STATISZTIKAI ELEMZÉSEK
A NEMZETGAZDA§ÁG 1990. ÉVI TELJESITMENYE*
1990-ben a bruttó hazai termék, azaz a magyar gazdaság által megtermelt jövedelem 2079 milliárd forint körül alakult, nominálértéken 20 százalékkal haladva meg az 1989. évi szintet. A termelés reálértéken — az infláció kiszűrése után —— 4,3, a belföldön felhasználható forrás pedig még ennél is jobban, 5,3 százalékkal csökkent. (Lásd az 1. táblát.)
A visszaesés a gazdasági ágazatok többségére jellemző volt. A feldolgozóiparon belül egyedül a vegyipar tudott — alig több mint 1 százalékos — növekedést elérni. A termelés volu—
menét növelni tudó néhány ágazat közül a mezőgazdaság érdemel említést, ahol reálértéken számolva a megtermelt jövedelem 1990-ben - az előző évit meghaladó ütemben — 2,8 száza- lékkal növekedett. Legnagyobb mértékben a kohászatban keletkezett hozzáadott érték csök- kent (reálértéken 18,4 százalékkal), ami különösen az 1989. évi 13 százalékos volumennöve- kedés után szembetűnő.
A kibocsátás visszaesése együtt járt a végső felhasználás mérséklődésével. Legnagyobb mértékben a beruházások és a készletfelhalmozás volumene csökkent, amit átmenetileg te- kinthetünk a struktúraváltás szükségszerű velejárójának, hosszabb távon viszont korlátoz—
hatja a fejlődési lehetőségeket. A lakossági fogyasztás számottevő mértékben, 4,5 százalék- kal csökkent, ami az 1988. évi visszaesést is figyelembe véve évtizedek óta a legnagyobb mér- tékű volt. (Lásd a 2. táblát.)
A gazdaság egészében a hozzáadott érték csökkenését alapvetően a rubelelszámolású export és — részben ennek következményeként — a belföldi kereslet erőteljes visszaesése idézte elő. Mindez már a folyó áras értékesítés adataiból is kitűnik. A vállalati mérlegbeszámolók alapján az elmúlt évben a belföldi értékesítés árbevétele mérsékelten növekedett (4800 mil- liárd forintról 5700 milliárd forintra), a rubelelszámolású exporté viszont 230 milliárd forint- ról 160 milliárd forintra csökkent, a nem rubelelszámolású export árbevétele pedig 90 mil—
liárd forinttal, 510 milliárd forintra nőtt.
A gépipari, a vegyipari és az élelmiszeripari vállalatoknál a legszembetűnőbb a rubel- elszámolású árbevétel csökkenése (körülbelül 40 százalék).
A rubelelszámolású áru- és szolgáltatásexport volumene 1990-ben összességében több mint 26 százalékkal volt kisebb az előző évinél.
A nem rubelelszámolású áru— és szolgáltatásexport volumennövekedése — az idegenfor- galom nélkül —- elérte a 15 százalékot, az ipari ágazatok többségében azonban ez nem tudta ellensúlyozni a rubelelszámolású piac beszűkülését. Az elmúlt évben a rubelelszámolású áru- és szolgáltatásexport már csak egynegyedét tette ki a teljes magyar kivitelnek. A behozatal- ban valamivel magasabb, 29 százalék körüli a rubelelszámolású import aránya. (Lásd a 3.
táblát.)
) * Az elemzés a Központi Statisztikai Hivatal Nemzetgazdaság—statisztikai főosztál ának ,,A nemzetgazdaság telje- Égtmínyeről, 1990" című, előzetes adatokon alapuló kiadványának kibővítésével készült. sszeállitotta: Fazekasné Kovác:
ata in.
Áaásazat Bányászat Villamosenergia-ipar Kohászat
É p i t ő a n y a g - i p a r
Vegyipar Konnyűxpar Egyébipar...É l e l m x s z e n p a r
Épitőipar Mezőgazdaság Erdőgazdálkodás Mezőgazdaságéserdőgazdálkodás Közlekedés Postaéstávközlés Közlekedás,postaéctávközlés Belkereskedelem... Külkereskedelem Kewskedelem... Vízgazdálkodás... Egyébanyagitcvékenység... Anyagiágakegyűtt Nemanyagiágakegyütt Nemzetgazdaságegyütt TermékadókegyenlegeÉ r t é k k ü l ö n b ö z e t e k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
MindösszesenAbruttóhazaitermék(GDP)termelése 1988.1989.1990.1989.
1.161!!! 1990. 55446 47539 22085 131392 17185 65369 58493 10110 22683 430302 97139 200158 9623 209781 82302 19097 101399 111471 14663 126134 17257 13780 995792 260893 I256685 177406 18038 I452129
évitanulás(folyóáron,millióforint) 51756 47615 40222 158867 19228 84958 69098 8409 35113 515266 114665 224288 11252 235540 99423 24784 124207 140091 17738 157829 20685 16683 I184875 308891 I493766 215323 21305 I730394
61150 60800 34350 146350 22500 86200 80350 8700 54950 555350 125700 249650 12400 262050 111250 32650 143900 218800 24400 243200 22900 18250 I371350 391750 I763100 290000 25900 2079000
évbenazelőzőévivolumeu
9 o , 7 1 1 3 3 0 1 0 1 í 4 9 8 , 2 1 0 1 , 1 1 2 , 4 1 0 4 , 1 0 3 3 8 m a , ) 1 0 1 , 1
100,3 99,0 102,6 100,285,7 100,9 81,6 85,9 98,0 101,3 91,8 93,2 91,1 91,3 102,8 103,2 102,8 97,5 103,9 98,8 88,8 l15,8 92,1 107,2 96,5 94,9 95,2 98,5 102,7 95,7
A NBMZETGAZDASÁG 1990. ÉVI TELIBSI'I'MÉNYB
606
2.tábla Abruttóhazaitermék(GDP)felhasználása 1988.1989.1990.1989.1990.1989.1990.1989.1990. Felhasználás évifolyóáron évifelhasználásszámitottfelhasmálás (folyóáron,milliárdforint)
éviárévivolumen azelőzőéviszázalékában Lakosságifogyasztás...886,81050,41300,0118,4123,8116,2129,6101,995,5 Közösségifogyasztás...168,5177,7220,0105,5123,8111,9124,694,299,4 Összesvégsőfogyasztás...1055,31228,11520,0116,4123,8115,6128,8100,796,1 Beruházásösszesen...295,5348,4360,0117,9103,3112,8113,l104,591,3 Készletfelhalmozás...62,696,5118,9154,2123,2————74,585,7 Bruttófelhalmozás...358,1444,9478,9124,2107,6124,8118,899,590,6 Belföldifelhasználás...1413,41673,01998,9118,4119,5117,9126,1100,494, Export530,4620,9685,2117,1110,4115,7110,8101,99,6 Import491,7563,5605,l114,6107,4112,5110,5101,897,2 Külkereskedelmiegyenleg...38,757,480,1148,139,5-——93,3132,8 GDPösszesenI452,1I730,42079,0119,2120,III8,9125,6100,295,7
A NEMZETGAZDASÁG 1990. ÉVI TELJEsíTMÉNYE
607
608 A NEMZETGAZDASÁG 1990. ÉVI TELJESiTMÉNYE
3. tábla
A vállalati tipusú gazdálkodó szervezetek árbevételének szerkezete és az értékesítés jövedelmezősége
1988. ] 1989. ! 1990.
Megnevezés
evben
Nettó árbevétel (milliárd forint) ... 4702,8 ! 5489,3 1 634l,1 Az árbevétel megoszlása (százalék) Belföldi értékesítés ... 88,7 88,2 89,4 Rubelelszámoiású export ... 4,4 4,2 2,5 Nem rubelelszámolású export ... 6,9 7,6 8,1
J övedelmezőség (százalék) Vállalati átlagos fedezeti hányad ... 17,4 * 18,4 18,7 Rubelelszámolású export fedezeti hányada ... 24,8 19,2 16,2 Nem rubelelszámolású export fedezeti hányada . . . 28,3 ] 31,4 26,1
Megjegyzés: A számításokat a vállalati tipusú gazdálkodó szervezetek mérlegbeszámolói alapján végeztük. Vállalati tipusú gazdálkodó szervezeteknek nevezzük az összes kettős könyvelést vezető, többnyire jogi személyiségű vállalkozót.
(E kategória tartalma bővebb a korábbi állami vállalatok és szövetkezetek körénél.)
Fedezeti hányadnak nevenük a nyereség és az állandó költségek összegének az árbevételhez viszonyított arányát.
A nemzetgazdaság megtermelt jövedelméből — a folyó áron mért GDP-ből —— 1990-ben 290 milliárd forint pénzügyi hidak (termékadók és ártámogatások egyenlege) formájában realizálódott. A termékadók az előző évihez képest 71 milliárd forinttal növekedtek, az ár—
támogatások 4 milliárd forinttal csökkentek, így összességében a pénzügyi hidak 75 milliárd forinttal haladták meg az előző évit. Ebből a növekményből 33 milliárd forintot tett ki a ter- melőfelhasználáshoz kapcsolódó adótöbblet. A fogyasztói forgalommal Összefüggő adók támogatásokkal csökkentett összege pedig (beleértve az állami lakásokhoz nyújtott támoga- tásokat és a társadalombiztositás által finanszírozott gyógyszerár-támogatást is) az 1989.
évi 144 milliárd forintról 186 milliárd forintra, 42 milliárd forinttal növekedett.
Az egyes ágazatokban megtermelt jövedelem (az alapáron mért GDP) 1990-ben 1760mil- liárd forint volt, ami közel 270 milliárd forinttal, 18 százalékkal több az előző évinél. A jö- vedelem 70 százaléka a vállalati tipusú szervezetekben képződött. Ez az arány némileg el—
maradt az 1989. évitől. E körben a megtermelt jövedelem az elmúlt évben 1240 milliárd forintot tett ki, a folyó áron számított növekedés az előző évihez képest alig 16 százalék.
4. tábla
A bruttó hazai termék ( GDP ) főbb gazdasági szektoronként
1988. 1989. 1990. 1989. 1990.
Gazdaság! 810ka
évi volumen az előző évben (folyó áron, milliárd forint) évi százalékában
Vállalatok ... 898,2 1070,l 1238,l 99,6 95,4 Költségvetési és egyéb nem
nyereségérdekeltségű szervezetek . . . . 184,3 213,2 280,1 101,4 100,8 Kisvállalkozások ... 174,2 210,5 244,9 102,6 87,8 Ebből:
Társas vállalkozások ... 22,1 24,0 23,8 89,4 59,5 Egyéni vállalkozások ... 64,3 88,2 108,4 llO,3 87,4 Nem ze tgazdasa'g összesen
Alapáron ... 1256,7 1493,8 I763,I 100,3 95,2 Piaci áron ... 1452,I I730,4 2079,0 100,2 95 ,?
A NEMZETGAZDASÁG 1990. ÉVI TELJESíTMÉNYE 609
A vállalati jövedelmek nagyságát a kibocsátás változása mellett a költségek alakulása szabja meg. Általában jellemző a vállalati teljesítményekre, hogy valamelyest romlott a faj- lagos termelőfelhasználás, vagyis az anyagköltség és hasonló termelési ráfordítások a ter- melést meghaladó mértékben nőttek, illetve nem követték a termelés csökkenését.
A vállalatok megtermelt jövedelmükből 550 milliárd forint bruttó munkajövedelmet fizettek ki, ez az előző évihez képest 20 százalékos nominálnövekedést jelentett. Reálérték- ben a fogyasztói árak 289 százalékos növekedése miatt a munkajövedelmek valójában 69 százalékkal csökkentek.
A vállalati típusú szervezetek jövedelmét az egy évvel korábbihoz képest nagyobb mér- tékben csökkentette a termeléssel közvetlenül összefüggő támogatások és elvonások ala—
kulása. Az elvonások 16 milliárd forinttal növekedtek, és 1990—ben több mint 290 milliárd fo- rintot tettek ki. Az elvonásokon belül a bérjárulékoknak volt meghatározó súlya (72%).
A termelési támogatások összege 90 milliárd forint körül alakult, ami az előző évitől — össze- függésben a rubelelszámolású export csökkenésével — 20 milliárd forinttal maradt el. A ter—
melési elvonások és támogatások egyenlege együttesen tehát 36 milliárd forinttal mérsékelte a vállalatok közvetlen jövedelmét.
A mérleg szerinti eredmény 279 milliárd forint volt, 7 milliárd forinttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A pénzintézetek nélkül azonban ennél lényegesen kedvezőtlenebb az eredmény.
5. tábla
A gazdálkodó szervezetek és pénzintézetek eredménye
(milliárd forint)
l l '
1 1989. 1990. 1989. i 1990. 1989. 1 1990.
Megnevezés w
§ évi nyereség évi veszteség évi eredmény
! ]
Vállalati típusú szervezetek ! 248 ! 270 i 26 ! 76 i 222 i 194
Pénzintézetek ... ] 64 § 85 § — . — 64 i 85
i 26 ! 76 l 286 I 279
Összesen 1 312 355
1
Az elmúlt évben az összes eredmény egyharmad része az eredményt növelni tudó három ágazatban realizálódott (bányászat, villamosenergia-ipar, belkereskedelem), további 30 szá—
zalék pedig a pénzintézeteknél.
A gép-, a könnyű— és az építőiparban a veszteség növekedése volt a meghatározó, az előző évihez képest jelentkező többletveszteség 40 százaléka a gépiparban keletkezett.
Az eredményt terhelő adók és támogatások egyenlege 138 milliárd forinttal terhelte a vállalati típusú szervezeteket az elmúlt évben. Az eredményt terhelő közvetlen elvonások aránya 49,5 százalékot tett ki, 1990-re a centralizáció 9 százalékponttal csökkent.
A nyereségcentralizáció mérséklődését azonban ellensúlyozta az elmúlt évben bevezetett állami vagyon utáni részesedés, amely 26 milliárd forint további költségvetési elvonást jelen- tett a vállalatok adózott eredményéből. A munkavállalói tulajdont megtestesítő vagyonje—
gyek után fizetett osztalék szintén jelentősen növekedett, 1990-ben meghaladta a 6 milliárd forintot. Összességében elmondható, hogy tavaly a vállalatok adózott eredményét a befek—
tetésekkel összefüggő jövedelemátutalások lényegesen (56 milliárd forinttal) módosították.
Az ilyen jellegű jövedelemmozgások egyenlege ötszöröse volt az egy évvel korábbinak.
Mindez az eddig leírtakon túl összefüggésbe hozható a korszerű vállalkozási formák és az azokban szerzett érdekeltségek fokozatos térhódításával, amelyről a későbbiekben még szót ejtünk.
610 A NEMZETGAZDASÁG 1990. ÉVI TELJESíTMÉNYE
A strukturális átalakulást az exportpiacváltás mellett a vállalkozások számának ugrás- szerű növekedése jellemezte.
A hozzáadott érték 70 százaléka a vállalati típusú gazdálkodó szervezetektől származik.
1990 végén közel 28 000 vállalati tipusú szervezet működött hazánkban. Számuk gyors emel—
kedése ellenére lassúnak mondható a termelés decentralizációja 1990-ben még mindig azok a nagyvállalatok állították elő a vállalati szektor hozzáadott értékének 85 százalékát, ame- lyek a vállalati szervezetek számából 20 százalékkal részesednek.
Az egy év alatt megkétszereződő Vállalatszám túlnyomórészt a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényben szabályozott, új jogi személyiségű gazdasági társaságok (kor- látolt felelősségű társaságok, részvénytársaságok, egyesülések, közös vállalatok) alapításá- val függ össze. Ezek egyrészt a hagyományos állami vállalatok átalakulásával és szétválásá—
val, másrészt pedig ú j, illetve eddig nem jogi személyiségű formában működő magánvállal—
kozások bejegyzésével jöttek létre.
A jogi személyiségű gazdasági társaságoknak a gazdaságban betöltött szerepét a 6.
tábla adatai mutatják be.
6. tábla
A jogi személyiségű gazdasági társaságok főbb adatai és részesedésük a vállalati típusú szervezetek egészéből
Gazdasági társaságok
Megnevezés az összes
.. vállalati típusú
osszesen szervezet
százalékában
Szervezetek száma ... 19 512 70,0
Átlagos állományi létszám (fő) ... 632 976 20,0 Nettó eszközérték (milliárd forint) ... 458,3 24,2 Saját vagyon (milliárd forint) ... 595,9 20,4 Alapítói vagyonból külföldiek befektetése
(milliárd forint) ... 88,0 94,4 Nettó árbevétel (milliárd forint) ... 1526,3 24,1 Ebből:
rubelelszámolású export ... 44,5 28,0 nem rubelelszámolású export ... 112,2 22,0 Megtermelt jövedelem (GDP alapáron,
milliárd forint) ... 240,0* l9,4 Mérleg szerinti eredmény (milliárd forint) ... 84,3 30,1 Árbevételarányos eredmény (százalék) ... 5,5 125,0
' Becsült adat.
A jogi személyiségű gazdasági társaságok alkotják tehát az összes vállalati típusú szer- vezet 70 százalékát, miközben árbevételük vagy exportjuk aránya mindössze 20—25 százalék.
A korszerű működési forma előnyei várhatóan csak hosszabb távon (például a külföldi tőke beáramlásán keresztül) érvényesülnek.
Elsősorban a gépiparban, a könnyűiparban, az élelmiszeriparban, a belkereskedelem- ben, az építőiparban és a különféle nem anyagi szolgáltatások területén jött létre sok rész—
vénytársaság és kft.
Erre a korszerű Vállalkozói körre is jelemző a termelés centralizációja, viszonylag kevés nagyméretű részvénytársaságban és kft.-ben összpontosul a tőke, az export és a nyereség kétharmada-háromnegyede, valamint a létszámnak több mint fele, ahogy ezt a 7. tábla
adatai is mutatják.
A NEMZETGAZDASÁG 1990. ÉVI TELJESíTMÉNYE 61 l
7. tábla
A 250 millió forint feletti árbevételt elérő kft.-k és rt.-k főbb adatai, 1990
Kft. Rt. Együtt
Megnevezés Kft.-k Rt.-k a jogi személyiségű gazdasági
társaságok százalékában
Társaságok száma ... ] 1 020 420 5,2 2,2 7,4
Átlagos állományi létszám (fő) ... 143 699 208 705 22,7 33,0 55,7 Saját vagyon (milliárd forint) ... 106,9 335,9 17,9 56,4 74,3 Alapítói vagyonból külföldiek
befektetése (milliárd forint) ... 25,3 37,4 28,8 42,5 71,3 Nettó árbevétel (milliárd forint) ... 352,5 677,8 23,1 44,4 67,5 Ebből:
rubelelszámolású export ... 11,4 21,8 25,6 49,0 74,6 nem rubelelszámolású export ... 27,4 55,3 24,4 49,3 73,7 Mérleg szerinti eredmény
(milliárd forint) ... 12,0 49,0 14,2
58,1 72,3 Az összes vállalati típusú szervezet reál— és pénzeszközeinek saját forrása, a saját vagyon értéke 1990-ben meghaladta a 2900 milliárd forintot. A saját vagyon az egy évvel korábbinál 350 milliárd forinttal volt nagyobb. Az alapítói vagyonon belül az állami vagyon 1180 mil—
liárd forintot tett ki, ami 14 milliárd forinttal kevesebb az 1989. évinél. A szövetkezeti va- gyon szintén csökkent (23 milliárd forinttal), 196 milliárd forintra.
A vállalati vagyon összetételében megkezdődött elmozdulást a 8. tábla adatai szemlél- tetik.
8.tábla Az alapítói vagyon megoszlása
1989. 1990.
Megnevezés ——-———-—————
évben (százalék)
Állami vagyon ... 68,6 58,2
Szövetkezeti vagyon ... 12,5 9,6 Gazdasági társaságok vagyona 18,0 28,3 Munkavállalói érdekeltség* . . . 0,9 3,9
* Munkavállalói érdekeltségnek a részjegy, a vagyonjegy, a szövetkezeti üzletrész stb. formájában megjelenő tulajdon részesedést tekintjük.
Az alapítói vagyonból 93 milliárd forint, azaz mintegy l,25 milliárd dollár volt a kül—
földi befektetés.
1990 végén 5700 vegyes vállalat működött Magyarországon, összesen 274 milliárd fO- rint saját vagyonnal, ebből átlagosan 34 százalék körüli külföldi részesedéssel. 1990-ben megnégyszereződött a Vegyes vállalatok száma, miközben a külfölditőke—befektetés több mint háromszorosára nőtt. Erősen szóródik a vegyes vállalatok nagysága: az 1 millió fo- rintot alig meghaladó vagyont működtető számos kft. mellett létezik néhány olyan nagyvál—
lalat is, amelyben a technológia-transzfert lehetővé teszi a külföldi tőke részesedése.
A vegyes vállalatok ágazati megoszlását a 9. tábla mutatja be.
A Vállalati típusú szervezetekhez képest lényegesen nehezebb feladatot jelent a nem jogi személyiségű kisvállalkozások teljesítményének, jövedelmeinek értékelése. A közvélemény
6 12 A NEMZETGAZDASÁG 1990. ÉVI TELJESÉTMÉNYE
Várakozásával ellentétben — a rendelkezésünkre álló adatok szerint — e vállalkozói kör' gazdaságdinamizáló szerepe nem látszik kibontakozni. Adataink több európai országhoz hasonlóan a kisvállalkozók adóbevallásaiból származnak, így azok minősége nagymértékben az adófegyelemtől függ.
9. tábla
A vegyes vállalatok ágazatok szerint, 1990
Szervezetek Alapitói vagyon Külfölditőke—befektetés
Ág, ágazat száma
millió forint
Bányászat ... 1 700,0 210,0
Villamosenergia-ipar ... 2 2,0 0,6
Kohászat ... 29 5 905,1 2 017,2
Gépipar ... 691 41 968,0 14 875,2 Építőanyag-ipar ... 71 20 249,3 6 526,1
Vegyipar ... 187 30 005,3 6 2099
Könnyűipar ... 384 24 754,9 9 823,5
Egyéb ipar ... 31 802,6 372,9
Élelmiszeripar ... 130 18 717,8 6 066,8 [par ... 1526 143 105,0 46 102,2
Epítőipar ... 518 13 020,2 6 058,6
Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás. 78 5 896,7 494,0
Közlekedés, posta és távközlés . . . 130 5 449,0 2 029,7 Belkereskedelem ... 1661 42 318,8 12 715,7
Külkereskedelem ... 675 15 059,9 3 552,3
Vízgazdálkodás ... 6 32,0 17,6
Egyéb anyagi ágazatok ... 199 3 571,5 1 532,0
Anyagi a'gak együtt ... 4793 228 453,I 72 502,I Személyi és gazdasági szolgáltatás . . 543 42 349,6 ) 19 206,0 Egészségügyi és kulturális szolgáltatás 304 3 021,7 1 359,7
Közösségi és egyéb szolgáltatás ... 53 323,9 150,8
Nem anyagi ágak együtt ... 900 45 695,2 20 716,5
összesen 5693 274 I48,3 93 218,6
A kisvállalkozások termelésének dinamikáját ettől eltekintve is nehéz megítélni, mint—
hogy igen gyorsan változó vállalkozói körről van szó. Természetes jelenség, hogy a megerő- södő kisvállalkozások korlátolt felelősségű társaságokká alakulnak át. Ezt a tendenciát váltja ki az a vállalkozói tipusú magatartás is, mely szerint a megerősödő vállalkozás tulaj- donosa igyekszik elhatárolni saját és cége vagyonát, amire a jogi személyiségű társasággá való átalakulás nyújt lehetőséget. így ezeknek a vállalkozásoknak a teljesítménye mára vál- lalati tipusú gazdálkodó szervezeteknél jelentkezik.
Számos új vállalkozás az alapítás évében még nem mutatott ki bevételt, miközben az üzleti indulással kapcsolatban költségei merültek fel. A kisvállalkozások statisztikai megíté—
lésének bizonytalansága részben az emlitett tényezőkkel magyarázható; mindemellett vé- lelmezhetjük, hogy az adóbevallásokban jelentett teljesítményük jelentős mértékben alulér- tékelt. Ennek következtében az említett kör hozzájárulása az ország gazdasági tel jesítményé- hez minden bizonnyal nagyobb az általunk mértnél.
1 Kisvállalkozásoknak azokat a jogi személyiség nélküli szervezeteket (betéti társaság, polgári jogi társaság, szak—
csoport stb.) és egyéni vállalkozókat tekintjük, amelyek éva árbevételük (25 millió forintnál kevesebb) alapján nem köte- lezettek kettős könyvvezetésen alapuló mérlegbeszámoló készítésére. Tevékenységükről vagyonkimumtással vagy személyi- jövedelemadó—bevallással számolnak be.
A NEMZETGAZDASÁG 1990. ÉVI TELJESíTMÉNYE 613
A fenti kérdéseket megkíséreltük részletesen vizsgálni azon kisvállalkozások körében, amelyek könyvvezetési és választott adózási formájuk alapján vagyonkimutatást készítenek.
E vállalkozói kör 1990—ben megtermelt jövedelme — előzetes számításaink szerint —— alacsony és csökkenő tendenciájú volt. A vizsgálat főbb kiinduló adatát a 10. tábla mutatja.
10. tábla A vagyonkimutatást készítő vállalkozások főbb adatai
Az előző év
Megnevezés 1990. év száza-
lékában
Adóköteles bevétel (milliárd forint) ... 7I,1 121,8 Ebből a veszteséges vállalkozások bevétele
(százalék) ... 28,1 — Termelési és kezelési költségek (milliárd forint) ... 48,3 144,2 Berek és közterhek (milliárd forint) ... 21,2 90,7 Főfoglalkozású tagok és alkalmazottak száma (fő) . . . . 64 133 108,8 Ebből a veszteséges vállalkozásban foglalkoztatottak
(százalék) ... 43,9 — Mellékfoglalkozásúak száma (fő) ... 147 956 84,9
A mellékfoglalkozásként, kiegészítő tevékenységként vállalkozók igen magas létszáma, a bevételek és ráfordítások nagyságrendje és ez utóbbiak több mint 40 százalékos növekedése, valamint a veszteséges vállalkozások meglepően magas aránya részben indokolja a megter- melt jövedelem alacsony szintjét. A veszteséges vállalkozások működése természetesen össze- függhet azzal, hogy az új vállalkozások beindítása ,,előrehozott" ráfordításokat igényel. Ezt leszámítva is megfogalmazható az a kérdés, hogy mi késztethet több ezer főfoglalkozású vállalkozót veszteséges tevékenység folytatására?
A vállalkozók egy része (az adatforrások szerint 1100 főfoglalkozású, a valóságban bí- zonyosan több) feltehetően nem folytat tényleges vállalkozói tevékenységet. Az érvényes szabályozás mellett már önmagában a vállalkozás létrehozása számos olyan előnnyel jár, amely többletjövedelemhez vagy a személyes fogyasztásnak a szokásosnál kedvezőbb felté—
telekkel történő finanszírozásához vezet (például a megtakarítások kedvezőbb feltételű ka- matoztatása, bizonyos adókedvezmények igénybevétele, személyes fogyasztást szolgáló ja—
vak vállalkozási költségek közötti elszámolása, általános forgalmi adó visszaigénylése).
Eszerint a vizsgált Vállalkozói kör fogyasztási adatai is alulértékeltek, aminek mértékét szinte lehetetlen számszerűsíteni. A bevallott bevételek és a vállalkozások költségei szakmailag megalapozott becslések segítségével (például a hasonló méretű és tevékenységet folytató jo- gi személyiségű társaságok fajlagos mutatóinak felhasználásával) korrigálhatók lennének.
A közelítő becsléssel meghatározott teljesítmény, illetve jövedelem fontos kiegészítő infor—
mációt nyújtana - a bevallás adataiból számított értékek mellett — e vállalkozások tevé—
kenységének reálisabb megítéléséhez.
TÁRGYSZÓ: Gazdasági növekedés. Gazdasági helyzet. Jövedelem.
PFBIOME
Aarop Ha ocnoaamm upenaapnrermnmx nammx noxaamae'r Bsrpaöorxy Bem-epcxoro xoa—
xilol-Ba B 1990 rogy, a rame mnammcy ztoxozxon !: Teaexme nc'rexmero rona.
6 14 A NEMZETGAZDASAG 1990. Bvr TBIJBSITMÉNYB
npenocrasneua BOSMOKHOCTB oanaxomn'rscn c npouanonc'rnom n norpeőnenneM namam-o anyrpennero npozxyic'ra (no orpacmmn 00110an cexropaM xosuüc'ma). Hapiuw co c'rpympoü Bupyum, pemaőenmocm CÖHTa !: peaynbramnaomro xoaxücmemm opraansarmü paamimoro Tuna npunomcx Tame n nameünme name omocm'enmo opramamü uonoro mna (oőmec'ra c opraunaeunoü omercraemromro a ammonepnm oömecra, nmpy—nca xoropmx npemcuna 250 mm. diopunron).
ABTOp npmsomrr umbopmamm o nememaoc'm memamrx npempmmm no orpacnsM.
B ammoueune uponaaom oósop noxonon.
SUMMARY
The analysis and data collection, based on preliminary figures, show the performance of Hungarian economy in 1990 as well as the development of incomes in the previous year.
The production (by economic branches and main sectors) and the use of GDP are presented.
In addition to the structure of the return from sales, rentability and efficiency of marketing for various types of economic units, the most important data of new organizations (limited liability companies and corporations above 250 million Forint value of sales) are also given.
The study provides information on the operation of joint ventures by branches. Finally the development of incomes are reviewed.
