Az Országos Tervhivatal jelentése az 1949. évi, valamint a hároméves terv végrehajtásáról

, , " Építőipar

Az építőipar a két ízben is felemelt

949. évi építkezési tervet 115.8%-ra telje—

,;_s ette. 1949—ben az építőipar termelése , 48-hoz viszonyitva több mint két és ';Vfélszeresére nőtt. Az építőipari termelés a jIII. negyedévben 75%—kal felülmúlta a

,II. negyedévit és a IV. negyedévben,

;tehát a téli hónapokban is tovább emel—

f kedett. Ebben jelentős része volt a

_;minisztertanács 1949 július 17—i, az építő—

: ipar kérdéseire vonatkozó határozatának.

Mezőgazdaság

A mezőgazdaság a termelési előirányzatot

* 1949—ben összértékben 100.7%—ra teljesítette.

, Az állattenyésztés terén a teljesítés 119.3%

'volt. A szántóföldi termelésnél a terv—

teljesités gabonafélékben 110%, _volajosá növényekben 163%, rostosnövényekben

-166%. Gyenge volt ezzel szemben főleg fa kapások terméseredménye, különösen a

konkorrépáé. Ebben az időjárás alakulása

; mellett része volt a kulákság szabotálá-

sának és- az agrotechnikai előírások el—

' lhanyagolásának.

Közlekedés

A vasút az 1949. évi szállítási tervét

107%—ra teljesítette. 1949—ben ,a vasutak

500000 vagonnal, a tehergépkocsik 11.000 tonnával több árut, a vasutak 12 millió-

; val, a távolsági autobuszok 10 millióval több utast szállítottak, mint az előző évben;

Kereskedelem

_ Az állami nagy— és kiskereskedelem

eladási forgalma 1949-ben meghaladta (a 21 milliárd forintot. A társadalmasított _rkiereskedelem'íorgalmát 140 állami nagy—

kereskedelmi vállalat és mintegy 7.000

" állami és szövetkezeti bolt, üzlet és áruház bonyolította le.

Foglalkoztatottság, termelékenység, munkabérek

1949—ben a gyáriparban, a bányászat-

ban és az építőiparban nagymértékben megnőtt a foglalkoztatottak száma. A vel, a bányászatban 11.000 Eve], az pítöiparhan 69.000 fővel emelkedett.

Igy az ipar említett három területén a _ ankáslétszám egy év alatt összesen 162.000

" ! tővel, növekedett.

A munka termelékenysége 1949 folyamán

576

árlparban a munkáslétszám 82.000 fő—V

emet kal emelke a. A* gyáriparban ha—

' vonta kifizetett bérösszeg januártól de- cemberig 172 millió forintról 250 millió forintra nőtt.

Az egy munkavállalóra eső átlagkereset 16.7%-kal emelkedett. A dolgozók reálbére, az árcsökkenést is figyelembe véve, 22.5 (%,—kal"

növekedett.

. II.

A hároméves terv

1947 augusztus 1'-től 1949 december 31—ig, tehát két év és öt hónap alatt a

hároméves terv előirányzatát a nép—

gazdaság minden ágában túlteljesítettük..

Gyáripar

A, gyáripar és bányászat termelése 7949—ben 20.6%-kal haladta meg a három-

éves terv, utolsó évére előirányzott termelést., A nehéziparhoz tartozó iparágak terme——

lése elérte az 1938. évi termelés 174 (%)—át, A gyáripar legfontosabb termékeinek termelése 1949-ben, a terv utolsó évében, 1938—hoz viszonyítva a következő emel—v

kedést mutatja:

1949. évi index (1938-100) Vasérc ... 114.0

Bauxit ... 1033

Szén ... 126.7 Ásványolaj ... _ ... mesa Nyersvas ... 12718

Nyersacél ... 131 .2 Alumínium . . . 1.109.8 Szerszámgép 3.040.1 Vagon ... 32013

Mozdony ... 8223

Tehergépkocsi ... 1898

Traktor ... 470.7 Hajó ... 321.0 . Mezőgazdasági gép ... 331.9 Kerékpár ... 283.4 Motorkerékpár ... 7282

Villamosenergia ... 1685

Cement ... ; ... 1625

Táblaüveg ... 2444

Öblösüveg ... 41403

Marónátron...'.... 30241:

Szuperfoszfát ... —. 208.4 Pétisó ... 181.7 Növényi olaj . . . 181 .6 Papirosgyártás . . 1455

Papirosteldolgozás . . . 1263

Pamutszövet ... 1192

Gyapjúszihret ... 125.1 Bőrcipő ... 1213

Építőipar

Az építkezések terén a hároméves terv előirányzatát 120%—ra teljesítettük. El—

kezdtük az építőipar gépesítését. Az építőipart túlnyomórészt nagyipari jel- legű iparra szerveztük át. Jelentős hala—

dást értünk el az építőipar idényszerűsé- gének felszámolásában.

Mezőgazdaság

A hároméves terv előírásainak meg- felelően a mezőgazdaságban általában elértük a második világháború előtti színvonalat.

Szarvasmarhaállományunk 1949—ben az 1938. évi állomány 110%—át érte el, a lóállomány pedig 74 %-át. A sertésállomány a tervidőszakban mintegy két és félszeresére, a juhállomány kétszeresére növekedett. A törzskönyvezett szarvasmarhák száma háromszorosára, a sertéseké ötszörösére, a juhoké tizenhétszeresére emelkedett.

73 mesterséges megtermékenyítő állo—

mást létesítettünk. Uj növények termesz- tését honosítottuk meg. A rizstermő terü—

letet 9.000 kat. holdról 25.000 kat. holdra növeltük. Elkezdtük a gyapot termesz-

tését.

! A hároméves terv időszakában hozzá—

Iogtunk a szocializmus alapjainak le—

rakásához a mezőgazdaságban. Az állami gazdaságok területe a tervidőszak alatt 50.000 kat. hold szántóterületről 400000 kat. holdra emelkedett. A hároméves terv megkezdésekor mezőgazdasági ter—

melőszövetkezeteink nem voltak. A terv befejezésekor több mint 1.500 termelő—

szövetkezeti csoport 350000 kat. hold területen gazdálkodott. A hároméves terv niegkezdésekor nem voltak állami gép—

állomásaink. A terv befejezésekor 221 gépállomás, 3.800 traktorral, nagyszámú más géppel és szállítóeszközzel működött.

Közlekedés

A közlekedés teljesítménye 1949—ben az áruszállítás terén 148.5%—a, az utasszállítás terén 222.4%—a volt az 1938. évinek. A gép—

járóműállomány 1949 decemberében a há—

borúelőttinek 188.5%—a volt. A tehergép—

kocsik száma 1938—hoz viszonyítva két és félszeresére, a motorkerékpárok száma közel négyszeresére emelkedett.

Kereskedelem

A hároméves terv indulásakor a kül—

kereskedelem, valamint a nagykereske—

delem úgyszólván teljesen a tőkések kezén volt, a kiskereskedelemben pedig az állam és a szövetkezetek részesedése csupán 3%—ot ért el. A terv ideje alatt teljesen állami kézbe került a külkereske—

delem és a nagykereskedelem. A kis—

kereskedelemben az állam és a szövet—

kezetek részesedése 30 %—ra növekedett.

Az állami külkereskedelmi vállalatok által 1949—ben lebonyolított forgalom az

1946/47 évinek 375%-a volt. A forgalom egyre nagyobb mértékben a Szovjetúnió

és a népi demokratikus államok felé irá—

nyult.

Az állami külkereskedelem, különösen a tervidőszak második felében, sikerrel hajtotta végre a tervnek az állami kész—

letek gyüjtésére vonatkozó előírásait.

Beruházások

A beruházások terén a hároméves tervet 125.3%—ra teljesítettük. Két év és öt hónap alatt összesen 103 milliárd forintot ruház—

tunk be a népgazdaságba.

A beruházások megoszlása a nép—

gazdaság különféle ágaiban a következő volt:

Aberuházások megoszlása

"l.—ban Ipar ...

31.6 Mezőgazdaság ... 29.0 Közlekedés ... 19.0 Épitési, szociális és kulturális célok . . 173 Egyéb (kereskedelem, stb.) ... 2.5

Összesen .. 100.0

A beruházások eredményeként, többek között 7 új bányaüzemet, új gázkorom—

gyárat, két új ércelőkészítő üzemet, új, korszerű vagonszereldét, új, hatalmas hajógyári szerelőcsarnokot építettünk.

Ujjáépítettük és részben újjáalakítottuk legnagyobb vas— és gépipari üzemeinket:

a csepeli, diósgyőri, ózdi nehézvasiparí üzemeket, a három Ganz—gyárat, az Egyesült Izzót. Komoly teljesítményű traktorgyárrá fejlesztettük a Hofherr- gyárat. Ugyancsak újjáépítettük" erő—

műveinket, így a mátravidéki, továbbá a csepeli nagynyomású erőművet és más erőművek egész sorát. Uj textilgyárakat építettünk s a pamutfonó orsók számát 100.000—rel növeltük. Helyreállítottuk és kibővítettük a Péti Nitrogénműveket.

Korszerűsítettük a marónátron— és a

kénsavgyártást. Jelentékenyen fejlesztet—

tük a festék— és a gyógyszeripar teljesítő—

képességét.

A beruházások eredményeként újjá—

építettük és részben korszerűsítettük vasúti hálózatunkat. Ujjáépítettünk 6 nagy vasúti Duna— és Tisza—hidat. Biz—

tosítottuk a vasutak számára szükséges gördülőanyagot. Helyreállítottuk a gazda—

sági vasutakat. A közuti közlekedés terén újjáépítettük egész úthálózatunkat és néhány új, korszerű betonút mellett, 660 km bekötőutat is megépítettünk.

Néhány kivétellel újjáépültek közúti híd—

jaink, így a többi között újjáépítettük a Margit-hidat, a Lánchidat, továbbá a

77

alelnoki, a szegedi és s; Vásárosnaményi

: _Tisza—hidat. Teljesen újjáépítettük a posta , _és távbeszélő létesítményeket.

Mezőgazdasági beruházásaink kereté-

ben 4.500 új traktort, több mint 1.600

eséplőgépet és az egyéb gépek tízezreit

adtuk a mezőgazdaságnak. Több mint 40.000 köbméter új silót, új növény-

— nemesítő telepeket, új, nagy istállókat, L sertéshizlalókat, magtárakat, stb. léte—

sítettünk. A hároméves tervidőszakban 120.000—nél több új lakóház épült a ma—

ar falvakban és községekben. Villamo—

sítottunk 455 községet. 2.1") tanyaközpon—

'tot, 84 gépállomást és 29 állami gazdasá—

got. A felújításokkal együtt erdősítettünk

102000 kat. bold területet. Öntözötté

tettünk 26.000 kat. holdat.

A hároméves terv beruházásainak ered- ményeként helyreállítottunk 1.324 általá- nos iskolát, építettünk 16 új, korszerű ' iskolát és 24 további iskola építését el-

— kezdtük. Helyreállítottuk középiskoláink túlnyomó többségét, valamint egyete—

meinket, felállítottuk az Állami Műszaki Főiskolát, a Közgazdaságtudományi Egye—

temet. a Gazdasági és Műszaki Akadémiát, _ a Mezőgazdasági Akadémiát, megkezdtük

* a miskolci és a veszprémi műegyetemek építését. _Helyreállítottunk 161 kórházat

és 55 tüdőbeteggondozót. Építettünk 29

új kórházi épületet és 8 új tüdőbeteg—

gondozót. Létesitettünk 37 új járási egészségügyi központot és 24 egészség—

házat. Uj napköziotthonok, bölcsődék,

! fürdők, szociális otthonok, üdülők százai épültek a hároméves tervidőszakban.

Foglalkoztatottság, termelékenység, életszín- vonal

a A hároméves tervidőszakban hatalmas , mértékben növekedett a munkásosztály és általában a dolgozók száma. A köz—

alkalmazottakat nem számítva, a foglalkoz—

tatott dolgozók száma két év és öt hónap alatt 390.000 fővel, azaz 37%—kal emelke- dett. A gyáriparban (az épitőiparral együtt) a munkásle'tszám emelkedése el—

érte a 60%—ot. Még nagyobb mértékű volt a foglalkoztatott szellemi dolgozók számának emelkedése.

A hároméves terv megvalósításának eredményeként, ahogy a terv előírta, az iparban megszűnt a munkanélküliség.

A terv utolsó évében számos területen

már jelentékeny szakmunkáshiány' mutat—

kozott, időszakonkint hiány volt segéd—

munkásokban is. Különösen nagy volt a hiány műszaki munkaerőben, mérnökök-

— em

* előtt

ben, technikusokban. Mind nagyobb szá nom , ban, jutottak kereső foglalkozáshoz az; 1- ,azel'őtt háztartásbeli nők—, amit,—kifejeze)

az is, hogy mig a hároméves terv indo-' lásakor a munkára jelentkezőknek mint?

egy 40%—a volt nő, addig a terv utolsó évében a munkára jelentkezők között a ; nők száma elérte a 60%-ot. A hároméves tervidőszakban új alapokra helyeztük" a szakmunkás utánpótlást. Ennek meg—

felelően a*_nagyiparban az iparostanulák száma a terv megkezdése előtti 11.000—1'5?

35.000—re emelkedett.

A munka termelékenysége a gyáriparban két év és öt hónap alatt 103%—kal nőtt és (! tervidőszak utolsó évében, 1949—ben, elérte—

az 1938. év termelékenységének 120%—át.

Az építőiparban a termelékenység emel—

kedése viszont elmaradt az általános emel-' kedés mögött.

A termelékenység emelkedésében döntői szerepet játszott a munkásosztály állam—1 hatalmának kifejlődése és megszilárdulása, a munkás-paraszt szövetség megerősödése, az egész gyáripar államosítása, mindezek, folytán na munkásosztály, a dolgozók termeléshez való viszonyának megválto-r zása, a munkaversenynek tömegmoz- galommá válása. Szerepet játszottak e—

mellett a hároméves terv jelentékeny beruházásai, az ipar [észszerűbb meg- szervezése, az üzemi újítások mindinkább növekvő száma és eredményessége.

A hároméves terv előírta, hogy 1950 augusztus 1—re a dolgozók életszínvonalá- nak általában 8%—kal kell meghaladnia az 1938. évit. Ténylegesen a dolgozók reálbére a hároméves terv utolsó évének végére, 1949 decemberére, több mint 40 %Jcat' haladja meg az 1938. évit. Az életszinvonal' emelése terén tehát a terv előirányzatot mintegy 30%—kal túlteljesítettük.

A tervidőszakban az egy főre jutó húsfogyasztás 78 %—kal, a cukorfogyasztás—

171 (%,—kal, a tejfogyasztás 68 %—kal, a pamutszöveté 133%—kal, a gyapjúszövetérz 117%-kal, a eipőé 200%-kal emelkedett.

A dolgozók életszínvonalának emelkedése nemcsak a bérek növekedésében jutott kifeje—

zésre, hanem abban is, hogy a különféle szociális juttatások a tervidőszak utolsó—

évében, 1949—ben meghaladták a dolgozók pénzbérénelc 38%-át. Lényegesen meg—

javult a dolgozók egészségügyi ellátása;

A kórházi ágyak száma az 1947 augusztus 1-i 38.000-ről 1949 december végére 50.000—reu emelkedett. A hároméves terv megkezdése szervezett üdültetés alig volt.

1949—ben több mint 210.000 dolgozót és családtagot üdültettünk. Elkezdtük kor,-—

szerű lakóházak és egész lakótelepek épí- tését. Uj lakótelepeket építettünk a bányavidekeken és Budapest egyes munkáskerületeiben.

Hozzáférhetővé tettük a tanulást az általános iskolától a főiskolákig a do]—

gozók és gyermekeik számára. A fel—

nőttek százezrei vettek részt különféle szakmai, politikai és társadalmi tan—

folyamokon. A dolgozók szükségletévé vált a könyv, a mozi, a színház, a hang—

verseny, a múzeum, a képtár. Ahárom—

éves terv eredményeként milliós töme—

geket vontunk be a művelődéshez fel—

számoltuk a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumát.

Több mint 20.000 munkás és dolgozó paraszt került vezető állásba a népgazdaság

és az államigazgatás minden ágában.

Nemzelí jövedelem

A hároméves terv előírta, hogy a nemzeti jövedelemnek a tervídőszakban 82.3%—kal kell növekednie. Ténylegesen a terv utolsó évében, 1949-ben, a nemzeti

jövedelem 97%—kal volt nagyobb, mint aga/,,erős, tervet megelőző évben. Ilymóa'on a terv

előírását a nemzeti jövedelem terén 108%—ra

teljesítettük. Ezzel 1949—ben elértük az 1938;

évi nemzeti jövedelem 124%—kát.

A hároméves terv idején azonban nem—

csak jelentősen megnövekedett a nemzeti jövedelem, hanem gyökeresen megválto- zott elosztása is. Megszüntettük a munka—

nélküli jövedelmet, a kizsákmányolást a gyáriparhan, a bank— és hiteléletben, a kül- és nagykereskedelemben. Ez tette lehetővé, hogy míg a. nemzeti jövedelem 1938—hoz viszonyítva 24%—kal, addíg- a dolgozók életszínvonala több mint 40%—Ical

emelkedett. . '

A hároméves tervet a magyar dolgozó nép, szakadatlan harcban a külső és belső reakciós erők ellen, a saját erejéből, a Szovjetúnió baráti támogatásával, a Ma—

gyar Dolgozók Pártjának vezetésével való- sította meg.

A hároméves terv sikeres befejezésével lezárult népgazdaságunk helyreállításának' korszaka.

A hároméves terv eredményei szilárd alapot biztosítanak az ötéves népgazda—

sági terv megvalósítására, a jómódú, művelt, szocialista Magyarország felépítésére.

Országos Tervhivatal

0. M. B. KOZLONY

Az Országos Munkabérmegállapító Bizottság hivatalos lapja

nemcsak a kollektív szerződéseket

és 0. M. B. határozatokat közli, hanem

támogatója is akar lenni a dolgozóknak. Ismerteti

a hatóságok munkaügyi elvi döntéseit, érdekű kérdéseire,

Előfizetési díj :

Telefon: 113—418, 121—597.

Előfizetési ügyekben felvilágosítás ós reklamáció : Budapest, VI., Sztálin—út 25.

Telefon: 427—190, A27—333, 429—190.

%—

külön rovatban nyujt módot az olvasóknak, hogy kérdéseket vessenek

fel, véleményüket elmondják

1 évre ... .. . .. 100.— Ft 1/2 évre . . ..

Egyes szám ára: 16 oldalig ; ...

Megrendelhető:

Állami Lapkiadó N. V. kiad'óhívatalánál—

Budapest, V, Vécsey-utca 4.

válaszol a dolgozók köz-

50.— Ft 2.——- Ft

Csekkszámlaszám : 61.037

_—

79,

STATISZTIKAI sonAw

ÖNKÖLTSÉG

Az önköltség a termékek előállításával és értékesítésével közvetve vagy közvetlenül kapcsolatos és a lermékegységre átlagosan vagy az egész termelésre (az egész vagy csak az összehasonlítható árutermelésre, össz—

termelésre, stb.) eső kiadások (nyers—, alap—, segéd-, tüzelőanyagra, villamos—

energiára fordított kiadások, a munkások—

nak, valamint az igazgatási és eladási szer—

vezet dolgozóinak munkabére, a termelés céljaira szolgáló helyiségek fenntartási költségei, a felszereléssel kapcsolatos ki—

adások, stb.) pénzben kifejezett összegét jelenti.

A gyári (termelési ) önköltség a termékek gyártásával kapcsolatos kiadások pénzben

kifejezett összege.

A kereskedelmi (teljes ) önköltség magá—

ban foglalja a termelési kiadásokat (gyári önköltséget) és a termékek értékesítésével

kapcsolatos költségeket (kereskedelmi ki-

adásokat), azaz a raktárhálóza't, az eladási iroda, a tröszt fenntartási költségeit, a szállítási (közlekedési) költségeket, adokat,

illetékeket, kamatokat. stb.

Az árutermelés önköltségen a véglegesen befejezett és értékesítésre alkalmas ter—

mékek (azaz az árutermelés) önköltségét értik.

Az önköltség kalkulációja a termelés egységére eső átlagos kiadás nagyságának meghatározása, illetve kiszámítása.

Kalkulációs jegyzék az a kimutatás, amelynek segítségével a termelés egy- ségére eső kiadást kiszámítják. A kalkulá—

ciós jegyzéket gyakran egyszerűen csak

kalkulációnak nevezik. ,

Az önköltség szerkezeti összetétele a kiadási tételek és elemek aránylagos súlyát jelenti az önköltség általános

abszolút összegében.

' Ebben a rovatban a fontosabb statisztikai fogal- makat ismertetjük a Szovjetúnióban megjelent .,,Társadalomgazdaság—statisztikai tájékoztató szó- tár" alapján. —(Szlovarj-szpravocsnik po szocialno—

akonomieseszkoi sztatisztike. Goszplanizdat Il.

kiadása, Moszkva, 1948, ISO—4134. old.)

eo

Az önköltséglételek a kiadások jellege és rendeltetése szerint kialakított kiadási csoportok.

A gazdasági természetük szerint külön-

féle kiadások az önköltség kialakulása szempontjából különbözö jelentőségűek, különbözők érték (nagyság) tekintetében s különböző az aránylagos súlyuk az ön—

költség általános összegében is.

Egyes kiadások nagysága teljes mérték—

ben magától a vállalattól, a termelés és a technológiai folyamat helyes megszer- vezésétől függ, míg más kiadások tekin- tetében a vállalat befolyása csak részben

vagy csak kisebb mértékben érvényesül, s végül vannak olyan kiadások is, ame—

lyeknek nagysága az adott vállalat tevé—

kenységétől egyáltalában nem függ. Ahhoz, hogy megállapíthassuk, melyek azok a tényezők, amelyek az önköltség adott színvonalára kialakító befolyással vannak, s hogy ezek az egyes tényezök milyen mértékben és milyen irányban befolyá—

solják az önköltséget, a külöféle kiadáso— ' kat csoportokra kell tagolnunk: ezek az ü. n. önköltségtételek.

Az önköltség kalkulálásánál a kiadások általános összegét a következő kalkulációs tételekre, azaz —— önköltségtételekre szokták bontani: 1. nyers- és alapanyagok, 2.

segédanyagok, 3. technológiai tüzelőanyag, 4. technológiai célokra szolgáló villamos—

energia és gőz, 5. a termelőmunkások munkabére (beleértve a munkabér—pótlé—

kokat is), 6. a felszerelés karbantartási költségei, ?. folyó javítás, 8. amortizáció, 9. általános műhelykiadások, 10. általános üzemi kiadások, 11. nem termelési (keres—

kedelmi) kadások.

Az önköltség kalkulációjának rendszere az egyes iparágakban a technológiai folya—

mat sajátosságai következtében nem egy—

forma. Ez okból kifolyólag a kiadások csoportosítása sok esetben eltér az ön—

költség tételeinek fenti felsorolásától vagy