SZEMLE
1 145
Az új mértékegységekre való egyöntetű áttérés a statisztikai tevékenységet folytató szer- vektől a következő intézkedéseket igényli:
1. Az 1980. évben az adatszolgáltatókhoz eljuttatott kérdőívekben — akár 1980-ra, akár az ezt megelő- ző év(ek)—re vonatkoznak —— már az új mértékegységeket kell előírni. Az adatszolgáltatók figyelmének felhí- vása mellett célszerű a kritikus esetekben az adatokat mindkét mértékegységben bekérni (lóerő—kilowatt, ka—
lória—joule).
2. Az 1980-ban kiadásra kerülő publikációkban - akár 1980-ra, akár más évekre vonatkoznak — már az új mértékegységekben kifejezett adatokat kell közölni (ahol ez indokolt, a régi mértékegységekben kifeje—
zett adatokkal párhuzamosan).
A párhuzamos adatkérést, illetve közlést 1980 után fokozatosan célszerű megszüntetni.
3. A régi mértékegységekről az új mértékegységekre történő átszámításokat —- mind az alapadatok, mind az aggregált adatok esetében — a kiadásra kerülő mértékegység-jegyzékben rögzített (az országos szabvá- nyokkal egyező) átszámitási szorzószámokkal kell elvégezni, a szorzószámok kerekítése nélkül. E szorzószá- mok alkalmazását kell előírni a adatgyűjtések kitöltési utasitásaiban is.
A fenti intézkedéseket mind a kötelező jellegű, mind az önkéntes adatszolgáltatáson alapu/ó adatgyűjtések esetében érvényesíteni kell.
MELLÉKLET
Az eddigi statisztikai gyakorlat szempontjából fontosabb tiltott, elavult mértékegységek Az egyenértékű
A mértékegység törvényes
mértékegység Átszámitás Megjegyzés
neve [ jele neve jele
Mázsa ci kilogramm kg l a : 100 kg : 105 g A tömeg mértékegysége
(métermázsa)
Vagon tonna t 1 vagon : 10 tonna A tömeg mértékegysége
Korát gramm g 1 karát : 0.2 g : A drágakövek és ígazgyöngyök
(metrikus ___ 2404 kg tömegének meghatározására
karát) használt mértékegység
Kalória cal joule ] l cal : 4.1868 ] Csak hőmennyiség meghatá-
rozására használt munka mértékegység
Lóerő LE watt W 1 LE : 731498 75 W A teljesítmény mértékegysége
Erőkilogramm kp newton N 1 kp : 9.806 65 N Az erő mértékegysége
(kilopond)
Technikai kp/crn2 pascal. bar Pa bár 1 kp/cm2 : 1 ot : 98 066,5 A nyomás mértékegysége
atmoszféra vagy at Pa : 0.98 bor
Röntgen R coulomb C/kg 1 R ___ 2.58—10'4 C'fkg A besugárzási dózis
per kilo- mertekegysege
gramm
Négyszögöl n.öl négyzet- m2 i n.o! : 3.596 650 954 m2 A földterület (telek. házhely
méter stb.) meghatározására hasz-
, nált területi mértékegység Katasztrális kh hektár ha 1 kh : 1 600 n.öl : A földterület meghatározására
hold : 0.5 5464153 ha : használt területi mérték-
: 5 754.641 53 m2 egység
MAGYAR SZAKIRODALOM
CSEH—SZOMBATHY LÁSZLÓ: gái, hanem azért is, mert a statisztika terüle- CSALADSZOCIOLÓGIAI PROBLÉMAK téről indult szociológusok szemlélete és mód- ÉS MÓDSZEREK szerei magukon viselik a korábbi statisztikai
Gondolat. Budapest. 1979. 403 old. munka nyomait, és ezért sokkal erősebb a
visszahatásuk. befolyásuk (: Központi Sta- A magyar szociológia megszületésének tisztikai Hivatal keretében folyó társadalom—
— vagy újjászületésének - elmúlt másfél év— statisztikai munkára, mint azoké, akik más tizedében e tudomány művelőinek. különös- intézmények és tudományok területéről köze- képpen a hazai és nemzetközi rangot és hír- ledtek a szociológia felé. A Központi Sto—, nevet szerzett kutatóknak jelentős része dol- tisztikai Hivatalban indult szociológus kuta—
gozott korábban statisztikusként a Központi tók között kiemelkedő helye van Cseh—Szom- Statisztikai Hivatalban. Nem meglepő, hogy bathy Lászlónak, egyrészt tudományos mun- a statisztikusok fokozott figyelemmel kísérik kásságának jelentősége miatt, másrészt mert az ő tudományos munkásságukat. nemcsak csak a közelmúltban lépett át a Központi azon egyszerű ok miatt, hogy mindenkit ér- Statisztikai Hivatalból az MTA Szociológiai dekel, hova jutottak, mit értek el volt kollé— Kutató lntézetébe.
1146 SZEM LE A Központi Statisztikai Hivatalban végzett
sokéves munkája során is mindig a szocioló—
giai jellegű témák iránt érdeklődött. Mutatja ezt már az életszínvonal nemzetközi összeha—
sonlításáról 1961-ben irott tanulmánya is.
Mióta pedig az öngyilkosság kérdéseivel kez- dett foglalkozni, kutatási témái logikusan fejlődtek ki egymásból. Ugyanis az öngyil—
kosság és más deviáns viselkedések (alkoho- lizmus) okai közöttisa családi tényezők nagy fontosságát mutatta ki. Későbbi. az idős em- berek helyzetével foglalkozó kutatásaiban még inkább előtérbe került a családi kop—
csolatok fontossága az öregek életkörülmé- nyeiben, életmódjában, helyzetük problema- tikus vagy viszonylag problémátlan voltában.
Mióta a Szociológiai Kutató Intézetben dol- gozik, a családszociológia vált fő kutatási területévé.
A most ismertetett könyv, amelyet Buda Bé—
la és Kulcsár Kálmán lektorált, egy nagysza—
bású családszociológiai kutatási program el—
ső terméke., Amint azt az öngyilkosságra és az idős emberek helyzetére vonatkozó koráb—
bi kutatásainál megszoktuk, Cseh—Szom- bathy először feltárja és kritikailag értékeli a nemzetközi és hazai szakirodalmat. Ez a könyv a családszociológiai irodalom igen részletes és kritikai ismertetése.
A családszociológiai problémák tárgyalá- sánál nem a tudománytörténeti sorrendet kö- veti, nem is a különböző irányzatokat mu- tatja be egymás után, hanem a családi élet- ciklus szerinti időrendben csoportosítja az elemzett irodalmat. Az életciklus egyes sza- kaszainak tárgyalásánál mutatja be a tudo—
mányos gondolkodás fejlődését, és ütközteti az ellentétes nézeteket.
A könyv kilenc fejezetre oszlik. Az elsőben a család definíciójával foglalkozik, Leírja az interakcionális iskola definícióját (a család interakcióban levő személyekből áll, akik a férj, feleség stb. szerepét törekszenek betöl- teni egymással szemben), a strukturális——
funkcionális iskola felfogását, amely a csa—
lád funkcióira (gazdasági. reprodukciós, szo- cializáló és nevelő. politikai és vallási funk- ció) összpontosítja a figyelmet, a dinamikus családkoncepcíót, a rendszerelméletből ki- induló meghatározást. Végül foglalkozik a statisztikában, a népszámlálásoknálalkalma- zott család fogalmával. Arra a következte—
tésre jut, hogy a szociológus családkoncep—
ciója szempontjából a statisztikai családoda- tok csak kevés információt adnak.
A második fejezet tárgya a gyermekkori szocializáció, különösen pedig annak jelen- tősége a házastársi és szülői szerepekre való felkészítésben. A gyermek a szülői családban látja, hogyan kell az ilyen szerepek betöl—
tőinek viselkedniök, és — mivel azonosul szü- leivel —— az azonos nemű szülő viselkedését fogja utánozni. Ezért a hagyományok ereje
igen nagy. Cseh-Szombathy szerint a nemi szerepek egyes részletei sem biológiailag meghatározottak. hanem a társadalmi fejlő- dés során alakulnak ki, és a szocializáció útján örökítődnek át nemzedékről nemze- dékre. Ezért bírálja T. Parsonsnak azt a fel- fogását, hogy a férfiak és a nők a család- ban szükségszerűen eltérő szerepeket tölte- nek be, és élesen elkülönítik munkafelada- taikat. A szülői családban végbemenő szo—
cializáció súlyosan negativ hatású is lehet, amikor a szülők neurotikus viselkedési ma- delleket adnak át gyermekeiknek. ilyenkor nem is az a döntő, amit a szülők mondanak és tesznek, hanem az, amit kerültek, amiről hallgattak. Cseh—Szombathy László rámutat azonban, hogy a gyermekkori szocializáció hatása a későbbi házastársi és szülői visel- kedésre erős, de nem végérvényesen megha- tározó. mivel a személyiség a gyermekkort
követően is változik, fejlődik.
A harmadik fejezet a házasság előtti pár- kapcsolatokkal foglalkozik. Ezeket a családi életre való felkészülésnek tekinti. Beszámol arról a tendenciáról, hogy a házasság előtti nemi kapcsolat előfordulása a fiatalok között gyakoribbá vált, ebben a tekintetben a tér- fiak és a nők közötti különbségek csökken- tek, és a legutóbbi években növekedett azok- nak az aránya is. akik különösebb érzelmi kapcsolat nélkül is megengedhetőnek tartják a szexuális kapcsolatot. Hozzá kell azonban tenni, hogy a legtöbb empirikus adat ameri- kai és nyugat-európai egyetemi hallgatókra vonatkozik, és kérdés, igaza van—e a szerző- nek abban, hogy a változás a többi társa- dalmi rétegnél is hasonló volt. Lehetséges, hogy a munkásságban és a parasztság egyes csoportjaiban már korábban is engedéke- nyebb volt a házasságon kívüli szexualitás megítélése.
A negyedik fejezet a párválasztás e's há- zasságkötés kérdéskörét tárgyalja. Rámutat, hogy a társadalmi homogámia, az azonos társadalmi helyzetűek összeházasodása ma is erősen érvényesül. lsmerteti a párválasztás pszichés tényezőivel foglalkozó különböző el—
méleteket. Kitér a kommunákra és csoport- házasságokra, de az a véleménye. hogy ezek csak a fiataloknak kis körére terjedtek ki.
Gyakoribb viszont a legális házasságkötés nélküli tartós házasságszerű együttélés, ez azőnban sokszor házasságkötéssel végződik.
Az ötödik fejezet témája a tág értelemben vett családi gazdálkodás: a családi termelés (háztáji és kisegítő gazdaságok stb.), a fele- ség munkavállalása, a keresetek felhaszná—
lása, o lakásszerzés, a házi munkák meg- osztása férfiak és nők között. a házasfelek befolyása a különböző családi döntések meg-
hozatalakor.
A hatodik fejezet a szülők és gyermekeik viszonyával foglalkozik. lsmerteti azokat a
SZEMLE
1147
munkákat, amelyek tisztázni igyekeztek. mi motiválja a házaspárokat a gyermekvállalás- ban. Áttekintése arról győz meg. hogy egye—
lőre nincs elfogadható magyarázata a gyer- mekek utáni vágynak, és még kevésbé képe- sek e kutatások azt megmagyarázni, hogy miért akarnak egyes házaspárok több gyer—
meket, míg mások csak egyet vagy kettőt.
Cseh-Szombathy szerint az anyaságra való vágy nem természeti adottság, hanem törté- neti jelenség, az adott társadalmi környezet kultúrája alakítja ki. Részletesen tárgyalja a szülők és gyermekek közötti konfliktusokat.
Ezek szaporodásának okát nagyrészt abban látja, hogy a társadalom kitolta azt a kor- határt, amelytől fogva a fiatalt felnőttnek te- kinti, ugyanakkor a fiatalok sok olyan hatás- nak vannak kitéve, amelyek fejlődésüket, szexuális érésüket meggyorsítják.
A család mint intim közösség című hetedik fejezet abból az elméletből indul ki, hogy miközben a család a történeti fejlődés során fokozatosan veszít korábbi funkcióiból, je—
lentősége a családtagok érzelmi életének szempontjából változatlan marad. A házas- felek közötti intimitás azonban — a kutató—
sok szerint — társadalmi rétegenként eltérő, és a családi életciklus során is változik. Itt tér ki a féltékenységre, a házastársak házas- ságon kívüli nemi kapcsolataira, ezzel ösz' szefüggésben a nyitott házasság típusára (ebben a házastársak lényegében korlátlanul létesítenek nemi kapcsolatokat másokkal).
Cseh—Szombathy szerint a féltékenység a ra- mantikus házassági ideológiával függ össze, amely lassan letűnőben van. Valószínűnek tartja, hogy egyre gyakoribb lesz az a házas- sáatípus, amelyben a telek eleve kisebb fo- kú íntimitást igényelnek.
A nyolcadik fejezetben a házasságok bol—
dogságának fokára, a házastársak megelé—
gedettségére, egymáshoz való alkalmazkodá—
sukra, a házasságok sikerességére vonatkozó kutatásokkal foglalkozik. Egyet lehet Cseh—
Szombathyval érteni, amikor megkérdőjelezi e fogalmak használhatóságát, mérésük le- hetőségét, és másfajta tipológíák kidolgozá—
sát látja szükségesnek. Érdekes az a gondo—
lat, hogy a konfliktus nem szükségszerűen a házasság sikertelenségének jele, és nem mindig vezet a házastársi kapcsolat romlá- sához, hanem éppen ellenkezőleg, a kapcso- lat fejlődését is eredményezheti, ha a konf- liktust meg tudják oldani.
Végül az utolsó fejezet tárgya a válás.
Gyakoriságának növekedését Cseh-Szom—
bathy azzal magyarázza, hogy terjed az a felfogás, amely szerint a házasság nem szük—
ségképpen az egész életre szóló kapcsolot.
A kötet mellékletként bemutat több vizs- gálati módszert, eszközt. például a házas- társak közöttí távolság indexét, a házasság előtti nemi kapcsolatok kérdésében való en-
gedékenység indexét, a házassági alkalmaz- kodási indexet stb.
A nemzetközi, szakirodalom ilyen elemző és kritikai áttekintése nagyon hasznos olvas—
mány mind a szociológiát tanuló egyetemi hallgatók, mind a család kérdéseivel foglal- kozó különböző szakemberek, például szocio- lógusok, pszichológusok, szociális gondozók és nem utolsósorban társadalomstatisztikusok és demográtusok számára. Kétségtelen, hogy a családszociológiában sok olyan vizsgálatot végeztek, amelyeknek módszereit és problé- mafelvetéseit nem lehet közvetlenül felhasz- nálni a statisztikai munkában, ugyanakkor nagy hiba lenne elzárkózni az ilyen kutatá- sok megismerésének megtermékenyítő hatá- sától és egyes módszerek átvételétől. Az egész magyar társadalomtudomány számára nagy hasznot jelentene. ha a szociológia más problématerületeiről ís készülnének ha- sonló magyar nyelvű összefoglalások. Nem vitás természetesen, hogy egy ilyen típusú könyv megírása nagyobb erőfeszítéseket igé—
nyel, mint akár egy fordításszemelvény-gyűj- temény összeállítása, akár egy szűkebb téma kutatása. Cseh—Szombathy érdeme, hogy vál- lalkozott erre az erőfeszítésre.
Ugyanakkor azt is meg kell mondani, hogy az olvasó óhatatlanul várja e kötet folytatá- sát, a családszociológia egyes problémáinak magyarországi empirikus vizsgálatát.ACseh- Szombathy által szerkesztett ,,A változó csa- lád" cimű kötetben (Kossuth Könyvkiadó. Bu—
dapest. 1978.) levő tanulmányok mutatják a legjobban, mennyire kevés az ilyen vizsgálat.
A statisztikusnak azonban nemcsak mint szakembernek. hanem mint egyszerű olvasó- nak -— feleségnek. férjnek, anyának vagy apának — is ajánlhatom e könyv elolvasá—
sát. A szociológia tudományának értelme és egyik célja, hogy elősegíti az ember tájéko—
zódását a társadalomban, környezetében, jobban megérteti vele mindennapi életének kis és nagy eseményeit. Például a társadal- mi szerkezet szociológiája a makrotársada—
lomban való tájékozódást segíti, amelynek mind tagjai vagyunk. Emellett azonban egyé- ni életünk folyamán családok tagjai is va- gyunk. családi problémákkal kerülünk szem.
be, házasodunk (néha elválunk), gyermeke- ket nevelünk. meg kell osztanunk a családi munkafeladatokat, konfliktusaink vannak csa- ládunk többi tagjaival. Ahhoz, hogy ezeket az eseményeket, problémákat és konfliktuso- kat jobban megértsük, segítséget adhatnak (: családszociológia szempontjai és eredmé- nyei. különösen ha azokat olyan világos és élvezetes stílusban mutatják be, mint Cseh- Szombathy László teszi ebben a Társadalom—
tudományi Könyvtár sorozatban megjelent művében.
Dr. Andorka Rudolf
