Cseh-Szombathy László tudományos publikációinak tézises védése

SZEMLE

189

1974. október 23—án megalakult a Fogalmi Munkabizottság. Első. alakuló ülésén

— az egységes statisztikai fogalmi rendszer kiala—

kításával kapcsolatos irányelveket és a munkaprogra—

mokat, valamint

— a Mezőgazdasági és erdészeti termékek jegyzékét

tárgyalta.

Megkezdődtek a többi munkabizottság szervezésével kapcsolatos előkészítő munkák is. Elkészült a Tájékoztatási Munkabizottság munkaprogramja és az igazgatási statiszti- kát végző szervek tájékoztatási tevékenysé—

ge felmérésének irányelvtervezete.

.

Az év végéig — a különböző átszervezések—

kel és a Statisztikai Koordinációs Bizottság egyes korábbi tagjainak más munkakörbe történt áthelyezésével összefüggésben -— a Statisztikai Koordinációs Bizottságba kijelölt minisztériumok és országos hatáskörű szervek vezetői az alábbi új bizottsági tagokat ne—

vezték ki:

— dr. Balog Jánost, az Egészségügyi Minisztérium Egészségpolitikai és információs főosztálya főosztály—

vezető—helyettesét dr. Tamás László utódaként.

—— dr. Kereszturi Sándort, a Kulturális Minisztérium Terv— és Pénzügyi főosztályának vezetőjét dr. Blahó Pál utódaként.

— Szántó Laiosi, a Magyar Tudományos Akadémia Központi Igazgatási Titkárságának mb. vezetőjét Tő- kés Oltó utódaként.

1974. decemberben a Bizottság elfogadta az 1975. évi munkatervet, amelyet a Bizott- ság tagjainak indítványai alapján, a Titkár- ság állított össze. A Bizottság 1975—re terve- zett négy ülésének munkaprogramjába

— többek között — az alábbi témákat vette fel:

-— A munkásosztály és a társadalom különböző ré- tegei társadalmi és anyagi helyzetének statisztikai

rendszere;

- A Központi Statisztikai Hivatal 1976—1980.

évekre szóló stabil adatgyűjtési rendszerének e!őzetes tervezete;

—A beruházások és az állóeszköz-fenntartások.

valamint a munkaügyi statisztika stabil adatgyűjtési rendszere. illetve 5 éves programja;

— Az ellenőrzések főbb tapasztalatai;

- A nemzeti vagyon, az állóeszközök és a kész- letek statisztikájának fogalmi rendszere;

—-Az ipari termékek minőségéről tájékoztató mi- nisztériumi információs rendszerek koordinálása;

— Az állami statisztika adatfeldolgozási és -táro- lási rendszere (az államtitkári rendelkezés terve- zete).

CSEH-SZOMBATHY LÁSZLÓ TUDOMÁNYOS PUBLIKÁClÓlNAK TÉZISES VÉDÉSE

Az eddig általánosan alkalmazott gyakor.

lattól eltérő új formában került sor 1974. no- vember 4-én a Magyar Tudománvos Akadé- mia Tudományos Minősítő Bizottságának Bí- ráló Bizottsága előtt Cseh-Szombathy László családszociológiai vonatkozású tudománvos publikációinak tézises védésére. A tudomá- nyos minősítésnek ezt a korszerűsített eliárá- sát az opponensek, Ferge Zsuzsa kandidátus és Tímár János kandidátus is örömmel üdvö—

zölték. kiemelve e formának legfőbb erényét:

a mondanivaló tömör, világos, jól áttekinthe—

tő előadásnak lehetőségét. Cseh—Szombathy László ezt a lehetőséget teljes egészében ki—

használta, amikor tizenöt éves gyakorlati sta- tisztikai, demográfiai és szociológiai munkás—

ságának eddigi eredményeit, ezeknek — to—

vábbi tudományos kutatásait megalapozó — elméleti konklúzióit a tézisekben összefoglal-

ta.

Az összeállított tézisek öt fő fejezetében egyrészt az elmúlt két évtized családszocio—

lógiai kutatásainak módszertani—elméleti irányzatait (I. fejezet), másrészt a család és a mai magyar társadalom viszonyát, a csa—

ládi élet belső fejlődési folyamatát, funk- cióit tárgyalja, kiemelve a házasságnak és a házastársi viszonynak, a család szocializációs szerepének és az idősebb korúaknak o prob—

lematikáját (Il—V. fejezet).

A módszertani—elméleti irányzatok közül Cseh-Szombathy a főleg polgári családsze- ciológiai szakirodalomban megjelenő, három legfőbb megközelítési módot: a szimbolikus interakcionizmust. a strukturális funkciona- lizmust és a fejlődésszemléletű megközelítést emeli ki,

E három egymástól eltérő, önmagukban összefüggő, logikus fogalmi rendszerrel ren—

delkező elmélet ismertetésén túl elemzi ezek- nek egymáshoz való viszonyát a mindhárom irányzat számára adott objektív családsze- ciológiai tények megközelítésében. Vélemé- nye szerint: ..Az elméletek közötti különbség ellenére is lehetőség van a háromféle meg- közelítés irányította empirikus kutatások ered- ményeinek felhasználására, mivel az eltérő megközelítés legtöbbször ugyanannak a je—

lenségnek más dimenzióit mutatja be." A fejlődésszemléletű elméleti megközelítés és a rendszerelmélet ismertetésénél kiemeli ezek—

nek legközelebbi rokonságát a dialektikus vi- lágnézettel, ugyanakkor rámutat arra, hogy egy átfogó családszociológiai rendszer meg- alkotásánál a két rendszer közül önmagá—

ban egyik sem üdvözítő, mert amikor a fej- lődésszemléletű rendszer a családi élet vál—

tozásait elsősorban a családi életciklusok

időben egymást követő eseményeivel magya- rázza, háttérbe szorulnak a főbb társadalmi

190

SZEMLE

összefüggések, a családnak a társadalom egészéhez fűződő kapcsolata. Ennek az egy- oldalúságnak elkerüléséhez nyújthat segítsé- get a rendszerelmélet. melynek alkalmazá- sával olyan alapvető családszociológiai fo—

galmak és konstrukciók átértékelésére kerül- het sor, mint a családon belüli kapcsolatok.

a család zártsága és a családi rendszer egyensúlyra törekvése. A családkutatás szá- mára fontos továbblépést jelent. ha a csa—

lád mint rendszer egyes részeinek változá- sait nem olyan szigorú determináltságban tekintjük más részeihez való viszonyában, ahogy ezt a fejlődésszemléletű megközelítés teszi, hanem a kutatás során nagyobb auto—

nómiát kapnak az egyes részek. figyelembe véve a modern rendszerelméletnek azt a konstrukcióját, miszerint a rendszer valame- lyik alrendszerének változása nem feltétlenül kell, hogy változást eredményezzen egy má- sik alrendszerben, mert a részek egymás kö- zötti kapcsolata több oldalú, és így az egy—

másra való hatásuk sem fejezhető ki egysze—

rűen. mechanikusan. Ugyancsak alapvetően fontos a család nyitott rendszerként való fel- fogása (és ez a felismerés is a rendszerel—

méletnek köszönhető), mert csak így érthető meg számos olyan, a családon belül meg- nyilvánuló jelenség, amely a külső rendsze- rekkel való viszonyából következik, kívülről jövő hatások eredménye. Végezetül ugyan- csak a rendszerelmélet korrigálja a fejlődés- szemléletű megközelítés egyensúlygondolatát, elvetvén azt, hogy a családi élet alakulásá- nak mozgató rugója az az ismétlődő, szaka- szos mozgás lenne, amelyben az egyensúlyi helyzet, az egyensúly felbomlása és az új- jászervezett egyensúly követik egymást. A rendszerelmélet a változást úgy fogja fel.

hogy az különböző visszacsatolási és morfo—

genetikus folyamatok útján minőségileg új rendszert is létrehozhat. miközben az előző rendszer felbomlik és megszűnik működni.

A röviden vázolt két kutatási szemlélet összeegyeztethetőségét Ferge Zsuzsa oppo—

nensi véleményében elméletileg elfogadta, de egyúttal bizonyos kételyének adott kife- jezést. miszerint ,,...nem csekély a veszélye annak, hogy az alkalmazás csak felületi és formális, és nem hoz többet, mint a régi is—

meretek tetszetősebb, elvontabb. bonyolul—

tabb újrafogalmazását". Tímár János bírála- tában e kérdéskörrel kapcsolatban megje- gyezte, hogy bár figyelemre méltónak tartja a két családszociológiai elmélet különböző szemléleti konstrukcióinak ötvözésére irá—

nyuló törekvéseket, mégsem volt meggyőző számára e szemléletmód kifejeződése a té- zisekben foglalt elemzésekben. Opponensi véleményében elsősorban azt bírálta, hogy a családi élet változásaiban Cseh-Szombathy különválasztja a társadalmi—gazdasági fej- lődés hatására bekövetkezett változásokat a

családi életciklus előrehaladásából következő változásoktól. Timár János egyértelműen állí- totta a társadalmi—gazdasági viszonyok vál- tozásából következő átalakulások elsőbbsé—

gét.

A bírálatokra adott válaszában Cseh- Szombathy László kifejtette. hogy a társadal- mi viszonyok primátusát a családi élet ala—

kulásában teljes mértékben elfogadja, de konkrét vizsgálatok tapasztalatai alapján ar- ra a következtetésre jutott. hogy ,,...ahhoz.

hogy a társadalmi—gazdasági fejlődés kő- vetkezme'nyei felmérhetők legyenek, standar—

dizálni kell a megfigyelt családokat demog- ráfiai struktúrájuk szerint". E demográfiai szemlélet kialakításában a fejlődésszemléletű megközelítési módszer játszik fontos szerepet.

Arra a kérdésre, hogy az ismertetett megkö- zelítési módok milyen valóságos eredménye—

ket hozhatnak a kutatómunkában. a jelen- ségek mélyebb megismerésében, ahogy erre az opponensi véleményekre adott válaszában Cseh-Szombathy László is utalt, csak a jövő- beni kutatósok adhatnak választ.w

A tézisek második fejezetében a disszertáns áttekintést ad a rendelkezésre álló adatok és kutatási eredmények alapján a család he- lyéről és funkciójáról a mai magyar társa—

dalomban. Az elemzésnél alkalmazásra került az első fejezetben kifejtett gondolat, ugyanis a mai magyar családok vizsgálatánál a szer- ző egyrészt szükségesnek tartja a családok tipizálását a fejlődésszemléletű megközelítés szempontjai szerint. másrészt a család for- máinak, funkcióinak bemutatásánál nélkü—

lözhetetlennek véli a társadalmi fejlődés és a család kapcsolatának figyelembevételét.E fejezetről szólva Timár János kiemelte a há- zas nők gazdasági aktivitása és a hagyomá- nyos női szerepek — az anyai hivatás és a háztartási munka —— ellentmondásaira utaló megállapítások fontosságát, valamint azt az elemzést. amely a gyermekeknek a háztartási munkában való csökkenő részvételére vonat- kozik. Ez utóbbi jelenség és problémakör — az opponens véleménye szerint —— elsősorban a szülők tudatos irányításának következmé- nye, mig Cseh—Szombathy elsődleges okként a demográfiai struktúrát, valamint a gyerme—

kek tanulmányi feladatait említi meg.

Mindkét opponens kitért a téziseknek ar—

ra a'fejezetére, melyben a disszertáns a csa- lád szocializációs szerepét elemezte. Egyet—

értve megállapitásaival. Ferge Zsuzsa hasz—

nosnak találta volna. ha valamivel bővebben kerül kifejtésre a család funkcióinak (elosz- tás, újraelosztás. fogyasztás, tradíciók és nor- mák átadása, társadalmi ..szerepek" hagyo—

mányozása. sőt konzerválása) leírása a tár- sadalmi lét újratermelésének teljes folya- matán belül. Az opponensek felhívták a fi—

gyelmet arra, hogy a tézisekben Cseh-Szom- bathy a család szocializációs szerepét első-

SZEMLE

sorban a deviáns magatartási formák elem- zésének tükrében tárgyalja. Ennek okai gya—

korlati tudományos munkásságában találha- tók, ugyanis —— ahogy válaszában elmondta — az öngyilkossággal kapcsolatos kutatásai so- rán jutott el oda. hogy bizonyos jelenségek magyarázata a családban mint magatartási normákat és szokásokat kialakító közösség- ben található.

Az opponensek kiemelték és pozitivan érté—

kelték a téziseknek a házasságról és a há—

zassági kapcsolatról, valamint a család és az idősebb korúak viszonyáról szóló megállapi—

tásait. Ferge Zsuzsa elsősorban azt az alap- vető társadalmi realitásérzéket hangsúlyozta.

amely a házasság intézményének felfogását jellemzi, elkerülve a hagyományos .,jó" és ,,rossz" házasságok merev felosztását, az in—

tézmény egyoldalú idealizálását vagy teljes elvetését.

Az idős népességről szóló vizsgálatok jelentős részét alkotják Cseh—Szombathy eddigi szociológusi munkásságának. A té—

zisek fontos megállapításának tekintette Tímár János az öregek izalálódásáról álta- lánosan elterjedt felfogással szemben kifej—

tett nézetet, mely szerint — vizsgálatok bi—

zonyította tények alapján —— az öregek elszi- getelődése jóval kisebb arányú, mint család- hoz való kötődésük. Ez azért is figyelemre méltó, mert a magyar társadalomra jellem—

zővé vált családstruktúra. a többgenerációs együttélés összefügg átfogóbb tervezési kér- désekkel.

Tágabb értelemben ugyan, de ez utóbbi két kérdéskörhöz kapcsolódott dr. Szalai Sán—

dor akadémikusnak és dr. Nizsalovszky Endre akadémikusnak hozzászólása. Szalai Sándor, kiemelve a tézisekben foglaltak jelentőségét a magyar családszociológia történetében, felhívta a figyelmet arra. hogy a sajátos mai

191

magyar családstruktúra létrejötte okainak elemzésénél a további kutatások fontos ré—

sze lehet a lakásproblémákkal összefüggő kérdések vizsgálata, valamint a családstruk- túra és a társadalmi mobilitás összefüggé—

seinek feltárása. Nizsalovszky Endre a jog—

tudomány. illetve ennek szűkebb területe, a családjog és a családszociológia kölcsönös, termékenyítő egymásrahatásáról szólt, kife—

jezve azt a reményét, hogy a hazai kutatá- sokban is mindkét diszciplína számos kér-' désben fog egymás segítségére sietni az egyre bonyolultabbá váló jelenségek megis- merésében. Cseh—Szombathy László a kérdé—

sekkel kapcsolatos válaszában elmondta, hogy mind a Szalai Sándor által felvetett szempontokat, mind a családjogi problémá- kat _- elsősorban a válások okainak kutatá—

sánál — a már elkezdett és a jövőben vég—

rehajtandó vizsgálataiban feltétlenül figye- lembe kívánja venni.

A Bíráló Bizottság, amelynek elnöke dr.

Szalai Sándor akadémikus, titkára Losonczi Ágnes kandidátus, tagjai: Csiky Ottó kandi—

dátus, dr, Nizsa/ovszky Endre akadémikus, és dr. Vukovich György főosztályvezető—helyet- tes voltak, egyhangúlag elfogadta a disszer- tációt, és ennek alapján javasolta a Tudo- mányos Minősítő Bizottságnak. hogy a filo—

zófiai_szociológiai tudományok kandidátusi cimet ítélje oda Cseh—Szombathy Lászlónak.

Döntésének indoklásában megállapította, hogy a tézisekben foglaltak olyan tudomá—

nyos munkásság eredményei, melyek mód- szertanilag és következtetéseíkben is számos, a gyakorlatban is felhasznált, tudományosan újszerű eredményt hoztak és hoznak a jövő—

ben is, alapul szolgálva a fejlődő magyar családszociológiai kutatásoknak.

Lakatos Mária