A hivatalos létfenntartási indexszámok

A hivatalos létfenntartási índexszámok.

Les nombres-indices officiels du coút de la vie en Hongrie.

En se proposant de calculer les nombres- indices du coút de la vie, le choice des exigences dyune famille de 4 membres nous parait le plus conforme.

Ces 4 membres seraient les suivants:

10 Chef de famille, 20 e'pouse,

30 un gargon de 12 ans et 40 une fllle de 6 ans.

Les exigences de ces personnes ont été établies, bien entendu, dlune maniere théoriaue, vu gue les relevés de la statistigue des ménages nous font défaut.

L'o/fice se propose d'entreprendre l'étude numérigue des diférences gui se présentent dans les variations se produisant dans le standard des familles ouvrieres et des famil—

les de fonctionnaires. Les calculs y relatifs nlont pas porté encore pour le moment des résultats satisfaisants et ne seront pas mis

au jour.

Nous appuyons sur le fait gu il est abso- lument impossible détablir la totalité des exigences d une famille. Les besoins de moindre importance sont tellement variés et accidentels, gu'il aurait une couleur trop théore'tigue dlen vouloir fixer les nombres proportionnels con- formes. D'ailleurs les changements des prix de ces derniers n*auraient guére aucune in—

fluence importante a l'indice moyen lors de l'appréciation des nombres-indices. Il ne faut , pas oublier, gue la statistigue des prize (et du

coút de la vie) ne saurait jamais étre eocacte, elle nest, bien au contraire gue typiguement representative, et gue, par conséguent lobser—

vation soigneuse de la formation des price d,un nombre inférieur des objets dlusage les plus caractéristigues sufűt complétement a o/frir un tableau exacte des changements survenus. La meilleure preuve en est fournie par l*Allemagne, possédant un systeme tres développé du recueil de données statistigues, ou le calcul de Findice du eoút de la vie de llempire ne s*étend gue sur la formation des prix de 33 objets dlusage, respectivement de prestations.

Le nombre—indice se bornera, par conséguent sur les frais

10 de llalimentation, 20 de l7habillement,

30 du chau/fage et de lléclairage, et

]. Alimentation.

A défaut d'autres points dlappui, la de—

termination des besoins de l'alimentation doit se baser sur la guantité des vivres indispen—

sables au point de vue physigue a la repro—

duction constante de la chaleur produite par le corps humain. Par conséguent, il faut con—

sidérer comme besoin d'un jour. la guantité d"aliments représentant autant de calories gue le corps humain produit dans un jour. Il ne faut pas perdre de vu, naturellement, gue cette guantité varie suivant llúge, le sexe et les professions. Il faut, en outre prendre en consideration la composition chimigue diű'érente des aliments, pour assurer au corps les pro- portions conformes de l'albumine, de la graisse'

et des hydrates de carbone. La determination de ces diűérences ne saurait étre effectuée gute d'une maniere approximative.

Pour établir les differences suivant Page et le secce, le systeme Engel s*o/7re comme le plus conforme, avec la modification toutefois, gu'il parait plus opportun dlélever tant soit peu les besoins de l'épouse. La diminution de 150/() proposée par Engel nous paratt exagérée, il serait suffisant, a notre avis, de retrancher, pour llépouse, 100/0 oles besoins de chef de famille. Les exigences en alimentation des membres de la famille présentent donc les:

proportions suivantes:

Cbef de famille 1'0 unite' Epouse . . . . . . 0'9 ,,

Garcon de 12 ans . . . . 0-6 ,, Fille de 6 ans . . . . . 0'5 ,,

Cette famille de 4 membres représente,.

par conséguent, 3 unités de consommationf Les besoins en calories seront a déterminer suivant les proportions ci—dessus. En nous

basant sur les données de sources diférentes, nous résumons dans le tableau suivant les besoins journaliers en calories:

Che/' de famille 3500

Epouse. 3150'

Gareon de 12 ans.1800v'

Fille 6 de ans 1500

Pour l'établissement de l'exigence en calories nous avons pris en considération les besoins dune personne de la classe ouvriere ayant un travail physigue (mais non pas le plus dur).

Suivant les données provenant de sources- différentes, la valeur nutritive (approximative)

des nourritures entrant en ligne de compte

192 —— 1925

5—6. szám. ——

Alburníne Hydrates

Ammems assess is;

e n %

Viande de bocuf . . . 22 1 —

Viande de porc . . . 18 8 —

Viande de veau . . . 15 Z ——

Lard fume' . . . . . —— 80 ——

Graisse . . . . . . — 98 ——

Lait . . . . . . . 4 3 4

Fromage . . . . . . 43 7 —

Farina blanche No 0 . 9 — 74

Farine a pain No 2. . 10 — 74

Pain nti-blanc . . . . 6 —— 50

Haricots . . . . . . 24 2 48

Pois . . . . . . . 22 2 52

Lentitles . . . . . . 20 2 52

Clioucroute ] — 5

Chou vert . . . . . . 2 —— 7

Pommes de terre . . . 2 — 22

Biz . . . . . 7 _, 78

.Sucre . . . . . . . —— —— 98

Ocufs (par piece) . .

La portion du jour doit contenir 15 a 160/0 dlalbumine, 170/0 de _oraisse; le reste revient aux hydrates de carbone (sucre, f'écules). La guantite' d'albumine est indispensable. tandisgue ta graisse et les hydrates de carbone peuvent se remplacer au besoin. Un gramme dlalbumine représente 41 kg ealories, un gramme de graisse 9'3 ko calories, et un gramme d'hydrate de carbone 41 kg calories.

D'aprés ce releve' la f'umille ouvriere ci—

dessus aurait besoin pour une semaine (7 jours) illenviron 70.000 calories. C'est sur cette base gue nous avons rédige' le tableau suivant:

Besoins en aliments d'une famille ouvriére de guatre personnes pour une semaíne.

!

* § §! '" (,,

. - , _ ** _ o

Ahments (guantite § § ɧ3 § 53

3-3 N

en grammes ükw

!

Viande de boeuf 20 kg 352 16 — 1592 Viande de porc 1'5 ,, 230 102 — 1882

Graissc 08 ,, — 764 — 7106

Lait . 7'0litres 280 210 28 4258

Oeufs . 3 pieces 18 15 — 214

Fromage . 05 kg 215 35 —— 1207

Pain . . . 140 ,, 840 — 700 32144

Farine No 2 10 ,, 100 —- 74 3444

Pommes de terre 10'0 ,, 200 —— 220( 9840

Chou vert 20 ,, 40' —— 140 rss

Haricots . . 20 ,, 480 40 96 6276

Sucre . . §, 0'5 ,, — — [ 490 2009 Au total . . . —— 2755 1182 11810 70710

Valeur en

ca/ories . . — 11296 10993 48421 70710

",f'o de la valeur ' _

Remarguons, gue pour établir la valeur nutritive de la i'iande, il faut cle'falguer 20u/0 de la viande de boeuf et de veau et 150/0 de la viande de porc pour le poids (les os et des parties non assimilables.

Les prioc des aliments doivent étre pris des rapports des Halles. Ce sont toujours les prix efectifs du dernier jour du mois (prix de detail payés immédiatement par les con—

sommateurs) gui servent de regle, et non pas les prix moyens hebdomadaires ou mensuels.

2. Habíllement.

Pour établir les besoins en liabillement il mangue tout appui propre a fournir meme approximativement des indications a la for- mation de ces besoins. Il sorait absurde de supposer gue les objets d'habillement pris en consideration pour t7etablisscment du nombre- indice correspondent en effet aux besoins re'els, vu gue locguisition des vétemcnts est un fac- teur tellement eocposé a des changements, tel- tement soumis (: la formation des prix des aliments et des salaires, gu'on ne saurait fiacer guaun minimum du standard.

Il serait impossible de poursuivre jusgu'au bout la mise en compte des articles de véte—

ment, vu gidon ne peut faire entrer dans les releve's gue les plus importants du nombre, in/ini des objets dlhabillement. Les sommes a verser par semaine a l'achat de vétements, ne sauraient figurer, non plus, gue comme des 1/52 es du besoin annuel. En prenant en consideration des articles gui ne sont acguis gue dans le délai de pluszeurs années (p. ex.

manteauoc), ou des articles ne représentant gue des prize peu e'levés (cols. cliapeaux) nous obtenons des fractions minimes gui n'ont guere aucune influence sur Findice moyen.

Ces fractions sont d'autant plus négligeables, gue, abstraction faite de guelgues extrémes temporaires', les prix des articles dlhabillement éprouvent une hausse parallele, et il n'y a gue les catégories dyarticles gui présentent des divergences plus importantes (p. ep. vetements, linge et ehaussures). Ces particularités sont suű'isamment mises en vigueur, si les catégo- ries. sont représente'es dans les relevés par leurs articles les plus importants.

Ici encore nous renvoyons a Uexemple de l'Allemagne, ou l'indice de llempire ne com—

prend gue guatre articles d'habillement (véte—

ment, chemise, bas, chaussure), encore ne sont—ils détaille's suivant les differents besoins des membres de famil/e gue dans une mesure

tieles et prestations figurant á Findice de

a) Vétements:

Besoz'n aunuel

1 garniture de 2ve gualité, produit de fabrigue

),

Habit pour homme . Robe pour femmes .

Vetement pour gar-gens . 1 Robe pour filles . . . 1

)) n

b) Linge:

Chemises pour hommes 3 garniture de 2-e gualité, produit de fabrigue

Calegons . . . . . . $ ,, (longs)

Chemises pour femmes . 3 ,, c) Bas:

Pour hommes (ehaussettes) , Pour fenimes . . . .

Pour en/ants . . . . . 4

4 paires de 2-8 de gualite'

"

):

d) Chaussures:

Souliers pour hommes . . 2 paii'es de 2-e de gualite' Souliers pour femmes. . . 2 ,,

Souliers pour enfants . . 2 ,,

Revenons sur le fait gue les guantités ei;

dessus ne font gue représentez les besoins d'l'iabillement. Le montant eowespondant a leur prix égale approxzniatioement la somme gui peut étre (lestine'e, en temps normal, a l'habillement.

3. Chauffage et éclaírage.

Il su/7it de faire entrer en ligne de compte la houille de Prusse, le bois eombustible, Félectm'cité, respectit'ement le pétrole.

Par semaine

Houille de Prusse . 35 kg Bois eombustible . . . 35 ,,

Pétrolc . 1'5 litres

Electricité . 130 kun-heures.

Les prim de la houille et du bois sienten- dent liorés a domieile et déposés dans la eaoe.

4. Layer.

Une Chambre et euisine (loyer: 8'6'5 cou- ronnes par semaine).

Pour base du ealeul des indices on a choisi les dépenses moyennes de Fan 1913. Les nonibi'es-indiees sont arréte's pour le dernierjour de ehague mois a paztii' du 30 novembre 1.924.

Les données figurent dans le tableau pub—

lie' a la page 195.

A létfenntartási indexszámok kiszámításá—

nál leghelyesebbnek látszik egy négytagú csa- lád szükségleteit alapul venni.

Ez a négy családtag:

1. Családfó, 2. Feleség,

3. 12 éves fiú és

Ezeknek a szükségletét természetesen el- méletileg kellett meghatározni, mert háztartási statisztikai felvételeink nincsenek. Tervbe vette a hivatal, hogy megkísérli a munkás—

család és a tisztviselőcsalád standardjaban beálló változásoknál mutatkozó differenciák számszerű megfigyelését is. Az erre vonatkozó számítások azonban egyelőre nem jártak ki- elégítő eredménnyel és nyilvánosságra nem hozatnak.

Hangsúlyozni kell, hogy egy család összes szükségleteinek űgyelembevétele teliességgel lehetetlen. A kisebb jelentőségű szükségletek anyira változatosak és esetlegesek, hogy túl- ságosan elméleti ízüvé válnék a dolog, ha ezekre is megfelelő arányszámokat akarnánk megállapítani és amellett az indexszámok mérlegelése következtében az ezeknél mutat- kozó árváltozások alig befolyásolnák az átla- gos indexet. Egyébként itt is áll az, hogy az árstatisztika (és a létfenntartási statisztika) sohasem lehet exakt, hanem mindig tipikusan reprezentatív és így a dolog természete szerint kevesebb számú legjellemzőbb szükségleti cikk áralakulásának gondos megfigyelése éppen elég tiszta képet nyujt a beállott változásokról.

Igen jó példa erre az oly hatalmasan ki- fejlesztett statisztikai adatszolgáltatási rend—

szerrel bíró Németország is, ahol a birodalmi létfenntartási index számítása Összesen csak 33 szükségleti cikk, illetőleg szolgáltatás ár- alakulása alapján történik.

A magyar indexszámba ezek szerint nem kell többet felvenni, mint:

1. az élelmezés, 2. a ruházat,

3. fűtés és világítás és 4. a lakásbér költségeit.

I. Élelmezés.

Az élelmezési szükséglet megállapításánál egyéb támpont híján abból az élelmiszer—

mennyiségból kell kiindulni, mely élettani szempontból feltétlenül szükséges arra, hogy az emberi test által fejlesztett hő állandóan reprodukáltassék. Tehát egy—egy napra annyi kalóriaértékű élelmiszert kell az egyén szük- ségletéül tekinteni, ahány kalóriaérte'kü hőt

5—6. szám. —194—

1925__

az emberi test fejleszt. Figyelemmel kell lenni természetesen arra is, hogy ez a kalóriameny—

nyiség az emberek kom, neme és foglalkozása szerint változik. Tekintetbe kell venni továbbá az élelmiszerek eltérő vegyi összetételét is, hogy az emberi testnek fehérje—, zsir— és szén- hidrátszükséglete megfelelő- arányban bizto-

síttassék.

Ezeknek a különösségeknek a meghatáro- zása csak hozzávetőlegesen történhetik.

A kor— és nembeli különbségek meghatáro- zására az Engel-féle módszer látszik leg- megfelelőbbnek azzal a különbséggel, hogy a feleség szükségletét célszerűbbnek látszik valamivel magasabbnak felvenni. Az Engel által felvett 150/0 sok, elég, ha lOO/O-kal keve- sebbet veszünk fel a feleségnek, mint a család—

főnek. Eszerint a család egyes tagjainak élelmiszerszükséglete a következő arányokat

mutatja:

családfő. . 1'0 egység feleség . . . . . 0'9 ,,

12 éves fiú . . . 0'6 ,, 6 éves leány . . 0'5 ,,

Ez a négytagú család tehát összesen három fogyasztási egységet képvisel. A kalória- szükséglet a fenti arányokban állapitandó meg. Különböző forrásokból merített adatok összehasonlítása után a napi kalóriaszükséglet a következőkben nyert megállapítást:

családfő. 3.500 gr. kalória

feleség . 8.150 ;)

12 éves fin 1.800 ,, 6 éves leány 1.500 ,,

, - ' Szén-

Fehere

Termékek ] %" man

s z A z a l e k b a n

Marhahús . . . . . . 22 1 —

Disznóhús . . . . . 18 8 —

Borjúhús . . . . . . 15 1 —

Füstölt szalonna . . . — 80 ——

Zsír. . . . . . . . — 98 ——

Tej . . . . . . . . 4 3 4

Sajt. . . . . . . . 43 7 ——

O—ás liszt . . . . . . 9 —— 74

2-es liszt . . . . . , 10 —— 74

Félbárna kenyér . . . 6 — 50

Bab. . . . . . . . 24 2 48

Borsó . . . . . . . ; 22 2 52

Lenose. . . . ,. . 26 2 52

Savanyúkáposzta . . . 1 —— 5

Kelkáposzta . . . . . 2 —— 7

Burgonya . . . . . 2 — 22

Rizs . , . . . . . 7 — 77

Cukor . . . . . . . — — 98

Tojás (1 darabban) 6 gr. 5 gr. —

A kalóriaszükséglet megállapításánál testi munkát (de nem legnehezebbet) végző munkás- ember szükséglete vétetett alapul.

Különböző forrásokból vett adatok szerint a tekintetbe jöhető élelmiszerek tápértékét az előző táblázat mutatja (hozzávetőleg).

A napi élelmi adagban 15—160/0 fehérjé- nek, 170/0 zsírnak kell lennie, a többi esik a szénhidrátokra (cukor, keményítő). A fehérje—

mennyiségnek feltétlenül meg kell lennie, mig a zsír és a szénhidrátok szükség esetén helyettesíthetik egymást. Egy gr. fehérje 41 kg kalóriát, egy gr. zsír 9'3 kg kalóriát és egy gr. szénhidrát 41 kg kalóriát képvisel.

. A fenti összeállítás szerint az alapul vett munkásesaládnak egy hétre (7 napra) körül- belül 70.000 kalóriára van szüksége. Ez alapon készült a következő összeállítás:

Egy négytagú munkáscsalád heti élelmiszer—

szükséglete.

.4') §; és

E? . - ** ;.

M ,-_ -cJ . ;: ** Ég '

Termékek el"" % %; "sí Ég

seg 34 N m .s

_—,, _____ ; Én

tartalom gr-okban M

i ! [

Marhahús 20 kg 852 16 —- 1592

Sertéshús 1'5 ,, 230 102 — 1882

Zsír 0'8 , —— 764 — 7106

Tej . 70 liter 280 210 280 4258

Tojás . 3 drb 18 15 —— 214

Sajt 05 kg 215 35 — 1207

Kenyér . . 14'0 ,, 840 —— 7000 32144 Fözőliszt 2-es . 1'0 ". 100 — 740 3444 Burgonya . 10'0 ,, 200 —— 2200 9840 Kelkáposzta. 2'0 ,, 40 —— 140 738

Bab . . 2'0 ,, 480 40 960 0276

Cukor. 0'5 ,, —— — 4901 2009

Összesen. — 2755 118211810 70710

Kalóriaérték — 11295 10993 48421 70710

% kalóriaér—

tékben. . . — 160 155 68'5 100'0

Meg kell jegyezni, hogya hús tápértéke—

nek megállapításánál a marha— és borjúhúsnál 200/0-0t, a sertéshúsnál lőo/o—ot le kellett venni csontra és egyéb emészthetetlen részekre.

Az élelmiszerekre vonatkozó adatokat a csarnoki jelentésekből kell venni. Mindig a hő utolsó napján érvényben volt tényleges (természetesen kisforgalmi, közvetlenül a fogyasztók által fizetett) árak az irányadók, nem pedig heti vagy havi átlagárak.

2. Ruházat.

A ruházati szükséglet megállapítására jó—

forman semmi olyan támpont sincsen, mely csak hozzávetőleg is pozitív adatot nyujtana a tényleges ruhaszükséglet alakulására. Nem is igen lehet szó arról, hogy az indexszamí- tasnal tekintetbe veendő ruházati cikkek való—

ban fedjék a tényleges szükségletet, mert hiszen a ruházati szükséglet kielégítése any—

nyira változó, annyira függ az élelmiszerek árának és a munkabéreknek alakulásától, hogy legfeljebb bizonyos minimális standard felállításáról lehet szó.

Nem lehet a tényleges ruhaszükséglethez ragaszkodni a végsőkig azért sem, mert a szambajöhető rengeteg ruházati cikk közül csak egyes legfontosabbakat lehet felvenni a kiniutatasokba. A ruházati cikkekre hetenkint fordítandó összeget ugyanis csak oly módon lehet megállapítani, hogy az évi szükségletnek 1/52 részét állítjuk be a kiniutatasokba. Ha már most oly cikkeket veszünk fel, melyek vagy azért, mert csak több évenkint egyszer szereztetnek be (pl. felsőkabat), vagy azért, mert a rájuk fordítandó összeg magában véve is aranylag csekély (gallér, kalap), oly töre- dékeket kapunk, melyek alig befolyásolják az atlagos indexet. Ily töredékekre pedig azért sincsen szükség, mert a ruházati cikkek ára kisebb időleges kilengésektől eltekintve, ta- pasztalás szerint közel parhuzamosan emel—

kedik és csak kategóriák szerint mutatkozik nagyobb eltérés (pl. ruha, fehérnemű és cipő), ezeket a különlegességeket éppen eléggé er—

zékelteti az, ha e kategóriák legfontosabb cikkei szerepelnek a kimutatásokban.

Ismét a német példára lehet itt utalnunk, ahol összesen csak négyféle ruhanemű van felvéve a birodalmi indexbe (ruha, ing, lia- risnya, cipő) és a családtagok eltérő szükség—

lete szerint is igen mérsékelten részletezve, úgyhogy a birodalmi indexbe felvett 33 árú és szolgáltatás közül csak 15 esik a ruházati cikkekre.

——195—

Ezek szerint a ruházati cikkek közül a kö- , vetkezők veendők fel a létfenntartási indexbe:

a) Felsőruha: ,

Evi szükséglet

Férfiruha . . . 1 darab Il. rendű gyári

Női ruha . . . . . . . 1 ,, ll. ,, , Fiúruha . . . . , . . 1 ,, II. ,, , Leányruha . . . . . . 1 ,, Il. ,, ,,

b) Fehérnemű :

Férfiing . . . 3 darab II. rendű gyári Férfialsónadrag . . . . 3 ,, Il. , (hosszú) Női ing . . . . . . . 3 ,, . ,, ,,

c) Harisnya:

Féríiharisnya (rövid) . 4 pár lI. rendű

Női harisnya . 4. ,, ll. ,,

Gyermekharisnya . 4 ,, ll. ,,

d) Cipő:

_Férficipő . .4 . 2 pár II. rendű

Női cipö . . 2 ,, II. ,,

Gyermekcipö 2 ,, II. ,,

Ujra rá kell mutatni, hogy ezek a mennyi- ségek a ruhaszükségletet csak reprezentálják.

Az áruknak megfelelő összeg körülbelül meg- felel annyinak, amennyi a normalis viszonyok között tényleg ruhára fordítható.

3. Fűtés és világítás.

Csupan porosz szén, tűzifa és villany veendő fel és pedig:

Egy hétre

Porosz szén . . . . . 35 kg Tüzifa . . . . . . . 35

Villany . 130 ifw. óra

Szén és fa ára házhoz szállítva, pincébe lerakva értendő.

4. Lakásbér.

Szoba, konyha (hetibe'r 8'65 korona).

Az indexszamítás alapjául az 1913. évre kiszámított atlagos költségek szolgálnak. Az indexszamok minden hó utolsó napjára vonat—

kozólag allapittatnak meg, 1924. évi november

hó 30—tól kezdve.

5—6. szám.

_ !

———-196—— 1925

Kiskereskedelmi árak Budapesten. — Pm: de détm'l a Budapest.

._ ÉÉM ** 9 r

Megnevezés Minőség §me §§§ §É§ 1 2 !)

. —— § ?nts gen 1_

Désignwtwn (gualité % : "i ; .:s 6 _

§§§ 32553 $$$ I/31. 11/28. III/31.1V/30. V/31.

!

Marhahús — Viande de boeuf II.o.,leves —_IIe gual. kg 193 34000 31000 26000 25000 25000 29000 Sertéshús —— Viande de porc . comb — Cmsse ,, 198 43000 41000 38000 36000 31000 39000

Zsír — saindoux . . _ — ,, 1'77 41500 36000 31500 31500 30000 30000

Tej —— Lait . . teljes —— non écre'mé lit. 0'31 5800 5800 5800 5800 6000 5800 Tojás — ()eufs . főző —— Pour cuir db 0074 2400 1550 1300 1200 1250 1200

pzec.

Sajt — Fromage juhtúrósajt—Froma- kg 195 40000 36000 37000 44000 44000 44000

96979, .

Kenyér — Pain $$$; 333316d; gyász;— ,, 030 7300 7850 7850 7500 7600 7200 Főzőliszt — Farina á cm'r 2-es sz.—de lle gual. ., 034 7700 8600 8500 8250 8350 8300 Burgonya —— Pommes de. terre fehér —- blancs ,, 008 2150 2150 1900 1900 1800 1800

Sav. káposzta —— Choucroute . — ,, 027 7000 7000 6500 6500 5750 5500

Bab — Haricots fglllér, aprószemü — ,, 041, 6900 7000 6800 6400 5750 5800

(mos, menus

Cukor —— Sucre. . ] kristály—en cristaum ,, 088 14600 14700 17500 17600 16800 16800 11. Ruházat _— Habillement

a) F els ő ruha — Vétements de dessus

Férfiruha —- Vétement pour II. 0., gyári—IIe gual. db

Nhommelf V . . t' . . conf. en fabrigue piéc. 40'—— 900000 900000 900000 900000 900000 900000 01 ru a —— étcmen pour

, Grfermneí§ h . Vut .t ,, ,, 50'—— 1125000 1125000 1125000 1125000 1125000 1125000

yerme ru a —— e emen pour

enfcmts . ,, ,, 20'— 500000 500000 500000 500000 500000 500000

b)-Fehérnemű -— Linges

Férfiing—Chemisespgmrhommes rxtiunkaing— Chemises ,, 290 75000[ 75000 75000 75000 75000 75000

6 travail ,

Férfialsönadrág— Calefonspour II. r. — IIC gual. ' (

hommes . . ,, 3'-—- 78000 78000 78000 78000 78000 78000

Nőíing— Chemi—ses pour femmes ,, , 310 62000 62000 62000 62000 62000 62000 0) Harisnya — Bas

Féríiharisnya — Bas pour hom— rövid, II. r. — Courts pár

mes . II—e gual. paire 0'52 16000 16000 16000 16000 16000 16000

gői haríslrllyam Bas pB femmes 11. r. —— II? gual. ,, 090 28000 28000 28000 28000 28000 28000 yerme ansnya — as pour

enfants . . ,, ,, 0'50 17000 17000 17000 17000 17000 17000

d) Cipő —— Chaussure

Férücipö —— Chaussm'es pour gépszeges fekete box —

hommes . com " 'a "mh bottim ,, 15-— 385000 385000 385000 330000 330000 330000

Női cipő —— Chaussures pour magasszn fek—b,0ngűzös,

Gfemmes . .Ch " box WWW a 111 cm ,, 16*—— 395000 395000 395000 345000 345000 345000

yermekcipö —— aussures p. 33—35 sz. — Nos

enfants . . 33—35 ,, 10'—— 285000 285000 285000 230000 230000 230000

IH. Fűtés és világítás — Chauffage, éclairage

Szén — Hom'lle . . Porosz — de Pmsse kg 380 99000 99000 98000 94000 90000 88000 Tűzifa -—— Bois de chau/fage —— ,, 296 64000 56000 53000 53000 53000 60000,

Villany — Électricite' —* hw. 006 600 600 765 765 765 765

IV. Lakás — Logement

Egyszoba konyha. — Une cham-

% 9

1925 —— 197 — * 5—6. 'szám.

" Egy négytagú család heti kiadásai —— Dépenses hebolomadaires crime famille de 4 personnes.

' l %a [; Heti költség koronákban — Dépenses hebdomadaires

E 33 en COZH'OHHBS

Megnevezés ! Minőség Ég %% §§§ 1 9 2 5

*É * M

Désigna—tion ! ()uah'te' , § 56 .; § §);

És 0 MM ( "U § 711 T

; $$$-fg §§§ %% 1/31. III/28, III/81. 11/30. w31.

! 1 v-4 H . _ —

,, [. Élelmezés —— Alimentation 3

H

1 Marhahús — Wanda de bomf ! 110-19V *UN] pvurpot— 2 kg ] 386 68000 62000 52000 50000 50000 58000 Sertéshús — Viande dr porc. Comb — Jambon 1'5 ,, 297 64500 61500 57000 54000 46500 58500 Zsír — Saihdomo . . . . . —— 0'8 ,, 142 33200 28800 25200 25200 24100 24000 Tej — Lait . . . . . . . teljes —— non e'créme' 71it., 217 40600 40600 40600 40600 42000 40600 Tojás —— Oeufs. . . . . . főző — Pom" mir 3 db1 022 7200 4650 3900 3600 3750 3600

' 3'piéc.

' Juhtúró -—- Fromageon . . . 1 —— 05 kg 098 20000 18000 18500 22000 22000 22000 , Kenyér —— Pain . . . . 'gyárifélb-—defabV-d--b7- 14 ,, 4'20102200109900109900105000106400100800 Főzőliszt — Farina a már . 2-es számú —— No. 2 1 ,, ; 034 7700 8600 8500 8250 8350 8300 Burgonya —— Pommes de terre fehér —— blanches 10 ,, 080 21500 21500 19000 19000 18000 18000 Sav. káposzta —— Clzoucroute. —— 2 ,, 054 14000 14000 13000 13000 11500 11000 Bab — Haricots . . . . . fehéraPYÓSZ-—blwws,mmxv 2 ,, 082 13800 14000 13600 12800 11500 11600

— Cukor —— Sucre. . . . . . 1kristály—en cm'stauwllO'ő ,, 1 044 7300 7350 8750 8800 8400 8400

I. összesen — I. Au total ' — ——

Index- számok (1913. évi költség_—— 1)

Nombr. —1'1zd (Dépenses de 1913__ 1) __ _"

1876 400000 390900 369950'362250 352400 364800 21322 20837 19720 19310 18785 19446 11. Ruházat — Habillement

Férfiruha—Vétementp. hommes H-O—gyári—Uetlual COHf- 41 db ; 077 17308 17308 17308 17308 17308 17308 ;,

1 piéc ! ,

Nőiruha — Robes de femmes . 1 y ,, 15 096 21635 21635 21635 21635 21635 21635

Gyermekruha — Habits (fenf. ,, ; 1'5 * 058 14423 14423 14423 14423 14423 14423 f?

Férfiing — Chemises p. hommes munkáSiDg—POW leímv- 3 db ! 017 4327 4327 4327 4327 4327 4327 "*

Férfi alsónadrág — Calecons 3 piéu (

pour hommes . . II. 0.1— I[6 gualite' _ ,, ' !; 017 4500 4500 4500 4500 4500 4500 *

* Nőiing — Chemiscs pour femm. % ,, 018 3577 3577 3577 8577 3577 3577

Férfiharisnya— Bos p. hommes röVídU-O-— Cowíslleaul- 4 pár ; 004 1231 1231 1231 1231 1231 1231 Nőiharisnya—Bas pour femmes II. 0. —— 11'6 gualite' * Pair—?S § 007 2154 2154 2154 2154 2154 2154

Gyermekhar. — Bas (l7Enfcmts ,, ,, ) 004 1308 1308 1308 1308 1308 1308

Férficipő — Chaussures p. hommes gépSZ- fek— box — En boxő- 11- ,, 0'58 14808 14808 14808 12692 12692 12692 Nöicipö —— Chaussures p. femmes magassz- fek- box — 30171" 2 pár ; 062 15192 15192 15192 13269 13269 13269

nes m boxcalf noir !

Gyermekcipő—C'haus.p.ehfants 33—35. sz. _ Nos 33—35 .. i? 038 10962 10962 10962 8846 8846 8846

n összesen—111411 total — H — % 4563 111425 111425 1114251105270 1052703105270

1 d k 191311; lt —

nzfváííí'íidhpepeísvésdi15533;33L — —— — 24435 24435 24435 23035 23085 23085

IH. Fűtés és világítás —— Chauffage et éclaírage

Szén —— Houille . . . . . Porosz —— de Prusse 35 kg 133 34650 34650 34300 32900 31500 30800

Fa —— Bois . . . . . — ! ,, 104 22400 19600 18550 18550 18550 21600

Villany —— Éieclwcíie. . . . — 130 hw.) 1'80 18000 18000 22950 22950] 22950 22950

HLÖsszesen—IILAutotal —— —- 4'17 75050 72250 75800 74400 73000 75350

Index-számok (1913. évi költ- ség : 1) —— Nombres indices

(Depcnses de 1913 : 1). . — — 17998 17326 18177 17842 17506 18070

IV. Lakás —- Logement

Egyszoba-konyhás —— 1 piece, hoti _

1 cuisme. . . . . — Lber 865 31983 31983 41174 41174 41174 53306

Index-számok (1913. éviköltség : ) hegyi/iga,-

,, N.ombr Jud. (Dépenses de 191321) ** mad. 3697 3697 4760 4760 4760 6163

1—IV. Összesen— 1— IV. Au tot. —— 1 — 3614 618458 606558 598349 5830941571844 598726

' 1 d k 191:. k 1 _1

"ÉÉJÉÉmZZaÉDepeÉÉÉS521553;;; — —— 17103 16784 16556 16134 15823 16567

Lakas nélkül ——— Non compris

le logement . . . . . ——-— —— 27'49 586475 574575 557175 5419201530670 545420