KERESKEDELEM, ÚKÖZLEKEDÉS
Magyarország rádióvevő-engedélyesei, 1942-ben.
Les usagers de la radio en Hongrie dans Zlarmée 1.942.
Rés'umé. En Hongrie, a la fin de 1942, le nombre des usagers (appelés concessionnaires) de la radio montait a 812257.
progr-és
rapport, il sufíit de dire (lu'en 1925, il n'y avait gue 16 927 nsagers. On aoit. par la, combim s'es!
généralisé ehez nous I'usage de la radio.
Málna en laissant (le cóté l'auymenlation due a l'agrandissenzent du territoire national, grace aux réíncorporations territoriales gui ont en lieu ces derniers temps (environ 1124 mille usayers), le nombre des abonne's a la radio a rapidemont gramtz' dans les autres parties de la Hongrie.
II a augmenté particulíérement dans les villes, et surtout a Budapest, á laguelle appartenaient en 1942 26'3% des usagers,
Les nouveaur abonnés se faisaíent
surlout en hiver ou au de'but du príntemps, (luazzd on passr, en général, le plus (le temps che: soi.
Pour montrer le réalisé sous ue
ínsrríre
Maintenant, on emploie snrtout des appercils ceux-ci représentaient 94'6%
a lampes. En 19.92,
des pöste.s, et les appareils a détecteur, 51/149/0.
ln pluparl des ahonnés étaient artisans, ind fluslriels, unployés pnhlics et de la catégorie des Vcnaient ensuite, sous ce considérable, les professions líbe'rales."
rapport, avec une prOportion
retraite's, les mpitalistcs, les rentiers, et les gens appartenant á la oate'gorie ,.commerce el credit".
Les habitanls de'la catégoríe de la production du sol, (ani représentant environ la moítíé de la pupu—
lation du pays), ne figuraient (Iue pour 111270 parmi les nsagers de la radio; toute/'ois, cos derníéres annécs, ils se sont mis de plus en plus [: faire de la radio. Les usagers de cette catégorio—lúmnploient surtont (les apptircils a de'tecleur, parce aue ces appareíls sont moins (:Izers one ccm a Iampes et gue les villagrs et les Iiameanr n'ont guóre I'électricité.
D'aprés la répartitíon par cornilats, la plupart des usagers de la radio habitent Je comitat de Pest—Pilís-Solt-Kiskun, et le comilat dísztergom occupe, sous ce rapport, le deuteiéme
Subcarpathie, ainsi gue les territoires Oriental et d'usagers. Mais rang. La
transylvain réincorporés, ont peu
depuís la Réincorporation, Ie nombre des abonnés a villrs lransylvaínes (Pane vite grancli dans les
rertaíne importance.
Én 1942, le nombre des émissions radiophoni—
(Illes a augmenle' pur rapport aux années préce'den—
tes, Comme avant, les conférences, les numéros
de musiaue de danse et les énu'ssions données en se servant de disgues de granwphone représentaívnt la majorité des émissions.l)*une annéeál'autre, orr n'a constate', ;; cet égard, one (luelgues écarts, [Ins—
surtout au changemont du gent du public.
L'anteur donne enim-o pour 18 pays cPEuropc des chiífres intéressanls sur la proporlion (los nsagers pour 10 mille haln'tants. (lette proportion it's! la plus torte an hanemark et en Suede, oír il y a:
un usager sur (]!Mil'e hahitanls, Viennenl cnsnile, sous ce rapport, PAllemagne, la Gramle—Bretagnw, les Pays-Bos et la Suisse. La Hongrie ttem le—
milieu: il y a, ehe: nous, tlll nsayi'r sur onzo habi—
tants. Lu ()rootic, ["Ijspugnu rt [a 'I'urguic occupunlf le dernier rang.
A magyar 'údióelőfizetők szz'unu, mint azt az 1. számú táblánk mutatja, évről- évre nagy mértékben emelkedik és az utolsó 10 évben már több, mint kétszere- sére i'u'ivekedett. A rádióengedélyesek ilyen gyors ütemű gyarapodásának meg—
itélésénél azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni az örvendetes terület-visszo-
csatolásokat, amelyek lényegesen szaporía tolták n magyarországi rádióvevőengedó—
lyesxek számát. Visszacsatolt területi en- gedélyesek már az 1939-es adatokban szerepeltek, amikor mintegy 39 ezer l'e-l—
xidéki és 4 ezer tu'li'pz'itznijul i'íiiiit'mlőtizető kapcsolódott az nnynországlioz. 1940—ben n 4—3 ezer felvidéki és ka'n'pz'ltnljzli előfize—
tőn kívül Erdélynek mintegy 39 ezer főnyi rádióengedélyese esatlakozott a magyar rádióelőfizetőkhöz. IMO-ig tehát a visszatért területeken mintegy 82 ezer rá—
dióolőfizetője volt, a magyar rr'ntiónnk. Vé-
gül, lm ehhez 11 számhoz n visszafoglalt
délvidéki terület mintegy 42 ezer rádióelő—
fizetőjét is hozzászámítjuk, akik már az,
Hitt-us zulzttokimn szi'nnlmvetettek, mint—
egy 124 ezerre tehető azoknak a száma, akik a visszacsatolások, illetőleg a vissza- foglalús következtében gyarapították a tria—
noni teriilet előfizetőinek szz'nnz'zt. A trianoni területen lakó magyar rú(lióvvevőewngedé—
_1551 __
!. A rádióvevöberendezések engedélyeseinek száma az év végén 192546! 1942-ig.
Nombre des concessionnaires (usagers) de radio Ez la fin de l'anne'e, de 1925 a 1942.
Az engedélyesek száma
ldőpon! Nombre des concessxomzaires
Années Budapesten ! vidéken 1 összesen
[1 Budapes! ; m piovince ' total
1
1925 8.834 8.093 ; 16.927
1926 30.877 28.652 ' 59.529
1927 40.408 42.906 83.314.
1928 64.920 103633 168553
1929 96.34? 170220 266567
1930 108161 199548 307309
1931 111.774 213255 325032
1932 113 2360 208616 82 l.976
19325 115114 213065 328179
19534 118010 221107 340117
1935 122616 230215 352307
1936 127540 237814 3365 354
1937 lit—1.467) 249 040 383505
1938 145310 273317 419233
1030 157538 341530 499368
1940 177118 432 350 609468
1941 194.187 537. 1159 731356
1942 213357 598900 812257
lyesck számítunk fejlődését 1938—tól kezdve ltltl-ig bezárólag tehát csak hozzá- vetőlcgesen követhetjük oly módon, hogy az egyes években a visszacsatolt, illetőleg visszafoglalt területek rádióelőfizetöinek számát a kimutatott összes rádióelőfizetök szz'nnúból levonjuk es ezeket az adatokat mint a csonkaorszíig előí'izetőire vonat- kozó számokat vetjük össze. Igy kiderül.
hogy 1937—1'ől 1938—ra a trianoni területen lakó előfizetők fszáma 9'3%-kal, 1938—1'61
ime—n: Maui-tn, ltL'iEl—ről 194041: 15-4- 22- al, lSHO-ről 194149 pedig lö'O%-kal
növekedett. A visszacsatolt, illetőleg visz- szat'og'lnll területek rádii'ielt'ifizetőivcl együtt számitott összes magyar rádióen- gedélyesek számának fejlődése az előbb felsorolt évek sorrendjében 9'3, 191.
220, 20'O%. 1941-ről 1942-re már pontos
összehasonlításra is lehetőség nyílik, mert hiszen ezekben az esztendőkben ugyan- azon országteríilet rádióelőfizetői ke—
rültek kiiniil:it:'ts1'n. igy kitűnik, hogy ltl—il-ről 19—1'2—1'0 ll'1%-kal szaporodott 21 magyar rádióelőfizetők száma; ez az előző Ji ("X'Xt'l sxvmlzen uzz'jmn n fejlődés—
ben visszaesést jelent, ennek a visszaesésnek elbírálásánál nem szabad azonban elfelejt- kezni arról, hogy az utóbbi években a rádióelőfizelők számát illetőleg már bizonyos telítettség jelentkezett, nyers—
nnyngnehézségek miatt :1 vevőkészülékok beszerzése is iiiegnehezedett, továbbá figye—
1943
lcmmel kell lenni az' 1938-tól 1941-ig
eltelt évekre. amelyek mindegyike örven—
detes területgyarapodást h'ozott, amikor is a trianoni ország közönségének körében a rádióhírszolgálat iránt fokozottabb érdek—
_ lődés jelentkezett, végül nem szabad figyel- men kívül hagyni azt sem, hogy 1939—ben és 1940-ben a néprádió bevezetése a rádió—
hallgatásba szélesebb néprétegeknek be- kapcsolódását tette lehetővé.
ltMl-ről l942-re tehát, mint említettük, ll'l%—kal szaporodott az előfizetők
száma, ami annyit jelent, hogy 1942-ben 80.901 új előfizető kapcsolódott be a rádióhallgatásba, akik közül 19.170 volt a budapesti új előfizető. Egyébként az év
végén nyilvántartott rádióhallgatóknak 1941-ben 73'4%—a vidéki, 26'6%-a buda pesti, 1942-ben pedig 73'7%-a vidéki és.
26'3%-a budapesti volt. A növekedés a- vidéki előfizetőknél 1941-ről 1942-re 116-
%—ot, a budapestieknél pedig 9'9%-ot je—
lentett.
Az 1941. és 1942. évek végén érvény- ben volt rádióvevő-engedélyek összefoglaló területi megoszlását egyébként az alábbi összeállítás szemlélteti:
Az érvényben volt engedélyek l l0.0t*0 lzízősra
! 'l* e r ti ! e 1 szám szerint
számítva
. telt—tant 13432" 1 mi t 1942 '
? l ; t AW—
Budapest. . . . .'194.187'213357*1.666; 1.827
A többi tív. . . . 128097! 138752 934' 1.007 Vármegyék. . . 405221, 456029 3501 391 Közigazgatási ki— ; *]
rendeltségek (Kár- * , J
pátalja) . 3.851 1 4.119 - 61 ; 65
Magyarország 731.856í 812257 496! 558
l l
.1 rádióelőfizetők számának havon- kinti változásairól számol :w :! kőx'etkező oldalon lévő kimutatás.
Az elt'ilizetők számúnál a legnagyobb emelkedést 1042-ben és ill 1941. évet meg—
előző években a téli honapok mutatják.
1941-ben azonban a legnagyobb számban úprilisról májusra és májusról júniusra jelentkeztek az új előfizetők, ami való- színűleg a délvidéki eseményekkel volt összefüggésben. Az új előfizetők jelentkezése a nyári hónapok alatt minden évben lényegesen megcsappan. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy kivételek nincsenek
—— mint azt éppen az 1941. év mutatta
—, mert hiszen előfordulhatnak olyan események, vagy olyan rendelkezések a nyári hónapokban is, amelyek rádió- tlőfizetésre csábítják ?. közönséget, vagy
12. szám — 652 __ 1943
Az érvényben volt engedélyek száma.
Hónap 7M1941—ben 1942 ben
Budapesten vidéken ! együtt Budapesten § vidéken együtt
Január ... 180086 442755 ! 622.841 196.707 551.576 - 748283
Február ... - '; . , 183303 451557 § 635060 193309 559701 7591le
Március ... 184334 458283 § 643217 201526 565.111 766.637
Aprilis ... 186305 464036 § 650341 203336 570111 774047
Majus ... 187.871 479.104 § 666.975 205.752 572895 778547
Június ... 188.656 502.938 § 691594 206027 574544 780571
Július ... 189.314 507.807 ! 691121 206579 575038 761151?
Augusztus ... 189831 510772 § 700603 207607 577605 785212
Szeptember ... 191.413 513.638 705051 208252 § 581.449 7897151
Október ... 191228 519378 ? 710606 210006 587501 797507
November ... 192532 527282 § 719314. 211791 t 593098 804889
December ... 194187 537169 ? 731356 213357 598900 812257
éppen ellenkezőleg a legtöbb előfizetőt fel- mutató téli hónapokban csappanhat meg éppen a rádióelőfizetők jelentkezése kü—
lönböző okokból, mint pl. díjemelés, vevő- készülék beszerzésének nehézsége, stb.
A propaganda is nagy szerepet játszhatik különösen az olyan vidéki helyeken, ahol a telítettség még nem következett be.
A rádióvevőberendezések fajták sze—
rinti megoszlását az alábbi kimutatás tar—
talmazza:
§
T e r ü ! e t Év 'Detektorosy Lámpás ' Együtt
! !
1941 5.727 188.460 194.187
BüdapeSt ' ' i 1942 5.555 207802 213357Vidék § 1941 39.573 497596 537.169 - - ' - 1942 38383 560517 598300 , 1941 45 300 686056 731356
Magym'mfg ' i§ 1942 43.938 § 768319 812257
A detektoros készülékek száma évről—
évre csökken, ami természetes folyamat, mert a rádióelőfizetők igényeit jobban kielégítő lámpás készülékek az egyéb—
ként is egyenlő díjtétellel igénybevehető detektoros készülékeket mindinkább hát—
térbe szorítják. A detektoros készülékek az eddiginél is nagyobb arányú csökke—
nésének talán csak az áll útjában, hogy nem minden községünkben áll rendel—
kezésre a lámpás készülékek számára szükséges villamosenergia, továbbá, hogy a lámpás készülékek alkatrészeinek be- szerzése a háborús gazdálkodás követ- keztében nehezebbé vált. Fentiekből kö—
vetkezik, hogy vidéken a detektoros ké- szülékek nagyobb számban fordulnak elő, mint a városokban, Az összes rádióvevő- engedélyes közül 1942-ben 94'670 lámpás.
5495 pedig detektoros készüléket hasz—
nált; 1941-ben még 93'8%, illetőleg 6-2%
volt az arány. Az előbb elmondottak ter- mészetes következménye még az is, hogy más a vidéki és más a budapesti enge- délyesek készülékeinek fajták szerint való megoszlása. Míg Budapesten az összes engedélyesek közül 97'4% lámpás és csak
2'6% detektoros készülékkel, addig vi-
déken 93'6% lámpás és 6-4% detektoros vevőkészülékkel rendelkezett. Még jobban kitűnik a detektoros készülékeknek évről- évre való háttérbe szorulása, ha az 1942.év rádiónemek szerint részletezett ada-
tait az 1941. évhez viszonyítjuk. így meg-
állapítható, hogy míg az összes rádióvevő—
engedélyesek és *— mondhatni —— egyben többé-kevésbbé a használatban lévő rádió- vevőkészülékek száma is, egy év alatt 111
%-kal szaporodott, addig a detektoros
készülékekkel rendelkezők száma 307-
kal visszaesett, szemben a lámpás készü- lékek tulajdonosaival, akiknek száma egy év alatt 12—0%—kal szaporodott.
A rádióelőfizetők foglalkozás szerinti megoszlását tartalmazó táblázatból (lásd 2. sz. tábla) elsősorban arról nyerhetünk képet, hogy az egyes foglalkozási főcso- portok milyen aránvban veszik ki részü—
ket a rádióhallgatásból. Igy kitűnik, hogy a rádióelőfizetők közül az 1942. évben a leg- több az iparban (29'3 %), a közszolgálatban és szabadpályán (18'4%) működött, de jelentős a nyugdíjasok, tőkések és magán—
zók csoportja (131270), valamint a kereske- delemben és hitelben dolgozók arányszáma
is (13'0%). Az előbb említett foglalkozási
főcsoportok arányszámai mindenhol felül- mulják a szóbanforgó teglalkozási főcso- portoknak az összes népességhez viszo—
nyított arányszámait. De viszont pl. a
12. szám —653——- 1943 2. A rádióhallgatók megoszlása foglalkozás szerint az 1941. és 1942. évben.
Concrssionnaires (usagersl de radio, suivant ln profession, en 1941 et 1942.
A rádióhallgatók szama — Nombre des usagers de la radio
BUdanesten — a Budapest vidéken —— en province Magyaror—zágon — en Wang"!
Év , ceux gui avaíent ceux gm' avaient ceux gut avaient
' mi apparexl un apparul un apparetl
a rádióhallgatók foglalkozása % § ";" 8 § 3 % § §
' ' h ?; (ll .— T, m 3- ," ** m
Annecs el professions § § § § g § § § *; § § ; % § % § § ";
E; "3 E '*— 3 S ; § E '*' $ 73 $ 'tl E '*- $ "5
0-3 "S.—e 3," 1243 "343 §" 'U'G 2'3 Én
_. m : m § v) 3
kaizllékkel *0 ** készülékkel 20 9 keszülékkel *c ':
1941. !
Ostermelés - Prfrl'uction du sol 85 2.062 2.147 15.191 64.720 79.911 15.276 66.782 82.058 Bányászat és kohászat —- Mines et
me'ioiluro/e ... 7 638 645 357 9.690 10.047 364 10.328 10.692 Ipar — ln/lustrie ... 1 716 60.075 61.791 9.958 142 279 152.237 11.674 202354 214028 Kereskedelem és hitel — Commerce
(t cre'rlit ... 596 34 529 35.125 1.637 58 044 59.681 2.233 92.573 94 806 Közlekedé—l —— Communications. . . 315 12.578 12.893 1.915 36.493 3640r 2.230 49.071 51.301 Közszolgálat és szabadfoglalkozásuak
Services publics et prof'essions lib . 708 36.911 37.619 2.779 94.670 97.449 3.487 131.581135.068 Nyugdíjamk, tökvpénzesek, magánzók
Reirazte's, cap/ítulisrex, renliers 1.466 24.831 26.297 5.529 64.365 69.894 6.995 89.196 96.191 Külön mvg nem nevezett napszámosok
és házicselédek — Journaliers s. a.
i. et domestivues ... 94 765 859 533 1.878 2.411 627 2.643 3.270 Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak
Habitants exrrgant une autre pro-
fession et ceux dont la profession f
n'e'tait pas connue . .' ... 722 14 803 15.525 1.617 17.837 19.454 2.339 32.640 34.979 Iskola —-— Ez,-oles ... . . 4 132 136 10 1.401 1.414 14 1.536 1.550
Kórház —— Hőpitrmw ... —— 52 52 1 185 186 1 237 238
Egyesület —- Société; (associationS) . 2 199 201 9 1.713 1.722 1! 1.912 1.923 Nyilvános helviség—Etablissem. publics 1 107 108 1 406 407 2 513 515
Egyéb — Autres ... 11 778 789 36 3.912 3948 47 4.690 4737
Összesen — Total 5.727 [88.460 [94.187 39573 497596 537169 45.300 686056 731356 1942.
Ö—ztermelés —— Production du sol 83 2.276 2.359 14.733 74.043 88.776 14.816 76.319 91.135 Bányászat és kohászat —— Mines et
metallm'yie ... 7 702 709 346 10 820 11.166 353 11.522 11.875 Ipar — lndustrie . ... 1.664 66.227 67.89! 9.657 160155 169812 11.321226.382237.703 Kereskedelem és hitel —— Commerce
et cre'flai ... 577 38.01? 38.592 1.589 65.112 66.701 2.166 103127 l05 293 Közlekedés — Communications. . . 306 13.860 14.166 1.857 40953 42.810 2.163 54.813 56.976 Közszolgálat és szabadfoglalkozásuak
Samir-es publics el, professions lib. . 687 40.646 41.333 2.696 105980 108676 3.383 146626 150009 Nyugdíjasok, tökeiénzesek, magánzók
varaiiés, cliplítalistes, rentiers 1.421 27.472 28.893 5.364 72.574 77.93'4 6.785 100.046106.831 Külön meg nem nevezett napszámosok
és házicielédek —— Jonmalzers s. a.
i. et domestigues ... 91 853 944 518 2.170 2.688 609 3.023 3.632
Egyéb és "ismeretlen foglalkozásnak ,
Habilants exeergavit ime autre pro- '
fession et cent: dont la profession
n'e'tait p'Ll-l connue ... 701 16 356 17.057 1.568 20.223 21.791 2.269 36.579 38.848
— Iskola — EcoLPs ... 4 146 150 10 1.562 1.572 14 1.708 1.722
Kórház ——- Hőpi'aum ... —— 57 57 . 1 206 207 1 263 264
Egyesület —- .s'ociétés (associations) . 2 218 220 9 1.90.7 1.916 11 2.125 2.138 Nyilvános helyi—még - Etablissem. publies 1 118 119 1 452 453 2 570 572 Egyéb —— Autres ... 11 856 867 34 4.360 4.394 45 5.216 5.261
Osszesen —— Total 5.5o5 207602 213.357 38.353 560617 598.900 43.938 768319 812257
l
. l
12. szam ——654— 1943
rádióelőfizetők között ll'2%—kal szereplő őstermelési főcsoport 50% feletti né- pességi arányszámától messze elmarad.
Ez tehát a magyarázata annak, hogy a rádióhallgatas elsősorban a városokban terjedt el, ahol legnagyobb számban az ipar, kereskedelem, közszolgálat stb. fő—
csoportba tartozók laknak, ezzel szemben főleg a községekben, tanyákon stb. elszórt őstermelők között kevesebb rádióeilőfize-
Százalékban ' Számszerint
A hallgatók foglalkozása !" v *A _" A 1 3941 ; 1942 1941 t 1942
,. (
Ostermetés . . . . . . .; 82.058 91.135 112 11'2 Bányászat és kohászat . . . 3 10159? tl.875 1'5 ' 1'5 Ipar . . . . . . . . §2t4.028 237703 29'3 ? 29'3
Kereskedelem és hitet erme 105 293 130 * 13'0
Közlekedés . . . . . l 51.301 56.976 7'0 i 7'0
Közswlgalat és szabadfoglal-; l ' kozas . . . . . . . . l135.068' 50.009 l8'4 ! 18-4
Különféle napszámosok . t 3270 3.632 (M , 0'4
Nyugdíjasok, tőkepcnzesek. , ' l
_ magánzók . . . . . . 96.191 106.831 18'2 13"?
Egyéb toglalkozásúak . . 34.979 38.848 4'8 4'8
Iskola . . . . 3 1.550 1.722 0'2 0'2
Kórház l . . l 238 264 0'0 0'0
Egyesület , . reza 2.136 0-3 l 0—3
Nyilvános helyiség] . § 515 572 0-1 ! 0'1
(.!gyéb . l 4.737 5.261 06 0'6 . 731356 l 812257; 100-0 ] lOO'O
tőt találunk. Feltehető azonban, hogy az elkövetkező évek folyamán az őstermelők is mind nagyobb és nagyobb arányban fogják kivenni részüket a rádióhallgatás—
ból, viszont a városban lakó és így az iparban, kereskedelemben, közszolgálatban stb. dolgozóknál évek mulva még nagyobb telítettség fog bekövetkezni, amely aztán a rádióelőfizetők foglalkozás szerint való megoszlásában is eltolódást fog létre- hozni. Ezt az irányzatot látjuk, ha az 1942. évi adatokat az 7) évvel azelőtti s foglalkozás szerint részletezett adatokkal hasonlítjuk össze. Igaz ugyan, hogy idő- közben :! területvisszaesatolások bizo- nyos változást hoztak létre a foglalkozási főosoportoknak az Összes népességhez viszonyított megoszlásában, ezek az elto- lődz'isok azonban a rádióelőfizetők száma- nak foglalkozás szerint részletezett alaku- lását döntően nem befolyasolhaltak. Az 5 évvel azelőtti adatokhoz képest a kö—
vetkező fontosabb változások jöttek létre:
míg 1938-ban az Összes rádiőelőfizetők—
nek 6'8%—: az őstermelőkhöz tarto—
zott, addig 1942—ben már az összes rádió-
előfizetők 11'2%-át sorolhattnk az őster—
melők közé. Az iparhoz tartozó rádióelő—
fizetők már szerényebb arányban növe- kedtek meg (1938-ban 2'2'8%.'1942-ben
, laban
29'3%), sőt a kereskedelemben és hitel- ben, valaminta közszolgálatban es sza—
bad pályán dolgozók, továbbá a nyug—
díjasok, tökepénzesek és magánzók arány- száma 1938 óta lényegesen csökkent, amiből azonban nem következik, hogy ezek a l'oglalkozz'lsl'lak abszolutszámbao azóta kevesebben hallgatják a rádiót, ha- nem csak annyit jelent, hogy az új rádió- előfizetők az őstermelők közül valamivel nagyobb arányban kerülnek ki.
Az előbbiekben arra mutattunk rá, hogy a detektoros készülékek vidéken nagyobb számmal terjedtek el. mint a va'lrosokban, ezt a megállapítást iga—
zolja az az összefüggés is, amelj a foglal- kozási l'őesoportoknak és a készülék-ne- meknek összevetésénél derül ki. Eszerint
mig az őstermelőknek 83'7%-a lámpás:
készüléket és 16'396-11 detektoros készül/—
ket használt, addig a nyugdíjasokon, tőke—
pénz—eseken és magfmoslokon kívül a többi foglalkozási l'őcsoportboz tartozó rádió- előfizetők közel 100'O%-Ots arányban
haszrn'lltz'lk A lámpás készüléket, A nyug- díjasok,, tőkepénzesek és magz'lnosok kate—
góriája ebből a szempontból érthető kivé—
tel, ha a nyugdíjasok kevesebb jövedel- mére, idősebb korára és sok esetben vidé—
ken való letelel'mdésére gondolunk.
A magyar radióvevőengedélyesek szá—
mának törvényliatóságonkinti alakulását, 3. számú táblázatunk mutatja be. Az ada—
tok szerint a legtöbb engedélyes a vár—
megyék közül 1941-ben és 1942-ben a leg—
nagyobb kiterjedésű és a legtöbb lakosú vármegyénkben, Pest—Pilis-Solt—Kiskun vár—
megyében volt található. A jóval százezren felüli előfizető fel szereplő vármegye ada—
természetesen Budapest székes—
főváros és Kecskemét tb. jogú 'áros l—lr'il'izetőinek száma nem szerepel. A vár—
megyék közül messze kimagasló Pest—
Pilis-Solt—lx'isknn vármegye után szám- szerűleg Bács—Bodrog és Jász-Nagy- knn-Szolnok vármegyék rádióelőfizetői következnek. A kb. 30, illetőleg 20 ezres előfizetővel rendelkező két vármegye mind a kiterjedést, mind pedig a lakosság számát tekintve szintén a nagyobb vár- megyék közé tartozik. A két legkisebb vár—
megyénkben, Ungban (s Ugoesában talál—
juk a legkevesebb rz'ulióelől'izetr'it. szamuk még az ezret sem éri el.
A 'ádióelőfizetők számának szempont—
jából legfontosabb 5 városunk Budapest, Kolozsvár, Szeged, Debrecen és Pécs. Ezek között is 200 ezren felüli előfizetöjével
3".
l2. szám C)! 1943 .,
Budapest székesfőváros ma- gaslik ki, Pécsen kívül egyébként az említett váro—
sok az ország 4 legnagyobb lakosságú városa. Abszolut számban kifejezve a leg—
kevesebb számú rádióenge—
délyes 1941-ben és 1942-
?ben a Lakosság számának
szempontjából is a legki- Östermelés sebbek közé tartozó Zombor
és Ungvár tjv,—okban volt található. ahol számuk :: '2.
illetőleg a 3 ezret sem érte el - A rádióelőfizetők szá—
mának törvényhalóságon—
kinti megoszlász'n'ól hozzá—
velőlegesen az' előbb ismer- tetett helyzethez hasonló képet nyerünk, ha a rádió- felőfizelök számát a lakos—
ság számához viszonyítjuk.
lgv kitűnik hogy a vár—
megyék közül 10 ezer la—
8$nyászat és kohászat Mines et hauts loumi ipar (
lnduslrie "
Kereskedelem és hitel , Commerce el crédít
Közlekedés Communications
Különféle napszámosok Journaliers sa. !.
Autres professmns helyiség és egyéb publlcs et autres
A RÁDIÚVEVÖENGEDÉLYESEK MEGUSZLÁSA FOGLALKBZÁS szam
CONCESSIONNAIRES DE RADlO EN l942, SUlVANl LA PROFESSlON
Production du sol ' ' ' "
Közszolgálat és szabadtoglalkoza's' Semces publet professions lib.
Nyugdilasok,lókepenzesekmngánzok Retralléscapltalisles, rentieis
Egyeb toglalkozásuak ' _ Iskola, kórház, egyesület, nyílvános
Eccles. hűpttaux, sociélés, élebhssom.
1942—BEN.
%
10 20 25 50
! l
kosra szamitva ltlll és o 5 40 45 20 25 50
lSH'Z—ben a l(3"lölill rádió—
Ö ..
w—vőei'igedélyes l'est-lhhs- HMM—343 Rh'oesmw
Solt-Kiskun 'anmegyére
jutott. Pest vármegyei magas arz'inyszámát a sok—megyei városnak és nagyközségnek, jó vételi leheh'iségeknek és főleg az ipari és kereskedelmi, közlekedési, közszol—
gálati és szabad foglalkozást űzök na- gyobb számának lehet tulajdonítani. Ér- dekes, hogy a második helyre a várme- gyék közül a 10 ezer lakosra számitott rádióvevőengedélyesek számát tekintve az aránylag kis területű és kevés lakos ságú Esztergom vármegye került, a bar—
madik helyet pedig: Békés vármegye fog- lalta el. Fejér, Jász—Nagykun—Szolnok.
Tolna, Veszprém, Baranya. Nógrád és Bács—Bodrog vármegyék aránylag szintén a legtöbb engedélyessel szereplő várme- gyéknek számítanak. A 10 ezer lakosra számított engedélyesek számu 19—11 és
1942-ben a legkisebb volt a 3 kárpátaljai
;!
közigazgatási (kirendeltségben. A várme- gyék közül utána következett Szilágy, Kolozs, Máramaros, Ugocsa, Ung és Maros- Torda vármegye.
A tj. városok közül 1941-ben és 1942—
ben 10 ezer lakosra számítva a legtöbb rádióelőfizető Budapesten volt található.
Ugyancsak e két évben aránylag a legtöbb előfizetővel Pécs és Győr város rendelke- zett. Kolozsvár, Székesfehérvár, Miskolc,
Kassa és Sopron szintén a sok rádióvevő- engedélyessel szereplő városok közé sorol- ható. Különösen feltűnő Székesfehérvár ma—
gas arányszáma, amely alig 50 ezres lakos- ságával a kisebb lakosú városok közé számít.
A' rádióvevőengedélvesek szempontjá—
ból a legkisebb arányszámú Városunk Hód- mezővásárhely, majd Szabadka, Zombor,
Kecskemét és Szatmárnémeti. Általános-
ságban megállapítható, hogy a rádió- előfizetők száma az ipari—városokban ma—
gasabb, mint a mezőgazdasági városokban.
Ha ;! rádióelőfizctők számának ala—
kulását 1941-ről 1942-re törvényhatósá—
gonkint vizsgáljuk, kitünik. hogy a 111 75-05 országOs feilődés másképen oszlik meg a vármegyék amelyek közé a 3 kárpátaljai közigazgatási kirendeltsé- get is beszámítottu-k és másképen a törvényhatósági jogú városok között, mert míg a vármegyékben 12'5%—kal sza- porodott egy év alatt a rádióelőfizetők száma. addig a törvenvhatósági jogú váro-
sokban 9'3%-kal. Ezekből az arányszá—
mokbó—l megállapítható. hogy a megyei városokból és községekből tevődő várme—
gyék lakosai nagyobb arányban jelent- keztek az utolsó évben rádióelöfizetőnek,
12. szám —656—-—- 1943 3. Rádíóvevőberendezések engedélyesei törvény-hatóságonkínt 1941—1942-ben.
Concessiomnaízes (magus) dr Hldw m 1941— 42, sam-mit [(S (vmf/ml.k (t [13 mllrs auiommes.
Az engedélyesek száma Az (ngedély-esen száma
' Nombre des courtsgíomlaires Nombre des cm crssíonnalrex
. . 1941 l94'2 () .
Törvényhatósag — Törvényha'fóság % H' -—— 19 2
. . E 5 . s: 6:
Comuats et alles $$$ §§2 Cmmtats et mlles §§ __ ;Ém
autonomes 73 EEÉ Ég 'EEÉ autonomes 33 ÉS § ?g; 323 §
§3 %% ÉS $$$ 528 ggg gs. §§§
$$$: SR: $§ ÉR; :ÉÉ B*: .%§ 2553"§
Vármegyék — Comttats Kárpátalja—Subcarpathíe
Abaúj-Torna . . . . . . 2.349 144 2.573 157 . _ , Beregi közig. kilend,
Bács Bodrog . . . . . . . 28.516 410 30.755 439 ÉÉ * de Bereg 1.099 50 1.176 53
Baranya . . . . . . 12 245 47!) 14.631 477 ki:; Máramarosi közig. kir
Mars és Hont . . . . . . 5.094 348 5610 78 5-3"; de Márammos . . 2.029 7-1 2.124 77
Békés . . . 16.452 453 17.777 519 3214 Ung! koug kilend.
Bereg . . . . . . . . 4.303 300 4.361 30; z§w dUng . 793 54 m s;
Beszterce-Yaszód . . . . 2.497 165 3.059 201 ,,
Bihar _ _ _ _ _ _ 6579 746 7212 160 Összesen— lotaux 3.331 01 4.119 05
Borsod. . . . 10.000 325 11.098 358 , , __ '
Csanad, Arad és Torontál . 6.966 390 7.537 41/7 lorvenyhamságuogu váxosok
Csik. . . . . . . . . . 2.116 122 2.427 138 Villes autonomes
Csongrád . . . . . . . . 5.867 30] 6.419 , 393 , '
Esztengom . . . . . . . 6.884 593 7.5408 66!) Bala ; — 2360 889 3-023 940
Fejér _ _ _ _ 10552 423 12409 49; Budapest . 194.187 1.000 213357 1.827'
Gömör és Kishont . . . 3.977 370 4.394 4177 Debrecen — 11-723 930 12783 1.000 ,
Győr, Moson és Pozsony _ _ 4 714 — 293 5_471 337 Györ . 7.4U5 1.291 8.077 1.4 I
Hajdu _ _ _ _ _ _ _ _ _ 4450 233 4741 247 Hódmezővásárhely 3.446 558 3694 597
Harumszék _ _ _ _ _ _ _ 2635 187 31379 213 Kassa . . . . 7.263 1.083 7.832 1.177!)
Heves _ _ _ _ _ 12129 34, 13534 417 Kecskemét 5.078 577 5751 (M.-L
Jasz NagykunSzolnok _ _ _ 18.338 429 21329 489 Kolozsvár . 11.920 1.074 13.969 135le
Kolozs. . . 1.180 7.3 1.485 94 Komáwm- - - 3270 1.0.5 3-413 1.095,
Komárom _ _ _ _ _ _ _ ' 9_720 366 11327 415 Marosvásárhely 3.848 852 4.746 1.043 ;
Maramaros . . . . . . . 2.106 97 2.449 113 Miskolc — - - - — 8-640 1112 9287 1-191 Maros Torda. . . . . . . 2.852 100 3.458 133 ngvüárd 8-927 95" 9—87" 1-"0'1
Nográd. _ _ _ _ 10321 415 1-_)_ 30); 465 Pécs. 10 732 1.482 11.864 1.642 _
Nyitra és Pozsony _ _ _ _ 6.258 34; 6818 371 Sopron . . 4 (176 1.103 4.905 I.!llé
PestPlllsSoltKiskun . . . 117484 762 ' . 86! szabadkap . 5559 553 "".-9 bf."
Somogy _ _ _ _ _ _ _ _ 12540 332 308 Szatmavncmetl . . 3.090 592 35615 618 Snpron . _ _ _ _ , _ _ _ 3.439 271 286 NZzge: . . . . . . . 12.3l1 900 13.253 967) '
Szabolcs _ _ . _ _ , _ _ 3314 192 1519 Szekesfehérvár . . 5.492 1.129 6027 1.233
Nzatmár _ _ __ _ _ _ _ _ 5_,.47 195 _ 144 Ujvudlk . . 6.713 1.121 5.550 9078'
Szilágy . . . . . . . 2.495 87 2.607 9 Ungvár. . 2.836 80"; 2964 830'
Szolnok-Doboka . . . . . 2.793 115 3.243 Ig? Lou-bor 2293 TH 196? ""
TolnaUdvamely. . _. _. _. ._ ._ ._ ._ 11.521__503 421124 13.2291301 41472 Összesen— Io!auxl8..-.zh4.N I._llfl-l-vljwlf -'- I.fN' * Ugocsa . . . . . . . . 942 115 977 115 Mindössze —— Total général 731366 496 81225? 547
Ung . . . . . . . . . , 506 III 554 120
Vas . . . . . . . . . . 10.572 325 11.891 36!
Veszprém , . . . . . . 11.567 431 13.009 481
Zala. . . . . . . . . 11.070 216 12.866 249
Zemplén . . . . . 4.728 232 4.997 244
Összesen —- Totaux 405221 350 456.029 391
mmt a towényhatóságl _]ogu varosok dasa kulonosO/en Gyor Moson é5 POZSOUY' lakól. Itt lsmél arra kell utalnunk, hogy nal H— 108/ol, lílSZ Na;;ykun- Szolnoknál a nagyobb városokban a rádióelől'izelöket
illetőleg már eddig is bizonyos telíleltség következett be. Természetesen ez a követ—
keztetés nem zárja ki néhány városunk rádióelőfizetői s7ámának nagymérlékű, :]
vármegyeleket is felülmúló szaporodását.
gy pl. 1941-ről 1942-1'e két erdélyi törv.
hat. jogú vároeunknak Kolozsvárnnk és Marosvásárhelynek a fejlődése tűnik ki.
Egy év alatt Kolozsvár rádióelől'lzelőinek
száma 17-2%-kal, Marosvásárhelyé pedig 23'9%-kal gyarapodott ugyanakkor, ami- kor Budapesté; csak 9-9%—kal nőtt. A rosok között Ujvidek és Zombor kivételé-
vel a rádióvevöengede'lvesek számát ille- tőleg mindenhol növekedés jött létre. A vármegyék rádióengedélyeselnek szaporo-
("r" 14795), Komáronmál (—l— 14 5%), Pest- Pili-s-Solt—Klsknnnál (4—13'796) és Eszter- gomnál (—l—13'4%) feltűnő,
A magyar rádió az 1942 évben 8.685 műsorszámot kö7volílell (4. sz. lálvlal, 513-mal lübbel, mint 1941-ben. A műsor- syámok közül 1942-ben is legtöbb a felol-
vasás volt (29'l%), a hanglemez műsor az
összes közvelílelt előadásoknak l$)'8%-át, a szórakoztató zenekari és kalonazenekari hangverseny pedig 163/0—ál lelte. A cigányzene az összes kozvelílóseknek 6'895—3, a különféle helyszíni közvelílés
5'9%-a és a tánc-zene 5'5%-a volt. 1941-
ről 1942-re legnagyobb mértékben az ope- rett előadások száma emelkedelt, 18-ról 47—re. A tánc—zene műsorszám 242-ről
