Вага Júlia
A csongrádi Szent Rókus-templom művészeti értékei
A csongrádi belsővárosi tem plom jelen leg i külső és belső kialak ítása, díszítése az évszázadok során sokat változott.
E redeti k ialak ításáró l fontos ad ato kat szolgál
tat a tem plom 1726-os egyh ázláto gatási je g y z ő könyve.1 A m ai állapothoz h asonlóan szentélye és sekrestyéje bolto zo tt volt, a hajó t p ed ig síknteny- nyezet fedte. E gykori berendezéséhez e g y feltéte
lezhetően fából ép ített karzat, eg y zöld és egyéb színekkel festett szószék és p ad o k tarto ztak. A z oltárok, a tem plom főoltára és a két m ellékoltár - ép ítm én yü k festésének és aranyozásának kivételé
vel - ekkorra m ár szintén elkészültek. A m a is álló főoltár építm ényének képe a tem plom titu lu sá
nak m egfelelően M ária M ennybevételét ábrázol
ta. K ialakítása, kisebb eltérésektől eltekintve, jó részt m egfelelt a jelen leg i állap o to kn ak. A z evan
g éliu m i o ldalon álló m elléko ltárt Szent István m agyar k irá ly tiszteletére állíto tták , szerkezete a főoltár felépítését követte. A lsó szintjének köze
pén Szent István szobra volt látható Szent László k irá ly és Szent Imre herceg szobraival közrefogva.
F ölöttük - vélhetően az orom m ezőt közrefogó vo lu ták tetején - Szent K atalin és Szent B orbá
la, a kö zö ttü k em elkedő orom m ezőben p ed ig a Szenthárom ság és Szűz M ária szobrai álltak . A leck eo ld ali m elléko ltár ekkora m ég nem készült el, de m ár kiválaszto tták titu lu sát, Szent Imrét.
A z oltárokról feltehetően K árolyi Sándor gondoskodott, m ivel az e g y ik forrás em líti, h o g y 1723 novem berében tiszttartó ja fizette k i az e g y ik o ltár kép író i (festői) m u n k ad íján ak utolsó részletét.2
A tervezett Szent Im re-m ellékoltár végül nem ép ü lt m eg. H elyette L in k n er M ihály, K árolyi Sán
dor u rad alm i tisztje, Szatntár várm egyei jeg yző
állíta to tt eg y fogadalm i o ltárt Szűz M ária Szep
lő telen F ogantatásának tiszteletére. A z o ltárt el
sőként a tem plom 1735. évi inventáriunta em líti.3 Készítési idején ek m eghatározásában a m egren
delőnek az o ltár orom zatán láth ató cím ere leh et a segítségünkre. M ivel L in k n er csak 1732-ben kap o tt nem esi rangot és cím ert4, az o ltár csak ezt követően, tehát 1 7 3 2 -1 7 3 5 között készülhetett.
A tem plom külső m egjelenése, h o m lo k zatai
n ak k ialak ítása szintén kissé eltért a m ai állap o toktól. A z ép ü letn ek két bejárata volt. Kőkeretes főbejárata, akárcsak n apjainkban, a n yu g ati o ld a
lo n n yílo tt, ám torony h íján a tem plom hajó falá
hoz volt csadakozva. A m ásik, hasonló k ialak ítású b ejárat a déli fal tengelyében n yílo tt, ezt azonban a lourdes-i b arlang k ialak ításak o r elfalazták. A torony h ián ya, illetve az ennek p ó d ására m elléje ép ü lt fa h arangláb m iatt a tem plom a m aitó l te l
jesen eltérő összképet m utath ato tt.
A külsővárosi N agyboldogasszony-tem plom felépítését követően - am in t erről m ár korábban is szó esett - a K árolyi család nem tám o gatta a belsővárosi tem plom fenntartását, íg y eg y időre h asználaton k ív ü l kerü lt. O ltá ra it ez idő alatt is m egőrizte, azonban igencsak rossz állapotba k e
rü lh etett, m ivel az 1778-as püspöki eg yh áz láto gatás idejére m ár m isék végzésére is alkalntadan- ná v ált.5 A régi tem plom ü g yét végül a település vezetősége k aro lta fel. 1781. m ájus 28-án a városi tanács felterjesztést in tézett a váci egyházm egye püspökéhez, am elyben kérelm ezte an n ak engedé
lyezését, h o g y a C songrádon g yak o rta m egfordu
ló szerzetes atyák a régi, belsővárosi tem plom ban legalább ünnepnapokon szentm isét tarthassanak, m ivel az idősebbek és a betegek a távolság m iatt nem tu d ják láto g atn i a Belsővárostól távolra eső
új tem plom ot, illetve kedvezőtlen időjárás esetén a n ag y sár m ásokat is eltán to ríth at a tem plom ba járástó l.6 A z ü g y kim en etelén ek részletei nem is
m ertek, azonban valószínűsíthető, h o g y az épü
le te t állandó rendszerességgel csak a Szent Rókus k áp o ln a lebontását követően, 1784-től kezd ték el ism ét h asználni, am iko r m egkap ta a leb o n to tt k á p o ln a titu lu sát és egykori, Szent R ókust ábrázoló oltárképét is.
Ez a változás a tem plom k ialak ítását is érin tet
te. A Szent Rókus oltárképet a főoltárra, a M ária m ennybevételét ábrázoló kép helyére helyezték, és ez a kép m aradt egészen 1869-ig, am ikor ism ét lecserélték a jelen legi, K örrey G yörgy által fes
te tt alkotásra.7 K örrey eg y év m úlva, 1870-ben az evangélium i oldalon álló m ehékohárra is új, Szent A n n át ábrázoló képét készített.8 A z o ltár jelen legi építm ényét - am ely az 1745-ös egyházlátogatás alkalm ával m ég őrizte eredeti kialakítását - elő ször valószínűleg m ég a 18. század közepén, első tituluscseréje alkalm ával alak íto tták át.9 A z o ltár
kép oldalán jelen leg álló két királyszobor, valam int az orom zati részen látható, Szűz M áriára utaló
torony-faragvánnyal is kiegészülő Szenthárom ság-ábrázolás m ég a korai, nem sokkal a tem plom befejezését követően m egépült oltárépítm ényről szárm azhat. A z orom zatot díszítő, lángnyelvben végződő, szögletes fülekkel és co p f jelleg ű füzérek
kel d íszített urnadíszek azonban m ár valószínűleg 19. század végi - az oltárképpel egyid ejű vagy a felújításokhoz köthető - kiegészítések.
A K örrey G yörgy képeivel felváltott k ét barokk oltárkép közül csak az egyko ri főoltárképet ism er
jü k . Ezt a 19. század végén - nem tú l szakszerű
en - restaurálták, átfestették. Jelen leg a sekrestye b ejárata m ellett függ. E gy 1885-ben készült leltár m egem lékezik eg y nagym éretű, Szent Istvánt áb rázoló, falon függő képről is.10 Erről, akárcsak a
18. századi egyh ázláto gatási jegyzőkönyvekben em líte tt Szent Péter és Szent Pál szobrokról a k é
sőbbi időszakból nem rendelkezünk adatokkal.
Ezek az alkotások a főoltár szélén, a női szentek szobrai h elyén álltak.
A tem plom titu lu sváltását követően nem csak a belső, hanem a külső is átalaku lt. L egfo n to sabb változást a torony építése (1 8 1 8 ) jelen tette,
62
am ellyel egyidő b en bizonyára a ho m lo kzato kat is felú jíto tták, egységesítették. A z ép ület első tel
jes, külső-belső felújítására G ulyás Jó zsef tem p lo m go n d n o k 3.000 forinto t m eghaladó adom á
nyából k erü lt sor 1884-ben. Ekkor a tem plom új zsindelytetőt, tornya új bádogsisakot kap o tt, belü l újrafestették, és felú jíto tták az oltárokat. A H istó ria D ontus szerint „átfestették” a m ár em lí
te tt k ét barokk, Szent Istvánt és Szűz M áriát ábrá
zoló oltárképeket is.11 1885-ben az új toronysisak tetejére ünnepélyes keretek között keresztet h e
lyeztek el.12 U gyanebben az évben a h ívek adom á
nyaibó l a régi, „sivító” orgonát is felú jíttatták és m egn agyo b b íttatták, m éltó elhelyezésére p ed ig új, vasoszlopokra h elyezett orgonakarzatot em el
te tte k ® A szószéket 1891-ben G yöngyösi Szabó István és Tari A n n a belsővárosi lakosok házassá
g u k 50. évfordulójának alkalm áb ó l k észíttették .14 1894-ben a fő o ltár15, 1896-ban a két m ellékoltár ép ítm én yeit is ú jrafestették.16 1895-ben a tem p lo m o t ism ét felú jíto tták, ekkor új pad o k at á llíto t
tak fel, és h elyreá llíto tták a külső vakolatot is.17 1915-ben a város képviselő-testületének m in tegy 20.0 0 0 korona költségén újb ó l felú jíto tták az épületet. E nnek során p alával ú jra födték a tem p lom ot, a falakat kívü l-b elü l ú jra vakolták, teljesen ú jjáép ítették a hajó síkm ennyezetét. A m ennyezet kifestésével L ohr Ferenc és Т агу Lajos festőm ű
vészeket b ízták m eg, ak ik nem sokkal korábban fejezték be a N agyboldogasszony-tentplom m a is látható falképeit. A tem plom je len leg i orgo
náját szintén ekkor szerezték be a pécsi A n gster o rgo n agyárb ó l.18 1946-ra a freskók beázás m iatt m enthetetlen állap o tb a k erü ltek, ezért a tető ú j
jáép ítését és a vakolat h elyreállítását követően, 1947-ben B orsa A n tal és E ndrédy G yörgy festő
m űvészek a m ennyezetet k ét n ag ym éretű képpel, az o ld alfalakat p ed ig barokkizáló d íszítő m o tívu
m o kkal átszőtt, m árványozást utánzó festéssel d í
szítették.19
Összegezve tehát elm ondható, h o g y a tem p lom h ajója, szentélye és sekrestyéje 1723-ban épült, to rn yán ak építéséhez p ed ig 1818-ban kezdtek hozzá. F őoltárának építm énye legké
sőbb 1726-ig, L in k n er M ih á ly fogadalm i oltára p ed ig 1 7 3 2 -1 7 3 5 között elkészült. A z evangé
liu m i o ldalon álló m elléko ltár elődje a főoltár
ral egyidő b en ép ülh etett, és a ko rab eli leírások tanúsága szerint követte ennek felépítését. Első átépítése valószínűleg a 18. század közepén b e
következett tituluscseréhez köthető. 1870-ben új oltárképet kap o tt, és valószínűleg ekkor, vagy a század végén zajló felújításo k során h elyezték el rajta a jelen leg a főpárkány fölött látható u r
nadíszeket és volutákat. A főoltár egykori, M ária m ennybevételét ábrázoló festm énye h elyén je le n leg eg y 19. századi kép függ, építm énye azonban jórészt m egőrizte eredeti k ialak ítását, a m elléko l
tárokhoz hasonlóan azonban többször átfestet
ték. A tem plom berendezése a 19. század végén új szószékkel és orgonakarzattal gazdagodott. A hajó barokk síkm ennyezetét a m últ század elején beton m ennyezettel h elyettesítették, am elyet az o ld alfalakkal e g y ü tt legutó b b 1947-ben falké
pekkel, díszítőfestéssel is elláttak .
A templom alaprajzi elrendezése és homlokzatainak kialakítása
A Szent Rókus-tem plom téglány alaprajzú, osztat lan hajójához a nyolcszög három oldalával záródó nyújtott szentély, főbejárata előtt a hom lokzat elé kiugró, négyzet alaprajzú torony, szentélyének észa
k i oldalához sekrestye csadakozik. H osszanti tenge
lye m egközelítőleg északkelet-délnyugati fekvésű (a tem plom hajó tengelye 32°-kal tér el északi irányban a nyugat-keleti iránytól). Téglából épült, nyeregte
tő fedi, m ely a szentélyzáródás felett lekontyolt. Az épületen lábazat és egyrészes párkány fűt körbe.
A tem plom főhom lokzatának tengelyében a főbejáratot m agába foglaló torony em elkedik, k ét o ld alán p ed ig eg y-eg y m ellékbejárat nyílik, am elyek közül a T isza felőli oldalon lévő az or
go n akarzatra vezet, a m ásikat b elü lrő l elfalazták.
A későbbi hozzáépítés ellenére a torony szervesen k ap cso ló d ik a tem plom hajójához, k ialak ítása, ta golása a hom lokzatokéhez igazodik. A torony h á rom szintes. A tem plom főpárkányának m agassá
g áig em elkedő alsó szintjét a főbejárat, fölötte, az orgonakarzat vonalában p ed ig félköríves záródá- sú, szem öldökgyám os, zsalugáteres ab lak tagolja.
Vakolatsávozással d íszített középső szintjét eg y
kisebb körablak, m íg a legfelső, tető fölé em elke
dő, toronyórával felszerelt órapárkánnyal lezárt szintjét m in d a n égy oldalon eg y-eg y félköríves záródású h aran g ab lak tö ri át. A tornyot tö rt
vonalú, faszerkezetű, rézlem ezzel b o ríto tt sisak koronázza, tetején toronygom bbal és kereszttel.
K étoldalt három szögű o rom fallal kapcsolódik a tem plom hajójához. Szélein Szent Jó zsef és Szent Rókus szobrai á lln ak .20
A hajó o ld alh o m lo kzatait tagoló vakolatsávok három ten gelyt k ü lö n íten ek el egym ástól. A T isza felőli oldalát m indössze egy, a központi ten gely
ben k ia la k íto tt félköríves záródású ab lak tagolja.
A K erekárok utca felőli o ldala jó v al tago ltab b : a falat tengelyenként eg y-eg y azonos k ialak ítású ab lak tö ri át, am elyek alatt a két szélső tengelyben egy-egy körablak, a középső tengelyben p ed ig eg y kőkeretes b ejárat is található. U tó b b it a lourdes-i b arlang k ialak ításak o r elfalazták.
A szentélyt három , u gyan csak félköríves zá
ródású ablak v ilá g ítja m eg. A hozzá csadakozó sekrestye félnyeregtetővel fedett, b ejárata a T isza felőli oldalon n yílik .
Belső tér és berendezés
A főbejáraton belépve a to ronyaljba ju tu n k , ahonnan eg y faragott kőkapun keresztül a tem p lom térbe lép h etü n k . A h ajó t síkm ennyezet, a szentélyt cikkelyes negyedgöm b boltozat fedi. A bejárati oldalon kecses, korinthoszi fejezetű ön
töttvas oszlopokon álló orgonakarzat em elkedik, rajta a pécsi A n gster Jó zsef és Fia orgona- és har- m ó n ium gyáráb an készült orgonával.
A Szent R ókus-tem plom berendezésének le g főbb értékei a szentélyben álló főoltár, v alam in t a d iad alív előtt, a hajó két o ldalán elhelyezkedő két m ellékoltár.
A főoltár építm énye teljesen k itö lti a szentély zárófalának két ablak közötti m ezőjét. A z o ltár
építm ény falazott oltárasztal (stipes) fölött em el
ked ik. M enzáján adoráló an gyalp árral közrefo
gott, aranyozott fejezetű oszlopocskákkal tagolt tabernákulum látható, ajtaján az O ltáriszentségre utaló kehely- és ostyaábrázolással. A z o ltár íves vonalú retabulum ának széleit alu l csigavonalú konzolok határolják, am elyeken, az oltárképet keretezve, Szent István és Szent László szobrai láthatók. Szent István vitézkötéses m agyar ruhát, fölötte palástot visel, fején a Szentkorona. B al ke
zében országalm át, jobbjában p ed ig jo g a rt tart.
Vele szemben, hasonló h ajlíto tt, az oltárkép felé forduló testtartásban Szent László látható páncél
ban, k irá ly i palástban, fején keresztekkel díszített koronával, kezeiben csatabárddal és jogarral. A 18.
századi vizitáció k tanúsága szerint a királyszobrok két oldalán egykor Szent Péter és Pál apostolok szobrai álltak. H elyükre két, attribútum nélküli, koronát viselő női szent szobra került.
A z o ltár retabulum át eg y-eg y m árványozott festéssel és aranyozással d íszített oszlop és két-két hasonló díszítésű lizén a tagolja, am elyek tö rtívű képkeretet fognak közre, illetve hangsúlyos, tago zott p árk án yt tartan ak. A z oltárkép a tem plom patrónusát, az e g y ik legfontosabb pestis ellen védő szentként tisztelt Szent R ókust ábrázolja. A szent zarándokruháb an, term észeti h áttér előtt, térdre ereszkedve je le n ik m eg. T ekintetét az égre
em eli, m iközben b al kezével zarándokbotra tá m aszkodik. M ellén keresztet és Jak ab -k ag yló t v i
sel. Széles k arim ájú k alap ja a földön hever, előtte eg y szájában kenyeret tartó k u tya je le n ik m eg. A képet K örrey G yörgy festette 1869-ben.21
A z o ltár p árkán ya fölött törtívű, egy-egy volutával kereteit orom zat em elkedik, am elynek m ezejét a világm in den séget jelképező glóbusz k ö rü l elrendezett Szenthárom ság-kom pozíció, v alam in t felhők, an gyalfejek és fénysugarak tö l
tik ki. A főpárkányhoz kapcsoló vo lu ták tetején b alo ld alt a k elyh et tartó Szent B orbála, jo b b o l
d alt a p álm aágat és könyvet tartó Szent K atalin kisebb m éretű szobra áll. A főpárkányon, illetve az orom zat felső szélein eg y-eg y p u ttó p ár je le n ik m eg. A z orom zatot a sátánon diadalm askodó Szent M ih á ly ark an g yal alakja koronázza.
A főoltár egyko ri képe a sekrestyeajtó m el
le tt látható, tém ája M ária m ennybevétele. M ária felhőkön áll, feje fölött csillago kból álló koszo
rú, felette K risztus, az A tyaisten és a Szentlélek galam b ja láth ató , m elynek fénye kiárad a ko m pozíció egészére. M ária tekin tetét az égre em eli, jo b b ját fia kezébe helyezi, aki o ldalán és lábfején a keresztre feszítés n yom ait hordozza. K ö rülö ttük an g yalo k és p u ttó k jelen n ek m eg, e g yik ü k K risz
tus keresztjét cipeli, m íg m ások M ária szeplőte- lenségére utaló lilio m o t és rózsákat tartan ak. A festm ényt 1885-ben G ulyás Jó zsef adom ányából eg y bizonyos H egedűs nevű festő átfestette, en n ek em lékét őrzi a kép alsó részén látható felirat
{Az ősi templom első oltárképe. Gulyás József. He
gedűs 1885).
A d iad alív két oldalán álló m elléko ltár áll. A szentély és a hajó találkozásának leckeo ld al felőli oldalán lévő m elléko ltár valószínűleg u g yan ab ban a m űhelyben készült, m in t a főoltár. T itu lu sa a Szeplőtelen Szűz. M agas, téglából ép ített, vakolt és m eszelt alépítm ényen, enyhén ívesen hajló retáb ulum fölött em elkedik. M árványozást utánzó festés, h elyen kén t aranyozás, széleit p ed ig dekoratív faragott levélo rn am en tika díszíti. Köz-
p o n ti részét - keskeny, oltárképkeretet im itáló szegéllyel körbefogva - Szűz M áriát m egjelenítő faragott re lie f tö lti ki. A Szűzanya kissé o ldalra fordulva, eg y b ald ach in alatt, felhőn térdelve je le n ik m eg. Kezét im ára kulcsolja, fején korona.
A la k ját a feje fölé em elkedő b ald ach in ró l leom - ló, kéto ld alt felfogott függöny keretezi. A kom pozíció elrendezése M ária közbenjáró, oltalm azó szerepét hangsúlyozza. Két oldalán Szent B orbála és eg y ism ereden női szent szobra látható. A z ol
tárép ítm én y két-két lizén ára és oszlopra tám asz
kodó koronázópárkányán az o ltár állíttató ján ak , L in k n er M ih ály n ak cím ere, alatta feliratos szalag láth ató , am elyen „Ex voto M ich aelis L in k n e r” fo
g ad alm i felirat olvasható.
A z o ltárt törtvonalú, befelé forduló vo lutákkal közrefogott, ívelt orom zat zárja le. Szélein, a v o lu ták illetve a koronázópárkány fölött egy- eg y ülő puttó , továbbá eg y-eg y co p f lángdíszes urn a látható. A z orom m ezőt teljesen k itö lti az idősebb férfiként, felhőtrónuson ülve, feje fölött három szög alakú dicsfénnyel ábrázolt A tya alak
ja , aki jo b b kezét glóbuszon p ih en teti. Feje fö
lö tt, az orom zat p árkányán galam b form ájában a Szendélek is m egjelen ik, az A tyához hasonlóan sugárkoszorúval övezve. A z o ltárt faragó m ester elte k in tett a F iúisten ábrázolásától. N em is volt erre szükség, hiszen a keresztény felfogás szerint - ah o g y ezt a lo rettó i litá n ia „M ária tiszteletes
e d é n y !” invokációja is m egfogalm azza - M ária Jézus testének hordozója, élő szentségtartó volt.
A z evan gélium i oldalon álló m elléko ltár pat- rónusa Szent A n n a. Jelen legi, K örrey G yörgy által festett oltárképét 1870-ben helyezték el a barokk építm ényen. A festm ény Szent A n nát ábrázolja, am in t a gyerm ek M áriát olvasni ta n ítja az Ó szövetségből. A z életképszerű je le net hátterében, az oszlopos tornác m ögött ter
m észeti táj részlete b ontako zik ki, az égbolton két p u ttó látható. A lsó részén a festő nevét és az oltárkép készítésének id ejét m egörökítő, be
karco lt felirat olvasható. Idillikus, kissé édeskés hangvétele, illetve kom pozicio nális elrendezése em lékeztet K örreynek néhány évvel korábban, a kiskundorozsm ai Keresztelő Szent János-tem p- lom szám ára festett Szent A n n a oltárképére.
A festm ényt lendületes vonalban h a jlíto tt in d ák k al d íszített barokk keret, eg y korábbi o ltár
kép kerete fogja közre. E gykori oltárképét nem ism erjük. Fából készült retáb ulum át m árványo
zást utánzó festés, h elyen kén t p ed ig aranyozás díszít. A z oltárkép szélein eg y-eg y kom pozit feje
zetű oszlop áll, m ellettü k b al o ldalt Szent László, jo b b szélén Szent István csigavonalban csavarodó konzolokra helyezett szobrai láth ató k. A z oltár építm ényét széles, az oszlopok fölött kissé előug- ró p árkán y zárja le. O rom zatán felhőkoszorúval övezett Szenthárom ság-ábrázolás: az A tya és a 66
F iú felhőkön ülő alakja fölött a Szendéiket ábrá
zoló galam b je le n ik m eg. A z orom zat alsó részén eg y torony láth ató , am ely az oltárképen is m eg
jelen ő M áriát jelképezi, u talva a lo rettó i litá n ia
„D ávid k irá ly tornya”, „E lefántcsontból való to rony” invokációira.22 A kom pozíció t két o ldalt egy-egy vo luta fogja közre, elő ttü k, az oszlopok vonalában eg y-eg y urnadísszel.
A z o ltár építm énye a 18. század m ásodik fe
lében készülhetett, de nem kizárt, h o g y egyes elem ei az 1726-ban m ár álló, Szent István tisz
teletére állíto tt, nagyobb m éretű és gazdagabb díszítésű elődjéről szárm azik. íg y Szent László és Szent István szobrai azonosak leh etn ek azzal a két szoborral, am elyek eg y Szent Imre szoborral e g y ü tt az o ltár alsó szintjén álltak . A z orom zaton látható Szenthárom ság kom pozíció szintén az egykori o ltár orom zatának részét képezte. A to rony p ed ig az u g y a n itt látható, m ára elpusztult,
L V b M in ^ ' ■ ТЫ I. VAI/-T HUNY
A
fde a 18. század eleji vizitáció kban m ég em líte tt Szűz M ária ábrázolás töredéke leh et.23
Jelen leg az o ltárok szobrait vastag olajfestés, oszlopait, p árk án yait barnás m árványozást u tá n zó festés, a különböző faragott ornam enseket p e
d ig aranyszínű festék díszíti. A leg u tó b b i restaurá
lás alkalm ával m egn yito tt, a korábbi festésrétegek feltárására szolgáló kutató ab lako kb an helyen kén t előbukkan a jelen leg in él jó val finom abb, főként vörös, zö ld és aranyszínű eredeti festékréteg.
A z o ltáro kat a 19. század utolsó évtizedében festhették át. Jellegzetes, barnásvörös m árvá
nyozást utánzó festés b o rítja az u gyan eb b ő l az időszakból szárm azó szószéket, v alam in t a Jézus Szíve és Szent A n tal szobrok posztam enseit is. A szerény, de szép faragású, barnára festett padokat 1895-ben készítették, és ez idő tájt szerezhették be a sekrestyében található, m iseruh ák és k eg ytár
g y ak tárolására szolgáló szekrényeket is.
A templom festészeti díszítése
A tem plom belső terének összeképéhez nagyb an h o zzájáruln ak a hajó m ennyezetét díszítő falké
pek, v alam in t a szentély és a hajó falait borító d í
szítőfestés.
A tem plom festészeti díszítését 1947-ben, az első T iszai M ária-n ap o kra való készülődés és tem plom felújítás keretében B orsa [Schutzbach]
A n tal (1 9 0 2 - 1 9 7 4 ) és E ndrédy G yörgy (1 9 1 0 — 1988) végezte.
K ettőjük közül valószínűleg B orsa A n tal ip ar
m űvészhez k ö th ető k a díszítőfestési m u n k ála
to k.24 B orsa hom okszínűre festette az o ld alfala
kat, v alam in t a m ennyezetet. A d iad alív és a szen
tély falait barnás rózsaszín, m árványhatású, fehér színű, indás-leveles barokkizáló m otívum okkal tark íto tt - a barokk berendezéssel és térrel k ivá
ló an harm onizáló - festéssel tago lta.25 A z orgo
nakarzat m ellvédje m ellett, a p árkán y fölé m in t
eg y n évjegykén t m un káján ak fontos kellékeit, eg y festékes kan n át és eg y festőecsetet, valam in t szem üvegét is m egfestette.
D íszítőfestés keretezi a m ennyezeti falképeket is. A szentély felőli falkép a csongrádi kubikosok és halászok elő tt m egjelenő Szűzanyát ábrázolja.
A z esem ény a H o lt-T isza ágán ál játszó d ik. A kép hátterében a T isza, tú lo ld alán a N agyboldogasz- szony-tem plom látható. M ária, ölében a gyerm ek Jézussal sötét felhők között je le n ik m eg. A lak ju k fényárban úszik, kezüket áldásra em elik. M e lle t
tük, a nézőnek h átat fordítva eg y an g yal láth a
tó, ruh áján ak d rap ériája aló l k ét kíváncsi puttó kukucskál. E gyikük szem üveget visel. A lu l, a fo
lyó p arto n m unkások csoportja je le n ik m eg. L eg
többjük m ár észrevette a csodát, és m un káju kat abbahagyva tekin tetü k et a Szűzanya felé em elik.
E gy férfi fáradtan ásójára tám aszkodik. A kép a p illanatszerűség benyom ását kelti, am elyet to vább hangsúlyoz az előtérben m egjelenő alak, aki m ég m ozgásban van, m egfeszített izm okkal to lja m aga elő tt a talicskájáb an levő földet, m íg kissé távolabb a h alászok zavartalan ul fo lytatják a m un kájukat.
A jelen et szom szédságában, a d iad alív északi és déli falán a jó l ism ert M ária him nusz, M ária oltalm át kérő kezdősorai olvashatók: „Boldogasz- szony A n yánk, régi n ag y Patrónánk. Sok ínség
ben lévén, íg y szólít m eg h azán k: / M ag yaro r
szágról, édes hazánkról, ne feledkezzél el, szegény m agyarokról”. A fohász tu lajdonképpen a m ellet
te lévő jelen e ttel e g y ü tt is értelm ezhető, és így, együttesen a Szűzanya oltalm azó, a csongrádiak által tapasztalt kegyelm én ek az egész országra való kiterjesztésének ó haját is m egfogalm azza.
A kép párja a mennyezet orgonakarzat felőli ré
szén látható. Jézust ábrázolja, am int m egjelenik a Szent Rókus-templom bejárata előtti téren össze
gyű lt emberek között. A jelenlevők, férfiak és nők, idősebbek és fiatalok figyelemmel hallgatják a M eg
váltót, aki széttárt karokkal fordul feléjük. A balol
dalt látható néhány férfi épp aratásból térhetett haza, egyikük kévét, egy m ásik vállán cséphadarót tart.
A két kép a csongrádiak Szűz M ária és a M eg váltó iránt érzett odaadó, a nehéz, m unkával teli m indennapok ellenére lan kadadan szeretetének képi m egjelenítése. A háttérben látható tem plo
m ok ped ig - am elyeket M ária és Jézus védelmező segítsége m ellett, nehéz erőfeszítések árán ép ítet
tek - ennek a vallásos buzgalom nak az eredm ényei.
A tem plom festészeti dísze ünnepélyességet kö l
csönöz a térnek, am elyet a színes üvegablakokon át beszűrődő fény, illetve a m ennyezetről lecsüngő, 1897-ben G iergl H en rik üvegműves m űhelyében, közadakozásból készült csillár világít m eg.26
A templom szerelvényei. Harangok, klenódiumok, textíliák
C songrád egyko ri plébán iatem plom a, tö rtén eté
n ek ko rai szakaszától kezdődően m egfelelően el volt látv a a litu rgiáh o z n élkülö zh etetlen kellékek
kel, m iseruhákkal, különböző litu rg ik u s te x tíliák kal, klen ó d iu m o kkal, haran go kkal. A z eg yh ázlá
togatási jegyző kö n yvek tanúsága szerint m ár az építését követő időszaktól kezdődően jelentős m ennyiségű k eg ytárg g y al rendelkezett, ezek k ö zü l azonban sem m i sem m aradt az utókorra. A jelen leg i k eg ytárg yak többségét a 19. század m á
sodik felében és a 20. század elején, a h ívek ad o m án yaiból szerezték be.
E gyházi szerelvényeinek alapját feltételezhe
tően elődjének, az egyko ri Szent István-tem p- lo m n ak ingóságai képezhették, am elyről eg y 1716-ban készült jegyző kö n yv tájékoztat. A z összeírás a különböző, könnyen elhasználódó l i turgikus te x tíliák m ellett eg y aranyozott ezüst kelyhet, eg y ezüst paténát, eg y aranyozott, rézből készült m onstranciát és cibórium ot, k ét kisebb és eg y nagyobb harangot, v alam in t litu rg ik u s kö n y
veket is felsorol.27 U gyanezeket a tárg ytíp u so kat em líti a jelen leg i tem plom első ism ert összeírása is (1 7 2 6 ).28 U gyan a tárg yak eg y része a két inventá- rium között eltelt tíz év alatt k i is cserélődhetett, a k ét le ltár több egyező részlete azt sugallja, h o g y a jelen leg i tem plom ba több tá rg y is bekerült a régi épületből. P éldául a későbbi inventárium által felsorolt, Pázm ány Péter p réd ik áció it tartalm azó kö tet (C onciones P azm ani D o m in icalis) azonos leh et a korábbi leltárb an is szereplő tétellel.29 A z a k azu la p ed ig , am elyről a je g y z é k szükségesnek lá tta m egjegyezn i h o g y „régi”, szintén a korábbi tem plom ból szárm azhatott.
A tem plom ingóságai fokozatosan g yarap o d tak. 1735-ben szerelvényeihez tarto zo tt két ara
nyozott ezüst keh ely paténával, eg y aranyozott, rézből készült cibórium fedővel és eg y u g yan ilyen m onstrancia. N em szűkölködött a m iseruhákban és a litu rg ik u s textíliák b an sem. A tem plom le l
tára eg yeb ek m ellett felsorol három új és k ét ré
gebbi k azu lát hozzáillő stólával és m anipulussal,
n ég y albát, h at hum erálét, három k arin get (superpelliceum ), két p luviálét, három vélum ot, h at keszkenőt, 14 o ltárterítő t és nyolc különböző színű zászlót: eg y zöldet, am elynek képe M ária m ennybevételét és Szent Józsefet ábrázolja, eg y pirosat Keresztelő Szent János és Szent A d alb ert püspök, két vöröset Szent László, Rókus, Sebes
tyén és R ozália, két kisebb zö ldet a Szűzanya és Szent József, eg y kisebb zö ldet Szerafikus Szent Ferenc képével, valam in t eg y fekete zászlót. Egyes textíliák ró l m egjegyzi, h o g y régiek. Érdekesség
kén t em líthető, h o g y a tem plom ban volt egy, a trónoló Szűz M áriát ábrázoló hím zés is. E kko
riban eg y h at m utációs orgona és keresztelőm e
dence is á llt a tem plom ban. A leltárb an szereplő három h aran g nem kizárt, h o g y m ég a régi tem p lo m b ó l szárm azott, am elyben korábban u g yan en n yit em lítettek. A z összeírás szerint kö zü lü k a n agyo b b ik M ária m ennybevételének, a k ét kiseb b ik közül az e g y ik Szent István k irá ly tiszteletére volt szentelve. A h arm ad ikró l m egem líti, h o g y régi, és titu lu sa sem ism ert.30
1761-ben m ár három ezüst kelyh et írn ak ösz- sze, és ú g y tű n ik, h o g y ad d igra a rézből készült cibórium ot is ezüstre cserélték. N övekedett a l i turgikus te x tíliák szám a is: m ár h at k azu lát szá
m o ltak össze, eg yik ü kn ek értékességét p ed ig kü lö n kih an gsúlyo zták. A h aran go k szám a ötre növekedett, a h at m utációs orgona h elyett p ed ig eg y n ég y m utációs van felsorolva.31
A külsővárosi tem plom felszentelését (1 7 6 9) követően a belsővárosi tem plom szinte kiürese
d ik. A z 1778-as vizitáció m indössze a három ol
tárt em líti, és leírja, h o g y n incsen ek kegyszerei.
Ezzel szem ben az új tem plom feltűnően gazdag p aram entum -készlettel: p éld áu l három ezüst és két m ásik kehehyel is rendelkezett, a tem plom m ellett felép ített ideiglenes h arangtoronyban p ed ig 7 haran g fü g g ö tt.'2 A jegyző kö n yvek té te
les, részletezést m ellőző felsorolásaiból nem leh et kikövetkeztetni, h o g y m ilyen tá rg yak k erü ltek át a régi tem plom ból az újba, és íg y sajnos azt sem 70
tu d ju k m egállap ítan i, h o g y N agyboldogasszony- tem plom jelen leg i gyűjtem ényében vannak-e innen szárm azó tárg yak . K özülük legfeljebb az ötvöstárgyak vészelhették át az elm ú lt több m in t két évszázadot, a te x tíliák a h aszn álattó l tönkre m ehettek.
Egyes tárg yak a belsővárosi tem plom újb ó li használatba vétele, vagyis 1785 után valószínűleg visszakerültek eredeti helyükre. íg y tö rtén h etett m eg p éldául, h o g y 1827-ben a p léb án iatem p lom ban kevesebb klen ó d iu m o t írtak össze, m in t
1778-ban, m íg a Szent Rókus-tem plom ban - ahol korábban h ián yo ztak az ötvö stárgyak - 1827-ben m ár eg y ezüst és eg y réz kelyhet, két ezüst paténát, eg y ezüst cibórium ot, eg y aranyozott réz m onst- ranciát, eg y ón p acifikáiét és eg y ezüst p ixist is em líten ek. Ezek a tárg yak m ég eg y 1875-es le l
tárban is szerepeltek, későbbi tö rtén etü k nem is
m ert.33 A belsővárosi tem plom k len ó d iu m gyű jte- m énye később is gyarap o do tt. A H istó ria D om us m egem lékezik róla, h o g y 1885-ben G ulyás Jó zsef a régi szentségtartó helyébe eg y új, díszes m onst- ran ciát és fehér selyem vélum ot ho zato tt.34
A tem plom 18. századi gyűjtem én yéh ez tar
tozó tárg yak közül m indössze csak eg y harang ism ert, am ely m a is a tem plom tornyában függ.
F elirata szerint C songrád városa készítette B u
dán 1793-ban, B runner Jó zsef harangöntővel.35 P alástján Szent R ókus látható, felső p ártáza
tán
GOSS M ICH IOSEPH BRUNNER IN OFEN 1793
(B runner Jó zsef ön tö tt engem B udán 1793-ban), Szent Rókus alakja alatt p ed ig
IN HONOREM ST ROCHI COMUNITAS CSŐNGRADIENSIS CURAVIT 1793
(Szent R ókus tiszteletére készíttette C songrád egyház- községe 1793) - felirato k fúrnak körbe.36További három h aran g ját a tem plom 1885-ös leltára, m ajd 1917-ben, háborús célokra való e l
szállításu k elő tt az akkori plébános, T hury K ároly is összeírta.37 M in d h áro m h aran go t b eöntötték.
E gyiküket 1825-ben E berhardt H en rik készí
tette Budapesten, p alástját Szent A n nát, Szent M ikló s püspököt, Szent Sebestyént és Szent F ló rián t ábrázoló dom borm űvek d íszítették. F elirata
FUDITHENRICUS EBERHARDT, PESTINI
1825
volt.38 E gy m ásik, kisebb h aran go t felirataalapján C songrád lakossága készítette 1874-ben:
CSONGRÁD VAROS KÖZÖNSÉGE NEVÉ
BEN CSONGRÁD VAROS RENDEZETT TA
NÁCSÚ HATÓSÁGA. 1874W
A h arm ad ik h a rangról a h agyo m án y azt tarto tta, h o g y h alászok fo gták k i a K örösből.*5 Eperjesen öntötte W ie rd G yörgy 1632-ben. F elirata:MAR IHS GOSSE MICH ANNO MDCXXXII GEORG WIERD IN EPPERIESA
1913-ban N ovotny A n tal te m esvári m űhelyében újraöntötték.® 1825-ben a források em líten ek eg y n ag ym éretű (5 m ázsa 16 font, azaz m egközelítőleg 370 k g ), nem sokkal korábban Szent Rókus tiszteletére felszentelt h a rangot is.43A 19. századtól kezdődően a tem plom g y ű jte m énye a h ívek adom ányából gazdagodott. A tár
g y ak többsége az elm ú lt két évszázadban k erü lt a tem plom tulajdo n áb a. L eggyakrab b an m iseru
h ákat, különböző litu rg ik u s textíliákat, zászlókat adom ányoztak, más kellékeket p ed ig g yű jtések
ből b efolyt adom ányokból szereztek be.
A zászlókat körm enetekhez, illetve tem eté
sek alkalm ával haszn álták. K észíttethették m a
gánszem élyek, vallási társulato k v alam in t céhek is. Ezeket a tárg yak at általáb an erre szakosodott fővárosi cégekkel szereztették be (Szűcs és Társa, K riszta és L eitn er).
A források 1827-ben négy, 1875-ben m ár nyolc zászlót em líten ek. K özülük k ettő t a R ó zsafüzér társulat készíttetett 1875-ben, rajtu k a M egváltó keresztjének illetve M ária m ennybevé
telén ek ábrázolásával.44 A „juhász és pásztorsereg társu latán ak ” 1881-től kezdődően szintén volt eg y zöld színű tem plom i lobogója.45 V alószínűleg
az egyesülethez kö th ető 46 az e g y ik hátulsó padra erősített, im ádkozó Szent V endelt ábrázoló k ö r
plasztikával d íszített persely is.
M ag án szem élyek kö réb en az ún. olvasós lo bogók, azaz Szűz M á riá t rózsafüzérrel ábrázoló zászlók le h e tte k k ü lö n ö sen népszerűek. 1 8 9 4 —
1895-ben a források n ég y ilyen , k ék színű zász
ló ad o m án yt je g y e z n e k fel. K özülük k e ttő t egy- e g y belsővárosi asszony ad o m án yo zo tt a te m p lo m n ak .47
A fekete zászlókat tem etéseken h asználták, íg y h am ar elro n gyo ló d h attak. 1896-ban H e g y i A n tal plébános g yű jtést szervezett, a befolyt összegből két fekete teveszőr dam aszt lo bogót vásárolt.48
T extíliákról, m iseruh ákró l és díszes térítő krő l a h ívek m ellett az O ltáregylet is gondoskodott. A tem plom 1875. évi leltára öt kazu lát, ugyan en n yi stólát és cin gulum o t (p ap i övét), három fekete és eg y aranyszínű p luviálét, eg y vélum ot, kilen c al- bát, 14 hum erálét, öt k arin g et (superpelliceum ), 12 korporálét, öt keh elytak aró t (p alla), 40 tö r
lő ru h át (p urificato rium ), öt kéztörlő kendőt (m an utergium ), nyolc o ltártakaró t, három oltár- térítő t (m appa) és n ég y m in istrán sru h át sorol fel.49 A do m ányokból 1884-ben három újabb m i
seruhát vásároltak, fehér és piros b rokát valam in t violaszínű adaszanyagból.50
A z adom ányozások a m últ században is foly
tató d tak. 1946-ban a h ívek felajánlásából a tem p lom Szent Sír és Szent A n tal szobrokkal gazda
g o d o tt.51 A körm eneti keresztet szintén a század első felében szerezhették be. A kisebb-nagyobb térítő k, varrott k ézim un kák többsége a h e ly i asz- szonyok ügyes kezeit dicsérik.
Jegyzetek
A jegyzőkönyv ezen bejegyzése és az épület egységes ki
alakítása megcáfolja azokat a nézeteket, amelyek szerint a jelenlegi templom korábbi épület átépítésének ered
ménye volna.
MNL OL, P 398.709773. 70878.
VPLAPar.Cs. 1735.
Áldásy 1939.139.
VPLLVis. Liber 7.1778.
MNL OL, P 398,11538.
Az oltárkép Gulyás Mártonné, született Kállai Rozália adományából készült 100 forintért. Lásd: NPI História Domus I. kötet, 108; NPI A Szent Rókus-templom lel
tára, 1885.
Tari Jánosné, született Forgó Veronika festtette, aki ugyanakkor a templomot is kimeszeltette, és egy fekete miseruhát is adományozott. Lásd: NPI A Szent Rókus- 72
templom leltára, 1885; NPI História Domus I, kötet,
110 .
Az 1745-ös vizitációban még Szent István titulussal ren
delkező oltár az 1761-es vizitációs jegyzőkönyvben már Szent Ferenc oltárként szerepel. A tituluscsere pontos ideje, körülményei nem ismertek. Vő. az 1745. [VPL LVis. Liber 4.] és 1761. [VPL LVis. Liber 6.] évi leíráso
kat az oltár kialakításáról.
NPI A Szent Rókus-templom leltára, 1885.
NPI História Domus I. kötet, 117.
NPI História Domus I. kötet, 117.
NPI História Domus I. kötet, 118.
NPI A Szent Rókus-templom leltára, 1885. Erre utal a szószékre helyezett emléktábla felirata is.
A munkát végző festőnek 100 forintot fizettek. Csong
rádi Közlöny, 1894. augusztus 19.1. évf. 23. szám, 3. old.
Két mellékoltár „kitisztíttatásának” költségeit Gyön
gyösi Szabó István és hitvese, Tari Anna vállalta magára.
Csongrádi Közlöny, 1896. május 31. III. évf. TI. szám, 3.
old
Csongrádi Közlöny, 1895. július 30. II. évf. 30. szám 2-3.
old.
NPI História Domus II. kötet, 23.
Dudás 2000b. 106. NPI História Domus II. kötet, 125.
Dudás Lajos szerint észak felől Szent Rókus, dél felől Szent Kristóf kőszobra látható. Dudás 2000b. 69.
Körrey György 1818-ban született a Nyitra vármegyei Tótmegyeren (Palarikovo,: Szlovákia). Károlyi István taníttatta előbb Pesten Pesky Józsefnél, majd a bécsi akadémián. Bécsi tanulmányai után Budapesten élt, eleinte Pesky műhelyében, majd önállóan, elsősorban vidéki templomok számára dolgozott. Lyka 1981. 131;
137; 150. Csongrádon ő festette a belsővárosi templom Szent Rókus főoltár (1869) és a Szent Anna mellékoltár (1870) képeit, valamint a Nagyboldogasszony-templom korábbi, Mária mennybevételét ábrázoló főoltárképet (1872) és a Szent Anna mellékoltár jelenleg is látható képét (1867). A Nagyboldogasszony-templom oltárké
peivel kapcsolatosan lásd: NPI História Domus I. kötet, 107; VPL APar. Cs. 1872. A plébániatemplom jelenlegi főoltárképét Vannay Ferenc helybéli rajztanár festette 1894-ben, az esztergomi bazilika főoltárképének mintá
jára. Lásd: Csongrádi Közlöny, 1894. július 1 .1. évf. 16.
szám 1-2. oldal.
Bálint 1998. 199.
VPL LVis. Liber 3; VPL LVis. Liber 4. 1745.
Borsa Antal Schutzbach Antalként született 1902-ben Győrben. Középiskolai tanulmányai után a budapesti iparművészeti főiskolán tanult, ahol 1925-ben diplo
mázott. Kezdetben díszítőfestő és berendező vállalat
lan templom kifestése, díszítése, helyreállítása kötődik.
Biczó - Grászli 2012. 5-9.
Hasonló márványhajtású falfestést alkalmazott 1957- ben is, a kunszigeti templom kifestésénél.
Csongrádi Közlöny, 1897. január 17. IV. évf. 3. szám, 3.
old.
VPL LVis. Liber 3. 92-94.
VPL LVis. Liber 3.400-401.1726.
Azonos lehet Pázmány Péter „A római anyaszentegy- ház szokásából minden vasárnapokra és egy-néhány innepekre rendelt evangeliumokrul prédikációk” című, elsőként 1636-ban Pozsonyban megjelent munkájával.
VPL APar. Cs. 1735.
VPL LVis. Liber 6. 1761. június 26-29; 37-38.
VPL LVis. Liber 7.1778.
VPL APar. Cs. 1875.
NPI História Domus I. kötet, 118.
A harangot említi az 1842-es egyházlátogatási jegyző
könyv és a templom 1885-ös leltára is. Mindkét helyen a harang készítésének idejeként 1723 szerepel. Vő. VPL LVis. Liber 17.154.
A harang szerepel a Szent Rókus-templom 1885. évi leltárában. Lásd: NPI A Szent Rókus-templom leltára,
1885; Patay 1977. 19.
NPI A Szent Rókus-templom leltára, 1885; NPI História Domus II. kötet, 26-27,
Súlya 286 kg, átmérője 84 cm, magassága 72,5 cm volt.
NPI História Domus II. kötet, 26. Közli: Dudás - Kő
hegyi 2000. 390.
Súlya 24 kg, átmérője 35 cm, magassága 30 cm volt. NPI História Domus II. kötet, 27. Közli: Dudás - Kőhegyi 2000. 390.
Patay ezt népmondának tartja. Patay 1963. 34-35.
Patay Pál után. Lásd: Patay 1989. 60; A templom 1842. évi vizitációja csak a felirat második felét közli:
MDCXXXII GEORG WIERD IN EPERIES; Pontat
lanulírja át az 1885-ös leltár; VPL LVis. Liber 17.154.
Súlya 53 kg, átmérője 47 cm, magassága 40 cm volt. NPI História Domus II. kötet, 26-27.
VPL APar. Cs. 1827, VPL APar. Cs. 1875.
Gyöngyössy 2014. 38.
Részleteiben lásd: Gyöngyössy 2011.
Csongrádi Közlöny, 1894. július 1 .1. évf. 16. szám 1-2.
old; Csongrádi Közlöny, 1895. október 6. II. évf. 40.
szám, 4. old.
Csongrádi Közlöny, 1896. szeptember 20. III. évf. 38.
szám, 4. old.
VPL APar. Cs. 1875.
NPI História Domus I. kötet, 117.
25
M
27 2S 29
39 lí '&
a
Щ.
is
0 ш
is
39
4B.
41
42,
43.
44
45 4é 47
4S
49 :50
Ш
