A háziorvosi ellátás Pest megyében

STATISZTIKAI ,,EGYPERCESEK"

A HÁZIORVOSI ELLÁTÁS PEST MEGYÉBEN

A megye lakosságának egészségügyi alapellátását biztosító házi— (körzeti) orvosi szolgálat 1992-ben a korábbi évek átlagát meghaladó mértékben bővült. 1992 végén a háziorvosok száma 428, a házigyermekor- vosoké 155 volt, l4-gyel, illetve 8-cal több, mint egy évvel korábban. Az újonnan munkába lépett háziorvo- sok többsége a községekben, a házigyermekorvosok csaknem mindegyike viszont a városokban kezdett el dolgozni. Az év végén 16 kisközségnek nem volt önálló háziorvosa, ezekben a lakosságot más település orvosa látta el.

A Pest megyei egészségügyi alapellátás személyi feltételei 1993-ban tovább javultak, a vállalkozók száma nőtt. A III. negyedév végén a háziorvosok 38, a házigyermekorvosok 37 százaléka a szolgálatot egyéni vagy társas vállalkozóként (betéti társaság, szövetkezet) látta el.

A háziorvosi hálózat bővülése az elmúlt évek folyamán meghaladta a népességnövekedés mértékét, így az ellátottság színvonala folyamatosan javult. Egy háziorvosra (beleértve a házigyermekorvosokat is) 1992 végén 1643 lakos ellátása hárult, 57-te1 kevesebb az előző évinél és 29—cel kevesebb, mint az országban általában. A városok és a községek ellátottsága közötti különbség mérséklődött. A községekben egy orvos átlagosan 1639 lakost látott el, ll-gyel kevesebbet, mint a városokban.

Az általános háziorvosi ellátással szemben támasztott igény az elmúlt évben —— feltehetően az egészség- ügy reformjával összefüggésben —— növekedett A rendeléseken 3869 ezer, a lakásokon 527 ezer beteget láttak el, 7,6, illetve 14 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.

A körzeti rendelőktől gyűjtött információk szerint a forgalom növekedésében az egészségügyi kártyák leadása mellett szerepet játszott a háziorvosok feladatkörének változása is. A háziorvosok végzik például a jogosítványok érvényesítésével, a munkaalkalmassággal, a fegyverviselési engedéllyel kapcsolatos vizsgá—

latokat. Bővült továbbá azoknak a szakrendeléseknek a köre, melyek csak háziorvosi beutalóval vehetők igénybe, Feltehetően a szakrendelésre utalt személyek számának 8,7 százalékos növekedéséhez ez is hozzájárult,

], tábla A háziorvosok forgalma

, . Rende— , Össze— Szakren— Kór- , .

Hazxorvo- lőben Lakason sen delésre házba Egy blin—

Év sok szama orvos atla—

az ev . , , . gos napi

. . megvasgaltak szama utaltak szama ,

vegen (ezer fő) (ezer fő) forgalma

1990 . . . , 413 3613,4 447,6 4061,0 227,8 25,8 39

1991 . . . . 414 3594,4 463,7 4058,1 234,3 29,2 39

1992 . . . . 428 3868,5 526,7 4395,2 254,7 32,9 41

Az igények ilyen mértékű növekedését a hálózat jelentős bővülése sem ellensúlyozta, az orvosok terhelése nőtt. A megyében egy orvos naponta átlagosan 41 beteget látott el, 2-ve1 többet, mint 1991-ben, és l-gyel kevesebbet, mint az országban általában. E tekintetben a Pest megyeinél csupán 2 megyében és a fővárosban kedvezőbb a helyzet.

492 STATISZTIKAI ,,EGYPERCESEK"

Az orvosok terhelését illetően az egyes települések között igen nagy az eltérés. Néhány községben (Ipolydamásdon, Márianosztrán és Rádon) a napi átlagos betegforgalom a 15-öt sem érte el, ugyanakkor például Inárcson, Tökön, Felsőpakonyban, Sóskúton egy-egy háziorvos 70—nél is több beteget látott el

naponta,

2. tábla A háziorvosok terhelésének alakulása a községek népességnagysága szerint

A települések száma, afhol elgy háziorvos napi átlagos Házi- Egy

, orga ma orvosi házi—

Népesség , , székhely— orvos

(fő) 34 es 35-39 40—44 45—49 50—54 55—59 69 es tele— átlagos

kevesebb

[Obb pülések napi

fő száma forgalma

499 és kevesebb l —— —— — —— —— — l 9

500— 999 . 8 l l l —— —— " ll 27

1 OOO—1999 . 15 7 9 4 l 2 3 41 39

2 OOO—4999 . 8 10 12 8 9 4 8 59 45

5 OOO—9999 . 3 3 6 5 2 2 4 25 45

10 000 és több 3 4 4 2 l —— —— 14 35

Községek együtt . 38 25 32 20 13 8 lS 151 42

Városok együtt 3 6 4 1 l —— —— 15 38

Megye összesen 41

Általánosságban elmondható, hogy a kisközségekben, valaminta 10 OOO-nél nagyobb lélekszámú közsé—

gekben és a városokban dolgozó orvosok napi forgalma a megyében kialakult átlagnál alacsonyabb, s itt a terhelést illetően a települések közötti eltérések is kisebbek.

A házigyermekorvosi hálózat bővülésével a gyermekkorú népesség szakosított egészségügyi ellátása jelentős mértékben javult. Az 1992. év végén a városok mindegyikében, a községeknek közel egyharmadá- ban működött házigyermekorvosi szolgálat, s ezzel számításaink szerint a megye gyermekkorú népességé—

nek mintegy 90 százaléka, az előző évinél körülbelül 10 százalékponttal nagyobb hányada részesült szakositott alapellátásban.

3. tábla

A házigyermekorvosok forgalma

., , ,, _ Egy házi gyermek-

Hazr—k Reggelt) Lakáson Vizsgá. Szak— orvos átlagos

gyerme k— latok tan ács- napi forgalma

Év OWPSO száma adások szak—

szama végzett vizsgálatok összesen száma szak- ,

az ev , , tanacs—

, , szama (ezer) (ezer) tanacs— adás

vegen (ezer) adással nélkül

1990 ... 143 778,2 139,2 917,4 145,4 31 26

1991 ... 147 801,0 l48,2 9492 151,l 30 26

1992 ... 155 887,1 176,4 10635 122,5 31 28

A házigyermekorvosok 1992—ben a rendelőkben 887,1 ezer, a lakásokon l76,4 ezer gyermeket láttak el, 11,

illetve 19 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Kedvezőtlen jelenség, hogy a preventív látogatások száma az átlagosnál kevésbé emelkedett, a szaktanácsadások forgalma pedig közel 20 százalékkal visszae- sett. Egy házigyermekorvos 1992-ben naponta átlagosan 28 gyermeket látott el, 2—vel többet az előző évinél.

STATISZTIKAI ,,EGYPERCESEK" 493

A házigyermekorvosok napi átlagos forgalma (szaktanácsadások nélkül) a városokban 26 volt, 3—mal kevesebb, mint a községekben. Az egyes településeken dolgozó orvosok terhelése igen különböző. A két szélsőértéket Maglód és Pilisvörösvár képviseli 12, illetve 48 fős átlagos betegforgalommal.

B. B,-ne'

A víz— És CSATORNAELLÁTOTTSÁG PEST MEGYÉBEN

Az utóbbi években a megyében a közművi ellátottság színvonala javult, de változatlanul elmarad a megyeszékhelyek nélkül számított vidéki átlagtól és a megyék többségétől.

1990 óta Budajenőn, Ipolytölgyesen, Pátyon, Telkin és Tinnyén kezdték meg a közüzemi vízhálózat kiépítését, a közcsatorna-hálózatét pedig Nagykovácsin és Tökölön. Az elmúlt év végén a megyében már csak 23 községben nem volt vezetékesvíz—ellátás, ezekben a népesség 6,2 százaléka e'lt. E falvak nagyobb részében 2 ezer főnél kevesebben laktak, de Pilisen több mint 9 ezer, Ócsán közel 8 ezer, Csemőn, Hernádon és Inárcson pedig 3 ezer főt meghaladó volt a lakosság száma. A közcsatorna-hálózat hiánya miatt a népesség kétötödének otthont adó 137 településen a szennyvizelvezetés csak házi derítőn keresztül történ- hetett, amely a környezet szempontjából súlyos veszélyforrást jelent, Az e körbe tartozók közül Dunaha- rasztiban és Abonyban éltek a legtöbben (15 ezren), de nem csatornázott Gyömrő, Szigethalom, Pilis, Úllő, Isaszeg és Maglód sem, mely falvak lélekszáma 8 ezren felüli.

1, tábla

Közüzemi víz- és csatornaellátottság 1992 végén

Vidék

Megnevezés Városok Községek öléggé]; (megi/Ézsiséelílhely

nélkül)

Ivóvízhálózat hossza (kilométer) . . 1 653,3 4 389,4 6 042,7 44 497,7 Közesatorna-hálózat hossza (kilomé-

ter) . . . 451,4 379,4 830,8 7856,7

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt la—

kások aránya (százalék) , . . . 63,7 48,1 53,5 62,9

Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt la-

kások aránya (százalék) . . . . 36,5 4,3 15,5 18,4

Az 1 kilométer közüzemi ivóvízháló- zatra jutó közcsatorna-hálózat (mé—

ter)... 273 86 137 177

1992 végén a megyében 6043 kilométer hosszúságú vezeték biztosította az ivóvízellátást, és 831 kilomé- ternyi közcsatornán keresztül történt a szennyvizek elvezetése A hálózat hossza az elmúlt két évben 381,

illetve 106 kilométerrel gyarapodott. A növekedés abszolút értelemben a vízhálózatnál, arányait tekintve a közcsatorna-hálózatnál volt a nagyobb, s ez utóbbi esetben a bővítések évenkénti üteme gyorsabb volt, mint az előző öt évben átlagosan.

1990 óta a vízvezeték—hálózat a városokban összeségében nem,a községekben együttesen 10 százalékkal gyarapodott. Ezen időszak alatt jelentősebb, 20 kilométert meghaladó fejlesztés Érden, Bagon, Fóton, Gyálon, Gyömrőn, Pátyon, Tápióbicskén és Tápióságon volt. A közcsatorna-hálózat két évi növekményé- ből körülbelül egyharmad rész a városokban, közülükis elsősorban Érden (14 kilométer) és Budaörsön (10 kilométer) valósult meg. A községekben a fejlesztés túlnyomó része néhány településre koncentrálódott (például Fóton 18 kilométerrel, Gödön 15 kilométerrel, Sződligeten 11 kilométerrel, Budakeszin 7,5 kilométerrel nőtt a hálózat hossza), többségükben az új fektetések elenyésző hányadot képviseltek.