21. 1 szám
az állam az, mely felszínre hozza ezeket a realitásokat. A tekintélyuralmi államokban avállalkozói kedv —— mint azt mindenütt látjuk —— rögtön újra éled, ha munkáját
gyümölcsözőnek látja. Úgy hiszem, hogy
azokhoz az alapelgondolásokhoz, melyek
—l44-—— 1939
a mi kétnépünket a gazdaság terén- szelle—
mileg összekötik, hozzátartozik az is, hogy az államnak szüksége van a vállalkozókra, a vállalkozóknak pedig bölcsen és erőtelje—
sen kormányzó államhatalomra.
Wagemann Ernő dr.
A magyarországi községek 1936. évi költségelőirányzata.
Les prévisions pour 1936 des budgets communaux en Hongrie.
Résumé. UOffice central royal hongrois de statistigue, soucieux de rendre compte des budgets communaux, auait publié plusieurs fois des docu- ments d ce sujet. Pour des causes suttout dlordre matériel, il niavait dépouillé toutes les années les données concernant ces budgets; ciest pour les mémes causes guiil ne peut publier gue maintenant les princípaaac chiffres des budgets de 1936. Du fait des principes dte'conomies dont stinspirent de plus en plus les communes et des directives données par les autorités contrólant les finances commu- nales, les budgets des communes montrent peu de changement (Pane année á Pautre. De sorte gue les chiffres de 1936, donnant également une ídée sur les années voisines, fournissent une base suf- fisante pour Pétude des finances communales.
Les communes, dont la population com—
prend environ deux tiers des habitations du pays, exercent Pautonomíe communale sur la base de leurs budgets approuv—e's par Pautorite' Supérieure.
En dehors de la partie des impóts mise d leur disposition, les communes couvrent elles-mémes leurs dépenses; et si elles nlont pas de recettes suffisantes, [*Etat leur accorde une subvention, ou bien elles lévent un impót dit additionnel com- manat.
En 1936, dlaprés les prévisíons budge'taires
" des communes, les dépenses communales étaient
de' 729 millions de pengős, soit 1'6% de moins gue l'année précédente. Cette dimínution tenait a ce gu*elles avaient, pour des raisons d'économies, restreint leurs dépenses. '
Du total des dépenses communales, íI revenait, d'aprés les prévisions, en moyenne 21.917 pengős di une commune. La plus grande partie des dé- penses (41'0%) était due aux traitements des fonctionnaires et autres employés communauac.
Venaient ensuite les dépenses pour l'enseignement, (13070) y compris Pe'ducatíon physigue,— et- celles, figurant parmi les depenses extraordinaíres, né- cessaires pour acheter des biens meubles ou im—
meubles et effectuer de grosses réparations (10'9%):
L*ensemble des recettes prévues, y compris les subventions diEtat (6'3 millions de pengős), représentaitv 47'2 millions. La plupart'des recettes (140950/0') venaient de divers impöts de consom-
mation et des impóts dits sur le gain. Venaíent ensuiie les recettes provenant du revenu des biens communauac (18'9%) et celles dues aux subven-
tions diEtat; ces derniéres constituaientr la troi-
siéme ressource notable des communes (13370).—
Le total des déficits budgétaires ayant été fixé en 1936 par les prévisions communales á 25'7 mil- lions de pengős, 35'3% des besoins n'étaient pas couuerts. Pour faire face au déficit préuu par elles, les communes ont le droit d'augmenter, selon un taux propre a combler le déficit, et les impóts gu'on doit á l'Etat sur les biens fonciers et la pro- pl'iété bátie, et l'impót des sociétés, respectiuement celui sur les tantiémes. Les assujettis á ces impóts ont payé () ces titres-lá á PEtat 44'2 millions de pengős d'impőts en 1936; cette somme a été majore'e de 59'8% pour couvtir les 25'7 millions de deficit prévu par les budgets communaux. Ainsi donc, en plus de leurs impóts dus a l'Etat aux trois titres indigués plus haut, les contribuables communaux ont dá pager, pour couvrir [edit deficit, une somme
d'une proportion notable. ' '
En raison de la situation économigue, peu favorable et du contróle supérieur exigeant de restreindre les dépenses, Pesprit d'économie se faisaít ualoír de plus en plus ces derniers temps dans les budgets des communesf De sorte gue;
inspirées de justes principes financiers, elles dimi- nuaient progressivement les charges communales et avec elles le taux de l'impót dit additionnel com—
manat.
*
Pénzügyi életünk statisztikai megfigye—
lést igénylő :megnyilvánulásainak sorában igen fontos helyet foglalnak el a közületi háztartások. Az ország lakossága városokba és községekbe tömörülve, e közületek ke- retében fejti ki elsősorban önkormányzati tevékenységét .s ennek viteléhez saját anyagi erőforrásaiból hoz néha nagyon is jelentős áldozatokat azoknak a feladatoknak a megoldására, amelyeket közegészségügyi, kulturális, szociális s nem utolsó sorban közbiztonsági és közigazgatási igényei te- remtenek. A közületi közönség e tevekeny—
3
§
2; szám —— 145— 919397 ségével az állami és részben a vármegyei
közigazgatás kereteibe illeszkedik bele s éppenezért elsőrendű fontosságú az, hogy a, mai időkben, amikor az egyenlő teher- vállalás érdekében egész közigazgatásunk racionális átszervezés előtt áll, a közületi háztartások állapotáról kimerítő, pontos és egységesen rendszerezett adatok álljanak a kormányzat rendelkezésére.
A hivatalos magyar statisztikai szolgá-
lat ennek a kérdésnek nagy horderejét re'—
gen felismerte s a maga részéről mindent elkövetett,—hogy a közületek háztartásai statisztikailag feltárhatók legyenekf) Sajnos azonban az egyszer megindított munka rendszeres tovább folytatása elé minden- kor olyan anyagi nehézségek gördültek, amelyek a multban lehetetlenné tették az anyagnak évről-évre Való feldolgozását, a jelenben pedig _! amikor a községi költ—
ségelőirányzatdk rendszeres géVi feldolgo—
zása a M. kir. KözpontiStatisztikai Hivatal
állandó munkatervének egyik rendes adat-
gyüjtése ——_— akadályozzák az évi feldolgo- zas kellő határidőre való befejeZéSétj
A vázolt anyagi természetű nehézségek következtében az 1936. évi községi költség- előirányzatok statisztikai eredményei csak most kerülnek a nyilvánosság elé. Az ada- e tok azonban ;jellegzetesek és hűen tárják fel a községek háztartási viszonyait. A ta- karékossági szellem következtében, amely a községek költségv-etéseiben részint a gazda—
sági viszonyok kényszerítő hatásaképen részint a felügyeleti szervek irányító, tevé- kenysége folytán évről—évre egyre jobban mutatkozik, a költségvetés'ekben csak kis mértékű változások jelentkeznek és így egy adott esztendő adatai több évre nézve helyt-
állóknak tekinthetők. Éppen ezért az 1936.
évi községi költségvetési adatok most tör- ténő közlése kielégítő alapot nyujt a ház—
tartási viszonyok beható tanulmányozá- sárars ma is érdeklődésre tarthat számot.
1) V. ő.: Hivatalos Statisztikai Közlemények:
,,A község-ek háztartása és pótadójuk az 1881. évi jóváhagyott költségvetések alapján", szerkesztette Jekelfalussg József dr. Magyar Statisztikai Közf
lemények, új sorozat 39. kötet. ,,Magyarország községeinek háztartása az 1908. évben", bevezető tanulmányt írta Buday László dr.; 58.— kötet ,,Magyarország városainak háztartása az 1910.'.'évf ben" bevezető tanulmányt írta Laky'Dezső dr.;
93. kötet ,,Magyarország községeinek háztartási viszonyai az 1934. évi községi költségelőirány—
zatok szerint", bevezető tanulmányt írta Szigeti
Gyula dr.
[. A szükségletek alakulása.
Magyarország nagy- és kisközségeiniek 1936. évi háztartási statisztikájában 3.328 községi közület költségelőirányzata van fel- dolgozva. Ezeknek a községeknek összes szükségelete 1936-ban 72,941.186 P volt, szemben az előző évi 74,079.072 P—Vel, ami
1'6%—os egy év alatti csökkenést jelent. A szükségleteknek ez a nem nagyon jelentős visszaesése a takarékossági szempontoknak
fokozottabb mértékben való érvényesítése
1. Az 1936. évi községi költségelőírányzatok fontosabb adatai.
Principales données des prévisions budge'taires des communes, relatives d l'année 1936.
Prévisz'ons Költség— Pótadó
Kiadási Bevételi ÉLT; kulcs
Vármegye 251125 73233 5355"; 75160:
COMZtatS előirányzat míg; 15350,
ezer pengőben tiogmel zn mille pengő; , _ /o
Baranya ... 3.663 2.295 1.368 694 Fejér ... 2.978 1.614 1.364 53 6 Győr; Mosön és
' Pozsony . . ., . . 1.838 1.196 642 54' KomáromésEsztergom 2.150 ' 1.527 623 456
Somogy ... 3.867 2.219 1.648 600 Sopron!) ... 2.243 1.462 7 82 603 Tolna ... 3.699 2.485 1.214 48 6 Vas ... 2.532 1 581 951 562 Veszprém ... 2.494! 41.575 919 51' Zala ... — 3.487 2.152 1.335 658 Bács—Bodrog 1.905 1.232 673 643 Békés ... 3.888 2.576 1.312 552 Bihar ... 2.437 1.639 798 56'5 Csanád, Arad és
Torontál ... 2.146 1.244 902 63'6' Csongrád ... 1.164 757 407 662 Hindu ... 1.402 929 473 616 Jász-Nagykun-Szolnok 3 308 2.123 1.185 57'9 Pest-Pilis-Solt—Kiskun 11.731 8.345 3.386 556 Szabolcs és Ung 3.469 2.135 1.334 89'1 Sz—ntmár, Ugocsa és
Bereg ... 1 539 1.044 495 633 Abaúj—Torna . . . . 989 .. 656 333 630 Borsod, Gömör és
Kishont ... 2.974 2.012 962 581 Heves ... 3 364 2.018 1. 46 787 Nógrád és Hont 2.362 1.578 784 684 Zemplén ... 1.312 876 436 572 Osszesenl) — Total!)
72.941 47.270'25672 59'8
1) A sopronvármegyei Ágfalva 1936. évi költség- vetésében 1.342 P kö tségvetesi felesleg mutatkozott;
ez az oka annak, hogy a költségvetési hiány nem egyezik pontosan a kiadási és bevételi előirányzat közötti különbséggel. — ') Le budget de 193661: la commune Agfnlva ( Comitat Sopron) dénoton't un em;
cédvnt budgétaíre de 1.342 pengős; c'est á ce fait gu'il faut attrih—ue'r (me le définit bndge'laire'n'est pas emactement conforme á la différcnce entre les prévisions de dépenses et de recettes.
2; Szám
folytán . állott elő. A takarékoskodásnak esztendők hosszú sora óta a kiadások csök- kentésében megnyilvánuló eredménye a leg- utóbbi évek folyamán azomban észrevehető- leg lanyhulóbb ütemben jelentkezik, s az 1936. évre kimutatott 729 millió P szük- ségleti főösszegnek további megszorítása ——
az egyes fejezetek részletes tételeinek be- ható vizsgálata alapján —— alíg látszik, le- hetségesnek, sőt erősen feltehető, hogy la következő esztendőkben a szükségletek bi- zonyos fokú megnövekedéséről fognak ta- nuskodni a költségvetések. A legutolsó évek folyamán a szükségletek végösszege a kö—
vetkezőképen alakult:
Százalékos elté-
1 A szükségletek rés az előző évi
v vé össze a '
E mfmó Pif) 355333???
1931 91'7 _"
1932 83'7 — 8'7
1933 77'8 ' —- 7'0
1934 74'2 l — 4'6
1935 74'1 ; —- 0'1
1936 72'9 l — 1'6
1) Az rear—33. évekre vonatkozólag a M. kir.
Belügyminisztérium adatai vannak feltüntetve. Az 1931. évben kimutatott adatban nem szerepel a vármegyei szükségletekhez való hozzájárulás címén előirányzott összeg, amely alól a községek 1932 óta mentesítve vannak,
A szükségletek végösszege tehát 6 év alatt 917 millióról 72'9 fmillióra, azaz 205
%-kal csökkent le, ami azt jelenti, hogy amíg 1931—ben a 91'7 millió szükségleti fő- összeg kialakításában résztvevő 3.363 köz- ség közül 1——1 községre átlag 27.269 P szükségleti végösszeg esett, addig 1936—ban 1 község átlagban 21.917 P kiadást irány—
zott elő.
' Az egyes községek között a szükséglet főösszegének nagyságsorrendjében 1936—ban Csepel áll első helyen 733.798 P összeggel.
Ez a község lényegesen felemelte az előző évhez képest költségvetési kereteit, és pedig 17'4%-ka1. Három községben (Orosháza, Törökszentmiklós és Békés) 400 ezer P-n, egy községben (Szarvas) 300 ezer P-n felül van a szükségletek főösszege, 20 községben 200—300 ezer, 89 községben 100—200 ezer, 198 községben 50—100 ezer, 1.388 községben 10—50 ezer P között mozog az 1936. évi költségelőirányzatok összes szük—
séglete, végül 1.628 azoknak a községeknek a száma (tehát az összes községeknek 489
%-al. ahol a szükségletek főösszege nem éri el a 10ezer P-t. A költségvetési szük- ségletek tervszerű lefaragása következtében egyre több lesz azoknak a községeknek a
—146— * 1939
száma, amelyeknek szükségleti főösszege 10 ezer P—n alul marad. 1935-ben a köz- ségeknek még csak 45'9%-a esett ebbe a kategóriába. A szükségletek: főösszegének nagyságsorrendjében a legutolsó helyet 943 P-vel a baranyavármegyei Püspökszent- lászló és 456 P-vel a zalavármegyei Zala—
köszvényes község foglalja el, ezek azok a községek, amelyeknek szükségleti főösszege az 1.000 P—t nem éri el.
Községek száma, amelyek— ! ben a szükségleti főösszeg 5
is s ? 55
Vármegye §: §!3 " §! mg %%
."" 9 3 8 §; ;;
SE '" 'a? xm
; s 2 elerPközöttvan § E 410 Baranya ... 190 112 4 2 —-— 308 FBlér ... 13 73 12 2 -—- 100 Györ, Moson és Pozsony ' 34 62 4 1 —— 101 Komárom és Esztergom 8 49 5 4 1 67
Somogy ... 268 32 5 2 _ 307
Sopron ... 36 73 2 2 -— 113
Tolna ... 17 84 9 4 2 116
Vas ... 223 42 3 2 1 271
Veszprém ... 89 81 6 1 —— 177 Zala ... 802 85 2 2 1 392 Bács-Bodrog ... —— 7 14 4 1 26
Békés ... — 5 7 11 5 28
Bihar ... 3 48 6 2 2 61
Csanád,Aradés Torontál 2 23 11 4 1 41 . Csongrád ... 1 7 7 2 1 18
Hajdu ... — 4 6 6 — 16
Jász—Nagykun-Szolnok . — 27 12 6 2 47 Pest-Pilis-Solthiskun . 8 134 50 21 5 218 Szabolcs és Ung. . . . 30 88 9 4 1 132 Szatmár, Ugocsa és Bereg 64 45 4 1 —— 114 Abaúj-Torna ... 116 20 2 — -— 138 Borsod, Gömör és Kishont 111 79 4 2 1 197
Heves ... 17 86 7 2 1 113
Nógrád és Hont. . . . 57 90 5 -—— -— 152 Zemplén ... 39 32 2 2 — 75
Osszesenz. . .[1.62811.388l19818912513328
A kiadások költségvetési fejezetenkint részletezett összegeinek a szükségleti fő- összeg kialakításáhan [elfoglalt súlyát az alábbi összeállítás érzékelteti: ,
Fejezetek %2252332515 %
Igazgatás ... 29.877 41'
Adókezelés. . . . —. . . 1.179 16
Tüzrendészet ... 3.824 52
Köz- és állategészségügy 5.964 82 Tanügy- és testnevelés 9.496 130 Közművelődés és egyház 2.544 3—5 Szegényíi és népjólét . 2.261 3-1 Közlekedgsy. . 1 . . . . 5.119 7-0 Vagyonígazgatás . . . . 4.663 64
Különfélék ... 1 18 02
Rendkívüliek ... 7.896 108
Összesen:—. . .! 72.941 [ 100'0
2. szám —— 147— 1939 Ez az összeállítás elég élesen bemutatja
azt a terhet, amit a közigazgatással kapcso- latos kiadások jelentenek a községekre nézve. Az itt kimutatott 30 millió P összeg- nek a legnagyobb része természetesen sze—
mélyi kiadás, ami —— habár a takarékos- sági törekvés érvényesülése kétségkívül megállapítható — még az 1930:XLVII. t.-c.
szellemében történő állás-megszüntetések ellenére is természeténél fogva alig-alig csökkenthető s például az elég nagyszámú fizetési osztályba sorolt tisztviselők: foko- zatos előlépése folytán inkább növekedő tételnek tekinthető. Ilyen nagy személyi teher mellett a központi igazgatás dologi természetű szükségletei a Legminimálisabb keretek között mozognak és alig negyed- részét teszik az összes igazgatási kiadások országos végösszegének.
Az igazgatási költségelőirányzat jelen—
tősége vármegyénkíint különböző. Legna- gyobb a somogyvármegyei községeknél, ahol
az összes kiadások 48'9%-át a központi igazgatás emészti fel. Utána a szatmár- vármegyei községek azok, amelyeknek igaz—
gatási kiadásai 45'8%-ot képviselnek az összes költségek sorában. Hasonlóan ma- gas, átlagban 44—45%—-os igazgatási ki- adást tüntet fel az északi megyék, valamint Zala vármegye községeinek költségelőirány—
zata. Viszonylag legkevesebb az igazgatási költség a sopron- és a békésvármegyei köz- ségekben (33'4, illetve 34'7%). Olyan vár- megyét, ahol az igazgatási kiadás az összes költségek egyharmadának alatta lenne, egyet sem találunk. Az igazgatási költségek magas aránya nem jelenti feltétlenül azt, hogy azok a községek, amelyekben ez a tünet jelentkezik, az igazgatásra sokat köl—
tenek. Ennek a magas részesedésnek az oka gyakran abban található, hogy az igazga—
tási költségek mellett egyéb kiadásokra vi—
szonylag szerény összeg jut.
2. A szükségletek százalékos megoszlása költségvetési fejezetek szerint.
Répartition % des besoins d'aprés les chapüres budgétaires.
Rendes kezelés—Gestion ordinaire
a És És _a_. - ág §
§ ars gas §: Ézs es 5, a; §§ 5
Vármegye :: §- $$$-_a. 573 3250 ;ÉÉ §§ §; ,3:_ 13; Én
- E — A sem 331: sem 05" es se sss. § § % :
Conntats § m") 33 £§§ Eva BE: MÉ?) um§ "E 333 __ ?; gs muff—§ 353335 03: EU F'": "925 §): § 00: 5" "3
mi; g._ ev mus MÉR:— § §??? guga—a ;; "* ': sa "a
33 es en sem man'-§ *5'2 saxh aaa 'E'c sm ES 225
55; %% 'a'—§ $$$ 235; Ésű avi %%: §§§ zás 253 % § a
Eva: es ne sw izma ges aham! 5316) sa arra ev es
Baranya ... 4l'8 1'1 4'9 15'0 8'6 I'!) 21 71 60 — 88'5 11'5
Fejér ... 42313 4-9 77 13'1 38 32 79 86 — 92'8 7'2
Győr, Moson és Pozsony . . . 396 12 51 67 139 43 l'? 59 94 01 87'9 12'1
Komárom és Esztergom . . . . 87'2 0'9 45 89 15'3 41) 48 8'6 50 04 89'6 10'4 Somogy ... 489 09 5—1 61 107 4'5 28 48 6'7 00 905 95
! Sopron ... 834 14 46 132 154 81 20 6'9 7'5 — 87'5 12'5*
Tolna ... 410 18 50 90 138 34 2"? 59 5-8 00 884 116 Vas ... 433 12 64 88 11'3 56 41 5'8 6'6 -— 93'1 ,6'9 Veszprém ... 42-53 09 85 82 74 3"? 1"! 14'6 8'8 -— 917 83 Zala ... 44'6 1'6 6-1 9'5 156 23 2'7 58 47 00 929 71 Bács-Bodrog ... 41'3 1'5 4-9 80 146 78 16 5'9 6'3 — 919 81 Békés ... 34'7 1-5 54 815 114 18 54 71 11'2 01) 871 129
Bihar ... 38' 14 54 59 94 32 20 91 6'7 -— 814 186
Csanád, Arad és Torontál . . . 887 12 451 95 137 1-9 45 6-5 73 — 87'4 12'6
Csongrád ... 398 18 30 69 153 42 48 33 73 — 864 136
Hajdu ... 378 26 67 7'5 128 1-3 58 42 10'1 —— 888 112 Jász-Nagyknn—Szolnok ... 37'8 2'4 43 72 154 27 28 91 6-9 02 888 112 Pest-Pilis-Solt-Kiskun ... 88'9 2'4 5-5 58 16"! 33 38 7'6 58 00 898 102 Szabolcs és Ung ... 429 24 5'4 86 10-0 31 34 49 49 03 859 14'1 Szatmár, Ugocsa és Bereg . . . 458 1-1 62 69 126 2'5 23 52 4-5 —-—- 87'1 12'9 Abaúj-Torna . '... 454 10 57 89 6'5 06 2!) 146 44 01 901 9-9 Borsod, Gömör és Kishont . . 45'4 19 7-3 86 8-2 4'0 2'7 5'2 4'5 00 878 12'2 Heves ... 402 14 5'0 6'6 165 68 20 82 38 03 908 9'2 Nógrád és Hont ... 44'4 1'5 5-2 9'6 12'1 4'9 1'6 47 4'3 -— 883 117 Zemplén . . .* ... 450 10 61) 81 121 1'5 23 69 38 O'O 86'7 13'3 Osszesen — Total . . . 411) 113 32 82 131)
3'5 31 71) 64
0-1 891 109
_%%wrfvwawmxaw,
2; szám —— 148 -——- 1939
1936.
20 50
VÁRMEGYE: —— COMITATS: 0 10 30 40 BARANYA - * ' -
GYÖR, mosom Es Pozsonv --- KOMÁROM És ESZTERBOM .. - —- ' súmoev —— * SOPRON ...
;OLNA ...
VAS ...
VESZPRÉM ...
ZALA ...
BÁCS—BODROE ...
BÉKÉS...
WAR ...
CSANÁD, ARAD Es FORONTÁL ---
CSONGRÁD ...
HAJDU ...
JÁSZ'NABVKUNvSZOtNOK --- PEST—PIUS-SOLT—KISKUN --- SZABOLCS Es uns --- SZATMÁR, UGOCSA Es BEREG ---
A Kozstm Kalrsteaűlntnvzuox Jntmüstaa SZÚKSÉGLETÉI.
BESÚiNS NOTABLES DES COMMUNES. D'APRES LES BUDGETS COMMUNAUX.
60
. művelődési fejezet tételei,- vel. Főként a. felekezeti is- kolák dologi, de, leginkább 7 személyi kiadásaihoz való 0 hozzájárulást sok község
70 80 90 100
egyházi segélynek fogja fel s a VI. (közművelődés és egyház) fej-ezetben mint az egyházközségnek nyujtott segélyt irányozza elő, hol- ott azok helyesen a tanügyi . fejezetbe volnának beálli- tandók. Mindaddig, amíg ebben a vonatkozásban egy—
séges költségvetési irány—
elvek alkalmazása nem ., ér—
hető el, az ebben a két fe;- jezetben szereplő összegek összehasonlítása csak bizo—
nyos elővigyázatossággal történhetik. Az iskolafenn—
tartási hozzájáruláson felül a községek fokozódó gon—
dot fordítanak a gazdasági iskolák fenntartására és más tanügyi intézmények támogatására, valamint a polgári lövészegyletek tá—
mogatásával kapcsolatban a testnevelés kérdésébe. Az említett 935! millió P ösz- AWJ'IOW """""""""" szeg árnyallati visszaesést aonsoo, GÖMÖR Es msnom --- mutat .az előző év megfelelő
meg ... végösszegével szemben, de
"nem És Hum _______________ szazalekos aranyszama
E 1936- ban ls ugyanannyi
ZEMPL " """""""""" volt mint 1935—ben. ,
Magyarország összesen—Hongrie anüere Ilven természetű kiadást
o 10 20 ao w so so 70 'eo 90, 130 aránylag legnagyobb mér—
7 av. ., v, ' . * , x —. ,! r !
. _ . né ekben a pest—.. a here?
- ; : : §, :, ; -. : : : , : : ; ; Vármegyei kozsegek ira-
g § ; § ; : ; § ; § ; ; § : nyoztak elő, az előbbiek
; § ; ; § :; :; ; _ 13 :, Zé ;? : összes kiadásaik 16'7% —át,
: § : " 4z_§ . : ? ; '" : ; ' g 2 § ': , . . ,
% 2. %% og § § ; § %% ; § § § ; : az utobbiak p9dlg 16'5% —at
§§ § §§ § § § § § § § §§ § § _ §§ fordítotíták tranügyi'rcrélokra:
§: E E § § § § 5 s a E' :; ,s' § § — § § § § Legkevessbbe tudtak aldozni
gamma ' R "d.eSt 1939 a közoktatásügynek a veszp-
A fenti összeállításból kitűnőleg az igaz- gatási költségek után a legnagyobbak a tanügyi és testnevelési tevékenységgel kap—, csolatos kiadások. Ezeknek 95 millió P--s országos végösszege 13 0%- a az összes ki—
adásobknak A költségvetések összeállítása-x nak mai rendszerében az idevago kiadások:
a kívánatos,. egyöntetűséggel— nem deríthe- _ tők fel, 5 egyes tételek összeűolynak a ,köz— -,
* rémi és az abaúji községek;
ezek összes kiadásaiknak csak 7 4, illetve 65%— át fordították ilyen feladatok ellátá- sára *
'Azország kís-és nagyközségeibe tömöf , rült mintegy hatmilliónyi lakosságnak hi—
- giéniáját és túlnyomólag agrárrfoglalkozásuk sikeres folytatásához szükséges állatállo—
mányukgegészségi ápolását célzó költségek az elérendő célhoz viszonyítva csak nagyon
2.3 szám ,
———"rf149 ,—
1939szerény mértékben szerepelnek az előirány-
zatban. A 72'9 millió P szükségleti főösz—szegből csak kereken 6 millió P volt elő—
irányozható köz- és állategészségügyi cé—
lokra. Örvendetes azonban, hogy ebben a
fejezetben a megelőző évhez viszonyítva mintegy 300 ezer P emelkedés észlelhető, ami az idevonatkozó kiadások arányát az összkiadásokhoz viszonyítva az előző évi 7'7%—ról' 8'2%x-ra emelte. Közegészségügyi vonatkOZásban ez az emelkedés részben a kutak karbantartására, tisztítására fordított kiadásokra esik, sokkal jelentősebb azonban az az'emelkedés, amely a járványok terje- désének meggátlása céljából eszközölt ki—
adások, ezenkívül a községi, főként a já—
rásijárványelkülönítők építése s az_ ezeknek a költségeihez való hozzájárulás címén be- állított összegek növelése következtében állott elő. Állategészségügyi vonatkozásban a tenyészállatok eltartásával és a gyep—
mesteri telepek fenntartásával járó költsé- gek tételeiben mutatkozik emelkedés. Emel—
kedés jelentkezik mindezeken felül a" sze- mélyi kiadásoknál is.
Az országos arányszámot meghaladó-an legnagyobb mértékben, az összes kiadások 15'0%-ában a baranyavármegyei községek irányoztak elő közegészségügyi kiadásokat.
Megközelíti ezt az arányszámot Sopron vár- megye községeinek 13-2%—os arányszáma.
Legkevesebbet fordítottak ilyen kiadásokra 'a pest- és a biharvármegyei községeík, az
előbbiek 58, az utóbbiak pedig 59% -át
összes kiadásaiknak , ,
A rendes költségvetési kezelés körébe tartozó egyéb fejezetekben előirányzott ki—
adások jelentősége aránylag csekély. A köz- lekedés fejlesztését szolgáló kiadások éppen úgy megszorítást szenvedtek,, mint a tűz—
;rendészettel, a közművelődéssel s a vagyon—
igazgatással kapcsolatos költségek is. Az orsZágos ; szükségleti főösszegben csekély jelentőséggel bíró szegényügyi kiadások
említést érdemelnek azért, mert az egyik
évrőlk*a másikra több mint 10 %-os növe-kedést mutatnak. A szegényügyi kiadások 2-3: millió P össz-ege 3'1%-át teszidaz ösz-
szes kiadásoknak. Ezt az országos átlagot jóval meghaladó mértékben irányoznak elő szegényügy címén a hajdu- és békésvár- finegyei (5'8, illetve 5'4%), valamint a ko- márom— és a csengrádvármegyei községek ('4 8%), legkevésbbé a báesbodrog- és a nóg- rádvármegyei közSégek. '
Az eddigiekben tángyalt kiadások mel- lett figyelemre méltóak még a rendkívüli kezelés során előirányzott költségek. Ezek- nek 1936, évi 79 millió P-s végösszege 109
%-át tette az összes kiadásoknak és 900 ezer P—vel kevesebb, mint 1935-ben, ami- kor 11'9% volt az arányszámuk. Az ide- vágó kiadások közül az új beruházásokra, valamint a tatarozásokra és nagyobb javí- tásokra szolgáló kiadások lényeges emel—
kedést, az összes többi címeken előirányzott rendkívüli kiadások pedig nagyon is erős
mértékü megszorítást mutatnak. így első-
sorban megemlítendő a kölcsönszolgálattal kapcsolatban kiadásba helyezett összegek- nek a visszaesése. Félmillió pengővel ke—
vesebb kamat- és tőketörlesztést teljesítet- tek a községek 1936-ban, mint egy évvel azelőtt. Ugyancsak visszaesett az itt elszá- molandó zárszámadási hiány is, mintegy negyedmillió pengővel.
2. A fedezetek alakulása.
Az ország községeínek 1936. évi költség- vetéseiben előirányzott fedezetek végösszege a Köz/ségek Segélyezési Alapjából nyert államsegéllyel együtt 47,270.387 P volt, _2%-kal kevesebb, mint a megelőző évben.
A szükségleti és fedezeti végösszegek éven—
kinti hullámzását nezve, a mindkét oldalon jelentkező fokozatos lemorzsolódás mellett megállapítható, hogy a fedezetek előirány- zásában az óvatosság fokozottabban jelent- kezik, mint a szükségleteknél. Ez a jelen—
ség a költségvetések megelőző évi statisz- tikai feldolgozásának végeredményeiből is kitűnt.
Az egyes községek közül a fedezetek főösszegének nagyságsorrendjéíben ugyan- csak Csepel áll első helyen 666696 P-s ösz—
szeggel. Egy községben (Orosháza) 400 ezer, egy községben (Törökszentmiklós) 300 ezer, 5 községben (Keszthely, Békés, Szarvas, Soroksár, Hatvan) 200 ezer P-n felül! van a fedezetek főösszege 53 községben 100?—
200 ezer, 116 községben 50—100 ezer, 947 községben 10—50 ezer P között mozog a fedezetek végösszege és 32 az olyan közsé- gek száma, ahol az összes bevételi előirány- zatok 1.000 Pl'alatt voltak, ezek közül 10-
ben az előirányzott bevétel még a 750 P-t sem érte el. Legkevesebbet irányzott elő bevételként a' "baranyaVármegyei Püspök- szentlászló ésa z—alavármegyei Zalaköszvé—
nyes község, az előbbi 389, az utóbbi 264
P-t. A községeknek a fedezeti főösszeg
l .
2. szám
nagyságesoportjai szerinti megoszlását a következő táblán mutatjuk be:
Községek száma, ahol a a, fedezeti főösszeg 5
a o s § ;: %
Várme e '§ " l s %m
gy §: u': % % §;
: m%% ezer? között van §§ 43
Baranya. ... 161 93 52 1 1 308 Fehér ... 11 33 51 4 1 100 Győr, Moson és Pozsony 24 37 39 — 1 101 Komárom és'Esztergom. 7 19 33 6 2 67 Somogy ... 169 93 41 3 1 307 Sopron ..., . . 29 31 51 —— 2 113
Tolna 12 3164 6 3116
Vas ... 210 44 12 2 3 271 Veszprém ... 80 62 31 4 — 177 Zala ... 279 90 19 3 1 392
Bács-Bodrog ... — 1 14 9 2 26
Békés ... -—- 1 13 5 9 28
Bihar ... 1 9 47 1 3 61
Csanád, Arad és Torontál 3 4 27 6 1 41
Csongrád ... 1 3 9 2 3 18
Hajdu ... — — 8 5 3 16
Jász-Nagykun-Szolnok . — — 36 7 4 47 Pest-Pilis-Solt—Kískun 9 21141 34 13 218 Szabolcs és Ung . . . 29 45 50 6 2 132 Szatmár,Ugoosa ésBereg 51 34 27 1 1 114 Abaúj—Torna ... 109 17 11 1 —— 138 Borsod,GömörésKishont 85 72 35 2 3 197
Heves ... 8 31 70 3 1 113
Nógrád és Hont . . . . 35 66 48 3 — 152 Zemplén ... 29 25 18 2 1 75 Osszesenz. . . 1.342 862947116 613328
Az egyes költségvetési fejezeteknek az országos fedezeti főösszeg kialakításában elfoglalt súlyát a következő összeállítás ér—
zékelteti:
Fejezetek 5535551559 %
Központ-i igazgatás . . . 2.341 5-0 Adókezelés ... 19.172 405
Tűzrendészet ... 2.960 63
Köz- és állategészségügy 2.473 522 Tanügy és testnevelés. . 273 06 Közművelődés és egyház 326 G'?
—Szegényügy és népjólét . 507 . 1'1
Közlekedés ... 2.823 60
Vagyonigazgatás . . ; . . 8.938 ' 18'9 Allamsegély ... 6.313 - 13—3 ' -
.Rendkivtiliek . . . . . . 1.144 24 Osszesen: . . . 47.270 1000
Az ország kis— és; nagyközségeinek egyetlen komoly s nagyon lassú ütemben nemet-kedő bevételi forrását a részükre át—
engedett köstolgáltatások teszik. Az adó—
—- 150 — 1930
kezelés keretében jelentkező 192 millió P bevétel 40'5%—a az Összes bevételi elő—
irányzatnak, amely összeg az előző évi költségvetési eredményekkel szemben ke—
reken 200 ezer P visszaesést jelent. de az összes fedezet százalékos elosztását tekintve jelentősége árnyalatilag növekedett, ameny—
nyiben 1935—ben az adóbevételek aránya az összes fedezetek sorában 40'2% volt. A különböző adóbevételi források közül a legfontosabbak s jellegüknél fogva a leg—
állandóbb bevételt biztosítják a kereseti adóból, valamint a fogyasztási adókból származó bevételek. E tétel-ek együtt ke—
reken 15 millió P—t jelentetteka községek—
nek. A lakosság fogyasztóképességének es gazdasági helyzetének bizonyos fokú ja—
vulására enged következtetni a fogyasztási adóbevételi előirányzatokban mutatkozó emelkedés. A bor- és húsfogyasztási adó.
valamint a sör— és szeszfogyasztási adópót- lék címén előirányzott bevételek végösszege 1936—ban mintegy 170 ezer P—vel volt na—
gyobb, mint egy évvel azelőtt. Ez a növe—
kedés csak körülbelül 2%-os, de egyes vi- dékeken a községi elöljáróság bizonyos bá—
torsággal emeli az e címen beállítandó elő—
irányzatot. Megjegyzendő azonban, hogy sok vármegyében nem annyira a községek.
mint inkább a vármegyei alispánok néz- nek némi optimizmussal a községek adó- bevételei elé s ők emelik az előirányzatot ott, ahol az elöljáróság csak a mult évi eredményt állítja be. A fogyasztási adóbe—
vétel növekvő mértékben való előirányzá-
sának indokolt vagy indokolatlan volta te—
kintetében a zárszámadások nyujtanának megbízható támpontot. _ ' *
Az egyes községek gazdálkodásában vármegyénkint más és más jelentősége van az adóbevételeknek. A komáromvármegyei községek bevételeinek több mint a felét
— pontosan 54'4%-át —-—- az adók teszik.
Itt a bányavidék és más ipartelepek lakos—
ságának nagyobb fogyasztóképessége ma- gyarázza az adóbevételek viszónylagos nagyságát. Hasonló értelmű megállapítás tehető a pestvármegyei községek adóbevé—
teleinél is. Az 51'5%—os adóbevétel indoka
a sok nagylélekszámú község, különösen a pestkörnyéki, főként ipari foglalkozású la- kosság nagyobb fogyasztásában kereshető.Ez a két vármegye az, amelyeknek közsé—
geiben'az összes fedezetnek több mint a felét az adók teszik. L-egkevesebb az adó- bevétel Sopron és Szatmár vármegye köz—
ségeiben, az előbbiben 309, az utóbbiban
