Folyóiratszemle

2. szám —151—— 1940

Folyóiratszemle. _ Revues.

Budapesti Szemle (737. sz., Budapest

1939, m.). _ Vitális I.: Magyarország szénvagyona és széntermelése. _ (738. sz.). _ Polner Ö..- Ukrá- nok és Ukránia. _ Dékány I.: A kisebbségi lélek.

_ (739. sz.). _ Lukács Gy.: Magyar-lengyel közös

problémák. _ (743. sz.). _ Laurentzy V.: A világ-

gazdálkodás történelmi áthelyeződe'se a déli fél- gömbre,

Buletinul Institutului

Románesc (18. évi. 7—9. sz.,

E 0 o n o m ic Bukarest 1939, rom., fr., ném.). _ Pizanty M.: A román petróleum- ipar életképessége.. _ Prager E.: Az iparfejlesztés támogatása Angliában. _ Dorwagen A. E.: A mező- gazdasági könyvvitel alapelvei.

Bulletin Bimestriel (38. évf. 118. sz.,

Liégc 1939, fr.). _ Dailly G.: A tengeri szállítások és Belgium ellátása. _ Crerar T. A.: Kanada termé- szetes erőforrásai különösen az ásványi és erdő-

gazdasági kincsek. _ Moulaert G.: Európai gyar- matosítás a Kongóban. _ Laage_Peiersen H.:

Dánia külkereskedelme. _ Mohamed Hamdi bey:

A háború hatása a gyapotárakra. _ Ezekiel M.:

Az Egyesült Államok irányított gazdálkodásának eredményei. _ Gadolín J.: Finnország gazdasági struktúrája. _ Gyulay T.: A társadalompolitika fejlődése Magyarországon. _ Moltkehansen I. J.:

Az északi államok és Norvégia gazdasági terjeszke—

dése, _ Silverstolpe G. W.: A fejlődés legújabb

irányai a svéd gazdasági életben. _ Arndt E. H. D.:

A munka problémája és a munkabérek a Délafrikai Unióban.

Bulletin du Ministére du Travail

(46. évi. 4—6. sz., Páris 1939, ir.). _ Munkanélkü—

liség és a munkapiac Franciaországban 1939 első

felében. _ A mezőgazdasági munkabérek 1938—ban.

Bulletin mensuel de statistigue

ayricole et commerciale (30. évi. 10. sz., Roma 1939, fr.). _ Gabonake'szletek és világszük—

séglet. _ (11. sz.). _ Az állatállomány Cseh-Szlo—

vákiában. _ Az 1939—40. évi mezőgazdasági világ-

összeírás. _ (12. sz.). _ A gabona világtermel—e'se és nemzetközi kereskedelme 1939_40-ben_ _ Árpa és zab világtermele'se. _ (31. évf., 1. sz.). _ A cu-

kor ára és a cukorpiac kilátásai. _ A kanadai állat—

állomány. _ Az Egyesült Államok állatállományá—

nak helyzete.

Der deutsche Volkswirt (14. évf. 11.

sz., Berlin 1939, ném.). _ Flottmann E.: Áralakulás

és tényezői. _ Nölting E.: Hitel-, pénz— és adópoli-

tika a háború kitörése után. _ (12—13. sz.). _ A széntermelés új útjai. _ Betegségi biztosítás a háborúban. _ (14. sz.). _ Fischer A.: Európa szén-

mérlege, _ Flottmann E.: Az árautonómia leküz-

dése. _ (15. sz.). _ Fischer A.: Kereskedelempoli-

lika a német kiviteli erő védelmében. _ Osthold P.:

Anglia hiábavaló küzdelme az árakkal. _ (16. sz.).

_ Kiihn G..— Építkezések télen. (17. sz.). _ Brecht J.: A lakásgazdálkodás átállítása. _ Lorch _ W.: A nagykereskedelem háborús próbája. (18.

sz.). _ Fischer W. A.: Zavarok a vas világpiacán.

_ Brecht J.: Lakásszerzés a háborúban.

Deutschtum im Ausland (22. évi. 5.

sz., Stuttgart 1939, ném.). _ Az oroszországi né-

metség az egész világon. _ Rath G.: Oroszországi németek az Egyesült Államokban. _ Lehmann H.:

Oroszországi németek Kanadában. _ Oroszországi

német települések Braziliában _ Nellce ill.: Orosz—

országi németek Uruguayban. _ Lx'itge lV.: Az

oroszországi németek gazdasági helyzete Argentíná-

ban. _ Kliewer F.: Oroszországi németek Paraguay—

ban. _ (6. sz.). —— Cügelgen C.: A Szovjet-Unió németnyelvű sajtója. _ Hartung O.: A német sajtó külföldön. _ Kappe W.: A németnyelvű sajtó a tengerentúlon. _ (7_—8. sz.) _ Stumpp K.: Szem- lélőd-ések a besszarábiai német anyatelepülések 125 éves évfordulójára. _ (9—10. sz.). _ Népek keve- redése a háború utáni Lengyelországban. _ Grad- mann W.: Németek a régi Lengyelország városai- ban, _ (11—12. sz.). _ de Vries A.: Az észtországi németek hazatérése. _ Wiischt J.: A jugoszláviai dunai németség megoszlása városokban és falvak-

ban.

Die Volkswirtschaft (12. évf. 12. sz.,

Bern 1939, ném.). _ A részvénytársaságok és kor—

látolt felelősségű társaságok 1939 harmadik negye-

dében. _ A svájci vasutak üzemi bevételei 1939 má—

sodik negyedében. _ A svájci idegenforgalom 1939.

év nyarán. _ (13. évf., 1. sz.). _ Az élelmiszerek árának ingadozása a nagy- és kiskereskedelemben.

Economía (23. köt. li. sz., Roma 1939, al.).

_ Fabbrini L.: Az arany problémája. _ Liui L.:

A fogyasztási adók következményeként jelentkező gazdasági tünetek az olasz országrészekhen és tar-

tományokban. _ (5. sz.). —_ Degli Espinosa A.: Az

olaszok jövedelme és vagyona 1936_1937—ben. _

Morsei J.: Az olasz-albán vámunió. _ (6. sz.). _ Visconti L.: A pénz a késő középkorban. _ (24.

köt., 1. sz.). _ Fabbrini L.: Tanulmányok a kis—

birtokokról. _ (4. sz.). _ Lorenzoni G.: A szicíliai latifundiumok átalakítása és betelepítése. _ Liui

L.: Az olasz királyság és a többi európai országok

demográfiai helyzete.

Economica (G. köt. 24. sz., Cambridge 1939, aug.). _ Machlup F.: A külföldi csere elmé-

lete. _ Knight F. H.: Etika és gazdasági reform.

_ A kereszténység. _ Lerner A. P.: ,,Ex—Ante"

elemzés és bérelmélet.

Földrajzi Közlemények (67. köt.3.

sz., Budapest 1939, m.). _ Rónai A.: Új felvidéki határunk. _ Fodor F.: Magyarország területi gya-

rapodásának gazdaságföldrajzi mérlege. _ (4. sz.).

_ Glaser L.: Az Alföld régi vízrajza és a települé—

sek. _ Irmédi—Molnár L.: Az 1786. évi kataszteri felmérés Zala megyében. _ Mendöl T.: Városaink népsűrűsége. _ Pécsi A.: A főváros súlypontjának eltolódásai. _ Rónai A.: Nemzetiségi problémák a Kárpát—medencében. — Thirring G.: Ne'psűrűség és népsűrüsödvés.

Hitel (1. sz., Kolozsvár 1939, m.). _ Sáry I.:

A romániai szövetkezeti mozgalom. _ Manyálc E:

Adatok Ditró népegészségügyéhez. _ Vita S.: Gaz—

daságpolitikánk lehetőségei. _ (2. sz.). _ Győrffy

I.: Az új magyar művelődés alapjai. _ (3. sz.). _

Oberding J. Gy.: A vándorló bukovinai magyarok.

_ Vita S: Erdély mezőgazdaságának helyzetképe.

_ Venczel J.: Csík népe és népesedési viszonyai.

Jahrbücheríűr Nationalökonomie

und Siatistilc (150. köt. 6. sz., Jena 1939,

ném.). _ Barbarino O.: Adópolitika a háborúban.

—- von Ungern—Sternberg R.: A háború és a né-

pesség csökkenése Franciaországban

Journal de la Soeie'té de Statis-

tigue de Paris (80. évi. 10_12. sz. Párizs 1939, ft.). _ Rosenfeld F.: A statisztikai ellenőrzés alkal—

mazasa. A grafikus ellenőrzés. _ (81, évf., 1. sz.).

_ Depoid P.: Népmozgalmi krónika.

2. szám —— 152 —— 1940

Journal de la Société Hongroise (] e S t a t i s l [11 n e (17. évi. 3. sz., Budapest 1939,

fr.). —— Huber M..- A városi statisztika Francia- országban. -——— Surányi-Unger T.: Az amerikai gaz—

daságpolitika dilemmája. ,_ Nenbauer J.: A ma- gyar nemzeti jövedelem összege,

Journal of the Royal Statistzcal

S 0 c i e t y (102. köt. ]. rész, London 1939, anyu).

—— Kendall M. G.: A termésmennyiség földrajzi megoszlása Angliában. —- Thompson R. J.: Az új mezőgazdasági árindex. — —— Iiowley A. L.: A Nemzet—

közi Statisztikai Intézet, — (2. rész.). ——-— Crump N.:

A Harmadik Birodalom gazdasági helyzete. ——

Yates F..- Pontatlan adatokon alapuló összetett indexszámok értékének helyesbítése. — Ramsbot—

tom E. C.: Az Egyesült Királyság 1938. évi munka—

bérei.

Kisebbségvédelem (2. évf. (5. sz., Buda- pest 1939, m.). —— ()berding J. Gy.: A bukaresti magyarság egyházi? társadalmi és kulturális szerve-

zete a világháború előtt és nm, -— Rónai A.: Romá—

nia nemzetiségi térképe.

Közgazdasági Szemle (82. köt. 12. sz., Budapest 1939, ni.). e— Balás K.: Az állami beavat—

kozás mértéke a gazdasági életbe. —— Éber E.. Az 1939. évi állatösszeírás eredményei.

Magyar Kisebbség (18. évf. 24. sz., Lagos

1939, m.). —— Oberding J.: Az Erdélyi Unitárius

Egyház híveinek a román egyházakba való áttérése

az utóbbi három évben. -—— Kardhordó K.: Néptele-

püle's és asszimiláció a Bánságban. —-— Szovjet- otoszország nemzetiségei. -—— (19. évf., 1. sz.). ——

Cseresnyés I.: Finnország népkisebbségeinek hely—

zete. —— Még néhány adat a német népköltöztet—és- hez. —— A vevrsaillesi szerződéssel Németországtól

Lengyelországhoz jutott terület népi összetétele. M- (2. sz.). —— Hadrovics l... A szlovének helyzete a

szerbek és horvátok között. _ A bánsági magyar—

ság kultúrveszteségeí az 1937. év folyamán.

Magyar Külpolitika (20. évf. 1. sz., Budapest 1939, m.). w— Lukács Gy.: A rutén prob—

léma. —— Prokopy I.: A jugoszláviai nemzeti kisebb-

ségek iskolaügyi helyzete, —— (2. sz.). — Kertész J.:

Lengyelország és az ukrán kérdés. ——— Schmidt—n—

Papp E.: A rutén gazdasági helyzet a cseh uralom

alatt. M (3. sz.). —— Kertész J..- A magyar—lengyel határ jelentősége. — (4. sz.). ——— Legújabb terület-

gyarapod'lsunk. _ Óhegyi V.: A magyarság szerepe

a Duna-medencében. — (5. s:'.). Óhegyi V.: A

rutének hazája. _ (6. sz.). —— Pusztai-Popovits J.:

Románia nemzetkisebbségi politikája. ——— (7. sz.). —

Óhegyi V.: Kisebbségi és többségi élet. —— (9. sz.).

——4 Baumgartner S.: A moldvai csángó—magyarok. ——

(10. sz.). —— A moldvai magyarok.

Mezőgazdasági Közlöny (12. évf. 11.

sz., Budapest 1939, m.). —— Újlaki Nagy Á..- Az Ön—

tözőgazdálkodás várható növa'vnytermelési eredmé- nyei. —— Szabados M.: Kenderáztató munkások munka- és bérviszonyai. —— (12. sz.). .., Szeibert J.:

A gazdasági cselédek bérének alakulása az 1938.

évben. —— Újlaki Nagy Á.: Kisbirtokpolitika és az állattenyésztés jövője az öntözögazdálkodásban. __.

(13. évf., 1. sz.). — — Csukás Z. A Kárpátalja szarvas marhatenyésztése. --- Pálinkás l.: Mezőgazdaságunk ipari nyersanyagtermelésének mai jelentős-ége.

Miskolci Jogászélet (15. évf. 7——8—9.

sz., Miskolc 1935), m.). —— Hacker E.: Két kriminál—

politikai dolgozat. __ (10. sz.). __ Visky K.: A ke—

reskedelmi tulajdon Franciaországban és nálunk.

—— (16. évf., 1. sz.). Bruckner (ly..- Magyarorszz'igr

vármegyei területi beosztása reformjának szükség—

szerűsége. ——- Hacker E.: A háború hatása a krimi- nalitásra.

Munkaügyi Szemle (III. évf. 1. sz., Bu-

dapest 1940, m.). _— Juvancz l.: A magyar nép—

halandóság javulása különös tekintettel az öregségi biztosítás mathematikai felépítésére. —— Teszársz G.:

Balesetokozók és baleseti okok a ,,nagy számok"

me—gvilágításábun. ——- Borbély M.: A német népese—

déspolitikai eszközök és eredményeik. —— (2. sz.). w—

Hidassy Gy.: Gyárgondozónó'k külföldön és Magyar—

országon. —— 'I'erjéki R A magánalkalmazottak

nyugdíjbiztosításának rendezése a felszabadult terü-

leteken. ..,- Ernst L.: Tudnivalók a visszacsatolt

területeken a balesetbiztosítással kapcsolatban. —————

Mályusz E.: A tizetéses szabadság helyett adott ja- vadalmazás lársadalombiztositási kihatásai.

National Minorities (3, köt. 3—4. sz.,

London 1939, eng.). Póka-Pivny B.: Háborús cé—

lok és a kisebbségek. —— (Japeaux: A kisebbségek kicserélése. —— Kövér G.: A kisebbségek helyzete az utódállamokban.

Népegészségügyi] (21. évf. 1. sz., Buda—

pest 1940, m.). — Lovrekovich I. és Rauss K.:

'l'yphus elleni immunizálás csapadékos oltóanyag—

gal, egy oltással. H Petres A..- Közegészségügy és

egészségvédelem Északamerikában. —— (2. sz.).

Székely M.: A magyar ,,lex tuberculosis" és ,,lex

veneris". —— Nyirő Gy.: Az elmebetegek munka- therápiájáról. —— (3. sz.), Kriesch L.: Adatok a

felszabadult, Gömör megye szülészeti viszonyairól.

———, Polonyi B.: Hozzászólás a lues—clleni küzdelem- hez. "u (4. sz.). —_ Kun l..: A járványtan módszerei a gyakorlatban. _ vitéz Solth K.: Az ínterpolálás értéke az orvosstatisztikai kutatásban.

Reiclzsaz'beitsblatt (19. évi, 35. sz., Berlin 1939, ném.). —— Reiclzert: Anglia a háború

három hónapja után. ——— (36. sz.). — Schmidt: Az

új rendelet a munkavédelemről. __ Schroeder: .lo-

lenlegi helyzet a Protektorátus munkaviszonyainak újjárendezésében. — (20. évf., 1. sz.). —— Wind- schuh J.: A szociális elem a háborúban. —— (2. sz.).

——- Wielf'eldt: Az ipari üzemek elsötétitése. —— (3.

sz.). —— Flottmann: Áralakulás és társadalompoli- tikn. ,__ Karstedt: A társadalompolitika külföldön.

Revue de lllnstitut de Sociologie

(19. évi. 3. sz., Brüsszel 1939, ft.) —— Warnotte D.:

Önkormányzati törekvések :) polgári közigazgatás-

ban. _" Chlepner B. S.: Fegyverkezés, háborús ki- adások és a gazdasági helyzet. __ (4. sz.). 4 . .tnto—

nopoulo H. D.: A zálogházak társadalmi fejlődése.

R e v 11 e (1 a T r a v a il (40. évi. 12. sz., Brüsz—

szel 1939, fr.). —— [.vif'n ll' ' A társadalmi törvények koordinációja és eg 'zeriisit' 'e. ——— (41. évi,, 1. sz.).

—— A Borinage-i kőszénvidók társadalmi élete. — —

Munkavédelem a német hadigazdz'ilkodásban. —— A

gyermeki munka az Egyesült Államokban.

Revue Internationale dlAgricul—

tur e (30. évf. 12. sz., Roma 1939, ft.). .._ Costanzo G.; A mezőgazdasági hitel szervezete és új irányai.

—- Techerkinsky M.: A Szovjet—Unió mezőgazdasági kapcsolatai a világpiacon].

Sociale Praris (49. évf. 2. sz., Berlin 1940, ném.). ___. Árpolitika, szocializmus és vállal,—

kozás. —— Hogyan élnek ft sokgyermekes ('s:llá(lokí*

— A hadbavonultak családjainak segélyezése kül- földön, —- (3. sz.). ———'— Sitzler: A társadalmi fel—

készültség egykor és most. —— Hová vezet Anglia népességének fejlődése?

Statistíck'y' ()hzor (Statistisehe

R u n ds 6 h a n) (20. évf, 7 8 sz.. Prága 1939.

2, szám —— 153 — 1940

cseh). ———— Marhollcu O.: Családi kapcsolatok város- sok szociális vonatkozású kiadásai. —— Szántó E.:

ban és vidéken. — Ullrich Z.: Tanulmányi sorsok Miért nő Budapesten a vérkeringési szervek beteg—

és hivatások öröklődése a középiskolai tanulmá—

nyokat Vógzetteknól a volt Cseh—Szlovákia négy vá- rosában. __ Halbliuber J.: A kereskedelmi— és

munkamx'srleg prolmímáí. —— .lankovskgí J..- A nem-

zetgazdnságtan metodológíai nehézségei.

stégeiben elhaltak száma?

The Oriental Economist (6. köt. 11.

sz., 'l'okio 1939, aug.). — A pamutáruk kivitelének

jövője.—Vilz'lgárak és az árak Japánban. MAjapán S t a t i 8 v t i ]: ui Érte s- i t (i (11. sz Buda- létfenntartási költségek índexei. —— (12. sz.). ——

pest 1939, m.). __ Keresők és eltartottak, __ A A japán—amerikai kereskedelmi szerződés. — A korlátolt felelősségű társaságok elterjedése Buda- japán—szovjet együttműködés Sül'iéf'ÖS—SÖ'SC- A tes—

pesten. —— Ruisz R.: A magyar városok vagyoni tületí jövedelem emelkedése. —— A rizsellátás hely- holyzete. —— (12. sz.). __ Ruisz R.: A magyar váro- zete,

; l

% KÚLÖNFÉLE

— . —

.. , .

Osszefoglalo helyzetjelentés.

Résume' de la situation en Hongrie.

I. Az 1939. év adatai. —— Chifres de 1939.

, Népmozgalom. — Alunkapiac. —— Mezőgazdaság. — Ipar és bányászat. — Fogyasztás. — Kereskedelem és közlekedés. ——

Átalakulás. — Pénz és hitel.

Evi gazdasági jelzőtábla.

Rajzok az évi gazdasági jelzőtáblához. . . _ ,

Moni/emelt! de la population. —— Marche du travail. — Agriculture. —— Induslnc el mines. ——- Cousommatmn. —— Commerce el lransporls. —— Mom/amen! des prix. -— llflonnaíe el rrédil.

Tableau éoonomioue annual,

Graphigues au tableau économz'gue annual.

Résumé. Nous présentons les ehiffres (le 1939:

Sur le territoire ugrandi par la sentence de

Vienne, il y eul en 1939 87.318 nouveaux marioges (8'6 pour 1000 habitunts), 194393 naissances Ui—

uantes (19'1%a) et 37.449 décés (13'50/00). Uaccrois-

semen! naturel de la population a été de 56.944

_('5'6%o). —— En comparunt les statis—

tigues du territoire selon le traite' de Trianon aux chiffres correspondonts de liunnéc précédente, on voit gue le nombre des moriuges a légéremenl nugmenté; mais celui des nuíssonces vivantes u diminue' dlune maniere regrettoble. La mortalité

(: de'cru; liuccroissement noturel a (lepassé de tres

documents

Lu re'colte a été bonne; les prix agricoles ont monte' modére'ment. La situation des ugriculteurs élaít staisfaisante. Du fait de la libération de la

zone nord, la superűcie des terres lobourables s'esl élevée á 6.322 mille Izectores (—§— 699 mille ha). -——

Ijagriculture se ínisuit sur plus de terres gue pen—

dant I'unnéc pre'eédentc. Pour les supperficies des

terres á betterave, á orge et a froment, on voit, par rapport a l'anne'e d'avant, une augmenlulion parti-

culíérement grande (4.- 20'5%, Jr 19'8%, %— 16'5%).

La production de froment — 30'7 millions de (1 ——

a dépassé notablement (% llrí)%) celle de lyannee

précédente (20'9 Cello du seiyle

——9 millions de 9—0 (]randi de 11'5%; celle de millions (le (1),

peu celui de 1938. ,._ En Subcurpathie, pour laguelle Forge *— 7'8 millions de (1, *— d(' 7875; 60118 de .on se rendoil compte du mouvement (lémographigue llavoine "— 3'5 millions, _— de 15%- Mais, bien 'la"

(lepuis le Ier juillet de liannée pussée, il y cut dans la secondr moilié de 1939, 3.292 nouveaux mariages (9'89/00), 8.9/10 naissunces viuantes (2070/4141) et 4.675 déces (14'00/00). Llaccroissement naturel y a été (le 4.265, soit 12'7 pour 1000 habitunts.

Dans lo seconde moitié de 1938, Pactivite' éco—

nomigue avuit diminué. (lelte régression ayant cessé en 1939 gráce aux investissements (le liEtat, l'arti-

vité économigue prit un grund e'lan. De ce [ait-lá,

le nombre des chómeurs est tombé, baissant () la fin de lianne'e á 13.133 (w— plus de 4.000, soit

——23'4%, pur rapport á la méme épooue précé—

dente). Dans plusieurs industries, les salaires ont augmente'. Pour les ferbluntíers, ils ont été releués, par heure, de 62 d 66 űllérs; pour les menuisiers, de 55 Ez 58 fillérs; les magons, (lui gagnuient avant 81 űlle'rs par heure, ont'été augmente's de 11 fillérsl On a releué entfore les soluires des manoeuvres des aleuac seres et des ouvriers de fabrioue.

notre territoire cút ougmente', la production du mais nia été ([no de 29'5 millions de (] (— /r1 mil—

lions, soit ——15'á% par rapport ú 1938). La pro-

duction de pomme (le terre fut de 236 millions de

(1, moniant de 2'2 millions H— 10'5%) comparutive—

ment el lyanne'e précédente. Le nombre des bétes ()

comes était á la Hu de l'année de 2.380 mille (dont 346 mille dans le Nord), dépassant de 152 mille celui de la méme épogue pre'cédente. Le nombre

des chevaur, sheeroissont de 47 mille,

939 mille (ce chiííre comprend aussi les 94 mille

chevaux du Nord). Celui des por-cs, montant de

476 mille, siest élevé á 3'6' millions; á ce nombre,

il faut ajouter les 300 mille poros du Nord. [.e

nombre des moutons a grandi de 72 mille; over

ceux du Nord (167 mille), il slest e'leué (21'9

million.

Llaetívitó économírlue, hant, (( progressé

u monié ()

nous llavons dit plus

gráce aux investissements de