TMT 30. évf. 1983/1-2.
A műszaki könyvtári koordinációs kollégium 1982. második félévi
(december 9-i) üléséről
Az 1981-ben életrehívott műszaki könyvtári koordi
nációs kollégium munkájáról - már h a g y o m á n y k é n t - rendszeresen liirt adunk a T M T hasábjain. Beszámolunk a tervekről é p p ú g y , mint a közösen elért e r e d m é n y e k r ő l . A k o o r d i n á c i ó s kollégium programját a kezdetkor úgy h a t á r o z t u k meg, hogy az megvitatásra illetve megvaló
sításra rendszer- és munkaelemzési javaslatokat, ajánláso
kat készít, feltárja a szakkönyvtárügy napjainkban meglévő hiányosságait, és ezáltal jobb irányba próbálja majd befolyásolni a gyakorlati életet.
Mielőtt b e s z á m o l n á n k az 1982. december 9-i ülésről, összegezésként érdemes annyit megjegyezni, hogy k i t ű z ö t t céljainak megvalósításában jó uton haladt. A t e s t ü l e t b e n e g y ü t t m ű k ö d ő hálózati k ö z p o n t o k szakem
bereinek összességére jellemző a szakmai j o b b í t á s őszinte szándéka. Mindez garancia arra, hogy a műszaki könyvtári koordinációs kollégium m ű k ö d é s e minden partner számára hasznos és kölcsönösen előnyös e r e d m é n y e k k e l járjon.
A műszaki könyvtári koordinációs kollégium az elmúlt két évben főleg az alábbi szakkönyvtári területek p r o b l é m á i n a k feltárása és egyben megoldása köré k o n c e n t r á l t a erejét:
• szakmailag plauzibilis v á l t o z a t o k a t keres - ezeket t ö b b előterjesztésben is megfogalmazta - a szakterü
leti e g y ü t t m ű k ö d é s megvalósítására, ami az S/1978.
K M . számú rendelet végrehajtásából a d ó d ó kötelezett
ség;
• a gyűjtőköri e g y ü t t m ű k ö d é s területéről - a koordiná
ciós köri KC megvalósításával — az idegen nyelvű folyóiratok k o o r d i n á l t beszerzése: ezt a célkitűzését részben önkéntességi, az u t ó b b i idők fejleményei alapján pedig kényszerűségi alapon — úgy t ű n i k — el is éri;
• a közéfokú k ö n y v t á r o s k é p z é s közös szervezése a műszaki és élettelen t e r m é s z e t t u d o m á n y i szakkönyv
tári h á l ó z a t o k b a n .
Az 1982. december 9-i kollégiumi ülés napirendjén az alábbi dokumentumok megvitatása szerepelt:
• A műszaki könyvtári h á l ó z a t o k helyzete, jelenlegi munkája, kívánatos feladat- és kapcsolatrendszere.
• Állomány be gyűjtési kísérlet a műszaki könyvtári koordinációs k ö r t a g k ö n y v t á r a i b a n selejtezett doku
m e n t u m o k r ó l .
• Tájékoztatás a k o o r d i n á c i ó s kollégium tagjainak A műszaki könyvtári koordinációs kör külföldi folyóira
tainak jegyzéke című t á j é k o z t a t ó 1983. évi k ö t e t é n e k kiadásáról.
• Javaslattétel az 1983. évi munkatervre.
Az első napirendi p o n t k é n t vitára b o c s á t o t t doku
mentum az Országos Könyvtárügyi Tanács felkérésére
készült el. E jelentés részanyag ahhoz a vizsgálathoz, amely a szakirodalmi ellátás és a szakirodalmi tájékozta
tás megújítását szem előtt tartva - s z a k k ö n y v t á r ü g y ü n k egészét veszi vizsgálat alá. A s z a k k ö n y v t á r ü g y feladatai
nak újrafogalmazása közben nem lehet figyelmen kívül hagynia a helyi s z a k k ö n y v t á r a k a t összefogó liálózati központok munkájának értékelését. A napirendre t ű z ö t t dokumentum a műszaki egyetemi, a műszaki főiskolai és a termelési h á l ó z a t o k a t külön-külön é r t é k e l t e . A z értékelés fő szempontja az volt, hogy képesek-e a hálózati k ö z p o n t o k jelenleg meglévő személyi és anyagi feltételeik mellett t a g k ö n y v t á r a i k n a k h a t é k o n y módszer
tani irányítására, e s e t e n k é n t a k o n k r é t m ó d s z e r t a n i segítség megadására? A dokumentum következtetései a kollégium tagságát élénk és k o n s t r u k t í v vitára k é s z t e t t é k . A jelentésnek különösen két olyan megállapítása volt - az alábbiakban idézzük ő k e t - , amelyek megbeszélése közös és mindenki számára elfogadható álláspont kialakításához vezetett:
— „ A z ü z e m e k , vállalatok egy részére m i n d m á i g jellemző az információs és szakkönyvtári munka szemléleti, szervezeti különállása, aminek következté
ben a könyvtári munka sok h e l y ü t t a peremre került.
A hálózati k ö z p o n t o k n a k a tvr-hez igazodó gyakorla
ta akarva-akaratlanul még ö s z t ö n ö z t e is ezt a k ü l ö n á l l á s t . "
— , , A helyi s z a k k ö n y v t á r a k azokban az ü z e m e k b e n , vállalatokban, ahol valóban szükség van a szakiroda
lomra és az információs tevékenységre, t ú l n ő t t é k saját hálózati k ö z p o n t j a i k lehetőségeit és f e l t é t e l e i t . "
E megállapításokkal egyetértve és velük vitatkozva is, alakult ki műszaki kányvtári j e l e n ü n k n e k az a helyzetértékelése, miszerint a helyi k ö n y v t á r a k legjobb
jainak egész sora nem hogy peremre került volna f e n n t a r t ó i k információs r e n d s z e r é b e n , hanem sokkal i n k á b b pozíciókat nyert a szakirodalmi információellátás területén is. A vállalatok, i n t é z m é n y e k belső t á j é k o z t a t ó munkájában megszűnőben van az a mesterséges elkülö
nülés, amely a korábbi években — a k ö n y v t á r ü g y és a szakirodalmi tájékoztatás külön-külön való kezelése miatt — kialakult.
A hálózati k ö z p o n t o k jövőjének megalapozásához leginkább az szükséges, hogy a hagyományos felfogású, k ö n y v t á r - c e n t r i k u s n a k m o n d h a t ó módszertani tevékeny
ségükkel felhagyjanak, és egységes szemlélettel m o z d í t sák elő a szakkönyvtári és a szakirodalmi információellá
tás ügyét. A szakkönyvtári és szakirodalmi információel
látás egységes szemléletben való kezelése üzemi, vállalati és intézményi tájékoztatási modellek kidolgozását teszi szükségessé. E modelleknek olyanoknak kell l e n n i ü k , hogy kitűnjék belőlük a vállalati, i n t é z m é n y i érdek. Ez alkalmazásuk záloga. Kidolgozásukra másfelől azért is szükség van, mert a m ó d s z e r t a n i m u n k á n a k is - minthogy finanszírozása a j ö v ő b e n másként nem k é p z e l h e t ő el - ugyancsak „ p i a c k é p e s " produktumokat kell előállítania.
51
Beszámolok, szemlék, közlemények
A műszaki könyvtári h á l ó z a t o k helyzetét tárgyaló dokumentum vitája során kialakulI kollégiumi állásfogla
lás az alábbiakban foglalható össze:
• a j ö v ő b e n e g y é r t e l m ű e n szakirodalmi tájékoztatásban kell gondolkodni, amelynek alapja a primer gyűjte
m é n y , a s z a k k ö n y v t á r :
• e feladat megvalósításához elengedhetetlen a könyvtár és a szakirodalmi tájékoztatás belső és külső kapcsolatait, viszonyait kifejező modellek megalkotá
sa. A modellek tegyenek majd különbséget a kis és a nagyvállalatok, a K + F vagy a rutintevékenységet folytató felhasználók szakirodalmi szükségletei kö
z ö t t ;
• a szakkönyvtáriigy területein is fontos a piacgazdálko
dás elemeinek feltárása, majd alkalmazása.
Az ésszerűbb és a kölcsönös érdekeltségi alapokra épülő hálózati m u n k á n a k sem árt majd meg, ha művelői a régi é r t e l e m b e n vett „szívvel és l é l e k k e l " végzik el feladatukat.
A második napirendi pont egy kísérlet körvonalait vázolta fel. A helyi s z a k k ö n y v t á r a k állományselejiezései- vel kapcsolatban n i . él egy olyan föltevés, miszerint ezáltal tetemes szakirodalmi é r t é k e k mennek veszendő
be, különösen ha a vállalat termékszerkezetében bekövetkezett változások miatt kerül sor állomány töriés- re. Az Országos Széchényi Könyvtár — a jelenlegi gyakorlat szerint — nem minden esetben kapja meg a vállalatok, i n t é z m é n y e k selejtlistáít, s így a törölni s z á n d é k o z o t t állomány fölös példány-jegyzéke ken törté
nő körözésére sem kerülhet sor következetesen. A helyi s z a k k ö n y v t á r a k b a n selejtezett dokumentumok tehát más könyvtárak állománygyarapítási illetve állomány kiegé
szítési céljaira csak véletlenszerűen hasznosíthatók.
Az Országos Műszaki Könyvtár szeretne meggyőződni e föltevés realitásáról. Nevezetesen arról, hogy mekkora is a helyi k ö n y v t á r a k b a n selejtezett dokumentumok információs értéke? Ezért t u d o m á s t kell szereznie arról, hogy 1983 első félévében mely könyvtárak hajtanak végre selejtezést. A hálózati k ö z p o n t o k segítségével ezt követően kijelöl majd két-három olyan helyi szakkönyv
tárat, amelynek selejtezett állományát begyűjti. A z e célra l é t r e h o z o t t m u n k a b i z o t t s á g felülvizsgálja a begyűj
tött dokumentumokat információs é r t é k ü k illetve aszerint, hogy az országos s z a k k ö n y v t á r a k milyen m é r t é k b e n gazdagíthatnák belőlük á l l o m á n y u k a t . Ha a kísérlet során értékes állomány kerülne begyűjtésre, k é s ő b b a hasznos fölösleg értékesítésének módja felöl is döntés születhetne. E kezdeményezéssel a kollégium e g y e t é r t e t t ,
A kollégiumi ülés harmadik témája elsősorban tájékoztató jellegű volt. A műszaki könyvtári koordiná
ciós kör külföldi folyóiratainak jegyzéke című kiadványt az ősszel végrehajtott k ö z p o n t i korrekciók miatt — ami a lelőhelyek számát tetemesen c s ö k k e n t e t t e - 1983 második negyedévének végére fel kell újítani. A
folyóiratlelőhelyek mintegy 30%-os csökkentése miatt sem a szakkönyvtári, sem a szakirodalmi információellá
tás nem nélkülözheti a műszaki szakterület folyóiratai
nak naprakész lelőhelyjegyzékét. Természetesen, az 1983. évi k ö t e t n e k tökéletesebbnek kell lennie az 1982.
évi k ö t e t n é l . Az 1983. évi aóatkiegészítést az Országos Műszaki Könyvtár úgy szervezi meg, hogy az az Országos Széchenyi K ö n y v t á r h o z teljesítendő KC-bejelentésére is alkalmas legyen.
A műszaki könyvtári koordinációs kollégium 1982.
december 9-i ülésének napirendjén még az alábbi bejelentések és tájékoztatók szerepeltek:
• a Tájékoztató az újonnan megjelenő szakfolyóiratok
ról és szakkönyvekről c, kiadvány szüneteltetésének bejelentése;
• tájékoztatás a könyvtárkezelői tanfolyam 1981/82.
tanévének vizsgáiról;
• az 1983. évi külföldi folyóiratrendelcsek k ö z p o n t i revíziójával kapcsolatos észrevételek.
Az 1983. évi folyóiratrendelések központilag végre
hajtott revíziója, és a rendelések k ö z p o n t o s í t o t t törlése heves reakciókat váltott ki a kollégiumi ülésen részt vevő s z a k e m b e r e k b ő l .
A kollégium 1981. november 18-i ülésén maga is foglalkozott már a szankcionáló rendelkezések meghoza
talának kérdésével, m i k ö z b e n Az 1982. évi külföldi folyóiratrendelések egyeztetésének tapasztalatai a mii- szaki könyvtári koordinációs kollégiumban részt vevő hálózatok körében című dokumentumot vitatta meg. A kollégium akkor a szankciók létjogosultságát elvetette, s az alábbiak szerint foglalt állást: „ A z adminisztratív eszközök alkalmazása — derült ki a vitában — . . . önmagában nem billentheti a n a g y k ö n y v t á r a k javára a beszerzési lehetőségeket, ha nincs elég p é n z ü k . Ezt t u d o m á s u l kell venni akkor is, ha t ö r t é n e t e s e n egyértelműen k i t ű n i k , hogy a helyi k ö n y v t á r a k anyagi ellátottsága k e d v e z ő b b , s így ha kényszerülnek is némi lemondásra, kevesebb állománygyarapítási gonddal küz
denek, m i n i az országos feladatkörű n a g y k ö n y v t á r a k . "
(TMT, 29. k ö t . 1-2. sz. 1982. p. 4 6 - 4 7 . )
A kollégium e nem túl régi állásfoglalásával szemben az Országos Könyvtárügyi Tanácsot, amelynek koordi
náló szerepe volt a k o r r e k c i ó k meghozatalában, a jelen helyzetben kényszerek vezérelték: az ország gazdasági életében bekövetkezett nehézségek sorozata, a devizagaz
dálkodás kényszerű korlátozása. A k ö z p o n t i korlátozást megelőzte az 1981-es folyóiratrendelések elemzése. A z elemzés e r e d m é n y e k é n t már akkor is olyan következte
tés a d ó d o t t , hogy - népgazdaságunk fizetési nehézségeit tekintve túlságosan nagyarányú az országba devizáért beérkező folyóiratféleségek duplikálódása.
A folyóiratrendelések most végrehajtott korrekciójá
nak elsődleges szempontja volt: úgy történjék meg, hogy az az országos k ö z g y ű j t e m é n y e k e t összességükben ne szegényítse, s így a szakirodalmi szolgáltató képességük
52
TMT 30. évf. 1983/1-2.
ne csorbuljon. A megrendelések továbbítása közben előnyt elvezzenek - mindaddig, amíg csak az ország gazdasági helyzete ezt megengedi - a teljesen nyilvános közkönyvtárak. A devizáért megvásárolt dokumentum ott kerüljön á l l o m á n y b a , ahol ezt mindenki használhatja.
A megnehezedett feltételek k ö z e p e t t e az országos k ö z g y ű j t e m é n y e k egymással, és a helyi szakkönyvtárak
kal egyaránt erősítsék meg szolgáltatási, e g y ü t t m ű k ö d é s i kapcsolataikat.
A n é z e t e k kicserélését követően a kollégium megálla
podott abban, hogy a részt vevő h á l ó z a t o k nevében a n é l k ü l ö z h e t e t l e n f o l y ó i r a t o k utólagos megrendelését fogja kérni a Művelődési Minisztériumtól.
N. Nagy Katalin
A szabvány az időszaki kiadvány jellegének megfele
lően az összefoglaló szintű, lépcsős leírást szabályozza részletesen kidolgozva; a monografikus szintű, egylép
csős leírást szabályozó fejezetben csak az e szabályoktól eltérő, illetve ezeket kiegészítő előírásokat adtuk meg.
Az időszaki kiadványok monografikus szintű leírása az időszaki kiadvány egy — önálló cím nélküli - részegységének leírását jelenti; a részcímes egységeket az MSZ 3424/1 szabvány szerint kell leírni.
Az időszaki kiadványok összefoglaló és monografikus szintű többlépcsős leírását a szabvány egy fejezetben szabályozza. E szabályok szerint kell leírni az összetett főcímü időszaki kiadványokat, alsorozatokat. melléklete
ket, az új folyamokat, illetve ezek részegységeit.
A szabvány 1982 novemberében jelent meg.
Új magyar s z a b v á n y o k
Az MSZ 3424/2-82 Bibliográfiai leírás. Időszaki kiadványok c. szabványt az ISBD/S - International Standard Bibliographic Description for Serials (Időszaki kiadványok nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása) c. nemzetközi szabályzat alapján dolgoztuk ki.
A szabvány azonosító jelzetéből is látható, hogy megjelenésével az MSZ 3424-es sorozat egy régen várt, új taggal gyarapodik. A sorozat keretében eddig a következő szabványlapok jelentek meg:
MSZ 3424/1 Bibliográfiai leírás. Könyvek.
MSZ 3424/3 Bibliográfiai leírás. Szabadalmi doku
mentumok.
MSZ 3424/5 Bibliográfiai leírás. Szakfordítások.
Az MSZ 3424/2 a sorozat eddig megjelent szabvány
lapjaihoz hasonló szerkezetben tartalmazza az időszaki kiadványok vagy részegységeik (köteteik és füzeteik) összefoglaló és monografikus szintű leírását. Az időszaki kiadványok analitikus szintű leírásának szabályait (cikkek leírását) - a későbbiekben kidolgozandó - önálló szabvány fogja tartalmazni.
Fontos része a szabványnak a több mint száz fogai ommeghatározás, amely az időszaki kiadványok vagy részegységeik sajátosságaira vonatkozó, valamint bibliográfiai leírásukhoz szükséges fogalmak meghatáro
zását tartalmazza.
A fogalommcghatározások számos esetben az eddigi
eknél általánosabb érvényűek. Mindenkor, amikor az adott fogalom nem csak időszaki kiadványokra vonat
kozik, általában „dökumentumok"-ról szólnak, ezek a megh a tarozások általános fogalomként használják a
„dokumentum" kifejezést, jelezvén, hogy ezek a meghatározások valamennyi dokumentumtípusra vonat
koznak.
Az MSZ. 3493-82 A bibliográfiai tételek besorolási szabályai c. szabványt az ISO/D1S 7154. 1 - Bibliogra
phic fiiing principles (Bibliográfiai tételek rendezésének alapelvei) és ISO/DIS7154. 2 - Bibliographic fiiing rules (Bibliográfiai tételek rendezésének szahályai) c. nemzet
közi szabvány tervezetek alapján dolgoztuk ki.
A szabvány tárgya a bibliográfiai tételek különböző szintű besorolási egységeinek és azok besorolási rangsorának meghatározása a bibliográfiai tételek rende
zésére.
A következő besorolási egységeket különbözteti meg:
besorolási tétel, besorolási adat.
besorolási elem.
besorolási jel.
önálló fejezetekben ismerteti az egyes besorolási egységek típusait és rangsorukat, a következők szerint.
aj Bibliográfiai tételek
— típusaik: főtétel, melléktétel, utaló;
— rangsoruk: általános magyarázatos utaló, egységesítő utaló, magyarázatos utaló, főtétel, melléktétel, tárgyi melléktétel.
E fejezet tartalmazza a különböző típusú bibliográfiai tételek' besorolási tételeinek összeállításai szabályait (szerkezetét) is.
bj Besorolási adatok
— típusaik: személynév, testületi név, cím, földrajzi név, megjelenési év, azonosító szám vagy jelzet:
— rangsoruk: a legfontosabb dokumentumtípusokra (könyv, időszaki kiadvány, speciális dokumentumok
ra) vonatkozóan a szabvány megadja a besorolási adatok rangsorát.
ej Besorolási elemek
— típusaik: rendszó, egyéb elem, kiegészítő adat.
amelyek a felsorolt rangsorban követik egymást.
53
