Béres Mária - Kelemen Éva
Régészeti-geológiai megfigyelések a Szent Rókus-templomban
A régészeti feltárásokra és az ép ület egyes részle
tein ek bontása során a m egfigyelésekre zöm m el 2010 jú liu sáb an k erü lt sor azzal a céllal, h o g y a tu dom ányos kutatás eredm énye közvedenül segítse a h elyreá llítá st.1 A szentesi Koszta Jó zsef m úzeum és a Szent R ókus-tem plom felújítását finanszíro
zó C songrád Városi Ö nkorm ányzat között m ár 2 0 09 -tő l fo lytak egyeztetések a régészeti-m űem lék i m u n kák nagyságáról, a különbféle tud o m á
nyos k u tatási m ódszerek alkalm azhatóságáról.
E redetileg szerettük volna a tem plom belsejét csaknem teljesen feltárni, és az ép ü letet övező te
rü letet is szondázni, m ert kerestük a választ arra, m ekkora kiterjed ésű és m ilyen k o rú a tem plom k ö rü li tem ető; találh ató -e kö rülö tte valam ilyen árok v ag y kerítés; m ilyen id ő ren d i és térb eli v i
szonyban van egym ással a tem ető és a tem plom ? Van-e ép íte tt előzm énye a Szent R ókus téren az egyh ázi épületnek, h o g yan h aszn o síto tták a b el
sővárosiak a középkor évszázadaiban a vizsgálat alá vont terü letet? Van-e alapja az itt élő k tu d a tá
ba befészkelt go ndolatnak, m iszerint az alapozás szintjén középkori v ag y törökkori előzm énye van az épületnek? V égül pénz- és id ő h ián y m iatt csak m in im ális m egelőző k utatásra volt lehetőség. Ezt követően fokozott ütem ben h alad t az építkezés.
A végeredm ény a felú jíto tt ép ület vonatkozásá
ban szem et gyönyörködtető lett. A Koszta Jó zsef M úzeum ban később rö gz ítettü k a régészeti-m ű
em léki kutatás ad atait, m ajd az elvégzett szűk k ö rű kutatási eredm ényeket a csongrádi lakosok elé tártu k.
A város középkori egyh ázi és v ilági épületeire vonatkozó íro tt források - jelleg ü k b ő l adódóan és ritk a k ivétellel - a szűkebb terü let középkori és kora újkori hétkö zn ap jairó l keveset beszélnek.
V életlenszerű leh et a késő középkori adatok e lő kerülése: az egyh ázi irattárakra, egyes nem esi családok h agyatékára, valam in t a k ü lfö ld i levél
tárakban fennm aradt szórványos dokum entu
m okra go n d o lh atun k, hiszen a fü leki vár 1682-es ostrom akor C songrád várm egye ad d ig összegyűj
tö tt iratai m egsem m isültek. H a nem v igyázu n k a tá rg yi források összefüggéseit őrző régészeti le lő helyekre, v ag y nem tá rju k fel azokat a szükséges m értékig, nem lesz leh ető ségün k a gazdag m últ tudom ányos igén yű m egrajzolására.
A szentesi Koszta Jó zsef M úzeum által végzett m un kák részben a tem plom felújítás kivitelezését m egelőzően, részben azzal párhuzam osan foly
tak. C supán keskeny k u tató árko k k al szondázhat
tu k a tem plom belsejét és kívü lrő l az alapozását.2
Szondázó feltárás a templom belsejében.
A főbb rétegtani egységek
A régészeti kutatás során a tem plom belsejét - a rab ku tató áro k tárta fel. A szószék elő tti felületet hosszanti középtengelyben tan ú falak m eghagyá- eg y m ásik, a tem plom tengelyével párhuzam os sával - n ég y darab kutatóárok, a déli k ap u elő tti ku tató áro k vizsgálta. A h ajóban lévő „ H ” kuta- belső teret a középtengelyre m erőlegesen eg y da- tóárkot3 - a pontosabb újko ri rétegtan i m egfi-
gyelések és az ép ítéstö rtén et jo b b rekonstruálása érdekében - szintkövetéses finom kézi bontással m é ly ítettü k le. A kutató árko kra jelentősebb m ér
tékben két ízben b o n to ttu n k rá: a szentélyben a téglakeretes tem etkezések feltárásáért, valam in t a déli k ap u elő tt a rétegtan i viszonyok vizsgálata érdekében.
H a a Szent R ó kus-tem p lo m b an m egism ert fö ld réteg eket a lu lró l felfelé k ö v etjü k nyom on, a tem p lo m belsejében le g a lu l a sárga a lta la jt 8 1 ,8 7 és 82,35 m B4 szint k ö zö tt ta lá lju k . A szentély
tő l a to ro n yig kissé h u llám z ó an 1 2 -3 5 cen tim é
te rt em elked ett az altalaj felszíne, a k arz at a latt az összetétele is m egv álto z o tt: itt a sárga ag yag alta la j o kkersárga színű le tt, és löszössé vált.
Ö sszességében erre a jelleg zetesen sárga színű, b o lyg ata tlan a lta la jra ü lt rá a tem p lo m és a to ro n y alapteste.
A z érin ted en sárga altalaj fölött 0 - 1 5 0 cm vas
tag fekete m ocsári, öntési talajréteg, szem revétele
zéssel töm ör, fekete föld h ú zó d o tt5, m ely gyakran hom ogénnek látszódott, u g yan akko r a tem plom teljes területén n agyo n kem énynek tű n t.6
A déli bejárat táján ebben a feketés földréteg
ben gyéren téglatörm elék m utatkozott, és b izto san erősen döngölt volt. A z „E” ku tató áro k és a
„G” rábontás földfalaiban p ed ig függőleges repe
dések bo n to tták m eg az egynem űséget.
A tem plom egyko ri déli k ap u ján ak belső o lda
lán a fekete öntési talajréteget tehát bolygatás érte a végleges töm örítés előtt. A tem plom közepén és attó l d élnyugatra, a torony irányában több, a sár
ga alta la jig hatoló, egyko r beásott gödör, cölöp, árok törte át a fekete földréteget. A m egfigyelt beásások üregeit és tereit elpusztult településekre jellem ző hum uszos, kerám iad arab o kkal és ko rro d ált fém töredékkel kevert, töm örödött föld tö l
tötte ki.
A 8 2 ,7 1 -8 2 ,9 5 mB szint között m egfigyelt planírozásszerű földréteg alapvetően feketésbarna
árnyalatú, hum usszal kevert iszapos föld volt. Eb
ben a rétegben, és e fölött, kem ényre letaposott, illetve tö m ö rített szintek alak u ltak k i: eg y részük a tem plom ban különböző k o rú járó szin tek, vala
m in t építési m unkafelületek, burkolathoz aljzat
töm örítések m aradványai leh etn ek. A letaposott szinteket kis felületen tu d tu k m egfigyeln i vagy követni, íg y azok kiterjedtségérő l, pontos kelet
kezési idejérő l - jó l korhatározható leletek h iá nyában - sem m i közelebbit nem m o n dh atun k.
A járószinteken gyéren kerám ia és fém tárgyak töredékei, faszénm aradványok k ü lö n ü ltek el, ez u tó b b iak ko n krét szárm azási h elyérő l nem tu d u n k sem m it.
P lanírozott és tö m ö rített földréteg alak u lt k i 8 2 ,5 0 -8 3 ,1 5 mB között, am ely csak a tem plom belsejében volt m egfigyelhető, és a belekevere
dett koporsóm aradványoktól, a faszéntől és az égett földfelületek törm elékétől barna v ag y bar
násvörös színű lett. Ez a kevert föld valószínűleg a tem plom környékéről, pontosabban azonban m eg nem határozható helyrő l szárm azhatott, és a járó felü let k ialak ítása elő tti feltöltésül szolgált.
A barna réteg fölött ism ét nagyo n kem ény, dön
gölt, hum uszos m ocsári talajb ó l kikem ényedett járó szin tek figyelh ető k m eg. Ezek a járó szin tek azonban a tem plom k ö rü l is több h elyen azono
síth ató k voltak.
A tem p lo m o n b e lü l 8 2 ,8 4 - 8 3 ,4 9 mB k ö zö tt, k ö rü lb e lü l 0 - 5 5 cm v astagság b an le ta p o so tt rétegek, k ö z tü k h a jó p alló p á rn a fá in a k m a
rad v án yai rö g z ü ltek . Ezek m ár összefüggésbe h o z h ató k a Szent R ó ku s-tem p lo m átép ítésével, ille tv e á ta la k ítá sa iv a l, fe lú jításaiv al. A k ü lö n b - féle je le n k o ri vékony, p la n íro z o tt feltö ltési, fe
k ete m orzsás h um usz v ag y s itt réte g ek az e g y h á z i é p ü le t leg ú ja b b fe lú jításaih o z tarto zn ak , g y a k ra n a kü lső alap k u ta tó -á rk o k b an is m e g ta lá lh a tó k . A régib b járó lap o s belső felü le th ez k ív ü lrő l a d éli k a p u té g la küszöbe k ap cso ló d ik . Ezen a p o n to n szin tén ö sszekö th etjü k a belső és a kü lső szin tek et.7
A lo u rd es-i b arlan g a la tti járó lap o s szin t a d éli k a p u küszöbkövével van e g y szin tb en ( 8 3 ,5 3 - 8 3 ,6 3 m B ). Ez azt je le n ti, h o g y a tem plom k ö r ü li külső járó sz in t a 20. századig leg aláb b eg y lépcső m agassággal alacsonyabb volt, m in t a b e l
ső járó szin t.
A templom alapja és lábazata
A tem plom alapozása - m in t ah o gyan azt ko ráb ban m ár e m líte ttü k - a sárga altalajo n tö rté n t8, az alapárok m in d en ü tt áttörte a szerves anyagokkal te lített hum uszos öntési talajt, akár in situ, akár kevert és tö m örített/döngölt volt.
A z alaptest viszonylag kicsi; az építési j áró - szinthez képest k ö rü lb e lü l eg y m éter m élyen, stabilan a fagyh atár alatt fű tö tt az alsó síkja, és alig eg y m éter széles volt. A h o l a sárga altalaj m é
lyebb volt, o tt értelem szerűen m agasabbra falaz
ták, h o g y a láb azat m egépítése n ag yjáb ó l azonos szintről indulhasson. É pítőanyaga zöm m el bon
tott, kisebb-nagyobb faragott v ag y tö rt m észkő
töm bből9 és változatos b o nto tt, v ag y égetett új téglából áll. A tem plom alapozásában többség
ben vo ltak a kézzel vetett téglák. A z alapozásra jellem ző, h o g y az alsó sorban és a sarkoknál n a
gyobb, szabályosabb köveket, olykor kvádereket h asználtak, m ajd az eltérő m éretű kövek között a k ieg y en lítést és a kötést téglák és falazó habarcs segítségével b izto síto tták. A z alaptestben k ö rü l
b elü l k ét m éterenként m egszakítások vo ltak oly m ódon, h o g y a téglákat a k ét m éteres szakaszok végén és kezdetén nem rak ták kötésbe. H aso n ló an já rta k el a lábazatban is, de az alap és a láb a
zat két m éteres tö m b h atárai többnyire nem estek egybe. A z ép ület m ozgása íg y kevesebb k á rt okoz
h ato tt a falakban és a födém ben, és viszonylag ru galm asan közvetítette az alapozás az erőhatásokat a talaj felé. A kövek egyértelm űen, de a téglák je lentős része is b o nto tt, m ásodlagosan felhasznált, gyak ran töredékes volt, szárm azási h elyü k et nem tu d tu k beazonosítani. A z alapozás habarcsa sár
gásszürke színű, kem ény, m agas m észtartalm ú;
középkori építőm esteri h agyo m án yo kat követ, de nem középkori. A z alapárokban „úsztatottan” fa
laztak, de az általánoshoz képest szűkebben hasz
n álták a tartós, kem ény habarcsot.
A szintezési ad ato kat értékelve azt tapasztal
tu k, h o g y a tem plom alapozásának alsó síkján 33 centim éter különbség m utatkozott az északi és déli o ldal között. Ebből az alaptest felső síkjáig 20 centim étert „ledolgoztak”. A lábazat felső síkján viszont m ár csak 12 centim éter volt a két o ldal között kü lönbség; ezt a falazat p árkán yáig k ellett az ép ítő kn ek k ie g y e n líte n iü k .10 Érdekesség az is, h o g y a hajó északi oldalán a lábazatot és a fala
zatot az alaptest külső, m íg a déli o ldalon a belső szélére terhelték.
A sekrestye alapozása 82,49 mB szinten fut, am i azt jelen ti, h o g y az alaptest - figyelem be véve a külső építési járó szin tet - kb. 60 centim éteres, nem éri el a fagyh atárt, alapozó habarcsa szilárd.
Ú g y tű n ik , a tem plom alapjához h asonlóan a sek
restyéé is kiváló an h o rd ta az épületrész töm egét, jó l adta át a terhet a talajn ak. M ivel ez az alaptest tö m ö rített, fekete m ocsári altalajo n nyugszik, erősen védeni kell a víztől. A sekrestye és a tem p lom h ajó ján ak alapteste szem revételezés alapján nagyo n hasonló.
A tornyot - az íro tt források szerint - több m in t száz évvel a tem plom építését követően fejezték be. A lapozásának összhatása h aso n lít a tem plom éhoz, de lényegesen kevesebb benne a m ásodlagosan felhasznált kő, viszont az itte n i kövek is a tem plom alapjában és lábazatában m egfigyeltekhez h aso n lítan ak. A torony építése során az alapárokban kötésbe rakták a m odern, m érettartó téglákat. A z épületrész alapozásában ú jra felhasznált b o n to tt tégla alig volt. A habarcs csak a h ézagokat tö ltö tte k i; ez sárgás, m agas h o m oktartalm ú, puha, könnyen m orzsálható volt, m eg sem kö zelíti a tem plom i alapozó habarcs szi
lárdságát.
A vakolatról és a festésekről
A tem plom belsejében az erős alapvakolat - bele
értve a tornyot is - sok, olykor nagyobb mészrö- göket tartalm azó, szürkésfehér színű, szilárddá der
m edő mészhabarcsból készült. A szentély és a hajó
belső lábazatában +60 centim éterig helyenként ce
mentes javítás volt észlelhető. A felújítási m unkák következtében kicsiny felületre korlátozott m eg
figyeléseink tehát csak a 19. századtól folyt belső felújítások eg y részére vetnek ném i fényt.
A tem plom belsejében a 19. és a 20. században tö rtén t festések részben enyves festékkel, részben enyves aládolgozással, olajfestékkel készültek. A toronyban - részben a h ajóban és a szentélyben, a falak alsóbb régióiban - a festések részleges le- vakarása u tán m eszelésnyom ok is előfordultak.
A z erősen részleges m egfigyelések során a finom festékrétegek elválasztása nem m ondható sikeres
nek, ez köszönhető az egyko ri festések korabeli felület-előkészítő m u n k áin ak is. E gyik kutatósá- vun kb an sem k ap tu n k teljesként értelm ezhető
rétegrendet. A rö gzített festékrétegek alapján a következő m ozzanatok v illan th ato k fel.
A z o ltárok talap zatain ak, a szentély- és a hajó falai alsó részének belső kifestése nem egyidő b en és nem azonos m ódon készült. A jelen leg i főoltár talap zatán ak beépítése elő tt m ár színes, enyves festésű volt a tem plom belseje, + 120/130 cen ti
m éter táján vörös sávval választo tták el a láb aza
tot és a falat. A z előbbi türkiz (szentély), szürkés (hajó) árn yalatú leh etett. B elül az ablakokat és az ajtókat k ö rü lb elü l öt centim éter széles vörös kere
tezéssel hangsúlyozták, a falazat felső része p ed ig egym ás u tán többször sárgás színezést kap o tt. A festések aló l m a is átsejlő, sötétbarna, álló keresz
teket is ekkor festhették fel. U gyan eb b en az id ő ben a külső h o m lo kzat is sárgás árn yalato t kap o tt,
és a déli k ap u külső keretét a szabadban élénkvö
rös szín hangsúlyozta.
A főoltár és az új p ad o k beépítése u tán olajos, színes festés tö rtén t; 150/155 centim éterre em el
ték a rozsdabarna láb azati festést, s u gyan ilyen re színezték az o ltárok láb azatát is. A láb azato t és feltehetően az ugyanebb en az időben átszínezett falazatot továbbra is vörös csík választotta el, de u g yan ilyen sáv h angsúlyozta az oltártalap zato k kö rvo n alait is.11
A hajó boltozatát 1947-ben átalak íto ttá k ; a fal m árványos kifestést, k ív ü l az ép ület jellegzetes barokk sárga színt kap o tt. A belsőben később a láb azati festés tüdő színű m egújításával m ár csak a külső ho m lo kzat változott, ahol ism ét a fehér szín, a meszelés vált uralkodóvá.
Vizsgálódás a templomon kívül
A z egyh ázi ép ület külső környezetében elegendő volt nyolc darab - az 5 - 7 . esetében k ib ő vített - alapozást kutató árkot készíteni, és a m egfigyelt jelenségeket dokum entálni. A lábazatban találh a
tó köveket beszám oztuk, érzékelhető m éreteiket rö gz ítettü k és valam ennyiből m in tát vettün k.
Panorám a és részlet-fényképfelvételt, valam in t rajzokat is k észítettü n k róluk.
A tem plom h ajó ján ak és szentélyének lábazati külső falszövetéből vett hab arcsm in ták szem revé
telezéssel m egfeleltek a tem plom alapozása h ab ar
csának. A z ép ítési m ód és a felhasznált tégla, kő, habarcs anyagok is h aso n lítan ak . K ívülről eltérő kissé a szentély lábazata, m ely jo b b ára tégláb ó l ra
kott, és csak elvétve fordul benne elő kő.
A hajó külső, déli oldalán a láb azatb a beép í
te tt 102 darab kő közül csak három volt faragott:
az 50; 52; 98. A z itt előforduló összes kő között az édesvízi m észkövek, h étköznapi nevükön a réti m észkövek vo ltak jellem ző ek. A belső oldalon a
déli falban, a h ajó t és a szentélyt elválasztó d iad al
ívtől k elet felé, 90 és 200 centim éter között m o dern téglák k al k ifalazo tt ajtónyílásszerű felület látható, ennek m egfelelőjét a külső falszövetben is érzékeltük.
A szentély k eleti falában, a külső oldalon a vakolat alatt eg y téglasor szélességben ab lak elfa
lazásán ak nyom a látható. Vele szem ben a falazat belső oldalán, a főoltár m ö gö tt eg y 90 centim éter széles, a külső o ld al léié erősen rézsűsen keskenye- dő, a tem plom többi ab lakátó l 50 centim éterrel alacsonyabb, 1 2 -1 3 centim éterrel szélesebb, g ó tikus je lle g ű ab laknyílás látható. A kifelé rézsűsen szűkülő ab lak belső o ld alait zöldes okker színűre festették, belső szélét öt centim éter széles vörös keret, rézsűs könyöklőjét vörös festés h angsúlyoz
za. A korábbi ablakok keskenyítése és nyújtása, azaz átalak ítása m agyarázza, h o g y az ab lak n yílá
sok és a falazat tagozatai a szentély külső oldalán nincsen ek összhangban.
A temetkezések
A tem plom on b elü l több tem etkezési form a k e
rü lt elő. A szentély d élkeleti részében, a közép- ten gelytő l a sekrestye felé elkészült eg y eredetileg 110x240 centim éteresre ép ített, g eren dákkal és p alló val fedett téglakeretes sír. Ezt ú g y alak íto t
ták ki, h o g y a 110x240 centim éteres oldalú, de
rékszögű, téglalap alaprajzú aknát - m elynek hosszanti fala a tem plom hossztengelyébe esett - kijelö lték, m ajd kb. 140 centim éter m élységig kiszed ték belőle a földet. A függőleges o ld alfa
la k m entén alu lró l fölfelé haladva, erősen h o m okos, habarcsos kötőanyaggal, kötésbe rakott,
1 5 x 6 x 2 9 -3 0 centim éteres téglákból, eg y tégla szélességben k ifalaz ták az ak n át.12 Ide h elyezték el trapéz átm etszetű, robosztus, rézfejű szegek
k el kivert fa koporsóban az elh un ytat. A z aknát a szentély padozata síkjában a téglafalakb an k ih a g y o tt fészkekbe helyezett g eren dákkal és az ezek
re helyezett p alló k k a l fedték le. Később a tégla
keretes sírt dup lájára növelték o ly m ódon, h o g y a m eglévő akn a északnyugati, sekrestye felé eső fala m ellé leástak eg y m ásik, 110x240 centim éte
res aknát, leb o n to tták az eredeti téglakeretes sír n yu g ati falát, m ajd meszes, habarcsos b o nto tt, fu
tóba rak o tt13, n ag ym éretű téglákb ó l k ifalaz ták a keletkezett aknarészt. Ezzel a bővítéssel 220x240 centim éteresre növelték a téglával b élelt sírt. A z először k ia la k íto tt síraknában, m ajd később a fia
talabb aknarészben is a koporsóra földet h án ytak, m ely 6 0 - 8 0 centim éter vastagságúra ü lep ed ett az
id ő k során. A dup lájára növelt akn át a rövidebb oldalával párhuzam osan fedték 20x20 centim éte
res oldalú, négyzetes átm etszetű gerendákkal, és azokra m erőlegesen elh elyezett p alló kkal. V égül a faszerkezet elkorhadt, belezuhant a síraknába, ezért azt teljesen feltö ltö tték földdel. Ezt követte a talaj töm örítése, m ajd a szentély m egkap ta a m ai padlóburkolatát.
H asonló sírépítm ény bontako zott k i a hajó északnyugati negyedében, a szentélyben ép ítettel szemben, csak itt a téglakeret h elyett p alló val bé
le lt „sírkam rára” következtettünk. A z itte n i ösz- szezsúfolt és részben egym ásra helyezett g yerm ek és felnőtt koporsók (1 4 - 1 8 . sírok) szintén rézfejű szegekkel vo ltak kiverve. V alam ennyi koporsó tá
jo lása m egfelelt a tem plom tengelyének.
A k iem elt sírhelyeken k ív ü l ta lá ltu n k m ég három , a tem plom tájolásával egyező (É-D : 50°) sorosan elhelyezkedő sírt, m in d eg yik - a tem et
kezések beásásával áttö rt talajrétegek alapján - a 19. v ag y a 20. századhoz kö th ető k (7; 11. sírok).
A tem plom on k ív ü l az egyh ázi ép ület ten
gelyéhez igazodó, soros je lle g ű tem ető sírjain ak foltját találtu k , továbbá egy, a szentély északkeleti záró fala alapozását áttörő, a tem plom hossztenge
lyével azonos irán yítású koporsós aknasírt, m elyet az alapban ú g y zártak el, m in t a keresztről levett K risztus b arlangba helyezett testét (sziklákkal el
zárt bejárat). F eltárására a talajvíz feltörése m iatt nem volt m ód.
Település - temető - templom
A tem plom közepén feltárt gödör betöltéséből m ázas és m áztalan, vörösre v alam in t fehérre égő agyagb ó l készített edények apró töredékei jö tte k napvilágra. K özülük k iem elk ed ik eg y fehér színű
re égett agyagb ó l korongozott, sárgásbarna-zöld ólom m ázas táltö red ék. A lapos fenekű, rántás perem ű öblös tálo n a díszítést a bekarcolással el
választott sárgásbarna és zö ld m ázszínek váltak o zása adja. A tál az ún. m etélt m ázas14 díszű ed é
nyek rokona. H asonló töredékek tálból, korsóból H ódm ezővásárhelyről az ótem plom i feltárásból és a B ocskai u tcai ház északi b lokkjáb ól ism er
te k .15 A vásárhelyi leletek alapján a tem plom hajó padozata alatt feltárt verem anyagát feltételesen a
17. század m ásodik felére, végére keltezzük.
A szintkövetéses m ódszerrel feltárt „ H ” szel
vényben a járó szintekről és a járó szin tek közötti talajegyengetésből szárm azó leletek a 1 6 -1 8 . szá
zad elejére keltezhetőek. A tem plom alatti terü le
tet a kora újkorban, a 18. század elejéig települési terü letkén t használták.
A tem plom belsőben végzett régészeti szon
dázás azt b izo n yíto tta, h o g y az ép ület falai által közrefogott területen jelentős m éretű, szilárd ép í
tőanyagú, akár leb o n to tt m ásik ép ítm énnyel nem szám olhatunk.
A z egyko ri település m aradványai és a sírok a feltárási terü letü n kö n nem kerü ltek kapcsolatba, íg y a település és a tem ető viszonya - az ásatás alapján - nem adható m eg. A tem plom ban talált, a tem plom tengelyéhez igazodó, sorba rendezett sírok áttö rtek 18. századi és valószínűleg 19. szá
zadi szinteket is, tehát m ég ebben az időben is tö rtén tek itt tem etkezések.
A m éret és elhelyezkedés alapján k itü n tetett h elyzetű sírépítm ények (tem plom i k rip ták , „sír
k am rák ”) tem etkezéseinek korhatározásához ke
vés tám p o n tu n k van. A koporsót díszítő rézfejű szegek, v ag y a h alo tti lep let szegélyező réz tex til
díszek, a kovácsoltvas szegek nem képeznek köze
leb b i korhatározó értéket; a 1 7 -1 9 . században ál
talánosan h aszn álták őket. M ivel a sírépítm ények igazo d tak a tem plom tengelyéhez és egym áshoz, ezért valószínűleg a 1 8 -1 9 . századra datálh ato k.
A hosszabb ideig, több generáción át történő h aszn álatu kat p ed ig a hajó sírkam rájában az eg y
m ásra tem etkezések bizo n yítják. U gyan akko r a közösség ko n krét tagjaih o z nem tu d ju k a tem et
kezéseket kö tn i. K ülönleges h elyzetben a szen
télyben m egép ített téglakeretes sírok leh etettek:
az apszisban való elhelyezés, a téglakeretes k rip ta m egépítése, bővítése okán, továbbá azért is, m ert itt nincs egym ásra tem etkezés, hanem szem élyre szabottan készültek el az örök n yu g h elyek.16
B iztosan a tem plom felépítése u tán k eletk e
zett a szentély külső oldalán az északkeleti záró fal alapjában k ia la k íto tt sírbolt. M ár a sír elhelyezése is különleges: m egoldásában p ed ig azzal, h o g y a boltozat készítése során az alapozásból kivésett kövekkel a tem etési szertartás végén „eltorlaszol
ták a sírt” litu rg ik u s üzenetet is m egfogalm aztak - az eltem etett ú g y fo glalta el végső nyughelyét,
m in t K risztus a sziklasírban. A feltörő talajvíz A z 1754. évi egyh ázláto gatási jegyzőkönyv- m iatt ezt a tem etkezést sem tu d tu k feltárni, íg y ben az szerepel, h o g y C songrádon a katolikusok- szem élyhez és közelebbi korhoz legfeljebb feltété- n ak két tem etője van, az e g y ik a m ai Szent Rókus-
lesen köthető. tem plom k ö rü li tem ető v o lt.17
„ . . . helységen kívül alkalmas helyen új tem etők legyenek .. "
A tem plom k ö rü li tem e
tő k a 1 7 -1 8 . század fo
lyam án végleg beteltek, az egym ásra tem etkezé
sek és a sírbolygatások kom oly fertőzésveszélyt jelen tettek a lakosság szám ára. A tem etkezési gondok felszám olására a K irályi kan cellária eg y 1775. jú liu s 10-én kelt leiratb an felszólította a H elytartótanácsot eg y országos rendelet el
készítésére. A két évig tartó előm unkálatok után 1777. szeptem ber 2-án adta k i a H elytar
tótanács a rendeletet, am ely kim ondja, h o g y
a továbbiakban tilos a tem plom ban és kertjében tem etkezni, h elyette a települések szélén k ell új te
m etőt nyitn i. A központi rendeletet egyh ázi és h e
ly i rendeletek kiadásával igyekeztek végrehajtatni.
Pest-Pilis-Solt várm egye vezetése p éldául 1780- ban adott k i eg y körrendeletét, am elyben m egtil
to tták a D u n a-T isz a közén a cinterm ekbe történő további tem etkezést, egyben felszólították a h elyi egyh ázi vezetőket, h o g y jelö ljék k i az új tem etők h elyé t.18 A tem etők kiköltöztetése - a folyam atos
népességnövekedés és a cinterm ekben fellépő h elyh ián y m iatt - a vá
rosokban gyorsabban m ent végbe, m in t a k i
sebb településeken. A könnyebben elérhető és ezáltal ellenőrizhető alföldi településeken szintén ham arabb vég
reh ajto tták a központi rendelkezés utasításait, m in t az eldugó ttabb falvakban. A 19. század első felében m ár általá
nosnak volt tekinthető a tem etők településen k ív ü li elhelyezkedése.
V alószínűleg az 1777. évi h elytartó tan á
csi rendelettel is összefüggött, h o g y aN agyboldo g- asszony-tem plom m elletti Szent Rókus, Szent Se
bestyén és Szent R ozália tiszteletére em elt tem etői káp o ln át 1784-ben lebo n to tták, és ugyanebben az évben - eg y renoválás után - a belsővárosi tem p lom ban a h itéletet m egerősítették. Feltételezhető, h o g y 1784 után a m ai Szent R ókus-tem plom ban és környezetében töm egesen nem tem etkeztek, bár kivételekkel csaknem m inden egyház körében találko zh atun k.19
A Szent Rókus-templom építése
Á ttekintve napjainktól visszafelé haladva a ternp- zottak. A csekély hatókörű régészeti feltárás ered- lom fizikai azonosításának és írott adatainak sorát, m ényei nem oldhatják m eg ezeket a problém ákat, az egyházi épület felépítésének és a nagyobb felújí- A tem plom tájo lása k ö rü lb e lü l 30°-kal tér el tásoknak a körülm ényei nem teljes körűen tisztá- észak felé a k eleti irán ytó l. Ez az irán yítás nem
szokatlan, de nem is általán o s. A középkori tem p lo m ép ítési gyak o rlatb an a szentély csaknem ponto san keletre történ ő irán yításátó l á lta lá ban akkor szoktak eltérn i, h a v alam ilyen fizikai ado ttság (korábban k eletkezett és felhasználan
dó alap/fal, v ag y m eglévő út, ép ület, b irto k h a
tár, stb.) erre kén yszeríti az építő ket. A tájolás m eghatározásában szerepet játsz h at a védőszent is, v ag y a m egfigyelésen alap uló „keletelés”, azaz a h e ly i napjárásból adódó tapasztalat. A 18. szá
zad tó l p ed ig egyre kevésbé ragaszko d n ak az é p ít
tető k a tem p lo m o k k elet-n yu g ati hossztengely m entén való k ialak ításáh o z.
A tem plom szentélye a nyolcszög öt oldalával záró d ik és m a m ár lapos ívű diadalívvel kap cso ló d ik a téglalap alaprajzú hajóhoz. A z alaprajz lényegében középkorias, de külső tám p illérek és belső pillérek, fél oszlopok nem kapcsolódtak m ár az alapozáskor sem az épülethez, am i arra utal, h o g y a tem plom ot eredetileg is sík födém m el fedhették. A szentély alapozásában és felm e
nő falaiban m utatkozik eg y kis aszim m etria az északi és a déli o ldal között, de ez m agyarázható mérési, kitű zési p o n tad an sággal, v alam in t az é p í
tés során m egválto ztato tt m éretű téglák haszn ála
tával. U gyan csak középkorias, de nem középkori
a tem plom építése során használt, m agas m észtar
talm ú, n ag y szilárdságú falazó habarcs.
A tem plom m éretezése, alap ján ak kitűzése, az alap áro k lem élyítése és az alapozás in káb b jó é p í
tőm esteri tap asztalato k irányába, m in t gondos tervezői u tasításo k felé m u tat: hiszen az alap o zá
si sík az északi és a d éli o ld al között erősen eltért, o lyan n yira, h o g y an n ak k iegyen lítésére csak a falkorona, a p árk án y k iala k ítá sa során k e rü lh e te tt sor.
A tem plom alapozása és láb azata valam in t falazata - am ennyire a lepotyogó vako lattó l azt lá tn i leh etett - tech n ik ai kiviteléb en eltér eg y
m ástól. A z alapban és a lábazatban b o n to tt ép í
tőanyagot h aszn áltak fel. Ezek pontos szárm azási h elyét nem tu d ju k, de Á rpád-kori pelyvás sová- n yítású téglák és talán kövek m ellett középkori és kora újko ri b o n to tt anyagokat is felhasználtak.20 V alószínűleg sokan dolgoztak az alapozáskor, és ú g y tű n ik, h o g y a folyam atosan szállíto tt vegyes ép ítő an yago t eg y csapat az északi, eg y m ásik a déli o ldalon párhuzam osan dolgozta be. Ezzel lenne m agyarázható az alapozás felső síkján a két oldal között m utatkozó, 30 cen tim étert m eghaladó szintkülönbség. A tem plom falszövete viszont jó m inőségű, kézzel vetett, n ag ym éretű tégláb ó l k é
szült, a láb azattó l felfele a falazás m ár n ag y gon- á llításait látszan ak igazo ln i.21 A z ed d ig i régésze-
dossággal történt. ti adatok nem tám asztják alá azt a feltevést, Hogy
A tem plom építésére vonatkozó régészeti közvedenül a Szent R ókus-tem plom h elyén ko- m egfigyelések Széplaky János, K árolyi Sándor rábbi, középkori eredetű tem plom , v ag y törökök C songrád-V ásárhelyi u rad alm i tiszttartó ján ak által em elt építm én y állt volna.22
Geológiai vizsgálat a templom legfontosabb építőkövein
A 18. században ép ü lt Szent R ókus-tem plom régészeti feltárása során előkerült, zöm m el m á
sodlagos h elyzetben lévő23 építő kőanyag geoló- giai-p etro gráfiai vizsgálata, a korábbi vizsgálati eredm ények és iro d alm ak áttekintése u tán m eg
állap íth ató , h o g y e tem plom építéséhez az adott időszakban más településeken is alkalm azo tt k ő zeteket h aszn álták fel, és ezek n ag y valószínűség
gel m agyarországi előfordulásokból szárm aznak.
A 3 6 4 darabból álló kő an yag vizsgálata során m indössze három kőzettípust leh etett elk ü lö n íte
ni, m elyek a következők: tavi dolom itos mészkő, durva, ooidos mészkő és travertínó. A kőzetm in tákon csak m akroszkópos, kézi n ag yító val tö rté
nő vizsgálatra volt lehetőség.
A vizsgálati kőanyagból 288 darabot
tavi dolo
mitos mészkőnek
h atáro ztu n k m eg. A réti m észkőn ek v ag y „darázskőnek” is nevezett kőzet földtani kifejlődése és felhasználási terü lete szinte eg yb e
esik, am ely a kőzetkeletkezés körülm ényeivel van összefüggésben.24 A kőzet n ag y töm egben az A l
föld D u n a -T isz a közi h om okhátságán fordul elő, an n ak teljesen eg yed i és különleges építőköve. A kem ény, de sok esetben porózus, néh o l erősen li- kacsos szerkezetű, finom szem ű kő zetm in ták szí
ne szürke, világosszürke, de gyako ri a sárgásbarna és sárgásszürke m ásodlagos lim o n ito s színezés.25 T öbb m in táb an ősm aradványokat, csigák és k ag y ló k töredékeit vag y kőb eleit is láth a tju k .26
A tavi dolom itos mészkő a term őtalaj alatt k ö rü lb e lü l eg y m éter m élyen vékony p ad o kat al
kot, ezért más kőzet h ián yáb an ezt h aszn álták fel a ko rai építkezések alkalm ával. B ányászata egyes feltételezések szerint az avar kortól, bizo n yíto ttan az Á rp ád-ko rtó l ism ert.27 A kőbányák az egykori településektől alig néhány kilom éterre találh ató k,
h elyü kre az egyko ri földrajzi nevek u ta ln a k (p é l
dául Kővágó, Kőtörés stb).28
A jó l m egm un kálh ató , m ár a helyszín en k ifa rag o tt kvádereket a k o rai telep ülések ép ü letein ek alap jaib a helyezve, v ag y felm enő falakb a rakva a 11. századtól felh aszn álták. A D u n a -T isz a közéről folyóvízen v ag y tengelyen, vagyis sze
kéren tu d ták a kő zetet szállítan i. Ilyen kőzetet ta lá lta k pl. B okros-K iskőhalom (C so n g rád )29, C sengele, a szegedi Szent G yörgy és Szent Er
zsébet-tem plom ok alap jaib a helyezve30, Szerm o
nostor és p léb án iatem p lo m 31, E llésm onostor32, C so m o rkán y33, F ábiánsebestyén, Szent Erzsébet- tem plom (Szeged) és Szentes-K aján34 ép ítő an yag m in tá i között.
A csongrádi Szent R ókus-tem plom építőkövei közül hatvanöt darab a
durva, ooidos mészkövek
35 csoportját alkotja. A durva m észkő jó m egm un- kálhatósága, k ö n n yű faraghatósága m iatt m ár az ókortól kedvelt építő - és díszítőkő volt. A m io cén korban keletkezett, tengeri eredetű, sárgásfe- hér-fehér színű porózus kőzet szám talan típusa ism ert, am elyek közül a legelterjedteb b az ooidos mészkő. A kőzet legklasszikusabb lelőhelye a B udapesttől húsz kilom éterre n yugatra található sóskúti bánya. A b u d ai kőfejtők anyaga m ár a k ö zépkortól kezdve kedvelt díszítő- és építőkőként szolgált szerte az országban36, de később fővárosi m űem lékekben is m e g találju k .37
A vizsgált m in ták anyaga m egegyezik több d él-alföldi régészeti feltárásból szárm azó k ő anyag vizsgálati eredm ényével. Ilyen p éld áu l El
lésm onostor38, alsóvárosi tem plom (S zeged )39, Szerm onostor40, Szentbenedek, M egyer, Sarkad- keresztúr, O pusztaszer, Szegvár-Sáp, Bokros- K iskőhalom (C so n grád ), Szentes-K aján, Fábián-
Sebestyén, Szent Erzsébet tem plom (Szeged) és G erlam onostor.41
A z édesvízi m észkőnek is nevezett
travertínó
kőzettípusból tizen eg y darabot azo n o síto ttun k a Szent R ókus-tem plom falában.
H azán k legnagyobb kiterjedésű travertinó elő fordulása a D un án túl északkeleti részén találh a
tó42, ahol a kőzet képződése a törésvonalak m entén feltörő langyos forrásokhoz és az azok körül k ia la kuló kisebb m edencékhez, tavakhoz köthető.43 A felső-pliocén, pleisztocén k o rú kőzetm inták színe a szürkésfehértől a világossárgáig terjed. A kőzet szerkezete töm ött, jó l faragható és csiszolható.
M akroszkóposán a kőzet képződési körülm énye
ire utaló jellegzetes sávos, néhol sugaras szerkeze
tet, valam in t m axim um egy-m ásfél m illim éteres pórusokat leh etett m egfigyelni, am elyek egykori növények elpusztult m aradványai.
A travertínó alkalm azása színe, n ag y szilárd
sága és faraghatósága m iatt m ár a róm ai korban jelentős volt. Számos h elyen előfordul, nagyo n kedvelt építőkőanyag. A m a ism ert budapesti v ag y főváros-környéki előfordulások m ellett több kisebb, de m ár leterm elt v ag y b eép ített édesvízi m észkőbánya m űkö dö tt p éld áu l D unaalm áson, Süttőn. A középkort követően a h azai travertinó alkalm azásának m ásodik virágkora a 1 8 -1 9 . szá
zadban volt. Ú jabb fellendülés az II. világh áb o rú u tá n i újjáépítéshez kapcsolódik, am iko r is az ooidos, durva m észkő m ellett az édesvízi mészkő is különleges d íszítőkőnek számított.'**
A korábbi vizsgálatok eredm ényeivel összeha
sonlítva a csongrádi Szent R ókus-tem plom fala
zatában azo nosított m in ták a D un án túlró l, vagy a D unán, v ag y az e g y ik legfontosabb kereskedel
m i szárazföldi úto n (B u d a -S z e r-S z e g e d ) k erü l
h ettek a területre. Ezt a kőzetet E llésm o n o sto fk Székkutas46, alsóvárosi tem plom (Szeged )47, Szer- m onostor48, B okros-K iskőhalom (C so n grád ) és Szentes-K aján49 építésénél is felhasználták.
A csongrádi Szent R ókus-tem plom régészeti kutatása során elő kerü lt 364 darab kő an yag g eo ló g iai vizsgálati eredm énye hasonlóságot m utat néhány korábbi d él-alföldi régészeti kutatás ilyen
* *í
ж
irán yú eredm ényeivel. A fentebb le írt m észkövek b án yah elyein ek előfordulása elsősorban a D u
n án tú lra tehető, és n ag y a valószínűsége, h o g y az ép ítő an yago kat (travertínó, durva m észkő) k ö lt
ségtakarékosság m iatt egyszerre szállíto tták vízi v ag y szárazföldi úto n az építkezés helyszínére. A
réti mészkövet Szer környékéről v ag y a D u n a - T isza közéről szállíth atták. M ivel m ikroszkópos vizsgálatokra, v alam in t pontos és részletes őslény
tan i m eghatározásra nem k erü lt sor, a későbbiek
ben az ilyen je lle g ű vizsgálatok további fontos inform ációt n yújth atn ak.
Jegyzetek
1 A tudományos igényű helyszíni vizsgálatok a templom belsejében és az épület külső környezetében ténylegesen 2010.07.01. és 2010.07.19. között folytak, ezt követően az építési kivitelező munkáé lett a terep; a múzeum már csak megfigyeléseket végezhetett, a kutatómunka nem folytatódhatott. „Csongrád 230. lelőhely (KOH azo
nosító: 17574), Szent Rókus tér rk. templom próba- és megelőző feltárásának, falkutatásának dokumentáció
ja.” Ásatásvezető: dr. Béres Mária. KJM RégAd.: 1071 - 2015. és 1072-2015.
* A templomban nyitott kutatóárkok és rábontások kiter
jedése az egyházi épület teljes területének 14%-át teszi ki, ami a megtalált, bonyolult rétegtani viszonyok között nem lett elégséges az építéstörténet megnyugtató tisztá
zásához.
3 A hosszanti középtengelyben lemélyített kutatóárkok:
I.=„A-B”; II.=„C”; III.=„D”; VIII.=„I”, összesen négy darab. A déli kapu előtti belső területen: IV.=„E” kuta
tóárok és a VI.=”G” rábontás helyezkedett el. A szószék előtti felületen az V.=”F” kutatóárok volt. A „C” árok délkeleti oldalára merőleges kutatóárok a VII.=„H”, ezt szintkövetéses finom kézi bontással mélyítettük le.
4 A tengerszint feletti magasság mérésének alapja általá
ban egy egyezményben rögzített tenger középvízszint- je. Magyarországon ennek állandó viszonyítási pontjai a nadapi (Fejér megye) un. szintezési ősjegyek. 1960 körül rendelték el, hogy a kelet-európai szocialista or
szágokban az adriai alapszintről a balti alapszintre kell áttérni, amely 67,47 cm-rel feljebb van, mint a korábban használt adriai alapszint. A földmérésben még ma is álta
lános a Balti-tenger szintjéhez megadott magasságok és mélységek értéke.
4 Béres 2000. 202.
6 A fekete, tömör öntési talaj 82,23 és 83,41 mB között található a templom belsejében. Értelemszerűen a sárga altalajig mélyedő beásások alatt (pl. templomalap) 0 cm vastag volt, máshol pedig a beásások mélységétől függő
en maradt meg. Ez a fekete öntési talajréteg a vizsgált helyszínen természetesen képződött. A szóban forgó ta
lajtípus építkezésre, pontosabban alapozásra csak akkor alkalmas, ha erősen tömörítik, megdöngölik, ezt pedig csak úgy érhető el, ha a tömörítés előtt a felette lévő hu
muszt időlegesen eltávolítják. A templom építése előtt, ahol egyszer fellazították (pl. gödröt vagy sírt ástak bele) az eredeti talajt - szaknyelven úgy mondjuk megboly
gatták - , ott a bolygatás lazább betöltését a fekete öntési talajjal együtt tömöríthették.
7 A Szent Rókus-templom belsejében a régibb járólapos szint 83,27-29 rnB-n húzódik.
* Lényegében 81,87-82,22 mB szinten húzódott az ala
pozás alsó síkja.
9 A kőzetanyag vizsgálatát és az eredmények összefoglalá
sát Kelemen Éva végezte.
10 Az északi és a déli oldalon mérve az alapárok alsó síkjai
nak mélységi adatai 82,97-83,30 mB között szóródnak, a lábazat felső síkján mért szintadatok pedig 84,25- 84,37 mB között.
11 Csongrádi Közlöny, 1896. május 31. III. évf. 22. szám, 3.
old. Az adatot Gyöngyössy Orsolyának köszönöm.
12 A falazatban a téglák szabályosan helyezkedtek el, az egyik téglasor álló hézagait a rákövetkező sorban tégla takarta.
13 A fal hosszának irányában lapjára fektetett, fél tégla szé
lességű falazat volt, a téglák közt kialakuló függőleges hézagok fél tégla szélességgel csúsztak el egymáson.
14 Ez az edénytípus a reneszánsz ízlésvilágában szüle
tett. A korongozott tányérok, tálak, korsók, kancsók bőrkemény anyagába éles szerszámmal az edényeken körbefutó vonalakat, vagy formába rendezett geomet
rikus díszítőmintákat és felületeket képeznek ki. Az edényeket kétszínű mázzal, jellemzően a sárga és a zöld különbféle árnyalataival töltik ki. Olykor bepecsételt vagy a felületből kiemelkedő bordás díszítéseket is alkal
maznak. A 15-16. századra szokás keltezni őket, 17-18.
századi leletegyüttesekben ritkán fordulnak elő. A Szent Rókus-templomból származó darab - jelenlegi tudá
sunk szerint - nem régebbi a 17. század második felénél.
15 Lajkó 2015. 71. és 119.
** Berinkei Márton (1703-1762) csongrádi főesperes és plébános sírja lehet az egyik. Nagy 2008. 8.
17 Nagy 2008. 6.
ls Gecséné 2012. 24-25.
19 Béres 1995. 39. Az olyan esetekben, amikor egy közös
ség a templom alapítója és építtetője, a templomi kriptá
ban való temetkezés joga a gyakorlatban bárkit megillet
hetett, aki a taksát meg tudta fizetni.
20 A téglák típusai: Szentély: 12x3,5x... (nem mérhető) cm;
kézzel vetett, jól kiégetett, őrölt agyaggal soványított, bordó vagy narancsvörös, faragható, középkori, Szent Rókus-templomnál alapban és a lábazatban is, kis szám
bán fordul elő. 15x5x... cm; kézzel vetett, jól kiégetett, kevés pelyvával soványított, bordó vagy narancsvörös, faragható, középkori, Szent Rókus-templomnál alapban és a lábazatban is, kis számban fordul elő. 24,5x6x... cm;
kézzel vetett, jól kiégetett, bordó vagy narancsvörös, fa
ragható, Szent Rókus-templomnál alapban és a lábazat
ban is, a legnagyobb számban beépített. 15-17x7-8x...
cm; kézzel vetett, jól kiégetett, bordó vagy narancsvörös, faragható, Szent Rókus-templomnál főként a lábazatban, alegnagyobb számban beépített. Templomhajó: 15x5x...
cm; kézzel vetett, jól kiégetett, kevés pelyvával soványí
tott, bordó vagy narancsvörös, faragható, középkori, Szent Rókus-templomnál alapban és a lábazatban is, kis számban fordul elő. 15-17x7-8x... cm; kézzel vetett, jól kiégetett, bordó vagy narancsvörös, faragható, Szent Ró- kus-templomnál alapban és lábazatban is, a legnagyobb számban beépített. Sekrestye: 31x6.5-7,5x... cm; kézzel vetett, jól kiégetett, bordó vagy narancsvörös, faragha
tó, Szent Rókus-templomnál alapban és lábazatban is, a legnagyobb számban beépített. 15x8-8,5x... cm; kézzel vetett, jól kiégetett, bordó vagy narancsvörös, faragha
tó, Szent Rókus-templomnál alapban és lábazatban is, a legnagyobb számban beépített. Torony: 32x16x6 cm;
sajtolt, jól kiégetett, szabvány méretű tégla, nem látszik a kézi vetés egyenetlensége. Van köztük vasas és fagyálló is, homokosabb összetétel, Szent Rókus-templomnál alap
ban és a lábazatban is, a legnagyobb számban beépített.
Szentély, téglasír: 29-30x15x6 cm; kézzel vetett, jól ki
égetett, bordó vagy narancsvörös, faragható, volt egy „C”
bélyeges is, a legnagyobb számban beépített.
31 MNL OL, P 398, 70874. Bara Júlia és Gyöngyössy Or
solya adata.
33 A feltárások vezetője dr. Béres Mária régész volt, to
vábbi résztvevők: Szabó Krisztina régész, Orosz Ferenc technikus-rajzoló, Nagy Géza Balázs a történeti adatok fordítója. A leltári és adattári munkát Szabó Éva régész végezte.
Valahová egyszer már beépített, és onnan való kibontás után a Szent Rókus-templom építésében felhasznált kő.
34 A Duna-Tisza közi futóhomokbuckák mélyedéseiben (ún. semlyékben) a nyári aszályok okozta erős párolgás és a növényzet, kisebb részben csigák, kagylók széndi- oxid-elvonó képessége hatására nagy só-koncentrációjú és erősen lúgos kémhatású víz alakul ki. Ehhez a tóvízhez az őszi csapadékkal hirtelen nagy mennyiségű édesvíz jut, amely csökkenti a sótartalmat, és megemeli a magné
zium illetve a kalcium arányát. A folyamat eredménye
képpen a vízből magnézium tartalmú mész vagy dolo
mitiszap válik ki, amely dolomittá alakul. A magnézium a területen található löszből származik. A karbonátiszap és a kemény kőzet közel 8000 év óta keletkezik, és a benne található fauna-vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy a legidősebb üledékek száraz és hideg (tölgy korszak), majd az azt követőek nedves és meleg éghajlaton (mogyoró korszak) képződtek. Mucsi 1973; Molnár 1980; Molnár-Szónoky-Kovács 1981;
Szónoky2001; 2002.
35 A limonit az oxidásványok közé tartozó egyes vas-oxi- dok és vas-hidroxidok keverékének elnevezése.
® Korábbi, mikroszkópos vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy a kőzet karbonát-tartalma 4 5 - 75% között változhat. A kőzet szövetét alkotó finom szemcsés karbonát 20-60%-ban tartalmazhat kőzettör
meléket (litoklasztokat). A bioklasztokat molluszka héj (pl. csiga, kagyló) töredékek alkotják, változatos meny- nyiségben. Például a 88-as mintán Stagnicola sp csiga
héj látható, a 67. és a 70-es mintákban Planorbis csiga maradványok figyelhetők meg. Szónoky Miklós szíves közlése 2012.
^ Szarka (kézirat) 2008.
A kőzet bányászata az 1970-es években szűnt meg. Nap
jainkban védett, típusfeltárása Csólyospálos mellett található a Kiskunsági Nemzeti Park területén. Juhász
1982; Sztinkó 1982; Szarka (kézirat) 2008.
19 Béres 1985.109.
‘Ш Pávai 2000; Trogmayer-Zombori 1980; Trogmayer 1998; Béres 2000; Horváth 2001.
Szónoky (kézirat) 2002; 2005.
'ш Iványosi-Szabó (kézirat) 1994; 1998.
V Kelemen (kézirat) 1999; 2008.
® Kelemen (kézirat) 2010.
® Az ooidos mészkő a miocén időszak szarmata emeleté
ben képződött, s az ún. Tinnyei Mészkő Formációba tar
tozik. A jól vagy közepesen lekerekített ooidok mérete makroszkóposán 0,2-2 milliméter. Más mikroszkópos vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy az ilyen kőzetek szöveteit karbonátos mátrix és a főbb ásványok: kakit, kisebb mennyiségben kvarc és földpát alkotja. A kakit az ooidok magjaként jelentkezhet. Tö
rök 2008.
8® Példaként lásd: Zsámbék, simontornyai vár, Pusztaszer, esztergomi palota, visegrádi palota.
?7 Példaként lásd: Citadella, Operaház, Mátyás templom.
58 Iványosi-Szabó (kézirat) 1994.
Vizi 1990; Szónoky 2001 (kézirat); 2002; Lukács- Szónoky-Hadnagy 1993.
40 Szónoky (kézirat) 2005.
41 Kelemen (kézirat) 2010.
43 Az édesvízi mészkő a pleisztocén időszakban képződött, s az ún. Dunaalmási Mészkő Formációiba tartozik.
™ Analóg minták mikroszkópos vizsgálatai alapján megál
lapítható, hogy ez a kőzettípus teljesen mikrokristályos karbonátból (kaiéit) áll. Az elpusztult növényi részek visszamaradt üregeiben kristályos kalcitkitöltés tapasz
talható. A viszonylag nagy kristályossági fok és a mér
sékelt porozitás meleg vizes eredetre utal. A kristályok nagysága: 0,1-0,5 milliméter körüli. Török 2005.
44 Kertész 1985.
45 Iványosi-Szabó (kézirat) 1994.
л6 Rózsa (kézirat) 1993.
47 Vizi 1990; Szónoky 2001.
48 Szónoky (kézirat) 2005.
*9 Kelemen (kézirat) 2010.
