Вага Júlia - Gyöngyössy Orsolya
„így lett ebből Szent Rókus tem plom a.. ."
Templomtörténet az írott források tükrében
A Szent R ókus-tem plom a róla elnevezett tér szé
lén, az ún. Belsővárosban h elyezked ik el. Ez a vá
rosrész a település legkorább i id ő ktő l lak o tt része, egykori központja, am elyet régen a T isza m edre teljesen közrefogott. A z íg y k ialak u lt sziget északi részén állh ato tt C songrád vára, alatta a n yugati irányban elnyúló, fokozatosan bővülő település
sel.1 M iu tán K árolyi Sándor (1 6 6 9 - 1 7 4 3 ) 1722- ben m egvásárolta C songrádot a hozzá tartozó uradalo m m al e g y ü tt gr. L eo p o ld S ch lik (m agya
rosan S ch lik L ip ó t) császári tábornoktól2, itt, a török-kori vár ro m jain ak szom szédságában ép í
tette fel udvarházát.3 A törökök kivonulása után ennek telkén - a m ai Szent R ókus tér 4. szám alatt - á llt eg y kicsiny, nádból és sárból ép ült kápolna.
A k áp o ln át a lakosok 1704-ben, G oricsánszky László plébános C so n grádra érkezését követő
en fából ú jjáép ítették , illetve kőoszlopokkal is m egerősítették. N em sokáig á llt ez az ép ület sem, ugyan is 1706-ban az egyházközség új tem plom ot em eltetett, im m áron szilárd anyagból.4 T itu lu sa az 1715-ben felvett püspöki eg yh ázláto g atá
si jegyző kö n yv szerint Szent István vo lt.5 N em sokkal a püspöki láto gatást követően a tem plom leégett, íg y 1718-ban m ár csak eg y n ádból k é
szült oratórium várta a vizitáto rt.6 A z elpusztult Szent István-tentplom p ó tlására ép ü lt fel a je le n leg i Szent R ókus-tem plom , am ely 1769-ig (a m ai N agyboldogasszony-tentplom felszenteléséig) a város pléb án iatem p lo m a volt.
É pítésének körülm én yeirő l m eglehetősen za
varos, esetenként egym ásnak ellentm ondó ad a
to k álln ak rendelkezésünkre. D udás L ajos szerint a tem plom „egy része” korábban k ato n ai raktár volt, am elyet 1722-ben a lak íto ttak át tem plom
m á.7 Tari László ú g y vélte, h o g y az ép ü letet Sch lik L ip ó t tábornok em eltette, szentélye p ed ig eg y tö rök kori m in aret alap jain ak m aradványa leh et.8 N em kevésbé h om ályosak a hivatalos egyh ázi irato k feljegyzései sem, am elyek m ár a 18. század első felétől kezdődően a tem plom ép íttető jekén t h o l S ch lik tábornokot9, h o l C songrád lakosságát nevezik m eg10, de előfordul, h o g y S ch lik csak tá m ogatóként szerepel.11
A z egyh ázi irato k n ak viszont - am elyekre m in d en b izonnyal a későbbi h elytö rtén eti iro d a
lom is tám aszkodott - a K árolyi család lev éltárá
ban található, ko rab eli források ellen tm o n dan ak.
Ezekből k id erü l, h o g y 1722-ben legfeljebb az építkezés előkészítési m u n k álatai kezdődhettek el, és a tem plom építéséhez valójában csak 1723 tavaszán lá tta k hozzá - ekkor m ár K árolyi Sándor rendelkezésére. A z építés kezdem ényezői kétség
k ív ü l a csongrádiak leh ettek, ak ik m ár 1722-ben g yű jtést szorgalm azhattak a tem plom építésére, és talán m ár az ép ítő an yag beszerzéséhez, az a la
p o k kiásásához is hozzákezdtek. Erre u ta l K árolyi Sándornak feleségéhez, B arkóczy K risztinához 1722. novem ber 29-én íro tt levele, am elyben le l
kesen újságolja, h o g y a teljesen „pápista” C so n g
rád éppen tem plom ot é p ít.12
A kedvezőtlen té li időjárás m iatt végül 1723 m árciusában kezdő dtek m eg a m un kálato k. A z építkezést Széplaky János, K árolyi Sándor C so n g
rád -V ásárh elyi urad alm án ak tiszttartó ja felügyel
te, aki m árcius 9-i levelében m ár arról tu d ó síto t
ta m unkaadó ját, h o g y hozzákezdett a csongrádi kato liku s tem plom építéséhez.13 A „rettenetes sanyarú h id e g ” - ah o gyan e g yik levelében fogal
m azott - azonban egészen jú n iu s elejéig ak ad á
19
lyo zta a m u n k álato kat.14 A z építkezésben részt
vevő építőm ester, a kőm űvesek és a különbféle m esterek feltételezhetően azok közül a m esterek közül k erü ltek ki, ak ik K árolyi Sándor csongrádi udvarházának és szegvári kastélyán ak ez idő tájt zajló építési m un kálataib an is részt v ettek .15
A z építkezéshez a gyü lekezet jelentős anyagi áld o zattal járu lh a to tt hozzá, azonban k eg yú ri tá m ogatás n élkü l valószínűleg csak szerényebb épü
le t em elésére vállalko zh attak volna. Ezt sugallja az u rad alm i tiszt eg yik , K árolyi Sándorhoz cím zett levele. A z u rad alm i tiszt beszám olója szerint a csongrádi „pápistaság” ajánlkozott ugyan , h o g y a tem plom építés céljaira vályogot vet; ő viszont azt javasoltba, h o g y inkább téglából építkezze
nek, m ivel az ép ület ú g y „alkalm atosabb és állan dóbb” lesz.16
M ivel az építkezés m egkezdésekor S ch lik m ár nem volt C songrád földesura, íg y nem hozható kapcsolatba az építkezéssel. N em zárható k i azon
ban, h o g y távozása elő tt S ch lik is adom ányozott az építkezés céljaira, de a h átrah ag y o tt ép ü letei
n ek bontásából szárm azó ép ítő an yago t is felhasz
n álh a ttá k .17
M ivel a K árolyi család levéltárában található források K árolyi Sándor ép íttető i szerepét igazol
ják , jogosan m erül fél a kérdés, h o g y az em lített, nem sokkal az építkezések befejezése után keletke
zett egyházi iratokban m iért nem szerepel K árolyi neve? Erre vonatkozóan nincsenek inform áció
ink, csupán feltételezhetjük, h o g y a „ködösítés”
m ögött a csongrádiaknak az új kegyú r szem élyé
vel szem ben tám asztott ellenszenv áh. M íg Sch lik tábornok C songrádnak csupán névleges u ra volt, aki a csekély taksafizetési (úrbéri) kötelezettség
m ellett lényegében m egh agyta a város önigazgatá
sát, K árolyi rögtön C songrád b irtokba vétele után ennek megszervezésébe kezdett: m egszüntette a szabad bíróválasztást, a bérleti díjon felül term ény
adó (discretio) fizetésére kötelezte a pusztákat bér
lő árendásait; jelentősen és több alkalom m al m eg
em elte a taksát, m agának követelte a kocsm ák, mészárszékek jövedelm eit, a korábban szabadon m egm űvelhető puszták eg y részét p ed ig lefoglal
ta az uradalom szám ára.18 Jó ko ra elégededenséget eredm ényezhetett az is, am ikor K árolyi Sándor 1726-ban úrbéri szolgálatokra, robotra kötelezte jo b b ág yait.19 Széplaky, K árolyi tiszttartója szerint ezeken az intézkedéseken a csongrádiak „annyira felháborodtak [...] hogysem m egadják, készebbek lesznek egészen pusztán h ad n i a várost”.20
A z elkészült, egyh ázi szerelvényekkel is felsze
relt tem plom ot M ária m ennybevétele (A ssum ptio B eatae M áriáé V irg in is) tiszteletére szentelték fel. Elsőként az 1726-os egyh ázláto gatási je g y zőkönyv em líti, am ely m egjeg yzi róla, h o g y nem sokkal korábban, alapjaiból, újo n n an van építve, és K árolyi Sándor kegyurasága alá tarto zik .21 A k eg yú r in tézked ett a tem plom felújításáról, k a r
bantartásáról, a plébános és a tem plom szolgák fizetésének előterem téséről. A k án to r és a p léb á
nos kinevezése, az egyházszolgák leváltása, cseréje sem tö rtén h etett m eg K árolyi Sándor b eleegyezé
se n élk ü l.22
Szent Rókus, pestis ellen óvó patrónus tisztele
te alig m ásfél évtizeddel később, a járv án y k itö ré sét követően jelen t m eg C songrádon.
A
dögvész
vagygugahalál
1738-ban, V intze G ergely plébánossága idején érte el a települést. A veszedelmes kór eg y esztendő leforgása alatt 7 2 6( d o n o r i u l
T .r/ f.(K irm thj h%
U r l . v ó m u ~ th v
?
áldozatot követelt. A haldokló betegek gondozásá
ból a plébános is kivette a részét. Egy alkalom m al, m ikor az életükért és szeretteikért reszkető csongrá
di hívek a tem plom ba g yű ltek össze, V intze plébá
nos felszólította elkeseredett híveit, h o g y ajánlják m agukat Szent Rókus pártfogásába, és tegyenek fogadalm at eg y kápolna építésére. A z összegyűlt nép eleget tett lelkipásztora kérésének, m ajd az O ltáriszentséget tartó V intze plébános vezetésével körm enetet tarto ttak a város körül. „Végre az irgal
mas Isten m egszánta fiainak könnyeit, k ik [...] az em lített védszent napjának bucsujárással való m eg
ünneplésére nem csak m agokat, hanem utódaikat is, m íg C songrád állan i fog, szorosan kötelezték.”23 A járván y elm últával a m ai N agyboldogasszony- tem plom helyén lévő tem ető24 közepén építettek kápolnát Szent Rókus tiszteletére.25
A testi-lelki nyavalyáktól óvó szent példáda- nul népszerű lett C songrádon. A z augusztusban született fiúgyerm ekek többségét hagyom ányosan
Rókusnak keresztelték. Sohlya A n tal kántor 1860- ban ném i túlzással azt állíto tta, h o g y „Csongrádon m inden harm adik em bert Rókusnak hívnak”.26 Ez a tendencia az első világháborúig nem változott an
nak ellenére, h o g y a 19. század m ásodik felében a helyi liberális sajtó kem ényen k iállt a „szörnyű, ide
gen hangzású” név terjedése ellen.27
A Szent R ókus káp o ln áb an - tem etői k áp o l
na lévén - rendszeresen ta rto ttak gyászm iséket, Szent Rókus napján (augusztus 16) p ed ig búcsúi szentm isét. Bizonyos továbbá, h o g y Szent Rókus m ellett Szent Sebestyén és Szent R o zália nevére is fel volt szentelve.28
1738 u tán tehát C songrádon á llt eg y N agy- boldogasszony-plébániatem plom , v alam in t eg y Szent Rókus, R o zália és Sebestyén kápolna. A z 1754-ben alig h arm in c esztendős ép ületrő l Né- m ethy G yörgy főesperes ezt írja jelentésében : „a szilárd anyagbó l ép ü lt tem plom a lakosság szá
m án ak nem felel m eg, tornya nincs, s tűrhetően van felszerelve”.29 M ivel a tem plom nak tőkepénze nem volt, a lakosok adom ányaiból, kegyes alap ít
ványokból és a földek hasznából ta rto tták fenn.
A tem plom tornyot eg y h arangláb helyettesítette, am ely elsőként az 1745-ben író d o tt eg yh áz láto gatási jegyzőkönyvben szerepel. F eltehetően fá
ból készült, m ivel 1761-re m ár rom os állapotba k erü lt. K ezdetben három , m ajd öt h aran g függött benne.3'
A z alig h arm in c p adsort m agába foglaló tem p lom ban csak a h ívek töredéke tu d o tt összezsúfo
ló d n i, íg y a K árolyi család is b elátta, h o g y az új tem plom építése elkerülh etetlen n é vált. Éppen ezért jelentős összeggel tám o gatták a m ai N agy- boldogasszony-plébániatem plom építését, m ely
1769-re el is készült.
A csongrádi plébános 1856-ben azt jegyezte be a H istó ria D om usba, h o g y a belsővárosi isten
h ázát 1769 u tán k ato n ai raktárként h aszn álták.31 U gyan akko r a korabeli, 1778-ban író d o tt vizi- tációs jegyző kö n yv sem m i ilyesm it nem em lít, sőt, m egem lékezik a tem plom három oltáráró l és szerelvényeiről.32 A m i bizonyosnak tű n ik , h o g y 1781-ben az ép ület felújításra szorult.33
21
1784-ben Kanyó A n d rás plébános a Szent Rókus, Sebestyén és R o zália k áp o ln át lebonttat- ta, főoltárát p ed ig a Belsővárosban á llítta tta felt*4 Ekkor d e d ik álták a filiális státuszba k erü lt tem p lo m o t - im m áron kizáró lag - Szent R ókus tisz
teletére.
M ivel az új p léb án iatem p lo m o t a ko r igén yei
hez képest n agyo b b ra tervezték, a k eg yú ri család feltehetően in d o ko lad an n ak (és tú lz o ttan kö ltsé
gesnek) ítélte a két csongrádi tem plom fen n tartá
sát, íg y a belsővárosi tem plom k eg yu ra a település lett. A település és a földesúri-kegyúri család közti egyezkedésről ed d ig nem b u kkan t fel tö rtén eti dokum entum . A hivatalos okirat h ián yáró l és az ebből fakadó tanácstalanságról áru lko d ik T húry K ároly csongrádi plébános 1915-ből fennm aradt bejegyzése is, m elyben a belsővárosi tem plom
„quasi”, vagyis nem h ivatalos patró n usán ak neve
zi a csongrádi elöljáróságot. Ez a kvázi-patrónusi állap o t p ed ig an n ak a m egszokáson alapuló h a gyo m án yn ak (ususnak) a hozadéka, m iszerint a
tem plom felújításáról, k arb an tartásáró l
ősidőktől fo g v a
a város gondoskodott.*5A m i bizonyos, h o g y 1769 u tán a K árolyi család tarto tta fenn az új p léb án iai tem plom ot, a pap lako t és m ellékép ületeit, m íg a település a belsővárosi tem plom ot, a k án to ri lak o t és a két harangozó lak o t gondozta. A Szent R ókus-tem p- lom ban szükséges, m in d en n ap i fogyó eszközöket
1784 után a település b izto síto tta.30
A tem plom építéstörténetének fontos sza
kaszát képezi a torony építése. A lapkövét 1818.
szeptem ber 24-én rakták le, m ellé vasládába zárt em lékiratot és fém pénzeket helyeztek el.37 Felté
telezhetően a toronnyal egyidőben készültek el a toronyhoz kapcsolódó félorom zatok szélein lá t
ható, Szent R ókust és Szent Józsefet m egm intázó szobrok is.
Szent R ókus m ellett Sebestyén és R o zália tisztelete is hosszú időn keresztül fennm aradt.
A m ellett, h o g y a R o zália az e g y ik leggyakoribb női keresztnév volt C songrádon, a 19. században
m ég szobra is á llt a belsővárosi tem plom ban. A tem plom 1825-ben ö ntött, m ajd 1917-ben h ad i célokra elvitt „öreg h aran g ját” többek között Szent Sebestyén reliefje d ísz íte tte .*
A Szent R ókus-tem plom k ö rü l ism eretlen id ő p o n ttó l szám ítva egészen 1866-ig tem ető m ű kö dött.39 A nyugh elyek m ég évtizedeken át tisztán k irajzo ló d tak a talajb an ; nagyobb árvíz, belvíz idején a sírok közé rako tt gerendákon közleked
tek a belsővárosiak.49
1904-ben a váci m egyéspüspök kísérletet tett
a róm ai kato liku s eg yh ázn ak a csongrádi Szent R ókus-tem plom felett gyako ro lt tu lajd o n jo g á
n ak elism ertetésére. A per m egszűntetését csak az örökös h aszn álati jo g átengedésének feltételével helyezte kilátásb a.41 A csongrádi képviselőtestü
le t elfogadta az aján lato t azzal a feltétellel, h o g y a p er kö ltségeit a váci m egyéspüspök m aradékta
lan u l átvállalja. 1905 u tán tehát a Szent Rókus- tem plom örökös használati jo g a a róm ai kato likus egyházé lett. A tem plom jelen leg i tulajdo n o sa a m agyar állam .42
Jegyzetek
1 Lásd: Bél 1980-1981/2. 50. Vö: Csongrád település Mikoviny Sámuel 1731-ben készült térképén.
2 A csongrádi uradalmat, amely a törökök kiűzését köve
tően a császári kamara szegedi prefektusához tartozott, Schlik Lipót 1702-ben kapta meg az uralkodótól elisme
résül a karlócai béke megkötésében játszott szerepéért és egyéb katonai érdemeiért. 1722-ben eladta Károlyi Sán
dornak, akit 1722. december 20-án iktattak be új birto
kaiba. Kovács 1929.11-20; Éble 1911.7-16.
3 Károlyi Sándor udvarháza a vár északi bástyája mel
lett állt. Megemlékezik róla Bél Mátyás is: „A Tisza kanyarában találhatók e régen igen erős vár maradvá
nyai. [...] A kanyarnak csak az egyik belső szögletéhez kapcsolódik az erődítmény, ahhoz, amely északnak néz, és a szemben levő Körös-torkolat erősíti és rendkívül mély árokrendszer övezi. Máskülönben a törökök is ébe
ren őrizték. Az árokmaradványokon kívül ma már sem
mi sincs, ezek között áll gróf Károlyi Sándor úri lakóhá
za.” Bél 1980-1981/2. 44. 1722-től 1769-ig ez a ma is megtekinthető lakóház volt a csongrádi plébánia épülete (Szent Rókus tér 4). NPI História Domus I. kötet, 107.
4 VPL LVis. Lib. 17.147-150.
5 VPL LVis. Lib. 3 .92-94.
5 Fenntartását a lakosok adományai mellett a plébánia tulajdonát képező szőlőföldek haszna biztosította. VPL LVis. Lib 3. 102-103; Tari 1977. 11.
2 Dudás 2000b. 69.
* Tari 1977.11.
9 VPL LVis. Lib 6.1761.37.
10 A templom 1754-ből származó összeírása építtetőként a város lakosságát jelöli meg („ex fundamentis erecta sumptibus oppidanorum”). Lásd: VPL APar. Cs. 1754.
Status Ecclesia.
11 Az Acta Cassae Parochorum 1734-es összeírása szerint a templom részben Schlik tábornok, részben a helyi lako
sok költségén épült 1722-ben. Közli: ACP 1976. 54.
12 „Talán nem is tudtad, azért meg írom, hogy Czongrád egészlen Pápista, most csinálnak kőből egész Templo
mot, Calvinistát sem szenvednek magok között.” Kovács 1994. II. 436 (284. levél).
® „Nemkülönben az Pápista Templom épületihez is el kez
dettem.” MNL OL, P 398,70873.
11 „Az Pápistaság részirűl épülendő exercitiumot eddig is kévántam effectualnom, de az rettenetes sanyarú hidegh üdőnek alkalmatlan mivoltára nézve kéntelenítettem differálnom, már rész szerént az Fáját meg hozattam mivel Isten segedelme által az üdő már ki nyilatkozék, és engedelmességre válik, némellyek offeráltak, hogy vá
lyogot vetnek, abbul kévánnám építtetni, alkalmatosabb és állandóbb lenne.” MNL OL, P 398,70874.
15 MNL OL, P 398,70863-70923. Széplaky János Csong- rád-vásárhelyi tiszttartó levelei Károlyi Sándorhoz.
16 MNL OL, P 398,70874.
17 Schlik egykori majorjának telkén Károlyi Sándor már 1723 márciusában új építkezésbe kezdett. A telken álló épületekről ebből az időszakból nincsenek adata
ink. MNL OL, P 398, 70873. („Az épületek helyesnek ítélvén lenni, az hol Schlik Excellentiaja majorja volt már egész fundamentumát megh vetvén, némely részt fel is állíttattam Excellentiaja contramandalt kegyelmes parancsolatja szerént”.)
18 Kovács 1929. 25-32.
19 Kovács 1929. 36.
20 Idézi: Kovács 1929. 32.
21 A jegyzőkönyv ezen bejegyzése (csakúgy, mint a régésze
ti és falkutatási eredmények) és az épület egységes kiala
kítása megcáfolja azokat a nézeteket, amelyek szerint a jelenlegi templom korábbi épület átépítésének eredmé
nye volna.
22 Amikor 1736-ban Vintze Gergely csongrádi plébános a kegyúr tudta nélkül váltotta le a kántort, Károlyi Sándor levelében megerősítette kegyúri hatalmából fakadó jo
gait. VPL APar. Cs. 1736. július 1. Károlyi Sándor levele a csongrádi bírákhoz.
23 Bodnár 1864. 364.
24 Ekkoriban két temetője volt a városnak: az egyik a mai
23
Nagyboldogasszony-templom helyén, a másik a mai Szent Rókus-templom körül. VPL LVis. Lib. 6. 1761.
« n p i 1761. Canonica Visitatio, „De Capellis et Coemeteris”; Bodnár 1864. 364. A 19-20. századi csongrádi sajtóban a Szent Rókus-napi búcsú közeledté
vel rendszeresen felidézték ezt az eseményt, ám vagy a járvány jellegét, évét, a pap személyét vagy az elhunytak számát tüntették fel tévesen.
Sohlya (kézirat) 1857. 321.
„De hát miért nem világosítják fel a keresztelésnél a szülőket, az anyakönyvi hivataloknál, az iskolákban, a közéletben, arról: hogy az már egyenesen nevetséges dolog, hogyha László, Ödön, Béla, Árpád, Aladár, Gyu
la, Géza, Atilla, Zoltán, Hajnalka, Gyöngyike, Sarolta keresztnevek helyett ezután is a Franci, Viktor, Henrik, Rókus-féle szörnyű hangzású neveket ajándékozzák, gyermekeiknek.” Csongrádi Lap, 1903. szeptember 20.
XIII. évf. 38. szám, 2. old.
28 Palugyay 1855. 477. Egy kitérő erejéig érdemesnek tar
tom a kistemplom-nagytemplom köznyelvi megneve
zések változásait is felvázolni. Több 18. századi forrás alapján [VPL APar. Cs. 1736. március 6. A csongrádi bírák és lakosok levele a Consistoriumhoz] gyanítha
tó, hogy a temetői kápolnát a korabeli csongrádiak
„kistemplomnak”, az akkori Nagyboldogasszony (mai Szent Rókus) templomot pedig „nagytemplomnak”
nevezték (1738-1769). A mai Nagyboldogasszony- templom felépülése (1769) és a temetői kápolna lebon
tása után (1784) a köznyelvi „kistemplom” megnevezés a mai Szent Rókus-templomra szállt [VPL APar. Cs.
1781. május 28. a csongrádi bírák és Tanács levele], A Csongrád-piroskavárosi Szent József-templom felépülé
se óta (1928) ez utóbbit emlegetik „kistemplomként”, a Szent Rókus-templomra pedig a „Rókus-templom” vagy
„belsővárosi templom” megnevezést használják.
ш Zsilinszky 11:1898. 103. A plébániatemplom fenntartá
sához az 1740-es években egy tiszai vízimalom javadal
ma is hozzájárult. VPL LVis. Lib 4. 1745. május 14.
* VPL LVis. Lib. 4. 1745. május 14. „prope Ecclesiam
in Turri campana trés”; VPL LVis. Lib. 6. 1761. június 26-29. „campanili ruinato”.
}t NPI História Domus I. kötet, 108.
» VPL LVis. Lib. 7.
« Zsilinszky IL1898. 269.
и Tari 1977. 12; NPI História Domus I. kötet, 108.
33 NPI História Domus II. kötet, 23.
* 1877-ben a templom rendszeres kiadásai közt a követ
kező tételek szerepeltek: viasz (gyertyához), ruhaanya
gok (misemondó ruhák javításához), halzsír (harangok kenésére), faggyú, szappan (ruhák mosásához), tűzifa (ostyasütéshez) és misebor. A harangszíjak javítására, kisebb asztalosmunkák elvégzésére minden évben szük
ség volt. Szemerédi Rókus szíjgyártó mester számláján olvashatjuk, hogy „a kis templom számára reperáltam harang szíjakat egy év lefoltával az harangok köldökire bort vártám, és az ütőfüleire is bort vártám 4ser egy év lefoltával” [MNL CsML CsL Tanácsi Iratok. A Szent Rókus templom 1877. évi templomi számadási és ki
adási okmányai.] A templomi kurátornak a miseruhák tisztántartásáért, vasalásáért, a harangozónak pedig az ostyasütésért és orgonanyomásért járt külön javadalma
zás. A nagyobb beruházások elkészültét (pl. padcsere, ablakcsere, festés) rendszerint a templombúcsú napjára időzítette az elöljáróság.
35 A torony egyik szegletében van egy vasláda, abba írt emlékiratot Barca Miklós nótárius, „melyet Adamovits György főszolgabíró úr faolajba mártván, hányott pénz
zel együtt a vasládába tévén a fundamentumba tették.”
Tari 1977. 15. Hányott pénz: A nép tetszés szerint dobott a ládába pénzt, amikor azt körbevitték. Dudás 2000b. 69;
38 NPI 1885. Szent Rókus-templom leltára.
39 NPI 1761. Canonica Visitatio, „De Capellis et Coemeteris”; NPI História Domus I. kötet, 107.
40 Csongrádi Újság, 1908. május 3. VI. évf. 18. szám, 1. old.
41 MNL CsML CsL Tanácsülési iratok, 1905. január 9. jk.
9. sz.
NPI 1905. szeptember 6. Jegyzőkönyvi kivonat.
