Kisebb közlemények

(1)

9. szám.

Teljesen megszűnt Törökország felé irányuló exportunk az új török vám életbeléptetése óta.

1929. évben circa 2 vagónt tudtunk Törökország- ban elhelyezni, az 1930. évben ezzel szemben már

csak néhány postacsomag ment Törökországba.

Emelkedöben van az Amerikai Egyesült Álla—

mok felé irányuló exportunk is.

———910—

1931 Az értékesítésnél mutatkozott nehézségek kö- vetkeztében a szalámikészletek az elmult évben szokatlanul későn, csak 1930 november vége felé

fogytak el, azonban a közvetítő kereskedelem, -——

különösen külföldön, —— még 1—2 hónappal később is elég jelentős öreg szalámi készlet felett rendel- kezett, ami az 1930 december havában piacra ke—

rült új áru elhelyezését megnehezítette.

Kisebb közlemények.

Petites communications.

Személyi hírek. —— Nouvelles personnelles.

Géza Illye/alvy l'líte'z % (MTI—4931). A peine guelaues semaines apres avoir été honoré dlétre de

nouveau e'lu doyen de la Faculté de Droit et (les

Sciences politiaues de l'Université de Debrecen, mou—

rait soudainement, le 2 amit 1931, le professeur I I 1 y e f a I u y V i t é z, membre ordinuire de la So—

ciété Hongroise de Statistigue. Ne' a Losonc, le 16 mars 1871, Géza Illy efa I v y V i t e'z, ayant fait ses étu—

des avec un excellent succes d llUniversité de Buda—

pest, devint avocat. Professeur de droit administratií el de statistigue á la Haute école calviniste de Sáros—

patak dés 1896, pro/esseur agrégé a llUníversite' de KoIozsvár en 1903, il a été nommé, en 1914, profes—

seur extraordinaire et ensuite pro/esseur ordinaire d'économie politigue et de finances a PUniversité de Debrecen. De sa vie Iaborieuse, il pass-a trente- cim] uns dans l'enseignement supérieur, oú son aménité était appréciée pur ses e'léves comme par ses collégues. Llestime dont il jouíssait parmi ceux—

ci lui valut diétre élu, pour l'anne'e scolaire 1920—--—- 21, doyen de la Faculté de Droit et des Sciences politiflues et pour l'aunée scolaire 1926—27, recteur de l'Université de Debrecen. A ce poste, il rendit, pendant une importante période de la construction des nouveaux bátiments de I'Universite', de nouveaux services a l'administratíon universitaire, et élu de nouveau doyen de la Faculté de Droit et des Scien- ces politigues pour 1931—32, il a été empéché par la mort de prendre ces fonctions. Géza I I 1 y e f a 1 0 y Vitéz déploya une activite' scientifigue étendue; ses oeuvres les plus connues sont: Société organigue et organisation dlEtat (1902); Théories positives de sociologie et positivísme véritable (1904); Les rap-

ports de la démographie avec le public et avec IlAdmi-

nistration (1905): Les organes de la statistigue offi- cielle en différents pays (1905); Statistiaue des naissances et de la íe'condité (1.906); Proportions et

variations du chiifre des sexes (1906); Société et Administration (1908); La statistigue de la Hongrie,

comparée á I'étranger et particulíérement () PAU-

triche (1913, Ste edition); Economic politigue (2 vo- lumes, 1923); Traité de finances (1925); Les prin-

Illyefalvy Vitéz Géza dr. 'i' (187lw1931). Alig pár héttel azután, hogy a debreceni tudományegye—

tem tanári karának bizalma másodszor emelte a

dékáni díszes pozicióba, húnyt el 1931 augusztus

2—án döbbenetesen hirtelenül Illyeialvy Vitéz Géza dr.

professzor, a Magyar Statisztikai Társaság rendes tagja, Illye/"aluy Vitéz Géza Losoncon született 1871 március 16—án. Nagy ambieióval folytatott egyetemi

tanulmányait Budapesten végezte el kitűnő ered—

ménnyel s okleveles ügyvéd lett. De már 1891Lban

a sárospataki rel". jogakadémián mint a közigazga—

tási jog és statisztika tanára munkálkodik; 1903—

ban a kolozsvári egyetemen magántanári képesítést nyer, 1914-ben pedig a debreceni Tisza István tudo—

mányegyetem rendkivüli, majd a közgazdaságtani

és pénzügytani tanszék rendes tanára lett. Munkás életéből három és fél évtizedet töltött a főiskolai

katedrán s közvetlen, szeretetreméltó egyéniségével

nemcsak hallgatói, de tanártársaí becsülését is meg—

szerezte magának. Jellemző erre, hogy előbb az

1920—21. tanévben a jog— és államtudományi kar dékánjává választatott, majd az egyetemi építke—

zések egyik fontos szakaszában, az 1926—27. tan-

évben a legmagasabb egyetemi tisztségben: mint

rektor öregbítette a főiskolai adminisztráció terén szerzett érdemeit, az 1931——32. tanévre pedig újból

megválasztott __ de váratlan elhúnyta miatt már

aktive nem működő —— dékánja volt a jog— és állam-

tudományi fakultásnak. Egyetemi munkálkodásá—

széleskörű szakirodalmi tevékenység járult, melynek ismertebb önálló termékei: Szerves társa—

dalom és államszervezet (1902), Pozitív társadalom-

tani elméletek s a valódi pozitivizmus (1904), A

deinograi'ia viszonya a közönséghez és a közigazga—

táshoz (1905), A statisztika hivatalos szervei az egyes országokban (1905), Születési és termékeny—

ségi statisztika (1906), A nemek aránya és a nem—

képződés (1906), Társadalom és közigazgatás (1908), Magyarország statisztikája nemzetközi öszt- (3. ki—

(1923, két

hoz

tekintettel Ausztriára

gazdaságtan

szehasonlításban fö

adása 1913), Társadalmi

(2)

9. szám. ———-911——

cipes des finances (1930). Aprés avoir été élu membre titulaíre de la Société Scienliiimze Etienne Tisza, íl s'occupa aussi, á fond, de l'octiuite' du comte Etienne Tisza. Bien gu'il écrivít surtout sur de sujets sociologigues et diéconomie politioue, il cul—

tivait activement, et avec competence, lu science sta—

tistigue, et (wait un vii attachement pour les statis- ticiens dont il appréciait les efforts. Des sentiments (la'il avait pour les hommes de la statistigue, il en fií' preuve avec éclat (1 In séance solennelle tenue avec un grand sacc-ös, au temps de son rectorat, ú Debrecen, par la Société Hongroise de Statisligue. La mert de Géza Illy efalv y Vitéz est viuement res- senti par cette Société dont il était un des membres renontmés, (5111 (163 [lunnée de la fondation.

1931 kötet), Államháztartástan (1925), Az államháztar- tástan (pénzügytan) alapelvei (1930). Ezenkívül gróf Tisza István munkásságával is —— mint a Tisza

István Tudományos Társaság rendes tagja —— be-

hatóan foglalkozott. Munkásságának zöme társada- lomtudományi és közgazdasági térre esett, de tevé—

keny és képzett művelője volt a szabályszerűségeket kutató statisztikai tudományszaknak is s mindig megértő, ragaszkodó barátja e szakma művelőinek.

Kartársi érzelmeiről a Magyar Statisztikai Társa- ságnak rektorsága idejére eső nagysikerű debreceni ünnepi ülésen adott fényes tanubizonyságot. Hazai

statisztikusaink tudományos testülete fennállásának

első évében megválasztott neves tagját gyászolja IIIyefolvy Vitéz Gézában.

Külföldi statisztikai társaságokf)

Sociétés de statistigue de l'étranger.

Royal Statistical Society (London).

Angliának a százéves jubileum felé közeledő

(1. M. Stat. Szemle 1929. évi 222. l.) előkelő tudo—

1930/31. társasági évben is eredményes munkásságot fejtett ki. Az 1931 június

lö—án tartott 97. közgyűlés elé terjesztett jelentések

szerint a tiszteletbeli tagok nélkül 1.048 főt számláló

testület az elmúlt munkaévben nyolc tartalmas havi mányos társulata az

előadó ülésen szolgálta a tudományt; mind a nyolc

gondosan előkészített ülés mélyenszántó tanulmá—

nyaihoz beható vita fűződött, különösen a nép—

számlálás problémáival foglalkozó ülés munkálatai

voltak eredményesek (a népszámlálás ügyét egyéb-

1) L. még M. Stat. Szemle 1931. évf. 73., 392,

529. és 820. 1. stb.

Újabb külföldi népszámlálási adatok.

Nouvelles données sur des recensements étrangers.

Hivatalos jugoszláv és cseh adatközle'sek, vala—

mint a ,,lVirtschat't und Statistik" és a ,,Notiziario demograf'ico" néhány friss híradása nyomán a kö- vetkező újabb külföldi népszámlálási eredményeket jegyezhetjük fel:

Jugoszláviában első adatközlésünkkel szemben

úgy a végeredmény, mint a nemek szerinti részlet—

adat (lényegtelenül) megváltozott, A helyesbített előzetes eredmények szerint a délszláv királyság

lakosainak száma 13,930.918. Ebből 6,894.561 férfi és 7,036.357 nö; ezer férfire tehát 1.021 nő jut. A magyarságra és a horvátságra, vagyis különösen a hazánktól elcsatolt területre nézve igen előnyte—

lenül megállapított új területi beosztási) a külön—

1) V. 6. Magyar Statisztikai Szemle 1930. (VIII.)

évf. 253. és köv. ].

ként a társaság külön bizottsága is alaposan meg—

vitatta.) Párhuzamosan a rendes ülésekkel, sőt azoknak talán némi konkurrenciát is csinálva folyt le a Gordon Á. P. L. elnöklete alatt álló, a fiatalabb

munkaerőket tömörítő u. n. Tanulmányi csoport kilenc vitaülése. Az egyesület közgyűlésén, amelyen a Dél—Afrikai Statisztikai Társaság is képviseltette magát Abubrelton R. elnök útján, választásokra is

sor került; ezek során tulajdonképpen csak az

ezúttal 30 tagú tanács (választmány) frissült fel

néhány új erő bevonásával, míg az elnök, pénztáros és a titkárok újraválasztása inkább csak formális jelleggel birt s mandátumuk a régi gyakorlathoz

híven egy évvel továbbra is meghosszabbíttatott.

Az elnök tehát 1931/32-1'e Stamp J. Ch. maradt.

böző országrészek fejlődéséről a következőképen

tájékoztat:

, Tényle— Népsű—

Terület Loleksz ám ges sza— rűségl

km? 1921 1931 porodás ka-re

% 1931

Drávai l 15.936 1.037.8:38 1,120.549 80 703 Szavai 37.110 2836739 2,603.688 1114 702 Verbaszi m20.436 828556 LUOSJSO 21"? 493 Tengermell. W 19.368 "(86.857 882920 123 456

Drinai ; 29.577 1,354.2t)0'1,694.003 25-1 573

Zetai .a; 80.741 782972 910850 16-3 296

Dunai fü 30.158 2,107,658 2310220 9-6 76'6

Moraviai 26.218 1,211.812 1,452.967 19—9 554

Vardari 38.879 1,386,U91 1,656.348 195 426

Belgrád V.kPI'. 242 152.688 291.788 91—1 1.205-5

Jugoszlávia 248665 ll,984.9ll 13,930.9l8 162 561)

Az általában magas népnövekedési százalékok

közül erősen kiüt a csaknem teljesen volt osztrák területet felölelő drávai bánságé, valamint a hor-

(3)

9. szám.

vát megyéket egyesítő szavai bánságé és még a há—

romnegyedrészben bánáti u. n. dunai bánságé is,

ami a szerb telepítési törekvéseket figyelembevéve

különösen elt'inytelen jelenség, Söt, tekintettel az éppen ezeken a területeken

lási mozgalmakra,

intenzívebb kivándor—

bizonyosra vehetjük, hogy e

három országrész törzsökös lakossága a kimutatottv

nál is enyhébben gyarapodott, Viszont a ritkásabl) középső és délkeleti tartományokban a lélekszám szaporulat üteme igen erőteljes.

A szerb-horv:'it—szlovén népek által lakott terü- let fővárosa, Belgrád az amúgy is intenzív beáram-

láson kívül az új közigazgatási rendezésnek kö—

szönheti, hogy a háromszz'izezres határvonal köze-

lébe emelkedett, Az új városkerület 11. i. Zimonyt

és Panesovál is inegábanfoglalja. A város három

"alamint az elszakí—

tott területen fekvő 20.000-nel népesebb városok lé—

lekszámelnelkedésót a következo számok jellemzik:

különálló részének fejlődését,

], élek s z a m Tényleges

1921 1931 szap. %

Belgrád 114.753 241.542 110'5

Zímony 18.528 28.083 51'6

Panesova 19.407 22.113 1329

Belgrád v. kerület 152688 291738 91'1 Szabadka . . . 90.961 100.058 10'0 Ujvidék . . . . 44.237 63.966 44'6 Nagybecskerek . 27.522 32.838 19'3

Zombor . 31.342 32.256 25)

Zenta 30.694 32.044 4'4

Versec . . . 27.011 29.423 89

Nagykikinda 25.774 28.011 N*?

Zombor és Zenta feltűnöen lanyha fejlődéséhez csatlakozik a kisebb városok közül Okanizsa (1931—

ben 19.094 lakos, 5'6%—os szaporulat),

lom (9.662 lakos, ()'1%-os szaporulat) és az 5'7"o—

kal megfogyott népességű (5.572 lakos).

Míg a Trianon előtt a magyar anyaországhoz tar—

Fehértemp-

Karloea

tozuott területrész járásui közül megcsappant a la—

kosszám az alibunári, apátini, újkanizsai! újlnresei és zentai járásokban, az utóbbiban % 12'400—011 kul—

mináló arányszámmal. Az ország többi bz'n'iságainak területén fekvő 'árosok közül az előzetes adatpub—

likáeio Zágráb lélekszámát 185.581—re teszi

t7()'8"o —os szaporodás), Sarajevóét 78.182—re tl7'9"n—os szaporodás), Skoplje városét 64.807—1'e

tö9'4%—os szaporodás) és Ljubljanáét (l,.aibaeb)

39.768—1'11 (12'2%--os szaporodás). .t városok tény- leges szaporodási szazalékainak alaposabb ismere-

téliez hozzátartozik azonban, hogy a jugoszláv sta—

tisztika Belgrádtól és Újvidéktöl eltekintve a kül—

városok esetleges beolvasztz'isál az 1921-es adatok

nál nem vette tekintetbe s ez a körülmény a zág—

*ábi szembeszökő arz'inyszz'imnak is talán részleges magyarázója.

A népszámlálás szerint Jugoszláviában a ház—

, ((lrhísok száma tíz év alatt 2,3—l7.879—1'(il 2.724239—re

——912— 1931

emelkedett; egy háztartz'isra átlag 5'1 lakos jut, a

legkevesebb Belgrád város kerületében (40) és a dunai bánságban (4'4).

A esch-szlovák állam 1930. évi népszámlálásá- nak legfőbb előzetes eredményeit a Szemle folyó

évi 4. és 5. számában adtuk közre. Most Bohaő ve—

zető népességi statisztikus ról is közöl előleges

a felekezeti megoszlás- adalokat a statisztikai szerv

folyóiratában. Az itt alapul szolgáló lélekszámok azonban utólagos rektilikáeiok folytán kissé eltér—

nek az eddig közöltektől és tartományonkint így

alakulnak:

Lélekszám 1930-ban

Csehország. A . . 7,109.221 Morvaország és Szilézia 3,565.177

Szlovákia 3332631

Kárpátorusszia 725615

Cseh-Szlovákia . . 14,732.644

Magának egész (lseh—Szlovz'ikiának és külön az elcsatolt nyugati és keleti Felföldnek vallásfeleke-

zefi miattam meglehetösen kaleidoszluipszert'i képet

ad:

Szlovákia szám "f., 2386264 71'6

213394 (i'—I 407806 122 145.862 4 4 9. 078 Ox?

Cseh—Szlovákia

szánt %

Róm. katolikus NSB—3.423 736 Gör. katolikus 55.406 M) Evangélikus 884124 lí'i/

Református . 219.85l 1'5 Görög keleti 145583 I'll Csehszlovák

Kárpátorusszia

szám %

69140 05 359514 4!)-6 91672 04

70879 íl'ó'

111987 15'4

egyház 793092 54 13.575 D*! 2.232 (')'.7

Izraelita. 356768 24 130008 J'I 102474 14'1 Egyéb és ism.

Felekezetenkiv.

(31.180 (7'4 4.080 (P] 1. (D:) 02 853717 5'8 16.903 (l'ő 4.962 0' 7 Összesen : 14,732.644 100" () 333263! 100'0 723615 1001)

A cseh—szlovák statisztika Mm körülbelül a terü-

leti elhelyezkedésnek megfelelően és mintegy neni—

zetiségi alapon az evangélikusokat négy ágra osztja: a cseh evangélikus egyház hívőinek száma

299185 (a keleti és nyugati Felvidéken 6.852), a eseh-niorvaországi német evangélikus egyház hívőié

129290 (Felvidék: 1681), a sziléziai ág, 11. ev, egy—

házhoz tartozóké 48.383 (Felvidék; 159), mig a szlo—

venszkói ág. h. ev. egyház 407260 hívőt számlál (Felvidék: 401886); egyes kinnitatásokban a három utóbbi árnyalat egy tételbe vonva jelentkezik. Az egyéb alá foglalt kisebb lélekszz'imerejt'i felekezetek

között az ókatolikus a 22.747

testvérek egy—

rendelkezik.

tagozódás

legtekintélyesebl'),

jellegű

felett felekezeti

hívővel; a protestáns cseh

háza 5.754 egyháztag

mányonkint a

Tarto- észrevehetően (husziták)

'rm— es Ruténfölrion az elmult deeennium folya- eliitő: a cseh—szlovák egyház például a

mán is alig talált talajt, viszont a történeti tarto—

mányokban 8'7, ill. l'ő%—kal van képviselve. A zsí—

déság hányadosa fordított tendenciával a tulajdon—

képeni Csehországban csak 1'1% és Morvaország——

Sziléziában 1'2%,

(4)

9. szám. —913—— ,, ,,,1931

Az áttérési és kitérési mozgalom hatásán kívül a belső és külső vandoi'mozgatom bélyegét látjuk

az 1921 óta észlelt eltolódásokon. A magyarságra

kedvezőtlen tünet a református elem nagyon sze—

rény (csak 1'3%—os) szlovákiai gyarapodása; kedve- zőbb volt (14'400—05) fejlődésük a Ruténföldön. A

róm. katolikusok létszáma tíz év alatt 4'3%—kal nőtt meg (Szlovákia: 12'3, Kárpátorusszia 25'7%), a

görög katolikusoké 10%-kal, a zsidóságé 0'8%-kal és pedig Szlovákiában 0'6%—kal, Ruszinszkóban 10'2%—kal, ellenben visszaesett Csehországban (——4'3%) és ltlorvaország- és Sziléziában (——8'9%).

Egyes szórványok, továbbá a cseh evangélikusok és a cseh-szlovák egyházhoz tartozók lélekszámá—

nak gyors niegduzzadása a Felvidéken a tudatos te—

tevékenység és a tisztviselő stb. betódulas

térhódítását

lepítési

eredménye. A huszitizmus országos

51%—os, a felekezetnélkiilíség előretörését pedig t7'8%—os szaporodási arányszám jelzi.

A 7,109.221 főnyi tulajdonképeni Csehország lélekszámából a cseh statisztika 7,018.045 cseh-szlo-

vák állampolgár adatait már nemzetiségi szempon- tokból is részletezi; e szerint a cseh-tót elem aránya (1880—ban 62870) 66'6"o-ról 67'2-re emelkedett, míg

a németségé (1880-ban 371) 33'0-ről 32'4%—ra szállt

le 1921 óta; Prágában és környékén viszont a cseh—

szlovák elem arányának enyhe lemorzsolódása

(1921—ben 951, 1930-ban 94'7'10) mellett a németség nyert teret 3'9%-ról mm)-m növekedő hányadossal

és hasonlóképen a kisebb nemzetiségi csoportok; az egész cseh tartományban utóbbiak közül a magyar—

39%—kal emelkedett, 5.476—ról

7.612—re növekedett meg,

ság száma vagyis

Svédország 1930 december 31—én megejtett nép—

számlálása szerint a lakosság száma tíz év alatt

5,904.489—ről 6,141.57t-re ment fel, ennélfogva csak

eléggé gyenge méretekben: 237082 fővel, azaz 400- kal gyarapodott. Az előzetes adatok szerint a férfiak

száma 3,023.405, a női népességé 3,118.106. A férfi—

lakosság számának valamivel erősebb emelkedése 1920-as nőtöbblet (1.037) kissé

visszaesett (1.031—1'e). A város és a vidék fejlődés—

képén nem látunk fordulatot: a városi népesség lét- száma emelkedő tendenciával 1,743,111-ről

1,995.666—ra szökött fel (14'5%—os gyarapodás), míg a vidéké 4,161.378-ról 4,145.905-re (—0'4%—os fo—

gyassal) alábbszállott.

következtében az

Dániám vonatkozó előzetes népszámlálási adatok szintén a népesség nem túl gyors, de Svédor-

szágnál kielégítőbb fejlődéséről adnak tájékoztatót.

Az évtizedeleji és közepi népszámlálásokkat egybe- véve ugyanis a népesedési folyamat a következő volt:

Lélekszám Szaporodás %

1921. II. 1. 3,267.831 ——

1925. Xl. 5. 3,434.555 51 1930. XI. 5. 3,542.210 31

Az átlagos évi szaporodás az első lusztrumban

a magasabb; 1'0%, a másodikban már csak 0600.

Tíz év alatt az egész népgyarapodási abszolút szám 274.379—re, a százalékszam pedig 8'4%-ra rúg.

A kis Luxemburg állam 1930 december 31-én 299782 főnyi rendes lakónépességet mutatott ki 5'3%-kal többet, mint 1927 Szilveszterén. Az állam hasonnevű fővárosának lakosszáma 53.791 lélek.

Nemzetközi idegenforgalmi számok.

Chi/[res internationaux du mouvement des touristes.

A Wirtschaft und Statistik megkísérelte több állam idegenforgalmi adatainak egy táblázatba való összevonását. Tanulságos összeállításának azonban

legfeljebb csak tájékoztató értéke van, mert az egyes államok idegenforgalmi statisztikája még nem nyug-

szik nemzetközileg homogén alapokon s több ország idegenforgalmi eredményei hivatalos adatgyüjtés hiányában magánforrásokból származnak. Zavaró körülmény az is, hogy néhol a határ átlépése pil—

lanatában számbavett olyan idegenek is szerepelnek a statisztikában, akik az országon csupán átutaznak

Idő- A Ak"1t"td'

A 1 1 a m szak idzegsíélecgszáma ezrekbeii

A t . 1927/28 4.148'5 1.849'5

asz "a ' ' ' ]928/29 4.202-6 1.831'6

( f .

Cseh-Szlovákia 1) . % %S 3333

. . , 1928 2929 97'3

Dania: Kopenhaga ; 1929 3003 1038

F . . 1928 2.166'8

ranexaorszag . 1929 . 20500

Ju oszlavia 1928 3237 1254

g ' 1929 3390 1220

Lengyelország . 1928 . 203'8

Magyarország : 1928 2696 1096

Budapest 1929 2501 1109

Nagy-Britannia és ( 1928 2)439'4

Eszak—Irország . 1929 . 2) 457'4

Németalföld: Am- % 1928 2081 1069

sterdam és Hága 1929 2110 1049

N' t szá, 1927/28 3)18.236'3 1.511'6

eme Of % ' ' 1928/29 a)19.191-1 1.645'2

Norvégia . . 1929 . 54-4

Olaszorsza 1928 77206 1.222'4

* g ' 1929 77789 1.373-1

S ,. % 1928 22098 1.409'1

VW ' 1929 2.276'1 (1.365'7)

Svédország 4) . . % ággá ggg

1) 37 városra és fürdöhelyre vonatkozó adatok. — 2) Külföldi útról hazatért. Angliában lakó külföldiek—

kel, a hajók legénységével stb. együtt; a turisták,

nyaralók, üzleti stb. úton levő külföldiek száma

8314 ezer. —— 3) Beeslés szerint az egész idegenfor—

galom 1927/28—ban 19—20 millió (ebből külföldi 17—18 millió), 1928/29-ben 20—21 millió (18—19

millió külföldi; miután utóbbiak többször is számba—

vétetnek az egyes varosokban, fürdöhetyeken stb.,

tiszta számukat 0'8—1'2 millióra becsülik). — 4) Csak

a tiszta turistaforgalom.

(5)

9. szám. , 914 —— 1931

és pedig esetleg a nélkül, hogy területén akár csak egy éjszakát is eltöltöttek volna, továbbá, hogy az összehasonlítás helyes alapjára: az eltöltött éjsza—

kákra vonatkozó adatok nehezen szerezhetők be. Az idegenforgalmi statisztikába bevont városok, fürdő- helyek stb. köre is rendre más és más. Megjegy—

zendő még, hogy összeállításunk a német adatköz- lésnek csak a fontosabb európai államokra vonat—

kozó föeredményeit szemlélteti.

Az egyes országok adatai szerint általában a

szomszédos és a közeli államok között élénk az ide—

genforgalom. Az amerikaiak száma Olaszországban (1929: 2764 ezer) a legmagasabb és a kétszázezret

meghaladja Francia— és Németországokban is; a né—

metek száma több mint egymillió fővel Ausztriában kulminál, de magas még Svájcban (550 ezer) s az olasz félszigeten (3341 ezer); feltűnő nagy számban

jelentkeznek az angolok Franciaországban (850 ezer,

beleértve a mintegy százezer főnyi francia földön

nem éjszakázó kirándulót is); a német földet fel-

kereső osztrákok száma szintén több, mint kétszáz-

ezer, míg a Magyarországból származó idegenek az

egész német idegenforgalomnak csak 2'4%-át teszik.

A német birodalmi statisztikai közvetlen idegenforgalmi adatgyüjtése jóval kisebb körre ter- jeszkedik ki: csupán a birodalom 12 idegenforgalmi

gócpontjának idegenmozgalmát kutatja. Ennek az adatgyüjtésnek eredményei 1930—rol is rendelkezésre

állanak s az egész idegenforgalom (1929-ben 5.774'8 ezer, 1930-ban 5.335'9 ezer idegen) aláha—

nyatlásárol ad kepet. Ezzel szemben a határon túl—

hivatal

ról jövő idegenek száma 8931 ezerről 9696 ezerre emelkedett. Hasonlóképen —— 22.437-ről 25.035—re ——

megnőtt a 12 német idegenforgalmi gócon megfor—

dult magyarok száma. Honfitársaink előszeretettel keresik fel a legközelebb fekvő Münchent (1930—ban

-l-.928—an), számuk azonban a legmagasabbra Ber—

linben emelkedik (8053.

A Magyarországgal szomszédos államok gazdasági adatai.,

Donne'es économigues sur les pays limitrophes de la Hongrie.

A szomszédos négy államnak, Ausztriának, Cseh—

Szlovákiának, Jugoszláviának és Romániának leg-

fontosabb adatait

1929. évi 4. számában ismertettük, ezért most a négy

gazdasági legutóbb Szemlénk

utolsó évre vonatkozó jelzőtábla bemutatásával kap-

csolatban fűképen az utolsó két év feltűnőbb ada—

taira mutatunk rá.

Ausztria.

A munkanélküliség emelkedő 5 nemzetközi vi'

szonylatban is igen nagymérvű. A vetésterület ki-

terjesztése következetes tendenciaképen mutatkozik az árpánál és burgonyánál, viszont az utolsó négy év

alatt állandóan csökken a rozsnál és tengerinéli A búzatermés az utolsó két évben inkább gyenge.

1929—ben jó a burgonya—, 1930-ban rossz a zab termés. A bányászati és ipari termelés adatai 1928- ban és 1929-ben magas konjunktúrára mutatnak, melyet 1930-ban depresszió követ. A köszéntermelés

még a válságos 1930. évben is emelkedik. A barna-

széntermelés 1929-ben kulminál, 1930—ban jelentösen esik (3.525 ezer tonnáról 3.063 ezer tonnára). A vas- érctermelés 1930—ban alázuhant (1.174 ezer tonna, szemben az 1929-et is meghaladó eredményű 1928.

évi 1.928 ezer tonna termeléssel). A nyersvastermelés

1930—ban meg éppen csaknem felére esik. Az acél—

termele's negyedrésznyivel csökkent. A külkereske-

delmi értékadatok, az előző két év nagyjában egy—

forma adataival szemben, mindkét oldalon kb. egy—

hatodrésszel estek, az esés azonban részben az ár—

szinvonal csökkenésével függ össze. Az ár— és pénz—

ügyi adatok sorában különösen a nagykereskedelmi

évben és részvényindex esése veti előre a folyó

kimélyiilt válság árnyékát.

Cseh-Szlovákia.

Az évről—evre növekedő munkanélküliség 1930—

ban háromszorosra szökik (93 ezer segélyezett mun—

kanélküli, az 1929. évi 30 ezerrel szemben. Az állás—

keresők adata 1929. Végén 53, 1930. végén 240 ezer).

Az 1930 december l'én tartott népszámlálás ideig—

294.utS7 munkanélküli 6.622 Karpathorussiában),

lenes adatai szerint volt

(39.245

köztük 24.814 a mezőgazdaság, 39.426 a kőmíveso Szlovákiábai'i,

és építőipar körében. A gabonafélék vetés—

területe az utolsó két évben általában növeke—

dett, föleg a búzatermelést terjesztették ki í'okoza—v

tosan. Az 1929. évi termés nagyjában az előző évi színvonalon mozgott, különösen jó volt a burgonya—