non rnln lstrarl. sed minlstrare
szolgálat
2
TARTALOM
TAN ULM ÁNYOK
1969 Sz. Péter és Pál ünnepe
Békés Gellért: Az ige szolgál atában 3
Nor bert Lohf in k: A szentí rás megért ése 18
Kirá l y Ist ván: A szentírás és az elmél kedés 36 Orbán Miklós: Hogyan ismertessük meg kisgyer mekünkkel a szentírást 44
Ory Miklós: Pázmány azige szolgálatában 47
fjullil Mária: Keresztelő szent János fellépése 71
EGYHÁZ SZAVA
O. M.: A szentmise állandó részeinek új rendje 76
Uj egyházi naptár 78
Orbán Miklos' A szerzetes újoncok nevelése ügyében kiadolt utasítás 79
ESZMEK ES ESEMENYEK
T. 1.: Jean Villot lelt az új bíboros-áll amtitkár 82
Al április 28·1 konzlsztorlum körül 83
Papszentelés Erdélyben 87
Gyémántmlsé 87
Kovács Sándor szombathelyi püspök huszonöt éves püspöki jubileuma 75
KONYVSZEMLE
K. Rahner: Igehirdeté s és mltosztalanltás ( -ó- cl 88
Szabó Ferenc: Az ember és világa (Viola K.l 91
llias Antal: Szente k élete (Szabó FerencI 93
HALOTIAINK 95
Dr. Lazlk Ambrus püspök (Morovlcs J.l 96
Memento .. . Dr. Szörényi Andor 97
Dr. Schwarz-Eggenhofer Artur (M. L.l 99
Dr. Németh István Theodosius (S. t.) 99
H. M. Enornya-Lasatle: Zen- Weg zur Erleuchtung (Cser Palkovits I.) 100
Szolg61at (DIenst), spir ituelle Ouartalschrift. Klerusblatt. - Mit Drucke rlaubnis des BI.chOfllchen Ordlnarlata, Eisenstadt. - Eigentümer, Herausgeber. Verleger und fOr den Inhalt verantwortlich: Ladislaus Maros i , SpittalfDrau, Kapell engasse 15. - Im Selbstverlag gedruckt bei ElsenstAdter Graphlsche GesmbH..Eisensta dt,Osterreich
TAN ULMANYOK ,
Békés Gellért
AZ IGE SZOLGALATABAN
.Az Egyház nundenkor ugy tisztel te a Szentlrást, mint magát az Úr testér. hiszen lőleg a szent ltturui ában szüntelenül veszi és nyúJtJa a hiveknek az élet kenyerét mind lsten igéjén ek. mind Krisztus test ének asztal áról.'
•Kn sztus papjai nak és a többieknek. akik mint szerpapok vagy hlto k- tatók jogszerüen látják el az ige szolgála tát. szakadatlan buzgó olvasással és gondos tanul mányozással kell csügge niök a szent iratokon. nehogy valam elyi kü k .l st en igéj ének lél ekte len hirde tőj e legye n kü lsőleg. mivel nem hall gatój a be l sől e g' .'-
(Az Isteni Kinyilatkozta tás ró l, 21 és 251 A pap az egyházban az ige szolgálatára hivatott: egyik legfőbb feladata. hogy hirdesse a krisztusi üdvösség evangéliumát, s ezzel magát a krisztusi üdvösséget közvetítse. Mivel pedig a krisztus i evangéllurnot annak őszövet
ségi el6készltésével és az apostoll egyházban történt első megvalósulásával együtt a bibliában őrizte meg s közvetiti nekünk az egyház, egészen terrné- szetes. hogya II. Vatikáni Zsinat az ist eni kiny ilatkoztatásról szóló hittani rendelkezésében - éppen úgy. mint a papi szolgálatról és életről szölö dek- réturnában (13, p.l - a papoknak különösképpen lelkükre köt i a biblia el-
mélkedő olvasását és tanulmányozásá t. A megokolás nyilvánvaló: Hogyanhir - dethetné lsten igéjét belső meggyőződésselaz, aki személylleg nem foglal- kozik ezzel azIgével, s nem hallgatja azt belső figye lemme l ?
Az ist eni ige hivő tanulmányozásának és hirde tésének papi feladatét a maga telles távlatában azonban csak akkor tudjuk fölm érnl, ha világosan szá· mot adunk magunknak arról, hogy mit jelent az egyházban az Ige hirdetése.
Szögezzük le mindjárt: az igehi rdet és az egyház egyik legelemi bb életműkö
dése.Amint a vérkeringés táplálja a testet. úgy táplálja az igehi rdetés Krlsz· tus titokzatos Testét. De miért van az Isteni Igének ekkora fontossága az egyházban? Egyszerű en azért , mert az egyház teljes mivoltában , eredetében, fönnállásában és bet elj esülésében lsten Igéjét61 függ. MI más ugyanis az e k k Ie sIa, nevének bibli ai ért elmében, ha nem lsten Odvöaségre kiválasz·
tott és összegyűjtött népe, Nos.ezt a népet lsten Igéje,- a próféták, majd pedig Krisztus és az apost olok ajkán fölhangzott Isteni Ige választja kl és
gYűjti össze. Ez a bibliában lefrt és az egyházban hirdetett Isteni Ige nyllvá-
nitja ki ugyan is a világban lsten üdvözitó embe rs ze re te tét. s hívja meg az embert az örök üdvösségre. Ennek az isteni igének hite. hivő elfogadás a tesz megigazulttá, Krisztus megvál tó kegyelmének részesév é. Az egyház pedig voltaképpen ezeknek d hiv ő és meg igazult -- vagy legalább megi gazulásrn hívott ._- ember ek közös séqe. Tehát valóban lste n igéje tere mt i meg az egy· házat. De lsten igéje élteti és vezet i abeteljesül ésreIS azeqyházat.nemcsak mint a bibl iában meg örzött és olvaso tt ige, hanem mint az igeh irdetésben itt és most megszólal ó , kegyelm i erejü isteni szó A pap eppen arra hivatolt :tI egy házban. hogy ezt azigét. az élet ken yerét nyú jt sa a hiveknek
De nemcsak az ige, hanem - amint a zsinat i dekr étum is mondja .- az euka risz tia is az élet kenyere. Az egy ház az ige és a szakr ament um üdvöz iló kenyerét együtt nyújtj a hiv einek. Az eukar i sztia nyilvánvalóan valamennyi szentséget összefogla lj a. mivel a hagyományos teológ iai tanttás szeruit ;1
löbbi rnlnd err e az eukariszt iku s Krisztus-közös séqre vall rendelve.Amit lJt'u' q lsten igéj e embe ri szóban közöl - a megvált ás kegyelmé t s az üdvüsséqet - azt az eukarisztia II kenyé r és a bor szent ségi Jeléb en adja. Végerf'u ményben ige és szent ség, rnlndk et tóegyet ad: Kriszt us t
Krisztus. az emberré lett isteni Ige az lst en kenye re. O maga mondja.
•Atyám adja az igazi mennyei kenyeret: az az lsten keny er e. amely leszállt
a mennyből és életet ad a vil ágnak: (Jn 6,32·331. Azzal. hogy szeret et ében irántunk egyszülött Fiát adta nekünk és értünk. Isten maga szeqte meg eI t a kenyeret az emberi ség asztalán,Jézus pedig tanít ásában és megváltó szen vedésében . de föleg az utolsó vacsorán maga adta önmagát. mint az élet kenyerét. hiveinek. Akár szóban tehát. akár szentségben. mindig maga Krisz- tus az üdvösség kenyere. mert tulajdon isten-ember i személyében és rneq- váltó áldozatá ban teremti meg lsten és ember életközösségét , vagyis a te- remtmény bevonását az isteni éle t és szeretet közösségébe.am i voltaképpen Inaga az üdvösség.
Az ige egyházi szn lqálutába n a pap ponto san arra hivatott. hogy ezt a kriszt usi üdvö sséget közölj e az em ber ekke l. De hogyan? Kétségkívül úgy, ahogy üd vöztrő igéj ével maga az lst en közölte és közl i ma is ezt az üdvös séget. Elsősorban tehát, a zsinat i tanítást követve. kifejtjü k, rni módon kö zölte lsten üdvözitó igéjét az emberr el, ebbo l azutá n levon juk a következ- tetést, hogyan kell nekünk ezt az üdvöz ito igét hirdetnü nk ma llZ egyházban
I. HOGYAN KOZOLTE IG~JH AZ ISTEN ?
lsten igéjének közlé sét lJZ egyh ázi hagyom ány, a szentirást köve tve, isteni kinyilatkoztatásnak nevezi. A II. Vatikáni Zsinatnak hittani szempontbó l legjelentösebb taní t ása kétségkivül erröla kiny ilatkoztatásról szól, s azért ez a legjelentösebb. mert ebben van megalapozva a zsinat sajátos üdvtörtén eti szemlélete. A követ kezökbe n föleg a kin yi lat koztat ásról szóló, jelentósé gé hez rnérten aránylag rövid konstitució alapjá n fejtjük ki. hogyan közölte Igéjét az
lsten a kinyilatkoztatásban
4
1. Igéjével lsten önmagát kázii.
Teológiai tanulmányaink akarva-akaratl an arra szektaitek. hogy lsten kinyi- lat koztatásában elsosorban valam if ajt avallási és erkölcsi tani tá st lássunk. Az elemi hito ktatás tól a gimnáziumi dogmatikáig. erkö lc stani g és apologetikáig .tanultuk" a hittant. Szeminárturnba kerülve az .iskolas" bölcselet és teolö- gla segit ségevel mely i tettük el hittani ismeret ei nket. hog y szószékról. iskolá- ban. vagy személyes beszélgetésekben mi is .t anítani " tudjunk másokat a vall as .igazságair a"' Istent önkéntelenul is nemcsa k rrunt Urun kat. hanem mint valami tan ítómestert képzelj ük el. aki mennyei katedra-trónusáról az ószövets égb en prófé tái szavával, az újszövet sé gben főként emberré lett Igé·
jével oktat ja az emberek fiait az rstení é l ő és erkölc sö s élet igazságaira és parancsaira.Az egyhazegyik leqíobb feladatát a világban éppen abban látjuk.
hogy téve dhetetlenül közv etiti és egy re jobban kifejti azaposto lok által ránk- hagyott kinyi latkoztatott isteni tanítást.
Nos. a kinvi lat koztatasnak eff aj ta .rskolas" szemle lete kétségtelenul helyes. hiszen az oseqvház hagyományán. sót rnaqán a szentíráson alapul: lsten váloban .taru t " minket kiny ilatk oztata sa által. Kérd és azonban. hogya val lási és erkölc si igazságok tanítása valóban eredeti szándéka és végső cél ja-e az lsten' kinyilat koztat ásnak. vagy pedig annak csak követezménye.
rrunteqv gyakorlati közlés t módja. Bizzuk il kérdés eldöntését a zsinatra. A kinvilatknz tatásról szóló rendelkezés fi pontjában ezt olvassuk:
.A l Istent k.nyddl kozt?ta sban lsten oll l11agiit es akararanak az emberek üdvösseuern vn nat ko zo órök dönteseu ab rt" kmvrlvarut nm és köznlOl .rn éq- ['f'<l ill "véne tI. hony rns:! ndlO" az emben nr t,-''' '' ' I"lfonókp-ncsségét tel lcsen mp.ghala<lri151en, iavakból'."'
Ebben. az I Vat ikáni Zstnatrit rdézó, alapvet óen fontos szövegben két Io- qalrnatkell pontosan menkülönb öztetnünk:azegyik akinyilatkoztatás mivoltát lejezi ki. ami nem más. rrunt lsten önköz Ié s e és ü d v ö z í t ó a k a r a· tli na k kiny i Ivli ni t á s a: a másik ennek az ist eni önközlésnek sajátos célj át. magát a kinyilat koztató isteni szándékot határozza meg. ami a z e m- be r ürivözíté s e A kettő belsóleg és elválaszt hat at lanul összetartozik. mivel az embe r éppen azaltal üdvözül, hogy lsten önmagát közli vele. Isten ugyanis maga az élet: a lét. az igazság és a szeret et teljessége és eredeti forr ása: az ernber üdvös séqe pedig reszesedés ebből az ist eni forrásból: az iste ni létbot. Igazságból és szeretetból. A zsinati tanítás veleje tehát az.
hogy az ember üdvö ssége Ist ennel való közösségében válik valóra, az isten- közösség feltéte le pedig az. hoqy rnaqa az lsten nyilvánitsa ki önmagát az nrnber nek.
A zstrian rcn<lclkcl f"; 2 nonu» Il11YitllCl l '!ly "Iil Ic: .Joságabanés ből caes seqeben al lsten "'llY hararnzon. hogy krnvrla tkoztatta onmaqát. és tudtunk ra
"dia akaratának szent titkát (vö. EI 1.9) . melynek folytán Jézus Krisztus. a meatestesült Ille által.a Szent lél ekben az Atyához járulhatnak az emberek.és az isteni természetb en részesülhetnek [vö.Ef 2.18: 1 Pét 1,4)"
Mindebböl nyrlvánvalő. hogy - a zsinat szer int - kinyilatkoztatasaban az lsten nem személyé tő l független. vallási és erkölcsi igazságokat éli pa- rancso kat tanít . hanem teremtménye iránt való személyes szeretetb61 önma- gát közli vele,és üdvözít é akaratát nyilvánítja ki neki. Ezzel az önközléséve l lst en a tulajd on életében való részesedés t és közössécet ajánlja föl az ern- bernek. ami maga az üdvösség.
2. Isten emben morioo közli magat o
Am. a kl !':yiléJ t k" l!J[ás 'la ~ ez 3 legveleje. hogy ISI';:;l onmagát kozli az ember üdvözítésére nnmag'Íb;,n még semmit sem mond arról. hogy hogyan közli magát r '9" az ember re. Nyilv ánvaló. hogy ez 3 közlés nem történhet :1'áskén rT.nt te'rn é s~e tü n kn e k megfe lelól~~, emberi módon. különben az v,,'-!j em volna képe s fölfogni azt. Valóban így is történt . Isten az emberi élet val6ságában: eseményeiben, tetteiben, szavaiban nyil atkozott meg. Az Ist eni kinyil atk ozt atás egyuttal sajátosan emberi ls.
Kérdés azonban. mi a kritériuma ennek az emberi formákban megjelenö ist eni kinyilatkoztatásnak? Miképpen ismerhet6 fel az emberi események mozgalmas és tarka szöttesében az önmagát kinyilatkoztató ist eni szándék?
S ha felis me rh ető . hogyan fejthető meg . hogy voltaképpen mit akar mondani az embe ri világban megnyilv ánuló lsten?
Kétségtelen.hogy az ist eni megnyilvánulás többnyire rendkivüli.csodásnak számí t ó eseményekben történ ik. De ugyanakkor igaz az is.hogy ezek az ese- mények, term észeti jelensé gek vagy történeti tények , bármennyire is rend- klvüllek, végeredményben az ember világában folynak le. s ezért semmi sem teszi szükségessé azt. hogy önmagukban egyértelmüen isteni megnyilvánu·
lásoknak tekintsük 6ket. Ami Itt döntő , az pontosan az eseményt értelmező Isteni Iga, vagyi s az lsten álta l sugalmazott prófétai. krisztus i, vagy apostoll szó. Ez a szó az, amely az emberi eseményben rámutat az isteni rneqnyil- vánulásra ,és azt ls kijelenti.hogy e megnyilv ánulással mit akart közölnivelünk az lsten. Klasszikus példa erre a zsidó nép kivezetése Egyiptomból. amely, prófétai értelmezésben lsten kiválasztó. megszabadító és üdvözítő szereteté- nek kifejezése. Tény az. hogy tettek és szavak. események és azok prófétai értelmezése elválaszthatat lanok egymástól az Iste ni kinyil at kozt at ásban. A zsinati rendelkezés ezt így fejez i ki:
.A kiny il at kozt atás eseményekben és hozzátuk be n s ő l e g kapc so lódó szavak- ban bontakozik ki. Istennek az udvosséa történet ében rnúvel t cselekedetei kinyil vánít ják lis megerősltik a tanítást lis a szavakkal kifej ezett valóságokat.
A szavak viszont a tett eket hirdetik.és a benn ük rejlő titkot világítják meg."
12. pont)
Szavak és tettek tehát kölcsönöse n kiegészít ik egymást az isteni kinyilat- koztatásban: az emberi szóban közölt Isteni ige lsten tetteit hirdeti és rnaqya- rázza,az emberi eseményekben megnyil vánuló Ist eni tettek viszont a valóság jellegét és súlyát adják lsten Igéjének. Igy tehát mindkettő: emberi szó és
6
tett eszkoze lesz az isteni közlésnek. s a kettő egymást kölcsönösen kleg~ szítö benső kapcsolatban határozza meg az isteni kinyilat koztatás emberi jellegét.
3. lsten önközlése történeti jellegű
Az Isteni kinyilatkoztatásnak azonban nem volna Igazán emberi jellege.
ha nem az emberi történet folyamatában jelennékmeg.Az emberiesemények.
tettek és szavak. amelyek által lsten közli önmagát. nyilván nem elszigetel.
ten. összefüggés nélkül. szinte csak al ka l omsze rű e n tört énnek "'~ \1 vagy hangzanak el. hanem folymatosan s egymással ezerves ÖS87Jfüggésben.
lsten evilági megnyilatkozása tervszerü: pontosan felismerhető '<ezdete és meghatározott végső célja van. s ezért kiindulópontjától betellese,;sélg bel-
sőleg összefüggő és fokozatosan kibontakozó egységet. sze·.'.IS tó"énetl folyamatot alkot. Ez a folyamatosan kibontakozó belső egysé tőrté n és
folyamatának egy-egy szakaszában nyilván nem ismerhető fel vllág o:'lan.da amikor egy-egy je l e n tős e b b szakasz befejeződött. a kinyilatkoztatás további Iellödése során az előző szakasz jelent ése és folytatólagossága érthetővé
válik. Erre a legjobb példa az ószövetség a maga teljes egészében. amely - Szent Agoston szavai szerint - már magában rejti ugyan az újszövetséget••
de belső egysége és teljes értelme csak az üjszövetségben válik nyilvánvaló- vá.Istennek ezt az emberi történetben folyamatosan megnyilvánuló célirányos kinyllatkozását az üdvösség történetének nevezzük.
Az üdvösség története voltaképpen már az ember teremtésével kezdődik.
Amint a Rómaiakhoz írt levélre hivatkozva a zsinati rendelkezés ls hang- súlyozza. Isten a világ teremtésével és fönntartásával szüntelenül .tanúságot tesz az emberek előtt önmagáról' (3. pont). mivel .aml benne láthatatlan:
örök ereje és ist eni mivolta .a világ teremtése óta művei alapján értelemmel
fölismerhetők'. (Róm 1.20 : vö. 6. pont) Ez a teremtett világban történö isteni megnyilatkozás nemcsak valami keveseknek való. elvont bölcseletI istenismeret tárgyi alapja. hanem lsten konkrét fölismerésének forrása. ami·
ből - még ha primitiv formában ls - az emberiség történetének hajnalától kezdve mindmáig minden vallási igény. ist enkeresés és üdvősségvágy szár- mazlk. S a biblia kulturkörén kívül kialakult nagy vallások tanúsága szerint az ember ezen isteni megnyilatkozás alapján - még ha szellemi fejletlen' ségéhez mérten tudatlanságának és erkölcsi gyöngeségének számtalan téve- désével és torzltásával össze ls keverte - mégis csak eljutott lsten transz- cendens üdvözlt ö létének bizonyosfokú fölismerésére.
Ilyen értelemben mondja a nem-keresztény vallásokról szóló zsinati nyilat- kozat 2. pontjában : .Az ókortól fogva mindmáig valamiképpen megérezték a népek azt a rejtélyes erőt. amely ott van a természet folyamataiban és az emberi élet eseményeiben. Néha még a legfelsőbbrendú Isteni Lényt. vagy akár Atyánkat ls felIsmerték. Ez a megérzés. illetve föllamerés bensőséges vallási érzéssel tölti el életüket . . . A katolikus egyház semmit el nem vet
abból. ami e vallásokban igaz és szent. Oszin te tiszte lettel nezi . . . paran- csaikat és tanaikat.Ezek sokban különböznek ugyan mindattól, amit ő igaznak tart és tanit, mégis nem egyszer megcsillan bennük egy sugara annak az Igazságnak. amely minden embert meqvlláqost t."
Azegyházi tanítás azonban megkülönbözteti az üdvösségnek ezenáltalá nos értelemben vett, és a vallások történetével azonositható történ etétől az üdvösség sajátos értelemben vett történet ét. amely Abrahám Isteni meg- h/vásával kezdődiks Krisztusban és az egyházban teljesül be. Abrahámo t az Isteni gondviselés arra választotta kl. hogy egy nép ősatyja legyen, mely tu- lajdon vallási történetével előkészftl azt az egyetemes vallást. am elyben a föld minden népe megtalálhatja az üdvösség útját. Abrahám hitt lst en üdvöz itó Igéretének, .s ez megigazulására szolqált". (1 Móz 15,6) A válasz to tt nép ennek az Isteni Igéretnek és ábrahámi hitnek jegyében születik. Erre az ábra- hámi hitre, az élő és Igaz lsten ismeretére, a gondviselő Atya és a végső igazs~got szolgáltat'O Biró megvallására, s vele az egyetemes üdvöss ég és 11 Messiás hivővárására azután Mózes és a próféták tanftják ezt a népet. (vö.
IK,3) Mint a föld minden más népe. a hit és erkölcs dolgaiban ez a nép is .kernénynyakú": története folyamán szüntelen hamis istenek után fut és elleneszegOl teremtő Ura és Istene parancsalnak. Izrael egész tört éne te drámai előképe az üdvözítő szándékú irgalmas lsten és az okt alan. önrnaqa
kényét-kedv~ tevő engedetlen ember, az üdvösségre hivó kegyel em és a búnre hajló szabadság küzdelmének. Ez a küzdelem, mint az emberis ég lelki.
isme re t l drámája, az egész történelmen végigvonul. De pontosan ennek az
Izrael egész történeté t jellemző küzdelemnek folya mán, az ószövetség tör- téneti eseményeiben és prófétai értelmezésében bont akozik ki teljes mivoltá- ban az üdvösséget hirdető és az üdvösségre hivó isteni kinyilat kozta t ás.
4. AzüdvöMég története Krisztusban teljesü lt be.
A választott nép történetében kibontakozó isteni kinyilat ko ztatás végső értelme csak a MessIás személyében lesz nyilvánvaló, aki ben az üdvöss ég története beteljesedik. Az ószövetségben lsten •többféle képpe n s különbözö módon szólt a próféták által", (Zsid 1. 1) - a fentiek szerint abib lia ikinyllat- koztat~s körén kívül kialakult nagy vallásokat is az Illető kultúrk ör .ös zöve t- sége lként " foghatjuk föl. amennyiben az egy et emes krisztus i vallás gond. vlllelésszeru előké szltésel,- Jézus Kr is ztus ban maga a kinyilatkoztató Isteni szö, lsten örök Igéje lett emberré. hogy tulajdo n Istenemberi személyében nyilatkoztassa kl az Atyát és az ő szándéka szer in t vigye végbe az üdvösség- szerző Isteni müvet,
.Jézus Krtsrtus. a megtestesült Ige .ernberekhez emberként küldve", .az lsten Igéit beszéli' (Jn 3,34), es az Atyától rábízott üdvösségszerző müvct viszi végbe (vö. Jn 5,36; 17,41. Aki öt látja. látja az Atyát is (vö. Jn14,9). Tehét ó fejezi be és teszi tökéletessé a kinyilatkoztatást már a puszta [elen- I~el. önmal1ll klnyllvánltásával. szavaival és tetteivel. a csodajelekkel . fóleg azonban hahUával éli halálból valő dicsőséges feltámadásával. végül pedig az 8
'\ldl~iI !I L"lke llck p.lk ll ldc s c v cl Isl fO ll l lilllu~~ o l c t p.I I r. 1 r"f'Slto IlW!I. hnllYvelunk
va n az 151<:11 és ezáltal rnenszabadit nunket a bún, Illr !; " halai sötétsénébó t.
<ls örö k éle tre támaszt fől' (' K. 41
A zsinat itt világosan tanit ja.hogy Krisztus.azigért Messiás.eljövetelével nemcsak Időrendben fejezi be az ószövet ségi kinytlatkortatést. hanem belső
mivoltában is betel jesedése lste n üdvözí tő megnyila t kozásának. mivel .benne lakik testileg azist enség egész telj esséqe" (Kol 2. 9) . és engedelmes életé- vel. keresztáldozatával és megdi csőülésével valóba n ó lett .lstentöl bölcses- séqünkk é, megigazul ásun kká. megszent eló désünkké és meqváltás unkká" (1 Kor 1.30) . Krisztusb an telj esedett be lsten kiny ilatkoztatása és az ember údvössége.
Mindebból kerrós követk ezte tést vonunk le. Egyrészt azt.hogy Krisztussal lényegében befe jezódö tt az üdvös ség története. mivel teljesebb ist eni meg- nyilvánulás és önközlés. mint az.ami t emberré lett Igéje által rnűve l t lsten.
ezen a világon nem lehetséges. Krisztuss al tehát az üdvösség tört énet ében elérkeztek a .v énsö id ő k" (tempo ra esch a t a) és .küs zöbön áll" lsten or szágának bet el je sedése. De másrészt ez koránt sem jel enti azt. hogy krisz- tusi üdvösség rendjében nincs többé értelme az időne k. sőt éppen mive l az
ő személyében vált valóra a teljes istenközösség.vele kezdőd ik azüdvösség egyeteme s megvalósul ásának korszaka. Kriszt us személyéből és tanitésából most már valóban megism erhet jük mindnyájunk tere m tő Atyját . az élő és igaz Istent. az Ő Lelkéből újjászület hetü nk lst en gyermekei vé. az Ő áldozatul adott test ének és vérének közösség ében.azeukarisztiában.részese i lehetünk az új. végleges és örök szövetségnek és emberi létü nk is bete lje sülhet Istenben.
Az üdvösség törté nete tehát Krlsztusban teljesül be. mivel Ó az isteni kinyilat koztat ás teljes sége' az ő ist enemberi személyében és üdvössé g sze rző rnúvében maradékt alanul közli magát az üdvözítő lste n; de ugyanakkor á az ist eni üdvösség for rasa is: .mi ndnyája n az ó te l jess ég é b ő l rnerltünk" (Jn 1.16).
S. Hogyan közli magát lsten KrisztullbBn?
Mivel Krisztus azist eni kinyilatkoztatás teljessége és üdvösségünk forrá- sa. most már csak az a kérdés. hogyan közli magát lste n Kri sztusban. és a krisztusi közvetItés lm e dia tiol által miképpen válik valóra a világban az ist eni üdvösség. Itt csak három legsajátosabb vonását emeljük ki a kinyi- latkoztatás és az üdvösség krisztusi követitésének.
aj A krisztusi közvetItés e s z k a tologiai je ll egű. Mit jelent ez? Fön- tebb már mondottuk. hogy Krisztussal befejezádött az üdvösség története.
mivel teljesebb ist eni megnyilvánulás és önközlés. mint az. amit emberré lett Igéje által rnüvelt lsten. ezen a világon nem lehetséges. Ez azonban nemcsak Krisztus személyére és üdvösségszerző rnüvére. hanem az üdvös- ség egész krisztusi közvetltésére ls vonatkozik. Krisztussal. s főleg az ő
Szentlelkének pünkösdi kiáraszt ásával lsten országa eljött. s - ha szellemi·
leg láthatatlanul is - jelen van az ember vil ágában. Ez az Ist enország a bibliában nyilván nem lsten mindent átfogó uralmát jelenti. nem lsten min- denható erejét. amellyel megteremt és szüntelenül fönnt art minden létezőt.
hanem egészen sajátos értelemben azt az isteni uralmat. amely a Teremtő
és teremtménye közt személyi kapcsolatot. üdvözltő lstenközösséget hoz létre. Kérdésünkkel összefüggésben ez annyit jelent. hogy lst en Krisztusban végérvén yesen kinyilatkozt atja önmagát és végrehajtj a üdvözítő szándékát. S haazember önként és szabadon elfogadja az isteni üdvösséget. az ember-
szerető lsten üdvözítő uralma megkezdődik az életében. Azzal. hogy lsten országa Krisztu sban eljött közérik. ez az üdvözttö Isteni uralom nem Igéret többé. hanem valóság : az ember világában jelenlévő és rnűkö dö kegyelmi
erő. Bárhol fölhangzik a krisztusi üdvösség örömhíre.az ember akarva-akarat- lanul is választás elé kerül. s azzal. hogy elfogadJa vagy vtsszautasí t ja az evangéllumot. nemcsak majd az eljövendő itéleten. hanem már Itt és most részesül. vagy nem részesül az üdvösségben.
Ebben az eszkatológiai értelemben tehát Krisztus óta az üdvösség történe- tének nincsen folytatása: az újszövetség nem újabb és további szakasza az üdvösség történetének. hanem maga a valóravált és jelenlévő üdvösség:
lsten ítéletének vagy üdvözítő kegyelmének végsó idősza ka. Az emberiség Krisztus óta Istennel való kapcsolatának ebben az eszkatológiai valóságában él.
b) Kétségtelen azonban. hogya kinyilatkoztatás krisztusi közvetí tésének eszkatológiai jellege mellett e g y há z i jellege is van. ami annyit jelent.
hogy ez a krisztusi közvetítés térben és időben. emberi közösségben és annak történeti életfolyamatában. tehát .eqyházban" valósul meg.
Ennek bib li ai megért ésére elég. ha meggondoljuk. hogy lst en kinyilatkoz- tatása.maga az isteni ige éppen közlésének emberi módja miatt. az újszövet- ségben éppúgy. mint az öszövetséqben. egyházat hoz létre. Ist en Mózes és a próféták által ugyanis egy kiválasztott néphez fordul. s ezzel a néppel közli tanttását és parancsait. ezzel anéppel köt szövetséget és hűsége [utal- mául ennek a népnek Igéri meg az üdvösséget . Hasonlóképpen történt ez Kriszt us ált al ls. Krisztus ls a néphez fordul s meghi rdeti az Igéret betelje- sülését: lsten országának evangéliumát. A nép vezető i azonban visszaut asi t·
ják és megtagadják Messiásukat. Krisztus ekkor tizenkét új pát ri árkát. az apostolokat választ ja ki, és köréjük gyűjti lst en új választott népét. az ó egyházát . Ezzel az új néppel közli az evangélium üdvözlt ö örömhí ré t. s rneq- váltóvér6vel ezt anépet egyesit! új.véglegesés örök szövetségben Istennel.
Erre a népre árasztj a kl Szentieikét. hogya Lélek - minte gy Krisztus szel- leml helyetteseként - épségben megóriz ze az egyházban. az apostolok és utódaik ajkán azevangéli umi Igét és - a vilá g végéig - általuk hirdesse a megvált ás örömhírét. MIndebból nyilvánvaló. hogy Krisztu s evangéliuma éli
10
űdvos séq s ze rzó múve egyh ázat teremt es azegyhazban el tovább: lényegeben tehát egyházi jellegü.
Nus.az eszkatológiai és egyházi jelleg. mindkettő sajátosan meghatározza a kinyilatkozt atás krisztusi közvetitését. Úgy túnlk azonban. mintha a kettő
kölcsönösen kizárná egymást: az eszkatológiai jell eg ugyani s az Isteni meq- nyilat kozás időbeli és tartalmi betlejesedését. Isten országának eljöttét [e- lenti (ami minden történeti folyamat befejezése): az egyházi jelleg viszont arról tanúsko dik. hogya beteljesedett üdvösség egy növekvő és terjedő em- beri közösség történeti életében.fokozatosan válik az emberiség közkincsévé.
Mármost ez a kérdés: valóban kizár ja-e egymást a krisztusi közvetítés esz- katológi ai és egyházi jellege. s ha nem. akkor hogyan viszonyul egymáshoz a kettő. más szóval: milyen kapcsolat áll fönn lsten országa és az egyház között?
c) Itt jutunk el a krisztu si közvet íté s s z a k r a m e n táIis jellegéhez. De menjünk lépésről lépésre. Elsősorban szögezzük le. hogy az üdvösség jelen rendjében az eszkatológia i és az egyházi jelleg nem zárják ki egymást.
Ennek nyilvánvaló oka az. hogya Messiás ugyan beteljesítette az üdvözttö isteni kinyilatkoztatást. de lsten országát nem hozta el közénk annak külsö.
hatalmi megnyIlvánulásaival. fóleg nem a világítélet történeti folyamatot le- záró.eszkatológiai tettével. Ez annyit [elent.hogy az isteniüdvösség Krisztus ált al végérvényesen és teljesen megvalósult és jelen van ugyan a világban. de ez a jelenlét nem nyilvánvaló. hanem rejtett. láthatatlan. szellemi: p r a e- s e n s i n m y s t e r i o. Isten országának kegyelmi erői láthatatlanul rnúköd- nek abban a tört énet i folyamatban éló. látható emberi közösségben. az egy·
házban.amelyet éppen a kinyilatkoztatás krisztusi közvetitése teremtett meg.
Fölmerül tehát a kérdés.milyen viszonyban van lsten országának eszkato- lógiai-lelki valósága azzal az emberi lét történet i folyamában élő egyházzal.
amelyben valamiképpen megnyilvánul? Kétségtelen. hogy lsten országa nem azonos az egyházzal. hiszen nap mint nap könyörgünk: .Jöjj ön el a te orszá- qodl ". De a krisztusi kinyilatkoztatás eszkatológiai jellegéból az sem két- séges. hogy lst en országának kegyelmi erői jelen vannak és múködnek az egyházban: az egyház igehirdetésével és szentségeive l szüntelenül közvetIti az üdvösség 'ezen kegyelmi erölt, Nos. pontosan ez a közvetítő szerep hatá- rozzameg lsten országának és az egyháznak viszonyát: az egyház - amint az egyházról szóló hittani rendelkezés mondja - lsten országának szakra- mentuma, szent sége ebben a világban. (1. p.l A szentség - hagyományos meghatározása szerint- jele és eszköze lsten kegyelmének.Ez áll az Egyház szakramentálls mivoltára ls: jele a világban lsten Krisztusban történt üdvö-
zí tő megnyilatkozá sának, de ugyanakkor eszköze. hatékony közvetítője is a krisztusi üdvösség kegyelmének.
A krisztusi közvetítés eszkatológiai és egyházi jellege közti látszólagos ellen t éte t ez a szents égí jelleg oldja föl. Egyrészt ugyanis Igaz az. hogy az
Isteni udvosség Kr rsztusban vegervenye sen beteljesedett és teljes hatóere- jév ei idot lenül Jelen van a viláqon, másrészt azonban igaz az is. hogy ez a beteljesedett üdvösség végső hatasaiban még nem nyilvánul meg. hanem csak látha tat lan keg yelmi erői érvényesü lnek az egyház életének történeti folya ma táb an. De pontosan ez az.ami a legje llemz óbb a beteljesedett üdvös- ség krisztusi közv etítésér e: nem közvetlen rneqvaló su lásában. hanem szent- segi jelben elrej tve és e jel közv et ítés év el - i n m y s te r i o - részesülünk az üdvösségbe n. A kriszt usi közvet ités szentség i jelleget különbe n maga a megtes tesülés és megvált ás misztériuma hat ár ozza meg. hiszen Krisztus is omberségével nyilatkoztatta ki Istent. s haláláva l és föltámadásával szere zte meg üdvösségünket. I:rthető tehát. hogy az üdvösség közvetit ése a világba n szintén ember i módon. emberi eszközök által történ ik. s ezen módnak és eszközö knek fogla lata az üdvösség és istenközösség evi láqi szak rament uma: az egyház. Az egyházb an élve valóban részesü lünk az istengyermekség. az ist eni életközösség kegye lm éb en. de ez az élet ..el van rejtve Krisztussal az Istenben". s csak amik or Krisztus új ra eljön iste ni dicsősé gé b e n. akkor fog megnyil vánulni teljes mivoltába n (vö. Kol 3.3-41.
Márm ost. a mondottakat összefogl alva. kérdésünkre . hogyan közölte igé- jét az lsten. ügy válaszolhat unk. hogy igéjében volta ké pp en önmagát közölt e lsten avégett. hogy az embe rt üdvö zi t se. de ezt az üdvösség történetének folyamán ember i módon tette; az üdvössé g története Krisztusban teljesede tt be. mert ő az lsten teljes és végérvényes megnyilatkozása a világban. de ő a forrása is az ebből a meg nyi lat kozásból ere dő üdvö sségnek és isteni élet- közösségnek; az egyházban lesz az ember részese ennek a krisztusi közveti-
tésnek. - ha nem is külsö hatás aib an és végső megnyilvánulásában. de
mindenképpen láthatatl an kegyelmi valóságá ban. amely az ist eni üdvösség szentsége. jele és hatékony közve titő j e a vil ágb an.
II. HOGYAN KELL ISTEN IGEJH HIRDETNUNK AZ EGYHÁZBAN?
Az isten i kinyilatkoztat ásról szóló zsinati tamtás fönti kifejtésének veg- eredménye az. hogy lsten üdvöz ítő igéjét ma az egyház közvetlti él világban.
Ennek az egyh ázi közvetítésne k legsajátosabb módja nyilvánvalóan az ige- hirdetés . biblia i sz öval, a ke ryg ma. Kérdésünk most éppen az. milyennek kell lennie ennek az egyházi igehirde tésnek. hogy valóban kerygma legyen.
tehát hog y valóban lsten üdvözítő igéjét hird esse és üdv ö sségre tápláló kenyerét nyújtsa az embereknek.
Válaszunk lényegébe n az. hogy az egyházi igehi rdeté s akkor tölti be ren- deltetését. ha mind tartalmában . mind pedi g módj ában megfelel annak. am it hirdet: lsten igéjének.Most tehát az a feladatunk.hogya fentiek alapján ösz- szegyüjtsü k azokat II lényeqes követ elem én yek et. amelyeket lsten igé je az egyházi igehi rdet és elé állit.
1. Mivel igéjével Jsten önmagát közli avégett. hogy az ember t üdvözíts e.
az egyházi igehi rdet ésnek is az a rendeltetése.hogy ezt azist eni üdvösséget.
12
vagyis magát az élő és igaz Istent közölje az emberre l. s ezzel személyes lelki kapcsolatot. valódi életközösséget teremtsen lsten és ember között. Ez gyakorlatban azt jelenti. hogy az igehirdetésnek elsősorbannem vallási taní- tásnak. vagy az erkölcsi életre és jócselekedetekre indító buzdításnak kell lennie, hanem a kinyilatkoztatott isteni üdvösséget kell meghirdetnie. amely itt és most megvalósul az ige hívő hallgatójának a lelkében. Az ilyen keryq- ma természeténél fogva egyszersmind vallási tanítás és erkölcs í oktatás is lesz. de valódi célja mégsem az, hogy vallási ismereteket közöljön. vaqy er- kölcs i felf ogásun kat formálja. hanem az, hogy személyi kapcsolatba hozzon Iste nnel. Ez akkor történik meg. ha a hirdetett ige hitet kelt a lélekben, magábaszáll ásra és töredelemr e Indítja, ezáltal megigazulttá teszi. a megiga- zultsá q kegyelmé t előkészíti vagy növeli benne. Az ilyen igehi rdet és szemé- lyes és élő lelk i közösséget teremt az emberszerető irgalmas lsten és oz isteni igazságra és szeretetre. magára az élő Istenre éhezőés szomjazö em- her köző rt.
Röv id en: mivel a kinyilatkoztatás lsten üd vözrtö. éle tküzösséqre hívó ön- közlése. az igehirdetés akkor tölti be rendeltetését. ha ennek az üdvözítő isteni életközösségn ek közvet í tője lesz.
2. Mivel igéjével lsten emberi rnódon. az üdvösség története folyamán közölte önmagát. és ezt a fokozatosan kibontakozó kinyilatkoztatását a biblia őrizte meg nekün k. az egyházi igehirdetésnek - amint a zsinati rendelkezés külón is kiemeli (1 K,21) a bibliában kell gyökereznie. s abból kell táplál- keznia.
Szög ezzük le: a hiblia nem maga az isteni kinyilatkoztatás. Isten ugyanis nem írott szeban. hanem emberi szellemben és történeti sorsban. főleg a válas ztott nép ószövetségi történetében és annak krisztusi beteljesedésében nyilat koztatta ki magát. De ha nem is azonos a biblia akinyilatkoztatással.
annak mindenképpen hiteles irott dokumentuma. s mint sugalmazott .szent irás ", nem holt betújével. hanem a választott nép, s később az egyház tör- ténetének élő szövetébe ágyazva. élő hagyományként tanúskodik az isteni kin yil atko ztafá ar ól.
De hogyan függ össze az egyházi igehirdetés a bibliával és magával o kinyIlatkoztatássai? A föntiekből kitűnik. hogy az Isteni kinyílatkoztatás hár- mas formában Jelenik meg az üdvösség történet ében: előszór mint maga o kinyilat ko ztató történeti esemény vagy prófétai, krlsztust. apostoli ige: rná-
sodszor mint ennek lei rt dokument uma. a szentirás: végül pedig mint az irott Igének egyházi közven tése. a hirdetett ige. Ez a három azonban be l s ő leg összet artozik, egyrészt mivel ahird et ett Ige az írott igéből ered.az pedig a kin yilat koztat ott ige tanúja. másrészt mivel a kinyilatkozt atot t igét az Irott ige Orzi. s azon keresztü l lesz ma is élő, hirdetett igévé. Osszet artozásuk végső oka pedig 1:1Z, hogy mindhárom nak veleje voltaképpen az isteni szó, Ol
orök Ige. amelyben lsten önmagát mondj a ki és önmagát közli teremtményé- vel. avégett hogy üdvözítő élet közösségé be vonja.
Roviden: mive l lsten az üdvösség történet ében nyilatkoztatja ki magát , s t.:lllltj k dokumentuma a bibli a, az egyházi igehi rdetés akkor tölti be rendelte- rését, ha a blbliából táplá lko zva közvet ít i az ószövetségben kibontakozó és Krisztusban bete ljesedő isteni kinyilat koztatást. magát az iste ni élet közös - séget teremtó örök Igét.
3. Mivel lst en kinyil at kozta tásán ak bet eljesedése Krisztus , az egyházi igehirdetésnek ki kell emelnie, hogy az üdvösség történet ében kibontakozó egész Ist eni kinyilatkoztatás Krisztus ra irányu! és benne jut teljességére, s egyúttal közölnie is kell azt az üdvös séget, amit a kri sztusi kinyilatkoztatás valóra váltott.
Itt mindjárt meg kell jegyeznünk, hogy ma, a zsin at nak a nem-keresztény vallásokró l szöl ö nyilat kozata után, már nem elégedhe t ünk meg azzal, hogy Krisztusban csak az ószövetségiüdvöss égtörtén et betelje sedését lássuk.Isten önkiny lla t kozt at ása, s ezzel az által ános értelemben vett üdvt ört énet valölé- ban magával a teremtés tényével kezdódi k. A teremt és rnűv éb en ugyanis az örök Ige, .a láthatatlan lst en kép mása", mint .ml nden teremtmény elsö- szüi öttje " . valamikép pen már testet öltött, mert lsten .benne teremtett rnln- dent amennyben és a földön: a lát hat ókat és a láthatatlanokat . . , Mindent általa és ért e teremtett. O el őbb van mindennél és minden benne áll fönn"
(Kol l,15-17J. Ez annyi t jelent, hogy voltaképpen már magával a teremtésse l megkezdődik azist eni Ige .rneqt estesülése". megnyilvánulása és klnyllatkoz.
tatása az anyagi világban,vagyis hogy lsten a teremtett lét ezés első pillana- tától fogva közli magát teremtményével. De ez az ist eni ön közlés csak akkor válik teljessé, amikor az ist eni Ige emberr é lesz, és mind istenemberi sze- mélyében, mind pedig lsten iránti szeretö engedelmességével. tudatos. ön- kéntes és maradéktalan önátadásával végleg megvalósitja a teremtő lsten eredeti szándékát: az ember teljes részesedését az ist eni élet közösségében.
Az egyházi Igehirdetésben tehát kifejezésre kell jutnia , hogy Krisztusnak nemcsak sajátosan vallási. hanem egyetemesen emberi , központi szerepe van a teremtett lét rendjében: az ő istenemberi személyében találkozik a teremtés és a megváltá s rendje, az ő üdvö s s ég sze rző múvében teljesül be mind az általános. mind pedig a sajátos üdvösségtö rt énet, az ő megdicsőült emberségében valósul meg lsten és ember élet közössége. • Úgy tetszett az Atyának. hogy benne lakjék az egész teljesség, s hogy általa békítsen kl magával mindent, ami akár a földön, akár a mennyben van, azzal hogy ke- resztjének vérével békességet szerzett míndennek" (Kol 1,19-20),
De kifejezésre kell jutnia igehirdetésünkben annak a ténynek ls. hogy Krisztus által és Krisztusban a hivő ember is részese lesz ennek az ist eni teljességnek: emberiés keresztényi élethivat ásunk végeredményben az, hogy a krisztusi ig ébő l és szentségböl szünte lenü l üjJ ászületve, belső emberré 14
váljunk. egyre jobban megismerjük és megéljük Krisztus minden ismeretet fölülmúló szeretetét. s ezáltal betelj ünk lsten egész teljess égével (vö. Ef 3.
17-19).
Röviden: mivel az isteni kiny ilatkoztatás beteljesedése Krlsztus , az egy- házi igehirdetés akkor tölti be rendeltetését. ha kifejezés re juttat ja. hogy Krisztus váltotta valóra a teremtő lsten eredeti szándékát: az ember teljes életközösség ét Istennel. és hogy Krisztu s által és Kris ztu sban a hivő ember részese is lesz ennek az lstenközösségnek.
4. Mivel az isteni kinyilatkoztatás krisztus i közvet ítése ke ttős . eszkatoló- giai és egyszersmind egyházi-szakrament ális jellegü. igehirdetésünknek meg kell óriznie a krisztusi közvetítésnek ezt a két. egymást kölcsönösen kiegé-
szítő dimenzióját.
Igehirdetésünk akkor őrzi meg eszkatológiai dimenz ióját . ha nemcsak azt juttatja kifejezésre. hogy Krisztus beteljesítette az isteni kinyilatkoztatást . és hogy általa a hívó ember ls részese lesz ennek a krisztusi teljességnek.
hanem azt is, hogy ez a részesülés éppen az igehirdeté s által történik. amely i t t é s m o s t jelenvalóvá teszi az ist eni kinyil atkoztatást és közvetiti az üdvösség kegyelmi erőit. Igehirdetésünknek választás elé kell állitania az embert: ha hittel eltogad ja az ist eni igét. az megigazulttá teszi. vagy növeli benne a megigazultság kegyelmét; ha nem fogadja el. akkor ítéletére válik. Ez az eszkatológiai dimenzió azonban csak akkor juthat érvényre IgehIrde- tésünkben . ha teljesen tudatában vagyunk annak. hogy a jelenben hirdetett Ige csak szakramentálls eszköze az isteni igének. Az Igehirdetés feladata ugyanis az. hogy az irott Ige alapján magát a kinyilatkoztatott Igét közvetítse.
de éppen e közvetítéseszkatológiai jell ege rnlatt nem úgy.mint valami rnesz- szi, múltban elhangzott tanlt ást. hanem mint az Istennek az emberi szö által I t t é s m o s t fölhangzó tulajdon igéjét. Végeredményben tehát lsten a mi igehirdetésünket. mint hatékony szentségi Jelet használja föl arra. hogy üdvön t ö szavát kimondja az emberi lélekben. Ennek a szönak eszkatológiai dlmenzlója van. mert krisztusi közvetltésében végérvényes meghirdetése a teljes üdvösségnek. de ez az eszkatológiai dimenzió az egyházi- szakramentá- lIs dimenzióban válik Itt és most ható kegyelmi erövé. mivel nem közvetlen isteni valóságában, hanem az egyházi igehirdetés és az igehirdető emberi szava által szól hozzánk.
Ebből nyilvánvaló. hogy mekkora az egyházi igehirdetés felelőssége, hiszen .lsten Krisztusban kiengesztelődötta világgal . .. s ránk bizta a kiengesz- telés Igéjét. Tehát Krisztus követségében járunk: lsten maga buzdit általunk"
(2 Kor 5. 19·20). De annak a követelménynek fontossága is nyilvánvaló. hogy a pap elmélkedve tanulmányozza a bibllát. nehogy .Isten igéjének lélektelen
hirdetőjelegyen kOlsőleg. mivel nem hallgatója belsöleq".
Röviden: mivel az Isteni kinyilatkoztatás krisztusi közvetftésének kettős.
eszkatológiai és egyszersmind egyházl-szakramentálls jellege van. Igehirdeté-
sünk akkor tölti be hiv atását. ha kegyelm i hatóe rejű szakrame ntáli s jele és közvetltóje lesz az üdvözítő isteni igének. vagyis itt és most közli a Kr ls z- tusban beteljesed ett ist eni élet közösség et
+
Befejezésül a zsinati tanitásnak még csak egy mélyen emberi és lénye- gesen bibliai szempontjára hív juk föl a figyelmet. A zsinati rendelkezésben azt olvassuk, hogy lsten .szer etetének gazdagságából mint barát aiho z szól az emberekhez . társalog velük. hogy őke t meghfv ja és befogadja a saját kö- zösséqébe". (IK. 2) Nos. ha az embers zerető Istennek ez a baráti szava szö- lal meg Igehi rdet ésünkben. akkor minden bizonnyal .a hit engedelm ességé·
vel' (Róm 16.26) fognak válaszolni hallgatóink az isteni szöra. s megtalál ják benne életü k végső érte lmé t-azéletközössé get Krisztusban Ist ennel.
Norbert Lohflnk
A SZENTIRÁS MEGtRnsE
Hogyan lesz a modern embern ek hozzáférhetővé a Biblia?
A Biblia igen régi könyv. Ez egymagában is vonzóvá teheti bizonyos em- bereknek. másoknál viszont megneheziti a hozzáférhetősé ge t. Ezeknek a Biblia közelebbi megismerés kor végt elenül idegennek. tájékozat lannak. sót tévesnek tűnhetik. Megrémülnek. milyen kevés egyezik meg benne a mí tu- dásunkkal és világképünkkel; milyen kevéssé felelnek meg szenvedélyei a mi életérzésünknek; milyen áthatolhatatlanok számunkra bizonyos ábrézolás - módjaI. Mindannyiunkat mélységesen elidegeníthetnek az Oszövet ségben az lsten nevében viselt háboruk, az átokzsoltá ro k és a remény földies jellege.
Súlyosbítja az ilyen jellegű nehézségeket. hogyaBibllá t rendesen nem ugy olvassuk. mint akármelyik más régi könyvet, hanem mint lste n Igéjét. arnelv- tól nem tévedést várunk és azt sem. hogy ilyen kevés köze legyen hozzánk.
Ezt a nehézséget nemcsak türelemmel. kitartással és hittel kell legyőzn i,
hanem tájékozódással és világos elvekkel is. Azért akövetkezőkbe n részlete- sen beszélünk erről. Egy alapvető jellegű tisztázáss ai kezdjOk.
A Biblia: Ist.n smYa mint emberi 8%6
Pál az Oszövet ség könyvelt .Ist ent öt Ihletett írásoknak' nevezi (2 Tim 3,16). Péter másodi k levelében olvassuk: .Emberi elhatároz ásból sohasem született jövendölés. hanem II Szentlélektől suqallva, Isten megblz.áséból 16
beszéltek a szent férfiak". (2 Pét. 1.21) Az Ószövetség keletkezésének meg- magyarázására egy képet ls használnak: a biblia i könyvek szerző lt lsten Ih.
leti, tehét befogad]ák lsten Lelkét és ez azután bel üről ösztö kéli őket be- szédre és Irásra. Ezt a képet használjuk még ma is. amikor azt mondjuk az egész SzentIrésra. hogy Istentől "inspirált ", sugalmazott.
Középkori bibliai kéziratokban gyakran találkozunk egy mási k képpel. Egy evangélista ül ott és ír. Keze a betűt rója, fejét hallgatózva hsjt ja meg. Vál- lán egy galamb ül. a Szentlélek szimboluma. O súgja fOIébe a sz...,.kat, amelyeket le kell Imla. Ez tehát képles ábrázolása annak, hogyaSzent lrá st lsten .dlktálta ". A bibliai szerzőket .tttkároknek" gondolták.
Sohasem szabad felednünk. hogy mindkettő csak hasonlat. Mint hason- latoknak megvan az értékük ,de a veszélyü k is. Aza veszélyük. hogy azem- beri közraműködést a Szentirás keletkezésében lebecsüljük. Ha lst en .esz- közül" használt egy embert, az egészen más dolog, mintha egy ember tesz eszközévé egy másikat. Aki a másikat eszközévé teszi, lealacsonyltja azt; ha lsten használ egy embert eszközéül. felmagasztalja .Az ember rabszolgájának nem lehet akarata, le kell mondania saját rnüködéséröl.Akit lsten fogad szol- gálatába, az éppen az Ó szolgálatában fejtheti kl saját szabadságát és mú- ködését. Ez a mondat paradoxul hangzik.Mégis helyes, azért. mert lsten nem a világon belüli lény, hanem egészen más birodalomb ól való Valaki módjAra viszi végbe rnüvét az egész földi valóságban és azon keresztül. Ha egy könyvön két emberi szerzö dolgozott, akkor a kész műben pontosan meg lehet és meg kell különböztetni az egyiknek, meg a másiknak a részét. A Bibliában nem lehet Ilyen részszerzóségeket megkOlönböztetnl, jóllehet azt kell mondanunk, hogy itt ls kettős szerzőség ről van szó: az emberlrő l és az Istenl ről. Minden bibliai könyv egészen Istentől való és egészen lsten Igéje; ugyanakkor azonban mégis egészen emberi szerzöl étöl ls való, és egyet lenegy rnondat.egyetlenegy gondolat sincs . amiről azt lehetne mondanI.
hogy nem az emberi szerzötöl. hanem csupán Istentől származik. Sőt még élesebben Igy kell megfogalmaznunk: éppen, mert a könyv olyan nagyon lsten müve, azért mindenestül a szóbanforgó ember műve: éppen ezért ju- tott teljesen kif ejezésre a könyv megfogalmazásában ennek az embernek szabadsága és sajátosságaI.
Ezeka megfontolások nem egészen újkeletűek. Már a középkorban,amiko r a bibliai kézirat okban a fülbesúgó galamb mlnlaturáit festegették, Igy Irt Aquinói Tamás,a teológus: .A Szentlrás az Istenit azon a módon adja elénk, ahogyan az emberek szokták kifejezni magukat: Ezt a mondatot XII. Plus idézi .Dlvino aff lante Splrltu" kezdetü bibliai enclkllk6jában.
Minden oldalról át kell gondolni a Szentlrásban való emberi r6azvétel korrekt felfogását. Csak Igy kerOlhetjük el. hogy hamis várakozIiIlal Qslri}k fel aBlbllá t.
Igazi , . teljes 6rtelemben emberi szó
1. A Szentirás könyve szerzölének nem kellett föltétlenül tudnia arról.
hogy lsten különös bef olyása alatt jár el. PI. az Újszövetség levelei mln- denestül mint alkalmi irat ok keletkeztek, egészen konkrét ügyekból klfolyö- lag. Természetesen egyes szerzóknek különleges kinyilatkoztatás-élményel voltak amelyeket azután írásaikban örökítettek meg. De nem kellett mindig így lennie. Az olyan biblia i könyvnek, amely csak emberi hagyományokat foglalt össze, vagy csak a szerzö .sajllt· megfontolásaiból Jött létre, nem kell ezért kevésbé sugalmazottnak lennie, mint az olyannak. amelyet klnyilat- koztatásl élmények elóztek meg.
A bibliai .Insptráclöt" tehát nem szabad a művészek és költők .lnaplré- clölával" sem összetévesztenI.
2. Semmi sem kényszeriti arra Istent, hogy a Bíblla könyvelnek szerzö- ségét csak hires személyiségekre bizza. A késóbbl zsidó és keresztény hagyomány ismeret len szerzőjü könyveket szívesen tulajdonttort Jelentős
embereknek. mint pl. a .Pentateuchus"-t Mózesnek. lA kifejezés a .pent e"
=
5 szóból származik, gyüjtőfogalom Mózes öt könyvére.) Ha a modern kutatás jogos megfontolásokból kifolyólag egyes esetekben kételkedik ezeknek az emberi hagyományoknak helyességében, ennek semmi köze lsten dicsőségé
hez.
Még akkor ls, ha a bibliai szöveg kifejezetten megnevez egy bizonyos szerzöt, a biblia i tudomllny bizonyos esetekben szkeptikus az ilyen kijelen- téssel szemben. Ez azzal függ össze, hogy a régí korokban nem tartották olyan jelentősnek az emberek egy könyvnek saját nevükkel való kiadását.
mint ma. Volt, amikor szívesebben jelentettek meg egy könyvet egy régi hires ember neve alatt.Eleve számolnunk kell tehát azzal. hogy egyes bibli ai ezerzök híres embereknek, mint MÓzesnek, Dávidnak. Salamonnak, Péternek vsgy Pálnak a szá/ába adták műveiket. Minthogy abban az Idóben ez szokás volt, nem tarthatjuk ezt az un. •pseudo eplqráflát" sem tudatos félrevezet és- nek, sem hazugságnak. Akkor azonban Istenhez sem méltatlan. hogya Szent- írásban néhány ilyen jellegü könyv ls található. Ma persze részlet eiben sok- szor nehéz az ilyen szerzöl kérdéseket eldöntenI. A .suqalmazottsáq" tekin- tetében azonban ez mellékes is.
3. Arra sincs réutalva lsten. hogy egy könyvet egyetlen szerzövel, egy- csapásra hozasson létre. A .sugalmazottság" fogalmának nem mond ellent az olyan könyv, amelyet évszázadok 19 Irtak, mindig újbÓl klegészltettek és átdolgoztak.
Emlltsük meg itt példaként az Oszövetségból a Pentateuchust és több prófétai könyvet. Az evangéllsták szillIrd an kialakult hagyományokat dolgoz- nak fel Jézus tetteiről és szavairól, amelyeket azőskeresztény egyházközsé- gek több évtizeden ét élőszóval adtak tovább. Eközben termé szet szerOleg 18
sokféleképpen megrövid íte tték, klegészitették és áta lak ít ottá k.Kezdetben csak az élő, tanító és szentségeket kiszolgáltató egyház volt, ennek Igehirdetése szúrodött le azután a Szentírásban.
A Biblia olyan korból származik.amelybenaz élő szavas szerk esztés és az
emlékezetből való továbbadás mégsokkal nagyobb szerepet Játszik amalnál.
4. Nincs a Bibliában saját .tsten l nyelv' és saját .Istenl stí lus '. Minden könyve emberi szerzőjének nyelvét és stílusát tükröz].
A nyelv mindenekelőtta könyvek keletkezési idejével függ össze. Igy 8
Bibliában 3 nyelv követi egymást: héber, arám, görög. Az Ószövetség héber nyelvében több helyesirási és nyelvi korszak tükröződ ik és különféle nyelv- járások is. Itt azonban némi kiegyenlítődés történt a szöveg későbbi egy·
ségesülésével a bibli ai szöveg továbbadása során.
Az ókorban nem törekedtek annyir a az egyéni stllusra . mint ma. Ugyan- akkor a különböz ö Irodalmi múfajoknak szilárdabb nyelvi és stilisztikai kellé- kei voltak, mint ma. A levelek , elbeszélések, dalok, törvénykönyvek, Imád·
ságok, filozófiai fejtegetések, stb. nyelve és formája hagyományosan meg- határozott volt.Aki azt akarta, hogy rneqértsék. annak a konvenciókhoz kellett magát tartania (vö. pl. Pál leveleinek ezekhez az adottságokhoz alkalmazkodó bevezetését és befejezését).
A bibliai szerzö nyelvének és stllusának minOsége különbözö lehet. A Bibliában a vIlágirodalom csúcspontjai ls megtalálhatók. Más részek viszont nem emelkednek az átlag fölé.
Ha fordftásban olvassuk a BIbIlát, akkor nem tünnek föl annyira ezek a különbségek, mert erős fordító l egyéniségek (pl. luther Márton) az egész BIbIlát saját, személyes veretú nyelvük köpenyébe burkolják. Csak az eredeti szövegek olvasása mutatja meg a különbségeket egész klterjedésOkben.
5. Isten olyan módon teszi meg kijelentéseit a Bibliában, ahogyan emberi nyelven általában kijelentéseket teszünk. Igaz, hogy tudományos kijelentése- ket ls lehet tenni emberi nyelven. Akkor minden alkalmazott fogalmat ponto- san meghatároznak és az összes fogalmak pontos vonatkozásban állnak egy- mással. Egy tudományos jell egü mondat elemzésekor pontosan meg lehet mondani, mit mond kl és mit nem mond kl aszerzö.A Bibliában ls elöfordul- hatnak Ilyen jellegú kijelentések, mindenekelőttaz Ószövetség Jogi szövegei- ben. De rendes körülmények között emberi nyelven nem tudományos klje- lentéseket teszünk, és ezek ls már föltételeznek átfogó és hordozó közeg gyanánt egy más jeIIegO megismerést és beszédet, amelynél valahogyan mindig a világ egésze forog szöban. Ilyenkor minden szavunk sokdlmenzlóju;
egyiknek sincs értelme anélkül, hogya legkülönbOzőbbviszonyba ne lépne az összes többi lehetséges szóval; egy kijelentést sem tehetünk aMIkDl.
hogy egyszersmind ne jelentenénk kl és ne helyeselnénk több-kevesebb ln- tenzltással egy egész csomó más tárgyi tartalmat. Természetesen általéban
a Biblia kijelentés ei ls ezt a bonyolult szerkezetet hordozzák, amelyben mi olyan magát61 értetódően mozgunk. Minél erős ebb múvészl formát Olt egy szöveg , annál erosebb a benne fölcsengő világ. A Biblia nyelve nagymérték- ben múvészl jellegü.
Hamis dolog lenne megfosztani a Biblia hétköznapi és múvészl nyelvét a maga dlmenzl61t61. Itt maga az lsten nem tudományos és jogi nyelven sz61, hanem klsaJátltja mindazt a jelentési mélységet. mindazt a szikráz6t és hát- térben meghúz6d6t, mindazt a homályt és nyl lt ságot ls, amit az Ilyen nyelv magában rejhet. Nem szabad azt kérdeznünk: t u I a jd o nkéP P e n mit akart Itt mondani az lsten? Ez a nyelv nem tudományos tételek burka ,amelyet el kell ene tbolltanl, hogy lényeglg hatoljunk, hanem ez maga a kijelentés.
Másrészt a rendes emberi beszédnek az is sajátossága, hogy nem min- dent álli t ugyanolyan nyomatékkal, amint kimond. Valami meghatározot t ér- zelmi középpont van és minden mást csak azért mondunk ki ezzel együtt , hogy az értelmi középpentot érthetően közölhessük. Amellékesen kije lentett dolgok birodalmában sokkal Inkább hajlamosak vagyunk revlzl6ra, mint az érte lm i kOzéppontot Ill e tő l eg, amiről sz6 van. Igy pl. nem jelent hetj Ok ki megfelelO módon, hogy lsten teremtette a világot, ha nem adunk egyszers- mind határozott képet a vIlágrol és felépltésérol. De ha a tudomány haladása megváltoztatj a a világképet, szivesen hajlandók vagyunk a kljel entéseknek ezt a részét revidiálnI, anélkül, hogy ezzel vissza kell ene vagy vissz a akar- nánk vonni a kijelentés értelmi központlát. vagyis azt, hogy a világot lsten teremtette. Ez a következő megfontoláshoz vezet:
6.A Biblia könyvel mint, emberi könyvek azoknak azembereknek a tudá- sát, vIlágképét, életérzését tükrözik, akik Irták és akiknek Irták. Isten nem szakltotta kl a bibliai szerzöket a történeti adottságokból. nem állította őket
IdOfelettiségbe.
Gondoljunk mindarra a tipikusan keleti dologra, ami a BIbIlábabelekerült:
képek, ahol ml fogalmakat keresünk; kapcsolat nélkül egymás mel1 é állitott ellentétek, ahol ml logikát várunk (ma ez a .dlalekttka" lamét közelebb áll hozzánk); féktelen szenvedély, ahol ml Józanul-hidegen reagálnánk.
A bibliai szerzők kétségbevonhatatlan magát61 értedód éssel azókori világ- 6s történelmi képben élnek. A modem te rm éezettudom ányröl é8 a világ.
t6rténelem nagy dimenzióin ak modem Ismeretéröl halvány sejtel mük sincsen. Eppen Itt élhetJQkát kOIönösen erosen lsten Igéjének emberi, s ezéital tör- t"-Imlleg rneghIrtirozott jell egét. Olyan ember ek szavaiban lép elénk, aktk- nek vtlég4b8n a Nap kétsé gbevonhatat lanul végigfu tja mindennap az égbolto- mot, Mik még 80huem hall ottak leszármazást anr61 és régebbi k6korazakr61, akik még nem gondol ták kl a tennéazettörvény fogalmát és politikai szerve- Ntelk olyan kalk, fegyvereik olyan ártalmat lanok, hogy a háborut még a polltlkl és • védekezés nonn611s eszközének teki nthetik.
20
Ennek a tárgyi tartalomnak helyes érté kel éséhez két dolog fontos:
1) A bibliai kijel ent és teljes mértékben állított értelm i középpont ja nem
szerzőik világ- és történelmi képe. Ezcsak a szellemi térség. amelyben gon- dolkodnak (vö. 5. pont).
2) Mi. a Biblia olvasói is függLink a történele mtől és benn élünk egy egészen meghatározott világ- és történelem ér te lmezésben. amel ynek relatí- vitására éppen olyan kevéssé eszmélün k rá. mint a biblia i szerzők a ma- gukéra. Az ilyesmi t mindig csak késő bbi nemzedékek veszik észre. amelyek már megint más fölt ételek szerint élnek. Amelle tt a világ- és történelemkép változását az idő k folyamán nem teki nth etjük csupán haladásnak; a haladáe- sal együtt állandó veszteség is mutatkoz ik a valóságró l való tudásunkban és tapasztalatainkban. egyszerüen azért. mert az emberi tudat fölvevőképessége
csak korlátolt. Ha lst en a mi korunkat választo tt a volna kl klnyll atk oztatásá·
nak közlés ére . akkor az így létrejövő Szentlrás később i nemzedékeknek éppen úgy korához kötöttnek tűnn é k.
7. Isten mondanivaló ja az embereknek egyetlen összefüggő üzenet. A Szentírás azonban mégsem egyet len megtervezett könyv. hanem a legkOlön·
bözóbb Irások terjedelmes. s egészében teljesen rendszertelen gyüjtem~nye.
MüfaJuk ls nagyon különböző.
Vannak történet i ábrázolások (az Oszövetség un. •tört éneti könyvel"; az Ujszövetségben az .evangéllumok" és az .Apost olok Cselekedetei "). van egy lma- és énekeskönyv (a .Zs olt árok". továbbá .Jeremlás próféta slral·
mai"). vannak prédikációs gyt1ftem~nyelc (az Ószövetség legtöbb .prófétal"
könyve). levelek (mindenekelőtt Pál apostolét) ,vagy gyüjtemény szerelmes
énekekből (az .Enekek éneke' ). novellák (.Judlt·. •Tóbiás' és "Eszter" ).
talán még egy kis teológiai tartalmú elbeszélés ls (.JÓnás·) . fil ozófi ai dia- lógusok (.JÓb· és talán a .Prédlk átor" is). filozófiai afor izmagyüJtem~nyek
és fejtegetések (. Példabeszédek· és .Bölcsesség könyve"). Illemt anok (a (.Példabeszédek· és a "Jézus Sirák fiának könyve" egyes részel). törvény- gyüjtemények (Mózes 5 könyvének nagy része). egy láto másos .futurtsta regény' (.Titkos Jelenések') .Ezeka nem egy olvasónak talán megdöbbentő
megjelölések persze nem egészen találóak. Hiszen nem ma használatos Iro- dalmi müfajokból vették ezeket. Azirodalmi müfajok pedig szintén alá vannak vetve a történelm i változásnak. Azért pontos vizsgálat esetén a bibliai mü- fajoknak sajátos megnevezéseket kell adnI. A mi modemlzáló felsorolásunk azonban talán leghamarább világossá teheti a bibliai írások sokféleségét.
8. Ez a sokféleség azonban semmiképpen sem jelenti azt. hogya Biblia összefüggéstelen könyvek sorozata volna. Ellenkezőleg. Igazi egységet alkot - de ennek az egységnek a formája ismét tipikusan emberI.Azegész Blbll4t úgy tekinthetjük. mint Izrael . a választott nép. valamInt az ősegyház élet- megnyIlvánulásainak Osszeállltását.
