Magyarorszag könyvtermelése 1949-ben ; .;
A könyvtermelés minden korszak kultúrszínvonalának jellegzetes ismérve.
A Központi Statisztikai Hivatal most dolgozta fel az 1949. évi könyvtermelés adatait.
Ezek a számok azt mutatják, hogy kultúrszínvonalunk hatalmas léptekkel fejlődik;
Kapitalista ország meg sem közelíthet ilyen nagymértékű fejlődést.
A tőkés termelőrend időszakában a könyv ——— ahogy a kultúra általában ——
luxusszámba megy ; az olvasás az uralkodóosztátyok csaknem monopoliumszerű kivált—
sága. A tőkés könyvkiadás a leghűbb kiszolgálója a kapitalista ,,kultúrpolitikának" : könyvei egyrészt alacsony színvonalúak, másrészt _ a dolgozó tömegek felé kidobott füzetes ponyvától eltekintve —— kis példányszámúak és drágák.
Az imperialista országok jelenlegi gazdasági válsága nem kedvez a különben sem túl nagy burzsoá kultúrszomjnak. Az USA—ban és a dollár járszalagán haladó leg—
nagyobb nyugateurópai országokban a könyvtermelés csökkenő tendenciát mutat. A kiadott művek számának alakulása az utoljára közzétett __ 1948. évi —— adatok szerint 1939—hez viszonyítva a következő képet mutatja?)
' A művek száma Gyarapodás (e), 1939 1948 ill. csökkenés (——) Amerikai Egyesült Államok ... 10.640 9.897 ——- 7.0 Nagybritannia ... 14.913 14.686 -— 1.5 Olaszország ... 10.954 7.685 -—30.0 Együtt ... 36.507 32.268 ——1].()' Állítsuk e számadatok melle' Magyarország könyvtermelése'nek egyidejű adatait :
3.096 5.804 —l—87.5 Amig tehát e három imperialista állam könyvtern'ielóse együttesen a második világháború kitörésétől IMS—ig 11.(i%—kal csökkent, addig a népi demokratikus Magyar—
országon 87.:')% volt az emelkedés a könyvkiadás terén. Jellemző, hogy abszolút számokban is erősen megközelítette a kilencmilliós Magyarország az imperialista
,,vezető kultúrállamokat". _
A tőkés statisztika alkalmazkodik a kultúraellenes, tőkés ,,kultúrpolitika"
szempontjalhoz: leplezni igyekszik ennek a kultúrpolitikának jellegét. A Le droit (f*auleur, a tőkés kiadók nemzetközi érdekképviseletének lapja, így ír ;, ,,. . . a jelen korszakban az irodalmi termelés statisztikája inkább luxus—tevékenység, amelynek nem lehet. sok időt szentelni".2) Valóban, a tőkés statisztika csak fanyalogva mutatja ki a burzsoá könyvtermelés csökkenését.
. A Izlt'irtliy—korszak Magyarországának könyvtermelési statisztikája semmiben sem különbözött az imperialista országok hasonló statisztikai tevékenységétől:
részben a könyvkiadói érdekellsűgek üzleti szempontjaihoz alkalmazkodott, részben a kapi—
talizmus kultúraellenes lörekvéseinek leplezgetéseit szolgálta. Önálló adatgyűjtés a háború évéig nem is történt ezen a téren, hanem egyszerűen csak átvették a könyvkiadói érdekeltség lapjának, a Corvinúz'zak adatait, illetve azokat, amelyeket az érdek—
képviseleti lap jónak látott közölni. A Magyar Statisztikai Szemle, a Horthy—időszak statisztikai hivatalának lapja, kénytelen is volt beismerni, hogy ez a módszer ,,az igényesebb könyvtermelési statisztika szempontjából nagyon is kifogásolható volt, éspedig azért, mert kizárólag a könyvkereskedelem céljai! szolgálván nem nyujtott lehető—
séget a teljes magyar könyvtermele's számbavételére, s a statisztikai megfigyelést megengedő anyagának részleteire sem engedett kellő bepillantást".3) Vagyis: a Horthy—időszak könyvtermelési statisztikája m— mint általában minden statisztikai tevékenysége — — a legnyiltabban a kapitalizmus érdekeit szolgáló és ennek érdekében a valóságot meghamisító ,,statisztika" volt. ,
A régi könyvtermelési statisztika osztályjellegére legjobban az a tény mutat rá, hogy egyedül a megjelent művek számát közli, de nem közli a kultúrszínvonal szem—
pontjából sokkal jelentősebb példányszámadatokat. A régi Statisztikai Hivatal 1942-ben
1) ,,Le droit d'auteur", Bern, 1949 december lő., 135., 138. és 139. old, ') U. o., 135. old.
8) Magyar Statisztikai Szemle, 1944, 4—5. sz.,142. old. (A kiemelés tőlem. —— T. Gy.)
lta
: közölt csupán, először példányszámadatokat, amelyeket azonban azértnem— tehet; m _ kőmolyan figyelembe venni, mert azokat —— a Hivatal saját bevallása sZerintlísz' *' '
,
,,a-inaptárak és cimtárak igen magas példányszáma emeli . . ."), vagyis a példány '_ számok szépítése érdekében a könyvek közé becsempésztek minden nyomtatványt,, naptárat, helyi kiadványt. —
1938—ban a könyvtermelésbcn szereplő művek számát a Központi Statisztikai, Hivatal —— a Corvina nyomán —— 3336—ban állapította meg. Ha 2.500—ra becsüli—tik fogy-egy mű átlagos példányszámát —— amely sam inkább magas, mint alacsony,
—— akkor az azévben megjelent művek összpéldány zárná 7.8 milliót képvisel.
*
A felszabadulás után hatalmas lendülettel indult útjára a magyar könyvtermelés.
Népi demokráciánk Pártunk irányításával _— felszámolva a volt uralkodóosztályok
; NműVeltségi monopóliumát, —— a könyvkiadást is a munkásság és dolgozó parasztság kulturális és ideológiai fejlődésének szolgálatába állította. Ennek a kultúrpolitikának fontos eszköze a könyv, a marxi-lenini világnézetet hirdető politikai,, és a dolgozók harcát, a kommunista embert ábrázoló szépirodalmi művok minél több és minél nagyobb példányszámú kiadása. A felszabadulás utáni években még tevékenykedő kapitalista magán—könyvkiadók azonban ezzel ellentétes politikát űzve, továbbra is a kis—
példányszámú és a burzsoázia ,,lcullúrsziikségleiének* megfelelő könykiadás politikáját '
'*folytatták. '
V Ennek a könyvkiadási kettős politikának az adatai mutatkoznak meg a fel—
szabadulás utáni könyvtermelési statisztikában.
1. sz. tábla
e Könyvtermelési adataink 1938-ban és a felszabadulás után
M (i v e k*
Egy före jut
* É v példányszáma könyv és bro-
száma index ,, "_ mmm ., —— súra
! 1.000-ben index
1938 ... 3.136 1001) 7.800.0 100.0 0.85
1945 ... 1.459 465 6.575.7 84.33 0.73
1946. . ... 3.188 1033 10.491.6 1345 1.16
1947 ... 5.301 169.1 143472 1833 ' 1.5?
1948 ... 5.804 185.1 223868 2934 2.49
1949 ... 4.443 1417 46.733.8 5992 5.05
A számok rámutatnak népi demokráciánknak a könyvtermelés terén történt ered- ményes kultúrforradalmára. Ez a győzelem abban nyilvánul meg, hogy amig a művek számában is komoly ———l948—ban 185 %—os, 1949Lben 142 %—os—— emelkedés következett be, addig apéldányszámnál különösen rohamos emelkedés mutatkozott : csaknem 500 %—os.
Az 1. sz. tábla utolsó számoszlopa arra mutat rá, hogy amíg a Horthy—időszakban egy főre átlagosan 0.8 brossúra és könyv jutott, vagyis nem is egészen egy mű, addig 1949—ben több mint öt mű jutott egy főre. Ezeknek a számoknak az oszlálylarlalma is nyilvánvaló.
A Horthy—időszak 0.85 könyv íejátlaga azt jelzi, hogy könyvhöz ezidőben csaknem kizáró- lagosan az uralkodó osztály tagjai juthattak, hogy az olvasás az uralkodó osztály mono— ' pólíumszerű kiváltsága volt. Köztudomású, hogy ez valóban így volt és az uralkodó osztálynak ezt a monopóliumát csak az öntudatos munkásság veszélyeztette. Az 1949.
évi 5.013 viszont azl jelzi, hogy a könyv immár a széles dolgozó tömegek mindennapi olvas—
mányává vált.
. A népi demokrácia könyvkiadási politikája győzelmének elengedhetetlen elő—
feltétele VOlt, hogy a burzsoá szellemű könyvkiadást folytató magán—kiadóvállalatok felszámolásával egyszersmindenkarra vegetvessen a könyvkiadási kettős politikának.
Az 1949—es esztendő ezen a területen is hatalmas eredményeket hozott.
1948—ban az állami és közületi [kiadók 811 könyvet adtak ki, az állami intézmé—
nyek 509—et, ugyanakkor a könyvkiadó vállalatok 1.666—ot, az egyházak $$$—at, a szerzők pedig 1.099-et. Az 1949. évi, a könyvkiadók jellegére vonatkozó adatok esek—
kel a számokkal szemben még akkor is hatalmas fejlődést jelentenek, ha más szem—
' pontú csoportositásuk miatt azokkal nem minden tekintetben hasonlíthatók össze.
2. sz. tábla
A könyvtermolés a kiadó jellege szerint, 1949
"L' .!
a; " O a
,. E 3— 32 es
3 S 5! " M % § % '" .a: ad
a s e a 2 o ;; a 343 o s
" :o _— o a s 8 a N e a a ;: § % s
Csoport, mufaj % $$$ 04 És gi? § %% §)" § §
'?) - !-
b : 4-— 9 a zo o (4 ** es ha "
§ § %% a a $ a e— a e 299 a? m %
a .
N
( '" kiadásában megjelentetett művek száma
! ! I
1. Tudományos irodalom . . 3.230 1.558 262 194 190 130 83 — 813
Ila Egyházi (vallásos) művek. 105 — — — —-— —— —— 105 _.
II. Ismeretterjesztő irodalom 101 74 3 2 1 6 6 -— 9
III. Szépirodalom ... 388 303 —— — 25 4 42 1 13
IV. Ifjúsági irodom ... 118 75 -— 3 26 —— 14 —— -——
'V. Tankönyvck ... 262 162 —— 6 33 9 1 14 , 37
VI. Zeneművek, kották . . . . 239 8 —— 29 31 l 31 123 —— 17
Összesen ... 4.443 2.180 ] 265 [ 234 [ 306 I 180 269 120 ! 889 ' Az állami és közületi kiadók a megjelent 4.443 könyv 4909—át, 2.180 könyvet adtak ki, míg 1948—ban az állami, közületi kiadók és az allamiOintézmények együt—
tesen 22. 8%— ot. Ha 1949 ben a szocialista jellegű összes kiadókat szembeállítjuk az összes magánjellegű kiadókkal, akkor ezek aránya 67%: 33%. Ez utóbbiból azonban 20%— ot képviselnek azok a szerzők, akiknek nagy többsége az orvosi, stb. lapok—
ban megjelent cikkét ,,adja ki" különnyomatként, vagyis nem tekinthetők üzleti vállalkozóknak.
* A 2. sz. tábla magyarázza meg a művek számának 1949—ben bekövetkezett csök—
kenését. Ennek a csökkenésnek oka az, hogy az 1949—ben nagyrészt államosított kapitalista könyvkiadó vállalatok a korábbi években nagytömegű sekélyes és ál—
irodalmi kiadványainak száma 1949—ben ugrásszerűen esett. Népi demokráciánk írói, tudósai, fordítói ezt a nagymérvű és gyors csökkenést egy év alatt behozni termés—
szctesen még, nem tudtak. ,,Aki azt képzeli —— írta errevonatkozóan Révai elvtárs, ——
hogy egy olyan forradalmi átalakulás, amilyen nálunk történt, nem hat az irodalom ,folytonosságarai, annak fogalma sincs a társadalmi és irodalmi élet összefüggéseiről."
*
Az 1949-es könyvtermelési statisztika a művek számlában és a példányszám—
ban is megkülönböztette a 48 oldalnál terjedelmesebb műveket a többiektől. Ennek a megkülönböztetésnek a jelentősége az, hogy ennek a határvonalnak a beiktatásával hozzávetőleg meg lehet különböztetni a brossúra—irodalmat (: könyvirodalomto'l. Ezen az alapon megállapításra került, hogy —— a zeneművek kivételével, ahol hasonló meg—
különböztetésnek alapja nincs —— 1949-ben 2.966 brossúra jelent meg 32,326.187 példányban és 1. 477 könyv, 14, 064. 502 pel (lany számban Ez azt jelfnti hogy az 1. sz.
táblában kimutatott egy főre jutó 5. 06— os könyv— és brossúra megoszlása a két csoport között a következő: 1 6 könyv és 3. 5 brossúra.
Az ötéves tlrvről szóló törvény indokolásában Gerő elvtárs a következőket mondta: ,,. . .míg 1938—ban az ország egy lakosára átlagban egy könyv jutott, addig a tervidőszakban minden lakosunkra évente atlagban 3.3 könyv fog jutni." A fenti számok rámutatnak eddigi eredményeinkre és a könyvte'rmelés terén megvalósi—
tandó további hatalmas feladatainkra.
Az összesen 46.7 milliónyi példányszámban megjelenő 4.443 mű a következő
főcso )ortokra oszlik : '
3 A művek Osszpéldányszám
A száma (1 .OOO-ben)
Tudományos irodalom ... 3.335 38.573.1 Ismeretterjesztő irodalom ... 101 9891
Szépirodalom ... 388 2.433.9 Ifjúsági irodalom ... 118 860.6 Tankönyvek ... 262 * 3.583.9 Zen'eművek, kották ... 239 343.1
Az irodalmi művek legnagyobb csoportja, a könyvtermelés nagyrésze a tudomá- nyos irodalom. Ide tartozik a művek 75 és a példányszám 83 %—a. A második —— bár számra sokkal kisebb — csoport a tankönyveké, majd a szépirodalom csoportja követ—
ló!
kezik. Az ismeretterjesztő, az ifjúsági irodalom és a zeneművek példányszáma az;—
egymillió alatt marad. ' * * _, v
A Központi Statisztikai Hivatal 1949 II. felében a könyvek részletezése céljá—_
[ból új nomenklatúrát Vezetett be. A könyvtermelés teerzerű fejlesztése megköveteli az egyes irodalmi csoportok egymástól való elhatárolását, hogya fejlesztés minden területen megtervezhető legyen. A kapitalista könyvtermelési statisztika a Horthy—
Magyarországon ugyanúgy, mint a mai imperialista államokban — részben a könyv- termelés irányvonalának elkendőzése céljából, részben pedig üzleti érdekből —— szán—
dékosan elmosta az egyes kategóriák közötti különbséget, helytelen Csoportosításokat alkalmazott. A Központi Statisztikai Hivatal most bevezetett nomenklatúrája vi;
szunt —— az azt megelőzőnél is jobban —— a könyvkiadás tényleges helyzetére mutat 'rá. Az új nomenklatúrát 1949 közepén vezettük be, így a könyvek ennek megfelelő;
csoportosítását csak az év második félévére vonatkozóan lehet közölni.
Az 1949. évi könyvtermelési statisztika néhány fontosabb adatát a 3761. és 3/b. , sz. táblák ismertetik.
J/a. sz. tábla
Az 1949. évi könyvtermelés részletezése a művek száma, példányszáma és átlagos ' ára szerint az irodalmi csoportok alapján
, Megjelent a
. . Művek ÖSSZ' AUÉS művek
Csoport, múfaJ száma példány— Péld 3" átlagos
szám szám ára
1. TUDOMÁNYOS IRODALOM
I. félév összesen ... 1.944 18,560.0.90 9.547 :).13 II. félév:
0. Általános munkák . 20 28480 1.424 5.05
1. Bölcselet ... 9 62.000 6.888 720
2. Társadalomtudomá y 602 17,696.748 29.396 3.416
a) statisztikai műv, 3 8.500 2.833 233
b) poiitikaí irod. .. 259 12,447.175 48.058 2.535
e) politikai gazdt. . 228 4,757.721 20.867 3.43
(1) jog .és közig. . . . 40 87.320 2.183 11.60
(3) egyeb ... 72 396.032 ' 5.500 3.08
3. Nyelvtudomány . . . 20 98.830 4.941 11.16
4. Természettudomány 41 116385 2.838 7.89
5. Alkalmazott tud. . . 545 1,163.151 2.134 441
11) orvosi művek .. 342 362450 1.059 1.75
b) technikai művek 53 130230 2.457 12.34
c) mezogazdaság . . . 44 332740 7.562 5.99
(1) keresk. és közl. . 57 210.451 3.692 7.18
e) egyes iparágak 33 52.900 1.603 9.71
f) egyeb ... 16 74.380 4648 9.76
6. Művészet, építészet,
sport ... 38 165880 4.365 7.40
7. Irodalomt, kritika . 21 123.000 5.857 7.94
8. Történelem, földrajz 27 253200 9.377 12.17
11. félév összesen ... 1323 19,707.674 14.395 4.52
Együtt ... 3.267 38,267.764 , 11.713 5.311
1/. EGYHÁZ] (VALLÁSOS) MÚVEK
11. félév ; 68 305355 4.490 7.554
II. ISMERETTER-
JESZTO ÉS NÉP- SZERÚ MÚ VHK
]. lélév összesen ... 59 367.915 6.236 9.6]
II. félév:
]. Természeltudomány 27 511.440 18.942 ' 7.62
2. Technika ... 9 27.750 3.083 9.72
3. Földrajz ... 2 4000 2.000 17.2§
4. Egyéb ... 4 28.000 7.000 1.80
111. [élén összesen ... 42 571.190 13.599 7.9)?
Együtt ... 101 939.105 9.298 8.233
IH. SZÉPIRODALOM
I. félév összesen ... 195 1,105.970 5.671 12.50
II. félév:
1. Versirodalom ... 42 328200 7.812 6.74
2. Regényirodalom . . . 96 662215 6.898 18.26
3. Novellairodalom . . . 34 244590 7.193 11.35
4. Szindarabok ... 21 92.950 4.426 3.4()
II. félév összesen ... 193 1,327.955 6.875 12.92
N
3/b. sz. tábla
Az 1949. évi könyvtermelés réezletezése a művek száma, példányszáma és átlagos ára szerint az irodalmi ,esoportok alapján (folytatás)
Megjelent
_ ., . Művek Öl": íiáaágos művek
csoport, mufaj száma ped ny- p 'ány— átlagos
szam sz m ára
IV. IFJUSÁGI IRO- DALOM
I. félév összesen ... 40 354350 8.851 6.7!)
II. félév:
1. Óvodáskor ... 38 242840 6.390 8.139
2. 6—10 éves kor . . . . 5 43.000 8.600 14.20
3. 10—14 éves kor . . . 16 83.370 5.210 12.46
4. 14 évnél idősebb . . 19 137350 7.228 8.35
11. félév összesen ... 78 506.-560 6.494 9.59
Együtt ... 1 18 360310 7.293m 8.61
V. TANKÖNYVEK
I. félév összesen!) . . .. 124 1,074.710 8.667 5.11
II. félév: ,
1. Általános iskolai . . . 41 2,098.900 51.192 4.57
2. Középiskolai ... g 40 397350 9.934 ms
3. Főiskolai ... 57 12.970 228 7.11
II. félév összesen ... _ 138 2,509.220 , 18.182 6.48
Együtt ... 262 §),—583330 13.670 53.83
VI. ZENEMÚVEK, KOTTAK
I. félév összesen ... 15 78.210 5.213 6.27
II. félév:
1. Könnyűzene ... 162 198.115 1.222 2.041
2. Klasszikuszene . . . 55 57.240 1.040 4.237
3. Tananyag ... 7 9.500 1.357 13.70
11. félév összesen ... 224 264.855 1.182 2.98
Együtt ... 239 343.065 1.435 3.18
1. félév összesen ... 2.377 21,540.945 9. 62 6.14
11. félév összesen ... 2.066 23192309 12.194 5.6'3
1949. évben összesen
4.443 46.133.754 10.518 5.90 1) Az első félévben a pedagógiával kapcsolatos könyveket és füzeteket is ide sorolták.
Az 1940—es könyvtermelós fenti részletezéséből a tgdományos irodalom képviseli a könyvkiadásban a legnagyobb súlyt. Ebben az irodalmi főesoportban is legnagyobb százalékkal a politikai és politikai gazdaságtani irodalom szerepel, az előbbi 62, az utóbbi pedig 24 %—kal. Ezek a magas számok megrajzolják annak a gigantikus munkának az arányait, amelyet népi demokráciánk s annak élén a Magyar Dolgozók Pártja folyta! a doz'gozo' tömegek világnézeti és tudományos neveléséért. Ezért mondotta Rákosi elvtárs az MDP Központi Vezetősége előtt tartott februári beszédében : ,,Pártunk győzelmének és dolgozó népünknek a szocializmus felé fordulása következtében ugrás—
szerűen megnőtt a tanulás vágya. Ezt az egészséges fordulatot mi magunk is serken—
tettük azzal, hogy tagságunk elméleti színvonalának gyors emelését követeltük. Ezen a téren igen jelentős sikereket értünk el. . ." 1949 II. felében 12.4 millió példányszámú mű jelent meg a politikai irodalom és 4.8 millió a politikai gazdaságtan területén.
A tudományos irodalom másik nagy csoportja az alkalmazott tudományok köre.
Az év második felében 53 technikai munka jelent meg 130230 példányszámban, 44 mezőgazdasági munka 332740 példányszámban, 57 kereskedelmi és közlekedési jellegű munka 210451 példányszámban. A legnagyobb számú az orvosi művek csoportja, amelyek 362000 példányszán'lanak 95 %—a csupán az orvosi lapokban megjelent cikkek különlenyomata.
'
A szépirodalmi művek legnagyobb csoportját a regények képviselik, a második félévben az Összes szépirodalmi munkák 50 %—ával. Jelentős még a versirodalmi munkák csoportja is, 328000 kötettel, amelyeknek mintegy a fele különböző füzetes kiadvány, műsorfüzet.
Az i/júsá'gi irodalom legnagyobb csoportját az óvodáskor könyvei képviselik.
*
l63
Az adatok azt mutatják, hogy az úttörő korban (6—14 év) lévő gyermekek számára
, aránylag kevés könyv jelenik meg. _
A tankönyvek jelentősége különösen kiemelkedik most, a Magyar Dolgozók' Pártja Központi Vezetőségének a vallás- és közoktatásügyi minisztérium munkája——
val kapcsolatos határozata után. A tankönyvek száma —— bűnös mulasztás, tudatos ' kártevés következtében—— jóval alatta maradt a szükségesnek. ,,Szeptember végéig nem egész másfélmillió példány készült el a szükséges négymillióbólm), 1949 II. felében ——- amikorra a tankönyvnyomtatás legnagyobb része esik —— összesen kétmilliónyi általános * iskolai, 359.000 középiskolai és néhány ezer egyetemi tankönyv jelent meg. Ezek a tan—
könyvek a szükségletnek valóban csak töredékét elégítették ki. A Központi Veze- töség határozata a tankönyvekre vonatkozóan a következőket mondja: ,,El kell érnünk, hogy a következő tanév kezdetekor kellőszámú és megfelelő színvonalú tankönyv álljon minden tanuló rendelkezésére." Könyvtermelési statisztikánknak egyik döntő feladata ezen határozat végrehajtásának ellenőrzése.
*
Könyvtermelésünk mennyiségi fejlődése természetszerűleg párhuzamosan haladt a minőségi fejlődéssel. A magán—könyvkiadókkiadói tevékenységének —— az e vállalatok ' csökkenésével együttjáró —— összezsugorodása megszabadította a magyar tudományos és szépirodalom területét a reakciós, értéktelen és tudománytalan munkák jelentős többségétől, a sekélyes burzsoá ,,irodalom" tömegétől. A burzsoá ál—irodaiom : csökkenésével egyidejűleg állandóan növekszik az a szerep, amelyet a szovjet tudomá"
nyos és szépirodalmi művek fordításai töltenek be könyvtermelésünkben. Népi demo—
kráciánk jelen korszakában bekövetkező kullúrforradalomnak legjellegzetesebb folyamata ez az elfordulás a burzsoá kultúrától e's közeledés a szocialista, szovjet kultúra felé. 1948—ban még csupán 155 művet fordítottunk oroszból, 1949-ben pedig már 525 szovjet forditás történt, ezenkivül 25 klasszikus orosz művet adtunk ki. .
. A szovjet fordítások legnagyobb száma —— 273 a tudományos irodalomban, másodsorban pedig _ 113 mű —— a szépirodalomban található. 56 az egyébként aránylag kisszámú ifjúsági irodalom szovjeteredetű műve. A szépirodalmi könyvek kiadásában bekövetkezett kulturális fordulatra egyebként jellemző, hogy az 1948—es 66 szovjet regénnyel, szindarabbal, stb. szemben 1949—ben több mint 70%—os emel-
kedés követkeZett be.
Ugyanakkor a haladó magyar irodalomnak is mind nagyobb számú műve jelent meg ; a magyar irodalom klasszikusainak 37, haladó élő íróinknak pedig 101 munkája.
A magyar irodalom 1949—ben megjelent összes műveinek példányszáma több mint háromnegyedmilliót tesz ki.
A magyar könyvek kiadásának problémája azonos a magyar irodalom fejlődésének problémájával. Ezért mondotta Révai elvtárs: ,,A szocialista—realista, awpártirodalom hegemóniája nem utolsó sorban azon múlik, hogy sikerül—e fejlesztenünk színvonalát".
' Ha ez sikerül % és nem kétséges, hogy sikerül —— szépirodalmi könyvtermelésünkben a mainál is mind nagyobb számmal jelenik meg a haladó magyar irodalom.
Összefoglalva az 1949. év könyvtermelési statisztikájának eredményeit, megálla- píthatjuk, hogy a magyar népi demokrácia a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével mind eredményesebben valósítja meg Lenin tanítását": ,,Az irodalom művelése nem lehet egyes személyek vagy csoportok profitjának forrása, egyáltalán nem lehet a prole—
tariátus egyetemes ügyétől független magánügy". Tolnai György
1) Szabad Nép, 1950 március 26., 3. old.
