E SZÁMUNK SZERZŐI
149
Surányi pedig Szabó Lajos munkásságához kapcsolódva adja a zene egyfajta filozófiai megközelítését (A zene helye a dialogikus gondolkodásban).
A kötet utolsó blokkja – Miért bízzunk inkább a tudósokban, mint a mágusokban? – ismét a hatalomdisztribúció szálát bogozza tovább egy sajátos területen, a tudomány- filozófia és a kommunikációfilozófia terü- letén. Laki János az egy meghatározott és mindenható tudományos módszerrel kuta- tó és feltétlen bizonyosságra törekvő tudós helyébe az ilyen nagy igényeket nem tá- masztó tudományos közösségeket állítja, párhuzamot vonva a tudományos kiválóság és az etikai erényesség között (Demarkáció:
a megbízhatóság episztemológiája). Kondor Zsuzsanna (Túl a virtualitáson: mozgás, kép, szöveg), Golden Dániel (Az elektronikus ol- vasás mintázatai) és Szécsi Gábor (A közös- ség mint bizalmi folyamat. Közösségfogalom az elektronikus kommunikáció korában) az egy- mással hálózatok révén összekapcsolódó, tehát individuumkénti elszigetelődésük- ből kilépő s így communitast alkotó – kom-
munikáló – egyének világáról, virtualitásról és realitásról, az olvasás szétszórttá válásá- ról adnak filozófiai elemzéseket.
A kötet egésze az én perspektívámból – függetlenül az egyes írások eltéréseitől jellegükben, mélységükben stb. – egy- fajta választ kínál arra a kérdésre, hogyan képzelhető el egy filozófiai intézet mint akadémiai kutatóhely működése ma, ami- kor az Archívum s az Intézet létrehozásá- nak eredeti céljai – a „reformmarxizmus”
művelése Lukács nyomán, Lukácsot ki- igazítva – megszűntek vagy elhalványul- tak. A kötet egy olyan kutatói közösséget mutat be, amely képes elsajátítani és al- kotóan továbbfejleszteni a nemzetközi filozófiai közösség kortárs gondolkodási irányzatait, képes ezeket a mi saját, ma- gyar-kelet-közép-európai perspektívánk- ba ültetni, és így adni sajátos hozzájárulást a kérdések továbbgondolásához. Feltétle- nül megőrzendő, a maga sokszínűségében ápolandó érték ez az egyetemek filozófiai műhelyei mellett, velük szoros együttmű- ködésben.
E számunk szerzői
Bene László (1968) az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Filozófia Intézetének oktatója.
Kutatási területe az antik filozófia és recepciótörténete. E-mail: benel@elte.hu
Betegh Gábor (1968) a Közép-európai Egyetem (CEU) Filozófia Tanszékének oktatója. Ku- tatási területe az antik filozófia. E-mail: beteghg@ceu.hu
Boros Gábor tanszékvezető egyetemi tanár az ELTE BTK Újkori és Jelenkori Filozófia Tan- székén. Fő kutatási területe a 17–18. századi filozófiatörténet és a kora újkori szenvedély- elméletek. E-mail: gboros@ludens.elte.hu
E. Szabó László az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Logika Tanszékének egyetemi tanára, a Logika és Tudományfilozófia doktori program vezetője. Fő kutatási területe: ana- litikus tudományfilozófia, ezen belül a fizika és a matematika filozófiai kérdései. E-mail:
leszabo@phil.elte.hu
Farkas Katalin (DSc) a Közép-európai Egyetem (CEU) Filozófia Tanszékén tanít, a Kö- zép-európai Egyetem tudományosrektor-helyettese. Főbb kutatási területei a kortárs el- mefilozófia, a metafizika és Descartes. E-mail: farkask@ceu.hu
Forrai Gábor egyetemi tanár a Miskolci Egyetem Filozófia Intézetében. Főleg az ismeretel- mélet, a metafizika és a nyelvfilozófia határterületére eső kérdésekkel foglalkozik. E-mail:
forrai.gabor@upcmail.hu
2010-3.indd 149
2010-3.indd 149 2010.12.08. 12:55:272010.12.08. 12:55:27
150
SUMMARIESGyenis Balázs PhD hallgató és részidős oktató a University of Pittsburgh Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszékén. Fő kutatási területe: a formalizált tudományok, elsősorban a fizika filozófiai kérdései. E-mail: gyepi@hps.elte.hu
Gyenis Zalán matematikus PhD hallgató a Közép-európai Egyetemen (CEU). Fő kutatási területei a logika és a modellelmélet. E-mail: gyz@renyi.hu
Huoranszki Ferenc (DSc) egyetemi tanár a Közép-európai Egyetem (CEU) Filozófia Tan- székén és az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Filozófiai Intézetében. Főbb ku- tatási területei a kortárs metafizika és cselekvéselmélet, valamint ezek kapcsolata a korai modern filozófiákkal. E-mail: huoransz@ceu.hu
Márton Miklós (PhD) egyetemi tanársegéd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Kará- nak Filozófia Tanszékén. Főbb kutatási területei a kortárs nyelvfilozófia és észleléselmé- let, illetve Hegel analitikus értelmezései. E-mail: marton@ajk.elte.hu
Rédei Miklós egyetemi docens a London School of Economics and Political Science, Philoso phy, Logic and Scientific Method Tanszékén, a Philosophy of Science MA Program vezetője. Fő ku- tatási területe az algebrai kvantumelmélet és a relativisztikus kvantumtérelmélet értelme- zési és filozófiai kérdései. E-mail: m.redei@lse.ac.uk
Simon József a Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszékének adjunktusa. Fő kutatási területe a skolasztika és a korai modernitás filozófiái, ezek kapcsolódási pontjai, valamint a magyar filozófia története 1800-ig. E-mail: jsimon101@hotmail.com
Szabó Gábor docens a Zsigmond Király Főiskola Filozófia és Vallástudományi Tanszékén, va- lamint Bolyai-ösztöndíjas az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Logika Tanszékén.
Fő kutatási területe: a fizika, elsősorban a kvantumelmélet, a valószínűség és a kauzalitás filozófiai problémái. E-mail: gsz@szig.hu
Szalai Judit 2006-ban szerzett doktori fokozatot a Közép-európai Egyetem (CEU) Filozófia Tanszékén. Jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem tudományos segédmunkatár- sa. E-mail: jszalai@webmail.phil-inst.hu
Summaries
GÁBOR BETEGH
‘The Next Cause’ – Metaphysics A 3–4
The paper is an abridged Hungarian version of the paper presented at the 18th Symposium Aristotelicum and which is forthcoming in the volume edited by Carlos Steel. On the basis of a close reading of the relevant sections of Metaphysics A 3–4 (984b8–985a29), it examines the way Aristotle describes the reasons and motivations, which, on his inter pretation, lead his predecessors to introduce a second type of principle that could function as ‘the source of change’, i.e. the efficient cause. By bringing in parallel texts from the first book of the Physics and the first book of the On the Parts of Animals, the paper argues that, for Aristotle, the trajec- tory of the discovery of the truth is after all far less deterministic than what the language of Meta physics A 3 might suggest. The paper aims to show, moreover, that what is discovered is not so much new types of Aristotelian causes but rather distinctions among types of principle.
For, as Aristotle makes clear, already the Ionian monists used quasi-efficient causes by intro- ducing opposites in the material substrate (hot–cold, fire–other elements). What is new in the thought of Anaxagoras and Empedocles is a new kind of principle, distinct from the material substrate that can assume the role of the efficient cause; but in part also that of the final cause.
Finally, the paper tries to show why Aristotle’s method of interpreting his predecessors within the framework of his own theory of four causes is not illegitimate.
2010-3.indd 150
2010-3.indd 150 2010.12.08. 12:55:272010.12.08. 12:55:27
