1. szám. "— 55 —— 1931
zött látjuk Pureío két formuláját —— az első és ciklikus, hullámzó, vagy más szóval periódikus vál—
harmadik képletre példák — a jövedelemeloszlásra vonatkozókat, hogy az bizonyos körökben, bizonyos néprétegek megkülönböztetése esetén minő fokoza—
tosan gyarapodó. Az exponentialis függvény példája a kamatos kamatszámítás, vagy a népszaporodás, mely mértani arányban történik. A szerzők példa—
képen az Északamerikai Egyesült Államok népszapo—
rodásának megfelelő állandót határozzák meg az g ___n__ abx megközelítésben s azt 1,025—nek találják.
Tehát az Egyesült Államok népessége a szerzők szerint úgy gyarapodik, mint egy 2'5% kamat mel—
lett elhelyezett tőke. Malthus tétele szerintük így az Egyesült Államokra igazolva volna, de nem más földrészekre vonatkozóan, így pl.
Európára nézve.
A statisztikus
nem az egész nagy érdeklődéssel nézi az
'yüPa'l—bml'cxz megközelítést, ez a mi tömeg—
jelenségeink körében oly gyakori ,,zsandárkalap- .szerű" görbék megközelítése. Ilyenek a koreloszlás ,gőrbéi a legkülönbözőbb népességi statisztikai je—
lenségeknél, ilyenek többnyire az anthropometriai és az élettani törvényszerűségek, érverés, lélekzés ,szaporasága stb. görbéi. Ezeknél a számtani átlag, médián és módus rendszerint nem esnek egybe, a görbe asszimetrikus, ferde. A ferdeség (skewness), melyet a számtani átlag és a módus különbségének az átlagos eltéréssel (standard deviatio) való osz—
tása útján nyerünk, nem zérus. Szerzők a zsandár—
kalapszerű statisztikai szahályszerűségek közül könyvükben az olasz újoncok testhossz szerint való megoszlásaiknak vizsgálatát tűzik ki feladatukul s az ennek megfelelő görbe képletét
—— 000949 _ 16162 , , .,
y 3: 275. e ' (X ) -nek állapitjak meg,
ahol az x a különböző testhosszak, y az Olaszor- szágban megfigyelhető módon változó gyakoriságuk.
A harmadik fejezet újabb általánosítása a leg- kisebb négyzetek módszerének s ezenkívül még .a ,,momentumok elvé"Anek nevezett módszerrel is foglalkozik. A momentumok módszerével az olasz újoncok különböző testhosszának gyakoriságát ki—
fejező képletet, melyet a második fejezetben fel- sorolt példák között már említettünk, szerzők ezen módszerrel is ahhoz felette hasonlónak találják s
_. m 0- 2
y $ 289. e o,0105 (x lő,, 6)
képlettel fejezik ki.
A trigonometriai fiiggvényekkel s a periodicitást mutató jelenségek előfordulásában lévő szabály—
szerűségeknek ezekkel való kifejezésével a szerzők külön fejezetben, a negyedikben foglalkoznak. A sta—
tisztikában a hónapok és évszakok szerint való vál- tozások a legtöbb tömegjelenségnél periodikus, sinus- görbeszerű lefutásúak, ha e tekintetben egyáltalán van függőségük. Születések, elhalálozások, egyes betegségek előfordulása, a bennük való elhalálozá—
sok, kiilőnösen a fertőző betegségek mind ilyen
tozást mutató tömegjelenségek. A kanyaró ősszel az iskolábajárás megindulásakor gyakori s a ll.
félév elején is. Nyáron gyér, de a tél derekán is gyérebb. Az emésztőszervek fertőző betegségei nyá—
ron fordulnak sűrűn elő, télen ritkák stb. A meg- felelő gyakorisági poligonokat kiegyenlítő görbék sinusgörbék, ezek képletei trigonometriai függvé—
nyek lesznek, csak az állandókat kell megállapítani.
Az ismertetett könyv a fizikából vett példákat is hoz itt is fel, a hőfok napi ingadozásait, de ezekre vonatkozó képletek meghatározásába nem bocsájt—
kozom, mint ahogy eddig is csak a statisztikai pél—
dák felsorolására szorítkoztam s a természettudo—
mányiakat mellőztem.
A könyv utolsó része, az ötödik fejezet a sza- bályok és tanulságok újabb ismételt egybefoglalása s így az egész könyvnek, mintegy befejezése is.
Régen volt már, jó száz éve, hogy a statisztikai törvényszerűségek első képletes megállapításait közzétették! Moivre, Lambert, Wittstein, Brune, Babbage, Littrow, Moser és más régi szerzők e for- muláit, melyek legnagyobbrészt az elhalálozási rend—
nek életkor szerint való alakulását akarják képle—
tesen megadni, azonban kételkedéssel nézzük, mert a megfigyelés, mondjuk az élet, egészen mást mond, mint az elmélet s az ő képleteik többé-kevésbbé más görbéket adnak, mint a vonatkozó statisztikai anyag.
A Fréchet és Romann által levezetett új képletek ——
ha nem is a halandóság kor szerint való alakulásá- nak régi, nehéz törvényszerűsége'nek képletét tár- ják elénk —— e régi képletektől igen előnyösen kü—
lönböznek abban, hogy széleskörű megfigyeléseken, valóságos statisztikai adatokon alapulva s körül—
tekintő, gondos módszerekkel lévén kiszámítva,
tényleg azokat a formákat adják —-— igen jó meg—
közelítéssel —, amelyeknek ezek az életviszonyok, ezek a tömegjelenségek megfelelnek.
A magyar statisztika legújabban sokat foglal- kozott a gyakorisági poligonokat kiegyenlítő irány—
vonalnak pontosabb, a Gauss—féle hibaelméteten nyugvó meghatározásával s így a tömegjelenségek törvényeinek grafikus kifejezésével. Ezzel közel ro—
kon a görbéknek megfelelő képletek meghatározása.
így Fréchet és Romana könyve a magyar statiszti- kusok által a közelmultban végzett kutatásokhoz is közel áll s bizonyos, hogy azt ebből a szempont- ból is sokan fogják nagy érdeklődéssel olvasni.
Sz. T. dr.
Alexandre Ivánka: Commerce intérieur de la Pologne.
Varsovie, 1930, 13 l. —— p. '
A lengyel statisztikai hivatal 1929 nyarán al- osztályt létesített a belkereskedelmi forgalomról való adatgyüjtés és feldolgozás végrehajtására.
Adatszolgáltatók a következők: 1. a pénzügyminisz- térium adóügyi osztálya, 2. a tőzsde, 3. a nemzet—
1. szám,
közi vásárok intézösége, 4. a kiállítások forgalmá- ról a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi minisz—
tériumok, 5. a közraktárak, 6. a szabadalmi hivatal, 7. a mértékhlitelesítő hivatal, 8. ankétek, 9. a belső áruforgalomról a szállítási vállalatok, 10. eseten- kint a kartellek és az egyedárusági hivatalok.
A statisztikai hivatalhoz hasonló adatgyűjtése- ket más szervek is végeztek már, így az Árvizsgáló Intézet 1400 vállalat közt szétosztott kérdőíven gyűjtött adatokat, melyek főleg a racionalizálás keresztülvitelének megkönnyítésére szolgáltak. A statisztikai hivatal adatgyűjtésének legfontosabb alapját a pénzügyminisztérium és a szállítási vál—
lalatok által beküldött eredmények adják. Különö- sen a pénzügyminisztérium adatgyüjtése mozog tág keretek között. Mindazonáltal, minthogy egyes ke- reskedelmi ügyletek adómentesek, vagy pedig adó—
mentesnek nyilváníthatók a minisztérium által, a valóságos kép felülmúlja a minisztérium által nyuj- tottat. 1928-ban a kivitt gyártmányok és félgyárt- mányok értéke 1 milliárd 200 millió zloty volt, ami a kereskedelmi vállalatok összes forgalmi értékének , csak 8%—át teszi. Figyelembevéve azonban azt, hogy az export legfontosabb árucikkeit maguk az ipari vállalatok viszik külföldre, ezt az arányt 2—3, leg—
feljebb azonban 5%-ra kell leszállítani.
Az adatgyűjtés egyik nehézsége, hogy a keres-
——56—— 1931
kedőknek csak 4'4 százaléka vezet üzleti könyveket.
Ennek folytán a minisztérium kénytelen becslés útján megállapítani a forgalom értékét, 5 ha ez pénzügyi szempontból megfelelő is, semmi esetre.
sem tökéletes, mint statisztikai alap. Kétségtelen ugyan, hogy az ipari termelés és az üzleti forgalomv indexszámai állandóan pontos arányban állanak.
A szállítási vállalatok adatai módot adnak arra, hogy az áru útját a termelőtől a fogyasztóig, nyomon kövessék s ez az országon belül egyes területi egységek szerepére is világot derít. Meg kell azonban jegyezni, hogy bármily szép is a munka ezen részének elgondolása, a tökéletességtől még igen messze áll. Tulajdonképen csak a vasút által, szállított árumennyiségek ismeretesek, minthogy a légi járművek szállító kapacitása egyelőre mini—
mális. Sem a vízi, sem a közúti közlekedésről nincs.
adat. A szerző reméli, hogy az adatszolgáltatás—
szervezetének kellő kiépítése néhány éven belül el fogja tüntetni azokat a hiányokat, amelyek ma még az összbenyomást zavarják.
Meg kell még jegyeznünk, hogy a könyv szer—
zője magyar származású. Fiatal kora ellenére tu—
dományos felkészültsége teljesen alkalmassá teszi őt arra, hogy a lengyel statisztikai hivatal külkeres—
kedelmi osztályának vezetését irányítsa.
S.—P. A. dr.
A M. kir. Közp. Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.
Ouv'rages arrivés a la bibliothegue de l'Office central royal hongroz's de statistiguo.
Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications diintérét international et de théorie générale.) —— Statistigue internationale des chemins de fer, 1929. Union internationale des chemins de fer. Paris.
Memorandum sur le commerce international et sur les balances des paiements, 1927/1929. I. Vol.:
Apercu général du commerce mondial. Société des Nation-s. Geneve.
(Csikai), Paul de: LiEurope centrale économiguc et sociale. Paris. 1931.
Conférence internationale pour Ilunification du droit en matiére de lettres de change, billets a ordre et chégues. Deuxieme session, 23 février 1931. Réponses présentées par les gouvernements au guestionnaire concernant le cheguc. Société des Nations. Geneve. 1930.
, Apercu des moyens directs et indirects mis dans les divers pays á la disposition des acheteurs étrangers pour siassurer de la gualité des marchan- dises dont ils deviennent acguéreurs dans ces pays.
Société des Nations. Geneve.
Comptesa rend—us de la conference préliminaire en vue diune action économigue concertée. Tenue a Geneve du 17 fe'vrier au 24 mars 1980.
Double imposition et éuasion [iscale. Recueil des accords internationaux et des dispositions de droit interne tendant () éviter la double imposition et l'évasíon fiscale. Société des Nations. Geneve.
Magyarország. (Hongrie) —— Recensement des travailleurs intellectuels, 1928. Office central royal hongrois de statist. Budapest. (Publications statis—
tigues hongroises. 79.)
Fellner Frigyes: Csonka—Magyarország nemzeti jövedelme. Budapest. 1930.
Amerikai Egyesült Államok. (États-Unis.) ——
Proceedings of the sixtcenth annual meeting of the international association of industrial accident boards and commissions. Held at Buffalo, N, J.
October 8—11, 1929. Bureau of labor statist.
Washington. (Bulletin. 511.)
Report of the city auditor of the receipts and expenditures of the city of Boston and the county of Suffolk Commonwealth of Massachusetts, 1929.
Boston.
Argentina. (Argentina) —— Anuario estadistico del a Ciudad de Santa Fe, 1928. Dirección de esta—
díst. munícipal. Santa Fe. .
Ausztrália. (Australie. ) -— Statistical register,
1929/30. I. Popul—ation and vital statistics, 1929. VIL
