Nagy segítséget n y ú j t valamennyi tanszékünknek a film, tanszék, amely
•elsősorban az intézményünkben elhangzó előadásokhoz biztosított szemléltető -anyagot. Ezentúl azonban megtanítja hallgatóinkat a gyakorlati foglalkozá-
sokon az újrendszerü diavetítőgépek, a különféle filmvetítőgépek és a magne- tofon helyes kezelésére, ismerteti a szaktárgyak keretében felhasználható oktató filmeket, valamint azokat az ismeretterjesztő és játékfilmeket, amelyek a tanulók politikai és ideológiai nevelését szolgálják, tájékoztatást ad a magne-
tofon felhasználásának didaktikai kérdéseiről.
Egész munkánk legfőbb értékmérője az, milyen mértékben sikerül a szük- séges ú j ismereteket a nevelők széles rétegeiben oly módon elterjeszteni, hogy
ezek alapján minden tanítási órán és az egész nevelő munkájuk közben valóban a szocializmus építését szolgálják, előbbrevigyék, milyen mértékben válnak az ismeretek vérükké és a gyakorlatban tettekké. A hangsúly mindig az aktivitáson,
a tényleges és lelkes részvételen, a folyamatos munkán, a látottak és hallottak tettekké válásán van. Mi nem szavakban megnyilvánuló reprodukciót, hanem
•a saját maguk és tanítványaik tetteiben, cselekedeteiben, magatartásában bizonyságot jelző produkciót tekintjük döntő tényezőnek.
7. Említettük már, hogy a nevelést és oktatást szoros egységnek tekintjük.
Behatóbban kell tehát foglalkoznunk a nevelés kérdéseivel, mégpedig a nevelés
•egyes ágai között különösen a világnézeti és erkölcsi neveléssel.
Ezen a nagy és jelentős területen még igen sok a teendő. Reméljük, hogy a magyar nevelési terv e tekintetben nagy segítséget jelent majd, és egyik nagy feladatunk lesz az, hogy ezt a nevelési tervet tudatosítsuk a pedagógusok és a Társadalom, elsősorban a szülők körében.
A fentiekből megállapítható, hogy az FPSZ munkája sok tekintetben más, mint az ország többi területét irányító K P T I munkája. Nem a cél tekintetében, mert ez azonos, hanem az eljárások szempontjából, amelyek az adottságokhoz igazodnak. Ilyen adottság pl. az, hogy az PPSZ sokkal közvetlenebbül találkoz- hat a pedagógusokkal és a szülőkkel, hogy saját gyakorló iskoláink vannak,
•hogy könnyebben elérhetnek bennünket a kartársak és mi is a nevelőtestülete- ket stb. Az ország többi részében is közvetlenebbé válhat a munka egy bizonyos
•decentralizációval, amikor majd az ország egyes helyein talán az egyetemek, a főiskolák/a felsőfokú tanítóképző intézetek segítségével végzik el a fent jelzett feladatok egy részét központi irányítással. Tapasztalataink alapján ezeknek az
~új továbbképzési központoknak majd segítséget nyújthatunk.
Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola
(QORDOSNÉ SZABÓ ANNA, BUDAPEST)
A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola tanszékeinek az egységes gyó- gyító neveléstudomány továbbfejlesztése érdekében végzett elmúlt évi tudo- jmányos kutatómunkája igen sokrétű volt. A vizsgált rövid időszak alatt
részben nyomtatásban, részben előadások formájában közölt eredmények azt bizonyítják, hogy a Főiskola tanszékei fő feladatuk, a főiskolai hallgatókkal folytatott oktató-nevelőmunka végzése mellett figyelemre méltó eredményeket értek el a tudományos kutatómunka terén is.
11 A Főiskola 1948-tól v é g z e t t m u n k á j á r ó l Gordosná Szabó A n n a „ A G y ó g y p e d a - g ó g i a i T a n á r k é p z ő Főiskola t u d o m á n y o s m u n k á s s á g a 1948-tól 1958 végéig" c í m m e l a
"Tanulmányok a n e v e l é s t u d o m á n y köréből ( B u d a p e s t , 1960. A k a d é m i a i K i a d ó . 703 — 717 I.) k ö t e t b e n közölt h o s s z a b b i s m e r t e t é s t .
Mielőtt rátérnénk a végzett munka ismertetésére, úgy gondoljuk, helyes ha a gyógyító neveléstudomány fejlődésének jelenlegi szakaszára jellemző- néhány fontos összefüggésre is rámutatunk. Ezzel az a célunk, hogy részben elősegítsük a tájékozódást e kevésbé közismert szaktudomány kérdéseiben, részben pedig egyúttal megkíséreljük felvázolni a továbbfejlődésre irányuló- törekvéseinket.
Elsősorban azzal kell számolnunk, hogy az egységes gyógyító nevelés- tudomány rendszerének teljes igényű felépítése. — annak ellenére, hogy alapvető- koncepciója a századfordulón megfogalmazódik — még napjainkban sem feje- ződött be. A szakma elméleti és gyakorlati művelői különösen az elmúlt másfél, évtized alatt sikerrel tovább fejlesztették a gyógyító neveléstudomány rend- szerét, s számos jelentős részkutatási eredménnyel gazdagították a fogyatéko- sokra vonatkozó ismereteket.
Az előbbiekből azonban törvényszerűen következik, hogy korunk igényei,, amelyek a sokkal nagyobb múltra visszatekintő, kidolgozottabb tudományok, művelői elé is fokozottabb követelményeket támasztanak, a gyógyító nevelés- tudomány továbbfejlesztésén fáradozók feladatait megsokszorozzák.
Elkerülhetetlenül mutatkoznak pl. bizonyos aránytalanságok az egyes- problémacsoportok kutatásában, amelyeknek fokozatos kiegyenlítése és az.
egész gyógyító neveléstudomány fejlődése kölcsönösen összefüggnek egymással..
Az újabb részeredmények alapján levonható tudományos igényű álta- lánosítások helyének megkeresése egy ilyen fiatal tudomány rendszerében
— amelynek alapfogalmai is több vonatkozásban tisztázatlanok — természet- szerűen nagy körültekintést igényel, s nem ritkán nehézséget jelent. A gyakor- lat viszont — amely bizonyító szerepét nyilvánvalóan csak hosszabb idő u t á n töltheti be eredményesen — még több korrekciót követel sokszor a legalap- vetőbb elméleti tételek esetében is.
Szintén jellemző, hogy bár a szakma képviselői felismerték a marxista, filozófia jelentőségét a gyógyító neveléstudomány továbbfejlesztése számára, s néhányan annak alkalmazására is eredményes kísérleteket tettek, e tekintet- ben általában tudatos törekvésekkel csak a közelmúltban találkozhattunk.
A gyógyító neveléstudomány jelenlegi fejlődési szakaszára jellemző fenti, sajátosságok a Főiskola tanszékeinek tudományos kutatómunkájában is ter- mészetszerűen tükröződnek. Amikor azonban erre az összefüggésre rámutatunk,, egyben azt a meggyőződésünket is kifejezzük, hogy éppen a Főiskola tanszékei, amelyek a gyógyító neveléstudomány továbbfejlesztésének hazánkban leg- hivatottabb képviselői, ha helyesen felismerik a szocialista társadalomnak a tudómányos kutatómunka iránt támasztott követelményeit, lehetőségeikkel, élve meggyorsíthatják e tudomány továbbfejlesztésének ütemét.
Az a nagy átalakulási, folyamat, amely a társadalom fejlődése következ- tében oktatásügyünk egész rendszerének különböző reformok útján való t o v á b b - fejlesztését jelenti, közismerten kihat minden felsőoktatási intézmény kutató- munkájára, s egyben a képviselt szaktudomány korszerű fejlesztésére is. Foko- zottan érvényes ez a hatás a mi tudományunk esetében, amelynek magasszintű, művelését — tudományos intézet híján — továbbra is elsősorban a Gyógy- pedagógiai Tanárképző Főiskola lehetősége és feladata vállalni.
A Főiskola ilyen irányú törekvéseinek jelei már az elmúlt tanévben is mutatkoztak, pontosan körülírt terveit a jelenleg nagy ütemben folyó reform- munkálatok végzése közben fogalmazza meg. E tervek készítésénél irányelveit-
az élet követelményei szabják meg, azaz a gyógyító neveléstudomány fentebb-
vázolt jelenlegi helyzetéből indul ki, s az így kialakított szempontok végeredmény- ben szervesen beleilleszkednek a ma már közismert felsőoktatási reform irány- elvek rendszerébe. Az a harmónia, amely így a mi szakterületünkön is egy- értelműen kibontakozik előttünk, egyben biztató jeleit mutatja annak, hogy a társadalmi fejlődés igényeit valóban helyesen tükrözik azok az irányelvek,, amelyek alapján egész oktatásügyünk reformja készül.
Anélkül, bogy a Főiskola tudományos kutatómunkájára vonatkozó- reform irányelvek ismertetésére e helyütt bővebben kitérnénk, csupán utalunk, pl. arra a törekvésünkre, hogy az egységes gyógyító neveléstudomány körébe tartozó fogyatékosságokra vonatkozó ismeretek dialektikus összefüggését a.
marxista filozófiára építve, a fogalmak egzakt tisztázásának igényével kívánjuk:
megfogalmazni, olyan biztonsággal, hogy a gyógypedagógiai gyakorlat, amely- ből ehhez alapot merítettünk, eredményesen felhasználhassa azt. Továbbá pl.
a gyógyító neveléstudomány és más tudományok — amelyek a gyógyító' neveléstudomány önálló rendszerének kialakulását segítették és továbbra is- nélkülözhetetlenek a fogyatékosokra vonatkozó ismeretek bővítésekor — egy- máshoz való viszonyát pontosabban kívánjuk meghatározni. E tudományok- nak velünk együtt működő képviselőitől fokozottabban igényeljük a gyógyító' neveléstudomány elméletének és gyakorlatának továbbfejlődését elősegítő,, korszerű témák kutatását.
A gyógyító neveléstudomány több fontos, kutatásra váró kérdése szerepel, a Magyar Tudományos Akadémia távlati tudományos tervében. A Pszicholó- giai Főbizottság Gyógypedagógiai Pszichológiai Albizottsága és az Egészség- ügyi Bizottság által készített tervekbe felvett kutatási témák ezek, amelyeknek kidolgozásából a Főiskola tanszékei jelentős részt vállaltak. Ezek és más távlati tudományos tervben nem szereplő témák kidolgozása — amelyekre később még utalunk — képezi hosszabb időre kutatási feladatainkat.
Rátérve a Főiskola elmúlt évi tudományos kutatómunkájának ismerteté- sére, először azokról a tudományos ülésekről szólunk, amelyek jelentősen fokoz- ták tanszékeink ez irányú tevékenységét.
1959 őszén Balatonfüreden háromnapos Országos Gyógypedagógiai Kongresszus megrendezésére került sor.
2E jól megszervezett kongresszus munkájának eredményességét a többi között mi elsősorban abban látjuk, hogy a gyógyító neveléstudomány minden területéről színvonalas előadások hang- zottak el, s a felvetett aktuális elméleti és gyakorlati kérdésekre adott válaszok legtöbbje új, további gondolatok ébresztőjévé válhatott. A Kongresszus mun- kájából a Főiskola tanszékei a gyógyító neveléstudomány elismert művelőiként vették ki részüket.
A Főiskola Tanácsának rendezésében 1960. áprilisában hazánk felszaba- dulásának 15. évfordulója tiszteletére kétnapos tudományos ülésszak keretében számoltak be tanszékeink legújabb kutatási eredményeikről. E tudományos ülésszak új, pozitív vonásai közé tartozott, hogy munkájába a gyakorló iskolák tantestületei is bekapcsolódtak, valamint az előző tanévben végzet t nappali és levelező tagozatos hallgatók és az államvizsga előtt álló IV. éves
2 A „ G y ó g y p e d a g ó g i a " c. folyóirat szerkesztősége t e l j e s s z á m o t szentelt a K o n g - resszus m u n k á j á n a k ismertetésére. (Gyógypedagógia, I V . évf. 6. sz. 1959. d e c e m b e r . T a n k ö n y v k i a d ó . 161 — 184 1.) Illyés S á n d o r : Beszámoló az Országos G y ó g y p e d a g ó g i a i Kongresszusról c í m m e l a d h o s s z a b b i s m e r t e t é s t a K o n g r e s s z u s m u n k á j á r ó l . Magyar- Pszichológiai Szemle, 1960. X V I I . k ö t e t . 2. sz. 212 — 214 1. A k a d é m i a i K i a d ó .
Tanárjelöltek legkiválóbb szakdolgozatírói is előadást tartottak választott témájukról. A nagy érdeklődéssel kísért tudományos ülésszakon a fővárosi gyógypedagógusokon kívül az ország minden részéből érkeztek vendégek. A Fő- iskola igen nagy örömmel fogadta az érdeklődő gyakorló gyógypedagógusokat, s azt tervezi, hogy a következő években megrendezésre kerülő.tudományos ülés- szakok munkájába már őket is bevonja.
1960. májusában rendezte meg a Főiskola Anatómiai és Élettani Tanszéke a szintén nagy érdeklődéssel kísért kétnapos II. Teratológiai Symposiont.
A világszerte megoldatlan problémát jelentő, a gyógypedagógiát szorosan
•érintő Down-betegség kérdése került megvitatásra. E komplex kérdés fel- dolgozásában döntő részt vállaló rendezőtanszék mellett a Főiskola valamennyi tanszéke és több gyakorló gyógypedagógus is részt vett, illetve azoknak a tudo- mányoknak elméleti és gyakorlati képviselői, akik a Down-betegség különböző problémáit kutatják. A továbbra is évenként tervezett teratológiai symposio- nok munkájától azt várjuk, hogy olyan komplex témák feldolgozását tűzzék napirendre, amelyek a gyógypedagógiai gyakorlat számára minél több tanul- ságot nyújthatnak.
Jelentős esemény volt továbbá a Gyógypedagógiai Tanszék által június- ban rendezett nyilvános tanszéki ülés, amelyen a hallásnevelés kérdése került megbeszélésre. Az ülésen résztvevő fővárosi és vidéki gyógypedagógusok és más vendégek előtt Anton
SCHILLING,a marburgi fülészeti klinika adjunktusa hosszabb előadásban számolt be a hallásnevelés terén végzett értékes kutatásai- ról, valamint a Logopédai Tanszék és a Siketnémák Tanintézete (gyakorlóiskola) részéről hangzottak el színvonalas hozzászólások.
Az ismertetett, valamint jövőben is tervezett tudományos ülések fontos szerepet töltenek be a Főiskola életében. A tanszékeknek alkalmuk nyílik újabb tudományos kutatási eredményeikről beszámolni, egymás munkáját megismer- ni, a gyógyító neveléstudomány komplex kérdéseit több oldalról megvitatni;
gyakorló gyógypedagógusok fokozatos bevonásával pedig a Főiskola és a gyógypedagógiai intézmények közötti kapcsolatot megerősíteni.
A tanszékeknek az elmúlt évben végzett tudományos kutatómunkájáról e helyütt részletesebben nem számolhatunk be. Csupán jelezzük azokat a témá- kat, amelyeket a tanszékek feldolgoztak és nyomtatásban is vagy tudományos üléseken közöltek, illetve amelyeken folyamatosan dolgoznak.
Gyógypedagógiai Tanszék ( v e z e t ő : D r . B á r c z i G u s z t á v ) .
E t a n s z é k h á r o m g y a k o r l ó i s k o l a t e s t ü l e t é v e l e g y ü t t ( S ü k e t n é m á k T a n i n t é z e t e , i g a z g a t ó : G y ő r f f y P á l , G y ó g y p e d a g ó g i a i G y a k o r l ó i s k o l a , i g a z g a t ó : M á r i a f a l v i Z o l t á n n é ,
"Vakok O r s z á g o s N e v e l ő - és T a n i n t é z e t e , i g a z g a t ó : Dr.- M é h e s J ó z s e f ) a g y ó g y í t ó n e v e l é s - t u d o m á n y e l m é l e t i és g y a k o r l a t i k é r d é s e i n e k széles k ö r é v e l f o g l a l k o z i k .
D B . B Á R C Z I G U S Z T Á V az e l m ú l t é v b e n e l s ő s o r b a n a f o g y a t é k o s o k r e h a b i l i t á c i ó - j á n a k g y ó g y p e d a g ó g i a i és t á r s a d a l m i v o n a t k o z á s a i r ó l é v e k ó t a ö s s z e g y ű j t ö t t a d a t a i t d o l g o z t a fel. A K o n g r e s s z u s első n a p j á n b e v e z e t ő r e f e r á t u m k é n t a g y ó g y p e d a g ó g i a s z e r e p e a s z o c i a l i s t a t á r s a d a l o m b a n c í m m e l t a r t o t t e l ő a d á s t . A t u d o m á n y o s ü l é s s z a k o n ,
v a l a m i n t a t a n s z é k n y i l v á n o s ü l é s é n a h a l l á s n e v e l é s ú j a b b k é r d é s e i r ő l t á j é k o z t a t t a a r é s z t v e v ő k e t . E t é m a r e f e r á l á s a k o r é v t i z e d e k ó t a e l i n d í t o t t , m a m á r k ö z i s m e r t k u t a t á - s a i b ó l i n d u l t ki, s a g y a k o r l a t b á n s z é l e s k ö r b e n a l k a l m a z o t t h a l l á s n e v e l é s e r e d m é n y e i a l a p j á n b i z o n y í t o t t a a m ó d s z e r h e l y e s s é g é t . A t á v l a t i t u d o m á n y o s t e r v b e n , , A f o g y a - t é k o s g y e r m e k " c í m ű a l t é m a m e g h a t á r o z o t t k é r d é s e i v e l a z E g é s z s é g ü g y i B i z o t t s á g
t a g j a k é n t f o g l a l k o z i k . M i n t á G y ó g y p e d a g ó g i a i P s z i c h o l ó g i a i A l b i z o t t s á g e l n ö k e p e d i g i r á n y í t ó j a a g y ó g y p e d a g ó g i a i pszichológiai k u t a t á s o k n a k .
G Y Ő R F F Y P á l a d j u n k t u s a hallási f o g y a t é k o s o k s z e l e k c i ó j á n a k , v a l a m i n t a s ü k e t e k o k t a t á s á n a k m ó d s z e r t a n i k é r d é s e i v e l f o g l a l k o z o t t e l s ő s o r b a n . Á K o n g r e s s z u s o n a s ü k e t -
m é n i á k t a n i n t é z e t é b e felvételre kerülő s ü k e t t a n u l ó k pedagógiai vizsgálati m ó d s z e r e i t i s m e r t e t t e . U g y a n i t t a b u d a p e s t i S ü k e t n é m á k T a n i n t é z e t é b e n m ű k ö d ő k u t a t ó c s o p o r t t a g j a i (a k u t a t ó c s o p o r t v e z e t ő j e s z i n t é n G y ő r f f y Pál) Bors Vilmos és G á s p á r Á r p á d g y a k o r l ó i s k o l a i t a n á r o k t a r t o t t a k e l ő a d á s o k a t . BORS Vilmos a s ü k e t g y e r m e k e k beszé- d é b e n g y a k o r i f e j h a n g k o r r e k c i ó j á n a k ú j módszereiről, G Á S P Á R Á r p á d a beszédépítés -szolgálatába á l l í t h a t ó f o g a l o m a l k o t ó f i l m e k szerepéről, m i n t ú j m ó d s z e r t a n i eljárásról s z á m o l t b e . A gyakorlóiskola t a n á r a i a t u d o m á n y o s ülésszakon is értékes e l ő a d á s o k a t t a r t o t t a k . BORS Vilmos a b u d a p e s t i S ü k e t n é m á k T a n i n t é z e t é b e n folyó k u t a t ó m u n k á r ó l ,
S Z I K L A Y Béla a g y a k o r l ó i s k o l á b a n v é g z e t t szókíncsvízsgálatok e r e d m é n y e i r ő l r e f e r á l t .
G Á S P Á R Á r p á d a Göllesz V i k t o r t a n á r s e g é d d e l közösen k é s z í t e t t „ T r i o p t o f ó n " - t ismer- t e t t e . A g y ó g y p e d a g ó g i a i pszichológiai t á v l a t i t u d o m á n y o s t e r v b e n szereplő t é m á k közül e k u t a t ó c s o p o r t a s ü k e t n é m a g y e r m e k gondolkodéslélektani p r o b l é m á i v a l foglal- kozik elsősorban.
M Á R I A F A L V I Z o l t á n n á a d j u n k t u s a z e l m ú l t é v b e n elsősorban d i d a k t i k a i k é r d é - s e k k e l f o g l a l k o z o t t . Vezetésével a G y ó g y p e d a g ó g i a i Gyakorlóiskola t e s t ü l e t e a m á r évek- kel e z e l ő t t m e g k e z d e t t szókincsvizsgálatok végzését f o l y t a t t a . A t u d o m á n y o s ülésszakon
- G Y A L L A I G á s p á r gyakorlóiskolai t a n á r az é r t e l m i f o g y a t é k o s g y e r m e k ismeretszerzésének közvetlen ú t j a i r ó l t a r t e t t előadást, a m e l y e t H I T T I G Ágoston és M A T T Y A S O V S Z K Y G y u l a
•gyakorlóiskolai t a n á r o k k o r r e f e r á t u m a i egészítettek ki. A t o v á b b i a k b a n a z é r t e l m i f o g y a t é k o s o k k a l f o l y t a t o t t eddigi szókincsvizsgálatok e r e d m é n y e i t , v a l a m i n t az é r t e l m i f o g y a t é k o s g y e r m e k j á t é k á r ó l g y ű j t ö t t a d a t o k a t d o l g o z z á k fel.
D R . M É H E S József a d j u n k t u s a l á t á s i f o g y a t é k o s o k szelekciós p r o b l é m á i t , t o v á b b á .a s ü k e t v a k g y e r m e k e k g y ó g y í t ó nevelésének l e g ú j a b b módszereit ós e r e d m é n y e i t dol-
gozta f e l elsősorban. A K o n g r e s s z u s o n a l á t á s i f o g y a t é k o s g y e r m e k e k k i v á l o g a t á s á n a k
• elveit i s m e r t e t t e k ó r t a n i a d a t o k elemzése segítségével. Á t u d o m á n y o s ülésszakon a v a k s á g -okairól t a r t o t t előadást. Vezetésével a V a k o k Országos Nevelő- és T a n i n t é z e t é n e k k u t a t ó -
c s o p o r t j a t ö b b d i d a k t i k a i k é r d é s t dolgozott fel az e l m ú l t é v b e n . T A M Á S L a j o s n é gyakorló- iskolai t a n á r a t u d o m á n y o s ülésszakon a v a k o k f o g a l m a i r ó l s z á m o l t b e r e f e r á t u m á b a n . .A t á v l a t i t u d o m á n y o s t e r v b e n szereplő t é m á k k ö z ü l e k u t a t ó c s o p o r t t a g j a i a 4—6 éves vak ós aliglátó t a n u l ó k t á j é k o z ó d ó képességének vizsgálatával, v a l a m i n t a g y ö n g é n l á t ó .tanúlók olvasási készségének fejlődésével ós jellegzetességeinek k u t a t á s á v a l f o g l a l k o z n a k .
Z S Ó T É R P á l n é a d j u n k t u s a m á g y a r é z ó r a j z és m u n k á r a n e v e l é s gyógypedagógiai- m ó d s z e r t a n i p r o b l é m á i n a k k u t a t á s á v a l f o g l a l k o z o t t t o v á b b r a is. A t u d o m á n y o s ülés- .szakon a m a g y a r á z ó r a j z a l k a l m a z á s a a n y e l v t a n i f o g a l m a k k i a l a k í t á s á b a n c í m m e l
t a r t o t t e l ő a d á s t .
BuzÁsi László a d j u n k t u s a g y ó g y p e d a g ó g i a i testnevelés m ó d s z e r t a n á h o z g y ű j t ö t t . a d a t o k a t . A t u d o m á n y o s ülésszakon az értelmi- és testnevelés k a p c s o l a t a a g y ó g y p e d a - g ó g i a i t e s t n e v e l é s b e n c í m m e l t a r t o t t előadást.
D R . G O R D O S N É S Z A B Ó A n n a a d j u n k t u s gyógypedagógiai t ö r t é n e t i k u t a t á s a i t f o l y t a t t a , „ F e j e z e t e k a g y ó g y p e d a g ó g i a t ö r t é n e t é b ő l " c í m m e l b e f e j e z t e k a n d i d á t u s i dolgozatát, a m e l y b e n e g y e t e m e s és h a z a i v o n a t k o z á s b a n a X X . századig dolgozta fel a g y ó g y í t ó n e v e l é s t u d o m á n y t ö r t é n e t é t . A Kongresszuson E . Seguin, a t u d o m á n y o s ülésszakon D r . Sarbó A r t ú r gyógypedagógiai m u n k á s s á g á r ó l t a r t o t t előadást. A gyógy- -pedagógiai pszichológiai t á v l a t i t u d o m á n y o s t e r v b e n szereplő t é m á k közül a gyógy- pedagógiai pszichológia egyetemes és h a z a i t ö r t é n e t é n e k feldolgozását vállalta, illetve t o v á b b i k u t a t á s o k a t végez a X X . század gyógypedagógiai t ö r t é n e t i vonatkozásairól.
1 Logopédiai Tanszék (vezető: d r . K a n i z s a i Dezső k a r d i d é t u s ) .
D R . K A N I Z S A I Dezső: „ A m a r x i s t a dialektika m i n t módszer a l o g o p é d i á b a n " c í m m e l
• értékes t a n u l m á n n y a l gazdagította a s z a k i r o d a l m a t . A Kongresszuson a f e l n ő t t k o r b a n - m e g s ü k e t ü l t e k s z á j r ó l olvasásának pszichológiájáról, a t u d o m á n y o s ülésszakon a gége nélküli beszéd k i a l a k í t á s á n a k ú j módszereiről t a r t o t t előadást. Ez u t ó b b i t igen t a n u l - -•ságos e s e t b e m u t a t á s kísérte. A Teratológiai symposionon a Down-betegek b e s z é d s t á t u s z á t
•ismertette.
A t a n s z é k t a g j a i a hallásnevelés kérdésével is foglalkoztak. D R . K A N I Z S A I Dezső a G y ó g y p e d a g ó g i a i Tanszék n y i l v á n o s ülésén i s m e r t e t t e á l l á s p o n t j á t ós t a p a s z t a l a t a i t , Palotás G á b o r t a n á r s e g é d és Mérei F e r e n c n é t u d o m á n y o s m u n k a t á r s pedig a t u d o m á n y o s ülésszakon, m i n t k o r r e f e r e n s e k k a p c s o l ó d t a k a hallásnevelésről elhangzott egyik elő- adáshoz. P A L O T Á S G á b o r : „ A h a l l á s t r é n i n g h a t á s a nagyothalló k i s g y e r m e k e k gondol- k o d á s á r a " , M É R E I F e r e n c n é : „ A hallásnevelés l e g ú j a b b ú t j a i r ó l " c í m m e l a d o t t t á j é - k o z t a t á s t k u t a t á s a i r ó l . Dr. K a n i z s a i Dezső az e l m ú l t évben k ü l f ö l d ö n is t a r t o t t előadá- s o k a t . L o n d o n b a n a X I . Logopédiai és F o n i á t r i a i Általános Kongresszuson, Berlinben
p e d i g a H u m b o l d t E g y e t e m e n s z á m o l t b e l e g ú j a b b k u t a t á s a i r ó l . A gyógypedagógiai
pszichológiai t á v l a t i t u d o m á n y o s t e r v t é m á i k ö z ü l a g y e r m e k i beezéd n o r m á l i s és h i b á s fejlődésére v o n a t k o z ó s t a n d a r d vizsgálatok k i a l a k í t á s á t v á l l a l t a a t a n s z é k , v a l a m i n t a>
kizárólag pszichikus h a t á s o k r a k i a l a k u l ó b e s z é d h i b á k k é r d é s é n e k k u t a t á s á t és a k ü l ö n - böző b e s z é d h i b a f a j t á k o n belüli csoportosítás k i a l a k í t á s á t .
Kór- és Lélektani Tanszék (vezető: Illyés G y u l á n é ) .
E t a n s z é k e l m ú l t évi t u d o m á n y o s k u t a t ó m u n k á s s á g á n a k egyik igen p o z i t í v v o n á s a az volt, h o g y egy-egy t é m a közös, sokoldalú f e l d o l g o z á s á t n y ú j t o t t a . A f o g y a - t é k o s o k szelekciójának időszerű kérdései f o g l a l t a k el k ö z p o n t i h e l y e t , s í g y e b b e n a- v o n a t k o z á s b a n m a m á r g a z d a g a n y a g áll a g y ó g y p e d a g ó g i a i g y a k o r l a t r e n d e l k e z é s é r e - E m e l l e t t t ö b b f o n t o s g y ó g y p e d a g ó g i a i lélektani t é m a k u t a t á s á r a is sor k e r ü l t , a m e l y e k - n e k e r e d m é n y e i a l a p j á n a t a n s z é k h o z z á k e z d h e t az á l t a l á n o s g y ó g y p e d a g ó g i a i l é l e k t a n r e n d s z e r é n e k kidolgozásához. A K o n g r e s s z u s o n I L L Y É S G y u l á n é a p á l y a v á l a s z t á s i t a n á c s a d á s p r o b l é m á i r ó l , DE. KUN Miklós d o c e n s az e n k e p h a h t i s u t á n i á l l a p o t e g y i k t ü n e t c s o p o r t j á r ó l : a mozgásos n y u g t a l a n s á g r ó l és jellemváltozásokról, J A N K O V I C H
L a j o s n é a d j u n k t u s az é r t e l m i f o g y a t é k o s g y e r m e k e k k ü l ö n b ö z ő súlyossági c s o p o r t j a i n a k k ö r ü l h a t á r o l á s é r ó l , D E . L Á N Y I MikJósnó a h a t á r e s e t f o g a l m á r ó l és I L L Y É S S á n d o r az.
i r á s m o t o r i k a és a formaészlelés kapcsolatairól t a r t o t t é r t é k e s előadást. A t u d o m á n y o s - ü l é s s z a k o n a t a n s z é k m i n d e n t a g j a a szelekció k é r d é s e i t t a g l a l t a . I L L Y É S G y u l á n é a- szelekció á l t a l á n o s kérdéseiről t a r t o t t előadást. O R I S K Ó I s t v á n t u d o m á n y o s m u n k a t á r s : .
„ A szelekció kérdései a m a g y a r s z a k i r o d a l o m b a n " , DB. KUN Miklós docens: ,,A n e u r o - lógiai vizsgálat t á m p o n t j a i az é r t e l m i f o g y a t é k o s s á g m e g í t é l é s é b e n " , I L L Y É S S á n d o r t u d o m á n y o s m u n k a t á r s : „ A z á l t a l á n o s intelligenciavizsgálatok szerepe az é r t e l m i f o g y a - t é k o s s á g egyes f o r m á i n a k s z é t v á l a s z t á s á b a n " , J A N K O V I C H L a j o s n é a d j u n k t u s : „ A z . é r t e l m i f o g y a t é k o s s á g súlyossági f o k a i n a k e l h a t á r o l á s a és jellemzése", D E . L Á N Y I Mik- lósné t a n á r s e g é d : „ G y ó g y p e d a g ó g i a i intézetek a z o n o s o s z t á l y a i b a n levő g y e r m e k e k ö s s z e h a s o n l í t á s a " , S Z I G E T I B o r b á l a t u d o m á n y o s s e g é d m u n k a t á r s : „ H u z a m o s a b b g y ó g y - p e d a g ó g i a i f o g l a l k o z t a t á s d i a g n o s z t i k u s lehetőségei az iskoláskor e l ő t t " és D E . H Á R D I I S T V Á N t a n á r s e g é d : „ A diagnoziskészítés l é l e k t a n i s z e m p o n t j a i " c í m m e l s z á m o l t be- l e g ú j a b b k u t a t á s a i r ó l . A T e r a t o l ó g i a i S y m p o s i o n o n a t a n s z é k t a g j a i a D o w n - b e t e g s é g k ü l ö n - b ö z ő l é l e k t a n i p r o b l é m á i n a k f e l t á r á s á v a l j á r u l t a k h o z z á a D o w n - k é r d é s f e l d o l g o z á s á h o z . A K ó r - és L é l e k t a n i T a n s z é k a gyógypedagógiai pszichológiai t á v l a t i t e r v t é m á i k ö z ü l t ö b b f o n t o s p r o b l é m a k u t a t á s á t v á l l a l t a . A t e r v b e n felsorolt s z á m o s g y ó g y p e d a g ó g i a i pszichológiai k u t a t á s e r e d m é n y e k é n t a m i n d e n f o g y a t é k o s s á g i c s o p o r t r a v o n a t k o z ó á l t a - l á n o s g y ó g y p e d a g ó g i a i l é l e k t a n rendszerének t e l j e s f e l é p í t é s e a k ö z e l j ö v ő b e n v á r h a t ó . . E m e l l e t t foglalkozni k í y á n az é r t e l m i f o g y a t é k o s g y e r m e k e k és f i a t a l k o r ú a k b ű n ö z é - s é n e k , a s c h i z o p h r é n e k ós súlyos é r t e l m i f o g y a t é k o s o k m e s e j á t é k t e r á p i á j á n a k k u t a t á - sával, v a l a m i n t a p s y c h o f a r m a c o n o k n a k a k ü l ö n b ö z ő f o g y a t é k o s o k n á l lehetséges a l k a l - m a z á s á v a l .
Anatómiai- és Élettani Tanszék (vezető: d r . H o r v á t h László).
E t a n s z é k e l m ú l t évi t u d o m á n y o s m u n k á j á n a k k ö z é p p o n t j á b a n a Down-betegség- k u t a t á s a állt. E m e l l e t t szintén s z á m o s ' m á s g y ó g y p e d a g ó g i a i v o n a t k o z á s ú k é r d é s k u t a - t á s á r a is sor k e r ü l t . A K o n g r e s s z u s o n D R . H O R V Á T H László az I. T e r a t o l ó g i a i S y m p o s i o n . m u n k á j á r ó l s z á m o l t be. G Ö L L E S Z V i k t o r t a n á r s e g é d a D o w n - b e t e g e k g l u t a m i n s a v "
h a t á s á r a előálló f á r a d é k o n y s á g csökkenéséről, D R . C S A B A Y L Á S Z L Ó t u d o m á n y o s m u n k a - t á r s a t a n s z é k e n l e f o l y t a t o t t i n t r a u t e r i n hallásvizsgálatok e r e d m é n y e i r ő l t a r t o t t e l ő a d á s t .
A t u d o m á n y o s ülésszakon D R . H O R V Á T H László és D R . C S A B A Y L á s z l ó a Down-betegsóg- egy-egy p r o b l é m á j á r ó l r e f e r á l t a k , G Ö L L E S Z V i k t o r : „ A v é r c s o p o r t i n k o m p a t i b i l i t á s ; jelentősége a g y ó g y p e d a g ó g i a g y a k o r l a t b a n " c í m m e l a d o t t s z á m o t k u t a t á s i e r e d m é n y e i - ről. A t a n s z é k n e k a I I . T e r a t o l ó g i a i Symposion m e g r e n d e z é s é b e n és m u n k á j á b a n való- elsődleges szerepéről f e n t e b b m á r b e s z á m o l t u n k . A g y ó g y p e d a g ó g i a i pszichológiai t á v - l a t i t e r v b e n szereplő t é m á k k ö z ü l a t a n s z é k a D o w n - b e t e g e ü g l u t a m i n s a v —coffein k e z e - lésével és „ u t ó é r l e l é s i " t e r á p i á j á v a l k a p c s o l a t b a n végez k u t a t á s o k a t .
I R O D A L O M
1. D R . B Á R C Z I G U S Z T Á V : A gyógypedagógiai pszichológia egyik p r o b l é m á j a : a b e s z é d - h a l l á s fejlesztése. M a g y a r Pszichológiai Szemle, 1960. X V I I . k ö t e t . 1. s z á m . 43 — 49. o - 2. D R . B Á R C Z I G U S Z T Á V : H e i l p á d a g o g i s c h e R e h a b i l i t a t i o n . R e h a b i l i t a t i o n O r g a n i s a t i o i t
u n d medizinisehe P r a x i s . Veb Georg T h i e m e . Leipzig, 1959. 742 — 744. o.
3 . D R . B Á R C Z I G U S Z T Á V : A g y ó g y p e d a g ó g i a i l é l e k t a n p r o b l é m á i . Pszichológiai T a n u l - m á n y o k I I . B u d a p e s t , 1959. A k a d é m i a i K i a d ó . 401 — 408. o.
4 . D R . B Á R C Z I G U S Z T Á V : Q u e r s c h n i t t d e r H e i l p á d a g o g i k . Z e i t s c h r i f t f ü r die G e s a m t e H y g i e n e u n d i h r e G r e n z g e b i e t e . 1960. A u g u s t u s . 8. H e f t .
5 . D R . B Á R C Z I G U S Z T Á V : B e c k m a n n —Schillings: H ö r t r a i n i n g . K ö n y v i s m e r t e t é s . O r v o s i H e t i l a p , 1960. 101. é v f . 10. s z á m . 358 — 359. o.
6 . D R . B Á R C Z I G U S Z T Á V : P s z i c h o l ó g i a i T a n u l m á n y o k . K ö n y v i s m e r t e t é s . Orvosi H e t i l a p , 1960. 101. é v f . 2. s z á m . 67 — 68. o.
7 . B u z Á s i L Á S Z L Ó : A g y ó g y p e d a g ó g i a i t e s t n e v e l é s e l m é l e t e és m ó d s z e r t a n a . B u d a p q s t , 1959. F e l s ő o k t a t á s i J e g y z e t e l l á t ó V á l l a l a t . (Főiskolai jegyzet.) 77 o.
8 . D R . C S A B A Y L Á S Z L Ó , Göllesz V . és d r . H o r v á t h L . : D o w n - b e t e g e k R E S - m ű k ö d é s é n e k v i z s g á l a t a . G y e r m e k g y ó g y á s z a t , 1959. 12. s z á m . 376 — 379. o.
9 . D R . C S A B A Y L Á S Z L Ó , C s a b a y n é , d r . H o r v á t h L . és Göllesz V . : I n t r a u t e r i n hallásvizs- g á l a t o k . K í s é r l e t e s O r v o s t u d o m á n y , 1959. 3. s z á m . 257 — 260. o.
10. D R . C S A B A Y L Á S Z L Ó , C s a b a y n é , d r . H o r v á t h L . és Göllesz V . : C e r c a t a r i a s u p r a a u z u l u i i n t r a u t e r i n . A c a d . R . P . R . S t i i n t e M e d i c a l e . I V . 1959. N r . 1. 75 — 80. o.
11. DR. CSABAY LÁSZLÓ, d r . H o r v á t h L., Göllesz V. és d r . C s a b a y n é : A z A p e r t - k ó r r ó l . G y e r m e k g y ó g y á s z a t , 1960. 5. s z á m . 141 — 148. o'.
1 2 . D R . C S A B A Y L Á S Z L Ó , d r . H o r v á t h L . és F e r e n c z A . : S t u d i e s o n t h e 02 e o n s u m p t i o n of c h i c k e m b r y o s b y a m o d i f i e d W a x h u r g m e t h o d . A c t a Biologioa, T o m . X I . F a s c . 1.
1960. 1 - 5 . o.
13. D R . F Ö L D E S É V A : A s p o r t t ö r t é n e t é b ő l . B u d a p e s t , 1959. M ó r a F e r e n c K i a d ó . 293 o.
14. D R . F Ö L D E S É V A : A T a n á c s k ö z t á r s a s á g s p o r t j a . B u d a p e s t , 1959. S p o r t L a p - és K ö n y v k i a d ó . 103 o.
1 5 . D R . F Ö L D E S É V A : V a l ó s á g ós u t ó p i a C h a r l e s F o u r i e r p e d a g ó g i a i n é z e t e i b e n . T a n u l - m á n y o k a n e v e l é s t u d o m á n y k ö r é b ő l c. k ö t e t b e n . B u d a p e s t , 1959. A k a d é m i a i K i a d ó .
5 8 1 - 6 0 6 . o.
16. D R . F Ö L D E S É V A : A n e v e l é s t u d o m á n y ú t t ö r ő i a X V I I . s z á z a d b a n . P e d a g ó g i a i Szemle, 1960. 2. s z á m . 157 — 160. o.
17. D R . F Ö L D E S É V A : F ö l d e s F e r e n c . K ö z n e v e l é s , 1960. 5. s z á m . 137—138. o.
1 8 . D R . F Ö L D E S É V A : A r ó m a i o l i m p i a e l ő t t . K ö z n e v e l é s , 1 9 6 0 . 1 5 . s z á m . 4 4 5 — 4 4 6 . o.
1 9 . D R . F Ö L D E S É V A : A f i z i k a i m u n k a e m b e r f o r m á l ó s z e r e p e az ú j k o r i nevelés t ö r t é n e t é - b e n . P e d a g ó g i a i Szemle, 196Ó. 9. s z á m . 792 — 802. o.
2 0 . D R . G O R D O S N É S Z A B Ó A N N A : A G y ó g y p e d a g ó g i a i T a n á r k é p z ő F ő i s k o l a t u d o m á n y o s m u n k á s s á g a 1948-tól 1958 végéig. T a n u l m á n y o k a n e v e l é s t u d o m á n y k ö r é b ő l c.
k ö t e t b e n . B u d a p e s t , 1960. A k a d é m i a i K i a d ó . 703 — 717. o.
2 1 . G Ö L L E S Z V I K T O R , M a j o r o s M. és K r e m m e r E . : F á r a d é k o n y s á g i v i z s g á l a t o k á l t a l á n o s i s k o l á s , v a k és é r t e l m i f o g y a t é k o s g y e r m e k e k k ö r é b e n . Pszichológiai T a n u l m á n y o k I I . B u d a p e s t , 1959. A k a d é m i a i K i a d ó . 409 — 417. o.
2 2 . G Ö L L E S Z V I K T O R és G á s p á r Á r p á d : Ú j f o n e t i k a i t ü k ö r ( T r i o p t o p h o n ) m i n t a h a l l á s - f o g y a t é k o s o k b e s z é d n e v e l é s é n e k segédeszköze. F ü l - Orr- G é g e g y ó g y á s z a t , 1960. 3.
s z á m . 133—136. o.
2 3 . G Ö L L E S Z V I K T O R ÓS I n o v a y L á s z l ó : É r t e l m i f o g y a t é k o s o k fogfejlődési rendellenes- ségei k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e ] a D o w n - b e t e g e k r e . G y ó g y p e d a g ó g i a , 1960. V. é v f . 2. s z á m . 49 — 57. o.
2 4 . G Ö L L E S Z V I K T O R : 1. m é g d r . C s a b a y L - n á l .
2 5 . G Y Ő R F F Y P Á L : A s ü k e t e k o k t a t á s á n a k m ó d s z e r t a n a . B u d a p e s t , 1959. F e l s ő o k t a t á s i J e g y z e t e l l á t ó V á l l a l a t . (Főiskolai j e g y z e t . ) 164 o.
2 6 . G Y Ő R F F Y P Á L : A z előkészítő o s z t á l y b a f e l v é t e l r e k e r ü l ő s ü k e t n é m a t a n u l ó k p e d a g ó g i a i v i z s g á l a t a . G y ó g y p e d a g ó g i a , 1960. V. évf. 1. s z á m . 3 — 8. o.
2 7 . G Y Ő R F F Y P Á L : A h a l l á s i f o g y a t é k o s o k n e v e l é s t a n a . B u d a p e s t , 1 9 6 0 . F e l s ő o k t a t á s i J e g y z e t e l l á t ó V á l l a l a t . (Főiskolai jegyzet.) 55 o.
2 8 . DR. HÁRDI ISTVÁN: A p s y c h o t h e r á p i a f e j l ő d é s t ö r t é n e t e . A z Országos O r v o s t ö r t é n e t i K ö n y v t á r K ö z l e m é n y e i . 13. s z á m . B u d a p e s t , 1959. 161 —178. o.
29. DR. HÁRDIISTVÁN: L e l k i élet, lelki b a j o k . B u d a p e s t , 1 9 5 9 . M e d i c i n a K i s k ö n y v t á r a . 148 o.
30. DR. HÁRDIISTVÁN: L é l e k t a n i s z e m p o n t o k a z á p o l á s b a n . B u d a p e s t , 1960. O r v o s t o v á b b - k é p z ő I n t é z e t k i a d á s a . 33 o.
3 1 . D R . H O R V Á T H L Á S Z L Ó : S o m é d a t e c o n c e r n i n g t h e s ú b m i c r o s c o p i c m o r p h o l o g y of M a s t cells. I . A c t a M o r p h o l o g i c a , 1959. 9. 35 — 44. o.
3 2 . D R . H O R V Á T H L Á S Z L Ó : S o m é d a t e c o n c e r n i n g t h e s ú b m i c r o s c o p i c m o r p h o l o g y of M a s t cells I I . A c t a Morphologica, 1960. 9. 1 7 9 - 1 8 4 . o.
3 3 . D R . H O R V Á T H L Á S Z L Ó : A Z első T e r a t o l o g i a i S y m p o s i o n t a n u l s á g a i . Orvosi H e t i l a p , 1960. 24. s z á m . 8 4 8 - 8 4 9 . o.
34. D B . H O B V Á T H L Á S Z L Ó : 1. m é g dr- Csabay L - n á l .
3 5 . I L L Y É S G Y U L Á K É : G y ó g y p e d a g ó g i a i d i a g n o s z t i k a . B u d a p e s t , 1 9 5 9 . A M ű v e l ő d é s ü g y i M i n i s z t é r i u m k i a d v á n y a .
3 6 . I L L Y É S G Y U L Á K É : V e z é r f o n a l a g y ó g y p e d a g ó g i a i p s z i c h o l ó g i á h o z . B u d a p e s t , 1 9 5 9 . F e l s ő o k t a t á s i J e g y z e t e l l á t ó V á l l a l a t . (Főiskolai j e g y z e t . ) I —II. r é s z . 334 o.
3 7 . I L L Y É S S Á N D O B : A v a k g y e r m e k k ö z ö s s é g ö n i s m e r e t e . P s z i c h o l ó g i a i T a n u l m á n y o k I I . B u d a p e s t , 1959. A k a d é m i a i K i a d ó . 433 —445. o.
3 8 . ILLYÉS SÁNDOB: B e s z á m o l ó a z O r s z á g o s G y ó g y p e d a g ó g i a i K o n g r e s s z u s r ó l . M a g y a r - Pszichológiai S z e m l e , 1 9 6 0 . X V I I . k ö t e t . 2 . s z á m . 2 1 2 — 2 1 4 . o.
39. JANKOVICHNÉ DALMAI MÁBIA: A Z e m b e r a l a k á b r á z o l á s á n a k f e j l ő d é s e é r t e l m i f o g y a - t é k o s g y e r m e k e k r a j z a i b a n . T a n u l m á n y o k a n e v e l é s t u d o m á n y k ö r é b ő l c. k ö t e t b e n . B u d a p e s t , 1 9 5 9 . A k a d é m i a i K i a d ó : 4 1 9 — 4 6 6 . o.
4 0 . D B . K A N I Z S A I D E Z S Ő : A m a r x i s t a d i a l e k t i k a m i n t m ó d s z e r a l o g o p é d i á b a n . M a g y a r Pszichológiai Szemle, 1 9 6 0 . X V I I . k ö t e t . 2. s z á m . 1 8 4 — 1 9 3 . o.
4 1 . D B . K A N I Z S A I D E Z S Ő : W e s e n t l i c h e G e s i c h t s p u n k t e z u r l o g o p á d i s c h e n B e h a n d l u n g A p h a s i e k r a n k e r . D i e S o n d e r s e h u l e . Berlin, 1959. 5. H e f t . 217 — 229. o.
42. D B . K A N I Z S A I D E Z S Ő ' : W e s e n t l i c h e G e s i c h t s p u n k t e z u r l o g o p á d i s c h e n B e h a n d l u n g - A p h a s i e k r a n k e r . D i e S o n d e r s e h u l e . Berlin, 1959. 6. H e f t . 261 — 270. o.
4 3 . D B . K A N I Z S A I D E Z S Ő : W e s e n t l i c h e G e s i c h t s p u n k t e z u r l o g o p á d i s c h e n B e h a n d l u n g A p h a s i e k r a n k e r . D i e S o n d e r s e h u l e . Berlin, 1960. 1. H e f t . 45 — 50. o.
4 4 . D E . K A N I Z S A I D E Z S Ő : D i e R e h a b i l i t a t i o n d e s S t o t t e r n s . R e h a h i l i t a t i o n O r g a n i s a t i o n u n d m e d i z i n i s c h e P r a x i s . V e b G e o r g T h i e m e . L e i p z i g , 1959. 708 — 712. o.
4 5 . D E . K A N I Z S A I D E Z S Ő : D i e R e h a b i l i t a t i o n e n d e r i m s p á t e r e n A l t é r T a u b g e w o r d e n e n . . R e h a b i l i t a t i o n O r g a n i s a t i o n u n d m e d i z i n i s c h e P r a x i s . V e b G e o r g T h i e m e . Leipzig,.
1959. 7 1 2 - 7 2 3 . o. - 4 6 . D E . L Á N Y I N É E N G E L M A Y E B Á G N E S : A j á t é k v i z s g é l a t , m i n t a f o g y a t é k o s g y e r m e k
m e g i s m e r é s é n e k e g y i k eszköze. Pszichológiai T a n u l m á n y o k I I . B u d a p e s t , 1959.
A k a d é m i a i K i a d ó . 419 —433.,o.
4 7 . D B . L Á N Y I N É E N G E L M A Y E B Á G N E S : G y e r m e k l é l e k t a n . B u d a p e s t , 1 9 5 9 . F e l s ő o k t a t á s i J e g y z e t e l l á t ó V á l l a l a t . ( F ő i s k o l a i jegyzet.) 91 o.
4 8 . D E . L Á N Y I N É E N G E L M A Y E B Á G N E S : S. L . R u b i n s t e i n : G r u n d l a g e n d e r a l l g e m e i n e í r P s y e h o l o g i e . K ö n y v i s m e r t e t é s . . M a g y a r P s z i c h o l ó g i a i Szemle, 1960. X V I I . k ö t e t . . 2. s z á m . 215 — 217. o.
49. D B . L Á N Y I N É E N G E L M A Y E B Á G N E S : A szelekció k é r d é s e i a F ő i s k o l a t u d o m á n y o s , ülésén. G y ó g y p e d a g ó g i a , 1960. V. évf. 4. s z á m . 116—118. o.
5 0 . M Á E I A E A L V I Z O L T Á N N É : É r t e l m i f o g y a t é k o s o k n e v e l é s l é l e k t a n a . B u d a p e s t , 1 9 6 0 . . F e l s ő o k t a t á s i J e g y z e t e l l á t ó V á l l a l a t . (Főiskolai j e g y z e t . ) 81 o.
5 1 . M Á E I A E A L V I Z O L T Á N N É : É r t e l m i f o g y a t é k o s g y e r m e k e k n e v e l ő o k t a t á s a . B u d a p e s t , 1960. F e l s ő o k t a t á s i J e g y z e t e l l á t ó Vállalat. ( F ő i s k o l a i j e g y z e t . ) 161 o.
5 2 . D B . M É H E S J Ó Z S E F : Á Z O r s z á g o s G y ó g y p e d a g ó g i a i K o n g r e s s z u s t i f l o - p e d a g ó g i a i v o n a t k o z á s a i . V a k o k Világa, 1 9 5 9 . X X . évf. 1 . s z á m . 1 0 — 1 2 . o.
53. D B . M É H E S J Ó Z S E F : A s ü k e t v a k g y e r m e k e k g y ó g y í t ó n e v e l é s é n e k e r e d m é n y e i és- m a i állása h a z á n k b a n . G y ó g y p e d a g ó g i a , 1960. V . é v f . 3. s z á m . 65 — 73. o., és O t á z k y D e f e k t o l o g i e , 1960. 2. s z á m . P r á g a .
5 4 . D B . M É H E S J Ó Z S E F : A l á t á s i f o g y a t é k o s g y e r m e k g y ó g y í t ó n e v e l é s t a n a . B u d a p e s t , 1959. F e l s ő o k t a t á s i J e g y z e t e l l á t ó Vállalat. ( F ő i s k o l a i j e g y z e t . ) 230. o.
5 5 . S I M O N Y I G U S Z T Á V és P a l o t á s G á b o r : Zur t a k t i l e n Á l e x i e . D e r N é r v e n a r z t , 1 9 5 9 . 3 0 ,
J a h r g a n g . 8. H e f t . 341 — 345. o. , • 5 6 . S Z I G E T I B O B B Á L A : A z ó v o d á s k o r ú g y e r m e k e k é r t e l m i f e j l ő d é s é h e n t a p a s z t a l h a t ó ,
r e n d e l l e n e s s é g e k és a z o k k o r r i g á l á s a n e v e l ő o t t h o n i k ö r n y e z e t b e n . A G y e r m e k o t t h o n i nevelés n é h á n y k é r d é s e e. k ö t e t b e n . B u d a p e s t , 1960. A M ű v e l ő d é s ü g y i M i n i s z t é r i u m , k i a d v á n y a . 44 — 67. o.
' 5 7 . S Z I G E T I B O B B Á L A : K é t p é l d a a b ű n ö z ő f i a t a l k o r ú a k v i z s g á l a t á r a a g y ó g y p e d a g ó g i a , s z e m l é l e t é b e n . T a n u l m á n y o k a G y e r m e k v é d e l e m k ö r é b ő l c. k ö t e t b e n . B u d a p e s t ,
1960. Á M ű v e l ő d é s ü g y i M i n i s z t é r i u m k i a d v á n y a . 135 — 161. o.
58. Z S Ó T É B P Á L N É : A m a g y a r á z ó r a j z a l a p v e t ő p r o b l é m á i . B u d a p e s t , 1959. F e l s ő o k t a t á s i J e g y z e t e l l á t ó V á l l a l a t . ( F ő i s k o l a i jegyzet.) 125 o.
5 9 . Z S Ó T É B P Á L N É : A m u n k á r a n e v e l é s t e c h n i k á j a . I . rész. B u d a p e s t , 1 9 5 9 . F e l s ő o k t a t á s i J e g y z e t e llátó V á l l a l a t . ( F ő i s k o l a i jegyzet.) 91 o.
60. Z S Ó T É B P Á L N É : A m u n k á r a n e v e l é s t e c h n i k á j a . I I . rész. B u d a p e s t , 1960. F e l s ő o k t a t á s i J e g y z e t e l l á t ó Vállalat. ( F ő i s k o l a i jegyzet.) 107 o.
