3. szám
—- 226 ——
pátalja hitelintézeti viszonyait osak részben derítik fel. A cseh-szlovák gazdasági élet ismerete valószínűsíti, hogy a Buténföldön kívül székelő cseh-szlovák bankok szerepe jelentékeny volt. A Compass által nyilván—
tartott 5 helyi jellegű bank egyesített mér—
legeredménye 1.185 ezer pengőt (6.857 ezer cs. K) tesz, melyből az alaptőke összege 117 ezer P (677 ezer cs K), :a tartalék-ala- poké 61 ezer P (350 ezer cs. K), a takarek—
betéteké 796 ezer P (4.606 cs. K). A vagyonoldal egyes tételei közül a kész- pénz 91 ezer P-vel (528 ezer cs. K), a
váltótárca 752 ezer P-vel (4.347 ezer cs.K) szerepel. Ha ezeket az adatokat Ma- gyarország hasonló lélekszálmí és a lehető- ségig hasonló földrajzi és gazdasági jellegű területén működő helyi jellegű pénzintéze—
tek adataival vetjük össze, a szóbanlevő ruténföldi intézetek helyzetének erős infe—
rioritását kell megállapítanunk és ez a meg—
állapítás egyben a cseh-szlovák nagybankok ruténföldi erőteljes szerepének valószínű- ségét támasztja alá. Ez összehasonlítás alap- ján feltűnik a magyarországi helyi intéze- tek nagyobb tőkeereje, ami a ruténföldi bankok fentebb említett 117 ezer P össze—
sített alaptőkeállományával szemben több millió pengőt kitevő összeg. Az egyes üzlet- ágak közül a takarékbeteti üzletág az,
amelynek viszonylagosan erősebb fejlettsége a kárpátaljai bankoknál megállapítható Ez
a tünet a Felvidék visszakerült pénzintéze—
teinél általános és a cseh-szlovák pénzügyek általános struktúrájával magyarázható.
Községi háztartás.
Az 1932. évi hivatalos cseh-szlovák sta- tisztikai kiadványsorozat 79. kötete az 1939
1939
március 15—18-án visszatért kárpátaljai rész (11 cseh—szlovák politikai kerület, illetve járás) 1929. évi zárszámadási kiadá—
sainak végösszegét 113 millió cseh koroná—
ban, azaz 19 millió pengőben állapítja meg.
A zárszámadási főcsoportok taglalása és a magyar községi zárszámadási tételekkel való összevetése az azok szerkesztésénél való elvi és technikai különb-ségek folytán nehézségekbe ütközik. Mégsem lesz talán érdektelen általánosságban megemlíteni, hogy az 19 millió pengős összkiadás egyes főbb csoportjai között első helyet 579000 pengővel —— az összkiadás kb.1Á3—ával a központi igazgatás jelenti. A községi vagyon- igazgatás (232. 000 P-vel) és a közlekedés- iigy (196 ezer P-vel) ugyancsak a kiadási oldal jelentősebb tételeiként szerepelnek.
Rendkívül alacsony az átlagosan egy
községi lakosra eső kiadási összeg, melykb. 35 P, míg Magyarországon .az átlaga san egy—egy községi lakosra eső költség- vetési kiadás 1934-ben 12'8 pengőt tett ki.
Még ha feltételezzük is, hogy a cseh-szlovák államban lényegesen kevesebb feladat há- rult a községi igazgatásra és háztartásra, mint Magyarországon, gondolnunk kell arra, hogy az itt kimutatott kiadásirösszegek nem foglalják magukban az összes olyan költségeket, amelyek a községi életben fel—
merültek. A felhasznált statisztika e tekin-
tetben való gyengéire mutat az a körülmény
is, hogy a bevételi oldalon 156 millió cseh-
koronás, azaz 26 millió pengős végered—
mény mutatkozik az összkiadás 11'3 millió cseh korona, azaz 19 millió pengőjével szemben.
Sztankóczy György dr.
Közoktatás.
Instzuction publigue.
Résnmé. Dans les tableaux ci-dessous, nous indiouons I'instruciion publiauc sur le territoire subcarpathigue pour la vcille de la guene d'aprés les documents hongrois et pour Pannée scolaire 1935-——36, diaprés la Statistigue officielle tchéco—
slovague. —— En 1935—56, il fonctionnait sur ce territoire, appelé Russie subcarpathígue sous le régime tchéco-slovague, 1 Ecole supérieure de théologíe, 10 e'coles du second degré, 12 écoles professionnelles, 146 écoles comple'mentaires el 911 écoles *primm'res élémenlaires.
át
A felszabadult ,,Kárpátalja" közoktatás—
ügyéről az elszakít'ás előtti magyar, vala-
mint a volt cseh-szlovák statisztikai hivatal
által végrehajtott adatgyűjtések eredmenyei
tájékoztatnak. _Az 1. sz. táblán a közokta-
tásügy 1913/14. évi főbb adatait közöljük,
a 2. és 3. sz. táblák pedig a cseh-szlovák ál-
lami statisztikai hivatal adatközlései alap-
ján az 1935/36. tanévre vonatkozó adatokat
ismertetik. Az adatok összeállításánál az a
terület vétetett alapul, amely terület a volt
— 227 .— _ , 1939
A "Kárpátalja" fontosabb közoktatásügyi adatai az 1913/14. tanévben.
iPm'ncipales données sur le territoire aubcarpathigue pour l'année scolaire 1913—14.
Nombre des
[ k lák Taráerókd T lók
. __ a! s o mem res u anu
Iskolafaj Genres d ecoles holes pmfmne, Heves
eusngnant
s z á m a
Az 1938. november havában visszacsatolt területrész.
Partie' réinco—rpore'e en novembre 1938.
Rendes kisdedóvók — Matemelles ordinaires ... 28 31 2. 811
Állandó menedékház —— Asile permanent ... 1 1 126
Nyári menedékházak —— Asiles d'été ... 19 19 1.169
Óvóintézetek összesen — Maternelles au total 48 51 4.1069
Elemi mindennapi iskolák —— Eagles primm'res élémentaires dites guoti-
diemzes ... 142 294 16.226
Iparostanono-iskolak —— Ecoles d'apprentz's dindustm'e ... 5 41 1.076 Kereskedőtanono-iskola — Ecole d'apprentis de commerce ... 1 3 63 Polgári iskolák —— Ecoles primaires supém'oures ... 5 49 1.113 Tanítóképző-intézet ,. Ecole normale primaire d'instituteurs . . . . 1 12 164
Tanitónöképzö--intézot —— ,, d'inst'itutm'ces . 1 11 119
Középiskolák -—— Etabliasements d'ensez'gnemeut secondaire ... 4 79 1.488
Hittudományi főiskola — Ecole supérieure de théologie ... 1 . 59
Az 1939 március közepén visszacsatolt területrész.
Territoim fáinwrporé en mars 1939.
Rendes kisdedóvók — Mate-menes ordinaires ... !... 79 79 5.346
Állandó menedékházak -- Asiles permanents ... 2 2 174
Nyári menedékházak — Asiles d'éte' . . . . ... 5 5 186
Óvóintézetekösszesen —— Matemelles au total 86 86 5.703
Elemi mindennapi iskolák —— Ecoles primairos élémentaires dites guoti—
diennes ... 520 767 44.018
Iparostauonc—iskolák — Ecoles daaprantis dindustm'e ... 2 12 165
Kereskedőtanonc—iskola —— Ecole 'apprentis de commerce ... —— — _
Polgári iskolák — Ecoles primaz'res supe'm'eures ... 4 27 655 Tanítóképző-intézet -— Ecole normale pwmat're dűnstitutem's . . --— —— —V Tanitónöképző—intézet— ,, ,, dinstitutm'ces . . . — , ' — ' ——
; Középiskolák ——- Eiablíssements d'ense'ignemmt secondaire ... — -— .—
Hittudomanyi főiskola — Ecole supe'rieure de théologie ... — — _—
i 7 "Kárpátalja" összesen—— Total du territoire subcarpathigue _
Rendes kisdedóvók — Matemelles ordinaires ... — ; 107 110 8.157
Áilandó menedékházak — Asiles per-moments ... 3 3 300
Nyári menedékhazak —— Asilea d'éte' ... 24 24 1.355 Ovóintézetek összesen — Maternelles au total 134 137 9.812 ' Elemi mindennapi iskolák —- Ecoles primaz'res élémentaz'res dites guoti- ,
' diemes . ' ... 662 1.061 60.244
1 tudatnom—iskolák — Ecoles d'apprentis d'industm'e ... 7 53 1.241 oreskedőtanono—iskola -— Ecole dapprentis de commerce ... 1 3 68 Polgári iskolák —-—- Ecoles primaires supérieures ... 9 76 1.768 Tunitóképező—intézet —— Ecole normak primaire d'instt'tuteurs 1 12 164
Tanítónőképzó- intézet —— ,, ,, d mt'itutr'ices . 1' 11 119
Közé iskolák —— Etablissements d' enseigmment seaondairc ... 4 79 1.488
%Hittugományi főiskola —-—École supérieure de théologie ... 1
. 59 16
3lí'iázám
Cseh— Szlovákia keretében mint külön tar- tomány szerepelt.
A kétféle adatmegállapítás között eltelt 22 év alatt a fontosabb iskolafajok számá—
ban a kÖVetkező változások észlelhetők:
Az iskolák fokozata 1913/14 1935/36
Óvóintézetek ... 134 130
Elemi népiskolák ... 662 744
Tanonciskolák ... 8 34
Polgáriiskolák . . . .... 9 33
Középiskolák ... 4 7
Felső kereskedelmi iskolák — 1
Képzöintézetek ... 2 3
Az adatok szerint tehát — az óvóintéze- -
telktől eltekintve —— az összes iskoláksszáma lényegesen gyarapodott. Természetesen fi—
gyelembe kell vennünk, hogy a több mint két évtized alatt egyrészt a népesség száma is lényegesen gyarapodott, másrészt pedig, hogy ezalatt az idő alatt a közoktatásüo ,,y szervezete a tankötelesek beiskolázása, ál- talában a népesség kultúrigénye Európa minden államában lendületes fejlődést mu—
ta-t. _Az 1913/14. tanév folyamán az elemi
népiskolákba a Ruténföld területén 60. 244
tanuló járt, az 1935/36. tanévben pedig már 143. 280 tanuló Különösen feltűnő a ta- nonciskolák számának nagyarányú emel—
kedése; ha azonban a tanonciskolába járó tanulók számát nézzük —— 1913/14-ben a tanonciskolákba járó tanulók száma 1 304, 1935/36—ban pedig 1. 402 volt —— csak lé- nyegtelen különbséget észlelhetünk. Egyes tanonciskolák benépesedése tehát újabban igen gyér volt.
Meglepő azonban, hogy a 'kisdedóvás terén nemcsak hogy fejlődés nem követke- zett be a háború előtti helyzethez képest, hanem visszaesés észlelhető. A ki-sdedóvás—
nak pedig éppen a nehéz anyagi viszonyok között élő népesség körében van igen nagy jelentősége.
§ Az adatok szerint az 1935/36. tanév fo-
lyamán a ruténföldi óvóintézetekben össze— *
gyermek részesült gondozásban S'__
ezek közül 1. 621 (20 370)magyar és 3334ij 141696 ) rutén volt; Az akié—, középfokú és.
zakisko'lák összes ftanulói közül a magyar aránya _14 7- ot és a rutén?
Sen 8000
nemzetiségűek
nemzetlsevuelke 63 770-ot tett
Figyelembe kell azdnban vennünk, hogy a cseh-szldvák adatközlés a zsidó nemzetiségűeket külön tünteti fel, akik kö—
zött nagyobb sz an szierepelxhettek ma-
_ma—
teriiletén az ,1935/36.
. * P
.mukedett132;
vzíitlhárom és még a köze ze'piskolák közül is gyar anyanyelvűek is. Az *1935/36. tanév fo- lyamán pl. 'az elemi népiskolakban 19.675
zsidó vallású tanuló végezte tanulmányait,akik közül a cseh—szlovák adatközlés 19.308 tanulót —— tehát majdnem az összes zsidó vallású tanulókat — zsidó nemzetiségűnek mutat ki. A tiszta magyar tanítási nyelvű elemi népiskolákba 770 zsidó val—
lású tanuló járt, akmk közül 657 tanuló mint zsidó nemzetiségű szerepelt. A rutén—ma—
gyar vegyes tanítási nyelvű iskolák magyar tagozataiba járó 324 zsidó vallású tanuló közül 292 volt zsidó nemzetiségű.
Tiszta magyar tanítási nyelvű polgári iskola a Ruténföldön nem működött. A ru—
tén-magyar Vegyes tanítási nyelvű polgári iskolák- magyar tagozataiba járó '165 zsidó vallású tanuló kivétel nélkül; 'mint zsidó nemzetiségű volt kimutatva. Megközelítően ez volt azonban a helyzet a "Kárpátalja"
más tannyelvű polgári iskoláinál is, ameny- nyiben az összes polgári iskolákba 2.312 zsidó vallású tanuló járt, akik közül 2.213—at tett a zsidó nemzetiségűek száma.
Ez a rendszer érvényesült a középiskolák-
ban és a tanítóképző-intézetekben is, amelyiskolákban a zsidó vallású tanulók száma összesen 1. 007, a zsidó nemzetiségűeké pe- dig 853 volt.
A 3. sz. tábla a hivatalos cseh—szlovák adatközlés alapján a fontosabb iskolafajok szerinti csoportosításban áttekintést ad Cseh-Szlovákia egész , kfözoktatásügyéről. Ez a tábla iskolafajokon belül a tanítás nyelve szerint tünteti fel a volt cseh-szlovák állam tanévben működött iskolák és osztályok számát, valamint a te- nulók számát _s ebből kiemeli a Szlovákia és a ,,Kárpátalja" területére vonatkozó ada- tokat
A tábla adataiból kitűnik, hogy a rutén
(orosz, ukrán) tanítási nyelvü-e iskolák egy-
része nem ,,Kárpátalján" működött, más—szóval lrutén népesség a Ruténföldnek ne-
vezett területen, kívül is olyan nagy tömeg;
ben és zárt egységben élt, hogy részükre külön rutén tanítási nyelvű iskolákat kel-
630 rutén tanítási nyelvű ozulc szlovak területen tomáíbhkepzé iskolák kö—
lett fenntartani
e jutott nem em—i itási nyelvű iskolák rutén
., 1 ,
tagózatait. Ézek az adatok is azt bizonyíta
ják tehát hogy Ruténföld területi meghatá—*
rozása nem a nyelvhatárok figyelembevé—*
telével történt.
' legfizszám _— 229 — 41939
2. A közoktatásügy fontosabb adatai ,,Kárp"átalján az 1935/36. tanévben a cseh—szlovák állami statisztikai hivatal adatközlései alapján.
Principaua: renseigmments concernant l instruction publigue sur le territoire suboarpathigue dans l'anne'e scolaire 193536, d'aprés l'Of/ice de statistigue de lEtat tche'oo- slooaguc.
Nombre AIXITZÉZÉ'ÉÉZB A tanulók Á'Éléves
membres du , , A , . ,
tg Person"! közül —- dont nemáet'sege .
m 22 mseígnízítt— _ [de nnlíonalíte
Az iskolák (intézetek) fokozata, jellege, § § .,, __ citoye'ns §
:; tanitás nyelve § % § § m 55; §
% "3 _ § : ;, § .. 'g u
Degre' et caractére des évoles (et des T ! § § § §, ?? Ég—E §
établissements), tongue x % § § ! § § § § §§ §. §:
d'enseignement § § * "3 § § %% ? SE 3 ; §
§ § ! ! .. _- g e § gr % !
§ 0 § ? 3 1 %% § § 'gÉ ;.
száma % 2 3 E állampolgár § S$§ §
Kisdedóvó-intézetek és gyermekmenhelyek.
Matemelles et asiles (refuges) pour enfants.
a) Az intézetek jellege. —— Suioant le caractém
*' de Zétablíssement. _ — — . 4 . - _
4542 Állami —— de l'Etat . . . ._ ... 123 — 274 274 7.555 4.282 7.543 12 3.262 1.331
_ §§ Községi —- communauw ... * 1 1 1 50 33— 50 — 1 49
§§ Római katolikus —— catholigues r. _5 —— 9 _ _9 _ 344 196 344 . —— 34 239
Görög katolikus —— gréco--cathoh'gues 1 2 2 51 26 49 2 44 2
Összesen —— Totaum . . . . 130 —— 286 286 8.000 4.537 7.986 14 3.341 1.621
b) Foglalkoztatási nyelv. —— Langue employée. . _ _
' Rutén _— le ruthéne ... 65 _— 155 155 . 4.216 2.378 4.214 2 2.849 510
* Cseh— szlovák —— le tchéco-slmague . . . 46 — 87 _ 87 2.430 _ 1.438 2.419 11 251 e 339
% Német —— ranemafnd ... 1 — 3 3 _85 41 85 .— 6 e
9 Magyar —— le hongrois ... 13 — 25 25 ' 819 * 453 818 1 21 742
Rutén és cseh—szlovák —— le ruthene et le _ _ _
tchéco slooague ... 5 —— 16 16 450 227 450 —— ' 214 24
összesen — Tatum: . . . . 130 _ 286 286 s_ooo 4.537 7.986 14 3.341 11.621
Elemi népiskolák. -— Ecoles primaíresélémentairES.
a) Az iskolák jellege. —— Suivant le cametére
de l'établissement. _ '
Állami —— de l'Etat ... 614 3.001 2.887 1.165 130.328 64.168 130062 266 91.339 13.191 Községi —— co'mmunaum . . ... 4 11 11 . 3 . —568 . 285 , 566 2 138 270 _ va Római katolikus —— catholigues r. . . 30 59 56 24 3.039 1.792 3.034 5 125 1. 716 'a Görög katolikus —— yréco--catholigues. . 38 67 62 19 3.356 1.652 3 353 3 2.700 472
'*' Görög katolikus gyakorló iskola —— des _ ,
: e'coles normales prim. gréco--catholigues 2 3 3 1 90 33 87 3 " 72 16 Református —- calvinistes ... 48 82 80 27 4.673 2.342 4.670 3 13 4.562
§ Izraelita felekezeti —— de la, confesston , _ _ _
israélite ... 1 9 9 5 475 222 .— 475 —- —— —
Izr. egyesületi — dyassociations ismélites. __7 16 _16 8 751 378 738 13 — —,,—
* Összesen — Totaux . . . . 744 3.248 3.124 1.251? 143280 70.872142.985 295'94387 20.227
, b) Tanítási nyelv. —— Langue d enseignement. . ( __ A t
R'utén — le mthene ... 415 1.996 1.887 '774 91.517 44.934 91.428 89 85.583 1.214
Cseh-szlovák -— le tche'co- slowgue ... 162 578 578 210 20.293 10.129 20.142 151. 1.622 11.671 Német —— lallemand ... 15 28 25 5 1.458 . , 754 1.441 17 ; 33 3
É; _,Magyf'ar —— le honorois ... 103 259 259 112 13.114 6.369_13.097 17 60 12.388
—"'*Román — Zo roumcn'n . ' ... . 3 22 * 22 ' 3 1.009 ' 4737' 1.009 —— *—* —'—
Héber ——- lhéb'reu . . ' ... . 7 16 16 "81751 378 738 18 4"— '—
Rutén és cseh- szlovák — le mthéne et le * ' . w .
_ _ tohéco-slovague ... , 9 80 72 25 3.488 1. 719 3485 3 2.786 * 1 Rutén és német —— lc ruthéne et l'alle- ' - .
mami . *. . ... _3. 7 _ 56 ., 55
_ 19_ 2458 1. 218 2.458 —— 1.735 100!
16*
§
?,)
?.
Bf'ííéiám — 230— *;'*1939
Nómbr; ?erlíts'dáía A tanulók — 512025
— 0) mazás"? _ nemzetisége
M § * elzászignant közül "' dont de nationalíté ,;
a G ——————
Az iskolák (intézetek) fokozata, jellege, § ?? § _ ciíoyens _ §
a tanítás nyelve : § § § "'*' § § 15
a N U *. % va H § %
Degré et ca/ractére des écoles (et des T ' § § § § ? Jég-§ §
établissements), langue ;; § : § ! § feÉ § 33 a; ?
d'mseignement % § (* '3 § "35, §; ? §§€§ §
** § ' ! ** "; §?! § És :? ;
3 c 5 'a % ! §; §. % '2 a .
3 § % 3 § ? 33 § $$$ §;
——-— m , N 'A . —— ——— *2 ;, a;
száma % § % § állampolgár ang §
Rutén és magyar —— le ruthéne et le hon-
groís ... 16 137 135 63 6.192 3.503 6.192 — 2.352 3.311 Rutén és román —— le ruthime et le rou-
maz'n ... 1 11 11 2 463 254 463 — 5
Cseh-szlovák és magyar — le tche'co—slovague / _. _
et le hongrois ... 8 32 32 14 * 1.223 570 1.220 3' 3 652.
Rutén, cseh szlovák és magyar —— le ruthéne, le tchéco-slovague et le hon-
groz's ... 2 16 15 8 639 306 637 2 89 491
Rutén, német és magyar —— le mthéne,
laüemand et le hongrois ... 1 17 17 9 675 265 675 — 119 392
Összesen —— Totauw . . 744 3.248 3.124 1.252143.280 70.872 142985 295 94.387 20.227
Polgári iskolák. —— Eooles primaires supén'eures.
a) Az iskola jellege. — Suivant le caractére.
Állami —— Ecoles de l'Etat ... 32 249 287 94 9.549 4.438 9.464 85 3.892 1.664?
Görög katolikus —— Ecole gréco-cath. 1 5 7 7 215 215 210 5 137 541
Összesen —- Totaum 33 254 294 101 9.764 4.653 9.674 90 4.029 1.718!
b) Tanítási nyelv. — Langue d*enseignement. , L,
Rutén — le ruthém: ... 13 77 89 33 2.951 1.301 2.928 23 2.321 253 Cseh-szlovák — le tche'co-slovague ... 15 88 97 31 3.003 1.560 2.970 33 90 397
Rutén és cseh-szlovák — le ruthém: et le '
tchéco-slovague ... 1 6 8 3 167 65 167 — 133
Rutén és magyar — le mthéne et le hon—
grois ... 3 46 59 24 1.841 826 1.808 33 782
Rutén, cseh—szlovák, német és magyar ——
le mthéne, le tchéco-slovague, Fallemand
et le hongrois ... 1 37 41 10 1.802 901 1.801 1 708
Összesen —— Totauw 33 254 294 101 9.764 4.653 9.674 90 4.029
Középiskolák. — Etabh'ssemmts d'ensez'gne-ment secondaire.
a) Rutén tanítási nyelvű. — Enseignant eu ruthene.
Realgimpázinm —— ,,Re'alNgymnases . . 4 56 97 23 2.081 635 2.054 27 1.679
—Tanitóképző-intézet —— Ecoles narmales )
primaires ... 3 13 38 8 523 257 520 3 442
Összesen — Totaum 7 6.9 135 31 2.604 892 2.574 30 2.121
6) Csehszlovák tanítási nyelvű. —-— Ensei-
1 gnant en tchéco-slovague. — , .
Reálgimnázium —— ,RéalNgymnases . . . 1 30! 54 10- 1.052 395 1.038 .13 23
Reform-reál mnazium —- ,,Ráal-gymnases"dites réfo ... 2 12 15 5 , 426 142 _ 411 15 ——
(Tanítóképző-intézm —-—- Ecoles noe-male; _
' primaires d'instituteurs ... —— 4 _ 6 __1 ,, 140 70 140 — 6
Összesen —- Totaum 3 140 75 710 1.618 607 1.590 28 — 29
— 231 —— 44939
A e
. Nombre "MMM" A tanulók — Eléves
.- Nombre des
_ W membres d" .? .. nemzetisége
(,, § 532323 kom * dom de nationalüé
u ,! . .
Az iskolák (intézetek) fokozata, jellege, 3, " u _ citoyen: a
, ";, m " G ;: $:
a tanítás nyelve % § ; .o a: ,:
'n"; 3 N § " § § ; § ,,
, , "3 § % $. _a
Degre et caractere des écoles (et des ! ; § § § §. %" ɧ§ §
établissements), lwngue _, g : § ' § Ég § §í§c ?
d'enseignement § ;: § "* § kg 33 . ;; § % _g
§ § ' ' "* % ÉÉ § 56 És !
§ :: :: -o 53 !:É 53 a i a 'a
N N 8 :: m ! a) g, ;; f),—33 § §
.. W— ' N : §
( 4 3
W**
"§
'" we? " s e e 3
*... s?is
ess
száma 53 § $ 32 állampolgár E 33; a j
c) Magyar tanítási nyelvű. — Enseignant ' !
en hongrois * §
!
Reálgimnázium —— ,,Réal-gymnases" . . . . —— 14 25 5 604 225 570 34 4 415 ;
Középiskolák mindössze _ Total général ' * *
des établissements d'enseignement second. . 10 129' 235 52 4.826 1.724: 4.734 92 2.154, 848!
Hittudományi főiskola. —- Ecole supérieure
, _ de théologie.
; Görög katolikus jellegü, Ungvár — gréco- * * — '- '
catholigue, it Ungvár ... 1 4 7 —— 82 —— 76 6 160 10!
' Szakiskolák (1934/35). —— Ecoles profes-
síormelles (1934—1935).
Mezőgazdasági szakiskolák. — Ecoles profession". á'agrícultwre.
A tanítás nyelve: rutén. —— Enseignant m mthé'ne.
Mezőgazdasági szakiskola ——- Ecole prof.,
d'agm'cu-lture ... . ... ] 1 7 —— 15 — 15 —- 12 —
Egyéves mezőgazdasági iskola —- 'Ecoles
d'agriculture avec une année d'étude . . _. 2 2 7 —— 69 — 39 — 36 2
Alsófokú erdészeti iskola — Ecole forestiére '
du degré infe'rieur ... 1 1 6 —— 20 —- 20 —— 10 —
Összesen _— Totauw ... 4 4 20 _ 74 —— 74 — 58 2-
4 Mezőgazdasági népiskolák. —— Ecoles
— primat'res d'agricultwe.
A tanítás nyelve: —— Enseiynant en: ,
mRutén '— mthéne ... 91 133 128 38 3.609 1.411 3.608 1 3.479 11
; Magyar —— hongroz's ... 14 23 27 9 635 342 635 —— 14 595 ,
,_, Román — roumain . . - ... 2 2 '2 —- 54 — 54 —— ———_ —-—
" Rutén és cseh-szlovák — ruthe'ne et tchéco-g
; slovague ... 1 3 3 2 85 46 85 — 65 -—-—
'WRntén és magyar —— mthéne et hon-
grois ... 3 6 6 —— 263 126 263 —— 128 134
Összesen _— Totaua: ... 111 167 166 49 4.646 1.925 4.645 1 3.686 7401
"_ 'Kereskedelmi iskolák. —— Ecoles de
* * commerce.
a) Rutén tanítási nyelvű — Enseignant en ruthéne.
Nyilvános kereskedelmi iskola —— Ecole
' publigme de commerce ... . . . . 1 4 4 1 89 25 86 8 38 17
6) Magyar tanítási nyelvű. —— Enseignanten hongrois. *
Önálló kereskedőtanone iskola _ Ecole auto-
nome d'apprentz'sde commerce ... 1 2
6 —— 28 1: ,28 — — 711
"arámul 7—5 232 _— ngxI'93T9
, Atanerökszáma _ *
A'ombfc Nombn des A tanulók —- Eleves
u. menszgízsndlu . ,. nemzetisége
, ") ;; 512533,an közul ' dont de natíonalíté
, a E , . .
Az iskolák (intézetek) fokozata, jellege, (8 ** g; ; "ion/m$ §
* a tanitas nyelve : § § ; m' § §; §
. u N u : a: U ; G _a
Degré et caractére des éco7es (et des ? ; § :? § _ §- ? sgt; §
' établissements), langue __: g § § ! §, §§ 53 ggg ?
d'enseígnement % § T ,? § "§: _ %? __-_ ÉS § § §
, É § :: s.; § "L' ÉÉ § ?? l :? '
N N 3 " m I %% ;; EAÉ § ;;
§ (; w ;— o b, o'— ád (§ §
3 'S 3 § —— § 8 * .: §
' száma. " 53 § % !?. állampolgár 2 033 E
0) Rutén és cseh—szlovák tanítási nyelvű. ; §
Enseignant en ruthéne et tehéco-slov. _
Nyilvános kereskedelmi iskola — Ecole , , * _. . í
publigue de commerce ... 1 6 8 , 160 59 147 13 43 ,, 18
d) Rute'n és magyar tanítási-nyelvű.
Enseignant en ruthéne et hongrois
Kereskedelmi akadémia —— ,,Académie" de , * '
commerce ... ... 1 13 20 421 , , 93 , 403 18 120 [125
Kereskedelmi iskolák összesen — Total ' ' ' " ' 'des écoles de commerce ... 4 25 38 698 178 664 34 201 166
Ipari szakiskolák. —- Ecoles professionnelles d'industrie.
Tanítási nyelv: rutén, — Enseignant en ruthéne
§§( Faipari szakiskola —d'indastm'e du bois . 2 9 12 39 — 39 — 31 3
§ ÉS, Fémipari szakiskola ——d'industrie métall. 1 3 7 '— 45 —- 45 -" 14 15
Összesen — Totauac * 3 12 19 84 ' —- ' 8.4 _ 45 18
Iparostanonc iskolák. ;— Ecoles d'apprentts ,
_ d'industm'e. _ _ ,
a) Rutén tanítási nyelvű. — Enseignant en
( ruthéne
Általános irányú iskola —— Ecoles donnant a
un enseignement d'ordre général ... 8 22 34 — 277 25 ' 277 —— 87 38 Szakirányú iskola — Ecole professionnelle . 1 5 10 67 '*12 67 —— , 28 20
Összesen'-—— Totauw— _í _ , _ , 9 e, 27 44 _ 344 , 437 , 344 —— 115 ,58 b) Cseh-szlovák tanítási nyelvű — Enseignant
en xtche'co-slovague. * í
Általános irányú iskola -— Ecoles donnant ' , A ,? '
un enseignementalordre général . ., , . ,. 5 ,_ 7 14, 82 x , 2 ) , 82)", 24 18 ' c) Németítanitási nyelvu". —— Enseignant en
, allemand. , _ _
Szakirányú iskola —— Ecole professionnelle , 1 2 3 —- 26 —— , , 26 —— 8 2 d) Magyar tanítási nyelvű. —7 Enseignant
en hongrois.
Általános irányú iskola —— Ecoles donnant * ,
: un enseignement—d'ordre général . . a. . . 2' 3 7— —— 85 - a 2- 35 —- 2 23 e) Rute'n, cseh—szlovák és magyar tanítási
nyelvű. — Enseignant en ruthéne en tchéco-
slcvague et en hongrois. :, — , ;
Szakirányú iskola — Ecole professionnelle ; 7 20! 20 , 250 48 X250 —— 64 87
_ _ — 233 —
§? , ' Alanerökszáma ' '
, Nombn Nonibre des ,— A tanulók —— Elm/es
** _— ") membres du nemzetisége
' " V, § 532227: közm _ dom "de natíona'lité
!; §
Az iskolák (intézetek) fokozata, jellege, § : :; § ítoyms $
a tanítás nyelve !: § __ § § % § §§§ %
s l 3 e; * § ;; §s * s:
Degré et ca/ractére des écoles (et des [ _! 3 __ § :" § 313: §
établissements), langue _! ; § § ! § . %% _ § §Tá ?
d'enseignement § § "* "3 § ig 33, ._'. EÁ?) ,, § -
s s ' ' % N- a s 2 %s%
3 o : *o % AN :0 3? 0 u "1 !
n N 3 : m ! e'É § 5 '5'3 § :;
§ e: 33, ;; g ;, '3" "a.: ag § *— s,
— w ." m § —— e *a e a %"
Száma 3. , § 53 3 állampolgár E kN? E
f) Butén és magyar tanítási nyelvű Ayant pour langue denseignement le ruthene
et le hongrois.
Általános iranyú iskola. —— Ecoles donnant _ ,
une instruction dite générale ... 1 9 13 2 130 21 130 —— 43 41 Szakirányú iskola —— Ecoles professionnelles 4 14 26 8 239 50 239 — 65 65
Összesen —— Total ... 5 23 39 5 369 71 369 -— 108 106
g) Cséh- szlovák és rutén tanítási nyelvű. (
Ayant powr langue Wenseignement le,tchéco—
* elevague et le mthéne.
1 Általános irányú iskola —— Eccles donnant * ' ,
une instruction dite générale . . 1 2 2 —— ,9 —— 9 —-— 1 1 1
h) Cseh-szlovák és magyar tanítási nyelvű. , , Ayant pour langue d'enseignement le tche'co—
slovague et le hongrois.
Általános irányú iskola — Ecoles donnant _ ,, , _ -
une instruction dite générale '. . ,. ,. . . .3' 15 21 il ' 0259 43 259 -— 18 151 Az összes iskolák közül: — Parmi lese'c'oles: A
Általános irányú iskolák —— Ecoles don- _ , , '
nant une instruction dite générale, 20 58 91 5 _ 792, 93 , 792 —— ,175 272 Szakirányú iskolák — Ecoles profession. 13 41 59 5 582 110 582 — 160 174
Mindössze —— Total général ... 33 99 150 10 1.374 203 1.374 — 335 , , 446
; Egyéb iskolák. —- Autrcs e'coles.
[* Tanítási nyelv rutén. — Enseignant
, ' en langue ruthéne. ,
)) Bábaképző iskola— Ecoles de sages-femmes — 11 1 2 —— 24 *.*4 24 — 17 ' ——
7Emberbaráti intézetek. —— Etablissements _ philanthropigues.
Foglalkoztatási nyelv rutén. —— De ,
langue ruthene. _ —
f Siketnémak intézete -— pour sourds— , _ _, . ' y'
muéts ... 1 10 15! 3 93 44 93 —— 79 2
— Vak—ok,, intézete, —— pour aveugles . 1 5 6 2 _ 39 22 ,39 — 34 4;
Nyomorékok és görvélykórosok intézete (_ , _ _ "
,_ pour estropiés et goitreuac ... 1 24 2 1 , 45 14 45 —— 39 **,
* Szellemi fogyatékosok intézete —- pour , , _ _ .
faibles d'esp'rit ; ... 1 6 7 2 _ 123 ,36 123 —— 103 "E
" Összesen — Total ... ! 4 23 30 s ,300 5 116 - 300 _ 255 11
3. szám — 234 —— 1939
3. A közoktatásügy fontosabb adatai Cseh—Szlovákiában, Szlovákiában és a ,,Kárpátalján" az 1935/36.
tanévben a cseh-szlovák állami statisztikai hivatal adatközlései alapján. ' Pn' fizum: renseigneme'nts sur l'instruction publ'igue en Tehéco-Slovagu'ie, en Slovaguie et dans le territoire
su carpathigue dans l'année scolaire 1935—36, d'aprés l'Office de statistigue de l'Etat tchéco-slovague.
-* ' ' , - - ,,Ká át 1' "
1. fexik-533333 Szlovákxa _Slovagme Territoirgpsugggrpath.
% % § (
Az iskolák fokozata, a tanítás nyelve § Ps __: fg : ..., § 5 x
—- 35 a, o —-1 % v; —o .— ws .,, g
Degre' des écoles et langue de l'enseign'ement § § ,, § : "5 % § § § % ? á'; § § § % § §
38 03: §§ 38 03 Ég,: "98 o§ Sí?!
; m § u 4 m ; tn ;; u (_ m ; ru g 5 (C m
s z á m a —— n o m b 7 e
Főiskolák. —— Ecoles supérieures §
Cseh-szlovák — tchéco-slovagues ... 12 22.266 2 —— 2.367 _— _ —,
Ukrán — ukrainíermes ... 1 — 231 —— —— —- —— — —-—
Német —— allemandes ... 3 7.061 — —-— — —— ——
Összesen — lotal . . . 16 — 29.558 2 _ 2.367 _- —— _
Középiskolák. ——Etablz'ssements d'enseigne—
ment secondac're
Cseh-szlovák ——- tche'co-slovagues ... 255 2.835 106432 52 593 22.827, . 3 46 1.618 Rutén, orosz, ukrán — ruthénes, russes,
ukrainiens ... 10 88 3.170 1 4 163 7 69 2-604
Német — allemamds ... 83 834 29.057 3 37 1.432 — —- —-
Magyar — hongroís ... 7 103 4.257 7 89 3.653 —— 14 604
Lengyel ———- polomu's ... 1 15 632 —— -— —- —— —-—
Egyéb — autres ... 2 21 509 '— — _ __ _ "' _
Összesen —— Total . . . 358 3.896 144057 63 723 28.075 10 129 4.826
Szakiskolák. — Ecoles professionmlles
Cseh-szlovák —— tche'co-slovagues ... 488 2.818 67.691 81 251 6.300 —— —
Rutén —— ruthénes ... 8 20 253 —— —— _ 8 20 253
Német — allemandes ... 182 971 21.722 2 10 331 —— ——
Magyar —— hongroises ... 5 9 179 5 9 179 — —- —
Lengyel —— palomu'ses ... 3 8 124 _ —— — —— -—
Többnyelvíi —- enseígnant en plusiewres langues 36 335 7 .483 12 76 1.706 4 38 849]
Összesen — Total . . . 722 4.161 97.452 100 346 8.516 12 53 11021
Továbbképző iskolák-Ecoles complémentaires *
Cseh—szlovák — tche'co-slovagues ... 2.217 5.837 130462 423 920 22.567 4 8 88
Rutén — ruthénes ... 105 178 4.483 3 5 131 102 173 4.352
Német — allemandes ... 600 1.826 36.528 23 54 1.181 1 1 20
Magyar —— hongroises ... 69 154 3.136 53 125 2.405 16 29 731
Lengyel —— polo'naises ... 19 39 707 -— — —— -— —-— ** _
Román —— roumaines ... 1 1 ' 26 —— — —— 1 1 %
Többnyelvü — mseignant en plusieures langues 27 110 1.891 4 14 225 22 87 1.468 Összesen — Total. . - 3.038 8.145 177233 506 1.118 26.509 146 297 6.685
Alsófokú iskolák. — Ecoles du degré infe'n'eur -
Cseh-szlovák — tchéco—slovagues ... 13.758 39.929 1,640.818 3.389 9.813 477334 223 666 25.726
Rutén, orosz, ukrán — mthénes, russes, . .
ukrainiennes ... 630 2.331; 112501 132 231 13.421 497 2.096 98.984 Német —— allemandes ... 4.428 11.315 446.533 116 316 15.214 16 28 1.543 Magyar "" hünyroz'ses ... 854 2.027 102711 738 1.768 88.778 116 259 13.938 Lengyel — polonaises ... 168 325 14.121 —-— —— —— —. —- ——
Román —— roumaines ... 3 22 1.009 _— —— — ő 22 1909
Héber —— hébm'z'gues ... 7 16 751 ,— — — 7 15 751
Egyéb és többnyelvű -— Autres 600138, 3; compr. , ,
celles enseignant en plusiewres langues . . 165 1.222 53.954 105 7§ 33.547 49 438 19.398
Összesen —— Total . . . 20.013 57.187 2372398 4.480 12.876 628.294 911 3.525 161344 Az összes iskolák együtt - Ensemble des écales 24.147 73.889 2,820.698 5.151 15.063 693.761 1.079 4.004
173357
iálíttám, — 235 ——
Kárpátalján a cseh—szlovák adatközlés szerint főtikoln nem működött. Főiskolá- nak kell "azonban umki-nősíteniink az ungvári
görög katolikus hittudományi intézetet, amelynek 1935/36 ban 10 magyar és 60 ru—
tén nemzetiségű hallgatója volt.
A cseh-szlovak adatközlés la rutén, orosz
és ukrán nemzetiségűltanulók számát ösz-
szevonva' mutatja ki. Ez a körülmény a
Ruténföld'ön működő alsó-, középfokú és szakiskolák tanulóinak nemzetiség szerint való megosztásánál nem bir jelentőséggel, mert ezen a' területen ebben a gyuüjtőcso- portban csak kivételesen szerepel 'a ruténen kívül más nemzetiségű tanuló. A főiskolai hallgatók körében azonban ez a megneve—
zés már a különböző nemzetiségű hallgatók nagyobb csoportjait foglalja egybe s így csupán következtethet'űnk arra, hogy a ru- tén nemzetiségűek közül hányan végeznek főiskolai tanulmányokat. Ebben a számban szerepelnek 'tíennifészietesen azok a rutén fő- :iskMaiballgatók is,—akik Szlovákia rutén—
Takta területeiről *Szárn'mznfalk. Idevonatko—
zóan .a következő adatok tájékoztatnak:
1939
A cseh-szlovák főiskolák rutén (nagyorosz, ukrán,
orosz) hallgatói
— * ;. , közül nem
Egyetem, főiskola osszesen—_ Éűgggggg
% % $ a s %%
Tudományegyetem . . 436 342 276 222100 76 Egyetemeukívüli tudo—
mauykarok. . . 5 16 13 1 —- 2 Műegyetem. . . . 368 285 112 356180 85 Mezőgazdasági főiskola . 14 4 3 12 3 2 Bányászati főiskola . . . 52 6 — 39 5 ——
Állatorvosi főiskola . 18 25 15 13 17 10
Képzőművészeti akadémia 6 3 2 6 8 2 Ukrán szabad egyetem 236 139112 228 126 84 Ukrán mezőgazd. akadémia 125 —— — 123 ——i ——
Összesen : 1.260 770 533 1.000 434 261
A nem cseh-szlovák állampolgár orosz, ukrán és rutén nemzetiségű hallgatókat fi- gyelmen'kívül hagyva ezért, 1929/30-ban 260, 1932/33-ban 336 és 1935/36—ban 272
orosz, ukrán és rutén nemzetiségű cSeh-
szlovák állampolgár hallgatók végezte tanul—
mányait a cseh—szlovák főiskolákon, akik—
nek valószínűen túlnyomó többsége rutén nemzetiségű. Jánlci Gyula dr;'
Az 1939 április eleji területg'yarapodás.
L'accroissement territorial gut eut lieu au début d'a'vr'il 1939.
Résumé. La frontíére entre la Slovaguie et la
(Ruihénie, guí nia jamais été fixée avec précision
pendant les vingt uns du régime ichéco-slovague, vient diétre définitivement tracé pur liaccord du 4 avríl 1939 gui clót les négociations hungaro-slo—
vagues, consécutives au mouvement de protection alle l'urmée hongroíse du 23 mars 1939. Elle descend
de la ligne de faite des Carpathes, frontiére mil—
,Iéimire de la Hongrie et ruttache a la Hongrie, en Öomplétant le territoire ayant fait retour vers la mi?—marx 1939, une zone de 1.056 lan2 doni la po-
pulation compte 41.000 ámes ei 74 petites localités á développement trés lent. Clest une zone d popu—
lotton peu dense (38'6 habitants par kilometre curré, voir Tableau 1) et composé des fragments de deux anciens comitats hongrois (voir Tableau 2). Aujourd'hui, la frontiere de la Hongrie suit au
;Nond une ligne de séparation naturelle, longue de SOÚ-km environ, entre la Hongrie et la Pologne, ..sur les hauteurs des monts carpathigues. Aprés la :récente rectilication de frontiére (du 4 avril 1939),
lepterritoire de la Hongrie comprend 36'0% du
ftcrritoíre ;dc,l'uncien royaume; il étuit peuplé—en
'1910 par 43'0% de la population totale du royaume.
A la fin de 1938, le territoire national uctuel, dtunc super/ide de 117.000 km2 environ, étoit habité par 107 61 10-75 millions (fémes, et la densité de sa population slexprímait par 91 d 92 habitants au kilometre carté. Dans la population de la zone récupérée le !; amit 1939 (voir Tableau 3), c'est lie'lément ruthéne gui dominait en 1910; il se ren- contrait d peu prés seul dans la partie septentrio- nale de la zone, et mélé d' l'élément, slouague, guelgue peu plus important, dans la partie méri- dionale. La proportion de liéláment hongrois et de liélément allemand (on av—aít incorpoté á ce dernier llélément yiddish aussi) était trés modeste. Le tőle dominant de Pélément ruthéne se trouvait souligne' encore par la proportion de % des gréco-catho- ligues. La religion gréco-catholigue occupait la premiere place parmi lest Slovagues aussi, ce (lui autorise la supposition gue ces 'Slovagues, étaient (au moins en partie) diorigine ruthéne, tout comme les Slovagues réformés, guelgues mil- liers seulement, deseendaíent probablement d'un-
cétres hongrois. Plus de 8/1o de la population gagnent leur subsístance par la culture de la terre. Notons encore gue dans la zone (lui