Szolgálat, 6. szám, 1970/2

1970. Péter-Pál ünnepén non rnlnlstrart, sed minlstrare

s Z O I g '--- á _ l _ a _ t _

6. szám

TARTALOM

Hit és kereszté ny élet (Szerk.)

TANULMANVOK Nemeshegyi Péter: Mi a hit?

Henri de Lubac: Az Egyház hite (Nagy F. ford.) Szabó Ferenc: Hit és keresztény élet

Horvát h Tibor: Szents égek és hit Gálos László: A ml hitünk

- r. - n.: Rejtözö Ist enség, hittel áldalak . . .

AZ EGVHAZ SZAVA

VI. Pál pápa: Papi és szer zetesi hivatásokért (O. M. ford.) A Szentatya imája a hitért

A papnevelés .ratlo fundamentalis'-a (Ismerteti Nagy F.) Az új misekönyv (Ismer teti Orbán M.)

ESZM!OK

ss

3

5 12 30 38 45 51

58 61 62 66

VI. Pál pápa aranymiséje 68

Msgr.Zágon 1.: A Szent lstván-millenn lurn (A Vatikáni Rádió adása) 70 Don Skoda Ferenc: A .Nernhlvök Titkársága" (Interjú) 72

Ory Miklós: Pázmány-évforduló 75

Egres Odó: Dr. Brislts Frigyes 78

Teológiai aggiornamento Magyarországon 82

Levél a brazil miss zióból 86

KONYVSZEMLE Szennay András: Rejtőző Istenség (Szabó Ferenc)

Két papköl tő ve rs eiről (Tűz Tamás: Harsányi L. és Puszta S.) M. Quoist : Itt vagyok. Uram (Ujváry J.)

Az új német kate kizm us (- r.- a.l HALOTIAINK Msgr. Farkas Géza (Öry M.J

OrbánPéter (Széplaki)

Dr. Fenyvessy Jeromo s OP (R.)

Dr. Hermann Egyed OPraem. (Confrater) Mihály i _{Ern ő} OSB (Slimegh L.)

Kühn Szaniszló SOCist. (Dr. Barát h L.) Cinf alv i Péter OSB (Sümegh L.)

Lindenberger Sándor missziós testv ér (M.)

87 89 92 93 95 9G 98 98 98 101 102 103 104

Szolgálat (Díenstl, spir ituell e Ouart alschrl f t. Klerusbl att. - Mit Druckerl aubn is des Blschöflichen Ord inar iat s. Eisenst adt. - Eigen líime r. Herausqeber , Verl eger und hir den Inhalt ver ant wort li ch: Ladislau s Marosi. Splttal/Drau, Kapellengasse 15. - Im Selbstve rlag gedru~kt bei Elsenstüdte r Graphi sche GesmbH.. Eisenst adt. Ost errei ch.

HIT ÉS KERESZTÉNY ÉLET

Teológusok és szellem történészek igen sokat foglalkoznak a hit mai válságával. Maga a ^Szentatya is számtalan megnyilatkozásában rámu- tatott arra, hogy az egyházban tapasztalható válság alapjában a hit krizisére vezethetővissza. Az egyre fokozódó szekularizálódás ezekuta- rizmussá lesz, vagyis olyan ideológiává, amely teljes evilágiság, - a természetfeletti teljes tagadása. "lsten meghalt" - hirdetik még magu- kat kereszténynek nevezőteológusok is; a hitnek meg kell szabadulnia a "vallás" idejétmúlt szociológiai-kulturális elemeitől;a keresztény leg-

főbb feladata embertestvéreinek tevékeny szolatüata, hiszen Krisztus azonosította magát az embertestvérrel.

A mai szellemi zü rz av ar ban igen nehéz megkülönböztetni a divatos ezálarnok és jelszavak tajtéleja mögött a részletiqazsáqokat; a hivő em- ber sokszor tanácstalanul áll és szorongva tekint a _jövőbe: milyen lesz a holnap kereszténysége. van-e még jövője az egyháznak. mi a

teendőnk itt és most, hogy helyes irányt adjunk a ^holnapi fejlődésnek?

A hivő ember az időben él, korának vajúdását ugyanúgy megéli.

mint _nemhivő kortársai. A kultúra mai vál sága - mert lényegében

erről van szó: egészen új kultúra van születőben!- szükségszerüen kihatással van a keresztény hit világára is. A társadalmi-kulturális rendszere k avultan omlanak össze; ez az összeomlás megrendíti a hit kifejezésének eresztékeit is. De ha a hit valóban eleven, a mai megren- dülésben is elég dinamizmust ad a kereszténynek . hogya kinyilatkoz- tatás öröl~ tartaimát "át m en t se" a születő új világba és hogy ennek a világnak kovásza legyen.

Els6rendü kötelességünk: tisztán látni! Mostani [iizetiink: ehhez a tájékozódás110z akar néhány szempontot nyújtani. Természetesen a ^hit mai válságának ésa keresztény mai kötelességének teljes problematiká- ját nem merithetjük ki néhány tanulmánnyal. A kérdést napirenden tartjuk és következő számainkban más-más szempontból visszatérünk rá. A tekintély és szabadság kérdése, a papság és a szerzetesség mai válsága, a teológia és a lelkiség főproblémái. a lelkipásztorkodás új útjai sorra kerülnek a következő év leforgása alatt.

3

Jelenszámunk vezeWcikkét (,,Mi a hit?") Nemeshegyi Péter, a tokiói Sophia-egyet em teológiai [akultásának: dékánja és a Nemzetközi Teo- lógiai Bizottság tagja írta. Tizenegy jelvillanásban megvilágitja a ke- resztény hit természe t et, jőleg az egzisztenciális szempontokat hanq- súly ozva. P. H. de Lubac nagy tanulmánya azt mutatja meg, hogy a kere sztén y mindi g közösségben hisz, - lényegében az egyház hitét teszi magáévá, azét az egyházét, amelynek a kereszts éggel tagja lett. Pap és hivő egyaránt bizalommal im ád kozhatja a liturgi a szavaival : "Ne te- kint sd vétkemet, hanem egyháza d hitét . . ." Horváth Tibor torontói teológ ia-tanár a szen tséqek és a hit kapcsolatát magyarázza meg: a szent ségek megváltást jele n tenek az egy l záz éle té ben, Krisztusban, az Isten szavaáltal. "E nnek köve tkez té ben a szent séga hitnek,a hit pedig a szent ségi éle t nek anöve lésé t cél ozza". Szabó Fer enc az él6 hit gyakor- lati követelm ény eire mutat rá: "H i tt ün k a Szeret etnek! Ez a meggy6-

ződés sürget bennün k et. hogya Kriszt usban kin yilatkoztatott Szeretet tanúi legyünk tevékeny, álclozatos éle t ünkkel". Végü l egy papi rekollek- ción el hangzot t szentség i má dás szövege arra segft bennünket, hogy szemé lyes imában el mé l yül j ün k a hitben, Jézus élő ismeretében.

Szer etn énk, ha olvasóink is tevék eny en bekapcsolódnának a SZOLGALAT munk ájáoa, hozzászól va a most és a később jelvetendő

aktuális pr o blémákh oz is. Ist en nek legyen hála, lapunk máris annyi pozitív visszha ng ot keltett, hogy igazolva lát juk szer ény kezdemény e- zésiinket. Ism ét elten lumqsúhjozzuk: egyedü li célu nk a magyarság, a papság és a világiak őszinte szol gálata - a II. Vatikáni Zsinat szel- lemében.

Szerkeszt6ség

4

,

T ANULMANVOK

Nemeshegyi Péter

MI A HIT ?

Ot-t íz évvel ezelőtt sokat írtak ahittudósok a "hit et lenek hitéről". Ismert K. Rahner elmé lete a "névtelen kere s zté nyekrő l " . Szerinte minden ember, aki a szíve mély én _{fel tö rő} Szentl él ek sugalmazására bizalommal elfogadja ember vol tát és a szeret et abszolut ért ékét. mégha nem is ismerné Krlszt ust, méghafogalmilaglsten létét sem fogadná el,mégis _"h ivő " , sőt- bár tudatta- lanul - de "keresztény". Ezek a fejt eget ések kétségkívül érdekesek és fon- tosak. Mégis újabban a hittudósok figyelme inkább egy másik kérdés felé kezd fordulní: nem annyira a "hitetl enek hite" , mint inkább a _{.h l vő k} hit etl en- sége" kerül az érdeklődés központjába. Ez a kérdés a mi számunkra, keresz- tények számára, egzisztenciális szempontból kétségk ívül font osabb az _előző kérdé s nél.

Mi _hivő kn e k, kereszté nyeknek vallj uk magunkat. De valóban hiszünk-e?

Amit mi hitnek tartu nk. igazán hit-e?Vagy csak megszokás? Vagy csak önál- tatás? Vagy csak pszicholo giai álarc?Az Igazi hit az ember létének legmélyé·

ről feltörő alape lhatározás. Mind ent ezhord ,Mind ennek ez az alapja.Nos.az én hitem valóban ilyen a _mély ségekből feltörő forrás-e? Vagy talán csak lelkem tükrén úszó vékony hártya. mely mély hitetlenség örvényeit takarja ? Szívből hiszek-e? Vagy csak ajakkal ? Ha az ember ilyen kérdéseket vet fel könyörtelenül magának, alig lesz valaki, aki teljesen meg lenne elége dve ön- vizsgálódásán ak eredményével. Talán mindegyikü nk ajkán annak az evangéliu- mi férfinak _{őszi nte} kiáltása buggyan majd ki: "Hiszek, Uram, segíts hitetl en- séqe rnen !" Mert ki tudna segíteni hit etl enségünkön ha nem ő, aki szerzője

és betelj esítőj e hitünknek.

Saját, egyéni hit em problémája az lsten és énközöttem megoldandó leg- mélyebb kérdés, amit csak én magam tudok az Istennel való párbeszédben tisztázni. De azért talánhasznos lesz,ha a hittudomány szemével szemléljük, hogy melyek is a való ságos hit tulajdonságai. Igy aztán módomban lesz vilá- gosabban látn i , hogy én magam valóban hivő vagyok-e. Röviden, tizenegy pontban szeretném tehát vázolni a kere sztény hit a I a p vető sa j áto s - ságát.

l. Idézzük a II. Vatikáni zsinat szavait : "A kinyilatkozt ató Istennek a hit engedelmessége jár. A hit által az ember szabadon mind enest ül ráhagyat-

5

kozik az Istenre, teljesen aláveti értelmét és akaratát a kinyilatkoztató Isten- nek és szívból elfogadja az lsten által adott kinyilatkoztatást". A hit tehát,

először is, s z e m é I yes vis z o n y az lsten és az ember között, "I: n hiszek t e benned: Hiszek lsten b e n, hiszek Krisztus b a n. Tehát nem csak elfogadom, hogy bizonyos tételek, az ugynevezett hitágazatok igazak, hanem először is teljes bizalommal elfogadom az lsten személyes szeretetét irántam. "Megismert ük a szeretetet. amellyel az lsten szeret bennünket és hittünk benne" (1 János 4,16). Krisztus által az lsten szól hozzám. Vérázta- tott arccal, átszögezett kezekkel, életét adva, mintegy kér, könyörög: .Higgy nekem, hidd, hogy szeretlek". Az lsten szól: .En veled vagyok. I:nnekem te fontosabb vagy óriás hegyeknél, mély tengereknél, csillagfelhók milliónál. En akarom, hogy te is velem légy. Te számomra pótolhatatlan, egyedüli barát vagy és az az én örömöm, ha hozzám találtál. Hidd el. én szeretem ezt a világot, ezt a szennyes, piszkos, bűnös és mégis gyönyörú világot. Nincs olyan létező,amit utálnék. I:s téged, téged pedig úgy szeretlek, hogy fejeden minden hajszálat számon tartok. Higgy nekem. Hidd, hogy azt a megoldhatat- lan tragédiát. amit embersorsnak hívnak, meg fogom oldani. Csak én tudom megoldani, senki más. De én megoldom. Hidd el. hogya létnek van értelme, hogy ,élni jó, meghalni szép, szeretni tisztán megistenülés' (Reményik) . Hidd, hogy én vagyok a béke, a te békéd, és ha rám teszed az életedet és elveszted azt, akkor nyered meg igazán, Hogy higgyél nekem , én odaadtam érted egyszülött, szeretett Fiamat. Beledobtam a gonoszság örvényébe és azt tettek vele az emberek, amit akartak. Kikóstolta a végsökig a keserú embersorsot. és magára hagytam én is. De ott is, akkor is szeretett.Szere- tett engem, aki úgy elhagytam. Szeretett titeket. akik megöltétek. Ezért az én képmásom ó.Aki öt látja, engem lát. Igen, ilyen bolond az lsten.J:s ilyen bolondnak kell lennie az embernek. Ez a te utad az élethez, a léthez. Mert én vagyok az élet, a lét; én vagyok a teljes hármas odaadásban elömló szeretet. Hiszed ezt? Ráteszed-e az életedet?"

Aki erre a hívásra igent felel, az hisz. Az rátette az életét az lsten sza- vára. Ráhagyatkozott mindenestül: mint a gyerek anyjára, vagy mint Babits Adáz kutyája gazdájára. Több ez mint ésszerű kövétkeztetés. szillogisztikus okoskodás. Az egész embernek alap-állásfoglalása ez, létének értelmével kapcsolatban. Az ilyen ember hiszi, hogya lét alapja, lsten, maga elmondta nekünk, hogyan látja ó a lét, a mi létünk értelmét. Minden ember végsó állásfoglalása létének értelmére vonatkozólag valamiféle hit. Nem logikus levezetés,hanem egész-emberi állásfoglalás. A Krisztust hivó ember a Krisz- tusban megnyilvánuló lsten szavára bízván magát foglal állást. Az lsten szavára építi egész életét, halálát. Krisztusban ránk mosolyog a lét titka, mint személyes, égó szeretet. I:s mi, ha hiszünk, viss zamosolygunk rá és belevetjük magunkat karjaiba.Ez nem spekuláció. Ez életelhatározás.

2. A hit tehát nemcsak a hideg ész aktusa; és mégis - ez hitünk máso- dik tulajdonsága - a hit é s s z e rÚ. Az lsten úgy szólt a világhoz, hogy

az ember ek felism erh etik szavát. Nézzük az egész ..kereszt ény [el enséqet"

( I e p h é n o m é n e c h rét i en - Teilhard), kezdve ószövetségi gyöke- reinéi; feltornyosodva Jézus szem él yiségében. csodáiban. halálában. feltá- madásában; folytatódva az Egyház szentjé tben. nagyjaiban. bűnösségében is örökre újraszületó titkos erej ében. Ez az egész óriási rnozqalom, melynek nincs párja az emberiség történelmében . azon a meggyőződésen alapszik.

hogy Krisztusban maga a végt elen lsten szólt hozzánk és adta magát nekünk.

Alig gondolható. hogy egy enny i értéke t és ennyi energiát szül ö világmoz- galom valami primitív tévedésen alapulna. Manapság nem divat a hit ész- sze rú s ég é rő l beszélni. az apologetikának rossz híre van. Biztos. hogy egy túl egysze rú. túl magabizto s. túl veszekedő apologetikának ideje lejárt. De ez nem ment fel a kötelezetts ég től. hogy kutassuk hitünk ésszerúségét. Mór- csak hálából is az lsten iránt. Isten tudván kishitúségünket. szeretetből halmozott el bennünket szavának jel eível. Egy lelkünk mélyében felvillanó puszta hívásra is hittel kellene odaadnunk magunkat Ist ennek. de lst en is- meri gyávaságunkat. Ezért szól hozzánk csodákkal és jelekkel. a "tanúk fel- hőjével" . akik láttak. hallott ak és tapintották az IOlet Igéjét. Persze ezek az isteni jelek nem lehetn ek olyanok. melyek ellentmondanának a kinyilatkozat- tás lényegének . Isten a szem él yiségét nyilvánítja ki nekünk Krisztusban. és ez a szem élyisé g hárm as. önfe ledt. odaadó. önzetlen szeretet. Ez az lsten.

és ennek képmására kell alakulnia a krisztusi embernek. Ezért az lsten jelei nem lehetn ek hatalmának fitogt at ásai . nem lehetn ek világi előnyök kecseg- tetései. "Kere st ek. nem mert jel et látt at ok. hanem mert ettetek és jóllak- tatok " (Jn 6.26). Csak annak lesz út a hith ez a csoda. aki az örök szeretet hajnalhasadás át látj a meg benn ük. Ezért. bár és sz e rű a hit. a természetes emberi ész.akárm ennyi jelet is lát . saját erejével valóban hinni nem képes. 3. IOs ez hitünk harm adik tulaj do nsága: a hit k e g y e I em. Hinn i kegye- lem. Az lsten. ki szólt hozzánk Krisztu sban. maga villan fel lelkünk mélyén a Szentlélek fényével. Ráhangol ja lelkünket az lsten húrj ára . Megláttatja ve- lünk lsten fényének ragyogás át a keresztrefeszített Jézus elkínzott arcán.

"Senki nem mondhatja : Krisztus az Úr. ha nem a Szentlélek álta l: Vagy ahogy oly szép en mondja az Orange-i zsin at, mel yet az I. Vatikánum idéz:

senk i sem tud hinni, ha csak a Szen tléle k kegyel me oda nem édesíti az isteni igazságh oz.Mint ahogy csak a jó ember tudj a,mégpedig teljes bízton- sággal. hogy mi a jó, úgy csak a Szent lél ek tüzével áthatott szív tudja fel- fogni és meglátni az abszolut lst en tettét és szavát a Krisztus-történésben.

Ezért erős a hit. Nincs benn e semmi .talán", vagy .eset leq", Az ember hi te nem húzza le az lst en önkinyilatkoztat ását az emberi vélemények ingatag lápj ába. Az "el ső lqazsáq ", vagyis lst en pecsétjét üt i ránk az Úr. Ezhúz és irányít a hit fel é , és megérezt eti velünk , hogy akkor tesszük a helyeset és a jót. amikor feltétlen odaadással hiszünk.Amíg ez a kegyelem ninc s rneqad- va. hiába mondom valakinek, hogy higgyen . Nem képes rá. Balgaság neki.

Szavaim csak _külső zörejek. ha nincs ott. mint Ágoston mondta mindig, a 7

.bensö Mester", Nem emberi szöszékröl beszél az. aki .a szívet oktatja".

Az _ő szószéke az égben van. IOs mégis akkor jön az isteni vendég szív ünkbe.

amikor ahithi rdető szavacseng fülünkbe. Mint egy szentségez a sz ö, eszköze lsten kegyelmének. De hogy szívünk mélyéig csengj en. az már nem a hit-

hirdető múve, hanem az Ist ené. aki .megnyitja szívünket". ezt a félénk.

gyanakvó szívet, hogy higgyen az örömhlrnek.

4. A hit ajándék. a hit kegyelem. IOs mégis - ez negyedik tulajdonsága hitünknek - a hit egyben a mi legbensöbb. I e g s z a b a d a b b elhatározá- sunk. Sem a csodák ezrei. sem a Szentlélek sugalmazása nem kényszerít . hogy higgyek. Senki sem hisz. ha hinni nem akar. A hit: szabad elhatározás. Ezért van benne valami a .salto mortale"-ból. Feladom biztonságomat. nem megyek a magam feje után. nem magam adok célt és értelmet élete mnek.

hanem belevetem magamat egy másvalaki felfogásába: elf ogadom. amit ő

mond az én legszemélyesebb létemről, az én életem és halálom értelm é rő l.

Ez olyan minthavalaki leveti magát egy hegyoromról a sötéten tátongó úrbe. IOs bízik, hogy amint zuhan lefelé. elkapja valaki. Nem fog összezúzódnl a szakadék fenekén. két atyai kéz fogja fel hullását: élni fog. Ha valaki nem érzi a hitnek ezt a lélegzetelállító rizikóját. nem tudom. hisz-e igazán. Ha nem mondhatja igazán: .Ha csak ebben az életben reménykednék Krisztus- ban.szerencsétlenebb lennék minden embernél" (Vö. 1 Kor 15.19) , - akkor ez a hit talán csak vasárnapi ünneplőruha és nem az emberi élet alapel- határozása. Az igaz htvöt,Jézust is. Pált is. követőiket is. bolondnak tart otta avilág. Az igazi hit a világ szemével nézve: balgaság.IOs ezért áll áll andóan akísértés tüzében.

5. Épp ez hitünk ötödik alaptulajdonsága: hitünk álla ndóan ves z é I yez· t e tet t hit. A hit soha sem lesz biztositott tulajdonunk. A hitet nem lehet.

mint valami dolgot. páncélszekrénybe zárni. lakat alatt örizni. A hit mindig mintegy tűhegyen lebeg labi li s egyensúlyban: a Szentlélek kegyelme az egyik.az én szabad elhatározásom a másik. IOs ezaz elhatározás mindig csak mint ma is új választás tud létezni. Ma reggel, amikor fáradtan klnyitom szememet és egy új szürke nap nyomorúsága rebben elém. igen. ma reggel.

Uram. ma is hiszek. hiszek a szlvárvány minden szinében tündöklő szeretet kinyilatkoztatásában. Hiszek . •mindennek ellenére". mé g i s hiszek. Az ilyen .mégls hiszek"-lelkület, ez keresztény hitünk normális állapota.Sötét avilág.

hallgat az lsten. Amikor ml úgy gondoljuk, hogy tennie. szólnia kellen e, oda- vágnia vagy mentenie kellene. amikor úgy gondoljuk•.hogyha van lsten,ezt azegy dolgot már mégsem tűrheti' . akkor is tétlen. akkor is hallgat. Alszik talán az lsten? Vagy halott? Az lst en hallgatásába burkolt világban élünk mindennap. Mint ahogy hallgatott az Atya. amikor Jézus hozzá kiáltott a ke- resztfán. Es ebben a sötét világban mondju k nap mint nap: .Urarn, mégis hiszek".•Hiszek a Szent Szivbe n és szeret etéb en. Hiszek a szenteknek nagy közösségében. Hiszek a szeretet végső győze l mében" - ahogy a sokat szen- vedett Prohászkaimádkozta.Néha úgy érezzük.hogy egy nagy söt ét kozmikus 8

Ielhö takar el mindent és födi el az egc t. egy. csak egy csillag ragyog hal- ványan: Betlehem csillaga. a Golgota éjének csillaga. Több nem adatik ne··

künk, ez elég kell. hogy legyen. Ebbe az egy csillagba vetjük minden re- ményünket, ráadjuk életünket. A nagy sötétségben, mégis hiszek.

De mert annyi asötéts ég,hit ünk a világosság Ist enében mindig rneqkísér- tett hit. Olyan mint egy kis gyertyaláng a nagy éjszakában. Rátör ezerfelől

a söté t, az egész vi lágúr éjszakájának támadása egyetlen gyertya lobogó lángocsk ája elle n. I:s, csodálatos. amikor egy világnyi sötétség a gyertya fénykör éhez ér. hogy megfojtsa, - elfoszlik. fénnyé olvad. A sötétsé g csak addig látszik nagyhatalomnak. amíg messze van a fé n y tő l ; ha közelébe ér.

hogy rát örj ön. feltárja semmlvoltát. Igy van a hitte l is: kis lángj a ég év- századok minden sötétségén át, minden kételyen. minden halálon, minden pusztuláson át. erősebb mindenné l. Mert az isteni olaj. a Lélek élteti.

6. Nincs biztosab b ismeret, nincs biz t o s abb alap, mint a hit . mert magára az lsten bölcse sségé re és erejére támaszkodik. Ez hitü nk hatodik tulaj donsága: ahit sziklára épült ház. Jöhet eső. jöhet vihar, rátö rhet a házra.

az össze nem omlik: sziklán áll. Ez a szikla nem más. mint maga az lst en.

az örök igazság.

Görögül .aletheia" -nak mondják az igazságot. Szószerint fordítva: .nern- rejtezettség" . A görögök úgy érezték. hogy az egész világ képmás, talány, mely nek mély én ott rejtőzködik az igazi lét. A misztikus m e gIá t á s pill a- natában tárul fel a barlangbörtön lakóinak csodálkozó szeme előtt a valóban

létező világ,melynek a mi felüle tes világunk csak árnyéka. A zsidók .emet"- nek mondják az igazságot. Szószer in t fordítva: .hűséq", A zsidók az alkotó.

szóló, szövet séget kötő lsten húségében találták meg az igazságot. Az lst en szavát haIIo t ták, abba vet ették bizalmukat és így áll tak az igazság szikláján. Krisztusban egyesül e két nagy vonás: ő a megbocsátó lst en. a halottakat feltámasztó lst en húségének tanúj a. de egyben őbenne. mint meg- testesült Istenfiábanfeltárul előttü n ka lét gyökere: azlst en,aki .I:n vagyok" - nak hfvja magát. Krisztu s az embe rarcú lsten. aki csak a teljes áldozat

erőt l enség é be n tudja igazán kinyilatkoztat ni mindenhatóságát.Ezen a krisztusi létfelt áráson . kiben velünk a húsége s lsten, ezen alapszik a mi hitünk. Nem emberi eszmefuttatáson . nem emberi bölcsességen. nem emberi _erőn, hanem azlst en erején és azlst en bölcsességén. mely akkor is. ha végtelengyenge- ségnek és bolondságnak _tűnik. végtelenül nagyobb minden _{erőné l} és minden tudománynál (Vö. 1Kor 1. 19-31).

7. Ez az lsten húségében gyökerező hit j ö vőt ny i t meg számunkra.

jövőt ad az egész emberiségnek. az egész világnak. Ebben találjuk hitünk hetedik tulajd onságát. A hit reménybe nyílik. mert alapja a világnak jövőt igérő lst en. Van-e jövője a világnak? Van-e értelme az ember múvének? Az élet győz-e , vagy a halál? Elválás lesz-e a vég, vagy találkozás? Elporladás.

vagy fölmagasztos ulás? A mindig felj ebb _törő világ _{fejlődés e} értelmet len örvénybe hull-e majd vissza. vagy talán örök virág nyíl ik a fej l ődé s mulandó

fáján? Ezek a kérdések az emberiség alapvető probl émáját érintik. "M iér t születni? Minek élni?" Nemcsak a "nagy természet", hanem az ember is

"kiégett szívvel" ezt kérdezi. A kereszt és feltámadás Kriszt usa adja meg a diadalmas választ. Az lsten az élet barátja. ~Ietet akar és nem halált . Semmi kárba nem vész. A szeretet és múve megmarad . Megőrzi a feltámadott Kriszt us szívében és keresztül a halálon beleemeli az életbe. Ezer bukáson át hazavezet az út. oda ahol a Fiú a dicsőség stigmáival jegyzett világo t átadja Atyjának, hogy lsten legyen minden mindenekben (1 Kor 15, 28). Aki hisz, az tudja, hogy az lsten önmagát igérte oda a világnak : az Igében látn i, a Lélekben szeretni őt és egynek lenn i a .szentek nagy közösségében". Ezt hiszi avilág[övőjének, aki Krisztus ban hisz.

8. De ez a jövőbe vetett rendületlen hit nem teszi ahitet tétlen álmo do- zássá, A hit nyolcadik tulajdonsága az, hogy "tev é k e n y ". Az a hit.

amelyik, mint Pál mondja, "érvé nye s" , a .szere te tben tevékenykedő hit"

(Gal 5. 6). Igaz. létezhet hit szeretet nélkül is, de ez vagy most szüle tö tökéletlen hit. vagy halálosan megsebzett. széthull ófélben lévő hit. A hit valódi formája a tevékeny szeretetben való telje s odaadás. A hit az ember alapállásfoglalása életével. lét ével szemben: az ilyen alapáll ásfoglalás, ha lét ezik. befolyásol minden tettet. minden gondol atot. A hitből éle t fakad.

hálás élet. Az lsten megbocsátot t . hát hogyne bocsát anék meg én is. Az lsten szeret. hát hogyne szeretnék én is. Kris ztu s szornjazik testvéremben, hát hogyne adnék inni neki. Krisztus meztelen a szegénybe n, hát hogyne ruháznám. Hiszem. hogy egy az Atyánk ; hogyan találko zhatn ék valakiv el.

hogy testvéremnek ne vallanám. Hiszem. hogy maga az lsten fia jött közénk.

hogy "legyen úgy. mint aki szolgál" , hogy an töl the tném el életemet uras- kodással. anélkül. hogy az embert. mlnden embert szolqálnárn. Ha a hit em-

ből nem folyik ilyen hálás. szeret ö.szolgáló élet. ki tudja,van-ehit em igazán.

Ijesztő ez talán nekünk szegény, gyenge, köv et kezet len embereknek. A mi hitünk bukdácsoló hit. búnbánó hit, irgalm asságért könyörgő kishitúek hite.

Ezért nincs számunkra más lehetős ég , mint hogy annál keressünk támogat ást hitünknek ,kinek hit e el nem fogyhat a vil ág végéig az évszázadokon át: ez pedig nem más, mint az lsten népe. az Egyház.

9. Ez hitünk kil encedik tulajd ons ága: a keresztén y hit egy k ö z ö s s é g h i t e, az lsten népéé. Igaz, nincs személyesebb. egyénib b dolog az én hitemnél. De ugyanakkor ez az én kis, gyenge , tegnap született. homályo s hitem részesedés azegyet emes Egyház nagy,erös. téve dhetetlen, év ezt edes hitében. "P i s t e uome n". "M i hiszünk " , így kezdődtek a régi zsinatok Krédó i. Ez a .rni" ott szület ettaSinai hegy lábánál.ott fakadozott az aposto- lok szívében Gal ilea útjain. ott olvadt egybe a nyelv ek viharában pünkösdkor, ott orgonál az Egyházatyák harmóniájában, ott áll kövé formálva a középkori katedrál isokban , ott lüktet öt vilá gré sz milliónyi hivőin ek lelkében . "M i hi- szünk" , azegy Lélek erejében,hiszünk az egy Istenben.azegy Úr Krisztus ban, és hisszük a bennük egybefont nagy , közös testvériséget.

10

Régen volt. mégrómai kispap koromban.A karácsonyi szünet elötti utol só nap volt a Gregoriánán. Nagy osztálytermünk óriási tábláit már reggel be- fedtea sok írás: avilág számtalan nyelvén. mindegyik diák a magáén. odaírta karácsonyi üdvöz leté t. Vol t ott kacskaringós indiai írás. nemesen húzódó arab betú k, ízlésesen len d ül ő kínai irásje lek. sűrű örmény sorok, és lati n betükkel üdvözlet Európa. Amerika. Afr ika. Auszt ráli a fiaitól. _~n is odakanyarí to tt am a .Boldog karácson yi ünnepeket" Magyaro rszág nevében. Az utol só órán a diákok mind összetódulta k a több száz diákot befoga dó nagy tantermü nkbe:

énekeltünk . pénzt gyújtöttünk a római szegényeknek. a végén pedig a kar-

vezető franci a kispap felh ívására rázendí tettün k latinul a Mise Kred ójára.

Sok száz fiatal férf i. a világ minden tájáró l, - fehér ek. sárgák. feket ék,- kik rát ették egész életüket Krisztus követésére. énekelték ott egy szíw el.

egy lélekkel: ..Cr edo in un um Deum, et in unum Dom in um. Cr edo in Spiritum Sane tum. Cr edo una m sanetam catholicam et apos t ol i cam ecclesiam .. . " A szívünkbe markolt ez az ének. soha sem tudom alfele]- teni. Ott nem csak tudtam, hanem megéltem a nagy. egyetemes. évszázados Egyház hitét. De nemcsak ott Rómában. a hit mindeniitt egy nagy közösségi aktus: "Si mul fixim us oculos in lumen veritatis". Együtt szegeztük sze- münket az iqazs áq fényér e" - ahogy Agoston mond]a. Itt Japánban is. ha egy eldugott kis faház ács k ában. a milliós neonf ényes nagyváros tengerében meghúzódv a, tíz keresztény. férfi. asszony. fiú. leány. kisgyerek. üli körül a gyé kénye n mi s éző pap oltár-as zta lét. ők is éppen úgy benne áll nak a rnér- hetet len idöt és tereket átöle lő közösségben. Abel töl az utolsó napok szent·

jeiig: .M i hiszünk az egy Ist enben. az egy Úr Krlsztusban .az egy lélekb en".

10. Ennek a hitnek, - és ez a tizedik tulajdo nsága - k ö zpon t jn van. amí mindennek kulc sa. Hitünk, mint fejtegetéseink elején rnondottuk, ráhaqyatkozás Istenre . az lsten szavára. De ez n szó mond valami t: a hitnek tartalm avan.Eseza tart alom nem összefügg éste len tét elek sorozata. hanem szerves egész. Van egy qyúj tópo nt ]a. Kifejezhe tjük különbözó szavakkal, de értelme egy. Jézus így mondta: .Eljö tt az lsten országa". Szent Péter és vele az óskereszt énye k egyszerúen így mondo tt ák: .úrráés Felkentté tette lsten azt aJézust , akit ti megfeszített et ek".Pál igy mondta: .M eghalt Krisztus ami bűnei n ké rt : feltáma dot t rneqiqazulásunk ért " .A trienti zsinat így mondja:

.Elöször is azt hisszük. hogy a Krisz tus ban történt megváltás által az lsten kegy elm ével megigazulttá teszi az igaztalant". A II. Vatik ánum így mondja:

•Velünk van azlst en. aki kiszabadí t abún és halál sötétségéból és feltámaszt örök életre". Vagy így mondhatjuk : .Hi szem, hogy az Atyaisten Fiában és Szentlelkében közvetlenül odaadja magát mint igazság és szeretet a bűn ös világnak.hogy a világ aSzent lél ek szer étet ében.Fia által eljusson az Atyához és azó életéból éljen". Vagy talán még rövid ebben így mondhatjuk: .Hlszern, hogy az lst en önmagában és e világ felé abszolut a g a p é. feltétl en szere- tet . ~s hiszem. hogy aki a szer etetben marad. Istenben marad. és lsten

őb en n e, hogy ítélet alá nem kerül, hogy már át költözött a halálból az életre.

Ez a hitünk központja. És minden más hltáqazat, minden erkölcs i törv ény, minden egyházi parancs csak úgy bír értelemme l, ha erre a központ ra vonat - keztatluk. ha ebből a gyújtópontból kap fényt . Aki ezt a központ i igazságot elfogadja és saját életének központ jává teszi, annak hit e van, olyan hite, mely legyözte a világot.

11. Ez a hit - és ez legyen utolsó pontunk - g y ö k e r e é s a I a p ja m i n d e n m e g i g a z u I á s n a k (Trentói zsinat). Nem tettei által lesz az ember .igaz· az lsten _előtt, hanem a Kriszt us megváltásába vetett hit által.

Ha a Szentlélek sugalmazására felh agyunk minden önigazolással és önt elt- séggel, ha elfogadjuk az lsten irgalm át. melyet Krisztusban tárt ki felénk.

akkor nyílnak fel szívünk zsilipjei. és árad be a Szent lélek tengere. Ahol a Szeritlélek. ott az lsten szeretete. Ahol a Szeritlélek. ott az lst en ujjá val szívünkbe vésett .élötörvény'. mely már nem holt betű. hanem bens ő dlna- mlzmus: ez belénk ülteti Krisztus szívét és ráhangol arra. hogy szeressünk szeretni. Szeretetet parancsolni nem lehet. Krisztus is csak azért parancsol- hatta. mert megadja azt. amit parancsol. Az lst en a mi szívünkön át akar szeretni: ez az •a g a p c ". És az isteni parancs: ne fojtsd el rest ségeddel magadban az isteni tüzet. ne tömd el önzéseddel az örök élet re felsugárzó víz áradásat.Nefélj szerct nl, ne félj megtapasz ta lni. hogy milyen jó szeret ni.

Itt van az élet. ez az ami marad. Semmi más. De ez minden. Mert az lsten szeretet. Aki hitt a szeretetben és élte azt.élni fog örökké.

Henri dc Lubac

AZ EGYHÁZHITE*

Aza Credo.amelyet még ma i imádkozunk. néhányszövegvá ltozatot nem számítva a róm ai Egyház régi Credója. J. A. Jungmarmal úgy is mondhatnánk: "a legr égib b római katekizmus ". "Tizenkét szakaszra tagla lása nem felel meg az eredeti felosztásnak . . .: ez a felosztás ké-

sőbbi keletü és mesterkélt; inkább elh omá ly osítj a ,sem hogy megvilági- taná a mon da tok között i kapcsola tok at" .' Ered etileg a keresztségre ké- szü l öhitjelöltek haszn álatára állitot ák össze . Szerkezete hármas tago- lású , hiszen szenth áromságos Cred óról van szó. Tovább bontakoztat egy ősibb keresztségi szímbolumot, amely lényegében a Szen th árom- ságot kifejezőhitvallás volt; magaez a keresztségi szímbolumpedig első

kibentását képezte annak a formulának, amelyet a szent Máté szerinti

• CHRISTUS.No46 (Avril 1965). 228·246.

12

evangéliumban olvasunk : "Ke re szteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében".'

Röviden összefoglalva azt mondhatj uk, hogy Credónkh oz a szerke- zet lényeges elemeit kezdettől fogva mindi g a Szentháromságnak a

műveiben való megnyilatko zás a szolgált a tta .' Hitvallás unk "a Szerit- háromság szimboluma".' Az a három őseredeti szakasz, amelyből össze-

tevődik, anyasej tj e minden további kifejtésnek, sőt annak az egész teo- lógiai elmélyedésnek, amelyre már elj utottunk vagy amely még az idők

végezet éig létrej öh et a katolikus Egyházban.

A hitvallás tagozódása

Három őseredeti szakasz, három anyasejt. Valami kidomborítja

őket : egy háromszor megismétlődő nyelvtani alak, amely megkül önböz- teti ezt a hármat az összes több i szakasztól , olyannyira, hogyvalóság os szakadéket támaszt köztük meg a többi között : ..Credo in Deum , in Jesum Christum in Spiri tum Sanctum", "h iszek Istenben , Jézus Krisztusban , a Szentlélekb en ". Mint majdne m mindig tör- ténni szokott, bizonyos időbe tel t , hogy ez a fogalmazás kial akuljon, és

különböző kivételekkel találkozunk, meglehetősen későiekkel is. Mégis ez a kifejezés jell emzi már a régi hitvallásszövegek na gy többségét, mint ahogy végérvényesen is ez kerekedett felül.' Igaz, hogy néhány szöve gben az "in" szecskátnem tárgyese t , hanem határozóeset követi;

így például Rufinusnál: "Credo ill Deo Patre....et in Christ o Jesu..., et in Spi ritu Sancto ".' Mindez azonban semmit sem változta t az ér tel- men', sőt ez az ..in"·re következő határozóeset csak annál job ban kí- hangsúlyozza azokkal az egyszerű tárgyesetek kel való kiáltó elle ntétet , amelyek a Szentlélek megvall ása után jönnek. Elterjedt szóh as zná lat szerintkönnyen vált ottak át egyik esetről a másikra. így szent Hilarius ugyanabban a szövegr észben, ahol az Atyaisten és a Fiú egységéről a

következő kifejezést állitja: "unum in fide nostra" (hitünk szerint el- választhatatlanul egy, hitünknek egyetlen tá r gya ), megemlíti, hogy a kereszt ény hisz ..in Deum Pat re m " és remél ,.in Christo Dei Filia".' Még

jellemzőbb péld a a következő: az Apostoli hagyomány című munka három keres ztelés i kérdésében a latin fordítás igy hozza a harmadikat:

"Cre di s in Spiritu Sancto . . . ?".' Ezekben a kifejezésekben tehát nem az eset, a tárgyese t vagy a határozóeset, a fontos, han em az elölj áró

"i n" szöcska,a görög "eis" latin megfelelöje.Magya rra is ígyfordítjuk:

"Hiszek Istenben, Jézus Krisztus ba n, a Szentlélekben". Valószínűleg

csupán szokás dolga, hogy fülünknek rosszu l hangzan ék a ponto sabban fordító és mélyebb jelentésűkifej ezés : "Hiszek Istenbe" (vagyis "hite- met Istenbe vetem", "hitemmel Istenbe horgonyzak le").

Ilyen fogalmazással szerepel teh át a Credóban a három isteni Sze- mély mindegyike. Az utánuk következő szakaszok viszont vagy ennek

13

a háromnak az értelmezés ei ("mindenható, teremtő", stb.), vagy pedíg a "credo" ige egyenes kiegészítései. Ez utóbbi csoportban például azt mondjuk: "Cre do Eeclesiam ", teh át nem így: "H iszek az Egyházban", hanem egyszeruen így: "Hiszem az Egyházat", vagyis: "H is zem , hogy az Egyház létezik" , továbbá: "Hiszem, hogy van szentek közössége, van

bűnbocsánat" stb., és hiszem, hogy mindez ann a k a Szentléleknek a gyümölcse, akiben hiszek. így ma gyarázza ezt később többek között Halesí Sándor Summája": Erazmus ugyanezt mondja : "A dolgok ter- mészetének teljesen megfelel, hogy az Egyházat hozzávesszü k a Szent- lélekhez", mer t .mínden szen tség tőle jön" ; a hitv allás, miután arra tanított, hogy a Lélek megszentelő Lélek, arra is megtanít. hogy az Egyházat ő szenteli meg; ami pedig a következő szakaszoka t illeti ,azok csupán kibontják az Egyh ázra vonatkozó tanítást; a test feltámadása például a küzdő állap otból a diadal m as állapotba való át me n etel; az Egyház na k ez a "kitelj esedése"." Tu laj donké p pe n tehát a Credo utolsó szakaszai a Szentlélekhez csatlakozó tovább i értelmezések.

Egyszent Agostonna k tula jdoní tott bes zéd szerzője ígyszól azokhoz, aki k a kere sztsé gre kés zülve hitok ta tásra jönnek: ..Credite in Spiriturn.

Sanet um. credite sanctarn Ecclesiam" ". "h iggyetek a Szentlélekben, higgyétek az Anyaszentegyh áz at". Nyilvá nvaló a szónok szándéka . Már Rufinus és Riezi Faustus is hitvallás-magyarázataikban alá húzták ezt a különbs éget, és ugyanígy tesz az egész latin hagyom á ny , mint később

látni fogjuk." Ezek nem "prédiká to rok és szövegmagyarázók gyer meteg fejtegetés ei" ,akik utólag próbálták elhatárolni a rákövetkező sza kaszok- tól a Szentlél ek re vona tkozó szakas zt. attól a kor tól kezdv e, amikor a teológia .metartzíka í ala po ko n kidolgo zta a Szenthároms ág-tant".' Az első keresztény nemzedéke knek ahhoz, hogy hitükben egységbe hozzák a Szentlei ket az Atyáv al és a Fiúv al, és hogy megk ülönböztessék Istent minda t tól , am i nem maga az Isten, nem volt szükségük arra, hogy ki- várják egy hosszadalmas metafizika i kidolgozás eredményeit vagy a hittu dósok habozó huzavonáinak végét. Erazmus nagyobb éleselméj ű­

ségről és megfigyelöképességről tett bizo ny ságot, amikor Cipriá nnál , akinek a nyelv ezete még megleh etö sen széjjelfolyó", felismert egy valóságos szá ndékot , még ha ez a szándék egyelőre nem tá r- gyiasu lt is elmé leti fejtege tésekb en. Erazmus ezt írta: Cipriá n "így Imádkozza a Cred ót, és ezzel tan ús ítj a ,hogy az elöljáró szóc ska csakis az Atya, a Fiú és a Szeritl élek említésével jár együ t t , semmi egyébbel"."

Szent Agostonnál ellenben már ren ds zer be fogla lt meggondolá sokat tal álu nk. Christine Mohrma n n jegyzi meg, hogy nála "teológiai okos- kodás húzódik meg a nyelvésze ti differe nc iá ló dás gyök er én él"." A for- mula enyhe módos ításával mi inkább azt monda nók, hogy Agos tonnál teológiai okoskodás igyek szik a lehető legjobb an számot adni erről a nyelvészeti differenciálódás ró l. Enne l;: az erőfeszitésnek az eredménye

egyáltalán nem valam ipusztán egyéni elgondolás. Annak az igazságnak, amelyet Agoston ilyen módon megvilágít. kétségtelenül más alap jai is vannak, mint egy egyszerű nyelvtani tény. Elképzelhetnők, hogy ez utóbbi nem létezik; ha viszont lét ezik , jelet, nem pedig bizon yítékot kell benne látnunk. Szent Agoston elemzése mindazo ná lt al nagyon be- világít, bár nem teljes. Több ízben megjegyzi, hogy Is tennel kapcsolat- ban háromféle .cre tie re" számlá lh ató össze: .creüere Deum - eredere Deo - eredere inDeum" , ..hinni Istent- hinni Is tennek - hinni Isten- ben". Ez a három aktus láncszemkén t kapcsolódik egymásba, előre­

haladó belső mozg ást követ ve; az igazi hit et csakis a harmadik jellern- zi, ez viszont feltételezi az első kettőt. Csa kis a harmadik teszi a ke- reszt én yt. Agoston Jézus szavát. magyarázza, amelyet a környezetében

lévő zsidókhoz intézett: "Ez az istenes cselekedet, hogy higgyetek ab- ban, akit ő küldött" (Jn 6, 29) , és e szavak pontos értelmét igy adja meg: ..hogy higgyetek benne (in eum), nem pedi g hogy higgyetek neki

(eí ). De ha hisztek benne, akkor hisztek neki is; az viszont , aki hisz neki, még nem szüksé gk épp en hisz benne is; mert. a démonok is hittek neki, és mégsem hittek benne"." Máshelyütt igy ír : ..Hinni Istenben nyilvánvalóan több, mint hinni Istennek" ."

Az egész latin teológia átve szi Agos tonnak ezt a hármas felosztását, néha még bonyolultab bá is teszi: így egy a XII. századbó l Szen tvik tor i Hugó nevén ránk maradt írás, ame ly még egy negyedik kifejezést is hozzátesz ," AXIII. században Nagy szent Albe rtés Aquinó iszent Tamás módszeresen kiaknázzák az ágos to ni gondolatot (közben némileg mö- dosítj ák is, ezt azonban itt figyelmen kívül hagyhatjuk ). Karth auzi Dénes a XV. században minden elődjét összefogla lja. Az igaz hit sum·

mája című művének harmadík könyvében azt mond ja: a hitetlenek elhíhetik. hogy Isten létezik (Deum esse), még Is tennek is hihetnek teredere Deo), mínd azon által nincs igazi hitük, mert nem hisznek Istenben (in Deum); enn ek a különbségnek a magyarázatát a követ-

kező szavakkal adja meg: "F ig-yelem be véve azt, hogy az akar at moz- gat ja az ér te lm et és a lélek többi képességét célja irányában, azt kell mondanunk, hogy a hit aktusa abban áll, hogy hiszü nk Istenben"."

Szent Iren eu s más féle mód on , és annak a nagylel kű nyíltságnak a szellemében , amely érzékeny a min denüvé elhatoló, az eva ngéliumot

kereső készül ödes rezzen éseire (dans un esprit d' ouve rtu re plus géné- reuse aux "préparations éva ngé líques" partout díffusesl, ugyancsak

erős vonással húzta alá annak a hitnek egyedülálló és szemé lyes jelle- gét, amely az embert Isten felé viszi. Az állítól agos gnózis ellen címü nagy művének negyedik könyvéb en olvassu k : ..AzÚjszövets égben az a hit, amely az embereket Isten felé viszi (ea, quae est ad Deum , fides hominum), megnövek edett, mert töb b le t k én t megkapta az Isten Fiút, aki által az ember Isten rés zes e lett"."

Hiedelem és hit

Ha megnézzük magyar és francia szókészletünket, egy látszólagos rendellenesség rögtön szemünkbe tűnik. Az egyetlen "hinni (croire)"

igének két főnévfelel meg: "hiedelem" (croyance) és "hit" (fai). Mgr.

Maurice Nédoncelle nagyon helyesen jegyzi meg, hogy ez a két kifeje- zés, valamint a velük rokon "bizalom (contiancev" is, teljes fogalom- zavarra ad okot." A két szó közül az első , "hiede lem " , egyformán hasz.

nálatos profán és vallásos értel emben, azonkívül még vallásos értelem- ben is egyes meg többes számban egyaránt előfordul. Minden olyan véleményt, amely nem alapul belső okokra vagy közvetlen megfigyelés- re, hiedelemnek mínösíthetünk, akármilyen is bizonyosságának vagy

valószinűségéneka foka. Ilyen módon hiszem például, hogy messze innen létezik egy Tokió nevü város, bár sose jártam ott. Mivelhogy más valakinek azt a tanúbizonyságát, amelyre a hiedelem épül, nem támogatj a mindig kifogástalan jótállás, azért a hiedelem lehet ugyan bizonyos esetekben szilárd meggyőződés, nagyon gyakran viszont nem több,mint habozó vélekedés, amelybe számos alanyi tényezőkeveredik.

Sőt még akkor is , am iko r nincs szükségem ar ra , hogy mások tanúság- tételéhez folyamodjam, akkor is sok dologgal kapcsolatban, amelyeket nem sikerül bizonyossággal megismernem, a rendelkezésemre álló ke- vésbé biztos eszközök segitségével, gyakran gyakorlati szükségb öl, egy sor olyan véleményt alakítok ki magamna k, amelye k szintén csupán hiedelmek. Olyankor azt mondjuk, am it péld ául Jean Rostand: "Ez az, amit én hiszek. Mert az ember nem tud ja megállni, hogy ne higgyen valamit, még akkor is, ha azzal lenne talán leginkább igaza, hogy íté- letét függőbenhagyja"," Ebben az összefü ggésben Jean Rostand nyil- vánvaló an nem mondhatta: "Ez az én hitem". Látjuk tehát, mennyire kikerülhetetlenül kétértelműa kifejezés: "az, amit hiszek".

Ha a hitet teljes értelmében vesszük, egy sereg jellegzetességét fe- dezzük fel, amelyek az egyszeru hiedelem jellegzetességeinek éppen

ellenkezői. Valamennyi megismerési möd közül a hit a legszilárdabb és a legbízonyosabb. Lényegesen vallásos ak t us , a legnagyobb, legi gazibb vallásos aktus: aki hitet mond, az "a szent világába való bel épést""

mond. Az a tanúságtétel , amelyre a hit alap u l, az Is ten tan ús ágtétele, és ez, az em be ri tanúságtételekkel ellen tétben, nem marad a befogadó szellemhez viszonyítva teljesen kívüláll ó: Isten nem áll az általa terem- tett lényen kívül, és ha n gja egysze r re felhangzik annak a személynek a külső meg a belső világában, akit Isten arra hív, hogy higgyen. Jólle- het a hit magával hozhat és ténylegesen magával is hoz egész sereg hiedelmet, mégis a hitről csak egyes számban beszélhetünk. A hit ré- szekrenem osztható válasz Istensza vá ra , Istenére, aki kin yilatkoztat és aki kinyilatkoztatván önmagá t is kinyilatkozta t ja. Aká rmiféle hiedelem-

ről van szö, azzal mindig egy embernek hiszünk ; a hittel is hiszünk 16

ter mészetesen Is tennek, de még mélyebben és teljesebben hiszünk az Istenben. Hitünk válasz az ö hívásá r a: má r nem ismerésaktus, hanem az elisme ré s aktusa." "Is ten ünk, te magadna k alkottál minket - mi hiszünk benned". Neked adjuk hitünket.

Ez utóbbi ér te lem ben a ke reszt én yek "azok, akik hisznek"." A hit teszi a ker eszt ényt," A görög "p is teu o" ige és "pistis" fönév gyakori az Újszövetség összes írásában. Mármos t "pistis", la tinul "f ides", csakis

"hit"-ne k fordítható, nem pedig "hiedelem"·ne k . Több olyan történész, aki úja bban elemezte az ap ostoli hitvallást, jól észrevette azt a kettős­

séget, amely fog la lkoztat ben nünke t. Megfi gyel ték , hogy a .c r eder e"

ige, amikor az "in" szócska követi , személy re vonatkozik, amikor ví- szont egyszerűtá r gyeset jön utá na , akk or tárgyakra ut al ," De nem elég csupán en nyit megáll apítani, vagyis ink ább ezzel még ross zul fejeztük ki a va lóságot. Az elle ntét mélyebb.

Pe rs ze nyilvá n val ó , hogy nem hihetünk valami dologban: nem ad- hatjuk hitünket egy tárgyn ak. De ezt nem tudjuk megtenni vagy lega- lább is nem val ó megtennünk akár mi lyen személyes lény ir ányáb an sem. A IX. század ban tökéletesen kifejezte ezt szen t Paschasius Rad·

bertus:

Szabatcsa n beszélve senk i sem mondhat il ye t: hiszek fel ebarátomb an. vagy eyy allgyalban,vagy akármilyen más ter em tm ényb en .A Szen tírásb an mind enütt azt találj átok. hogy az ilye n hitvall ás tulajd onjoga fenn van tartva egyedül Istennek . . . Azt igenis mondjuk: hiszek ennek az emberne k , amint azt is mondjuk : hi szek Istenn ek: de nem hiszünk ebben az ember ben, sem senki másikb an,Mert maouk az embere k nem képezik sem az igazságot , sem a[ó- ságot, sem a világosságot , sem az életet: az emberek csupán részesednek mindebben. Ezért amikor az Úr az evangéli umban azt akarj a Igazolni, hogy cgylé nyenü az Atyával , azt mondja: .Hísztek az Ist enben : higgyetek bennem is' (Jn 14,ll. Mert ha nem lenne lsten . nem kellene hinnünk benne .'"

Csupán az a Lény, aki egyszerre személyes és transzcendens (az

érzékelhető világot egésze n meghaladó),csupán az, aki maga az Abszo- lú tu m és a teljesen személyes Lény O' Absolu et l' Absolument person- nel), csupán ö méltó arra, hogy hitünkkel adózzunk neki. Nem hiszünk tehát csak úgy általában "in aliquem", "valakiben", vagyis akárkiben, hanem "i n solum Deum ", "egyedül Istenben" . Itt is beigazolódik az a nagy törvény, amely mínden istenisme retünket és minden vele való kapcsolatunka t szabályozza: Isten mindenben az egyetlen; Istent nem tudjuk bef ogni ka tegóri á inkb a . Hinni a szö teljes ér te lm ében , vagyis abszolút, feltétle n, végleges módon, úgy hogy lén yü nk egész mélyét visszavonh atatlanul belevetjük, ilyen hittel hinni csa kis abban a szemé- lyes Lény b en lehet , aki az Is ten. Ilyen hit tel embernek nem adózhat- nánk szen tségtörés nélkül, bálvá nyi mádás nélkül és önmagunk rab- szolgaságba döntése nélkül. Anna k a zsid ónak, aki ezzel az ellenvetés- sel jött: "Sose jutok el od áig, hogy Krisztu s ba n hinni tu dja k , még ha hiszek is Kr is ztus na k ; me r t senki másban nem hiszek, mínt Istenbe n", 17

Gilbertus Crispinus így felelt: "H a Jézus Krisztus csak ember lenne, akkor egész bizonyosanbálvány imádás r a szólítana fel a próféta,amikor arra szólít, hogy higgytink benne"." A XI. század végének ez a hitvédő

írója nem tett mást, mint hogy felújította minden keres ztén y századok tanítását. Már szent Agoston nagyon jól megmondta,olyan szövegrés z- letekben,ahol éppen a Credót magyarázta: "Elég sokszor hinnünk kell , állapította meg, ennek vagy annak az embernek, jóllehet nem kell ben- ne hinnünk". Másutt még erőteljesebben és pon tosab b an fogalmazo t t : ,,Amiko r Jézus Krisztus apostolairól beszélü n k, elmondhatj uk , hogy hiszünk Pálnak, de nem azt, hogy hiszünk Pál b a n ; elmondhatjuk, hogy hiszünk Péternek, de nem azt, hogy hiszünk Péterben"." Vena ntius Fortunatus is kijelentette: "Ott,ahol kitesszük az ,in'elö ljáró szócskát, ott elismerjük az istenséget"." Már Riezi Fa us tus ugyanezt mondot ta , amikor felhivta olvasój a figyeimét ennek a szöcs kának a "kivál tságá- ra" "'; vagy Aquileiai Rufinus, amikor így ir t: "Ennek aszótagocs kának az a hatása, hogy a Teremtő t megkülönbözteti rnínden teremtm ény ét ől.

és az isteni dolgokat elkülöníti az emberi dolg o któl" ," Lényegében ugyane rr e tanitotta a XVII. században a Megtestesülésről nevezett Mária fiatal tours-i orsolyita nővéreit, amikor a Credo első sza vait magyarázta nekik,"

Röviden összefoglalva: nem véletlen az, hanem a keresztény hit mély logiká jáb ól adódik, hogy má r az első századoktól kezd ve "a ,crede re in' egyr e inkább a keresztény hitaktus jelzésére zolgáló kiCejezéssé vá- Iik" .>J

A hívó Egyház

AIormuláknakebben a szembenállásában, amelye t az im ént láttunk, egy lényeges pontot kell kiemelnünk: azt, amelyik az Egyházra vonat- kozik. A római katekizm us (Catechismus ex decreto concilii 7'ridenti ni ad paroch os), hosszú hagyományhoz hiven, a lehető legvilágosabb a n kifejti zt a pontot:

Szíik ségk ippen hinnünk kell. hO!l y van az egy, szerit és katollkus Egyház.

Am i ugyanis a Szenthároms ág három Szem ély ér. Atyát , Fl út és Szcntlelket Illeti. úgy hisszük őket. ho y hitün ket beléjük hel yezzük . Most viszont változ- tatunk a ki fejezésmód on. és azt vall juk , hogy hi sszük az Anyaszentegyházat.

nem pedig azt, hogy hiszünk az Anyaszent egyházban. Igy még ezzel az el té rő beszédmódtal is Istent , mlnden dolgok Alkot ój át , megkülön bözte tjük ter emt -

ménye itő l, rníndazo kat a kiváló íötéreménvcket pedig , amelye kke l az Egyházat elhalmozt a, elfoqadjuk , és az ó Ist eni jóság,íra szárm azta t j u k vissza."

Az Egyház (eccl esia) két leh etséges etimológia szerint értelmezhető:

vagymint "co nv ocat i o " ,vagy min t "congre gatio"; vagyis az első eset ben az, aki hívja az összes embert, hogyegybegyűjtse őket üdvösségük céljá- ból, a második esetben pedig mint maga a gyülekezete azoknak az em- bereknek, akik hivőkkéle t tek . Ha mos t még két mús ik szöt is haszn á-

18

lunk, am elyek nagyj ából egyértelműek az ecclesiával (és ugyanúgy hagyományos kifejezések>, akkor az Egyháza t "ház"-ként foghatjuk fel, amely mag ábagyűjtiés oltalmazza a hivő népet, vagy pedig (a "Lumen gentium " konstitúció második fejezetével) úgy, mint magá t ezt a ház- ban össze gyült "nép "-et . Az Egyház azonban, e két egymással kölcsönös viszonyban lévő értelem akármelyikébenvesszük is, nem tárgya és nem lehet tárgya hitünknek ugyanúgy, ahogyan tárgy a az Isten. "Nem hiszek benne, mert nem ő az Isten" .... Ez a fajta szabatosságra törek vés nem valami túlfi n om ult teológia, nemcsupán a beavatottaknak szánt többé- kevésbé túlzó keres et ts ég. Az egyházaty á k elmagyarázták ezt a hittanu- lók tömeg ének"; Ru finus belevette egy olya n kommentár ba, amelyet azoknak írt, akik "kicsinyek Krisztusban és még kezdők"; Alcuinus megta n íto tta rá a kis gye rekeke t." Ha ezt a kifejezésbeli pontosságot elha nyagolj uk, veszélyes útra téved hetü nk:

Amint az atyáknak az egész világon el terjedt tanitás a mege rős íti. egyedül n Szenth árom ságban kell hinni : hagyd tehát el ezt a .,ban- szótago t az Egyház neve mell ől . . . Aki az Egyházban hisz, az emberben hisz . . . EI az ilye n káromlófel fo gással!"

Riezi Faustus bes zél így, logikus összefü ggés ben azzal az elvvel.

amel yet fel állíto t t. Tiz évszázadda l később egy híres teológus, Torque- madai János bíb o r os , a nagy spanyol ink vizíto r nagybátyja, haso nlóan nyilatkozik. A baseli zsinaton IV. Jenő páp a teológusaként vett részt, és méltatlan kodva kellett megtapas zt aln ía , milyen túlzásokba vihet egy formulána k szere ncsétle n használata :

Mert vannak néhányan. akik elferdülve érte lmezi k. Mi magunk áll apítotl uk Illeu Baselb an az egyelemes zsinat idej én. Ennek a gyúlésnek a tagjai odáig vi tt k őrjön gésü ke t az Egyháztekint ély ének tárgy ában,hogy ezekre aszavakra : .Et l n II nam sa nctIIm Ec cIesia m" , térdet hajtottak, és a hitvallá s- nak ezt a szakas zát mély alázatosság jeleivel tisztelték meg. ugyanúgy, mint

II kereszt ény nép szekt a lenni ennél amásik szakasznál : .E l h o m o fa ctII S

e sl'."

Per sze ezek szélsős éges esetek. Riezi Faustus erösködése és dr ámai han gvétele abban a törekvés ben leli ma gyará zatá t, hogy a macedoníán u- sok akkor még fenyegető tévedését cáfo lja, mégpedig azzal, hogy a SzentlélekIstenvoltátaz Egyház em be ri voltávalállí tja szem be.Torque- ma dával kapcsolatba n pedig, aki IV. Jenötöl a ..Def ensor fidei" cimet kapta ,jól tud juk ,hogy a maga századáb a n ő volt a konc ilia ris ta elmé- letekkel szembe n a pá p asá g na gy , de némiképpe n túlzáso kb a menő védelmezője." Minda zonáltal megjegyzésük lén yegét mindenki más osz tj a velük.

Manapság tal án egyéb nem kevésbé nyomós okaink is vannak arra, hogy felelevenítsük,ha nem is mindi g pontosanaz ő kifejezés m ódju ka t, de legalább magyarázataik magvát ; ugyanazok az okok , amelyek VI.

Pálna k sugalmá ztá k a zsinat másod ik ülésszakát megnyító és bezárókét 19

beszédét.., és amelye k arra késztették, hogy első enciklikáját ezzel a két sze val kezdje: .Eccl esiam suam " ; azok az okok, amelyek a most folyó zsinatot arra ösztö nzik , hog y bizony os bevett szokásokat meg- javítson, és így jobban kídomborítsa, hogy az Egyh áz mindig alázato- san az ő Urá r a altar hivatkozni."

Hiszünk Istenben, és valljuk, hogy az Egyház Istenért van."

Viszont, ha már egys ze r elis me rtük, hogy az Egyház nem ér de m li meg inkább , mint a hit bármelyik más szakasza, azt az elöljáró szöcs- kát, amelyik lá ts zóla g Is ten hez tenné hasonl óvá , fon tos egysze rsm ind azt a kiváltságos helyet is elismernünk, amelyet mégis a kereszté ny hit szerves egészében elfoglal.

Hitről beszélünk. Azt mondjuk: "Hiszek Is tenben". De hol van meg ez a hit a maga teljességében? Hol valósul meg ez a formula a maga tökéletességében? Ugyan ki az az "É n" , aki míndíg alázatos, de teljes magabiztonsággal mondhatja : "Hiszek Jézus Krisz t us ba n" ? Ki az a lény, aki hitének szárnyalásában visszaesés nélkül és fenntartás nélkül rag as zkodik Krisztush oz, mínt a hitves ragaszkodi k férjéhez? Ki ő, ha nemponto san aza Hitves, akit Isten Igéjekivá lasztot t magának, akihez eljött, aki vci egyesült, amikor halandó testben testté let t ,és akit véré- vel megváltott? Ez az "Én", aki hisz JézusKrisztusban , nem lehet más, csakJézus Krisztus Egyháza, "Ec cle si a sua". AmíCre d ónk nemelszige - telt hivő emberek Credója. Aquinói szent Tamás is és zreves zi és meg- jegyzi ezt : "A hit megv allása a szimbolumban ölt testet (traditur:

kerül átadásra, jut kifej ezésre) , mintegy annak az egész Egyh áznak a nevében (ex persona), amelyet a hit fog egybe"."

"T e per orbem terrarum sancta contitetur Ecclesia", "téged az egész

földkerekségenmegvalla szent Egyház".Az Egyh áz az, aki hisz; ő vallja meg a Szentháromságot; ő reméli és várja Urá na k visszat ér ését": ő

tesz róla tanúsagot ernyedetlen hittel, amely gyüm ölcsözik az egész világban". Ö az, akit egybegyűjtés eggyé forr aszt Krisztu s Lelke, akit megvilágosit és vezet földi zarándokútján át." Ö az, aki, míg a színr öl színre való látás beteljesedését vá r ja , féltékenyen őrzi a kapott letéte- ményt." A tanító Egyház és a ta nul ó Egyházközött.íminden megkülön- böztetést megelőzőenadva van a hivő Egyház. ..lpsa credit mate r Eccle- sia""', "az Anyas zen tegyh áz maga hisz".

Akeresztény em be r hite tehát nem más és nem leh e t más, mint az Egyházna k ebben a hitében való részesedés. A keresz té ny em be r az Egyház közvetítésével és az Egyh ázon belül mondhatja el igazába n :

"Hiszek Istenben". Az Egyház nem az Isten; viszon t mégis az Istené,

"Isten háza"." Az Egyház az a kíncseskamra, az a gazdagon telt pince . ahová az apostolok letét b e helyezték az igazságot , az élet italát, aki a Krisztus," Ha a bűnös, akinek a hite "iclomtalanná" (a teológia beszél .Jn fo r mís" _hitről). csonká vá , sőt talán "halo t tá" vál t , mégis továbbra 20

is elmondha tja a Credót, anélkül hogy hazudnék. ez az'rt lehetséges, mer t ot thon mara d ebben a házban, .hl Ecclesia sancta ct catholica conoersans ";mert nincs mindö rökre kizárva ebből az ör ökségböl: mert, hogy úgy mondj am, az Egyh áz hangjá t veszi kölcsön." És maga az igaz ember is csak ugyanezzel a feltéte lle l mondhatja el a Credót elbizako- dottsá g nélkül. Minden hit az Egyh áz hitéhez kapcsolódik, ehhez a tiszta, ép, megin gatha ta tlan hithez, amelynek elsőkifejezése volt Simon Péter vallomása a Fülöp Cezáreáj ába vivő úton: .,Ó boldog vallomás, amelyet nem a tes t vagy a vérdiktá lt , hanem a mennyei Atya nyilatkoz- tatott ki! Itt a földön ez a vallom ás alap ította meg az Egyházat".

Nagy művében, az lsten Városába n. szent Agoston csodálatosan fe- jezi ki egysze r re mind a két arcula tát ennek az igazsá gn ak, ame lyet ép pen próbálunk megraga dni. így ír: "li teh át, akik kere sztények vagyunk és akiket ezen a néven hívnak, nem Péterben hiszü nk ,hane m abban, akiben hitt Pét er, és így Pét er szavai által Krisztus r a épül ünk".59

Tényleg, a szó igazi értelm ében, hitem nem "az Egyh ázban való hit" ; de azért nem az, mert valójában nem más, mint ma ga az Egyh áznak a hite, az én méretemreszab va . Egyelső időszakbanén, aki nemvagyok Krisztus elsőapostolaina k egyike ,az Egyház tanít óhiva talá tól , az apos- tolok örökös étől. elfogadom a hitéről tett tanúságt ételt. Az Egyház tekintélyi alapon áta dja nek em mindazokat az igazságokat, ame lyeket

Mesterétől kapott, kifej tettségük jelenlegi állap otában. Az Egyháztól megtanulom, hogy egyetlen Isten létezik három Személyben, meg a kinyilatkoztatás többi tét elét. Ebben az első rnozzanatban (ame lynek

elsőbbsége nem szükségképpen időrendi elsőbbség, de amely földi za- rándokutam során mindig fönnáll ) az E yház számomra még csak az igazság tan ítója; úgy viszonyul ok hozzá , mint egy tanítvány vagy rnínt egy alattvaló, alá vagyok vetve az Egyh áz tanítóhivatalának. "ö leld magadhoz és őrizd meg a hit et , mel yet az Egyház adott neked!"'"Jön azután egy másodík mozzana t , amely , anélkül hogy az _elsőt kiküszö- bölné, elmélyíti az Egyház zal val ó kap csola to m a t . Az Egyház belém ön ti életét , amely Krisztus élete; beké rülö k abba a csodálatos szerve- zet be, am elyet szent Pál Krisztus Testé nek nevezett; én is egyik tagja leszek.A Test egésze a teljes Egyh áz, egyesül ve a Fővel, mint tagok a Fejjel , mint Hitves a Férjével. Ezentúl már én is összen övök Krisztus- sa l, nem csupán az Egyház közvet ítésével ,hanem magában azEgyházban . Az élet, melye t adnekem,elsősorban a hite.Az Egyhá z teh át számomra többé már nemcsupán az ígazság tan ít ója; még Isten házá nak ,ame lybe bevett ek, még ennek a háznak a képe is gyenge; mondj uk inkább ugyancsak szent Agostonnal: "Nézd anyánknak, az Egyházn ak méhét .

Ó szül meg téged és vezet el a hit világoss ágára" ."

21