Nemzetközi szimpózium a tervezési és előrejelzési modellekről

SZEMLE

NEMZETKÖZI SZlMPÓZlUM

A TERVEZÉS! ÉS ELÖREJELZÉSI MODELLEKRÖL

DR. NYÁRY ZSIGMOND

1978. október 24. és 26. között Binzben.

Rügen szigetén ,,Tervezési és előrejelzési mo—

dellek 1978" (Planungs- und Prognosemo- delle 1978) címmel nemzetközi tudományos szimpóziumot rendeztek a Német Demokra—

tikus Köztársaságban. Ez egyik újabb ese—

ménye volt annak a konferenciasorozatnak, amelyet általában kétévenként szoktak tarta—

ni a szocialista országok valamelyikében az ökonometriai modellek és módszerek, a becs- lési és előrejelzési eljárások témakörében.

1971—ben és 1974—ben Csehszlovákiában a pozsonyi Számítástechnikai Kutató Központ.

1976-ban Lengyelországban, lachrankábana Lengyel Statisztikai Főhivatal és a Lódzi Egyetem Ukonometriai és Statisztikai lnté- zete rendezésében került sor erre a tudomá—

nyos tanácskozásra. mig a most megtartott lV. konferencia házigazdái a Német Demok- ratikus Köztársaság Tudományos Akadémiá- jának Közgazdaságtudományi intézete és a Berlini Humboldt Egyetem közgazdasági osz- tálya voltak.

A tanácskozást 1978. október 24-én H.

Schilar, a Német Demokratikus Köztársaság Tudományos Akadémiája Közgazdaságtudo- ményi Intézetének tudományos osztályvezető- je nyitotta meg. Bevezetőjében utalt a gaz- dasági modellezés, a számitástechnikai fel—

készültség, a korszerű gazdaságmatematikai módszerek és a tervezés. közötti szoros kap—

csolatokra. a témában rendszeresen tartott értekezletek és a szocialista országok közötti tapasztalatcsere jelentőségére.

A konferenciaelőodások ezt követően álta- lában két szekcióban folytak, a megnyitás napjának délelőttjén és október 26-án dél- után pedig plenáris ülések voltak.

A tudományos tanácskozásra benyújtott közel negyven előadás nagy része az ökono- metriai modellezés: a specifikáció. a becslés, az elemzés és előrejelzés korszerű kérdései- vel foglalkozott. Sok érdekes előadás hang- zott el ebben a tárgykörben (részben koráb- bi konferenciák alkalmával bemutatott mo-

dellek továbbfejlesztése, bővítése, finomítá- sa). Ehhez szorosan kapcsolódtak azok az előadások, amelyek a modellezéssel egyrészt a kibernetika és a rendszerelmélet szempont—

jából foglalkoztak, másrészt a tervezéssel va—

ló kapcsolatait hangsúlyozták, illetve a mo- dellek tervezési célú felhasználásának lehe- tőségeit emelték ki. A konferencián bemu- tatott és megvitatott modellek nagy többsé—

ge statisztikai idősorokon alapuló, elemző és előrejelzés céljára felhasználható sztochasz- tikus ökonometriai modell volt; szerepeltek azonban a programban optimalizálási mo- dellek is, sőt az ágazati kapcsolatok modell- jével, illetve ennek dinamizálásával is több előadás foglalkozott. Érintőlegesen a szimu- láció. valamint a döntéselmélet kérdései is szerepeltek a programon.

Az ökonometriai modellezés kérdéseivel a Német Demokratikus Köztársaságban vi—

szonylag később kezdtek el foglalkozni. mint azokban a szocialista országokban, ahol az ökonometriai modellek már a hatvanas évek első fele óta szerepelnek a módszertan, az elemzés és előrejelzés eszközeként. A Né—

met Demokratikus Köztársaságban ökono- metrióval mindenekelőtt a Közgazdaságtudo- mányi Intézet. az Állami Tervbizottság és a Humboldt Egyetem kutatócsoportjai foglal- koznak. A tudományos tanácskozáson bemu- tatott és megvitatott előadások tanúsága sze- rint az említett intézetekben igen magas színvonalú ökonometriai munka folyik, s így azt az időbeli késedelmet. amellyel a Né- met Demokratikus Köztársaság az ökonomet—

riai kutatások területén indult, az elmúlt né- hány év alatt már nagyrészt behozta.

A Német Demokratikus Köztársaságban ki- dolgozott ökonometriai modellek közül hár- mat mutattak be. Az egyik a Közgazdaság- tudományi lntézet munkatársai által elemzés, előrejelzés és szimuláció céljára konstruált ún. lSl—1 modell. Ennek általános elméleti és specifikációs problémáit, a modell egész egyenletrendszerét M. Wőlfíng előadása mu-

200

tatta be, amelyet élénk vita követett. A ma- dell különös súlyt fektet a szükségletek, a kereslet és a fogyasztás problémáira, vala- mint a problémaorientált paraméterbecslési módszerek kidolgozására; ezekkel a témák- kal E. Biebler és K. Schiele előadásai foglal—

koztak. Egy másik ökonometriai modellt az Állami Tervbizottság dolgoz ki, elsősorban tervezési segédeszközül való felhasználás cél- jából. Ez az 1971-es konferencián már be- mutatott DÓM—l modell továbbfejlesztett változata, a DÖM—2 modell, amelyet W. Bi—

low és B. Grahl tanulmánya ismertetett. A harmadik modell, amely módszertanilag is rendkívül érdekes kisérletet jelent, az E.

Förster, G. Oertel és P. Ecksteín szerzőkollek—

tíva munkája. amelynek lényege népességi és munkaerő-összefüggések ökonometriai mo- dellel való összekapcsolása: egy előrejelzés céljára is felhasznált, rekurzív szerkezetű.

több blokkból álló demo-ökonometriai mo—

dell.

A nemzetgazdasági szintű makroökonómi—

ai modellek több külföldi előadó vitaanyagá—

nak témáját is képezték. W. Welle (Lengyel- ország) a Lódzi Egyetem Statisztikai és Öko- nometriai Intézetében kidolgozott W—3 mo—

dell egyenletrendszerét, becslési módszerét, a gazdaságpolitikai alternatívák feltételezett hatását tükröző szimulációs vizsgálatok ered- ményét mutatta be. ]. Kolek (Csehszlovákia) a pozsonyi Számitástechnikai Kutató Központ által kidolgozott VVS—S modellel végzett prognózisok eredményét elemezte; !. Suian (Csehszlovákia) pedig a Kutató Központ ál—

tal korábban kidolgozott elemzési és előre- jelzési modellek összehasonlitását végezte el.

W. Green (Egyesült, Államok) a különböző országok ökonometriai modelljeit világma- dellé összekapcsoló ún. LlNK projektben sze- replő Sovmod modellsorozat legfontosabb jellemvonásait, szerkezetét. specifikáciás problémáit és az ex post előrejelzés eredmé- nyeit ismertette. Nyáry Zsigmond (Magyaror- szág) a magyar gazdaság hosszú távú öko—

nometriai elemzését célzó. jelenleg kidolgo—

zás alatt álló modell specifikációját és a becslés eredményeit mutatta be. A szükség- letek, a kereslet, a költség—haszon problé- mája és ökonometriai elemzése képezték U.

Ludwig és Ch. Schiemangk (Német Demok- ratikus Köztársaság) előadásának tárgyát, míg O. Knoll (Csehszlovákia) háztartásstatisz- tikai adatokon nyugvó fogyasztáselemzésről számolt be. N. Lapínska-Sobczok (Lengyel- ország) a pénzügyi makrofolyamatok model—

lezésének lehetőségeit és a becsült össze- függések eredményét ismertette.

Az ökonometriai modellek kapcsolata, az ökonometriai modelleknek más típusú model- lel, programozási feladatokkal, ágazati kap- csolati mérleggel való összekapcsolása, rend- szerszemléletű dinamikus vizsgálatok. kiber-

SZEM LE

netikai szempontok a modellezés legkorsze—

rűbb kérdései. Az újratermelési folyamat re- gionális elemzése és előrejelzése, a tervezé—

si célok optimalizálási feladatként való fel- fogása és meghatározott kritériumok szerin—

ti rangsorolása képezték A. Buraőas (Szovjet- unió, Litván SZSZK) előadásának tárgyát.

Optimalizálási feladatok iteratív megoldásá—

val és konvergencia-kritériumaival W. Telle (Német Demokratikus Köztársaság), az opti—

mális beruházási program és a nemzetijöve—

delem-növekedés kölcsönhatásaival a len- gyel W—4 modell alapján ]. B. Gajda (Len- gyelország) foglalkozott. Az ágazati kapcso—

lati mérlegek dinamizálásának kérdéseiről A. Buraőas és G. Devulis (Szovjetunió, Litván SZSZK) közös tanulmánya, valamint L. Toma- szewicz (Lengyelország) előadása számolt be; az ágazati kapcsolati mérlegeknek az öt- éves tervezésben való felhasználása G. Höl- zer és G. Wilke (Német Demokratikus Köz- társaság) előadásának tárgya volt.

A népgazdaság szerkezetének tervezésével, a struktúra szimulációs vizsgálatával V. [.

Danilov-Danilian (Szovjetunió) foglalkozott.

Döntéselméleti stratégiák ágazati tervezés—

ben való felhasználását vizsgálta R. Schwarz (Német Demokratikus Köztársaság). mig a tanulmányok egész sora foglalkozott rend- szerelemzési, kibernetikai vagy általános mo- dellezési kérdésekkel; így lu. l. Makszímov (Szovjetunió) egy energiatermelő komplexum termelési, munkaerő- és állóeszköz-összefüg- géseinek egységes modellé való integrációjá- vol. A. E. Bachtin és E, L. Ber/[and (Szovjet—

unió) rendszerelméleti modellek és optimális struktúrát meghatározó ágazati kapcsolati modellek kölcsönhatásait tárgyalták. Három- szektoros kibernetikai modell problémáit E.

Borngröber (Német Demokratikus Köztársa- ság), kibernetikai elveknek a modellezésben való felhasználási lehetőségeit H. Schultze (Német Demokratikus Köztársaság) tárgyal—

ta, mig a trendhatások figyelembevételének szükségességét regressziós vizsgálatokban H. G. Strohe (Német Demokratikus Köztár—

saság), az autokorreláció figyelembevételét a prognózisok készítése során A. Tomasze- wicz (Lengyelország) hangsúlyozta. A gazda- sági háttér ismeretének fontosságára, vala—

mint a gyakorlati alkalmazások szempontjai—

nak fontosságára W. Lindemann (Német De- mokratikus Köztársaság) mutatott rá. A ma- dellek egy gyakorlati alkalmazási lehetősé—

gét, éspedig a KGST-országok hosszú távú célprogramjainak elemzésére, értékelésére, egyeztetésére való alkalmasságát R. Ultan- baev és V. Szamovol (Szovjetunió) közös ta-

nulmánya fejtette ki.

Több előadás foglalkozott különféle szem- pontokból tervezési kérdésekkel. illetve ater- vezési feladatkör különböző vonatkozásaival:

így a tervezés, a munkaerőképzés és -előre-

SZEMLE

201

jelzés összefüggéseivel G. Forbrig (Német Demokratikus Köztársaság), a gazdasági nö- vekedés és tervezés különböző vonatkozásai- val és kapcsolataival G. Zeidler (Német De—

mokratikus Köztársaság); a tervezési model—

lek terén Lengyelországban sZerzett empíri- kus tapasztalatokkal E. Panek (Lengyelor—

szág), a komplex iteratív programozási mód—

szereknek a tervező munkában való felhasz—

nálásával W. Lassmann (Német Demokrati- kus Köztársaság), a tervezés és a tervezői magatartások vonatkozásaival Lackó Mária (Magyarország) foglalkozott. Azok közül az előadások közül, amelyek témájukat tekintve az ökonometriai elemzés és előrejelzés, il- letve tervezés témaköréhez közvetlenül nem kapcsolódnak, különösen E. Müller (Német Demokratikus Köztársaság) referátuma e- melkedik ki, amely a társadalmi össztermék újratermelése és a nemzeti vagyon össze- függéseivel foglalkozott.

A kitűnően szervezett és mind a szakmai ismeretszerzés, mind a tapasztalatcsere szempontjából nagyjelentőségű szimpóziu- mon a vendéglátó ország különböző tudomá- nyos intézeteinek delegátusain kívül a Szov- jetunió, Csehszlovákia, Lengyelország, Ma- gyarország és Románia különböző intézmé—

nyeinek, egyetemeinek, tudományos intéze- teinek küldöttei, azonkívül az Egyesült Ál-

lamokból egy vendég, összesen mintegy hat—

vanan vettek részt. Magyarországról a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal Ókonometriai Labo- ratóriumának, a Számítógép—alkalmazási Ku- tató Intézetnek és a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézeté- nek küldöttjei voltak jelen a tudományos ta- nácskozáson.

A szimpózium október 26-án H. Schilar zárászavaival ért véget. A tervek szerint a következő szimpóziumot 1980—ban Magyar- országon rendezik meg.

MAGYAR SZAKIRODALOM

PÉCSI KÁLMÁN:

A KGST TERMELÉSl INTEGRÁCIÓ KCZGAZDASÁGI KÉRDÉSEI

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1977.

389 old.

Pécsi Kálmán a szocialista nemzetközi munkamegosztás kérdéseinek ismert kuta—

tója, és mint ilyen, jó ismerője a témával fog- lalkozó hazai és nemzetközi irodalomnak.

Könyvének számos erénye közül olyanok kí- vánkoznak az első helyekre, mint: a KGST- együttműködés kérdéseit a legújabb világ- gazdasági változások hatásai között vizsgál—

ja; a szocialista országok közgazdászainaka KGST—vel foglalkozó nézeteit, vitáit és az ezekkel kapcsolatos saját álláspontját is megismerjük; nemcsak mások véleményét, hanem indokolt esetben saját korábbi néze- teit is bírálat tárgyává teszi; a felvetett prob- lémákat sokoldalúan vizsgálja, egyértelműen megfogalmazza és határozottan állást fog—

lal. Ezek az állásfoglalások lehetnek vitat- hatók. de a kiadó is jelzi előszavában, hogy a könyv a szerző szándéka szerint is inkább vitaindító, mint egyértelmű eredmények ösz-

szefoglalója.

A könyv tíz fejezetben tárgyalja az integ- ráció legfontosabbnak vélt kérdéseit. Az első (,,A termelési integráció folyamata") a szo- cialista integráció fejlődésének fölvázolása.

Kimutatja, hogy a KGST-integráció jelenlegi helyzete sokban különbözik a hatvanas évek—

ben kialakulttól, a következő, minőségileg új szakasz kezdetét az 1980-as évek elején tart- ja valószínűnek, és így tovább a végcélig, amely a nemzeti piacok összeolvadása, in—

tegrált nagy gazdasági közösség létrejötte

és ezzel együtt járó politikai felépítményi kö- vetkezmények: a nemzetek közeledése, po- litikai struktúrájuk átrendeződése stb.

Annak érdekében, hogy meghatározható legyen, hol tartunk e hosszú történelmi fo- lyamatban, a gazdasági integráció két olda- lát különbözteti meg: a termelési és a for- galmi (piaci) integrációt. E két oldal között szoros kapcsolat és kölcsönhatás, kölcsönös feltételezettség áll fenn, de emellett az egyik vagy a másik bizonyos ideig jobban előtér- be kerülhet. Jelenleg a Komplex Program alapján a termelési integrációt valósítjuk meg. mert elsősorban a termelési szférában fejlődik az együttműködés. Az integráció egyeztetett terve alapvetően az extenzív for- rásbevonás lehetőségeit tartalmazza, ezért a jelenlegi modell extenzívnek minősíthető, amelyre a kétoldalúság jellemző. A követ- kező fejlődési szakasz a termelési és for- galmi integráció egysége lehet, amit aztán betetőz a nemzeti piacok összeolvadása. Az, hogy mikor melyik szakasz vagy módszer ke- rül előtérbe. az objektív és szubjektív ténye- zők mérlegelésétől függ. A helyzet reális ér- tékelését a részt vevő országok kommunista és munkáspártjai végzik el, amelyek tudato- san és tervszerűen irányítják a gazdasági in—

tegráció folyamatát.

A második fejezet (..A szakosítások és a kooperációk a termelési integrációban") egyrészt hangsúlyozza a nemzetközi szakoso—

dás és kooperáció kölcsönös összefüggését, másrészt meghatározásukkal el is különíti őket. A meghatározása szakosítás állami jel—

legét hangsúlyozza, a szakosítási megállapo—

dások túlnyomórészt a KGST-szervek ajánlá-