TARTALOM
Oldal
I. RÉSZ
JOGSZABÁLYOK
2010. évi LVII. törvény a helyi iparûzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról... 2220
2010. évi LXIX. törvény a kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról... 2225
2010. évi LXXVII. törvény az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, vala- mint egyes kapcsolódó törvények módosításáról... 2225
214/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet a fõvárosi, megyei közigazgatási hivatalokról... 2226
222/2010. (VII. 30.) Korm. rendelet a fõépítészi tevékenységrõl szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosításáról ... 2234
228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet az építési beruházások egyszerûsítése érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról. 2234
II. RÉSZ KÖZLEMÉNYEK
A Rendõrtiszti Fõiskola közleménye... 2238A Belügyminisztérium közleménye... 2240
Abaújszántó Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2241
Arnót Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2243
Balkány Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója ... 2246
Balmazújváros Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2249
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2251
Bodrogkisfalud Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2255
Budapest Fõváros V. Kerület Önkormányzatának Többcélú Társulása 2009. évi pénzügyi beszámolója ... 2257
Csapi Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2260
Dég Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója ... 2262
Edelény Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2264
Encs Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója ... 2267
Fegyvernek Nagyközség Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója ... 2269
Felsõzsolca Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója ... 2272
Fonyód Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója ... 2275
Gégény Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója ... 2278
Gödöllõ Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója ... 2280
Gönc Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója ... 2283
Hajdúsámson Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója ... 2286
Harkány Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója ... 2288
Hejõbába Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2291
Heves Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2293
Homrogd Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2296
Hort Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2298
Hortobágy Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2301
Hódmezõvásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója ... 2304
Ináncs Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2306
Izsófalva Nagyközség Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2309
Jászárokszállás Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2311
Jász-Nagykun-Szolnok Megye Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója ... 2314
Kaszaper Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2317
Katymár Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2320
Káloz Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2323
Kállósemjén Nagyközség Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2325
Kenderes Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2327
Keszthely Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2330
Kisgyõr Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2333
Komádi Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója ... 2336
Komárom Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2338
Kölcse Nagyközség Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2341
Medgyesegyháza Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2344
Mezõszilas Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2346
Monorierdõ Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2348
Nagyecsed Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2351
Nagykáta Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2353
Nagyvenyim Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója ... 2356
Nádudvar Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2358
Novajidrány Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója ... 2361
Nyírcsaholy Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója ... 2363
Nyíribrony Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója ... 2366
Nyírkáta Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2368
Nyírlugos Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2371
Õsi Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója ... 2374
Pécel Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2377
Pétfürdõ Nagyközség Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2379
Pomáz Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója ... 2382
Ramocsaháza Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója ... 2384
Rábahídvég Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2386
Révfülöp Nagyközség Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2389
Ricse Nagyközség Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója ... 2391
Sajópetri Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2394
Sásd Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója ... 2396
Seregélyes Nagyközség Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2399
Szabolcsveresmart Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2401
Szentgál Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója ... 2404
Szigetvár Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója ... 2407
Szikszó Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója ... 2410
Szilvásvárad Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2413
Szomód Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2415
Téglás Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2418
Tiszabecs Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2420
Tiszacsege Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója ... 2423
Tiszakerecseny Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2425
Tiszalök Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2428
Tolcsva Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2430
Tunyogmatolcs Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója ... 2433
Újszász Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója ... 2435
Vál Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója ... 2438
Vecsés Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója ... 2441
Zagyvaszántó Község Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2443
Zalakaros Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2445
Zamárdi Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója... 2447
Zsámbék Város Önkormányzatának 2009. évi pénzügyi beszámolója ... 2450
I. RÉSZ
JOGSZABÁLYOK
2010. évi LVII. törvény
a helyi iparûzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról*
1. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 43. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„43. § (1) A helyi adóval és az önkormányzat költségvetése javára más jogszabályban megállapított minden adóval kapcsolatos eljárásban az e törvényben és az adózás rendjérõl szóló törvényben foglaltakat – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – kell alkalmazni.
(2) Az önkormányzat az adóelõleg- és az adófizetés esedékességére vonatkozóan – ideértve a 42. § (3) bekezdésében meghatározott esetet is – az adózás rendjérõl szóló törvényben foglaltaktól, továbbá a 41. §-ban szabályozottaktól eltérõen rendelkezhet, ha ezzel az adóalany számára válik kedvezõbbé kötelezettségének teljesítése.
(3) Az önkormányzat a helyi adóval kapcsolatban rendeletet alkothat az adózás rendjérõl szóló törvényben nem szabályozott eljárási kérdésben.”
2. § Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 19. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) Az önadózás és az adóbeszedés útján megállapított adó esetén az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétõl (a tevékenység megkezdésétõl) számított 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelenti be az adózó az önkormányzati adóhatóságnál. Az iparûzési tevékenységet ideiglenes, alkalmi jelleggel folytató adózó, adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles ezt az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni. A bejelentési kötelezettséget az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni, ha az önkormányzati adóhatóságnál a bejelentésre nyomtatványt rendszeresítettek.”
3. § Az Art. 32. § (1) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) A vállalkozók kommunális adójáról és a helyi iparûzési adóról az adóévet követõ év május 31-éig kell bevallást tenni. Az adózónak a helyi iparûzési adóelõlegkiegészítés összegérõl az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie. Az ideiglenes jelleggel végzett iparûzési tevékenység után fizetendõ iparûzési adóról – a megfizetés határidejével egyezõen – a tevékenység befejezésének napját követõ hónap 15. napjáig kell bevallást tenni.”
4. § Az Art. 72. § (1) bekezdése kiegészül a következõ e) ponttal:
[72. § (1) Az állami adóhatóság jár el minden]
„e) az önkormányzatokat megilletõ helyi adóval, illetve a gépjármûadóval összefüggõ tartozások megkeresés alapján történõ végrehajtása”
[ügyében, feltéve, hogy azt törvény vagy kormányrendelet nem utalja más hatóság vagy adóhatóság hatáskörébe.]
5. § Az Art. 72. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(3) A csõdeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban
a) a központi költségvetést megilletõ követelések tekintetében hitelezõként,
b) a vámhatóság hatáskörébe tartozó, továbbá a magánnyugdíjpénztárt megilletõ tagdíjjal (tagdíj-kiegészítéssel), késedelmi pótlékkal, önellenõrzési pótlékkal összefüggõ követelések tekintetében a hitelezõk képviselõjeként az állami adóhatóság jár el.”
* A törvényt az Országgyûlés a 2010. június 21-i ülésnapján fogadta el.
6. § Az Art. 81. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„81. § Az önkormányzati adóhatóság jár el elsõ fokon a) a helyi adók,
b) a belföldi rendszámú gépjármûvek adója,
c) a termõföld bérbeadásából származó jövedelem (ideértve a földjáradékot is) adóztatása,
d) törvényben meghatározott esetben a magánszemélyt terhelõ adók módjára behajtandó köztartozások ügyében.”
7. § Az Art. 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) Helyi adóügyben az az önkormányzati adóhatóság jár el, amelynek önkormányzata a helyi adót bevezette.”
8. § Az Art. 146. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (3)–(5) bekezdések számozása (4)–(6) bekezdésekre módosul:
„(3) Az önkormányzati adóhatóságot megilletõ tartozások megkeresés alapján történõ végrehajtása esetén a végrehajtást az adózóra az általános illetékességi szabályok szerint illetékes állami adóhatóság folytatja le.”
9. § Az Art. 161. §-át követõen a következõ új címmel és 161/A. §-sal egészül ki:
„Végrehajtás az önkormányzati adóhatóság megkeresésére
161/A. § (1) Az állami adóhatóság – az e §-ban rögzített eltérésekkel – az adók módjára behajtandó köztartozások behajtására irányadó szabályok szerint az önkormányzati adóhatóság megkeresése alapján végrehajtja az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott helyi adóval, illetve gépjármûadóval összefüggõ tartozásokat.
(2) Az önkormányzati adóhatóság havonta, a hónapot követõ hó 15. napjáig keresheti meg az állami adóhatóságot a legalább 10 000 forintot elérõ tartozás végrehajtása céljából. A megkeresésben nem kell megjelölni azt a jogszabályt, amely az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott tartozás végrehajtását lehetõvé teszi.
(3) Az önkormányzati adóhatóság az állami adóhatóság megkeresése elõtt megkísérli a tartozás átvezetéssel és visszatartás útján történõ végrehajtását, ha ennek feltételei fennállnak.
(4) Az állami adóhatóság a tartozás biztosítása érdekében jelzálogjogot is bejegyeztethet az adós tulajdonában lévõ ingatlanra.
(5) Az önkormányzati adóhatóság megkeresése nem tartalmazhatja azon tartozás összegét, amelyre vonatkozóan az önkormányzati adóhatóság már visszatartási jog gyakorlását kezdeményezte az állami adóhatóságnál.
(6) Több önkormányzati adóhatóság megkeresése esetén az állami adóhatóság által behajtott összeg azt az önkormányzati adóhatóságot illeti meg, amelynek megkeresése korábban érkezett az állami adóhatósághoz.
(7) E törvény 147. §-a szerinti feladatokat az önkormányzati adóhatóság végzi.”
10. § Az Art. 167. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:
„A magán-nyugdíjpénztári tagdíjhoz kapcsolódó befizetések tekintetében a nettó pótlékszámítás nem alkalmazható.”
11. § Az Art. 177/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„177/A. § Az állami adóhatóság a felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló, a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot megilletõ követeléseivel kapcsolatos engedményezési jogát pályáztatás útján gyakorolhatja. Az engedményezésre a Ptk. 328–330. §-ai megfelelõen alkalmazandóak. Nem engedményezhetõ olyan követelés, amely mögött jogszabályon vagy kötelmi jogviszonyon alapulva a Magyar Állammal, az önkormányzattal, illetve azok intézményeivel vagy egyszemélyes társaságaival szemben követelés lenne érvényesíthetõ.”
12. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl szóló 2009. évi CXV. törvény 7. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(5) A nyilvántartást vezetõ szerv a 9. § szerinti igazolás megküldésével egyidejûleg a nyilvántartásba vételrõl értesíti az állami adóhatóságot, a Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a székhely és telephely szerinti önkormányzati adóhatóságot (a fõvárosban a fõvárosi önkormányzati adóhatóságot).”
13. § Ez a törvény 2010. június 29. napján lép hatályba. Ezzel egyidejûleg hatályát veszti az Art. 17. § (15) bekezdése, 43. §-ának (10)–(12) bekezdései, 43/A–B. §-ai, 52. §-ának (18)–(22) bekezdései, a 106. § (1) bekezdés utolsó mondata,
119. §-ának (6) bekezdése, 133/B. §-a, 134/A. §-a, a 167. § (2) bekezdése, a 168. § (2) bekezdés utolsó mondata, a 170. § (1) bekezdés utolsó mondata, a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvénynek – a 2009. évi CXVI. törvénnyel a hatálybalépést megelõzõen részben módosított – 212. §-a, és 214–219. §-ai, valamint a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérõl szóló 2009. évi CXXX. törvény 50. §-a.
14. § (1) Hatályát veszti az Art. 1. sz. melléklet I/A) 1. pontjának elsõ mondatában az „a helyi iparûzési adójáról” szövegrész, az 1. sz. melléklet I/A) 1. pontjának utolsó mondata, az 1. sz. melléklet I/B) 2/A. pontja, valamint a 2. sz. melléklet I. (Határidõk) 4. pontja.
(2) Az Art. 2. sz. melléklet I. (Általános rendelkezések) 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„3. Az állami adóhatóságnál nyilvántartott adót – a magánszemély által fizetett jövedelemadót, különadót, egyszerûsített közteherviselési hozzájárulást, egészségügyi hozzájárulást, járulékot, valamint a magánszemélyt terhelõ vagyonszerzési illetéket a cégautó-adót és az egyes nagy értékû vagyontárgyakat terhelõ adót kivéve –, a költségvetési támogatást 1000 forintra kerekítve kell megfizetni. Az adózónak – személyétõl függetlenül – a cégautó-adójáról benyújtott adóbevallásában az adatokat forintban kell megfizetnie. Az adózó a 100 forintot el nem érõ jövedelemadóját, különadóját, egészségügyi hozzájárulását, valamint vagyonszerzési illetékét a cégautó-adót és az egyes nagy értékû vagyontárgyakat terhelõ adót nem fizeti meg, és az adóhatóság a 100 forintot el nem érõ adó-visszatérítést nem utalja ki és nem tartja nyilván.”
(3) Az Art. 2. sz. melléklet II./A) 2. pontjának alcíme helyébe a „Kommunális adó, iparûzési adó” alcím lép.
(4) Az Art. 2. sz. melléklet II./A) 2. pontjának c) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„c) A társasági adóelõlegnek az adóévi várható fizetendõ adó összegére történõ kiegészítésére kötelezett vállalkozónak a helyi kommunális és iparûzési adóelõleget a várható éves fizetendõ adó összegére
az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie.”
(5) Az Art 2. sz. melléklet II/A) 2. pontja kiegészül a következõ d) alponttal:
„d) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparûzési adót legkésõbb a tevékenység befejezése napját követõ hó 15. napjáig kell megfizetni.”
(6) Az Art. 6. sz. melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.
15. § (1) Az állami adóhatóság 2010. július 31-ig elektronikus úton adatot szolgáltat az illetékes önkormányzati adóhatóságnak:
a) 2010. január 1-jétõl az állami adóhatósághoz bejelentkezett állandó, illetve ideiglenes iparûzési adóalanyok nevérõl (elnevezésérõl), székhelyérõl, adószámáról;
b) az elõzõ pontban megjelölt adózók vonatkozásában az iparûzési adóalanyiság vagy az adózó megszûnésérõl (a jogutód elnevezésének, adószámának feltüntetésével), arról, ha az adózó végelszámolását, felszámolását elrendelték, illetve az adózóval szemben csõdeljárást rendeltek el; az egyéni vállalkozó tevékenysége szünetelésének kezdõ idõpontjáról, ha a tevékenység az adatszolgáltatás idõpontjában szünetel;
c) az önkormányzati adóhatóságnál 2010. január 1-jét megelõzõen nyilvántartott és az állami adóhatósághoz teljesített adatszolgáltatásban közölt azon állandó iparûzési adóalanyok nevérõl (elnevezésérõl), székhelyérõl, adószámáról, amelyek iparûzési adóalanyisága vagy az adózó idõközben megszûnt (a jogutód elnevezésének, adószámának feltüntetésével); továbbá arról, ha az adózó végelszámolását, felszámolását elrendelték vagy az adózóval szemben csõdeljárást rendeltek el; az egyéni vállalkozó tevékenysége szünetelésének kezdõ idõpontjáról, ha a tevékenység az adatszolgáltatás idõpontjában szünetel;
d) az adózó által bejelentett várható adó (adóelõleg) összegérõl;
e) az adózó a helyi adókról szóló törvény 39/A. §-ának (5) bekezdése, illetve 39/B. §-ának (2) bekezdése szerinti – a helyi iparûzési adó alapjának egyszerûsített meghatározásáról tett – nyilatkozatáról.
(2) A helyi iparûzési adót érintõen az állami adóhatóságnál folyamatban lévõ eljárásnak azon eljárások minõsülnek, amelyek e törvény hatálybalépésének napjáig nem fejezõdtek be. A folyamatban lévõ eljárási szakaszt az állami adóhatóság fejezi be. Az állami adóhatóság a folyamatban lévõ eljárások adatait, az eljárások befejezésétõl számított 30 napon belül elektronikus úton átadja az önkormányzati adóhatóságnak.
(3) A folyamatban lévõ ellenõrzési eljárásokról az állami adóhatóság – az adózó és a vizsgált bevallási idõszakok megjelölésével – tájékoztatja az önkormányzati adóhatóságot. Az állami adóhatóság az ellenõrzés befejezése után az adóügyet átadja az önkormányzati adóhatóságnak, amely az ellenõrzéshez kapcsolódó hatósági és az azt követõ eljárást lefolytatja. Ebben az esetben a hatósági eljárás kezdõ idõpontja az ellenõrzésrõl felvett jegyzõkönyv önkormányzati adóhatósághoz érkezésének napja. Ha a jegyzõkönyvben feltüntetett megállapítások a helyi iparûzési
adó ellenõrzésével összefüggõ megállapításokon túl más megállapításokat is tartalmaznak, a helyi iparûzési adó ellenõrzésével összefüggõ megállapításokról külön jegyzõkönyvet kell készíteni és az önkormányzati adóhatóságnak megküldeni. E törvény hatálybalépése után elrendelt új eljárás lefolytatása az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozik. Amennyiben az állami adóhatóság az adóügyet határozathozatallal lezárta, az adóüggyel kapcsolatos jogorvoslati eljárásokat az állami adóhatóság folytatja le.
(4) E törvény hatálybalépésének napjáig az állami adóhatósághoz teljesített bejelentések, bevallások – ideértve az önellenõrzéseket is – feldolgozását az állami adóhatóság végzi. A bejelentés, bevallás feldolgozását követõen az állami adóhatóság az önkormányzati adóhatóságnak elektronikus úton átadja az adatokat.
(5) Az állami adóhatósághoz e törvény hatálybalépését követõen benyújtott helyi iparûzési adó bevallásokat – ideértve az önellenõrzéseket –, bejelentéseket az állami adóhatóság elutasítja, amelyrõl az adózót haladéktalanul értesíti.
Az elutasított bevallásokat, önellenõrzéseket, bejelentéseket az állami adóhatóság haladéktalanul továbbítja az önkormányzati adóhatóságnak. Az állami adóhatóság a hozzá 2010. június 29-éig bevallott és megfizetett helyi iparûzési adót ezen idõponttól számított 15 napon belül felosztja és a bevételre jogosult önkormányzatoknak átutalja.
Ezen kiutalási határidõbe nem számít bele az e törvény hatálybalépésének idõpontjáig benyújtott bevallások, önellenõrzések kijavításához szükséges idõtartam.
(6) A határozathozatallal le nem zárult fizetési könnyítési eljárásokat az állami adóhatóság haladéktalanul átadja az illetékes önkormányzati adóhatóságnak.
(7) Az állami adóhatóság haladéktalanul átadja az illetékes önkormányzati adóhatóságnak a folyamatban lévõ végrehajtási eljárásokat. E törvény hatálybalépését megelõzõen vagy azt követõen az esedékességig meg nem fizetett tartozások vonatkozásában a meg nem indított végrehajtást az önkormányzati adóhatóság folytatja le. Amennyiben az állami adóhatóság által megindított végrehajtás során ingóra, vagy ingatlanra végrehajtás indult, a végrehajtást az önkormányzati adóhatóság döntésétõl függõen az állami adóhatóság befejezi, amelyet követõen az állami adóhatóság elszámol az önkormányzati adóhatósággal.
(8) A helyi iparûzési adónemben fennálló túlfizetéseket az állami adóhatóság az adózónak 2010. június 29-étõl számított 15 napon belül kiutalja. Ezen kiutalási határidõbe nem számít bele az e törvény hatálybalépésének idõpontjáig benyújtott bevallások, önellenõrzések kijavításához szükséges idõtartam. A túlfizetés összege az állami adóhatóságnál más adónemben fennálló tartozásra hivatalból nem számolható el.
(9) A naptári évtõl eltérõ üzleti évet választó adózók az e törvény hatálybalépésének napján hatályos szabályok szerint teljesítik helyi iparûzési adóval kapcsolatos adókötelezettségeiket, ha az üzleti év 2010. január 1-jét követõen kezdõdött.
(10) Az állami adóhatóság 2010. július 31-ig – adózónkénti kimutatással – elektronikus úton átadja az illetékes önkormányzati adóhatóságnak az e törvény hatálybalépésének napján nyilvántartott helyi iparûzési adó kötelezettséggel összefüggõ adatokat, ideértve az esedékesség megjelölését, és az adózó által teljesített vagy végrehajtás útján beszedett az önkormányzatra felosztott befizetések adatait.
(11) Azon folyamatban lévõ csõdeljárási, felszámolási, végelszámolási, vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásokban, amelyekben az állami adóhatóság a helyi iparûzési adót érintõen hitelezõként jár el, e törvény hatálybalépését követõen a települési (a fõvárosban a fõvárosi) önkormányzatot megilletõ helyi iparûzési adó követelések tekintetében hitelezõként az illetékes önkormányzati adóhatóság jár el.
(12) Ez a törvény – a 15. § (1)–(11) bekezdésekben foglaltak kivételével – a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.
E bekezdés 2010. december 31-én hatályát veszti.
Sólyom Lászlós. k., Dr. Schmitt Páls. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
1. melléklet a 2010. évi LVII. törvényhez
„6. számú melléklet a 2003. évi XCII. törvényhez
A naptári évtõl eltérõ üzleti évet választó adózók adómegállapítási, adóbevallási és befizetési kötelezettségei
A naptári évtõl eltérõ üzleti évet választó adózó törvényben vagy más jogszabályban elõírt adókötelezettségeit a következõ eltérésekkel teljesíti:
A naptári évtõl eltérõ üzleti évet választó adózónak a társasági adó, az osztalékadó, a vállalkozók helyi kommunális adója és az iparûzési adó tekintetében az adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelõleg-fizetési kötelezettségét az üzleti év elsõ napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
1. Az állami adóhatósághoz teljesítendõ bevallási kötelezettségek
Az adózó az adóbevallási kötelezettségét a társasági adóról, és az osztalékadóról az adóév utolsó napját követõ 150. napig teljesíti.
2. Az állami adóhatósághoz teljesítendõ adófizetési kötelezettségek
a) Az adózó a társasági adót, a megfizetett adóelõleg és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét az adóév utolsó napját követõ 150. napig fizeti meg, illetõleg ettõl az idõponttól igényelheti vissza.
b) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti elõleg-kiegészítésre kötelezett adózó a várható éves fizetendõ adó és az adóévre már bevallott adóelõlegek különbözetérõl az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig nyújtja be bevallását és ezzel egyidejûleg tesz eleget fizetési kötelezettségének. Az elõleg-kiegészítésre kötelezett adózó az adóév utolsó havi, negyedévi elõlegét az elõleg-kiegészítéssel egyidejûleg teljesíti.
c) A belföldi illetõségû osztalékban részesülõ adózó a kifizetõ által tõle levont osztalékadót az adóév utolsó napját követõ 150. naptól igényelheti vissza.
3. Az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendõ bevallási kötelezettségek:
a) A naptári évtõl eltérõ üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követõ 150. napig nyújtja be.
b) A társasági adóelõlegnek az adóévi várható fizetendõ adó összegére történõ kiegészítésére kötelezett vállalkozónak az iparûzési adóelõleg-kiegészítésrõl az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie.
4. Az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendõ befizetési kötelezettségek
a) A vállalkozó a helyi iparûzési és kommunális adó elõlegét két részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig, illetve kilencedik hónapjának 15. napjáig fizeti meg.
b) A társasági adóelõlegnek az adóévi várható fizetendõ adó összegére történõ kiegészítésére kötelezett vállalkozónak a helyi iparûzési és kommunális adóelõleget a várható éves fizetendõ adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell kiegészítenie.
c) A vállalkozó a megfizetett adóelõleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóév utolsó napját követõ 150. napig fizeti meg, illetõleg ettõl az idõponttól igényelheti vissza
5. Az e törvény 1. számú mellékletének B) 1. pontja alkalmazásában a tárgyévi bevallás gyakoriságát meghatározó értékhatárok számításakor a megelõzõ második naptári év adatait kell figyelembe venni.
6. Ha az e melléklet hatálya alá tartozó adókra vonatkozó kötelezettséget jogszabály havonként, negyedévenként, félévenként rendeli teljesíteni, az elsõ hónap kezdõ napjaként a választott üzleti év kezdõ napját kell számításba venni.
Az elsõ adóévi hónap kezdõ napjának naptári hónapon belüli sorszáma határozza meg valamennyi további adóévi hónap kezdõ napjának naptári hónapon belüli sorszámát. Amennyiben valamely adóévi hónap kezdõ napjának naptári hónapon belüli sorszáma magasabb, mint a követõ naptári hónap napjainak száma, a követõ adóévi hónap kezdõ napjaként a követõ naptári hónap utolsó napját kell tekinteni. Adóévi negyedévként, félévként három, illetve hat adóévi hónapot kell figyelembe venni.”
2010. évi LXIX. törvény
a kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról*
1. § A kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 20. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) Régészeti feltárást a területileg illetékes megyei múzeum (a fõvárosban a Budapesti Történeti Múzeum), valamint a Magyar Nemzeti Múzeum és más régészeti gyûjtõkörrel rendelkezõ múzeum, a régészeti tanszékkel rendelkezõ egyetemek és a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete végezhetnek. Az ország területén lévõ régészeti lelõhely tudományos terv szerinti komplex feltárására a Magyar Nemzeti Múzeumnak elsõbbsége van.”
2. § A Kötv. 22. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(3) A területileg illetékes megyei múzeum (a fõvárosban a Budapesti Történeti Múzeum) és a beruházó a megelõzõ feltárásra vonatkozóan írásbeli szerzõdést köt. A feladatellátásba a területileg illetékes megyei múzeum a gyûjtõterületében érintett, megyei múzeumi szervezethez nem tartozó területi múzeumot kötelezõen bevonja.
A szerzõdésnek tartalmaznia kell a feltárás idõtartamát és annak teljes költségét. A szerzõdés érvényességéhez a hatóság jóváhagyása szükséges. A szerzõdés jóváhagyására irányuló eljárásra a feltárási engedélyezés szabályait kell megfelelõen alkalmazni. A feltárás engedélyezése egyben a szerzõdés jóváhagyását is jelenti. A szerzõdésre egyebekben a polgári jog szabályai az irányadóak.”
3. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követõ hónap elsõ napján lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Kötv. Mellékletében az 1. BUDAPEST VI. kerület 39. sorszám alatt szereplõ, Teréz körút 51–53. címmel rendelkezõ, Nyugati pályaudvar felvételi épületéhez tartozó „28224/9” szövegrész helyébe a „28224/51” szövegrész lép.
Sólyom Lászlós. k., Dr. Schmitt Páls. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
2010. évi LXXVII. törvény
az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról*
1. § A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 50. § (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(8) E törvény 30. §-a és 51. § (10) bekezdése 2010. május 1-jén lép hatályba, azzal, hogy a) az Ebktv. 63/A. § (5) bekezdését 2010. október 1-jétõl kell alkalmazni,
b) az Ebktv. 63/A. § (6)–(7) bekezdését a 2011. december 31-ét követõen meghirdetett pályázatokra kell alkalmazni.”
2. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggõ módosításáról szóló 2010. évi XXXIX. törvény 38. § (3) és (4) bekezdése.
Sólyom Lászlós. k., Dr. Schmitt Páls. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
* A törvényt az Országgyûlés a 2010. július 12-i ülésnapján fogadta el.
A Kormány 214/2010. (VII. 9.) Korm. rendelete a fõvárosi, megyei közigazgatási hivatalokról
A Kormány a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 100. §-ában foglalt felhatalmazás alapján – az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b)–d) pontjában foglalt feladatkörében eljárva – a következõ rendeletet alkotja.
A közigazgatási hivatal jogállása
1. § (1) Az Ötv. 98. § (1) bekezdésében meghatározott fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal (a továbbiakban: közigazgatási hivatal) a Kormány általános hatáskörû területi államigazgatási szerve.
(2) A közigazgatási hivatalt a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter irányítja.
2. § (1) A közigazgatási hivatal közvetlenül a közigazgatási hivatal vezetõje (a továbbiakban: hivatalvezetõ) által vezetett szervezeti egységekbõl, továbbá kormányrendelet rendelkezése alapján ágazati szakigazgatási szervekbõl (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) áll.
(2) A hivatalvezetõ vezetése alatt álló szervezeti egységek és a szakigazgatási szervek egy költségvetési szervet képeznek.
(3) A közigazgatási hivatalok létszámkeretét a Kormány szakigazgatási szervi bontásban állapítja meg.
(4) A megyei közigazgatási hivatal illetékessége a székhelye szerinti megyére terjed ki. A fõvárosi közigazgatási hivatal illetékessége Budapest fõváros területére, a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal illetékességi területe Pest megyére terjed ki.
(5) Kormányrendelet a közigazgatási hivatal illetékességi területét egyes államigazgatási feladatok tekintetében a megyétõl (fõvárostól) eltérõen is megállapíthatja.
(6) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 60/H. § (2) bekezdése alapján az országos kisebbségi önkormányzat törvényességi ellenõrzésére a Kormány az országos kisebbségi önkormányzat székhelye szerint illetékes közigazgatási hivatalt jelöli ki.
(7) A fejlesztési tanács mûködésének törvényességi felügyeletét a fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes közigazgatási hivatal gyakorolja.
3. § (1) A közigazgatási hivatal szervezeti egységeként mûködõ ágazati szakigazgatási szervek:
a) szociális és gyámhivatal a szociális, gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok ellátására, b) az állami fõépítész az állami fõépítészi feladatok ellátására,
c) építésfelügyelet az építésfelügyeleti hatósági feladatok ellátására.
(2) Kormányrendelet más területi államigazgatási szervet is a közigazgatási hivatal szakigazgatási szerveként határozhat meg.
(3) A szakigazgatási szerv a szervet létrehozó kormányrendeletben és egyéb jogszabályban megállapított hatáskörét önállóan gyakorolja.
(4) A szakigazgatási szervek illetékessége megegyezik a közigazgatási hivatal illetékességével.
(5) A szakigazgatási szervek illetékességi területét kormányrendelet a székhely megyétõl (fõvárostól) eltérõen is megállapíthatja.
(6) A Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 1/1. számú melléklete szerinti, a Balaton kiemelt üdülõkörzethez tartozó települések tekintetében a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal keretében mûködõ állami fõépítész rendelkezik különös illetékességgel.
4. § (1) A hivatalvezetõt a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.
A hivatalvezetõ felett az egyéb munkáltatói jogokat a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter gyakorolja.
(2) Hivatalvezetõnek az a személy nevezhetõ ki, aki felsõfokú végzettséggel és legalább 5 év vezetõi gyakorlattal rendelkezik.
(3) A hivatalvezetõ minisztériumi fõosztályvezetõi besorolású kormánytisztviselõ, akinek kinevezése a hivatal vezetésére a Kormány megbízatásának idejére szól.
(4) A hivatalvezetõ illetménye a kormánytisztviselõi jogviszonyban irányadó illetményalap huszonnyolcszorosát nem haladhatja meg.
(5) A hivatalvezetõ a helyettes államtitkárt megilletõ juttatásokra jogosult.
5. § (1) A hivatalvezetõ szakmai munkáját igazgatási hivatalvezetõ-helyettesként fõtitkár segíti.
(2) A fõtitkárt a hivatalvezetõ javaslatára a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter nevezi ki és menti fel. A fõtitkár felett az egyéb munkáltatói jogokat a hivatalvezetõ gyakorolja.
(3) Fõtitkárnak az nevezhetõ ki, aki felsõfokú igazgatásszervezõi, okleveles jogász képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel, valamint jogi vagy közigazgatási szakvizsgával és legalább 5 év közigazgatási szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(4) A fõtitkár minisztériumi fõosztályvezetõ-helyettesi besorolású, határozatlan idõre kinevezett kormánytisztviselõ.
(5) A fõtitkár illetménye a kormánytisztviselõi jogviszonyban irányadó illetményalap huszonnyolcszorosát nem haladhatja meg.
(6) A fõtitkár a helyettes államtitkárt megilletõ juttatásokra jogosult.
6. § (1) A szakigazgatási szerv vezetõjének kinevezéséhez és a kinevezés visszavonásához a szakigazgatási szerv által ellátott államigazgatási feladat szakmai irányítását ellátó ágazati miniszter egyetértése szükséges.
(2) A szakigazgatási szerv vezetõje gondoskodik a szakmai követelmények érvényesülésérõl, gyakorolja a munkáltatói jogokat a szakigazgatási szerv kormánytisztviselõi felett.
7. § (1) A közigazgatási hivatal szervezeti és mûködési szabályzatát a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter – a szakigazgatási szervekre vonatkozó rendelkezések tekintetében a szakigazgatási szerv által ellátott államigazgatási feladat szakmai irányítását ellátó ágazati miniszter véleményének kikérésével – normatív utasításban adja ki.
(2) A közigazgatási hivatal költségvetésének elõkészítése során a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter kikéri a szakigazgatási szervek tevékenységével összefüggésben a szakigazgatási szerv által ellátott államigazgatási feladat szakmai irányítását ellátó ágazati miniszter véleményét.
8. § (1) A szakigazgatási szervek által ellátott feladatok, valamint a közigazgatási hivatal hatáskörébe e kormányrendelet és külön jogszabályok alapján tartozó államigazgatási feladatok szakmai irányítását ellátó ágazati miniszter (a továbbiakban: szakmai irányító miniszter) ezen ügyek tekintetében – a pénzügyi és hatékonysági ellenõrzés kivételével – gyakorolja a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés c) és e)–h) pontjaiban meghatározott hatásköröket.
(2) A szakmai irányító miniszter írásban tájékoztatja a közigazgatási hivatal vezetõjét a feladatkörét érintõ ágazati tervekrõl, ágazatpolitikai elképzelésekrõl, a megvalósítás szervezeti és intézményi feltételeire vonatkozó javaslatairól, valamint – a szakigazgatási szervek vezetõinek meghívásával egyidejûleg – az e szervek vezetõi részére tartandó szakmai értekezletekrõl.
9. § (1) A helyi önkormányzatok törvényességi ellenõrzéséért felelõs miniszter ellátja a helyi önkormányzatok, a kisebbségi önkormányzatok és a helyi önkormányzatok társulásai törvényességi ellenõrzésének, a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter pedig a közigazgatási hivatalok és a központi államigazgatási szervek területi szervei jogszabályban szereplõ ellenõrzésének a szakmai irányítását, s ennek keretében gyakorolja a 8. §-ban meghatározott jogokat.
(2) A közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter ellátja a közigazgatási hivatalok tevékenységének hatékonysági és pénzügyi ellenõrzését.
(3) A közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter a szakmai irányító miniszter közremûködésével ellátja a közigazgatási hivatalok tevékenységének törvényességi és szakszerûségi ellenõrzését.
(4) A törvényességi, szakszerûségi és hatékonysági ellenõrzésre vonatkozó részletes szabályokat a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és mûködési szabályzata határozza meg, amely az ott meghatározottak szerint átfogó-, téma-, cél- és utóellenõrzés lehet. Átfogó ellenõrzést legalább négyévenként, téma-, cél-, feladat- vagy utóellenõrzést a munkatervben meghatározott ütemezéssel kell tartani.
(5) A szakigazgatási szervekre is kiterjedõ ellenõrzést a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter a szakmai irányító miniszter közremûködésével látja el.
10. § A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelõs miniszter a közigazgatási hivatalok bevonásával kezdeményezi és ellenõrzi
a) a több ágazatot érintõ kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolását, valamint b) a közigazgatás korszerûsítésével kapcsolatos feladatok területi összehangolását.
11. § A közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter – a helyi és kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenõrzése, a fejlesztési tanácsok törvényességi felügyelete és a közigazgatási hatósági ügyek kivételével – meghatározott ügyben bejelentésre, illetve kérelemre az illetékességgel rendelkezõ közigazgatási hivatal helyett másik közigazgatási hivatalt jelölhet ki eljárásra.
12. § Amennyiben kormányrendelet kivételt nem tesz, a központi államigazgatási szervek bármely jogállású területi szervei, továbbá az államigazgatási feladatot ellátó más szervek és személyek államigazgatási jogkörükben eljárva, illetve az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintõen – szervezeti és szakmai önállóságuk megtartásával – a hivatal koordinációs és ellenõrzési jogkörébe tartoznak.
A hivatalvezetõ feladatai
13. § A hivatalvezetõ gyakorolja a munkáltatói jogokat a szakigazgatási szervek vezetõi, valamint a közigazgatási hivatal – szervezeti és mûködési szabályzatában meghatározott – szervezeti egységeinek kormánytisztviselõi, valamint munkavállalói felett.
14. § A hivatalvezetõ
a) vezeti a közigazgatási hivatalt, gyakorolja annak feladat- és hatásköreit, ellátja a költségvetési szerv vezetõjének hatáskörébe utalt feladatokat,
b) gondoskodik a közigazgatási hivatal szakigazgatási szervei feladatai ellátásának feltételeirõl,
c) elkészíti a közigazgatási hivatal szervezeti és mûködési szabályzatát, gondoskodik a jogszabályban elõírt belsõ szabályzatok elkészítésérõl.
15. § (1) A hivatalvezetõ minden évben – a (3) bekezdésben meghatározott szervek bevonásával – az elõzõ évi tevékenységérõl szóló összegzõ jelentést készít.
(2) A közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter – a közigazgatási hivatal vezetõje által felterjesztett beszámoló alapján – évente beszámol a Kormánynak a hivatalok tevékenységérõl és a területi államigazgatás helyzetérõl.
(3) A beszámolási kötelezettség kiterjed a közigazgatási hivatal illetékességi területén mûködõ, illetve székhellyel rendelkezõ központi államigazgatási szerv bármely jogállású területi szervére, továbbá az államigazgatási feladatot ellátó más szervre és személyre, valamint a polgármesterre és jegyzõre az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintõen.
(4) A (3) bekezdésben felsorolt szervek adatok, információk szolgáltatásával közremûködnek a beszámolási feladatok teljesítésében.
(5) A beszámolónak tartalmaznia kell:
a) a központi államigazgatási szervek területi szervei számára a Kormány, illetve az ágazati feladatokért felelõs miniszterek által meghatározott ágazatpolitikai célkitûzések érvényesülését, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások megvalósítását segítõ államigazgatási feladatok végrehajtásának helyzetét, b) a közigazgatási hivatal törvényességi ellenõrzési és törvényességi felügyeleti tevékenységének tapasztalatait, c) a közigazgatási hivatalnak a jegyzõ és a polgármester államigazgatási tevékenységére vonatkozó tapasztalatait,
d) a (3) bekezdésben meghatározott államigazgatási szervek mûködésének, tevékenységének tapasztalatait, e) egyéb, a Kormány által meghatározott szempontokat, valamint
f) a b)–d) pontban meghatározott szerveknél a közérdekû kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos ügyek intézésének helyzetét.
A közigazgatási hivatal feladatai
16. § (1) A közigazgatási hivatal a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelõen részt vesz a kormányzati célkitûzések területi megvalósításában. Ennek keretében koordinációs, ellenõrzési, informatikai tevékenységet, valamint képzést, továbbképzést szervezõ, összehangoló feladatokat lát el, hatásköröket gyakorol.
(2) A közigazgatási hivatal – a rendvédelmi szervek kivételével – véleményezi a Kormánynak alárendelt szervek területi szervei vezetõinek kinevezését és megbízásuk visszavonását, javaslatot tehet megbízásuk visszavonására, kitüntetésükre, jutalmazásukra, kezdeményezheti fegyelmi felelõsségre vonásukat.
(3) A közigazgatási hivatal – a rendvédelmi szervek kivételével – véleményezi a Kormánynak alárendelt szervek területi szervei létrehozására, átszervezésére, valamint jogállásuk és illetékességi területük módosítására vonatkozó elõterjesztéseket.
(4) A közigazgatási hivatal – a rendvédelmi szervek kivételével – véleményezi a Kormánynak alárendelt szervek területi szervei létszámának megállapítására és költségvetése megállapítására vonatkozó elõterjesztést, javaslatokat.
(5) A közigazgatási hivatal a (2)–(4) bekezdésben meghatározott véleményét megküldi a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszternek és az államháztartásért felelõs miniszternek, valamint az érintett szerv tevékenységének szakmai irányítását ellátó, a Kormánynak alárendelt szerv vezetõjének és az érintett területi államigazgatási szerv vezetõjének.
(6) A (2)–(4) bekezdésben foglalt elõzetes vélemények kikérésének elmulasztása esetén a közigazgatási hivatal jelzéssel él a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter felé, aki a kérdésben egyeztetési eljárást kezdeményezhet.
17. § (1) A közigazgatási hivatal kérelemre vagy hivatalból – a rendvédelmi szervek kivételével – a Kormánynak alárendelt szervek bármely területi szervétõl, a polgármestertõl és a jegyzõtõl az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintõen, valamint államigazgatási feladatot ellátó más szervtõl és személytõl bármely döntést bekérhet, a szerv intézkedésérõl tájékoztatást kérhet, illetve – jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában – az iratokba betekinthet.
(2) A közigazgatási hivatal az (1) bekezdésben meghatározott szervnél – törvénysértés észlelése esetén – egyeztetõ eljárást kezdeményez, ennek eredménytelensége esetén a szerv felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményez, ennek eredménytelensége esetén a feladatkörében érintett miniszter eljárását kezdeményezi.
(3) A közigazgatási hivatal a (2) bekezdésben foglalt intézkedések eredménytelensége esetén az érintett döntést hozó szerv felügyeleti szerve és a feladatkörében érintett szakmai irányító miniszter egyidejû tájékoztatása mellett kezdeményezi a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszternél a (4) bekezdésben foglalt intézkedés megtételét.
(4) Ha a törvénysértés másként nem orvosolható, a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter tesz javaslatot a Kormánynak az Alkotmány 35. § (4) bekezdése alapján a Kormánynak alárendelt területi szervek törvénybe ütközõ határozatának vagy intézkedésének megsemmisítésére, illetve megváltoztatására.
18. § (1) A közigazgatási hivatal, illetõleg a szakigazgatási szerv a jogszabályban megállapított ügyekben hatósági jogkört gyakorol.
(2) A közigazgatási hivatal ellátja a törvényben, illetve kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb államigazgatási feladatokat.
Koordináció
19. § (1) A közigazgatási hivatal koordinációs feladat- és hatáskörében
a) gondoskodik a több ágazatot érintõ kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolásáról, b) gondoskodik a fõvárosi, megyei államigazgatási kollégium (a továbbiakban: kollégium) létrehozásáról,
mûködésérõl, ügyrendjének elõkészítésérõl,
c) a közigazgatási minõségpolitikáért és személyzet-politikáért felelõs miniszter által meghatározottak szerint közremûködik a központi közszolgálati nyilvántartás mûködtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában, d) közremûködik a közigazgatás korszerûsítésével, az elektronikus közigazgatás kialakításával kapcsolatos feladatok
területi összehangolásában, szervezésében,
e) tájékoztatást kérhet a koordinációs és ellenõrzési jogkörébe tartozó központi államigazgatási szervek területi szerveinek vezetõitõl,
f) kezdeményezheti a központi államigazgatási szervek területi szervei ügyfélfogadási, ügyfélszolgálati rendszerének összehangolását, továbbá szakmai támogatást nyújt az ügyfélszolgálati tevékenység bõvítéséhez, valamint
g) gondoskodhat a területi elektronikus ügyfél-tájékoztatási rendszer koordinálásáról, ennek keretében elõsegíti annak naprakész mûködését.
20. § (1) A kollégium a közigazgatási hivatal véleményezõ, összehangolást elõsegítõ testülete. A hivatalvezetõ a) vezeti a kollégiumot,
b) az ügyrendben meghatározott idõközönként, illetve szükség szerint összehívja a kollégium ülését, gondoskodik a napirendek, az állásfoglalások elõkészítésérõl, valamint
c) szükség szerint meghívja a kollégium ülésére a koordinációs és ellenõrzési jogkörébe nem tartozó közigazgatási szervek vezetõit. A megyei közgyûlés elnöke és a fõpolgármester, valamint a megyei jogú városok polgármesterei a kollégium ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek.
(2) A kollégium elnöke a hivatalvezetõ, tagjai a hivatal fõtitkára, a központi államigazgatási szervek bármely jogállású területi szerveinek vezetõi, a szakigazgatási szervek vezetõi, valamint a közigazgatási hivatal szervezeti és mûködési szabályzatában meghatározott szervezeti egységek vezetõi.
(3) A kollégium ülésén tanácskozási joggal vehet részt az elnök által meghívott államigazgatási feladatot ellátó más szervezet vezetõje.
(4) A kollégium ügyrendjét a hivatalvezetõ terjeszti elõ és a kollégium állapítja meg. A kollégium testületként mûködik, mûködésének részletes szabályait az ügyrend tartalmazza.
21. § A kollégium
a) elemzi és értékeli a kormányzati feladatok területi megvalósításának helyzetét, a közigazgatási hivatal, a központi államigazgatási szervek területi szervei és a helyi önkormányzatok együttmûködésének, továbbá az államigazgatási feladatok területi végrehajtásának tapasztalatait, a közigazgatási szervek államigazgatási hatósági ügyintézését,
b) egyezteti és értékeli az ellenõrzések tapasztalatait, állást foglal az ellenõrzési tervek tartalmáról, ütemezésérõl, végrehajtásáról,
c) elõmozdítja a területi informatikai kapcsolatok összehangolt fejlesztését és mûködését,
d) értékeli a képzési, továbbképzési tevékenységet, véleményezi az erre vonatkozó terveket, ajánlásokat dolgoz ki a képzés, továbbképzés tárgyköreire és módszereire vonatkozóan,
e) elemzi a központi államigazgatási szervek területi szerveinek és az érdek-képviseleti szervek, köztestületek együttmûködését, ajánlást dolgozhat ki az együttmûködések továbbfejlesztésére,
f) véleményezi a központi államigazgatási szervek területi szervei ügyvitel-, informatika- és szervezetfejlesztési döntéseinek tervezeteit, elõmozdítja a területi szinten összehangolt ügyvitel-, informatika- és szervezetfejlesztést,
g) értékeli, véleményezi a területi államigazgatási szervek ügyfélfogadási rendjét, ügyfélszolgálati tevékenységét, módszertani segítséget nyújt az összehangolt ügyfélfogadási rend, ügyfélszolgálati tevékenység megvalósításhoz,
h) figyelemmel kíséri és közigazgatási hatásait tekintve értékeli a területi társadalmi-gazdasági reálfolyamatokat;
az állami feladat felmerülésével járó vagy államigazgatási szervek közremûködését igénylõ országos kihatással bíró, vagy kiemelkedõ területi jelentõségû társadalmi-gazdasági problémákat jelzi a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszternek; elõsegíti az állami és területi államigazgatási szervek koordinált közremûködõi tevékenységét a problémák kezelésében.
22. § (1) A központi államigazgatási szervek területi szervei valamint a rendvédelmi szervek területi szervei feladataik ellátása során kötelesek együttmûködni.
(2) A hivatalvezetõ szükség szerint fõvárosi vagy megyei koordinációs értekezletet hívhat össze egyes, több ágazatot érintõ feladat ellátásának elõmozdítására, a központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint a rendvédelmi és más szervek vezetõit ideiglenes bizottság alakítására kérheti fel.
Ellenõrzés
23. § (1) A közigazgatási hivatal ellenõrzési feladat- és hatáskörében a központi államigazgatási szervek bármely jogállású területi szervei vonatkozásában
a) gondoskodik a központi államigazgatási szervek területi szervei ellenõrzési terveinek összehangolásáról, egyeztetett végrehajtásáról, a tapasztalatok közös elemzésérõl,
b) gondoskodik a gazdaságos, egymást kiegészítõ ellenõrzési módok kialakításáról, alkalmazásáról,
c) ellenõrzi a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetõinek a kormánytisztviselõi és a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos munkáltatói intézkedései törvényességét, illetve külön jogszabályban meghatározottak szerint kormányzati szolgálati ellenõrzést végez,
d) ellenõrzi – az illetékes ügyészséggel egyeztetett ellenõrzési terv és program szerint – a központi államigazgatási szervek területi szervei tevékenységében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény végrehajtását, ezen szervek hatósági tevékenységének jogszerûségét,
e) ellenõrzi – az illetékes közlevéltárral egyeztetett ellenõrzési terv és program szerint – az ügyiratkezelésrõl, valamint a központi államigazgatási szervek területi szervei által az ügyiratkezeléssel összefüggésben kezelt adatok nyilvántartásáról és védelmérõl, a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok végrehajtását, f) az informatikáért és a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelõs
miniszter irányítása mellett és az általa biztosított feltételek keretei között ellenõrzi a központi államigazgatási szervek területi szervei infokommunikációs rendszereinek üzemeltetését, az üzemmenet-folytonosság biztosításának feltételeit, a megfelelõ személyi és szakmai feltételek meglétét, valamint az informatikai üzemeltetés kereteit meghatározó szabályzatok jogszabályoknak való megfelelõségét.
(2) A közigazgatási hivatal az (1) bekezdés c)–f) pontjában meghatározott feladatainak teljesítése érdekében jogosult a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetõitõl e feladata tekintetében határidõ tûzésével adatokat, felvilágosítást kérni, e szervek irataiba – jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában – betekinteni.
(3) A közigazgatási hivatal az ellenõrzések tapasztalatairól tájékoztatja a felügyeleti jogkört gyakorló szervet, illetve az ágazati minisztert, szükség esetén – különösen, ha jogszabálysértést tapasztal – kezdeményezi intézkedését, gyakorolja a 30. §-ban meghatározott jogait.
(4) A közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter gondoskodik az ellenõrzések tervezésének és végrehajtásának egységes rendjérõl.
24. § A közigazgatási hivatal a helyi önkormányzati szervek tekintetében
a) külön jogszabályban meghatározottak szerint közszolgálati ellenõrzést végez,
b) ellenõrzi – az illetékes közlevéltárral egyeztetett ellenõrzési terv és program szerint – az ügyiratkezelésrõl, továbbá a szerv által kezelt adatok nyilvántartásáról és védelmérõl, a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok végrehajtását.
Informatika
25. § (1) A közigazgatási hivatal az e-közigazgatásért felelõs miniszter irányítása mellett és az általa biztosított feltételek keretei között közremûködik a közigazgatási informatikai tevékenység területi összehangolásában.
(2) A közigazgatási hivatal ellátja a választásokkal, népszavazásokkal összefüggõ informatikai feladatokat.
(3) A közigazgatási hivatal közremûködik az önkormányzati rendeletek elektronikus közzétételében.
Képzés, továbbképzés
26. § (1) A közigazgatási hivatal a kormánytisztviselõk és köztisztviselõk képzése, továbbképzése körében
a) éves terv alapján szervezi a fõvárosban, megyében az államigazgatási feladatokat ellátó helyi önkormányzati szervek köztisztviselõinek képzését, továbbképzését,
b) oktatási-módszertani központként közremûködik a közigazgatási minõségpolitikáért és személyzet-politikáért felelõs miniszternek a köztisztviselõk és kormánytisztviselõk képzésével, továbbképzésével, valamint a szakember-utánpótlás megszervezésével kapcsolatos feladatainak ellátásában; a Kormány középtávú továbbképzési tervében meghatározott módszertani feladatok végrehajtásában,
c) gondoskodik a közigazgatási versenyvizsgák, szakvizsgák, anyakönyvi szakvizsgák, továbbá külön jogszabály által meghatározott egyéb vizsgák, valamint az ezek elõkészítésére szolgáló tanfolyamok megszervezésérõl és lebonyolításáról,
d) elõmozdítja az ágazati, szakmai alapképzés rendszerességét, kezdeményezheti az ágazati képzéseket a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetõinél, a feladatkörében érintett miniszternél,
e) közremûködik a helyi önkormányzatok, valamint a kisebbségi önkormányzatok tisztségviselõinek, képviselõinek képzésében,
f) összehangolja a központi államigazgatási szervek területi szervei feladatkörébe tartozó, kormánytisztviselõket és köztisztviselõket érintõ képzési, továbbképzési feladatok ellátását,
g) elemzi a képzés, továbbképzés színvonalát és eredményességét, kezdeményezi az érintett szerveknél a szükséges intézkedéseket,
h) összehangolja, és az erre biztosított költségvetési kereteknek megfelelõen megszervezi a közigazgatási ügyintézéshez szükséges informatikai ismeretek oktatását, továbbképzését, érvényesíti a köztisztviselõi vizsgarendszerben az informatikai követelményeket.
(2) A közigazgatási hivatal összehangolja a közigazgatási szervek által az ügyfelek számára nyújtott elektronikus ügyintézést támogató képzéseket, továbbképzéseket, biztosítja azok megfelelõ nyilvánosságát, terjeszti az elektronikus ügyintézés módszereit.
A közigazgatási hivatal egyéb feladatai
27. § (1) A Kormány – ha törvény vagy nemzetközi szerzõdés másképpen nem rendelkezik – a külföldi hatósági határozat végrehajtására irányuló megkereséssel kapcsolatban intézkedésre jogosult szervként a közigazgatási hivatalt jelöli ki.
(2) A közigazgatási hivatal döntés-elõkészítõ és javaslattevõ szervként közremûködik a Kormánynak az Alkotmány 19. § (3) bekezdés l) pontja szerinti javaslattételi jogosultsága, valamint az Ötv. 95. § d) és e) pontjaiban meghatározott feladatai ellátásában, a helyi önkormányzatokért felelõs miniszternek az Ötv. 96. § a), c) és d) pontjaiban, valamint a szakmai irányító miniszternek az Ötv. 97. §-ában meghatározott feladatai ellátásában.
Eljárási szabályok
28. § (1) Ha a központi államigazgatási szerv területi szervének illetékessége a hivatal illetékességi területétõl eltérõ területre terjed ki, a közigazgatási hivatal jogköreit a területi szerv székhelye szerinti hivatal gyakorolja. A fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje gyakorolja a hivatalvezetõ jogait, ha a területi szerv illetékessége a fõvárosra és megyére terjed ki.
E jogkörben tett intézkedésrõl a közigazgatási hivatal tájékoztatja az érintett közigazgatási hivatalokat.
(2) Ha a közigazgatási hivatal nem az (1) bekezdésben említett területi szerv székhelye szerinti megyében, de annak illetékességi területén mûködik, feladatainak ellátása érdekében gyakorolhatja a 19. § (1) bekezdésének a), d) és e) pontjaiban meghatározott jogokat. E jogkörében tett intézkedésérõl tájékoztatja az érintett szerv székhelye szerinti közigazgatási hivatalt.
29. § A közigazgatási hivatal, valamint a szakigazgatási szerv vezetõje az államigazgatási feladatokat ellátó, államigazgatási hatósági jogkörben eljáró helyi önkormányzati szervek vonatkozásában jogosult
a) szakmai-koordinációs értekezletet összehívni,
b) a polgármesteri hivatalnál, körjegyzõségnél, megyei közgyûlés hivatalánál, fõpolgármesteri hivatalnál, hatósági igazgatási társulásnál felügyeleti szervként ellenõrzést tartani.
30. § (1) A közigazgatási hivatal, a szakigazgatási szerv a 29. §-ban meghatározott szervek ellenõrzése során feltárt vagy más módon tudomására jutott jogszabálysértés esetén
a) felügyeleti eljárást kezdeményez vagy felügyeleti eljárás keretében megteszi a szükséges intézkedéseket, b) felhívja az ügyben ellenõrzésre jogosult más szerv figyelmét a tapasztalt jogszabálysértésre,
c) megkeresi intézkedés végett a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ szervet, d) jogszabálysértés esetén intézkedést kezdeményez a munkáltatói jogkör gyakorlójánál, e) fegyelmi, szabálysértési vagy büntetõeljárást kezdeményez.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a megkeresett szerv köteles a közigazgatási hivatal, a szakigazgatási szerv megkeresését érdemben megvizsgálni és saját intézkedésérõl vagy annak mellõzése okáról a hivatalt, a szakigazgatási szervet – a megkereséstõl számított 30 napon belül – tájékoztatni.
Záró rendelkezések
31. § (1) Ez a rendelet 2010. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Kormány általános hatáskörû területi államigazgatási szervérõl szóló 318/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet.
32. § (1) A fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal a regionális államigazgatási hivatal általános jogutódja. A regionális államigazgatási hivatalok jogutódlásáról a melléklet rendelkezik.
(2) A jogutódlás részleteire vonatkozóan a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter, mint fejezetet irányító miniszter külön intézkedést ad ki.
(3) Amennyiben kormányrendelet eltérõen nem rendelkezik, a szakigazgatási szervvé váló területi államigazgatási szerv jogutóda a közigazgatási hivatal.
33. § (1) A közigazgatási hivatal alapító okiratát a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter adja ki.
(2) A közigazgatási hivatal szervezeti és mûködési szabályzatának kiadása során a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter és a szakigazgatási szervek irányításáért felelõs miniszter közötti vitás kérdésekben a miniszterelnök dönt.
(3) A közigazgatási hivatal vezetõje és a szakigazgatási szerv irányításáért felelõs miniszter között a szakigazgatási szerv vezetõjének kinevezésével kapcsolatos vitás kérdésekben a miniszterelnök dönt.
34. § (1) E rendelet alkalmazásában államigazgatási feladatot ellátó, államigazgatási hatáskörrel, hatósági jogkörrel rendelkezõ helyi önkormányzati szerven polgármestert, jegyzõt és a képviselõ-testület hivatala ügyintézõjét, valamint önkormányzati intézmény vezetõjét kell érteni.
(2) E rendeletben polgármester alatt a fõpolgármestert és a megyei közgyûlés elnökét, jegyzõ alatt a fõjegyzõt és a körjegyzõt is érteni kell.
(3) E rendelet alkalmazásában központi államigazgatási szervek területi szerve alatt a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó központi államigazgatási szervek területi szerveit kell érteni.
Dr. Navracsics Tibors. k.,
miniszterelnök-helyettes
Melléklet a 214/2010. (VII. 9.) Korm. rendelethez
Regionális államigazgatási hivatal Jogutód Székhely
Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal
Gyõr-Moson-Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal
Gyõr
Vas Megyei Közigazgatási Hivatal Szombathely
Zala Megyei Közigazgatási Hivatal Zalaegerszeg
Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal
Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal Székesfehérvár
Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal
Tatabánya Veszprém Megyei Közigazgatási
Hivatal
Veszprém
Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal
Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal
Pécs Somogy Megyei Közigazgatási
Hivatal
Kaposvár
Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal Szekszárd
Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal
Pest Megyei Közigazgatási Hivatal Budapest
Budapest Fõváros Közigazgatási Hivatala
Budapest
Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal
Miskolc
Heves Megyei Közigazgatási Hivatal Eger
Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal Salgótarján
Regionális államigazgatási hivatal Jogutód Székhely
Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal
Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal
Debrecen Jász-Nagykun-Szolnok Megyei
Közigazgatási Hivatal
Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei
Közigazgatási Hivatal
Nyíregyháza
Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal
Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal
Kecskemét
Békés Megyei Közigazgatási Hivatal Békéscsaba
Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal
Szeged
A Kormány 222/2010. (VII. 30.) Korm. rendelete
a fõépítészi tevékenységrõl szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:
1. § A fõépítészi tevékenységrõl szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) Az e rendelet hatálybalépésekor foglalkoztatott fõépítész fõépítészi vizsga nélkül 2011. március 31-ig láthatja el feladatkörét.”
2. § Hatályát veszti a fõépítészi tevékenységrõl szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 4. § (5) bekezdése.
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.
Orbán Viktors. k.,
miniszterelnök
A Kormány 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelete
az építési beruházások egyszerûsítése érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról
A Kormányaz 1. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés g) pontjában,
a 2. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 3., 12. és 19. pontjában,
a 3. alcím tekintetében az Országos Területrendezési Tervrõl szóló 2003. évi XXVI. törvény 31. § b) pontjában,
