• Nem Talált Eredményt

Filozófia mesterképzés e-learning kurzus (EFOP 343 2019. december) ÉSZLELÉS Pavlovits Tamás

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Filozófia mesterképzés e-learning kurzus (EFOP 343 2019. december) ÉSZLELÉS Pavlovits Tamás"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

EFOP-3.4.3-16-2016-00014

1

Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu

Pavlovits Tamás ÉSZLELÉS

Filozófia mesterképzés e-learning kurzus

(EFOP 343 2019. december)

Oktató: Pavlovits Tamás, egyetemi tanár, SZTE BTK

Filozófia Tanszék

(2)

EFOP-3.4.3-16-2016-00014

2

Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu

A kurzus felépítése:

I. TÉMA: AZ ÉSZLELÉS MEGHATÁROZÁSA 1. lecke: Mi az észlelés?

2. lecke: Érzékelés és észlelés 3. lecke: A belső észlelés

4. lecke: Szubjektivitás és észlelés

II. TÉMA: AZ ÉSZLELÉS STRUKTÚRÁJA ÉS GYAKORLATA 5. lecke: Az észlelés általános struktúrája

6. lecke: Észlelési gyakorlatok

III. TÉMA: AZ ÉSZLELÉS FENOMENOLÓGIAI ÉS NEUROBIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSE

7. lecke: Az észlelés fenomenológia megközelítése 8. lecke: Az észlelés neurobiológiai megközelítése IV. TÉMA: AZ ÉSZLELÉS KLASSZIKUS ÉRTELMEZÉSEI

9. lecke: Az észlelés klasszikus descartes-i (karteziánus) értelmezése 10. lecke: Az észlelés locke-i értelmezése

11. lecke: Az észlelés leibnizi értelmezése V. TÉMA: CONDILLAC ÉSZLELÉSELMÉLETE

12. lecke: Condillac észleléselmélete 1 13. lecke: Condillac észleléselmélete 2 VI. TÉMA: A LÁTÁS ÉS AZ IDEÁK

14. lecke: Descartes látás-elmélete 1 15. lecke: Descartes látás-elmélete 2 16. lecke: Az idea szerepe az észlelésben 17. lecke: Az idea meghatározásai

VII. TÉMA: AZ ÉSZLELÉS MÉLYSTRUKTÚRÁJA 18. lecke: A figyelem

19. lecke: A testészlelés

20. lecke: Az érzelmek észlelése 21. lecke: A tiszta észlelés VIII. TÉMA: KITEKINTÉS

22. lecke: Észlelés és etika

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Palotás Árpád Bence egyetemi tanár Prof.. Tamás egyetemi tanár

fő kutatási területe a kora újkori filozófia- és tudománytörténet, különös tekin- tettel az állati és emberi észlelés mechanikai magyarázataira, illetve a kora modern

o lay C saBa az ElTE BTK filozófia Intézet Újkori és Jelenkori filozófia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. főbb kutatási területei: hermeneutika, egzisztencia-

Egy tárgy (pl. a fentebb már említett egyre közeledı ember) méretét annak ellenére változatlannak észleljük, hogy a retinális proximális inger (a járókelı retinaképe)

Racionális úton belátható, hogy létezik a végtelen, anélkül azonban, hogy a természetét is megismerhetnénk. Ebben az érvben felfedezhetünk egy bújtatott

(1) Az egyik az, hogy az általunk vizsgált kora újkori szerzők szerint a végtelen észlelése olyan kitüntetett, elsődleges észleletet jelent, amely megelőzi a

Végül Pavlovits egy világos definícióval zárja le e nagyszerű elemzést mondván, hogy „a hit természetfeletti világosságánál Isten úgy látható, hogy

Vető Miklós legfontosabb kritikája, amely Mezei Balázs véleményében is meghatározó, Pascal szerepére vonatkozik abban a gondolati ívben, amelyet a végtelen észlelése