Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai Pszichológiai Kar Neveléstudományi Doktori Iskola
Gyógypedagógia Doktori Program
Doktori (PhD) disszertáció tézisei
Komjáthy Zsuzsanna
Ifjú-, és felnőtt korban mozgáskorlátozottá vált személyek munkaerő - piaci integrációjáról
Témavezető: Prof. habil Dr. Bánfalvy Csaba egyetemi tanár Budapest, 2017
2 1. Bevezetés, kutatási probléma és cél meghatározása
Az elmúlt két évtized népszámlálásainak hazai adatsorai, a mozgáskorlátozott emberek számadatainak – ha, nem is jelentős mértékű – de folyamatos emelkedésére hívják fel a figyelmet, mely főként, az 50-69 éves munkavállalók körében jelentős (KSH, 2011). Az adatok nehezen számszerűsíthető rétegét képezik, az ifjú- és felnőtt korban mozgáskorlátozottá vált személyek. . Ők, azon munkavállalók közé tartoznak, akik, életkorukból adódóan munkaképes korúak, a szakmatanulás időszakában, vagy azon túl, váltak baleset, vagy betegség következményeként mozgáskorlátozottá. A kedvezőtlen demográfiai mutatókhoz, rendkívül alacsony, mindössze 13%-os gazdasági aktivitás társult (KSH, 2011). Az elkövetkezendő évtizedek, előreláthatóan kedvezőtlen fordulatú demográfiai változásokat eredményeznek Európán belül, mely Magyarország lakósságának jelentős mértékű csökkenését is maga után vonja (Gábos, Kopasz, 2008, p.28). Fontossá válhat a fenti adatokból adódóan, az aktív korú keresők létszámának növelése a munkaerőpiacon, mely a munkaképes korú fogyatékos emberek foglalkoztatásának újra gondolását is szükségessé teheti.
Kutatási probléma
A sikeres foglalkoztatás egyik alapvető feltétele a munkaerő-piacon a kereslet-kínálat oldalának nagysága (László, 2007). A népesség foglalkoztatási helyzetét Bánfalvy szerint, nem közgazdasági, hanem közvetlen technikai tényezők, társadalmi érdekek, értékek, erőviszonyok határozzák meg. Ténylegesen akkor jön létre a foglalkoztatás, ha a befogadó ép társadalom érdekeltté válik ebben (Bánfalvy, 2012). Krémer, a megváltozott munkaképességű munkavállalók nyílt munkaerő piaci foglalkoztatásáról készített kutatási záró tanulmányában veti fel azt a kérdést, hogy vajon miért érné meg a munkaadónak egy megváltozott munkaképességű embert alkalmaznia akkor, ha ugyanarra a munkakörre, ugyanakkora bérért ép, egészséges embert is alkalmazhatna? (Krémer, 2008, p.23)
A KSH 2011-es népszámlálásának, a népesség gazdasági aktivitását mutató adatai szerint, a foglalkoztatás és a gazdasági helyzet szempontjából a nyugat – dunántúli régió, az ország évtizedek óta az egyik legjobb térségeként tartható számon (KSH, 2014). Nem tudni, hogy – e, kedvező gazdasági környezet, miként hatott a mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatására Nyugat - Dunántúlon, tekintve hogy a korábbi statisztikai időszakhoz hasonlóan, a 2011-es népszámlálás sem rögzített a mozgáskorlátozott emberek gazdasági aktivitására vonatkozó területi, illetve régiós adatokat.
3 Kutatási cél
A dolgozat, tájékozódó jelleggel (pilot projekt) vállalkozik a kedvező gazdasági és foglalkoztatási mutatókkal rendelkező Nyugat – Dunántúl munkáltatói gyakorlatában azoknak a humán tényezőknek a vizsgálatára, melyek egyrészt munkáltatói oldalról közelítve vizsgálja, az ifjú és felnőtt korban mozgáskorlátozottá váló emberek foglalkoztatásának/tovább- foglalkoztatásának munkaadói gyakorlatát, a munkáltatók foglalkoztatásra vonatkozó távlati terveit. A kutatás további célja, a mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatását segítő javaslati rendszer létrehozása, mely az érintettek bevonásával, a munkáltatói, illetve a munkavállalói oldal gyakorlati tapasztalatainak felhasználásával fogalmazódik meg.
2. Kutatási kérdések, előfeltevések A kutatás során, a következő kérdésekre keresünk válaszokat:
Van-e, igény – hajlandóság a nagyvállalatok részéről a nyílt munkaerő-piacon, a mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatására?
Milyen célok és lehetőségek vezérlik az ifjú és felnőtt korban mozgáskorlátozottá vált munkavállalók további munkavállalását?
Milyen nehézségei vannak munkáltatói és munkavállalói oldalról a sikeres foglalkoztatásnak – munkavállalásnak?
Kutatási előfeltevéseink:
(1) A jelenlegi törvényi háttér fogalomrendszere, csökkenti a mozgáskorlátozott munkavállalók nyílt – munkaerő – piaci foglalkoztatásának hatékonyságát azáltal, hogy a „megváltozott munkaképességű munkavállaló” fogalomkör tág és homogén. A nagyvállalatok, elsősorban egészségkárosodott emberek foglalkoztatásával váltják meg rehabilitációs kötelezettségüket, és nem törekednek a mozgáskorlátozott emberek alkalmazásához szükséges feltételek megteremtésére.
(2) A nagyvállalatok kevésbé élnek a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását elősegítő állami támogatások igénybevételének lehetőségével, mert gazdasági súlyuknál fogva nem érdekeltek a foglalkoztatásukban.
(3) Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikai célkitűzéseivel ellentétben, a jelenlegi támogatási rendszer, a mozgáskorlátozott munkavállalói réteg védett körülmények közötti foglalkoztatását erősíti.
4 (4) Az ifjú és felnőtt korban mozgáskorlátozottá vált emberek munkavállalási törekvéseire alapvetően a „kapcsolati tőkén” alapuló biztos munkahelykeresési technika a jellemző, ami a védett körülmények közötti munkavállalás, munkavállalói igényét takarja.
(5) Az ifjú és felnőtt korban mozgáskorlátozottá vált személyek alacsony nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásának alacsony mértéke, a munkáltatók és a munkavállalók között fennálló, kölcsönös előítéletben, és érdekellentétben gyökerezik.
3. A kutatás módszertana
Dolgozatunk, alapvetően felderítő kutatásként (pilot projekt) vállalkozott az ifjú és felnőtt korban mozgáskorlátozottá vált emberek munkaerő-piaci re(integrációjának nyugat – dunántúli vizsgálatára.
A kutatási módszerek megválasztásakor egyrészt arra törekedtünk, hogy segítségükkel a témához kapcsolódó kevésbé ismert aspektusok is felszínre kerüljenek, másrészt, arra, hogy az alapvetően feltáró jelleggel végzett kutatási eredményeinket nagyobb mintán is ellenőrizni tudjuk. A kutatási célkitűzéseinkhez ebből adódóan, a kevert módszertanon alapuló kutatási módszer illeszkedett, (mixed methods research)
Kutatásunk, a párhuzamos adatbázisok használata mellett köteleződött el, melynek lényege, hogy a minta-felépítése, az adatok gyűjtése, elemzése, külön – külön történt, a kétféle módszer összekapcsolására pedig a dolgozat interpretáló részénél került sor (Creswell - Plano Clark 2011, Király et al. 2014)
A félig strukturált interjú módszere, alkalmasnak bizonyult arra, hogy valamennyi interjúalany számára egységesen fogalmazhassuk meg azokat a fő kérdéseket, amelyek a téma mélyebb megismerését segítették. A munkavállalói oldal tapasztalatainak megismerésére szolgáló kérdőív, módszertanát tekintve, Sztárayné (2014) szerint nem áll távol a strukturált interjútól.
A kétféle felmérési mód között nem húzható éles határ, tekintve, hogy a teljesen strukturált interjú gyakorlatilag egy kérdőív, ezért a foglalkoztatási helyzet, különböző aspektusból történő felmérésre a két módszer ötvözése hatékonynak bizonyult.
A kutatási adatok objektív értelmezésében, tekintve, hogy „a visszacsatolás segíti az elemzést”
(Lehota, 2001, p.42) huszonöt mozgáskorlátozott munkavállalóval, valamint nyolc, a téma szakértőinek tekintett – mozgáskorlátozott szervezetek vezetőivel, kormányhivatalok szakembereivel félig strukturált interjús beszélgetéseket folytattunk.
Az interjúválaszokat először a kutatás fő kérdésköreinek megfelelően csoportosítottuk, elemeztük, majd a főbb interjúkérdéseket kódoltuk. A kvantitatív adatokat aztán Statistical
5 Package for the Social Sciences (továbbiakban: SPSS) rendszerben for Windows 20.0 statisztikai programcsomag Data Entry modul segítségével feldolgoztuk és kiértékeltük, illetve Excel 2016 program segítségével ábrázoltuk és értékeltük.
4. A kutatás főbb eredményeinek összefoglalása
4.1. Kutatási kérdések, előfeltevések megválaszolása A Kutatás kérdései
Van-e, igény – hajlandóság a munkáltatók részéről a nyílt munkaerő-piacon, a mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatására?
A nyílt - munkaerőpiac, nagyon korlátozott mértékben tart igényt a mozgáskorlátozott, főként a súlyos, eszközhasználatra szoruló emberek munkájára, még a jó gazdasági feltételek között működő Nyugat - Dunántúlon is. A versenyszférában működő nagyvállalatok többsége, nagyobb állami támogatás, a foglalkoztatás gazdaságosságát jelző mutatók mellett is, csak enyhe mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatására vállalkoznak, akik miatt nem kell a fizikai környezetet akadálytól mentesíteniük.
Milyen célok és lehetőségek vezérlik az ifjú és felnőtt korban mozgáskorlátozottá vált munkavállalók további munkavállalását?
Milyen álláskeresési technika eredményeként, és a munkaerőpiac melyik színterén valósul meg a mozgáskorlátozott munkavállalók foglalkoztatása?
A munkavállalói kör, jelentős többsége, 52,1% az ismerősök segítségét vette igénybe az munkahelykeresésnél. Az álláskeresés e módja, nem feltétlen a versenyszférában működő nagyvállalatokat tűzi ki az elhelyezkedés céljául, emellett, hogy a munkaerőfelvétel szempontjából ezek a vállalatok jelenthetnének, befogadó munkáltatói magatartás mellett potenciális munkateret.
A munkavállalói mintából a kutatás időszakában dolgozó 109 fő mozgáskorlátozott személy, 96,0% (105 fő, N=109) alkalmazotti munkakörben vállalt munkát. A minta jelentős többsége, 58,7%-a akkreditált szervezeteknél, 33,0% pedig a nyílt-munkaerőpiacon.
Milyen szempontok alapján keresnek a mozgáskorlátozott emberek munkahelyet?
A munkavállalói minta álláskeresésénél a kérdőíves és interjús beszélgetések tapasztalatai szerint a legfontosabb helyen, a biztos munkahely megtalálása szerepelt, mely a mozgáskorlátozottság súlyosságától függetlenül, mind a három megyében elsődleges szempont volt (52,48%). Az akadálymentesítés megléte (47,5%) a munkahelyek könnyű
6 megközelíthetősége (47,8%). A munkavállalók által felállított munkahelykeresési szempontoknak leginkább a sortársközösségben található munkahelyek felelnek meg.
A munkaerőpiac melyik színtere vállalja fel a tényleges foglalkoztatást?
A munkaerő-piaci irányultságot mutató adatok nyomán feltételezhető, hogy az ifjú és felnőtt korban mozgáskorlátozottá váló, baleset, vagy betegségből felépülő emberek számára, nem a nyílt munkaerő – piaci foglalkoztatásban való részvétel az elsődleges cél. A munkavállalók munkahelykeresési szempontjai között első helyen álló, „biztos munkahely” megtalálása, mely még a jövedelmet, mint a megélhetés egy lényeges forrását is csak az ötödik munkahelykeresési szempontba helyezte, arra enged következtetni, hogy a munkát vállalók körének az akkreditált foglalkoztatóknál való elhelyezkedés az elsődleges cél. (64 fő, 58,7% N=109).
A mozgáskorlátozott munkavállalói körrel készült félig strukturált interjúk alanyainak többsége is akkreditált foglalkoztatónál talált és vállalt elsősorban munkát (12 fő, 60% N=20).
Milyen nehézségei vannak munkáltatói és munkavállalói oldalról a sikeres foglalkoztatásnak – munkavállalásnak?
A munkáltatók foglalkoztatási érdekeltségét támogató pozitív és negatív ösztönzőrendszer, nem teszi anyagilag kellően érdekelté a nagyobb, illetve a versenyszférában működő vállalatokat a foglalkoztatásban. A foglalkoztatást pozitív módon ösztönző állami támogatások, csak az akkreditációval rendelkező munkáltatók számára elérhetőek.
A sikeres foglalkoztatás további akadályát képezi, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó törvényi háttér fogalmai nem biztosak, ami tovább gyengíti a mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatásának nyílt munkaerőpiaci esélyeit.
Munkavállalói oldalról, a sikeres munkavállalás komoly akadálya, a foglalkozási rehabilitáció hiánya, aminek egy évtizede csikorognak a fogaskerekei (Könczei, 2009) és a támogatási rendszer 2011-es átalakítása után sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.
Előfeltevéseink:
(1) A jelenlegi törvényi háttér fogalomrendszere, csökkenti a mozgáskorlátozott munkavállalók nyílt – munkaerő – piaci foglalkoztatásának hatékonyságát azáltal, hogy a
„megváltozott munkaképességű munkavállaló” fogalomkör tág és homogén. A nagyvállalatok, elsősorban egészségkárosodott emberek foglalkoztatásával váltják meg rehabilitációs kötelezettségüket, és nem törekednek a mozgáskorlátozott emberek alkalmazásához szükséges feltételek megteremtésére.
7 A kutatás során igazolást nyert, hogy a mozgáskorlátozott emberek nyílt munkaerő – piaci foglalkoztatásának egyik alapvető akadálya az, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállaló fogalma tág, pontatlan. A munkáltatók kihasználva a fogalmi pontatlanság adta lehetőséget, egészségkárosodott emberek alkalmazásával tesznek részben eleget foglalkoztatási kötelezettségeiknek, (5.1.f. és 5.2.f. alfejezetek) és nem törekednek a mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatásához szükséges feltételek kialakítására.
(2) A nagyvállalatok kevésbé élnek a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását elősegítő állami támogatások igénybevételének lehetőségével, mert gazdasági súlyuknál fogva nem érdekeltek a foglalkoztatásban.
A disszertáció 4.2.c. alfejezetben található 11. ábra adatai igazolták a fentebb megfogalmazott feltételezésünk helytállóságát, alátámasztva azt a megállapításunkat, hogy a kutatási mintánkba bekerült, versenyszférában foglalkoztató nagyvállalatok számára, a fogyatékos emberek foglalkoztatását ösztönözni hivatott kvótarendszer, nem kellően motiváló hatású. A vállalatok éves nettó árbevétele lényegesen magasabb, mint az az összeg, amit rehabilitációs hozzájárulás címen évente kifizetnek a vállalatok.
(3) Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikai célkitűzéseivel ellentétben, a jelenlegi támogatási rendszer, a mozgáskorlátozott munkavállalói réteg védett körülmények közötti foglalkoztatását erősíti.
Az előfeltevés, a dolgozat 2.3. alfejezetének, a munkáltatók foglalkoztatási érdekeltségének vizsgálata nyomán fogalmazódott meg, és került bizonyításra. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának állami (költségvetési) támogatásában Magyarországon csak az akkreditációval rendelkező munkáltatók részesülhetnek. A nem akkreditált foglalkoztatók bér és költségtámogatást igényelhetnek, mely nem tekinthető támogatásnak, hanem a munkaerő - piaci hátrányok kezelést szolgáló pénzügyi forrásnak.
(4) Az ifjú és felnőtt korban mozgáskorlátozottá vált emberek munkavállalási törekvéseire alapvetően a „kapcsolati tőkén” alapuló biztos munkahelykeresési technika a jellemző, ami elsősorban a védett körülmények közötti munkavállalás, munkavállalói igényét takarja.
A kutatási kérdés igazolására, megvizsgáltuk a munkavállalói minta álláskeresési szokásait, melynek eredményei az 4.3.a) és 4.4.2.c) alfejezetekben olvashatók. A kérdőíves felmérés és az interjúk során kapott válaszok is azt mutatták, hogy a mozgáskorlátozott emberek jelentős többsége, nemtől, munkavállalói kortól, mozgássérülés súlyosságától függetlenül, elsősorban
8 az ismeretségen alapuló álláskeresési technikát részesítette előnyben a munkavállalóvá válás során, mely nem a nyílt munkaerő - piaci álláskeresést célzó technika fő jellemzője.
(5) Az ifjú és felnőtt korban mozgáskorlátozottá vált személyek alacsony nyílt munkaerő- piaci foglalkoztatásának alacsony mértéke, a munkáltatók és a munkavállalók között fennálló, kölcsönös előítéletességben, és érdekellentétben gyökerezik.
A minta negatív álláskeresési tapasztalatai, a munkáltatói oldal célcsoportra irányuló foglalkoztatási hajlandóságát mutató vizsgálatok eredményei, melyeket az 4.4.2.a), valamint az 4.4.2.b.) alfejezetekben mutattunk be, továbbá az interjúk során elhangzott vélemények is azt igazolták, hogy a munkaerőpiac mind a két résztvevőjének vannak fenntartásai egymással szemben a foglalkoztatás – foglalkoztathatóság tekintetében
A kutatási mintát képező munkaerőpiaci szereplők között fennálló kölcsönös előítéletesség és foglalkoztatási érdektelenség, végig kísérhető a kutatás teljes vonulatán, mely munkáltatói oldalról leginkább a foglalkoztatás gyakoriságán, az akadálymentesítés megvalósulásának mértékén, valamint a munkáltatók foglalkoztatásra vonatkozó távlati tervein mérhető leginkább. Munkavállalói oldalról pedig a munkavállalói szándék munkaerő-piaci iránya, az a tényező, ami a sztereotípiák nyomán keletkezett előítéletesség fennállásából, vélhetően sortárs közösségben történő munkavégzés igényét helyezi előtérbe a mozgáskorlátozott embereknél a munkahelykeresésnél.
4.2. Tapasztalatok gyakorlati felhasználása - Foglalkoztatást segítő javaslati rendszer1 A javaslati rendszerünk, mely az ifjú és felnőtt korban mozgáskorlátozottá váló emberek nyílt munkaerő – piaci foglalkoztatása során, munkáltatói és munkavállalói oldalról kölcsönösen felmerülő érdekeltség – ellenérdekeltség tapasztalatai alapján került összeállításra, a célcsoportnak és ezzel együtt a fogyatékos emberek jövőbeni foglalkoztatási nehézségeinek megoldásához szeretne gondolatébresztő javaslatokat felvetni.
4.3. Összefoglalás
Doktori kutatásunk, feltáró jelleggel vállalkozott, a kedvező gazdasági és foglalkoztatási mutatókkal rendelkező Nyugat - dunántúli régióban azoknak a humántényezőknek a vizsgálatára, melyek munkáltatói és munkavállalói oldalról befolyásolhatják az ifjú és felnőtt korban mozgáskorlátozottá vált emberek nyílt munkaerő-piaci integrációját. Kutatásunk fő
1 Komjáthy Zsuzsanna (2016): A kvótarendszer hatása, a megváltozott munkaképességű, mozgáskorlátozott emberek integrált foglalkoztatására – Fókuszban: Nyugat – Dunántúl tíz legnagyobb vállalata. In:
Gyógypedagógiai Szemle, 2016 – XLIV. évfolyam 2. szám. p.119
9 célkitűzése, a mozgáskorlátozott emberek vélt, vagy valós munkavállalási nehézségeinek azonosításán, a tényleges munkavállalói helyzet megismerésén túl, azoknak a motivációknak és ellenérdekeltségeknek az azonosítása volt, melyek segíthetik – vagy éppen akadályozhatják a régió árbevétel szempontjából 23 legnagyobb vállalatánál a mozgáskorlátozott emberek sikeres nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásának megvalósulását.
Összességében, a munkáltatókkal munkavállalókkal, a téma szakértőivel folytatott beszélgetések, valamint a kvantitatív kutatási adatok egyértelmű képet mutattak a munkaerőpiac két szereplője között fennálló kölcsönös előítéletről, valamint, még a kedvező gazdasági körülmények és munkavállalói helyzet által sem feloldható érdekkülönbségről, mely mind a munkáltatói, mind pedig a munkavállalói oldalon tetten érhető volt, véleményünk szerint komoly akadályát képezve az ifjú és felnőtt korban mozgáskorlátozottá való emberek nyílt munkaerőpiaci integrációjának. Úgy véljük, hogy a kutatás során több nézőpontból is véleményezett munkavállalói szándék vizsgálata, mely a támogatási rendszer sajátosságából adódóan több szakértő számára is egyrészt megkérdőjeleződött, másrészt a mozgáskorlátozott emberek részéről, a munkavállalóvá válás terén új, ezidáig a szakirodalmakban nem azonosított, sortársközösségben történő munkavégzésre utaló igényt vetett fel, egy további, szélesebb munkavállalói körre kiterjesztett reprezentatív mintán felvett kutatást igényelne, a pilotvizsgálat eredményeinek igazolására.
5. Tézisfüzetben felhasznált irodalom
Bánfalvy Cs. (2012). Gyógypedagógiai szociológia (4. kiad.). Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar.
Creswell, John W. – Plano Clark, Vicki L. 2011 Designing and Conducting Mixed Methods Research. Sage Publications Ltd., Th ousand Oaks.
Gábos A., Kopasz M. (2008). Demográfiai folyamatok. In Tóth I. Gy. (szerk.) (2008).
TÁRKI–unicredit Európai Társadalmi Jelentés (p.28, p.29). Budapest: Tárki
Alapítvány. Letöltés helye:
http://www.tarki.hu/hu/news/2008/kitekint/20080414_tanulmany.pdf
Garai D. (2005) Az identitás alakulás fordulópontjai és a megküzdés sajátosságai veleszületetten és trauma következtében sérült mozgáskorlátozott személyek narratíváiban. Doktori (PhD) értekezés. Debrecen: Debreceni Egyetem
Huntington, P. Samuel (2005): Kik vagyunk mi? Az amerikai nemzeti identitás dilemmái.
Budapest, Európa könyvkiadó
Király G., Dén-Nagy I., Géring Zs., & Nagy B. (2014). Kevert módszertani megközelítések.
Elméleti és módszertani alapok (p.95-104). In Tibori T. (szerk.) (2014). Kultúra és Közösség. IV. folyam V. évfolyam 2014/II. szám.
10 Komjáthy Zs. (2016). Fogyatékos személyek foglalkoztatását segítő hazai és nemzetközi törvények koherenciája. In Virányi A (szerk.) (2016) Gyógypedagógiai Szemle.
XLIV.évf. 3. szám. Budapest. p.240.
Könczei Gy., (2009). A rehabilitáció és a fogyatékosság. In Könczei Gy, Kullmann L. (2009) (szerk.). Fogyatékosságtudományi Tudásbázis Bevezetés a komplex rehabilitációba.
Budapest: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar (p.16)
Krémer B. (2008). A megváltozott munkaképességű emberek és a nyílt munkaerőpiac.
Kutatási zárótanulmány. (p. 23). Budapest: Revita Alapítvány. Letöltés helye:
http://revitaalapitvany.hu/letoltes/tanulmanyok/equal_nyilt_mep_zaro.pdf
Központi Statisztikai Hivatal (2012). A gazdasági folyamatok regionális különbségei
Magyarországon 2011-ben. Letöltés helye:
https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/debrecengazdfejl/debrecengazdf ejl11.pdf
Központi Statisztikai Hivatal (2014). A kis-és középvállalkozások jellemzői. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal (p.2, p.11). Letöltés helye:
https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/gyorkkv12.pdf (2016. november 5.)
László Gy. (2007). Munkaerő-piaci politikák. Pécs: PTE KTK Kiadó. ISBN 978-963-642- 131-1
Lehota J. (2001). Marketingkutatás az agrárágazatban. (p.42, p.22, p.23). Budapest:
Oktatási Minisztérium. Felsőoktatási Pályázatok Irodája által lebonyolított Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyv-támogatási Pályázat
Roberts, L. D., Povee, K. (2014). A brief measure of attitudes towards mixed method research. In psychology, Educational Psychology. doi: 10.3389/fpsyg.
Teddlie, Charles – Tashakkori, Abbas 2006 A General Typology of Research Designs Featuring Mixed Methods. Research in the Schools, 13(1): 12-28.
Sztárayné Kézdy É. (2014). Az interjúkészítés módszertana. In Kutatásmódszertan és prezentációkészítés (6. rész) (1-21.p). Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem, TÁMOP-4.1.2.A/1- 11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS” program keretében
6. A szerző témához kapcsolódó publikációi
Komjáthy Zs. (2010). Ifjú és felnőttkorban mozgáskorlátozottá vált személyek munkaerő piaci integrációja. In: Lőrincz I. (szerk.) (2010). XIV. Apáczai Napok 2010 - Nemzetközi Tudományos Konferencia - Konferenciakötet: Európaiság, magyarság Közép-Európában. p.978.
Komjáthy Zs. (2011). Társadalmi - gazdasági változások hatása a fogyatékos személyek munkavállalási helyzetére, a rendszerváltást követően. In. KŐVIRÁG XIX:(1) pp.
36-44. (2011)
Komjáthy Zs. (2012). Társadalmi - gazdasági változások hatása a fogyatékos személyek munkavállalási helyzetére, a rendszerváltást követően. In: Lőrincz I. (szerk.) (2012) XV. Apáczai Napok 2011 - Nemzetközi Tudományos Konferencia – Tanulmánykötet. p. 23-31.
11 Komjáthy Zs. (2015). Foglalkozási rehabilitáció a gyógyító pedagógia szolgálatában a mozgáskorlátozottá vált személyek munkaerő-piaci integrációjánál. In: Nagyházi Bernadette (szerk.) (2015). IX. Képzés és Gyakorlat Nemzetközi Neveléstudományi Konferencia: Nevelés és tudomány, neveléstudomány a 21. században. pp. 109-117.
Komjáthy Zs. (2016). Statistics regarding economic activity of people with mobility disability in Western Transdanubia. TRAINING AND PRACTICE 14:(3-4) pp. 233- 246. (2016)
Komjáthy Zs. (2016). Paradigmaváltás a mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatásának társadalmi megítélésében Nyugat – Dunántúlon. In: Lőrincz Ildikó (szerk.) XX.
Apáczai Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia Absztraktok: Semper reformare. 56 p. Konferencia helye, ideje: Győr, Magyarország, 2016.10.26- 2016.10.27.p. 31. 13 p. A tanulmány várható megjelenése 2017. november)
Komjáthy Zs. (2016). Fogyatékos személyek foglalkoztatását segítő hazai és nemzetközi törvények koherenciája. In. Gyógypedagógiai Szemle: A MAGYAR GYÓGYPEDAGÓGUSOK EGYESŰLETÉNEK FOLYÓIRATA 2016-XLIV.:(3) pp. 233-242. (2016)
Komjáthy Zs. (2016). A kvótarendszer hatása a megváltozott munkaképességű, mozgáskorlátozott emberek integrált foglalkoztatására - Fókuszban: Nyugat - Dunántúl tíz legnagyobb vállalata. In. Gyógypedagógiai Szemle: A MAGYAR GYÓGYPEDAGÓGUSOK EGYESŰLETÉNEK FOLYÓIRATA 2016-XLIV.:(2) pp. 109-121. (2016)
Komjáthy Zs. (2016). Mozgáskorlátozott személyek munkaerőpiaci helyzete Nyugat - Dunántúlon a népszámlálási adatok tükrében. HuCER 2016. május 26-27. Kaposvári Egyetem. Poszter (2016)
Komjáthy Zs. (2017). Munkáltatói- munkavállalói attitűdök a mozgáskorlátozott emberek munkavállalói helyzetének tükrében, Nyugat – Dunántúlon. XXI. Apáczai Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia Absztraktok (megjelenés alatt)
Egyéb
Komjáthy Zs. (2009). Ifjú-és felnőttkorban mozgásfogyatékossá vált személyek társadalmi integrációjának problémái. Szakdolgozat. Egyetemi Kiegészítő Képzés. Budapest:
ELTE - Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Könyvtára. ELTE -
Elektronikus Archivum. Letöltés helye:
http://aleph.elte.hu/F/6QADDEPT2ECAEUNBYF7NGCV8FPDNJ2QK2T69I1N5 B8U5K6YCV5-65606?func=short-0-
b&set_number=258982&request=felnőttkorban (Letöltés ideje: 2017. május 31.)
