1910. évi népszámlálás községi eredményei alapján kiszámított adataink szerint ugyanis az őstermelő lakosság aránya 81' 4704 volt;
mindenesetre utalni kell azonban itt arra
tékes erdők
kárpátaljai terület- eleji Magyar- . . . , . , . . , . gyarapodás együtt .
Anyanyelv ill. vallás SZIUÉÉZJÉMS) SZObmgff' táma Ensemble des ter- orszag e , . fejle összesen ritoires subcarpa- Hongrie
Langue matemeue d9í$$í$"'- tett;?"- .. ... nemem... .. ... ..
et religion de Színna de Szobránc au milieu de mars et """! de 1939
au débutd'avri11939
szám " szám o 1 szám 0 szem szám
nombres /0 nombres u, nombn's /o nombres 0/ nombres 0/
abs. abs. abs. abs. U abs. o
a) Anyanyelv szerint 1910-ben : Suivant la langue matemelle,
en 1910 :
Magyar —— Hongrois ... 435 2'5 1.630 7'8 2.065 5'5 63.025 127 7,540.933 84'1 Német —— Allemands ... 826 49 1.465 70 2.291 60 57.435 116 629370 70 Szlovák —— Slovagues 299 18 14.364 684 14.663 387 20.449 41 269150 3"
Rutén —4 Ruthímes ... 14.713 871 3.211 15'3 17.924 5173 342029 689 352103 39 Egyéb -—— Autres ... 620 3 7 322 1 5 942 2'5 13.549 27 182595 2'
Összesen - Totauw 16.893100'0" 20.992100-01 37.885I100'0 496487 1000 s,974.35111oo-0l
b) Vallás szerint 1910-ben:
Suivcmt ta religion, m 1910 :
Római katolikus — Catholigues _
rom. ... 960 57 5.512 26'3 6.472 17'1 35.862 732 5.345.023 59' Görög katolikus —-— Gréco- ,
catholigues ... 14.984 88'7 10.075 48'0' 25.059 66'1 378285 762 597. 327 G'? . Református —— Calvim'stes . . 39 02 3.522 168 3.561 9'4. 17.583 35 1,836. 133 205 Evangélikus — Luthém'ens . . 15 01 50 02 65 032 974 032 518. 504 58 Izraelita -— Ismélz'tes 894 53 1.823 87 2717 722 — 63.324 128 601. 439 67
Egyéb —— Autres ... 1 00] 10 00 11 00 459 01 75.925 08
Összesen _ Totaum 16.893100'01 20.992100—ol 37.885 zoo-ol 496487 zoo-ol 8,974.351l100"
e) Vallás szerint 1930-ban: ?
Sm'vant la religion, en 1930 : .—
vRőmai katolikus — Catholigues
_ rom. ... 858 44 5.733 269 6.591—16'2 42.728 7'2 6,318.566 6123,
Görög katolikus —— Gréco- t
eatholigues ... 16.329 83'8 10.520 49'4 26.849 658 342241 57"? 613320 5'9' 'Református —— Calvim'stes . . 8 00 3.310 15'6' 3.318 81 16.661 28 2,014.529 19'6
vagélikus —-—— Luthér'iens . . 15 G'] 64 08 79 09 875 02 571962 5'5 Izraelita — Israélites 823 4'2 1.546 73 2.369 5'8 71.782 19] 594459 5 ? Egyéb 7—- Autres ... 1.463 7'5 . 108 05 1.571 39 118.614 200 198013 19
Összesen —— Totauac 19.496 1000 21.281 1000 40.777 100'0 592901
100'0l10,310.849 100'10
is, hogy a szántóföldi művelésnek inkább csak a déli részen (a szobránci járásban) van szerepe, míg a hegyes vidékeken a l—e-,- gelőgazdálkodás dívik erősebben és minél feljebb megyünk, annál uralkodóbb az ér—
jelentősége; e terület faállo- mánya már a hékeévekbe'n is élénkebb fű- részipár— kifejlesztését vonta maga után.
Egyébként azonban a foglalkozásstatiszti——
3'.'_Lszám
kai eredmények szerint a mező- és erdő—
gazdaSág mellett a többi foglalkozási ágnak alig van jelentősege. )
Ez világlik ki a terület művelési ágak
szerint való megoszlásából its. Összesen
184188 kat. hold terjedelmű földjének ugyanis viszonylag legnagyobb része: 44'1%r—a erdő és csak 25'O%—a szántóföld, 157
%—a legelő s 11'1%l—a rét.
A Kárpátaljával március közepén, ill.
április elején megnagyobbodott Magyar- ország területének megoszlását mívelési ágak szerint a 4. sz. tábla mutatja.
4. A mai (1939 április eleji) Magyarország területe művelési ágak szerint.
Superficie par branches de culture de la Hongrie d'aujourd'hui (au de'but d'avm'l 1939).
Terület
. Mivelési ág Super/ide
Branches de culture ; kat. hold %
enarp.cad.
Ú Szántóföld — Terr'es ambles . 11,321.123 55'6 Kert' —— Jardins ... 262298 1'3 ,Rét — Prairies ... 1,602.737 7'9 Szőlő —— Vignes ... 378679 18 :: Legelö —— Páturages ... 2,133.778 105
'ÁErdö — Foréts . . . ., . . . . 3,382.839 16'6
.fNádas — Roseliéres ... 56.682 03
;Földadó alá nem eső terület _—
Terres non assujetties ?; Mm-
pót foncier ... 1,217.365 6'0 20,355.501 100'0 Összesen — Totali) . . .
1) Számítástechnika okokból kissé eltér a fentebb km2-ben megadott területi a—dattól.
A legutóbb (április elején) visszatért te- rületen a gazdák a különféle gazdasági nö- vények közül leginkább búzát *(8.202 kat.
1) Az 1910. évi adatok szerint a foglalkozási megoszlás a következő: őstermeléss 30.853 (814%), ipar 3.546 (9 37) kereskedelem és hitel 802 (2'1%], közlekedés 213 (067 ) közszolgálat és szabadfog—
lalkozások 772 (%%), véderő 26 i'(01%), nap- számosok k. m. n. 742 '(2'0%),
(13%], egyéb és
(12%) (a bányászat és kohászat körébe egy lakos sem tartozott). A foglalkozási kep 1930-ig sem vál- tozott lényegesebben; az egész (cseh-szlovák be—
osztás szerinti) szinnai járásban ugyanis, melynek lakosságából 59'4% élt a visszakerült területen, 86 87ra, a szobránci járásban pedig, melynek né- pességéből 79 9% települt a visszaszerzett résZen, 81'8%-ra— rúgott az agrárarány; tehát a békeévek- hez, sőt az 1921. évi cseh,—szlovák népszámláláshoz képest még fokozódott is. (A jelenlegi Magyarország agrárszázalékát az 1939 április 4-i terűletgyarapo- dás e szerint egy árnyalattal szintén emelte)
———240——
házi cselédek 476 "
ismeretlen foglalkozások 456z
1939 holdon),izabot' (ő.—755 kat. holdon) és bur-
— gonyát (6.412 kat. holdon) termelnek. A tengeri és .a takarmánynövények termelése
már szűkebb keretek között mozog. Érdekes
'—m—ég'megemlíteni, hogy ezen a határdarabonf1911-ben 419862 szarvasmarhát, 3.404 10- vat, 7.495 sertést és 3.120 db. juhot írtak össze. Az állatállomány sűrűsége jóval na- gyobb itt, mint Kárpátalja többi részein;
1.000 kat hold területen ugyanis 13 7% -kal több szarvasmarhát, 5.0 4%- kal több lovat, 59'0%—ka.l több sertést, Viszont 72'8%'—kal kevesebb juhot tenyésztettek, mint a, már—
cius hó 15—18—a között visszaszerzett te—
rületen. Figyelemreméltó ezenfelül, hogy 1911-ben ennek az új országrésznek egész területén összesen 20.287, vagyis majdnem
fele annyi kecske került összeírásra, mint a nyolcszorta nagyobb trianoni területen E kárpátaljai terület nagyrészét köze- pes magasságú hegyek borítják; 81.284 kat. hold terjedelmű erdeinek legnagyobb része lombos fákból áll. Ezért átlagos ter- melés mellett számolnunk kell azzal, hogy a jövőben a tűzifából már számbavehető felesleg fog mutatkozni és a lombos mű- szaki fából a külföldi értékesítésre váró mennyiség is nagyobb lesz. A ,területnöve—
kedxés a fenyőműfahiányt csak jelentékte- len mértékben csökkenti mert ezen az Ungtól nyugatra fekvő keskeny területsávon aránylag igen kevés a fenyő.
Egyéb feltárt kincsei, emllítésremélto nagyobb ipartelepei és energiaforrásai e te- rületdarabkának nincsenek s ezideig inkább csak a fatermeléssel kapcsolatos iparágak terén mutatkozott élénkülő gazdasági teVé—
kenység. Főleg az utóbbi téren azonban bő fejlődéslehetőségei nyílnak gazda—
sági, közlekedési, túrista- és idegenfor—
galmi szerepét és jelentőségét még különö—
sen az Ungvár—Perecseny—Kisbereznam Takcsány—ZemplénorosZi vonalon a len- gyel határig felhúzodó és így magyarlen- gyel viszonylatban Przeirnysl, sőt Varsó városokkal is jó kapcsolatot teremtő út fo- kozhatja nagyobbra.; A' szinna'ikés szobránei járásoknak ez a darabja e szerint hazánk már előzőleg visszaszerzett északkeleti ré—
szét és egyben az egész országot is nemcsak népességi, hanem gazdaságföldrajzi szem—
pontokból is értékesen és egyben e vidék
lakosai számára szintén igen előnyösen egészíti ki.
Thirz'ing Lajos dr.
