A magyar népi demokrácia tíz esztendejének beruházásai

,;TATISZTIKAL

A magyar népi demokrácia tíz esztendejének beruházásai

Tíz évvel ezelőtt romokban hevert az ország. A gazdasági élet minden területe megsínylette a háborús károkat.

siszta megszállás és az ország harctérré változtatása következtében a háborús ká- rok összege —-— 1938. évi árakon számítva

—— 22 milliárd pengő volt. Ennek az ösz- szegnek több mint 500/0—át az elpusztult állóeszközök képviselték.

A helyreállítás a Magyar Kommunista Párt felhívására és vezetésével a fel- szabadulás után azonnal megkezdődött. A munkások elsőként tértek vissza üze—

meikbe és hozzákezdtek a romok eltaka—

rításához, a megrongált bányák, energia—

telepek, gyárak, vasútak helyreállításá—

hoz.

Hazánk háború sújtotta, szétzilált gaz—

daságának helyreállításáért és az ország újjáépítéséért folyó harc első szakaszában meg kellett teremteni azokat az előfeltéte- leket, amelyek továbbfejlődésünket bizto—- sították.

A termelés bizonyos színvonalának el—

érése, a gazdasági élet normális meneté—

nek biztosítása, a jó pénz megteremtése, s mindenekelőtt a dolgozó nép befolyása az államhatalomban, megteremtették az alapját annak, hogy a Magyar Kommu—

nista Párt 1946 szeptemberében napirendre tűzhette az ország gazdaságát átfogó terv megalkotását és végrehajtását.

A hároméves tervet 1949 végére, tehát az eredeti időpontnál két hónappal hama-

rább sikeresen befejeztükf t 1947—től, a hároméves terv kezdetétől évről évre növekvő összegeket fordítot- tunk beruházásokra. Az ország egy lako—

sára eső beruházott összeg —— 1947—1948.

évhez viszonyítva —— többszörösére növe- kedett. ,

A fa-M

rintból

Az egy lakosra eső beruházott 633399 alakulása

Egy lakosra esö Index:

Időszak beruházás 1947 —— 1948,

Ft.-ban * év :- 100

ion—1948 ... 509 ma,!)

1949 .. 616 1214)

1950 .. 1031 maa

1951 .. 1388 2723

1952 .. 1673 3285

1953 .. 1749 343,6

1954 ... 1140 sem A hároméves tervünk során beruházá—

sokra több mint 10 milliárd forintot—. fordí—

tottunk. A tervben előírt beruházások megvalósításával jórészt a háborús káro—

kat állítottuk helyre, emellett azonban számos új, jelentős létesítményt is meg—

valósítottunk. A hároméves terv utolsó évében olyan új nagyberuházások elő—

készítő munkálatait is elkezdtük, amelyek csak az ötéves tervben valósultak meg.

,,Jóllehet a hároméves tervünk során sok újat is alkottunk, s a legtöbbször a régit sem állítottuk helyre ugyanúgy, mint az- előtt volt, mégis a hároméves terv lénye- gileg a helyreállítás terve volt.1

A helyreállítást hároméves tervünk megvalósításával alapjában bevégeztük.

Fejlődésünkben ezzel új fejezet kezdődött:

az ötéves terv, a népgazdaság újjáalakítá—

sának, továbbfejlesztésének szakasza.

Az 1950—1954. években —-—- az ötéves tervidőszak alatt —- beruházásokra közel hat és félszer annyit fordítottunk, mint a—

hároméves tervben. 1947. évtől kezdődően a beruházásokra fordított 77 milliárd fo—

42,7%-ot ipari, nam-ot mező-—

a,,

' Gerő Ernő: Hamban a szocialista nemem-%

ségért. Szikra, Budapest, 1950. 525. aid.

MATISZTTKA] TÁJÉKOZTATÓ

gazdasági és 24,60/.-ot kommunális és igazgatási beruházásokra fordítottunk.

[A beruházások teljesítésének megoszlása

1947 —- 1949. 1950— 1954. 1947 - 1954.

Népgazdasági ág

évi beruházások V.,-on megoszlása

Nebézipar . . . . 29,0 40,8 39,3

Könnyüipar . . . 2,2 1.8 1,8

Élelmiszeripar . 1,6 1,0 1,6

Ipar összesen 82,7 44,2 42,7

Építőipar ... 2,6 . '

Mezőgazdaság . 17,1 18,8 14,2

Közlekedés . . . 20,7 12,7 18,7

Kereskedelem . 2,4 2,5 2,5

Kommunális és igazgatási

feladatok . . . 27,1 24,2 24,6

Beruházások

összesen 100,0 100,0 1004)

A beruházások szerkezete az ötéves terv első három évében a nagyarányú iparosí—

tást tükrözte. A Központi Vezetőség 1953.

júniusi határozata alapján 1953. év máso—

dik félévétől kezdve megváltoztak a be—

ruházások arányai. A szerkezeti változá- son túlmenően az 1954. évi beruházások volumene az 1953: évi teljesítéshez viszo- nyitva mintegy harmadrésszel csökkent.

A beruházások szerkezeti változása elsősorban a mezőgazdasági és kommuná—

lis beruházások arányának növekedésében, illetve a nehézipari és építőipari beruhá- zások arányának csökkenésében jutott kifejezésre.

Az ötéves tervidőszak alatt hatalmas mértékben kibővült a népgazdaság beru- házási, építési tevékenysége. A három- éves terv zömében kisebb méretű és újjá—

építési jellegű beruházásaival szemben a népgazdaság minden területén számos új nagylétesítmény építését kezdtük meg, il—

letve többet üzembe is helyeztünk. 'Az újonnan létesített beruházásokon kívül tovább folytattuk a meglévő létesítmé—

nyek korszerűsítését, bővítését, rekon- strukcióját.

Az ötéves terv beruházási programjának eredményeként jelentős mértékben kibőví—

tettük a termelés alapjait, nagymértékben növeltük a munkaeszközök mennyiségét, lakások, egészségügyi és kulturális intéz- mények létesitése révén megjavítottuk a lakosság szociális és kulturális ellátottsá- gát.

A gazdasági fejlődésünkben elért hatal—

5*

555

mas eredmények mellett mutatkozó hiá—

nyosságok, amelyeket a Központi Vezető——

ség 1953. júniusi ülésén tárt fel, nagy—

mértékben azokból a hibákból származ—

tak, amelyeket a beruházások tervezése és végrehajtása során követtünk el. A Központi Vezetőség emlitett határozatában többek között megállapította, hogy a be- ruházások túlzottan igénybevették a nép——

gazdaság erőforrásait és hogy a népgazda—

ság fejlődésének iránya nem mindenben felelt meg a szocializmus gazdasági alap—

törvényének.

A beruházások tervezése és megvalósi—

tása során elkövetett hibák felszámolása tervgazdálkodásunk továbbfejlesztésének egyik legfontosabb követelménye.

Ipar

Az ipari üzemek helyreállítása és újjá—.

épitése mellett a termelés erőteljes fejlesz-—

tése már a hároméves tervben elkezdődött, A gyáripar termelése hároméves tervünk befejezésekor már 40,4%-ka1 volt maga—

sabb, mint 1938—ban. A nehézipar terme- lése 66,3%—kal, a könnyűiparé 15,1%-kal haladta meg már ekkor az 1938. évi szín- vonalat.

Az ötéves terv első négy évében évről évre növekvő összegeket fordítottunk ipari, különösen nehézipari beruházásokra—.—

Ennek eredményeképpen az ipar termelése 1954. év végén már több mint két és fél—

szer nagyobb volt az 1949. évi termelési színvonainál.

Ipari beruházások alakulása

ism—1954 években

Időszak Nehézipar Fogxfáás' ága,,

1947. VIII. ——

-— 1948. XII. 89,0 11,0 100,0

. 883 11,7 1000

91,0 9,0 1000

929 7,1 1009

94.1 59 100,0

032 ms 100,0

88,6 11,4 100,0

Összesen: 92,8 7,7 100,0

Index: 1947—1948 :: 100.

1947. VIII. -—

-— 1943. XII. 100,0 100,0 100,0

1949. ... 132,5 nm 13343 1950. ... 258,0 206,3 262,8 1951. ... 423,6 259,3 40545

1952. ... 5322 268,1 5033

1953. ... 566,8 335,6 5413

1054. ... 828,8 337,7 825,B

556

*'Már a hároméves terv időszakában az

újjáépítésen kívül új vállalatok építését is elkezdtük. A tervidőszak alatt megkez—

dett új ipari beruházások közül legjelen—

tősebbek a következők:

Balinkán új korszerű mintabánya létesítése,

Szegeden textilkombinát létesítése, a lerombolt Almásíüzitől Timföld-

gyár újjáépítése,

Gödöllőn egy új Arammérőgyár léte—

sítése.

A felsorolt beruházásokat 1950—1951.

években adták át rendeltetésüknek.

Az 1950—1954. években 75 új ipari vál- lalatot helyeztünk üzembe. Az ötéves terv—

időszak alatt újonnan létesített és üzembe- helyezett ipari vállalatok beruházásai, az 1950—1954. években üzembehelyezett ipari beruházások összértékének kereken egy- negyed részét képviselik.

Az ötéves tervben üzembehelyezett ipari vállalatok megoszlása

Vállalatok

Megnevezés száma

Nebézipar ... 44 őnnyűipar ... 10 leknlszerlpar ... 21

Össecsan 75

Az üzembehelyezett 44 új nehézipari vállalat közül fontosabbak:

Sztálinvárosi Gépgyár, Sztálinvárosi Nagykohó, Aprítógépgyár ("Jász-

berény), November 7 Erőmű (Inotal, Veszprémmegyei Festékgyár (Füz- fő), Váltó- és Kitérőgyár (Gyöngyös), Hejőcsabai Cement— és Mészmű stb.

A 3l könnyű— és élelmiszeripari üzem közül jelentősebbek:

Szegedi Textilkombinát, Kaposvári Fonoda, Zalaegerszegi Ruhagyár, Nyíregyházi Dohányfermentáló, Sar—

kadi Kendergyár, Kecskeméti Hűtő—

üzem, Zalaegerszegi Tejüzem, Kom—

lói Kenyérgyár, Oroszlányi Kenyér—

gyár, Szolnoki Szalmacellulózegyár stb.

Egyes elmaradt vidéki városok fejlődé- sének elősegítése, valamint az ipar cél—

srmszrzkm _ __ ,,

szerű területi elosztása érdekében—lása újonnan létesített iparvállalatok többmint - '

háromnegyed részét vidéken építettük, Az új iparvállalatok területi megoszlása,

i '! 408 ,

A letes tett vállalatok helye száma 31883.le Budapest ... 16 m,!

Ország egyéb területe ... 58 m,!

Összesen 75 M.!

A vidéken épített új vállalatok közül jelentősebbek a következők:

Orvosi Műszergyáz Penicillingyár

Hűtőház A

Baromfifeldolgoző Vállalat

Kénsavgyár

Szalmacellulózewár

Tejüzem

Békéscsaba Szerszámgépgyár Jászberény Aprítógépgyár

Kiskunfélegyháza Bányászati Berende—

zések Gyára Hódmezővásárhely Mérleggyár

Debrecen

Szolnok

A beruházások területi elhelyezése az elért eredmények ellenére nem mondható kielégítőnek. Egyes megyék iparosítását elhanyagoltuk, s az új Vállalatok telep—

helyének kijelölésénél nem érvényesültek minden esetben a gazdaságosság szem—

pontjai.

Az elmúlt tíz év során megvalósított új beruházásokon kívül már 1947. évben megkezdtük a helyreállításon túlmenően a legnagyobb vas— és gépipari üzemek újjáalakítását, korszerűsítését. A későb—

biekben évről évre tovább fejlesztettük és bővítettük a csepeli, ózdi és diósgyőri nehézipari üzemeket, a három Ganz gyárat, az Egyesült Izzót stb. Nagytelje— , sítményű traktorgyárrá alakítottuk át a Vörös Csillag Traktorgyárat.

1950—től kezdődően 84 fontosabb ipar-—

vállalat jelentős bővítését végeztük el:

Emellett jóformán az ország valamennyi gyárában volt kisebb, nagyobb beruhá-,- zás, bővítés, korszerűsítés. Ennek kereté—_

ben több gyárunk új üzemrésszel és gyár—_

egységgel bővült. Ezek közé tartozik töb—

bek között a Komlói Szénbányászati

STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ ,

557

Tröszt, a Mosonmagyaróvári Timföldgyár, a Lábatlani Cement— és Mészmű, a Duclos

Bányagépgyár, az Április 4. Gépgyár, a Wilhelm Pieck Vagon— és Gépgyár, a Cse- peli Papírgyár, a Kőbányai Sör— és Maláta—

gyár, a Budapesti Konzervgyár stb.

Gyáriparunk ma már több, a felsza—

badulás előtt nem gyártott terméket állít elő, mint például: penicillint, oscillográfo—

kat, előregyártott betonelemeket és vas- betonelemeket, cellulozét, gyújtógyertyát, garató—cséplőgépeket, gördülőcsapágyat stb.

Az egyes termelési ágak — különös-

képpen az alapanyagtermelés —- kapaci- tását új beruházásokkal jelentős mérték- ben bővítettük.

Új aknák megnyitásával fokoztuk szén—

termelésünket, új szénosztályozók üzembe- helyezésével javítottuk a kitermelt szén minőségét és többezer bányagép üzembe- helyezésével megkönnyítettük a bányá—

szok nehéz fizikai munkáját.

A hároméves terv időszakában meg—

kezdett Balinkai Mintabányát 1951.évben adtuk át rendeltetésének. Ezenkívül 1950—1954. években még 32 új termelő—

aknát létesítettünk, melyek a szénbányá—

szat 1954. évi össztermelésének kb. egy—

ötöd részét szolgáltatják.

A szénbányászatban az 1950—1954.

években üzembehelyezett fontosabb gépek és berendezések

üzembehelyezett

Megnevezés gépek és berendezések száma.

Jöveaztő (termelő) gépek

Ráselőgáp ... 16

Aral—Szilárd lejtőrakodó . 47 Donbasz szénkombájn ... 6

Rakodd és munkahelyi szállitó— sének Bányarakndógép ... 28

Rázócsúzda ... 259

Kupa 'óbe endezés ... 730

Gumiszalag ... 366

Egyéb szdllttóberendeze'sek Almaszállitógép ... 30

Vontató, végtelen kötéllel .. . ' 126

Annak ellenére, hogy a szénbányászat gépesítése terén is figyelemreméltó ered—

ményeket értünk el, a gépesítés foka még mindíg —— elsősorban a rossz kihasználás miatt — alacsony. Különösen nagyok a hiányosságok a termelékenység szem—

pontjából leghatékonyabb nagygépek (bányakombájnok) alkalmazása terén.

Az olajbányászat fejlesztését szolgáló beruházások eredményeként az 1954-ben kitermelt kőolaj mintegy Boo/yát már az 1950. óta fúrt kutakból termelték.

A nyersvastermelés növelését célozták a felépített új nagykohók. Az ötéves terv időszakában létesítettük a sztálinvárosi és Lenin Kohászati Művek egyenként 700 m3-es nagykohóját.

Villamosenergia termelésünk a felsza- badulás óta több új erőmű létesítésével, illetve a meglévő erőművek fejlesztésével jelentősen bővült.

Az erőmű beruházások közül jelentő- sebbek: a Mátravidéki, November 7., Sztálinvárosi, Komlói, Tatabányai, Diósgyőri Erőművek építése, illetve bővi- tése. Az energiatermelés fokozásával egyidejűeg fejleszteni kellett az energia—

elosztás hálózatát is. 1950 óta több mint 3100 km hosszúságban építettünk távveze- téket, melynek egyharmad részét a 100—

120 kV—os távvezetékek tették ki.

Az újonnan létesített nagyfeszültségű távvezetékek közül fontosabbak a követ—

kezők:

Szolnok—Szeged, Inota—Albertfalva, Inota—Sztálinváros, Kesznyéten—Debrecen

közötti nagyfeszültségű távvezetékek.

Az ipar fejlesztésében elért hatalmas eredményeink mellett több esetben meg—

nehezítette vagy akadályozta a fejlődést az a körülmény, hogy a tervben szereplő beruházások nem valósultak meg az elő- irt időre, egyes létesítmények üzembe- helyezésére csak többszöri módosítás után került sor. Előfordult, hogy a meg—

valósult beruházások a tervezettnél lé—

nyegesen többe kerültek, s nem az előírt kapacitással léptek be a termelésbe.

Mezőgazdaság

A mezőgazdaságot ért háborús károk következtében, valamint a mezőgazdasági - termelés fokozása érdekében szükséges volt, hogy jelentős beruházásokat végez—

zünk. 1947—től 1954-ig a mezőgazdaság

⁵⁵⁵³⁶

' " bei—uházásaira kereken 11 milliárd Ft-ot'

fordítottunk.

A mezőgazdasági beruházások részese- dése az összes beruházásokból 1950-től

évről évre emelkedett. Ennek ellenére a mezőgazdaság nem kapta meg beruházá- sokban azt a segítséget, amit a felemelt ötéves terv szerint meg kellett volna kap—

nla. Kevesebb traktort, egyéb gépet, mű—

trágyát juttattunk a mezőgazdaságnak, mint amennyit a terv előirt.

A mezőgazdasági beruházások része- sedése az összes beruházásokból

százalékban

Ev %

1947 — 1948 ... 153 1949 ... 18,0 1950 ... . 9,s 1951 ... 10,6 1952 ... 12,s 1953 ... las 1954 ... 232 1947 — 1954. ... 143

Már a hároméves tervben megkezdtük az ország mezőgazdaságának gépesítését.

A hároméves terv végéig 221 gépállomást létesítettünk. amelyeken kereken 3500 traktor dolgozott. 1950 óta a gépállomá—

sok számának növelésével együtt a gép- állomásokon dolgozó traktorok számát is jelentős mértékben növeltük.

' A mezőgazdaság részére 1947—1954.

években átadott traktorok, cséplőgépek 1947— 1949 I 1950— 1954 Összesen M,—

Megnevezés években átadott gépek adott gépek száma "amü

Traktor ... 4500 18 201 17 701

Cséplógép ... 1600 2 848 4 448

lX,-os megoszlása §

Traktor ... 254 74,6 100,0 Cséplógép ... 36,0 64,0 100,0

A mezőgazdaság gépesítése fokozódott az 1950—1954. években. Ezen időszakban vezették be hazánkban először az arató—

cséplőgéppel való gabonabetakarítást. Az arató—cséplőgépek alkalmazása jelentős munkaerő megtakarítást jelentett.

. 'A mezőgazdaság részére rasa—195;

években átadott fontosabb mezőám 14701 '— ' '

gépek

Ebböl

Átadott

é gépállomá— allami gaz- llognevesós g 113532"! _—391511 ak , sokuk

átadott gépek szám Traktor ... 1 3 201 8128 4275 Traktoreke . . . 1 5, 970 8828 2690

Traktortútcsa . ő 301 5240 2818

Traktor-

kultlvátor . . 4 654 2860 1917!

Traktorvotögép 4 878 3780 990

Kévekötó- ,.

patogén . . . . 8 570 2396 1958

Arató—cséplőgép 2 166 1180 872

Cséplógep . . . . 2 848 2471 377

Az állatállomány növekedésével egyide-—

jűleg jelentős mértékben növeltük az állatférőhelyek számát is. Az elmúlt évek során azonban az állatférőhelyek számá—

nak növekedése elmaradt az állatállo- mány fejlesztése mögött.

Az állami szektor állatférőhelyeimk növekedése 1950—1953. években

Férőhelynővekedőc %%

Mütmvm' Index: 1950. 1. 1.400

Szarvasmarha. ... 2503

1.6 ... zome Serté- ... maa Jun ... . . 8043

A mezőgazdaság gépesítése mellett el-

engedhetetlen követelmény a falu toko—

_ zottabb villamosítása. 1938-ban az ország községeinek mindössze 24.70/o—ában volt villanyvilágítás. 1944-ben is még közel 2200 község volt villanyvilágítás nélkül—

A felszabadulás után nagymértékben hozzákezdtünk a falu vlllamosításához, Már a hároméves tervben 100 millióért beruházást biztosítottunk a falvaknak és- mezőgazdaságl üzemegységeknek (állami

gazdaságok, gépállomások, termelőszö- vetkezetek) villamosítására. Ebből az, összegből 455 községet, 25 tanyaközpon—

tot, 84 gépállomást és 29 állami gazdasá—

got villamosítottunk.

l950-től kezdődően a villamosítáet méginkább fokoztuk, különösen a gép- állomásoknál és az állami gazdaságoknái.

1954. év végéig a felszabadulás előtt vil—- lamosított községekkel együtt az ország * összes községének kereken 700/o-ába már bevezették a villanyvilágítást.

, STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ

559

Faluvíllamosítás alakulása

Villamositott

közsé- termelő- állami gép- Idószak gek szövet- gazda- állomá-

kezetek ságok sok száma.

1947 -—— 1949 ... 455 . 29 84

1950 ... 175 49 63 122

1951 ... 176 75 7 9 64

1952 . . . ... 160 95 85 36

1953 . . . ... 76 126 126 29

1954 ... 83 136 113 39

Összesen 1125 495 374

A háború meglévő erdőinkben is hatal—

mas pusztítást okozott. Szükségessé vált, hogy a, kipusztított erdők helyébe újakat telepítsünk. A hároméves tervidőszak alatt 102000 kat. holdon 1950—től kez- dódően pedig újabb, több mint 400000 kat. holdon ültettünk erdőt.

Erdősítés alakulása 1947—1950 években

Telepített összes

Év edők 1000

kat. holdban

lon—1949 ... 102,0 1950 ... 58.8

1951 .. .. 963

1952 . . 116,1

1953 .. sem

1954 . . . . .. 86,0 1947—1954 ... 6482

Az öntözött terület (szántóföld, kert, rét és legelő, rizs) 1949 óta fokozatosan növekedett. Az öntözött terület növeke—

déséhez hozzájárult, %hogy 1954. év folya—

mán elkészült a Tiszalöki Duzzasztómű és a Keleti Főcsatorna mintegy 70 km-es szakasza.

Az öntözött területek növekedése

Öntözött terület Ináex :

Időszak 1000 kat. _ (!

holdban 1949 100 /"

1949 ... 47,4 100,o

1950 ... öö,? 119,o

1951 745 1575

1952 ... ... 982 2073

1953 ... 163,4 844,9

Közlekedés

A felszabadulás után a gazdasági élet megindításának legfontosabb feladata a közlekedés gyors helyreállítása, a vasúti forgalom megindítása volt. Elengedhetet—

len feltétele volt ez annak, hogy az ipar, a mezőgazdaság, s a kereskedelem mun—

kája megindulhasson. Ezért a Magyar Kommunista Párt 1945 májusában kiadta a jelszót: ,,Arccal a vasút felé!" A leg- sürgősebb feladat az volt, hogy 1945 vé- gére 10000 vasúti kocsit, s közel 500 mozdonyt megjavítsunk és üzembehelyez- zünk. A hősi erőfeszítés eredményeként

a vasúti kocsipark 1945 'végére 17 OOO-re

növekedett, s a mozdonyállomány meg- kétszereződött.

A közlekedés helyreállításának másik jelentős területe, a közúti forgalom meg- indítása érdekében a lerombolt hidak újjáépítése, illetve a felrobbantott utak kijavítása volt. Már a hároméves terv megkezdéséig több új hidat építettünk, s biztosítottuk az összeköttetést az or- szág különböző részei között. A hidak közül kiemelkedők a Budapesten épült új és újjáépített hidak: a Kossdth—híd, Szabadság-híd, Déli Összekötő Vasúti- híd.

1947—1954. években a közlekedés be- ruházásaira az összes beruházásoknak kereken 14n/o-át fordítottuk. A lerombolt közlekedési hálózat újjáépítése érdeké- ben különösen nagy volt a közlekedési beruházások részesedése a hároméves terv időszakában.

Közlekedési beruházások részesedése az összes beruházásokból százalékban

Év %

1917—1948 ... 205 1949 ... 20,9 1950 ... 193 1951 ... 133 1952 ... 143 1953 ... 10,5 1954 ... 6.9 1949—1954 ... 13,7

A közlekedési beruházások közül legje—

lentősebbek a vasúti közlekedés helyre—

állítását és fejlesztését szolgáló beruházá—

_s_ok voltak. Már a hároméves terv idősza—

kában több mint 800 millió Ft-ot fordítot—

tunk a vasúti beruházásokra, mellyel nagyrészt helyreállítottuk a szétrombolt közlekedési hálózatot. Az ötéves terv idő- szakában pedig közel négyszer annyi be- ruházást kapott a vasút, mint a három—

éves terv idején.

5360 hmm—ame! :

A közlekedési beruházások megoszlása a hároméves és az ötéves tervben

1947 '

Megnevezés ' VIII. __ 1949 1950 —— 1954

l

!

Yssmti közlekedés ... '36,6 37,2 Közút és híd ... 13,5 17,4

Közlekedés egyéb ágai 40,9 35,7

Posta ... 9,0 9,7 Összesen ! 100,0 , 100,0

Már a hároméves terv időszakában újjáépítettük és ugyanakkor korszerűsí—

tettük is vasúthálózatunkat. 1950—1954.

években kereken 550 km vasútvonalat ad—

tunk át a forgalomnak.

A vasúti kocsik állományának növelé—

sére is jelentős beruházásokat végeztünk.

Az elmúlt 5 év során 253 új személykocsit és 3964 új teherkocsit helyeztünk üzembe a vasúti forgalom megjavítására.

A forgalomnak átadott vasúti közlekedést eszközök

Idógzak Göz- Szemely [ Teher

mozdony kocsi

1950 ... 10 109' 1558

1951 . . . 3 — 1134

1952 . 15 — 7312

1953 . 5 78 255

1954 . . . —— 66 275

Összesen 33 258 3964

Az újonnan beruházott közlekedési eszközökön kivül a vasút gördülőállomá- nya még számos helyreállított mozdonnyal, személykocsival és teherkocsival növeke- dett.

1950—1954. években újjáépített vasúti mozdonyok és kocsik

Teher Személy !

Mozdony

kocsi

248 ] 895 7901

A felújítások és pótlások elhanyago- lása különösen a közlekedés terén érez—

teti a hatását. Számos nehézség jelent- kezik emiatt a személy— és teherszállítás területén.

A közúti közlekedés terén 1949. év végéig újjáépítettük az egész úthálóza-

tunkat és néhány új Remelem bétanút

épitése mellett 642 km bekötőutatépítet—z tünk. A hároméves terv befejezésével az úthálózat építését még fokozottabb mér- tékben folytattuk. Az elmúlt 5 évben 1050 km korszerű utat építettünk.

Használatba vett új utak (km) Időszak , Aszfalt ! Beton Makadám

l

l [ I

1950 ... * sm ; 903 2253 1951 ... 323 nm 995 1952 ... 22,4 sm 18,6 1953 ... 31,9 60,2 74,1 1954 ... A... ne 1 M 9,7 Összesen 148 .4 3204 42039 A hároméves terv időszakában néhány kivétellel újjáépítettük közúti hídjain—

kat. Újjáépítettük többek között a Mar- git—hidat, Lánchidat, továbbá a szolnoki, a szegedi és a Vásárosnaményi Tisza—

hidakat. Az 1950—1954. években majdnem teljes egészében helyreállítottuk a még lerombolt hidakat. Ezenkívül számos új hídet is építettünk: Sztálin—hid, Petőfi-híd, dunaföldvári híd, polgári Tisza—hid, kasza—

házi Zala-híd, szigetcsúcsi híd, solti Kis—

Duna híd, komáromi Duna—híd;

A közúti járműforgalom fejlesztésére számos új korszerű közlekedési eszközt helyeztünk üzembe. Különösen a főváros megnövekedett forgalmának biztosítása érdekében vált szükségessé jelentös köz- lekedési beruházás. 1949-ben adtuk át a forgalomnak az első trolibusz-vonalat.

Azóta a megépített trolibusz-vonalak hossza már eléri a 28,1 km—t. A távolsági autóbuszközlekedés megjavítására 675 autóbuszt adtunk át a forgalomnak.

A forgalo7'nnak átadott járművek

Villamos Autó- Trolí— - : pótkocsi

Év Tavohágn

busz busz ! (csak

autóbusz Budapest)

1950 ... 25 _ 25 35 1951 ... 14 1 56 19 1952 ... 73 24 277 10 1953 ... 30 22 241 40 1954 ... 130 73 76 50 Összesen 272 130 675 154

x

A budapesti és budapestkörnyéki köz;

lekedés megjavítását biztosítja a Csepel és Boráros tér között létesített új gyors—

STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ 561

vasút, valamint a főváros külső kerületei—

nek a villamosközlekedésbe való bekap—

csolása. Uzembehelyezték a Széchenyi

hegy és Hűvösvölgy között közlekedő úttörő vasutat.

A vízi közlekedés fejlesztésére felépí—

tették a sztálinvárosi kikötőt és jelentősen bővítették a csepeli szabadkikötőt.

A légi közlekedés fejlesztése érdeké- ben megépítették a nagykanizsai, zala- egerszegi és kaposvári repülőtereket.

Helyreállitották és bővítették a ferihegyi, békéscsabai és nyíregyházi repülőtere-

ket.

Kommunális és lakásépítési beruházások

A háború következtében tönkrement egészségügyi, szociális és kulturális léte—

sítményekre, valamint lakások újjáépíté—

sére már a hároméves terv időszakában 2,5 milliárd Ft—ot fordítottunk. Helyreállí-

tottunk, többek között, 161 kórházat, 186 kórház felszerelését egészítettük ki, 8 több tízezer falusi lakóházat építettünk.

Az ötéves tervben, a hároméves terv- ben beruházott összeg két és félszeresét fordítottuk kommunális és lakásépítési beruházásokra. Ennek ellenére a szociá- lis, kulturális, de különösen a lakásépítési beruházások nem tudták kielégíteni az egyre jobban növekvő igényeket. A kom- munális és lakásépítési beruházásokra fordított összeg a Központi Vezetőség 1953. júniusi határozata után jelentősen megnövekedett.

' i A kommunális és lakásépítési beruházá- sok részesedése az összes beruházásokból

százalékban

1950 1951 1952 1953 1954 Összesen

12,1 ! 11,4 10,8 ! ]7,9

!

22,4 ! 15,0

A kommunális beruházások szerkezetének alakulása százalékban

Egyéb Lakásépítési Egészségügyi Kulturális Szociális komunáns

Időszak Összesen

beruházások

1950 ... 40,0 8,5 26,6 3,5 21,4 1003

1951 ... 41,9 6.8 30,8 23 l8,l 100,0

1952 ... 39,9 6,9 313 2.9 19,0 100,0

1953 ... ' 35,4 8,2 24.7 9,9 Zl,8 100,0

. 1954 ... 43,9 10,8 162 539 203 100,0

Összesen 39,4 s,5 252 es 204 mon

Index : 1950 a 100

1950 ... 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

1951 ... 135,4 108,7 1463 105,6 109,3 1290

1952 ... 146,7 124),8 172,6 1222 180,6 ]47,1

1953 ... 221,0 242,0 23U,5 703,9 253,0 249,1

1954 ... 240,1 279,8 132,5 555,3 206,7 218,7

A kommunális beruházásokra fordí—

tott összeg öt év alatt közel megkétsze- reződött. Ezenkívül a szociális beruhá- zásokra 1952—ben már több mint ötször annyit fordítottunk, mint 1950—ben.

A kommunális beruházásokon belül a legjelentősebb összeget a lakásépítkezé—

sekre fordítottuk. Az összes kommunális jellegű beruházásoknak átlagosan 40%—át a lakásépítkezések költségei teszik ki.

Ennek ellenére a lakásalap a nem ter- melő állóalapokon belül lassú ütemben növekedett.

Az ötéves terv során évről évre növe- kedett az állami erőből épített lakások száma. 1954—ben már közel kétszer annyi lakást építettünk állami erőből, mint 1950—

ben.

1950—1954. években állami erőből épitett lakások számának alakulása

Index: 1950 : 100

1950 ] 1951 1952 1953 ' 1954

100,0 116,0 ! 127,6 , 1583 ; l99,6

, ;5'62 ^{' u semm}

Az 1950-4—1954. években használatba adott új lakásoknak 1951. óta több. mint

soo/n-át állami erőből, ill állami támoga- tással építették

1950—1954 években épült lakások számának erőforrások szerinti megoszlása

1950 ! 1951 1952 1953 1953

lróforrls ' lis-lesen

évben épült lakások %-os megogzlása

Állami erő ... . 234 37,8 ; ua 54,7 432 395

Állami támogatás a,!) 17,1 16,1 10,3 13,9 12,5

Magánorő ... 70,1 45,1 89,7 35,0 423 483

Ómmm 100,0 ! 100,a 100,0 100,0 nm nem

Az elmúlt öt év során *új szocialista

városok' keletkeztek. Időszak megnevező; *

Különösen jelentős volt az utóbbi há— 1950-ben az Éjjáépített és Máltán ???-$$$; *

' ' ' V u kórházat, a u apu *

rogbévbgn a 11fglepltett lakások szama az úti általános kórházat—

a 1 v roso an' 1951-ben a pesterzsébeti tbc gyermekosztályt,

a László-kórház felwteli épületét;

Sztálinvárosban 3030 lakás 1952-ben a bővített szolnoki Tüdsazanawriumoe

a László- kórház két új elkülönítő épü-

Komlón ... . ... 1330 ,, lem'

. o-an abóltttÁllaixoé ltbe ó-

Mlskolcon ... 1180 ,, 1 53 b int'ízáet m ' " gy gy

, a debreceni Orvosi egyetem II. számú

Varpalotán ... 800 ,, seb szeti klinikáját

, a. pincehelyi új 50 ágyas járási kórházat,

Tatabányan ... 730 ,, a 70 fvrőhelyes slkondal éjjeli szanató-

riumot;

Veszprémben """ 250 " 1954-ben a ranggal-szegi kórház szülészeti pavi—

. . om t

GYÖI'Ö'Ú ... 570 ,, épült. a szarvasi szülőotthont,

a pecsi MÁV központi rendelőt,é Ajka

.. , ' ' 4 , 11

Az ország lak áS szuks é glete az elmult ú] rendelőmtezeteket Mis kolcon a

évek során jelentős mértékben meg- növekedett. Az ötéves terv alatt megépí—

tett és használatbavett új lakásokkal azonban a szüségletet még nem tudjuk teljesen kielégíteni.

Az egészségügyi beruházások 1950. év óta több mint kétszeresére emelkedtek:

1953. év közepéig az egészségügyi be- ruházások növekedésének üteme a kom—

munális beruházások fejlődésének mér—

téke alatt maradt.

Az egészségügyi beruházások alakulása

lndex: 1950 : 100

1950 ! 1951 1952 I 1953 I 1954

103 ,7

100,0 ; 120,8 ' 242,0 ! 279,8

Az egészségvédelem fejlesztésére 1950 óta többek között az alábbi fontosabb

beruházásokat vették használatba:

Oktatási beruházásokra 1947 óta több mint másfél milliárd Ft—ot fordítottunk.

Új korszerű iskolákat építettünk olyan helyeken, ahol ezelőtt nem volt általá- nos iskola vagy csak barakoklíán folyt a tanítás. Jelentősen megnövekedett a középiskolák és az általános iskolák tan,—

termeinek száma.

Az általános és középiskolák tantermei—

nek alakulása

* ' Általános

Közep- Időszak iskolák iskolák tantermeinek szám:

1948/49. tanév vége ... 21 924 2604 1950/51 tanév eleje . . . . . 22 451 2575 1951/52 tanév eleje .. 24. 896 3234.

1952/53 tanév elt-ie 24 487 3530

1953/54 tanr'sv eleje 26 029 8734

1954/55 tanév eleje .. 25 998 3812 Index: 1948/49. tanév vűge— 100

1948/49 tanév vége ... 100,0 100,0 195051 tanév eleje ... 1024 985) 1951/52 tanév eleje ... . 113,6 1242 1952/53 tanév elole ... 111,7 135,6 1953/54 tanév eleje ... 118,7 143,4 1954/55 tanév eleje ... V118,6 146,4

STA'HSZTIKA! TÁJÉKOZTATÓ

563

Az" elmúlt években az egész ország területén új, korszerűen felszerelt általá— *

nos iskolákat létesítettünk.

Az újonnan létesített iskolák közül je- lentősebbek az alábbiak:

Tantermek

Hely száma

Budapesten :

XIII. kor. Jász utca ... 16

XXII. ker. Tomori utca ... 10

XII. her. Virányos utca ... .... 8

XVIII. ker. Kassa utca

I. ker. Attila utca ... " . 10 XI. ker. Köbölkútl út . xx. Mártírok útja . A. 10 Baranya megyében : Meszes telep (Pécs) ... 5

Villány (Pécs) ... 5

Békés meyyébm : Körösladány ... 12

Bonod-Abaui-Zemplén megyében : Szikszó 8 Miskolc .. 10

Miskolc ( Fejér megyében _Sztúlinváros ... 20

altáünvúroa ... 10

A középiskolákban " tanulók számának jelentős növekedése szükségessé tette új középiskolák létesítését. A használatba—

vett középiskolák közül jelentősebbek a következők.

Tan-

Hely Megnevezés termek

száma Budapest

XXI. Csepel ... általános gimná-

zium 16

Postújhely ... közgazdaságl tech-

nikum 9

Bók—fu megy.

Orosházr ... általános gimna-

zium 12

Bonod megye

Om ... általános gimná-

zium 12

Diósgyőr ... általános gimná-

zium 12

Nógrád megye

Balassagyarmat ... tanítóképző 14 Szolnok megye

Törökszentmiklós ... általános gimná-

i zium 8

Tolna megye

Ezek-zárd ... közgazdasági tech-

nikum ' 8

A felsőoktatás fejlesztésére az alábbi jelentősebb beruházásokat végeztük: át—

adtuk rendeltetésének a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetemet, felépítet—

tük Veszprémben a Nehézvegyipari Egye—

temet, új épületet kapott közel 32 milliós beruházással a Marx Károly Közgazda—

ságtudományi Egyetem, Gödöllőn Agrár—

tudományi Egyetemet létesítettünk.

Mindezek ellenére az oktatási beruhá—

zások nem minden területen tartottak lé—

pést a fejlődéssel. Kevésnek bizonyult az 1953. év végéig megépített általános és középiskolai tantermek száma, a felsza—

badulás után jelentősen megnövekedett iskolaköteles tanulók megfelelő elhelye—

zésére. Az egyetemi (főiskolai) beruhá—

zások gyorsütemű megvalósítása a kö- zép- és általános iskolai beruházások el—

hanyagolására vezetett az ötéves tervidő- szak első három évében. Míg az egye—

temi beruházások volumene l950—hez ké—

pest 1952-ben 3,2-szeresére emelkedett, addig az emelkedés a középiskolai és ál- talános iskolai beruházásoknál csak 1,5—szeres.

Az egyetemi beruházások nagyobb költségei és az egyetemi hallgatók vi- szonylag kis száma következtében az egy egyetemi hallgatóra jutó beruházásnak forintban kifejezve általában szükség- szerűen magasabbnak kell lennie, mint egy általános iskolai tanulóra jutó beru—

házásnak. 1952—ben azonban egy egye—

temi hallgatóra már 120—szor annyi be—

ruházási összeg esett, mint egy általános iskolai tanulóra.

A szakoktatást (ipari tanulóképzés) a felszabadulás előtt hazánkban elhanya- golták. A felSzabadulás óta ezen a terü- leten is jelentős változás történt. Több új ipari tanulóintézetet, iskolát és tan—

műhelyt létesítettünk.

A népművelés fejlesztésére az ötéves terv időszakában közel 550 millió Ft-ot fordítottunk. Ezen összegből többek kö- zött helyreállítottuk a háborúban elpusz—

tult Víg Szinházat, ezen kívül több buda—

pesti és vidéki szinházat korszerűen újjá—

építettünk. Atépítettük a régi Városi Szín- házat, valamint a volt Magyar Színházat.

1950—1954. években több mint 3000 nor- mál és keskenyfilmvetitőgépet helyeztünk üzembe.