Dabrowski, H.: A lengyel állami statisztika továbbfejlesztése

STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÖ

429

Szovjetunió népgazdasága már az l9óO—as években az intenzifikálás új szakaszába lé- pett. amelyet egyrészt jellemez a munkater—

melékenység. másrészt az élőmunka terme- lőeszközökkel való ellátottságának rendsze—

res növekedése és megkezdődött a népgaz- daság szerkezetének aktív továbbfejlesztése is. Végeredményben a Szovjetunióban a je—

lenlegi időszakban az intenzív újratermelés sajátos formája valósul meg, amelyet az in—

tenzív újratermelés különböző formáinak összefonódása jellemez (144. old.) és ebben

a folyamatban. a nemzeti vagyon szerepe is

változott, a kölcsönhatás bonyolultabbá vált. Míg korábban a nemzeti vagyon egy—

értelműen termelésnövelő tényező volt, a je- lenlegi időszakban a jelentősen megnöveke- dett és állandóan gyarapodó nemzeti va—

gyon fokozza a termelés növekedési ütemét.

ugyanakkor egyre nagyobbak a nemzeti va- gyon egyes elemeinek megújításához szük- séges költségek is. amelyek viszont bizo—

nyos mértékig behatárolják és meghatároz- zák a megtermelt értékek elosztását, ami végeredményben a nemzeti vagyon újrater- melése intenzifikálásának és struktúraválto—

zásának szükségességét veti fel. (149. old.) A könyv utolsó fejezete a szocialista tár- sadalom természeti vagyona racionális tel- használásának kérdése kapcsán röviden át- tekinti, hogy a Szovjetunióban mi jellemzi a nemzeti vagyon statisztikai számbavételét. A jelenlegi gyakorlat szerint a nemzeti vagyon meghatározásakor -— a hagyományos nem- zeti vagyon részek mellett — figyelembe ve- szik a gazdasági vérkeringésbe bevont erő- forrásokat is. Ezzel összhangban a termé- szeti erőforrások között szerepel a föld- és erdőalap, az ásványi kincsek és a vízvagyon, miközben megkülönböztetnek a gazdaságba bevont és be nem vont természeti erőforrá- sokat. Ugyanakkor léteznek olyan módszer—

tani anyagok is, amelyek szerint a nemzeti vagyon meghatározásakor csak a gazdaság- ba bevont természeti erőforrásokat veszik figyelembe. (218. old.)

Van olyan felfogás is. amely szerint a nemzeti vagyont mint potenciális gazdagsá- got kell értelmezni.

Hasonló problémák mutatkoznak a nem- zeti vagyon értékelésekor is. A két alapve- tőnek tekinthető vélemény szerint a termé- szeti erőforrásokat vagy ráiordítás vagy eredmény alapon kell értékelni (Sztrumilin, Neszterov, Zuszman. illetve Hofman, Mkrtcsán, Szuszpicin, Klisztorin stb.), de vannak olyan vélemények is. amelyek a két felfogás közös nevezőrehozásán fáradoznak (Karanonkov, Varanlin stb.). Végül a kérdés bonyolultsága miatt a szerző sem jut sok- kal messzebb a megoldásban a jelenlegi- nél, Ugyanakkor rámutat. hogy a gazdaság- ba bevont természeti erőforrások értékelésé—

nél a Szovjetunióban napjainkban a külön- bözeti földjáradékon alapuló földértékelés

a leginkább megoldott.

Végülis a könyv fő mondanivalóját abban jelölhetjük meg. hogy nagyrészt teoretikus megközelítésen keresztül ráirányítja a figyel- met az újratermelés és a nemzeti vagyon összefüggéseire, különösen a jelenlegi idő- szakban. Megfelelő hangsúlyt kap a termé- szeti kincsekkel valá racionális gazdálkodás.

valamint a nemzeti vagyon egészére vonat- kozó, az újratermelés intenziv tipusát előse- gítő struktúraváltás sürgetése. A tanulmány egyik fő erénye pedig nem utolsósorban ab- ban rejlik, hogy a kérdések viszgálata so- rán erőteljesen ösztönöz a gondolkodásra, a kérdések újrafogalmazására, ami a gazda- ságfejlesztés területén a továbblépés egyik

elengedhetetlen feltétele.

(Ism.: Csahók István)

.

DABROWSKI. H.:

A LENGYEL ÁLLAMI STATISZTIKA TOVÁBBFEJLESZTÉSE

(Doskolenie statystyki panstwowej w lotah 1986—- 1990.) — Wiadomoscí Statyslyczne. 1985. 8. 5-7. p.

A lengyel Statisztikai Főhivatalban párt—

és szakmai értekezletet tartottak az állami statisztikai rendszer továbbfejlesztéséről ésa gazdaságirányitás igényeivel való összehan- golásáról a reform feltételei között.

Az értekezlet vitainditója ,,Az állami sta- tisztika gazdaságirányítási igényekkel való összehangolásának programja" cimű anyag volt, amely felvázolta a lengyel állami sta- tisztika eddigi fejlődését, ismertette az el- következő időszak feladatait. értékelte a bi- vatal munkaügyi és bérhelyzetét, a korsze—

rűsítő beruházások helyzetét, vagyis azokat a problémákat, amelyek megoldásától függ.

eleget tud-e tenni a statisztika a rá váró egyre nagyobb és egyre igényesebb felada- toknak.

Az értekezleteken kialakult vita eredmé- nyeképpen az alábbi következtetéseket és javaslatokat fogalmazták meg.

— A statisztikai vizsgálatok és összeállítá—

suk időszerű programjának végrehajtása egyre nagyobb nehézségekbe ütközik. Ezek a következőkben foglalhatók össze.

A káderhelyzet nem kielégítő, ami veszé- lyezteti a szolgálat eredményes működését.

A magasan kvalifikált statisztikusok a nép- gazdaság más ágazataiba mennek át. 1984—

ben például a dolgozók 22 százaléka -- köz- tük számos nagy szakmai tapasztalattal ren—

delkező munkatárs — távozott a statisztika területéről. Sokan csak átmenetileg kíván- nak a hivatal területén maradni, hogy ké- sőbb felvegyék az egyetemre.

4130

Egyre súlyosabbá válik az állami statisz—

tika műszaki bázisának helyzete. Általában megállapítható. hogy az informatikai eszkö- zök és nyomdai berendezések szóma nem

* kielégítő, a berendezések erősen elavultak.

Hiány van mindenekelőtt nagy kapacitású operatív tárolókban és mágneslemezes me- móriákban, távadatközlö berendezésekben és az állami hálózattal való kapcsolatot biztositó összeköttetésekben.

-— A statisztikai munka maximálisan sta- bil feltételeket igényel (módszertani eljárás, adatok összehasonlithatósága. komplex ér- tékelések stb.). A gazdaságirányitás terén az

utóbbi időben végrehajtott - kétségtelen-ül

szükséges — nagyszámú szervezeti—jogi.

rendszer jellegű stb. változáshoz a statiszti- ka nem tud azonnal teljes mértékben alkal—

mazkodni. Különböző nehézségek merülnek fel a gazdasági vagy társadalmi helyzetre vonatkozó retrospektív adatszolgáltatás te- rén. Ezért sürgős szükség van arra. hogy a statisztika már korábban tájékoztatást kap- jon azokról a küszöbön álló változásokról, amelyek igénylik a statisztika alkalmazkodá—

sát, sőt egyes esetekben arra is szükség lenne, hogy a Statisztikai Főhivatal is részt vegyen az új megoldások kidolgozásában.

—— A statisztika saját hatáskörében törek—

szik a gazdaságirányításhoz. valamint a tár—

sadalom tájékoztatásához szükséges adat- szolgáltatások és vizsgálatok a költségvetési keretek által biztosított ésszerű számának, terjedelmének stb. kialakítására. Ezért a kü—

lönböző intézmények által javasolt újabb vizsgálatok elindításához nélkülözhetetlen, hogy az adott intézmény részt vállaljon az

általa javasolt vizsgálat költségeiből.

Mivel ,.Az 1986—1990—es évek statisztikai vizsgálatainak a programja" cimű tervezet az állami statisztika feladatainak jelentős bővülésével számol, a nehézségek az elkö- vetkező időben tovább fokozódnak majd és jelentős mértékben veszélyeztethetik a sta—

tisztikai vizsgálatok programjában rögzített feladatok végrehajtását. Ezért az alábbi ha—

tározott intézkedésekre van szükség:

a) javitani kell az állami statisztikában dolgozók bérhelyzetét:

b) meg kell teremteni a lehetőségeket arra. hogy az állami statisztika szerveinél dolgozók -_ különö- san a fiatalok -— rendszeres vállalati szakmai tovább—

képzésben részesüljenek, és ily módon "kell biztosito—

ni a dolgozók a csoportja számára a gyors szakmai

előmenetelt; ; .

c) tárgyalásokat kell folytatni a felsőoktatási tór—

cával és a közgazdaságtudományl egyetemekkel a statisztikai kérdésekre szakosodó hallgatókszakmai profiljának az állami statisztika igényeit figyelembe vevő alakításáról. Célszerű lenne szorosabb együtt- működést kialakitani ebben a témában a közgazda- sági technikumokkai és a főiskolákkal. is: * - d) szükség lenne a Statisztikai Főhivatai számi-, táközpontjának olyan korszerűsítésére és bővítésére.

amely biztositaná a feltételeket a nagy adatbóllSai kon, távadatköziéseken alapuló technológia alkal—

mazásához, a mini számitógépek eddiginél szélesebb körű bevezetéséhez. továbbá lehetővé tenné. hogy a központ és a vajdasági hivatalok ágazati Osztályain

mikroszámitógépeket telepitsenek; — , e) a munkaerő stabilitását elősegítő tényezők so—

rában fontos helyet kapnak a szociális és jóléti tel- téteiek. A helyhiány mellett a szervezet nem 'rendei- kezik kedvezményes üdültetési bázissal sem. Hotha- tósbintézkedéseket kell tenni a helyzet javítása érde—

ké en.

A szakmai és pártértekezieten elhangzott számos javaslat is a Statisztikai Főhivatal belső tevékenységével kapcsolatban: '

-- tovább kell fejleszteni a statisztikai információs rendszert;

— meg kell vizsgálni az egyesülések belső adat- szolgáltató rendszerének működését és az adatszol- gáltatás méreteit a vállalatok terhelésének csökken- tése érdekében:

— (! tömegtáiékoztatás eszközeit igénybe véve fo- kozott mértékben népszerűsíteni kell a népgazdaság és a társadalom érdekeit szolgáló állami statisztika

szerveinek a munkáját: _

—— az 1986—1990. évekre tervezett statisztikai kutatá- si programmai összhangban kell protilirozni és erő- siteni az állami statisztika tudományos kutató rész—

legeit:

—- erősíteni és gyorsitani kell azokat a módszer—

tani. osztályozási stb. munkákat. amelyek elősegítik a lengyel statisztikának a KGST keretében kibonta—

kozó integrációs munkákhoz való alkamazkodását;

—- megfelelő feltételeket kell teremteni a magasan kvalifikált statisztikai dolgozók elemző munkájához:

—— intézkedéseket kell tenni a gépírói, sokszorosító munkák stb. javítása érdekében;

— mérlegelni kell a Statisztikai Főhivatai más szer- vezeti feiépitésének és az ágazati. illetve a koordi- náló főasztáyok más foglalkoztatási arányainak lehe- tőségeit.

A vitában szó volt a program végrehajtá—

sának fetételeíről is.

(ism.: Bucsányi Miklósné)

GAZ DASAG STATl SZTl KA

CHADEAU, A.:

A HÁZTARTÁSI TEVÉKENYSÉGEK MÉRÉSÉNEK NEMZETKÖZI USSZEHASONLITÁSA

(Measuring household activities: Some internatio—

nal comparisons.) — The Review of International Wealth. 1985. 3. sz. 237—254. p.

A tanulmány a ,,Nemzetközi Jövedelem- és Vagyonkutató Társaság" (international Asso—

ciatíon for Research in lncome and Wealth

—- lARlW) XVill. Általános Kongresszusán (1983. augusztus) elhangzottelőadás.

A szerző bevezetőben rámutat arra, hogy manapság senki nem vitatja a háztartás ke- retei között végzett munkák szerepét sem mikroszinten, a család életszinvonalában.

sem makroszinten. népgazdasági jelentősé—

gében. Ezeknek a tevékenységeknek a köre a történelem folyamán jelentősen csökkent.