Merkov, A. M.: Népességi statisztika

432

Merkov, A. M.:

Népességi statisztika

L(Demograficseszkaja sztatisztika) 1959. Medgiz. 188 1).

Az utóbbi időben a Szovjetunióban több olyan népességi statisztikai, demográfiai könyv jelent meg, amelyek az egészség—

ügyi dolgozóknak szükséges népességsta- tisztikai ismeretek közreadását tűzték ki céljukul. Merkov professzor tankönyV- sZerű összeállítása e publikációk sorába tartozik, s az orvosok számára készült, jól megválogatott anyaga valóban hozzájárul—

hat ahhoz, hogy — mint a bevezetőben írja —— az egészségügy dolgozói megfigyel—

hessék az általuk alkalmazott gyógyító módszerek hatásosságát, s népszerűsíthese sék a népegészségért folytatott küzdelmet.

Az ilyen irányú könyvek kiadását a Szovjetunióban az 1959. évi népszámlálás még indokoltabbá teszi, minthogy adatai lehetőséget nyújtanak az egészségügyi vo—

natkozású demográfiai kérdések elmélyült tanulmányozására és ilyen irányú hely—

színi kutatások megkezdésére. A szerző megjegyzi, hogy az orvosok sajnos nem mindig hasznosítják ezt az anyagot helye- sen, nem ismerik megfelelően a népességi statisztikai feldolgozás és a demográfiai analízis módszereit. A szerző éppen ezért könyvében a szükséges alapfogalmakkal, a feldolgozás és elemzés módszereivel fog- lalkozik.

A népességi statisztika tartalmát ismer- tető és jelentőségét méltató rövid fejezet után a könyv második fejezete a népesség számára és összetételére vonatkozó alap—

vető ismereteket tartalmazza, beleértve a népszámlálás módszereit is. A harmadik és negyedik fejezet a természetes nép- mozgalom két fő tényezője -- a születések és halálozások —— statisztikájával foglalko—

zik. E fejezetek felépítése párhuzamos, mindkettő először az események számba—

vételét tárgyalja (közli a születési és halá- lozási kérdőívek formáját is), majd a hasz- nálatos mutatószámok ismertetése után a jelenségek történelmi törvényszerűségeit magyarázza. A mutatószámok tárgyalása során mindkét fejezetben kitér a standar—

dizálás jelentőségének és gyakorlati alkal—

mazásának példákkal illusztrált részletes bemutatására. A születési statisztika kere—

tében a szerző az életkor szerinti termé—

kenység, a halvaszületések és vetélések, a halálozási statisztikában a halálokok fo—

galmait is tárgyalja.

Moszkva.

Jól sikerült része a könyvnek a halan—

dósági táblákról és azok alkalmazásáról szóló írás. Ez a rész —— ugyanúgy, mint a standardizálás magyarázata —, olyan for- mában tárgyalja a módszereket, hog azok is megérthetik, akik nem ismerik a ma.- tematikai analízis speciális eljárásait.

A könyv ötödik fejezete részletesen fog- lalkozik a csecsemőhalandóság problema- tikájával, mérésének különleges kérdései—

vel, alakulásával a kapitalista Oroszor—

szágban és a Szovjetunióban, a halandó—

ságnak az első életév folyamán mutatkozó sajátosságaival és az idényhullámzással.

A csecsemőhalandóság tényezői . közül a táplálkozás módját, a gyermek nemét, az anya korát, a születési sorrendet és a szü- lések közötti időszakot emeli ki.

A népesség reprodukciójára és a szapo—

rodásra vonatkozó ismereteket vázlatosan összefoglaló hatodik fejezet után a záró fejezet röviden ismerteti a népességi el—

méletek alapvető kérdéseit.

(Ism.: Somlay Margit)

*

Atwood, A. W.—Aikmann, L.:

Az 1960. évi népszámlálás:

a nemzet tükörképe

(1960 Census: Profile of the Nation.) -- The National Geographic Magazine, 1959. november.

697—714. old.

Az Amerikai Egyesült Államok Nép- számlálási Hivatala 1960 áprilisában (az április 1—i állapot alapulvételével) tartja meg a népszámlálást. Az, összeírás- ban 160000 számlálóbiztos fog közremű—

ködni. Az 1960. évi népszámlálási kérdőív 60 különböző kérdést tesz fel. A kérdések két fő csoportra oszlanak, egy részük a népesség személyi és családi adatait, má—

sik részük pedig a lakásra vonatkozó adatokat tudakolja.

Az Egyesült Államokban az első nép-

számlálást l790-ben tartották; ez alig állapított meg többet, mint a szabad fe—

hér férfiak és nők, valamint a rabszolgák számát az egyes államokban. Az ország fejlődésével kapcsolatban a kongresszus az adatszolgáltatások bővítését rendelte el. A gyáripar összeírása első ízben 1810—ben történt meg. Mezőgazdasági, bá- nyászati és halászati adatokat először 1840—ben gyűjtöttek be. Jövedelmi ada—

tokat pedig csak 100 évvel később, 1940—

ben gyűjtöttek először.